Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-21 / 144. szám
2 1852 JUNIUS n NAPLÓ A Biztonsági Tanács június 18-i iilésc Newyork (TASZSZ) A Biztonsági Tanács június 18-án, J. A. Maciknak, a Szovjetunió képviselőjének elnökletével ülést tartott. Az ideiglenes napirendben a Szovjetunió képviselője által a Biztonsági Tanács elé terjesztett ismeretes kél kérdés szerepelt: A napirend elfogadásának vitája •órán az Egyesült Államok és Anglia képviselői nem ellenezték nyíltan a Szovjetunió képviselője által előterjesztett kérdések megtárgyalását. Azon ban mindenféle „eljárásrendi“ üriigy- gyel igyekeztek megmásítani a javasoíl kédések lényegét. J. A. Malik ehtár.s sorozatosan leleplezte az Egyesült Államok és Anglia küldötteinek kísérleteit. A Biztonsági Tanács végül mindkét •zovjet javasCatot abban a formában fogadta el, ahogy azt a Szovjetunió képviselője előterjesztette. A napirend elfogadása után a Biztonsági Tanács megkezdte az első kérdés tárgyalását, hogy intézzenek felhívást az államokhoz: csatlakozzanak a baktériumfegyver alkalmazásának eltiltásáról! szólő 1925. évi genfi jegyzőkönyvhöz és ratifikálják azt. A vitát e kérdésben Malik, a Szovjetunió képviselője nyitotta meg. Gross, az Egyesült Államok képviselője minden módon kitérni igyekezeti a szovjet küldöttség által előterjesztett kérdésnek és a szovjet küldöttség határozati javaslatának megtárgyalása elöl, tagadni kezdte, hogy az amerikai fegyveres erők baktériumfegyvert alkalmaztak Koreában és Kínában. Malik elv társ félbeszukítoUa az amerikai küldöttet, felhívta a Tanács figyelmét, hogy az amerikai küldött felszólalásának semmi köze sincs a napirendhez, hanem a koreai eseményekkel foglalkozik, pedig a napirenden a genfi jegy rökönyvhöz való csatlakozásnak és f jegyzőkönyv ratifikálásának kérdése szerepel. A Szovjetunió képviselőjének kijelentése nehéz helyzetbe juttatta az amerikai küldöttet. Beszédét más irányban folytatta és durván rágalmazni próbálta a Szovjetunió békesze- retŐ politikáját. Hazug és elferdített formában próbálta beállítani azokat a fenntartásokat, amelyekkel a Szovjet- nnió a genfi jegyzőkönyv aláírásakor élt. Az amerikai küldött nem tudta eltitkolni azt a tényt, hogy az Egyesült Államok több, mint húsz esztendőn át nem ratifikálta a genfi jegyzőkönyvet, amelyet pedig aláírt. 1947- ben viszont a szenátusban Truman megakadáCyozla a jegyzőkönyv ratifikálását azzal az ürüggyel, hogy az „elavult“. Az Egyesült Államok képviselője azzal fejezte be felszólalását, hogy javasolta: A Szovjetunió határozati javaslatát terjesszék az ENSZ leszerelési bizottsága elé. A Szovjetunió küldöttsége — mondotta válaszában Malik — fenntartja a jogot, hogy az Egyesült Államok küldöttének hazug és rágalmazó állításairól (később nyilatkozzék. Most csupán néhány tarthatatlan érvre kívánja felhívni a figyelmet. Az amerikai küldött alaptalan érvelésével megpróbálta elrejteni és álcázni, hogy az Egyesült Államok kormánya nem akarja ratifikálni a baktériumfegyvert eltiltó genfi jegyzőkönyvet. Az amerikai küldött hallgatott arról, miért nem csatlakozott az Egyesült Államok kormánya 22 esztendőn ál ehhez a jegyzőkönyvhöz, majd pedig hirtelcnében „elavultnak“ találta azt. Az amerikai küldött — folytatta Malik — a szovjet fennartásokról