Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-14 / 138. szám
1952 JUNIUS 14 NAPLÓ H A BOLSEVIK PÁRT TAPASZTALATAIBÓL * Á Komszomol sorainak kiszélesítéséért A Bolsevik Párt arra tanítja a Komszomolt, hogy erősítse és szélesítse kapcsolatait az ifjúsággal, jó politikai-nevelő munkával érje el, hogy a Komszomol-szervezetek az egész szovjet iíjúságot tömörítsék a kommunizmus zászlaja alá. J. V. Sztálin 1925-ben a Komszomol- fczkája Pravda szerkesztőségének kérdéseire válaszolva a következőket írta: „A lehetőséghez képest be kell vonni a Komszomolba az egész munkásifjúságot, valamint. a falusi szegény- és középparasztság legjobb elemeit. De ugyanekkor összpontosítani kell figyelni linket a Komszomol új tagjainak a komszomol-aktíva által való nevelésére.“ Kerületünk koinszomolrszerve- zetei Sztálin elvtárs útmutatását követve arra törekszenek, hogy minden becsületes, jóravaló, hazáját szerető ifjút bevonjanak a Komszomolba. Több olyan üzem, gyár, kolhoz, hivatal és intézmény van kerületünkben, amelynek komszomol-szervezete az egész ifjúságot egyesíti. Nézzük, milyen módon vonják be a szervezetek az ifjakat és lányokat a társadalmi tevékenységbe. Az ifjúság nevelésének kipróbált eszköze a társadalmi megbízatás. A Pedagógiai Főiskola komszo- mol-bizottsága az összes hallgatókat bevonja a szervezeti életbe. A diákok előadásokat tartanak, résztvesznek a kultúrbrigádok és sportszakosztályok munkájában, népnevelő tevékenységet fejtenek ki a városi lakosság és a város- környéki kolhozok,és szovhozok dolgozói körében és segítik az úttörő-szervezetek munkáját is. A bizottság a társadalmi munka tervének elkészítésekor tekintettek van minden egyes komszomol- tag egyéniségére, képességeire és érdeklődésének irányára. A megbízatások szétosztásával a kom- szomol-bizottság dolga természetesen nem ért véget. A sikeres társadalmi munka előfeltétele a végrehajtás ellenőrzése. Az ellenőrzés mindenkinek nagy segítségére van a kapott társadalmi megbízatás teljesítésében. Maria Barabas, a Vasúti Technikum hallgatója bosszú időn át távoltartotta magát a kollektívától. Szerjozsa Hacsatrjan, a kom- szomol-bizottság tagja megtudta, hogy Maria nagyon szeret olvasni, minden szabadidejét az olvasásnak szenteli. Olvasmányaiban elmélyed, jegyzeteket készít és papírra veti gondolatait, amelyeket olvasmányai ébresztenek benne. A komszomol-vezető, amikor mindezeket megtudta, elhatározta, hogy beszélni fog Mariával. Tudta, nem lesz nehéz dolga. Könnyű bevonni olyan embert a komszomol munkájába, aki annyira szerti a betűt, a könyvet, mint Maria Barabas. Nem tévedett. Maria ellentmondás nélkül elvállalta azt a megbízatást, hogy tartson előadást Fa- gyejev „Ifjú gárda“ című regényéről. Az előadásnak nagy sikere volt és a lány most már maga javasolta a legközelebbi előadás témáját és címét. Még közelebb került a komszomol-szervezethez, amikor a második és harmadik előadása közti két hetet nemcsak az alapos, elmélyült felkészülésre használta fel, hanem az előkészítésbe, a szervezési munkába is bekapcsolódott. Néhány hónap elteltével Maria Barabas felvételét kérte a Komszomolba. Példája egy a sok közül. Az ifjúság nevelésének fontos eszköze a politikai oktatás. A leninakáni alapszervezetekben mintegy 130 ifjúsági tanulókör és politikai iskola működik. Az iskolákat és köröket felsőfokú politikai képesítéssel rendelkező, tapasztalt propagandisták vezetik. A tanulókörök sikeresen és idejében fejezik be az oktatási évet. Ezekben a körökben sok olyan ifjú és leány részesül politikai nevelésben, aki nem tagja még a Komszomolnak. Az elmélet elsajátítása fokozza a fiatalok