Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-21 / 144. szám

2 1852 JUNIUS n NAPLÓ A Biztonsági Tanács június 18-i iilésc Newyork (TASZSZ) A Biztonsági Tanács június 18-án, J. A. Maciknak, a Szovjetunió képviselőjének elnökle­tével ülést tartott. Az ideiglenes napirendben a Szov­jetunió képviselője által a Biztonsági Tanács elé terjesztett ismeretes kél kérdés szerepelt: A napirend elfogadásának vitája •órán az Egyesült Államok és Anglia képviselői nem ellenezték nyíltan a Szovjetunió képviselője által előter­jesztett kérdések megtárgyalását. Azon ban mindenféle „eljárásrendi“ üriigy- gyel igyekeztek megmásítani a javasoíl kédések lényegét. J. A. Malik ehtár.s sorozatosan leleplezte az Egyesült Államok és Anglia küldötteinek kísérleteit. A Biztonsági Tanács végül mindkét •zovjet javasCatot abban a formában fogadta el, ahogy azt a Szovjetunió képviselője előterjesztette. A napirend elfogadása után a Biz­tonsági Tanács megkezdte az első kérdés tárgyalását, hogy intézzenek felhívást az államokhoz: csatlakozza­nak a baktériumfegyver alkalmazásá­nak eltiltásáról! szólő 1925. évi genfi jegyzőkönyvhöz és ratifikálják azt. A vitát e kérdésben Malik, a Szovjetunió képviselője nyitotta meg. Gross, az Egyesült Államok képvise­lője minden módon kitérni igyekezeti a szovjet küldöttség által előterjesz­tett kérdésnek és a szovjet küldöttség határozati javaslatának megtárgyalása elöl, tagadni kezdte, hogy az amerikai fegyveres erők baktériumfegyvert al­kalmaztak Koreában és Kínában. Malik elv társ félbeszukítoUa az amerikai küldöttet, felhívta a Ta­nács figyelmét, hogy az amerikai küldött felszólalásának semmi köze sincs a napirendhez, hanem a ko­reai eseményekkel foglalkozik, pedig a napirenden a genfi jegy rökönyvhöz való csatlakozásnak és f jegyzőkönyv ratifikálásának kér­dése szerepel. A Szovjetunió képviselőjének kije­lentése nehéz helyzetbe juttatta az amerikai küldöttet. Beszédét más irányban folytatta és durván rágal­mazni próbálta a Szovjetunió békesze- retŐ politikáját. Hazug és elferdített formában próbálta beállítani azokat a fenntartásokat, amelyekkel a Szovjet- nnió a genfi jegyzőkönyv aláírásakor élt. Az amerikai küldött nem tudta el­titkolni azt a tényt, hogy az Egye­sült Államok több, mint húsz eszten­dőn át nem ratifikálta a genfi jegy­zőkönyvet, amelyet pedig aláírt. 1947- ben viszont a szenátusban Truman megakadáCyozla a jegyzőkönyv ratifi­kálását azzal az ürüggyel, hogy az „elavult“. Az Egyesült Államok kép­viselője azzal fejezte be felszólalását, hogy javasolta: A Szovjetunió határo­zati javaslatát terjesszék az ENSZ le­szerelési bizottsága elé. A Szovjetunió küldöttsége — mon­dotta válaszában Malik — fenntartja a jogot, hogy az Egyesült Államok küldöttének hazug és rágalmazó állí­tásairól (később nyilatkozzék. Most csupán néhány tarthatatlan érvre kí­vánja felhívni a figyelmet. Az amerikai küldött alaptalan érvelésével megpróbálta elrejteni és álcázni, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya nem akarja ratifi­kálni a baktériumfegyvert eltiltó genfi jegyzőkönyvet. Az amerikai küldött hallgatott arról, miért nem csatlakozott az Egyesült Államok kormánya 22 esztendőn ál ehhez a jegyzőkönyvhöz, majd pedig hirtelcnében „elavultnak“ találta azt. Az amerikai küldött — folytatta Malik — a szovjet