próbál beszélni. Azonban szommellálha- tóan nem érti, hogy minden államnak joga van nemzetközi egyezmény aláírásakor fenntartásokkal élni. Jogos fennlarlások ezek és — amint erre az ENSZ titkársága által elkészített hivatalos okmány rámutat — a genfi jegyzőkönyvhöz csatlakozott 42 állam közül körülbelül húsz élt hasonló fenn tartással. Miért nem bírálja az amerikai küldött például Angliát és Franciaországot ezekért a fenntartásokért? Az Egyesült Államok küldöttének az a kijelentése — mondotta Malik. — hogy az Egyesült Államot: kormánya javasolta a baktériumfegyver e- tímmét, egyáltalán nem felel meg a valóságnak. Soha senki, sehol nem látott és nem olvasott semmiféle konkrét amerikai javaslatot a baktérium, feigiyver eltiltásé ró olyan formában, ahogy azt a genfi jegyzőkönyvben megfogalmazták. Az amerikai küldöttek az ENSZ leszerelési bizottságában és a Biztonsági Tanácsban azért hangoztatnak általános eszmefuttatásokat, hogy akadályozzák a baktériumfegyver eltiltását és ezzel megkönnyítsék a baJctériumháború előkészítését. Tarthatatlan — folyatta Malik — amerikai küldöttnek az a javaslata is, hogy ezt a kérdést terjesz- szék az ENSZ leszerelést bizottsága elé. Mint ismeretes, a szovjet küldöttség javat*) ta, hogy aiz ENSZ leszerelési bizottsága tárgyalja meg a balctérium- tegyver eltiltásának kérdését és azt, hogy vonják felelősségire e tilalom megsértőit. Ezt a szovjet javaslatot azonban az amerikai küldöttség elutasította. Most, midőn a szovjet küldöttség a Biztonsági Tanácsban javasolta, hogy a Biztonsági Tanács szólítsa fel az á lantokat, csatlakozzanak a béke és a biztonság megszilárdítása érdekében a genfi jegyzőkönyvhöz és ratifikálják azt. az amerikai küldött azt javasolja, hogv ezt a kérdést tegyék át az ENSZ leszerelési bizottságához. Ily mód on kiderül, hogy az amerikai küldöttség futhatta bődként bánik ezzel a kérdéssel. A Szovjetunió küldöttsége — mondottja végül Malik — rámutatott, az atomfegyver olititlásának az ENSZ- ben hosszú ideje húzódó vitája elvonta a figyelmeit olyan fontos kérdésről, mimt a baktériumfegyver el- tiiltásáma és a nemzetközi jog szabályévá vált genfi jegyzőkönyv. A Szovjetunió küldöttsége felhívta a Biztonsági Tanács ügyemét, hogy e kérdés megtárgyalása azért I» szükséges, mert jelenleg több országban előkészületek folynak a bak téri tini hú ború ra, ez pedig fenyegeti a békét és a népek biztonságát. Milyen alapja van a Biztonsági Tanácsnak arra, hogy figyelmen kívül hagyja a genfi jegyzőkönyvet, hogy ne vegye számításba azt a körüv ményt, hogy a világ államainak túlnyomó többsége csatlakozott ehhez a jegvzókönyvhöz és ratifikálta azt. Milyen alapja van a Biztonsági Tanácsnak, hogv ne szóHts« fel a többi államot, csatlakozzék ehhez a jegyzőkönyvhöz és ratifikálja? Vájjon e7 a lépés nem vezetne e előre a béke és a népek biztonsága megexüárdltá sának útján? Kétségtelen, hogy igen fontos és pozitiv lépés volna ez. A Biztonsági Tanács június 18-i ülése ezzel végétért. A Szakszervezeti \ ihí^zövoÍNÓg: végrehajtó hízol (súgónak határoznia Tléce (TASZSZ) A Szakszervezeti Világ-szövetség végrehajtó bizottsága határozatot hozott az északafrikai országokban élő dolgozók helyzetéről: A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottsága megtárgyalta az