vonzódását a Komszomol felé. A múlt oktatási évben komszomol-oktatásban részesülő 947 ifjúmunkás közül 530 lett a Komszomol tagja. Ezidén az oktatási év végén, a vizsga után a politikai körök szervezeten kívül álló hallgatói kivétel nélkül belépnek a Komszomolba. Ssemvessteségnélküli aratással válaszoljunk a kulákok rémhíreire Eredményeink láttára az ellenség, mint a sarokba szorított vad minden eszközt igyekszik megragadni, hogy a szocializmus építése elé akadályokat gördíthessen. Ezt lehet tapasztalni most falvainkban is, mivel dolgozó Parasztságunk nagy lelkesedéssel élesíti a kaszákat, javítja a .szerszámokat, szocialista szektoraink indulásra késs állapotba helyesték a gépeket: kpgy győzelemre vigyék a békearatás nagy csatáját. A kulákok azt mesélhetik a dolgozó parasztság között ~~ különösen a még egyénileg gazdálkodók körében: „Mi lesz velünk az idén, nem tudjuk teljesíteni beadásunkat, mert hát mindenünk elfa- g-yott'. Nem is nehéz kitalálni, ha ®gy kicsit gondolkozunk, hogy mit akarnak elérni ellenségeink ezzel a mesével. Először is azt, hogy elked- t><itlenedést idézzenek elő, vagyis azt akar ják, hogy már az aratási munkálatok beindulása is késsen, vagyis 'minél nagyobb szemveszteséggel kerüljön a gabona asztagokba. Másodszor pedig — világosan kitűnik — már most rákapcsoltak a begyűjtési tervünk szabotálására. De hiába kísérleteznek, mert dolgozó népünk inkább hisz saját szemének, mint a kulák: hazugságainak. Mit mond például a fagykárról, a beadásról Szilvás Gyula nagyárpádi 12 holdas középparaszt? — Volt fagy a mi községünkben is, égy hold kukoricám látta kárát. A gyapotot sem hagyta érintetlenül... Szilvás Gyula azonban hozzálátott a kár pótlásához. Ujravetette a gyapotot, pótolta a kukoricát és most már harmodszor kapál ja a 30—40 cen timéter magas tengerit. Gabonája még szebb, mint az elmúlt évben. Tavaly 10 mázsája termett árpából holdankint, az idén 13 mázsa is lesz átlagtermése. Búzából is többre számít, mint eddig bármikor. Derülátó Szilvás Gyula akkor is, mikor a beadásról beszél. — Tavaly 102 százalékra teljesítettem, de az idén még könnyebb lesz a beadás. Látom vetéseimet és hiába mondják a kulákok, hogy „nem lehet teljesíteni“, ez csak a szokásos kulákmese. Olyan az árpaoetésem, hogy a szárak alig bírják a kalászt tartani. Szilvás Gyula nem is vár soká az aratással. — Tizenhatodikán megkezdem — határozta el — első leszek a faluban. De nemcsak az aratásban, hanem o beadásban is a% első lessek! Hogy így lesz, meg van rá minden reménye. Félévi vágómarhabeadását 500, sertésbeadását 120 százalékra már teljesítette, 480 forint prémium is ütötte a markát. Most is a cséplőgéptől viszi terményét a gyűjtőhelyre. Persze a jó termés, a gazdag aratás nem valami csoda következménye. Szilvás Gyula azért vár gazdag termést, boldog aratást, mert megfogadta a párt szavát, a miniszter- tanács határozatát és időben vetett, időben pótolta a fagykárt szenvedett növényeket, nem sajnálta a kapát a kapásoktól, nem szégyelt tamXni a nagyárpádi termelőszövetkezettől, annak ellenére, hogy nem tagja. — A jó terméshez az kell, hogy szorgalmasan műveljük a földet, hogy megfogadjuk a segítő szót! — szokta mondogatni és nem csak mondja, hanem e szerint cselekszik is. Hiába beszél a kulák akármit is, hiába agitál a korai vetés, időbeni aratás ellen, ő csak a kormány szavát követi. 