Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-18 / 141. szám
2 NAPLÓ 1952 JUNIUS 18 Jacques Duclos pénteki nyilatkozata a vizsgálóbíró előtt Pária CMTD Jacques Duclos, a június 13-i kihallgatásán aktatáskája ellopásával és a jobboldali sajtó hazugságával kapcsolatban — moly szerint aktatáskájában a május 28-i tüntetés előkészítésével összefüggő térképet találtak — rámutatott: „Hitler rendőrsége pontosan így járt el, amikor ^megszervezte a Reichstag felgyujtására irányuló összeesküvést.“ Duclos ezután hangsúlyozta: A kormány — akkor amikor megbízta a vizsgálóbírót, hogy a május 28-i tüntetést „összeesküvés jellegével“ ruházza fel, — nem tett mást, mint elővette Göringnek Dimitrov ellen felhasznált érveit. Figyelem remél tó, vizsgálóbíró úr, a különös hasonlóság az ön által emelt vádak és az aljas Gering által emelt vádak indokai között, — márpedig mindenki tudja, hogyan fejezte be Gőring hamisító és háborús bűnös karrierjét. Duclos a továbbiakban így foly tatta: ön felszólított: mondjam meg, mi a Francia Kommunista Párt politikája a Pinay-kormány- nyal összefüggésben. Kész vagyok kifejteni a Francia Kommunista Párt álláspontját a Pi- nay-kormány politikájának külön böző oldalairól, és kész vagyok magyarázatot adni. bár ezeket a magyarázatokat voltaképpen a nemzetgyűlésben kellene adnom. A kormány azonban nem érzi képesnek magát arra, hogy meggyőzően válaszoljon érveinkre, ezért önkényesen börtönbe vetett. Duclos ezután kijelentette: mindennél megdöbbentőbb, hogv ön, vizsgálóbíró úr, nem tudja megmondani nekem: mire alapozza ..az állam belső biztonsága ellen irányuló ösz- szecskiivés" ellenem emelt vádját? A május 28-i tüntetést önök „összeesküvésnek“ minősítik, holott május 28-án egyszerű betiltott tüntetés zajlott le. Páris népe már korábban is többször tüntetett, azonban e tüntetések során senkinek sem jutott eszébe, hogy összeesküvést emlegessen. Nemrégiben egy újságíró meg állapította: „Általánosan elismert dolog, hogy az állam belső biztonsága ellen irányuló összeesküvés katonai alakulatokat, polgárháborús hadifelszerelést s az államcsíny végrehajtására irányuló szándékot feltételez“. Duclos evvel kapcsolatban megállapította, hogy mindezek a feltételek nem voltak meg a május 28-i tüntetésen — majd így folytatta: és ha ön ennek ellenére mégis azt állítja, hogy államcsíny volt a május 28-i tüntetés célja, én erre csak azt válaszolhatom, hogy a tüntetés jelmondatai a következők voltak: „Riilg- wa.y go home!“ és „Szabadságot Andre Stílnek!“ Mindehhez még a következőket akarom hozzáfűzni: az összeesküvésre jellemző a titkos jelleg. Márpedig — amint ezt ön is tudja — nyíltan, a sajtó útján, röpcédulák, falragaszok útján hívták fel a tüntetőket, hogy május 28- án nyilvánítsák ki tiltakozásukat a baktériumháború tábornokának Franciaországba érkezése ellen. Itldgway ellen Irányuló lünle- tés nemzeti jellege talán érthetetlen azoknak a voll Pélain- istáknak. akik Ideiglenesen a hatalmat bitorolják Francia- országban, viszont pontosan megfelel a Francia nép mély érzéseinek. Duclos ezután emlékeztette a vizsgálóbírót 1935. június 25-ére, amikor az akkori parlament baloldalának küldöttsége kifejezte a népi tömegek nyugtalanságát a ■ 1 11 .."'