Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-12 / 136. szám

2 NÄPLO 1952 JUNIUS 1* Louis Saillant beszámolója a SZVMZ végrehaj főbizottságának június 9-í ülésén Béc* (TASZSZ): A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtóbizottságá raak június 9-i ülésén Louis Sail ant, be SZVSZ fóti tikára tartott beszámo­lót ,,A dolgozók harca a szaksa« rve zetí. jogok védelméért" emuitól«. Kiemelte beszámolójában, hogy az amerikai imperialisták és csatlósaik új világháború kirobbantására töre­kednek, folytatják támadásaikét a dolgozók érdekei és demokratikus jo. gai ellen. Ezután a francia dolgozók egyre növekvő nyomoráról beszélt, majd így folytatta: A francia reakció egyre fokozottabb megtorló intézkedéseket alkalmaz a béke hívei ellem. Börtön bevetett ék Jacques Dudost, André Stilt és több más bátor békeharoost. A burzsoázia fasiszta módszerekhez folyamodik. A háborús gyújtogatok minden ka­pitalista és gyarmati országban ve­szett támadásokat - intéznek a dolgo­zók létérdekei ellen. A dolgozók egyre növekvő elszántsággal, mindéin erejük latbavetésévei síkraszálCnak a béke. a nemzeti függetlenség és a demokratikus szabadságjogok védel­mében. A francia munkásosztály har. caiban a CGT az első sorokban har­col. Az ország munkásainak és alkati, mazotiainak kétharmada támogatja a CGT t. Nyugait-Németország dolgozói eL szántan tiltakoznak a? ország remili- tarizálása, a háborús különszerződés ellen. A május 1-i japán tüntetések szín tén azt mutatják, hogy a japán nép nem akarja az amerikai imperialisták által Japánra kényszerílett szégyen, teles ,,békeszerződést .*' Louis Saillant ezután részletesen fog lakkozott a gyarmati és a függő országok dolgozóinak harcával. A dolgozók világszerte megbélyeg­zik a Koreában és Északkelet Kínában baktériumfegyvert alkalmazó ameri­kai csapatok gaz eljárását — fo'lytat ta Louis Sailant. — A munkások és alkalmazottak milliót nevében isme. telten követeljük, hogy haladéktala­nul szüntessék meg a baktériumai egy_ ver alkalmazását Koreában és Kíné ban. Késedelem nélkül kössenek iga­zi 'békeszerződést Németországgal és Japánnal, szüntessék meg a fegyver, kezesi versenyt. Követeljük az álta­lános egyidejű leszerelést, az atom­fegyver, a baktériumfegyver és a.z emberek tömeges pusztítására alkal­mas minden más eszköz aOkialtaazá- sénalk eltiltását, valamint az öt nagy. hatalom közötti békeegyezmémv meg­kötését. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetét a béke és a biztonság igazi nemzetközi szervévé kell változtatni. Minden erőnket latba kelti vetnünk aimak érdekében, hogy még fokozot­tabb harcot vívjunk a békéért, a ke nyérért és a demokratikus szabadság, jogokért — mondotta befejezésül Louis Saillant. Jacques Duclos védői követelik a letartóztatott tüntetők áthelyezését a politikai foglyok osztályára Páris (MTI): A május 28-án letartóz­tatott tüntetők a börtönben még ma is a. közönséges bűnözőkkel vannak összezárva. Jacques Duclos, mihelyt áthelyezték a politikai foglyok osztá­lyára. az igazságügymin isizlerhez írt leveliében követelte, hogy a letartóz­tatott tüntetőket is hasonló/ bánás­módban részesítsék. A levélre válasz nem érkezett. Jacques Duolos ügyvédei most újabb beadvánnyal fordultak a vizs. gálóbiróhoz, amelyben követelik: 1. A megindított nyomozást még e héten fejezzék be, 2. Bocsássák szabadon az á Utóla­gos ,,összeesküvés" vádlottá,it, 3. Helyezzék át azonnal a politikai foglyok osztályára a letartóztatott tüntetőket és kezeljék őket politikai foglyokként. Andre Stil levele