fennartásokról pró­bál beszélni. Azonban szommellálha- tóan nem érti, hogy minden állam­nak joga van nemzetközi egyezmény aláírásakor fenntartásokkal élni. Jo­gos fennlarlások ezek és — amint er­re az ENSZ titkársága által elkészített hivatalos okmány rámutat — a genfi jegyzőkönyvhöz csatlakozott 42 állam közül körülbelül húsz élt hasonló fenn tartással. Miért nem bírálja az ameri­kai küldött például Angliát és Fran­ciaországot ezekért a fenntartásokért? Az Egyesült Államok küldöttének az a kijelentése — mondotta Malik. — hogy az Egyesült Államot: kormá­nya javasolta a baktériumfegyver e- tímmét, egyáltalán nem felel meg a valóságnak. Soha senki, sehol nem látott és nem olvasott semmiféle kon­krét amerikai javaslatot a baktérium, feigiyver eltiltásé ró olyan formában, ahogy azt a genfi jegyzőkönyvben megfogalmazták. Az amerikai küldöt­tek az ENSZ leszerelési bizottságában és a Biztonsági Tanácsban azért han­goztatnak általános eszmefuttatásokat, hogy akadályozzák a baktériumfegy­ver eltiltását és ezzel megkönnyítsék a baJctériumháború előkészítését. Tarthatatlan — folyatta Malik — amerikai küldöttnek az a javas­lata is, hogy ezt a kérdést terjesz- szék az ENSZ leszerelést bizott­sága elé. Mint ismeretes, a szovjet küldöttség javat*) ta, hogy aiz ENSZ leszerelési bizottsága tárgyalja meg a balctérium- tegyver eltiltásának kérdését és azt, hogy vonják felelősségire e tilalom megsértőit. Ezt a szovjet javaslatot azonban az amerikai küldöttség el­utasította. Most, midőn a szovjet kül­döttség a Biztonsági Tanácsban ja­vasolta, hogy a Biztonsági Tanács szólítsa fel az á lantokat, csatlakozza­nak a béke és a biztonság megszilár­dítása érdekében a genfi jegyző­könyvhöz és ratifikálják azt. az ame­rikai küldött azt javasolja, hogv ezt a kérdést tegyék át az ENSZ lesze­relési bizottságához. Ily mód on ki­derül, hogy az amerikai küldöttség futhatta bődként bánik ezzel a kér­déssel. A Szovjetunió küldöttsége — mon­dottja végül Malik — rámutatott, az atomfegyver olititlásának az ENSZ- ben hosszú ideje húzódó vitája el­vonta a figyelmeit olyan fontos kér­désről, mimt a baktériumfegyver el- tiiltásáma és a nemzetközi jog szabá­lyévá vált genfi jegyzőkönyv. A Szovjetunió küldöttsége felhívta a Biztonsági Tanács ügyemét, hogy e kérdés megtárgyalása azért I» szükséges, mert jelenleg több or­szágban előkészületek folynak a bak téri tini hú ború ra, ez pedig fe­nyegeti a békét és a népek bizton­ságát. Milyen alapja van a Biztonsági Ta­nácsnak arra, hogy figyelmen kívül hagyja a genfi jegyzőkönyvet, hogy ne vegye számításba azt a körüv ményt, hogy a világ államainak túl­nyomó többsége csatlakozott ehhez a jegvzókönyvhöz és ratifikálta azt. Milyen alapja van a Biztonsági Ta­nácsnak, hogv ne szóHts« fel a többi államot, csatlakozzék ehhez a jegy­zőkönyvhöz és ratifikálja? Vájjon e7 a lépés nem vezetne e előre a béke és a népek biztonsága megexüárdltá sának útján? Kétségtelen, hogy igen fontos és pozitiv lépés volna ez. A Biztonsági Tanács június 18-i ülé­se ezzel végétért. A Szakszervezeti \ ihí^zövoÍNÓg: végrehajtó hízol (súgónak határoznia Tléce (TASZSZ) A Szakszervezeti Világ-szövetség végrehajtó bizottsága határozatot hozott az északafrikai or­szágokban élő dolgozók helyzetéről: A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottsága megtárgyalta az tazakafrikai dolgozók helyzetének kérdését ós az egész világ előtt le­leplezi a kegyetlen gyarmati önkényt, valamint az országuk függetlenségéért harcoló hazafiak elleni elnyomó intéz, kedéseket. A Szakszervezeti Világszövetség ne­vében szolidaritását fejezi ki az észak afrikai dolgozóknak n nemzeti függet­lenségért, a gazdasági és szociális helyzet megjavításáért, a demokra­tikus szabadság jogokért, a szakszer­vezeti mozgalom egységéért vívott harcával, Az SZVSZ végrehajtó bizottsága követeli a szakszervezeti mozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom valamennyi börtönbezárt vezetőjének eazhadonbocsátisát, a demokraták ül­dözésének megszüntetését. A végrehajtó bizottság felszólítja Eszak-Afrika dolgozóit, hogy a váró. sokban és falvakban minden munka­helyen szervezzenek akeióegvség- bizottságokat, A végrehajtó bizottság leleplezi a szakadárok egységbontó kísérleteit, amelyekkel akadni gozni igyekeznek az egység megvalósítását. Az úgyne­vezett írattad szakszervezetek nemzet­közi szövetségének vezetői elősegítik a kizsákmányoló és elnyomó észak, afrikai gyarmati rendszer fenntartá­sát. A végrehajtó bizottság követfeli. hogy az ENSZ közgyűlése vizsgálja meg é>s elégítse ki a tuniszi és a ma­rokkói nép igazságos nemzeti követe­léseit A gazdasági és szociális követeié sekért, a szakszervezeti jogokért, t szabadságjogokért vívott harcot még inkább össze kell kapcsolni a gyár niati elnyomás, az elnyomó intézkedé. sek ellen, a politikai foglyok és a számi)töttek szabadonbocsátásáért, a nemzeti függetlenségért és a békéért vívott harccal. Az SzVSz végrehajtó bizottsága fel. szólítja az egész világ dolgozóit, tá­mogassák Eszak-Afrika népeinek bar cát. Fokozódik a jugoszláv munkások harca a titoista szakszervezetek ellen Moszkva- A „Za Szocijaltsztics- ku Jugoszlávtju', a jugoszláv tor radalmi emigránsok Moszkvában megjelenő lapja közli M Szavics cikkét, amelyben a jugoszláv szakm szervezetekről a többi között a következőket írja: A Tito—Rankovics banda a szak szervezeteket a munkásság kizsák­mányolásának és elbulitásánuk esz­közévé változtat fa. A jugoszláv szakszervezetek élén e munkásosztály esküdt ellenségei. « belgrádi hatalombttorlók bűnös politikájának szekértolói álnak A tltóista szakszervezeti vezetők az amerikai háborús gyujtogalók agresszív politikájának védelmezőt ként és propagálóiként szerepelnek a nemzetközi porondon. A tltóista szakszervezetek veze­tői attól sem riadnak vissza, hogy a tagdíjakból összegyűlt pénzt el­tulajdonítsák. Az úgynevezett „se­gélyalap<'• te'jes összege, amely a dolgozók üdültetésére szolgálna, az 6 zsebükbe vándorol. Jugoszláviában a technikai védő berendezések hiánya miatt évente több. mint félmillió baleset törté­nik A szakszervezetek pedig men. tik azokat, akik felelősek a ba‘ese 'ck egész sorozatáért A tltóista szakszervezetek a hor­vátországi szakszervezetek központi bizottságának ülésén és Bosznia— Hercegovina szakszervezetei orszá- 9°s tanácsának tizedik plénumán elhatározták, hogy Horvátország könnyű iparának egyes apaiból n^Syezerötszáz munkást. Bosznia- Hercegovina üzemeiből löfíO mun­kást bocsátanak el, 0 többiek bé rét pedig több, mint 200 millió di­nárral csökkentik. A dolgozók elszánt harcot loly. tn'nak a lUóista szakszervezetek el Wl A »zakszervezeü gyűléseken a munkások jobb munka- és élettel tételeket követelnek, tiltakoznak a kegyetlen kizsákmányolás, a mun. kanélküUség, a bérek csökkentése ellen. Igen sok helyen mint pé'dául a zágrábi Gralosz üzemben, a mun késők egységes harca következté­ben a vállalat vezetősége kényte­len volt követeléseiket teljesíteni. A jugoszláv munkásság továbbra i$ elszántan harcol logoiért, a Tito laslszla szakszervezetek, q Tito rendszer ügynökségéi allen. „Q német nép a pokol enekere kívánja Ridqway pestistábomokot“ BerMn (MTI): Water Fisch, a Né­met Kommunista Párt képviselője a bonni parlament legutóbbi ülésén pártja és Nyugat Németország egész békesze-retö lakosság« nevében a kő­vetkező nyilatkozatot tette: Nyugat Németország dogozó! a legnagyobb fe'háborodá-sal értesülnek arról, hogy Ridgway amerikai pestis tábornok hétfőn Bonnba érkezik és innen háromnapos v-zffm'cútra" in­da’ Németország amerikai, brit és francia megszállási övezeteibe Dol­gozó népünk nevében kérdezem ón­tól. Adenauer úr, mi keresni valója van nálunk aggastyánok, nők és a gyermekek tönv-ggvi kosának? Német népünk a lecé'esebhen tiltakozik az •dien, hogv Ridgway német terű etre lépjen. Nem engedjük meg hogy Né metor-zágot második Koreává t«rvék. A német nép a pokol lenekére kíván­ja Ridgway pestis tábornokon — ki­áltott tel Walter Fisch. Beszédéi nem folytathatta, mert Enors. a bonni par.áment e'nöke. jogéi cnosen meg­vonta tőle a szót. .Szovjet kórház nvill meg IVkinjcIicit •’••king (UJ Kina) Június 19-én új kórház ny.ll meg Pekiughcn. »mely saovjri orvosok vezetése isÍhII szovjet "l»o o. gyógyszerész, lulKiratóriumi és röntgen-technikai «/-iiiéívjrtlrl mökii. d'k V korliii/nt « kínai Vöröskereszt únmgaláséva! n szovj-t Vöröskereszt létesítette Megnyitották Pécs város legmodernebb élei miszeráruházát Csütörtökön délután pártunk és kormányunk egy új hataCmas élelmi­szerbolttal ajándékozta meg a pécsi dolgozókat. Megnyílt a Kossuth Lajos utca éa a Városház utca sarkán épített új, élelmiszerüzlelegység, városunk lag nagyobb és legszebb élelmiszerüzlete, az ország egyik legmodernebb élclmi- szerárusftó létesítménye. Délután 6 órakor megnyitották az áru-ház ajtóit. A vásárló és az ünneplő dolgozók néhány perc alatt zsúfolásig megtöltötték az üzletet. Fenn-t hatal­mas és jelképes freskó tárult a sze­münk elé, amely bemutatja a magyar munkások, dolgozó parasztok és ér­telmiségiek harcát a felszabadulástól kezdve, jellegzetes pécsi képpel, A fél­körben elhelyezkedő árusító asztalt zsúfolásig megtöltik az áruk. Van itt minden, amit csak a szem és száj meg­kíván. Fűszer és csemegeáruk, finom italok, frissen sült fánk, hamvas ba­rack ... A falak márványkockákkal vannak kirakva. Fenntről is. alulról is. friss, hüs levegőt nyom be a pin­cében elhelyezett géj>. Bujtás Mihály elvtárs, belkereske­delmi miniszterhelyettes üdvözítő sza­vaiban megemlékezett arról, hogy az áruház ötéves tervünk alkotása, pár­tunk és kormányunk figyelmes gon­doskodása a pécsi dolgozók igényei és a szocializmus építésében egyre nö­vekvő szükségletei iránt, majd az ösz- sz.egyült dolgozók nagy tapsa köze­pette átadta az áruházat a pécsi dol­gozóknak. Ezután ünnepélyesen átvet­ték az áruházát a városi tanács vég­rehajtó bizottságinak kiküldöttel ■ pécsi dolgozók nevében és Horváth Jáuosné