4 nagyárpádi népnevelők és falvaink pártszervezetei, agitotorai ne mulasszák el, hogy ismetessék Szilvás Gyula módszereit, szavait. Mutassák meg ezen a példán és számtalan saját falujukban kínálkozó példán keresztül, hogy a kulák ismét hazudik, mikor a beadás ellen a fagykárral agitál. De leplezze le a kulák céljait maga Szilvás Gyula és a többi becsületes, kötelességét jól teljesítő, az állam és saját maga javáért fáradhatatlanul dolgozó paraszt. Leplezze le, mert a kulák' nemcsak a termelő- csoportnak, nemcsak a begyűjtésnek, nemcsak a korai vetésnek és aratásnak, de minden egyes becsületes dolgozónak veszett, elszánt ellensége. Ha azonban lecsapunk az ilyen és ehhez hasonló kulákbölcselkedésekre, maszlagolásokra, akkor sikeres lesz mindenütt megyénkben az aratás, cséplcs, begyűjtés másodvetés nagy csatája. Negyedszer kapsílják inda* a knkorieátl a katolyi December 21 ész asszonyai , Szerdán a kátolyi December 2t. délszláv termelőszövetkezet Vörös Október munkacsapata elsőnek indult a szövetkezet földjeire. Még alig pirkndt. amikor a munkacsapat tagjai.— kilenc fiatalasszony — megkezdte a 21 holdas táblán a térd Ígérő kukorica negyedik kapálását. A haragoszöld színű kukoricaföldön 50 mázsás átlagtermésért harcolnak a kátolyi asszonyok. Ennyit vállalt néhány hónappal ezelőtt az élenjáró kukoricatermelők értekezletén Gráics 'Andl-ásné, a munkacsapat vezetője, akit az elmúlt évben 37 "'•ázsás holdanként] kukoricatermésért Munkáérdemrenddél tüntettek ki. Tavasszal korán elvetették a kukoricát, gondosan megkapálták, egymásután kétszer is. A hideg napok azonban jócskán megritkították a táblákat. A tsz dolgozói azzal ..vigasztalták" Gráicsnót: így is elérik "5—40 mázsás termést. A fiatul mun- bncsaputvezetö azonban nem alkudott. „Meg kell lenni az 50 mázsának“ — mondotta azon a reggelen, amikor hozzáláttak a kukorica rend- behozásához. Ahol két fejlett kukoricát» volt, egvet kivettek odaülhették, ahol elfagyott a növény. Utána pedig gondosan megkapálták. Nincs is szebb kukorica ma már a kátolyi határban. A jó munka nyomán gyorsan szaporodnak a munkaegységek a káto- íyi asszonyok munkaegység-könyveiben. Nyugodtan dolgoznak a „Vörös Október“ munkacsapat tagjai is, hiszen gyermekeiket ezalatt az ú jonnan létesült óvodában vagv a napközi otthonban gondozzák. így hajnalban korábban kezdhetik a munkát és este későn térhetnek haza. Naponta t.6—1.8 munkaegységet ér el mindegyik, Ejninger Szidónia például csak a tavaszi munkák idején lépett a szövetkezetbe, s már 55 mnnlca- egységet szerzett. Vállalta: év végére ő is eléri a kétszázat. A munkaegységen felül magas prémiumot kapnak majd a December 21. tsz asz- szonyai. A járási tanács 50 mázsát, a tsz 45 mázsa kukoricát irányzott elő egy-egy holdra. Gráics Andrásné munkacsapata, ha eléri az 50 múzsát — két és fél tunna kukoricát kap prémiumként, amiből minden asz- szonynak közel három mázsa termény jut majd. 25 százalékkal emelkedett a pécsi Sörgyár termelése A pécsi Pannónia Sörgyár dolgozói — az üzem 90 kommunista dolgozójának példamutatásával és segítségével — egymással versenyben harcolnak azért, hogy bárányát és a környezi három megyei bőségesen ellássák tápláló, üdítő itallal. I gyárat ebben az évben — többek között a malátaüzem gépeinek átszerelésével ~ teljesen korszerűsítették. Így élték el, hogy a 102 esztendős üzem hónapról-hónapra többet tenned, t avaly már az 1946. évi mennyiségnek a tízszeresét adták, az idén pedig isméi mintegy 25 számlákkal emelkedett a sörgyártás az elmúlt évhez viszonyítva. 1912. első öl hónapjában pedig a lemezeitnel egymillió pohár sörrel több jutott a dolgozók asztalára. Á gépek jé kihasználásával fejezzük be a harmadszori kapálást még az aratás kezdete előtt Termelőszövetkezeteink, de az egyénileg dolgozó parasztok közül is sokan már befejezték a kapásnövények másodszori kapálását. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a növényápolásban szebb eredményeket ért el dolgozó parasztságunk, mint a múlt év hasonló időszakában. Ennek az a magyarázata, hogy egyre több helyen alkalmazzák a fejlett agrotechnikai módszereket. Azokban a termelőszövetkezetekben, mint például a mohácsszigeti Vörös Fény tsz-ben, ahol a kukoricát és napraforgót négyzetesen művelték, könnyebben végeztek az egyes munkákkal. Elvégezték a harmadik kapálást a palotabozsokr termelőszövetkezeiben is, ahol a gépállomás segítségét igénybevették és használták a rotációs kapákat, valamint az ekekapákat a növényápolásban. Természetesen Palotabozsokon sem ment minden símán, hiszen a csoportba befurakodott kulákok és maga a csoport elnöke, Csíki József is, mindenkép igyekeztek lebeszélni a csoporttagokat a gépi munka használatáról. Azt híresztelték: „A rotációs kapa sok kárt csinál, a Zetor nem bir rendesen végigmenni a soron, kivágja a növényeket“. Még nem is látták a gjép munkáját, már ezt beszélték. De a gépállomás dolgozói kimentek a csoport földjére, ahol ló- kapával végezték a munkát, a csoport tagjai is beálltak a géppel dolgozni. így meggyőzték a termelőszövetkezel dolgozóit, hogy a rotációska na nem vágja ki a növényt, gyorsabban és jobban végzi a munkát, a csoporttagok pedig ezalatt az iga- erővel a trágyát hordhatják. Ugyancsak hozzákezdtek a kapáláshoz a magyarteleki termelőszövetkezetben is. 1 Számos helyen megértették, ha a harmadik kapálást aratás előtt elvégzik biztosítják a kapásnövénvek gyommentességét arra az . időszakra, amikor a gabonabetakarítás a munkaerők zömét leköti. Itt komoly feladat vár gépállomásainkra. Köves, sék a palotabozsoki gépállomás dolgozóinak példáját, akik tettekkel bizonyították be a csoport tagjainak, hogy előnyösebb a gépi munka. Arra kell törekedni, hogy a kapáló és a vontató erőgépek ne álljanak ki-» használatlanul, hanem minden időt használjanak ki a munkák gyors elvégzésére. Te rrnel ős z ö vetkezet ein k fokozott mértékben használják ki a rendelke. zésre álló fogatokat és fogatos talajművelő gépeket. Kapcsolják be a Kövényápolási munkába a nőket, úgy, mint a mohácsszigeti Vörös Fény termelőcsoportban teszik. Valamennyi asszony résztvesz a munkában az idén. Tavaly egész évben kétszer és csak egy-két holdon végezték el háromszor a kukorica kapálását. De az idén már háromszor kapálták meg a kukoricát, mert tudják, hogy így lesz több a szövetkezet és családjuk jövedelme. Legjobb eredményt érte el a munkában idős Orbán Sándorné, aki reggel négy órakor már kint van a határban. Példamutató munkájáért az a megtiszteltetés érte, hogy tagjelöltnek vették fel a pártba. A fejlett agrotechnikai szabályok azt írják elő, hogy a nagyobb termést a többszöri kapálás, a kapásnövények sorainak gyommentessége és talajának gyakori porhanyítása segíti elő. Egyes helyesen nemsokára néhány nap múlva már arathatnak, tehát a növényápolást sürgősen he kell fejezni még az aratás megkezdése előtt. A nöoényápolási munkákban (a kaszálást is beszámítva) a járások közötti versenyben t. villányi 90.5, 2. sellyei 85.5, 5. mohácsi 77.6, 4. siklóst 76.7, 5. pécsváradi 72.6, 6, szigetvári 65.4, 7. pécsi 65.2, 8. a sásdi-Járás 57.7 százalékával. Ä földművelésügyi minisztérium jelentése a minisztertanács vándorzászlajáért folyó lermelőszövetkezeti verseny állásáról A minisztertanács vándorzászlajáért indított versenyhez egyre újabb termelőszövetkezetek csatlakoznak. Eddig' már közel ezer termelőszövetkezet versenyez ,,Az ország élenjáró termelőszövetkezeti gazdasága“ kitün tető címért, az azzal járó vándor- zászlóért és pénzjutalomért. A versenyt nagyban előrelendíti, hogy