tazakafrikai dolgozók helyzetének kérdését ós az egész világ előtt leleplezi a kegyetlen gyarmati önkényt, valamint az országuk függetlenségéért harcoló hazafiak elleni elnyomó intéz, kedéseket. A Szakszervezeti Világszövetség nevében szolidaritását fejezi ki az észak afrikai dolgozóknak n nemzeti függetlenségért, a gazdasági és szociális helyzet megjavításáért, a demokratikus szabadság jogokért, a szakszervezeti mozgalom egységéért vívott harcával, Az SZVSZ végrehajtó bizottsága követeli a szakszervezeti mozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom valamennyi börtönbezárt vezetőjének eazhadonbocsátisát, a demokraták üldözésének megszüntetését. A végrehajtó bizottság felszólítja Eszak-Afrika dolgozóit, hogy a váró. sokban és falvakban minden munkahelyen szervezzenek akeióegvség- bizottságokat, A végrehajtó bizottság leleplezi a szakadárok egységbontó kísérleteit, amelyekkel akadni gozni igyekeznek az egység megvalósítását. Az úgynevezett írattad szakszervezetek nemzetközi szövetségének vezetői elősegítik a kizsákmányoló és elnyomó észak, afrikai gyarmati rendszer fenntartását. A végrehajtó bizottság követfeli. hogy az ENSZ közgyűlése vizsgálja meg é>s elégítse ki a tuniszi és a marokkói nép igazságos nemzeti követeléseit A gazdasági és szociális követeié sekért, a szakszervezeti jogokért, t szabadságjogokért vívott harcot még inkább össze kell kapcsolni a gyár niati elnyomás, az elnyomó intézkedé. sek ellen, a politikai foglyok és a számi)töttek szabadonbocsátásáért, a nemzeti függetlenségért és a békéért vívott harccal. Az SzVSz végrehajtó bizottsága fel. szólítja az egész világ dolgozóit, támogassák Eszak-Afrika népeinek bar cát. Fokozódik a jugoszláv munkások harca a titoista szakszervezetek ellen Moszkva- A „Za Szocijaltsztics- ku Jugoszlávtju', a jugoszláv tor radalmi emigránsok Moszkvában megjelenő lapja közli M Szavics cikkét, amelyben a jugoszláv szakm szervezetekről a többi között a következőket írja: A Tito—Rankovics banda a szak szervezeteket a munkásság kizsákmányolásának és elbulitásánuk eszközévé változtat fa. A jugoszláv szakszervezetek élén e munkásosztály esküdt ellenségei. « belgrádi hatalombttorlók bűnös politikájának szekértolói álnak A tltóista szakszervezeti vezetők az amerikai háborús gyujtogalók agresszív politikájának védelmezőt ként és propagálóiként szerepelnek a nemzetközi porondon. A tltóista szakszervezetek vezetői attól sem riadnak vissza, hogy a tagdíjakból összegyűlt pénzt eltulajdonítsák. Az úgynevezett „segélyalap<'• te'jes összege, amely a dolgozók üdültetésére szolgálna, az 6 zsebükbe vándorol. Jugoszláviában a technikai védő berendezések hiánya miatt évente több. mint félmillió baleset történik A szakszervezetek pedig men. tik azokat, akik felelősek a ba‘ese 'ck egész sorozatáért A tltóista szakszervezetek a horvátországi szakszervezetek központi bizottságának ülésén és Bosznia— Hercegovina szakszervezetei orszá- 9°s tanácsának tizedik plénumán elhatározták, hogy Horvátország könnyű iparának egyes apaiból n^Syezerötszáz munkást. Bosznia- Hercegovina üzemeiből löfíO munkást bocsátanak el, 0 többiek bé rét pedig több, mint 200 millió dinárral csökkentik. A dolgozók elszánt harcot loly. tn'nak a lUóista szakszervezetek el Wl A »zakszervezeü