-..I —— kormány ama magatartásával szemben, hogy betiltotta a népi tüntetéseket. Az akkori miniszterelnök kijelentette: „A frank védelmére alapozott politikánk miatt elhatározott szándékom a rend fenntartása.“ — Ezt a miniszterelnököt Láváinak hívták. Nem hangsúlyozom mi történt vele azóta, viszont a nemzetgyűlés baloldalát képviselő küldöttségben volt egy olyan részvevő, akinek Pinay elsősorban köszönhoti, hogy Lavnl 1935’ ben birtokolt tisztségét ma ő birtokolja. — Vincent Auriol köztársasági elnökről van szó. Vincent Auriol jogi tudása és régi tapasztalatai alapján érdekes dolgokat mondhatna azokról a betiltásokról, amelyek ellen annakidején harcolt és azokról a betiltásokról, amelyeket most tekintélyével fedez. Duclos ezután hangsúlyozta: Az az összeesküvés, amellyel vádol, sohasem létezett Van ugyan összeesküvés: az. amelyet a'-kiilföld szolgálatában álló miniszterek szőnek a haza ellen. Az ön dolga, vizsgálóbíró nr, hogy eldöntse, vájjon továbbra is összeesküvésről beszéljen-e akkor, amikor összeesküvés nem létezik. Ma. — mint minden egyes esetben — ismét követelem annak a jogi eljárásnak a megszüntetését, amelynek tárgya vagyok. Duclos végül kijelentette: A demokratikus szabadságjogok védelméért, a bebörtönzöttek szabadonbocsá- tásúért. a béke védelméért folytatott harc — ha mindenütt állandóan és egységesen, az adott körülményeknek megfelelően foly tátják — Franciaország legnagyobb hasznára megdönti mnjd Pinay gyászos politikáját, amelyről rosszul tenné vizsgálóbíró úr, ha azt hinné, hogy örökkévaló. Pák Hen-En távirata Phenjan (Uj Kína): Pák Hen-En, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa sag külügymini-izitere táviratot intézet I az. ENSZ titkárságihoz, amelyben éré. Ívesen tiltakozik a-z amerikai aqresz- szoroknak a koreai és kínai hadifog- yokkatl szemben elkövetett kegyet- lenkedési miatt. A titkársághoz eljut, tatta. egyúttal a koreai egységes de mokratikus hazafias arcvonal központi bizottságának június 12-én kiadott tiltakozó nyilatkozatát is. A távirat a többi között leszögezi: A Koreai Népi Demokratikus Köz. társaság kormánya teljes mértékben azonosítja magát a Koreai Egységes Demokratikus Hazafias ArcvonaJ álláspontjával, amely Észak- és Dél- Korea va'amcnnyi hazalias politikai | pártjának és társadalmi szervezetének közös lellogását képviselj és amely tiltakozik a hadiloglyokkal szemben elkövetett kegyetlenkedések ellen. Az Egyesült Nemzetek Szervezeté, nek azok a tagállamaif amelyek vég rehajtják az amerikai imperialisták parancsait és támogatják a koreai agressziót, az Egyesii’t Államokkal együtt osztoznak abban a felelősségben. amely a koreai néppel szemben az agresszorokat terheli A Koreai Népi Demokratikus Köz/ társaság kormánya követelj, hogy az. Egyesült Nemzetek Szervezete tegyen * haladéktalan Intézkedéseket a kegyetlenkedések megszüntetésére és a há. borús bűnösök szigorú megbüntető sére." A Belga Kommunista Párt egységakeióra szólítja fel a dolgozókat Brüsszel (TASZ8Z) A ..Dra peau Rouge“ közölte: A Belga Kommunista Párt felhívja a dolgozókat, hogy fokozzák a harcot a fegyverkezési verseny ellen, amit Belgiumban is Washington parancsára folytatnak, ez.