a részvevő termelőszövetkezetek hosszú, lejáratú párösversenyszerződések jó teljesítésével, a harmadik kapálásnak az aratásig való befejezésével harcolnak a nagy termésért, a kitüntetés elnyeréséért. Az egyes megyékben a következő termelőszövetkezetek a legesélyesebbek: Baranya megyében a habard Béke termelőszövetkezet vezet a bolyt Árpád termelőszövetkezettel folytatott párosversenyben, kukoricáját már húr madszor kapálják, 75 hold gyapotjukat kétszer kapálták meg, betakarították 54 hold lucernájukat és 10.000 téglát égettek. A bátyi Árpád termelőszövetkezetben is jól halad a munka, de a kukorica második kapálásában lemaradtak. A megyei tanácsok mezőgazdasági osztályai a verseny hetenkénti értékelésével előbbreviszi a versetiymoz- galoni kiszélesítését. Általában jó munkál végeznek, kivéve a Borsod. Fejér és Heves megyei tanácsokat, amelyek hiányos munkájukkal gátolják :t versenymozgalom fejlődését. Hogyan ér leheljék a vállalásokat és milyen a jó versenynyilvánosság? Az egymást váltó versenytársak, a harmadok közötti vetélkedés értékelésénél rugalibasan, a körülmények figyelembevételével kell eljárni. Például: a frontcsapatok versenyében nem lehet gépies módon eldönteni az elsőség kérdését. Meg kell nézni — a többi között — például azt. hogy a hónap vagy a negyedév folyamán milyen arányban került «egy-egy harmadban dolgozó frontcsapatra az átszerelés. (Egyébként helyés. ha az átszerelési idő csökkentését is n verseny egyik lényeges célkitűzésévé teszik!) Gondoskodni kell arról, hogy a vállalásokat a legrövidebb időközönként, naponként, sőt műszakonként is értékeljék és az eredményeket nyilvánosságra hozzák. Az egymást váltó harmadok versenyéről nap-nap után, műszakról műszakra adjanak hírt, közöljék a verseny állását. A Loy-mozgalom célkitűzéséért, a termelés állandó, egyenletes emeléséért harcoló bányászok versenyének. élő, lüktető nyilvánosságát megteremteni. — nagyfon- tosságú, felelősségteljes kötelesség ez minden bánya üzemi bizottsága, minden műszaki vezető számára. Fel kell számolni az a tarthatatlan helyzetet, hogy igen sok bányában a verseny nyilvánosságával senki sem törődik. A legtöbb helyen úgv gondolják: mindent megtesznek azzal, hogy néhány ió eredményi kiírnak a ver- senytábbíra. A Feladat nemcsak ennyiből áll! A verseny nyilvánossága ott válik valóban a versenyszellem állandó élesztőjévé, ahol rendszeresen, naponként, műszakonként kiírják az eredményeket, tájékoztatják a bányászokat a verseny állásáról. Nagyon fontos tennivaló. hogy minden bányában rendszeresítsék a „Termelj ma többet. mint tegnap!“ mozgalomhoz csatlakozott bányászok versenyhíradóját. E versenytábla adjon hírt szüntelenül a legfrissebb eredményekről: népszerűsítsék, állítsák példaképül a többi dolgozó elé az élenjárókat. Elsősorban azokat a bányászokat, akik vállalásukat becsülettel teljesítve, a legnagyobb fejlődést érik el, akik n legkeményebben, legodaadóli- ban, legáldozatkészebben harcolnak a széntermelés szakadatlan fokozásáért. Igen hatásos, ha e verseny táblákat lent a bányában, a frontokon. a munkahelyeken helyezik el. így állandóan figyelemmel kísérhetik a versenyző csapatok, bányászok az eredményeket, szinte óráról-órára láthatják, miként haladnak előre. Ilyen versenytáb- lákat láthatunk például Rudolf telepen, vagy Ormospusztán. lent a bányában, a frontfejtések kijáratánál és ezek rendkívül népszerűek a bányászok között. Ha minden bányában megteremtik- a Lov-mozgalom, az egymással vetélkedő bányászok, csapatok versenyének ió nyilvános sávál — még nagyobb lendülettel ível tovább, még több szénben ölt testet e nagyszerű kezdeményezés.