elvtársnő, az áruház dolgozói nevében. Két úttöröpajtás, Deaorgó Tibor és Desorgó Éva ezután virág­csokorral köszöntötték Bújtál minisz­terhelyettes elvtársat, jelképezve ezzel is a pécsi dolgozók szeretetét és há­láját pártunk és kormányunk iránti. Ezután megindult a vásárlás. Mindenki vett valamit. A cukrot, lisztet, »ót előre elkészített csomagok­ból árusították és árusítják, a frissen aült fánk innycsiklandozó szagot árasz tott, kattogtak a pénztári számológé­pek. Vásárolt Nagy Józsefné munkás­asszony, vagy Szeder Józsefné dol­gozó parasztasszony. Szellemének még ezenfelül is külön- örömet jelenteit az áruház megnyitása: unokája, Straub Teréz is itt dolgozik. Szeiler néni ter­mészetesen mindjárt unokájához ment és tőle vette meg a finom bori, Mert mégis csak jobban izük az a bor, amit unokájától vehet az ember. Ha pedig valami mást akar venni Szeiler néni, akkor csak átballag a szomszé­dos állami áruházba. Olt egy másik unokája szolgálja ki ót. A harmadik unokám hadnagy — mondja Szeiler- néni, — és ilyen szép helyen dolgozik még a többi három is. Az ajtóban munkaruhás emberek állanak. Horváth András, az Építőipari Vállalattól, és a többiek. Mosolyognak, Boldogan nézik a vidám kavargó, vá­sárló tömeget. Beteljesülni látják mun kájuk eredményét, az esőben és hideg­ben végzett harcok után. Uj csoport érkezett a mecseki üdülőbe ,.De jó lenne legalább egy hétig a Mecseken üdülni" — mondogatták ré­gen a dolgozók. De ez csak álom ma­radt. míg a hős Szovjet Hadsereg fel nem szabadította népünket — De jó énme egy kicsit pihenni — mondotta Molnár Károly csatomé zá.-n munkás is 27 éven kor észtül 0 már csak pihenni akart, nem Is üdül­ni. de még arra sem volt módja. Es most itt nyarat a mecseki üdü­lőben. Végre, 64 éve* korúra meg­érheti», hogy két hétig gondtalanul sétálhat az erdőben. hogy szívhatja a frUs levegőt, igen a friss levegőt, mert 27 éven keresz­tül a szenny vízcsatornák bűzét sza­golta. A felszabadulásig kifogyott már az erőből, minden energiáját kisajto-u ta a könyörtelen munka. A nép álta­tna könnyebb munkára tette. £s ez a kétheti pihenés is „igen jól jött", ahogyan 6 mondja, mert reumás min­den porcikája. A derékig érő viz. amelyben annyi éven át dolgozott, „megtette a magáé’." Szobájának ablakából be lehet látni az egé-cz vidéket. Nem volt őneki még ilyen szép látványban része. A zö de!6 hegyek, a völgyben elterülő város festői képe megörvendezteti, mint a gryermeket az első ajándék. Félve ül le a kényelme«, karosszékbe. — an első nap miég hátra sem mer dőlni benne, hiszen azelőtt ő csak az igazgató úr irodájában látott fo­telt, no meg a szomszédban az ügy­védek né , akiknél fát szokott vágni. De így vannak a többiek is: öreg munkások és parasztok bizonylataim végigmentek a termeken, kipróbálják a karosszékeket, sétálnak a kerti uta-| kon és az ember látja, hogyan ömlik | át egész lényükön az öröm. a meg­elég dett élet boldogsága. Nagyon »ok helyről jöttek ide dol­gozók, akik Molnár Káro’yhos ha­sonlóan oa*k a mi társadalmunkban érhették meg hogy nyaralhatnak. Jankó Margit 18 éves leány n tol namogyei Bátaszékröl jött ö közel lakott a Mecsekhez, mégsem látta még közelről. A szekszárdi megyei taná csőn dogozik és nagyon sokat me- sé majd otthon munkatársainak or­ról a gyönyörű helyről. Császár Sándor, a