ért az adók egyre súlyosabban nehezednek a munkásokra, a földművelőkre és a középrétegekre. A fegy verkezési verseny ugyanakkor tömeges munkanélküliségre vezet. A Belga Kommunista Párt ak- eióegységre szólítja fel a dolgozókat. »A jugoszláv dolgozók harcolnak a nemzetközi toké ügynökei ellen* mini a Sealtsxertexeli t i'ntr»»fíreteétr kimutatta: a titőis. la szakszervezetek a jugoszláviai ka piiaUsta gazdaság visszaállítása tér. vének szo'gálatában állnak Ezek a tervek nyomort hoztak a jugoszláv dolgozók számára és ez a tilóista szakm szervezeti vezetők árulásának egyik következménye. Az ipari és a mező gazdasági dolgozók valamint a tiszt, viselők helyzete Jugoszláviában ál landóan romlik. Ugyanakkor azonban növekedik ellenál'ásuk a tilóista kor. mány nyomorpolitilcájával szembenJugoszláviában a bérszínvonal nagyon alacsony. A munkások nagV ré szenek bérét minlegv napi 125 dinár, bari rögzítették. Ezek a nyomorbérek hasonlóak azokhoz, amilyeneket a gyarmati kizsákmányolok Űzetnek a félgyarmati országok dolgozóinak. — Európában hasonló nyomorbérek van nah a monarcholasiszla Görögország, ban cs a trancoista Spanyo országban 1951 novemberétől és decemberétől a villanyáram illetéke, a vasúti és a villamosiegyek, stb., a posta díjszabás Sa körülbelül 300 százalékkal emclke d»tt Jugosz'áviában. Azt akarják, hogv a dolgozói; tizes, sek meg tegyverkezési politikájukat. 1951 vége óta a jugoszláv városi és falusi dolgozók életfeltételeinek újabb nagy romlása észlelhető. Jugoszlávia belső helyzetének lej tődé se világosan mulatja, hogv hogyan válik ez az ország a kapitalista világ alkotórészévé és egészen természetes, hogv sújtja a kapitalizmus általános válsága is. Az a bérrend szer, amelyet n tilóista kormány erői. let, arra a fasiszta rendszerre emlé kezlet, amelyet Pétain kormánya akart bevezetni Prnnciaors/áqbnn 1940—44. ben. a hitleri megszól'ás idején. Amióta Jugoszlávia a nemzetközi monopóliumok ellenőrzése alá került az országban semmiféle haladó szociális politikát nem folytatnak A jugoszláv gazdaság szocia'izmusárói szóló titóista Irazeológia nem jelent egyebei, mint a hitleri nemzeti szó cia/izmus frazeológiának ismétlését. A tilóista szakszervezetek ugyanazt a szerepet játsszák, mint a hírhedt dr. LeyJéle ndci munkafront. A jugo szláv dolgozók azonban határozottan elleneszegühtek ennek a rendszernek, nme y nem az ő rendszerük. Ez nyugtalanítja Titóékat. Tlt- "entrétr személyesen lálom gáttá meg a jugoszláv szak szervezett kongresszust és itt be. számolót is tartott. Ennek demagógiá. jóval azonban nem tudta eltitkolni sa. jót bukásának beismerését Kénytelen voh bevallani, hogv a tilóisla kor- miínv ,.még nem keltett elég öntuda tot a dogotokban arra, hogy a közérdeket saját érdekeik elé helyezzék; ebben rejlik legnagyobb nehétsé. günk". \alóban ez a legnagyobb nehézség Mo és a Gyúró Szalai-léle szakszer, vezeti vezetők számára. Ez árulásukból lakad. amelyet a szocializmus ügye és az általuk e nyomott dolgo zók tömegei ellen követlek el. Jugo szláviábon