a vizsgálóbíróhoz Páris (MTI): Andre Sül, — akii már 17 napja tartanak fogva anél­kül, hogy kihalhatták volna, — le­velet írt a vizsgálóbíróhoz. André Stíl Levelében hangsúlyozza: mostanáig nem hallgatták ki s ezért nem volt alkalma leeblezni azokat n rendőri és politikai mesterkedése kot, amelyeknek áldozatává vált. — Ha továbbra is elzárkóznak az elől, hogy kihallgassanak — folytat, ja az Humanité főszerkesztője — en­nek oka csak az lehet, hogy a dosz- szté, amelynek az elfenem emelt vá­dakat kellene tartalmaznia, teljesen üres. Levelem célja. hogv ezeknek az önkényes módszereknek a 1cleple zésével egyidejűleg követeljem: a legrövidebb időn belül adják meg nekem a szót. A Koreai Központi Távirati Iroda leleplezései az amerikai agresszorok kegyetlenkedéseiről Phenjan (TASZSZ): A Koreai Köz. ponti Távirati Iroda leleplezi az ame_ rikai imperialistáknak a hadifoglyok! kail való kegyetlen bánásmódját és 6Zámos tényt idéz, amelyek a be­avatkozók gaztetteit bizonyítják, A hadifoglyokat rendkívül nehéz fizikai munka elvégzésére kényszerítik, — ugyanakkor éheztetek őket. Az amerikai imperialisták bűnös kí­sérleteket folytatnak a hadifoglyo­kon'. Különböző betegségeket okozó baktériumokkal fertőzik meg őket Az elmúlt év májusában háromezer hadifoglyon kísétléleztek baktérium­fegyverekkel, ennek eredményeképp 1400 hadifogoly súlyosan megbetege­dett, Ezenkívül ismeretes, hogy az atomfegyver kipróbálására az ameri. ka,iák koreai, kínai, továbbá a fran­cia csapatok által Vietnamban fog- fyutejtett vietnami katonákat hurcöl- tak el. Az amerikai gyilkosoknak azonban tudniok keli, hogy nem menekülhet­nek a világ népeinek itélőszéke előli, amely felelősségre fogja vonni őket gaztetteikért. Kombinált permetező- és beporzogep a Szovjetunióban A „Nauka i Zsizny“ e. szovjet lap a növénykártevők elleni véde­kezésre nagyszerűen bevált kom­binált permetező és beporzógépet ismerteti. A gép szóró-készüléke két részből áll: egy kivezető eső­ből, amelybe egy ventillátor nagy erpvel levegőt nyom és e cső bel­sejében elhelyezett folyadékszóró­ból. Egyidejű beporzásnál és per­metezésnél a ventillátor a leve­gővel együtt poralaku mérget is nyom a esőbe. Ha nedves beporzást alkalmaz­nak. akkor a szóróba vizet nyom­nak és így ötven százalékkal ke­vesebb vegyianyagot kell hozzá­adni. A permetezésnél csak leve­gőt nyomnak a csőbe, a szóróba pedig oldott mérgező anyagokat. Az említett gép tervezőit 1951ben Sztálin-díjjal -tüntették ki. A „Népek barátsága“ vizierömű Moszkva. Három testvéri köz­társaság: Bjelorusszia, Lettország és Litvánia határán terülnek el a Molotov, Adam Mickiewicz és Szverdlov kolhozok földjei. Az itteni kolhozparasztok elhatároz­ták, hogy felépítik a „Népek ba­rátsága“ közös vizierömüvet, a Driszvajaty tó partján. A három kolhoz együttműlcö- dési tanácsa, megvizsgálta és el­fogadta a vizierömű műszaki ter­vét. A terv alapján a tóból nagy víztárolót létesítenek. Ennek vize fogja táplálni a vizierömüvet. A kolhozparasztok megfogad­ták, hogy december 5-ig a sztálini alkotmány napjáig befejezik az építkezést. Tizenegy lett, litván, és bjelornssz kolhoz kap ,majd innen áramot. Az északkoreai hadifogolytáborokban őrzött amerikai katonák a jó bánásmódról RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK Peking (Uj Kína): Wilfred Burchett a párisi Ce Soir koreai tudósítója, az ésaakkoreaii hadifogolytáborok lakói­val folytatott beszélgetéseiről szóló cikksorozatában befejezésül megem­líti, miért nem kap sok hadifogoly postát, vagy csak olyan