budapesti Aürat- réezfehijító Vádadat jelvénye«« sztuhá- novistá ja is először üdül a Mécsé ken. Nagyon boldog, hogy itt Ithet, t>ak azt sajná ja. hogy kétéves kis­fiától ilyen ..hoss/ú időre” meg kel­lett válnia Hiába, Ilyenek az apák. Nagyon elégedett az ellátás«*!. Azt mondja; „Ilyet csak vasárnap szokott készíteni az asszony “ — Hát most itt mindennap ünnep lesz — mondja nevetve — és még az! % elánt-ja, hogy már a hires mecseki bort U tnegkói'.o ta és lobban lelett, mint amit Páston a „tibdörbtn" mérnek Azután beszél arról, hogv be szeret­né járni az egész Mecseket és min­dent jól megnéz, ha ntár egyszer kis­körű'1!. A fö'dón rrUle’.e't, mégis na Qvnn vereti n hegyet, hit mom két hétig hm argó hat rajtti gondtalanul. V«m .1/ üdülők kopott két u« I», Mándy Iván és Végh György és egy szobrászművész: lelök János. látók János hazánk egyik legkiválóbb szob rásmmüvésze, a napokban múlt 80 éves, de azért olyan fiatalosan mo zog. hogy egv 20 évest is megszé­gyenít. Pirosarcú, jókedvű s ha ősz szakáVa nem árulkodna, mindenki 40 évesnek nézné, ö is először van a Me csökön és tervbe vette, hogy még a Misinára te felgyalogol Nagyon jó: jött néki ez a kél heti pihenés, a mun­kából való kikapcsolódás, mert mo.-! fejezte be egyik jelentős müvét és moot egy nagy tárván gondolkozik. Olyan művet akar átkötni, amely hí­ven visszatükrözi a békét, » amely korona ja. lenn,, égés., munkásságának. E mondja Istók elvtárs, hogy művész létére régen még ő sem igen üdült é» idézve azt az időt, amikor Adyvai együtt álmodoztak erről az é’etról, meghatva mondja: ..Nagyon jó ez s munkásfiatalom." Es nemcsak 6 mondja ezt, hanem Hazai Lujza, a Magyar-Szovjet Köz- gazdasági Szem« munkatársa is- Mosolyogva meséli. hogy otthon be­csomagolt egy »üreg könyvet, hogy tegyen mit olvasnia, de amikor meg­látta a* üdülő könyvtárát, rájött, hogy kár volt a fáradtságért, mert itt csak. nem minden könyvet megtalál. Meg­érkezése után az első dolga az vett, hogy megnézte az üdü'ő programját és nagyon őrült neki, hogy olyan változatos. Kirándu ások. mozi előadás, irodalmi est, h art versenyek, városné­zőn, és még számtalan más szó rakó zásról gondoskodik mr. üdülő vezető­cége. . Sétálgatunk az üdülők között ta figyelmesek leszünk egy eCvtársra. aki nőm tud beszélni, mi raógW meg­kíséreljük, hogy megértsük. Ceruzát kér és leírja kérdéseinkre * va-a-at: Móricz Gyulának hivják. Tatabá nyai bányász. Leírja, hogy régen hü. Ivének nézték és még rendes mun­kát sem kapott ta a dolgozók államá­ban megbecsülik. idáig mén minden évben volt nyaralni ta je>n'«g Tatabánya egyik legjobb dolgozója Jó munkájáért a VITre küldték. Ott temerte img a szovjet ifjúságot és 5 olyan akar 'enni, mint a kom-zom o' isták. Mióta viasza jött még jobban dolgozik 9 most igen örül ennek a nyarolá-nak, mórt a M<-csö­kön még ö sem volt Hát ilyen emberek üdülnek ma * Mecseken, és ha feteoronank vala­mennyit, ehhez hasonlókat Írhatnánk róluk. A lantunk rengeteget lordit a doi- gozók üdültetésére. Mindent elkövet- hogy jól érezzék magukat és minden, ki elégedetten hagyja el a? üdíllő< Kipihenve, újult esővel lóghat mu«- káhült ftyorj a mi őrünk. Nálurf nem ast mondják mar a dolgozók: „IV ió enne legalább egy hátig a M» «»eken UdüW. bee,m est: ..D» I* volt át a kát kél adu—. r. Ni

Next

/
Oldalképek
Tartalom