a munkások és a parasztok mindjobban látják azt a szakadékot, amely saját érdekeik és a titóisták ér', dekei között tátong. Mi ért tesznek különbséget a jugoszláv dolgozók a rendszer közölt, amely nem az övék és az. osziályérdekek között? Ha a jugoszláv szakszervezetek va ■óban védelmeznék a dolgozók érdél kelt akkor valóba„ a munkáso«2td/yt stolgáhnák, ahogy például a francia és az olasz munkássiövelségek. De a jugoszláv szakszervezetek mai veze tői ellenséges magatartást tanúsítanak a munkások harcaival szemben, ame lyeket jogaikért lolytatnak, pedig ugyanilyen harcot lo'ytat a legtöbb kapitalista ország szakszervezete is. A jugoszláv szakszervezetek mai ve. zctői arra törekszenek, hogv akadályozzák a jugoszláv dolgozóknak a közös - ügyért az epész világ dolgozóival együtt vívott harcát A nemzetközi munkásmozgalom egész történetében kevés példa van o/yan árulásra, amelyet össze lehelne hasonlítani a mai Jugoszlávia szakszervezel rinek árulásával és erkölcsi süllyedésével. A jugoszláv dolgozók azonban hűek a Szakszervezeti Világ szövetséghez. Ma Sza'ai és társai darabokra tép. ték kötelezettségeiket, amelyek a nemzetközi munkásmozgalom előtt vállallak. Vállvetve haladnak Irving Hrown.nal, az amerikai imperializmus európai ügynökével, a sznkndár ve- r.elökkel és a reakciós szindikátusok kai. Hogv beleketilsék és rágalmaz zák a Szakszervezeti Világszövetségei, csatlakoztál; a szov/ctcllcnes össze, esküvéshez.- n Juvnealnr d»>—nmn‘ nem egyezlek bele ,.szakszervezeti'' vezetőik árulásába. Teljes épségében megőrizték bizalmukat a Szakszervezeti Világszövetség iránt mint ahogy a Szakszervezeti Világszövetség is teljes mértékben bizik a jugoszláv mnnkásosztá ybon és a nemzetközi proletariátus Is kilejezi szolidaritását irántuk Érmek a szolidaritásnak a lu dala mérhetetlen erői Önt u lugottláv dolgozókba ér még elszánlabb harcra ösztönzi ókéi « litóisla elnyomók ellen (LOUIS SAUL ANTI Tiltakozó békegyűlés lesz 20-án délután Pécs dolgozói 20-án, pénteken délután ä órakor Duclos elvtárt és hős társai fogvatartása ellen tiltakozó békegyűlést tartanak. A gyűlés központi előadója Lázár Endre elvtárs, az Országos Béke- tan ács kiküldötte, a külügyminisztérium munkatársa lesz, aki éveket töltött Franciaországban és közelről Ismeri a francia dolgozók életét. Előadása után a pécsi dolgozók is felszólalnak. Tekintettel arra a nagy rokonszenvre. amellyel dolgozóink a francia nép szabadságáért és a világ békéjének megvédéséért küzdő harcosok sorsát kísérik, a gyűlést a Doktor Sándor kultúrház hatalmas udvarán tartják. Ma hetven éve született Georgi Mihajlovics Dimitrov elvtárs Dimitrov, a nemzetközi pro’etariá- tus nagy harcosa, a bolgár nép halhatatlan vezére, 1882. június 18 án szü. letett, forradalmár munkáscsaládból. Tizenkét éves korában már kénytelen volt elhagyni az iskolát és kenyeret keresni. Nyomdai munkás lett és egész fiatalon bekapcsolódott a bogár munkásosztály forradalmi mozgalmába. 