leveleket, amelyek csupán személyes jellegű közléseket tartalmaznak. Az egyik ilyen amerikai hadifogollyal anyja le­vélben közölte, hogy hónapok óta már többször írt neki, de levelei Malmquist hadnagy által aláírt követm kezd sorok kíséretében érkeztek visz sza: „Fogalmazza át levele tartalmát, mert az ellenséges csapatok cenzúrá­ján átmenő hasonló jellegű levelek az Egyesült Államok ellen irányuló propaganda céljaira vonlának fel- használhatók" — írja Burchett, majd így folytaitja. Más foglyok is megerősítették, hogv a hozzátartozóidtól kapott levelek fi­gyelmeztették őket, ne írjanak túlsá_ gosan telkesen a bánásmódról, amely bein részesülnek. — Az amerikai külügyminisztérium tokiói tisztviselői jegyzéket vezetnek azokról az amerikai hadifoglyokról, akik túlságosan lelkes levelekben em­lékeznek meg a jó bánásmódról. Az elmúlt héten fogyok százaival beszéltem és százszámra olvastam a lapoknak szánt aláírt cikkeket, ame­lyek tanúságot tesznek a foglyokkal szemben alkalmazott önzetlen és nagylelkű bánásmódról — folytatja beszámolóját Burchett. Többen köny- nyes szemmel mondották el, hogy éle. tűket köszönhetik az orvosoknak^ ápolónőknek, akik éjt nappallá tesz. nek, ha a foglyok életének megmen-' téséről van szó. Háborús bűnösök szabadlábon if* Tito Jugoszláviájában Moszkva: ‘A „Za Szocija iszticsku JugoszJáviju", a jugoszláv forradal­mi emigránsok Moszkvában meg­jelenő lapja írja: A titóisták a kü. lönléle háborús bűnösöket szaba- donbocsátják és háborús terveik szolgálatába állítják. Titóék nemrégen hazahívták mindazoliat a háborús bűnösöket, akik annakidején — a lelelösség- rei onástól té ve a kapitalista or­szágokba meneküllek Ezenkívül sok olyan háborús bűnösnek is meg. kegyelmeztek, akit a jugoszláv ha lóságok közvetlenül a második vi­lágháború. befejezése után ítélték Így például nemrégen engedték ki a börtönből Dragutin KrivacsL csőt, aki Horthy Magyarországon az usztasák sajtóattaséja volt. Dra. gutin Krivacsicsot a háború beíeje zése után halálra és vagyonvesztés_ re ítélte a jugoszláv népbiróság. A halálos ítéletet Titóék később élet­fogytiglani büntetésre változtatták, majd az étetiogytigkim büntetést is leszól ították. Krivacsicsot végül is most szabadonbocsátották, elkob zott házát is visszaadták és — az. zaí az indokolással, hogy „elsősor­ban a háztulajdonosnak van joga ahhoz, hogy saját házában lakjék" — kidobták a házban lakó kél gyér m mekes özvegy tanítónőt. Páris (MTI): A St. Ouen-i La Va­lette gépgyár igazgatósága a dolgo. zók egységes fellépésére kénytelen vélt kedden ismét nagyszámú dol­gozót visszavenni. A gyár igazgató­sága eredetileg 500 dolgozót bocsá­tott el. A harc most már a még visz- szia nem vett hatvan dolgozó újbóli alkalmaztatásáért folyik. * Paris (MTI): A monfchiconi bíróság felmentett 33, május 28.án letart ózta hobt tüntetőt, akit az 1848. évi kivé­teles törvény értelmében és hatósági közeg megsértése miatt ámítottak bí­róság elé. * Karlsruhe (ADN): Kedden délután több, mint harmincezer munkás és alkalmazott tüntetett Karlsruheba.n Adenauer háborús politikája és az úgynevezett; üzemi szabályzattörvény ellen. Az üzemek dolgozói 15 órakor abbahagyták a munkát.. A villamos­forgalom szintén megállt. A zárt so­rokban felvonuló dolgozók táblákat vittek a következő feliratokkal: „Igazságos társadalmi rendet követe, lünk!“ „A haladásért — a reakció efl. len!