gyűléseken a munkások jobb munka- és élettel tételeket követelnek, tiltakoznak a kegyetlen kizsákmányolás, a mun. kanélküUség, a bérek csökkentése ellen. Igen sok helyen mint pé'dául a zágrábi Gralosz üzemben, a mun késők egységes harca következtében a vállalat vezetősége kénytelen volt követeléseiket teljesíteni. A jugoszláv munkásság továbbra i$ elszántan harcol logoiért, a Tito laslszla szakszervezetek, q Tito rendszer ügynökségéi allen. „Q német nép a pokol enekere kívánja Ridqway pestistábomokot“ BerMn (MTI): Water Fisch, a Német Kommunista Párt képviselője a bonni parlament legutóbbi ülésén pártja és Nyugat Németország egész békesze-retö lakosság« nevében a kővetkező nyilatkozatot tette: Nyugat Németország dogozó! a legnagyobb fe'háborodá-sal értesülnek arról, hogy Ridgway amerikai pestis tábornok hétfőn Bonnba érkezik és innen háromnapos v-zffm'cútra" inda’ Németország amerikai, brit és francia megszállási övezeteibe Dolgozó népünk nevében kérdezem óntól. Adenauer úr, mi keresni valója van nálunk aggastyánok, nők és a gyermekek tönv-ggvi kosának? Német népünk a lecé'esebhen tiltakozik az •dien, hogv Ridgway német terű etre lépjen. Nem engedjük meg hogy Né metor-zágot második Koreává t«rvék. A német nép a pokol lenekére kívánja Ridgway pestis tábornokon — kiáltott tel Walter Fisch. Beszédéi nem folytathatta, mert Enors. a bonni par.áment e'nöke. jogéi cnosen megvonta tőle a szót. .Szovjet kórház nvill meg IVkinjcIicit •’••king (UJ Kina) Június 19-én új kórház ny.ll meg Pekiughcn. »mely saovjri orvosok vezetése isÍhII szovjet "l»o o. gyógyszerész, lulKiratóriumi és röntgen-technikai «/-iiiéívjrtlrl mökii. d'k V korliii/nt « kínai Vöröskereszt únmgaláséva! n szovj-t Vöröskereszt létesítette Megnyitották Pécs város legmodernebb élei miszeráruházát Csütörtökön délután pártunk és kormányunk egy új hataCmas élelmiszerbolttal ajándékozta meg a pécsi dolgozókat. Megnyílt a Kossuth Lajos utca éa a Városház utca sarkán épített új, élelmiszerüzlelegység, városunk lag nagyobb és legszebb élelmiszerüzlete, az ország egyik legmodernebb élclmi- szerárusftó létesítménye. Délután 6 órakor megnyitották az áru-ház ajtóit. A vásárló és az ünneplő dolgozók néhány perc alatt zsúfolásig megtöltötték az üzletet. Fenn-t hatalmas és jelképes freskó tárult a szemünk elé, amely bemutatja a magyar munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek harcát a felszabadulástól kezdve, jellegzetes pécsi képpel, A félkörben elhelyezkedő árusító asztalt zsúfolásig megtöltik az áruk. Van itt minden, amit csak a szem és száj megkíván. Fűszer és csemegeáruk, finom italok, frissen sült fánk, hamvas barack ... A falak márványkockákkal vannak kirakva. Fenntről is. alulról is. friss, hüs levegőt nyom be a pincében elhelyezett géj>. Bujtás Mihály elvtárs, belkereskedelmi miniszterhelyettes üdvözítő szavaiban megemlékezett arról, hogy az áruház ötéves tervünk alkotása, pártunk és kormányunk figyelmes gondoskodása a pécsi dolgozók igényei és a szocializmus építésében egyre növekvő szükségletei iránt, majd az ösz- sz.egyült dolgozók nagy tapsa közepette átadta az áruházat a pécsi dolgozóknak. Ezután ünnepélyesen átvették az áruházát a városi tanács végrehajtó bizottságinak kiküldöttel ■ pécsi dolgozók nevében és Horváth