1903 ban lépett be a Bolgár Szociáldemokrata Pártba, ahol azonnal harcot kezdett a párt reformista szár. nya ellen. A Bolgár Szociáldemokrata Párt 1903. évi kettéhasad ásakor Dimitrov határozottan a forrada mi Szociáldemokrata Párt oldalára állott. — 1909-ben a forradalmi bulgáriai szak- szervezetek általános szövetségének éléne került és ettől kezdve szervező, je és vezetője a bolgár munkások gazdaságii és politikai harcainak. A bugariaii szakszervezeti mozgalom elválaszthatatlanul összefügg Dimitrov nevével. Nem volt odyan sztrájk, olyan nagyobb akció, melyben ne vett volna részt tevékenyen. Közben kiméketilien harcot folytatott a szak- szervezetekben dolgozó opportunistákkal szemben. 1909 óta Dimitrov megszakító« né!_ kül tagja a Forradalmi Párt központi bizottságénak. A Forradalmi Párt 1919.be« résiztvett a komintern megalakításában ée annak szekciója lett 1913 ban Dimitrovot a párt listáján a bolgáT parlament képviselőjévé választották. Dimitrov az 1914-es imperialista háború idején hatalmas harcot folytatott a háború ellen, a parlamentben megta. gadta a hadi hi teltek megszavazását és következtésen a proletár internacionalizmus álláspontját védte. 1917-ben háborúe'Kenes tevékenységéért letartóztatják, de a börtönből is tovább folytatja a háborúellenes agiitáclót. 1918-ban szabadul ki a börtönből. Dimitrov 1920.tól tagja a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség végrehajtó irodájának és 1919 ben tagja lett a kom intem végrehajíóbizottsá- gának is. 1923 szeptemberében Bulgáriában a Kommunista Párt vezetése aJ'att munkások és parasztok fegwers felkelésit szervezlek A megmozdulá-mak Dimitrov volit az egyik vezetője. A túlerő eltiporta a felkelést és Dimitrov kénytelen volt külföldre menekülni. Már ekkor egyetlen alkalmat som mulasztott el, hogy kihangsúlyozza a Szovjetunió nagy jelentőségét a reakció elleni harcban. 1923-ban megindította a bolgár nyelven megjclinő Rabotnicseszki Veszteik című lapot, a Bogár Kommunista Párt jelenlegi saj. tóorgán'imának. a Rabotnicseszko Delonak a® elődjét. Dimitrovot, aki ekkor már a fasizmus éltem harc egyik ismert szereplője volt, 1933 márciusában Németországban etartóztatták. Letaxtóztatá. saikor azzal vádolták, hogy szerepe volt a Reichstag félgyújtásábam. A per a Mpcsei törvényszék előtt 1933 szeptember 20-án kezdődött. A tárgyaláson Dimitrov a várható halá os Ítélet ellenére is félelem nélkül védelmezte a kommunizmus ügyét és ostorozta a fasizmust. Göringget szemben tanúsított férfias magatartása előmozdította a fasizmus ölteni nemzetközi mozgalom növekedését. A vád összeomlott. Dimitrovot, alti ellen 1923 és 1933 között a bolgár bíróság kétszer is hozott halálos Ítéletet, kénytelenek voltak felmenteni. Megkapta a szovjet állampolgárságot és a Szovjetunióba utazott. 1935-ben a Komintern VII. kongresz- sauaa Dimitrovot — Sztálin hűséges tanítványát — a Kommunista Inter, nacioná é végrohajtóblzottságának főtitkárává választotta. Georgi Dimitrov a második világháború alatt a moszkvai rádió Botev- adóján naponta szólott a bolgár nép. hoz Nem volt a bolgár demokratikus öröknek egyetlen olyan megmyilvánu la.-a sem, amely Dimitrov nélkül, az 6 irányítása és útmutatása nélkül za] lőtt volna le. Dimitrov vezette a Bolgár Kommunista Párt és a bolgár nép harcát a fasiszta rendszer megdöntéséért. Miután a Szovjet Hadsereg felez»- ■ badította Bulgáriát. 