Jáuosné elvtársnő, az áruház dolgozói nevében. Két úttöröpajtás, Deaorgó Tibor és Desorgó Éva ezután virágcsokorral köszöntötték Bújtál miniszterhelyettes elvtársat, jelképezve ezzel is a pécsi dolgozók szeretetét és háláját pártunk és kormányunk iránti. Ezután megindult a vásárlás. Mindenki vett valamit. A cukrot, lisztet, »ót előre elkészített csomagokból árusították és árusítják, a frissen aült fánk innycsiklandozó szagot árasz tott, kattogtak a pénztári számológépek. Vásárolt Nagy Józsefné munkásasszony, vagy Szeder Józsefné dolgozó parasztasszony. Szellemének még ezenfelül is külön- örömet jelenteit az áruház megnyitása: unokája, Straub Teréz is itt dolgozik. Szeiler néni természetesen mindjárt unokájához ment és tőle vette meg a finom bori, Mert mégis csak jobban izük az a bor, amit unokájától vehet az ember. Ha pedig valami mást akar venni Szeiler néni, akkor csak átballag a szomszédos állami áruházba. Olt egy másik unokája szolgálja ki ót. A harmadik unokám hadnagy — mondja Szeiler- néni, — és ilyen szép helyen dolgozik még a többi három is. Az ajtóban munkaruhás emberek állanak. Horváth András, az Építőipari Vállalattól, és a többiek. Mosolyognak, Boldogan nézik a vidám kavargó, vásárló tömeget. Beteljesülni látják mun kájuk eredményét, az esőben és hidegben végzett harcok után. Uj csoport érkezett a mecseki üdülőbe ,.De jó lenne legalább egy hétig a Mecseken üdülni" — mondogatták régen a dolgozók. De ez csak álom maradt. míg a hős Szovjet Hadsereg fel nem szabadította népünket — De jó énme egy kicsit pihenni — mondotta Molnár Károly csatomé zá.-n munkás is 27 éven kor észtül 0 már csak pihenni akart, nem Is üdülni. de még arra sem volt módja. Es most itt nyarat a mecseki üdülőben. Végre, 64 éve* korúra megérheti», hogy két hétig gondtalanul sétálhat az erdőben. hogy szívhatja a frUs levegőt, igen a friss levegőt, mert 27 éven keresztül a szenny vízcsatornák bűzét szagolta. A felszabadulásig kifogyott már az erőből, minden energiáját kisajto-u ta a könyörtelen munka. A nép áltatna könnyebb munkára tette. £s ez a kétheti pihenés is „igen jól jött", ahogyan 6 mondja, mert reumás minden porcikája. A derékig érő viz. amelyben annyi éven át dolgozott, „megtette a magáé’." Szobájának ablakából be lehet látni az egé-cz vidéket. Nem volt őneki még ilyen szép látványban része. A zö de!6 hegyek, a völgyben elterülő város festői képe megörvendezteti, mint a gryermeket az első ajándék. Félve ül le a kényelme«, karosszékbe. — an első nap miég hátra sem mer dőlni benne, hiszen azelőtt ő csak az igazgató úr irodájában látott fotelt, no meg a szomszédban az ügyvédek né , akiknél fát szokott vágni. De így vannak a többiek is: öreg munkások és parasztok bizonylataim végigmentek a termeken, kipróbálják a karosszékeket, sétálnak a kerti uta-| kon és az ember látja, hogyan ömlik | át egész lényükön az öröm. a megelég dett élet boldogsága. Nagyon »ok helyről jöttek ide dolgozók, akik Molnár Káro’yhos hasonlóan oa*k a mi társadalmunkban érhették meg hogy nyaralhatnak. Jankó Margit 18 éves leány n tol namogyei Bátaszékröl jött ö közel lakott a Mecsekhez, mégsem látta még közelről. A szekszárdi megyei taná csőn dogozik és nagyon sokat me- sé majd otthon munkatársainak orról a gyönyörű helyről. Császár