1945 novemberé, ben, 22 évi távoliét után Dimitrov visszatért Bulgáriába. A felszabadulás utáni választavon a Hazafias Front ragyogó győzelmet (íratott és Dimitrovot megválaszt óllá k a Bolgár Népköztársaság első miniszterelnökévé. Dimitrov vezetésével hajtották végre Bulgáriában a földreformot, dolgozták ki a Bolgár Nép- köztársaság alkotmányát, melyet 1947 decemberében fogadtak el az ő vezetésével államosították az ipart és » bankokat, az 6 irányításával teljesítet' te a bolgár nép 1948 végére a7 ország népgazdasága helyreállításának és fejlesztésének kétéves tervét. 1949 januárjában megkezdték a Dimitrov veretesével kidolgozott ötéves terv megvalősitásét Dimitrov törhetetlen harcos* vgii a munkás-paraszt szövetség eszméiének, a bolgár és a szovjet nép barát, «ágának, a béke gondolatának. Szüle, lésének 70. évfordulóján a bo'gáv dolgozókkal együtt kegyelettel emlékezik Georg« Mihajlovics Dimitrov r*. « világ proletariátusa, a béke minden harcosa, az egész haladó emberiség. Hősid Külföldi hírek Pót'álaflztá* Algírban Pária (MTI): Algír VII. kerületében vasárnap tartották meg az algíri nemzetgyü és pótvá’-a&zlá'át. A Kommunista Párt jelöltje vasárnap, a pót választás második fordulóján 2767 szavazatot kapott, azaz a szavazatok 43 százalékát, míg az első fordulón 2014 et. A Kommunista Párt swavanati gyarapodásának — az Huminaté azt. rint —• annál nagyobb jeíentösége van mert az egész reakció dühödt harcol folytatott a kommunista jelölt ellen. Az Angol Brk elűzött.«ág mozgalmat indított a koreai háború mcgHzüntetéséért London (MTI): Az Angol Békcbl- zottwág mozgalmat indított a koreai háború mega/unteiéséért. A londoni Hyde parkban gyűlésen Jack Gaster, a Demokratikus Jogászok Ni-mzeikö. zl SzöveUége Koreában járt bizottaá gának tagja kigeien tette: „Vessünk véget a koreai háborúnak, mielőtt még a, amerikaiak parancsára n«* sodornak bennünket pusztulásba!" A gyü-tesen Burhop fizikus, a londo. mi egyetem tanára aikraszállt mind«** töm"gpus®titó fegyver betiltása me ' «ett és elité te a vogyi etrközffk *1- kaanazártát Malájlóldön. „Koreai szolitlarttá«éli«;l Aii«/trinhanM Béc-i (MTI): Az Osztrák Béketanács felhívására junius 29.161 július 6 ig „Koreai s/oüdaritád hect" rendeznek egész Ausztriában. Az Osztrák Békelanárs a koreai há ború haladéktalan megszüntetését követeli az Egyesült A amok kormány*' tő! és követeli az őt nagyhata’-®rfl t>ék«egyezményének megkötését a tl- tág békéjének megőrzése és ru'd***, lárdltása érdekében. Az I nitj UuMiglioiie Liliomok Icváltánárúl Roma (TASZSZ): Az Unite arról ir, hogy CastigUone tábornokot eváltol ták és helyette Frat:inI tábornokot ne. vésték k| az Fs/nkotlanti Szövetség szárazföldi elölnek parenrsnokává Európa déí ov«r/"’ében A lap m'-gó.lapítja hoyv CasUgílo ne ösozi'Ütkózéehe került (larney cn yemaggyal. ,,C«*tUj!ione leváltása ennek * tetei'érésnek következmény* — **•* 4 Up. — FrattInt tébomok »zemééy*' bcn Ri dg way megbirhatö emberre ** Lelt. aki éveken keresztit Olaeeori*^1 •a Washingtont katonát képviselőt* ve mmt viszont Washingtont t°9** képviselni Olaeíorvzágben."