Sándor, a budapesti Aürat- réezfehijító Vádadat jelvénye«« sztuhá- novistá ja is először üdül a Mécsé ken. Nagyon boldog, hogy itt Ithet, t>ak azt sajná ja. hogy kétéves kisfiától ilyen ..hoss/ú időre” meg kellett válnia Hiába, Ilyenek az apák. Nagyon elégedett az ellátás«*!. Azt mondja; „Ilyet csak vasárnap szokott készíteni az asszony “ — Hát most itt mindennap ünnep lesz — mondja nevetve — és még az! % elánt-ja, hogy már a hires mecseki bort U tnegkói'.o ta és lobban lelett, mint amit Páston a „tibdörbtn" mérnek Azután beszél arról, hogv be szeretné járni az egész Mecseket és mindent jól megnéz, ha ntár egyszer kiskörű'1!. A fö'dón rrUle’.e't, mégis na Qvnn vereti n hegyet, hit mom két hétig hm argó hat rajtti gondtalanul. V«m .1/ üdülők kopott két u« I», Mándy Iván és Végh György és egy szobrászművész: lelök János. látók János hazánk egyik legkiválóbb szob rásmmüvésze, a napokban múlt 80 éves, de azért olyan fiatalosan mo zog. hogy egv 20 évest is megszégyenít. Pirosarcú, jókedvű s ha ősz szakáVa nem árulkodna, mindenki 40 évesnek nézné, ö is először van a Me csökön és tervbe vette, hogy még a Misinára te felgyalogol Nagyon jó: jött néki ez a kél heti pihenés, a munkából való kikapcsolódás, mert mo.-! fejezte be egyik jelentős müvét és moot egy nagy tárván gondolkozik. Olyan művet akar átkötni, amely híven visszatükrözi a békét, » amely korona ja. lenn,, égés., munkásságának. E mondja Istók elvtárs, hogy művész létére régen még ő sem igen üdült é» idézve azt az időt, amikor Adyvai együtt álmodoztak erről az é’etról, meghatva mondja: ..Nagyon jó ez s munkásfiatalom." Es nemcsak 6 mondja ezt, hanem Hazai Lujza, a Magyar-Szovjet Köz- gazdasági Szem« munkatársa is- Mosolyogva meséli. hogy otthon becsomagolt egy »üreg könyvet, hogy tegyen mit olvasnia, de amikor meglátta a* üdülő könyvtárát, rájött, hogy kár volt a fáradtságért, mert itt csak. nem minden könyvet megtalál. Megérkezése után az első dolga az vett, hogy megnézte az üdü'ő programját és nagyon őrült neki, hogy olyan változatos. Kirándu ások. mozi előadás, irodalmi est, h art versenyek, városnézőn, és még számtalan más szó rakó zásról gondoskodik mr. üdülő vezetőcége. . Sétálgatunk az üdülők között ta figyelmesek leszünk egy eCvtársra. aki nőm tud beszélni, mi raógW megkíséreljük, hogy megértsük. Ceruzát kér és leírja kérdéseinkre * va-a-at: Móricz Gyulának hivják. Tatabá nyai bányász. Leírja, hogy régen hü. Ivének nézték és még rendes munkát sem kapott ta a dolgozók államában megbecsülik. idáig mén minden évben volt nyaralni ta je>n'«g Tatabánya egyik legjobb dolgozója Jó munkájáért a VITre küldték. Ott temerte img a szovjet ifjúságot és 5 olyan akar 'enni, mint a kom-zom o' isták. Mióta viasza jött még jobban dolgozik 9 most igen örül ennek a nyarolá-nak, mórt a M<-csökön még ö sem volt Hát ilyen emberek üdülnek ma * Mecseken, és ha feteoronank valamennyit, ehhez hasonlókat Írhatnánk róluk. A lantunk rengeteget lordit a doi- gozók üdültetésére. Mindent elkövet- hogy jól érezzék magukat és minden, ki elégedetten hagyja el a? üdíllő< Kipihenve, újult esővel lóghat mu«- káhült ftyorj a mi őrünk. Nálurf nem ast mondják mar a dolgozók: „IV ió enne legalább egy hátig a M» «»eken UdüW. bee,m est: ..D» I* volt át a kát kél adu—. r. Ni