“ * Moszkva (TASZSZ): Június 10 én elutazott a Szovjetunió fővárosából Y. Chaitaigneau, Franciaország mosz­kvai rendkívüli és meg ha tail mázott nagykövete. _ .... Y. Chaitaigneaut a vnukovoi yopul”' téren a következők búcsúztattak. A. G. Kulazsenkov, a Szovjetunió ku - ügyminisztériuma protokodoszta ya- nak vezetője, a fftncia nagykövetség munkatársai élükön Brionvail, me.g nes üqyvivövel és több Moszkvában akkreditált követség és nagykövetség vezetője. Tizenöt éve balt meg Za’ka Máté, a forradalmár író és tábornok 7 alka Máté, a legendáshírű Lukács tábornok egyike volt a magyar nép szabadságáért vívott harc legkiemelkedőbb hő­seinek. 18%-ban a szatmármegyei Matoleson született. Gyermekko­rát Mátészalkán töltötte. Már, mint kisgyerek a falu leg­jobb lovasa volt, rajongott a sportért. Nyolc esztendős korában elszökött hazulról, hogy mint mondotta, résztvegyen az orosz­japán háborúban. Rajongott a történelmi hősök­ért. eszményképe Petőfi Sándor volt. Apja ügyvédet akart belőle nevelni, de ő másodszor is meg­szökött hazulról és álnév alatt egy' vándorszínész társulathoz sze gödött. „Annyira imádtam Pető­fit — mesélte tizenöt évvel ké­sőbb — hogy mindenképpen utá­nozni akartam. Zseniális tetteit nem tudtam utána csinálni, laát legalább a bolondságait majmol­tam.“ Mint vándorszínész színda­rabot is írt. „Kemény László, a vitéz magyar huszár“ címmel. A színdarabot be is mutatták Be­regszászon. Mikor kitört a világháború. Zalka Máté otthagyta a színházat s önként jelentkezett katonának. Még nem volt elég politikai tu­dása, így nem látta meg. hogy ez uom azonos azzal a háború­val, amelyikről ő álmodott. Az olasz frontra került s ottani front élményeiből merítette „A Sörgyá­ros“ eíiníp novellájának tárervát. Mint mesélte — „Frigyes főher­cegnek kösz,önhetem, hogy orosz hadifogságba kerültem“. Habs­burg Frigyes főherceg tudniillik nemcsak hadseregfőparancsnok volt. hanem sörgyáros is. A Do- berdónál. ahol az olasz és osztrák­magyar seregek szemben állottak egymással, nagy sörgyár állott, melyet az olaszok tartottak meg­szállva. Mivel a sörgyár Frigyes főherceg tulajdona volt, megtil­tották az osztrák-magyar csapa­toknak, hogy Tojjék a gyárat. Az olasz tüzérség viszont szakadat­lanul tüzelt az osztrák-magyar csapatokra e így egész zászlóal­jak véroztek el Frigyes főherceg sörgyára miatt. Igv történt, hogy Zalka Máté ezrede annyira megfogyatkozott, hogy kiegészítés céljából Buda­pestre, majd innen az orosz front­ra irányították. Ekkor ismerke­dett meg Budapesten Somogyi Bélával, aki látta, hogy Zalka milyen szenvedélyesen mérlegeli a háborús esélyeket. Somogyi Bé­la azt mondotta: „Ugyan, Zalka zászlós, nem ez a háború dönti el a _ magyar nép sorsát.“ — ö megjegyezte magának ezt a mon­datot és az első világháborúról készült összes írásainak ez lett az alapgondolata. „Nem ez a hábo­rú dönti el a magyar nép sor­sát.“ Az orosz fronton írta meg Zal­ka „A Sörgyáros“ című novellá­ját, melyet névtelenül akart meg­jelentetni a frontújságban, hogy hogy nem, a novella mégis Zalka aláírással jelent meg. Két nap múlva már idézést is kapott a hadosztály bírósághoz. Szerencse­iére azonban az orosz csapatok előretörése következtében fogság­ba esett. A fogságban megundorott a tiszti fogolytábor lakóinak közömbösségétől, mellyel a legény ségi állománybeli fogolytarsaik- kal szemben viselkedtek. Fogta magát és a legénységi barakkok­ba költözött. A fogságban szüle­tett „Jeruzsálem“ című drámája, melynek hőse Dózsa György, s a Szentföld, melyet el kell foglalni, Magyarország. A legénységi fo­golytáborban sokat tanult egy fiatal tartalékos tiszttől, aki ál landóan kijárt a legénység közé előadásokat tartani. Ez a fiatal tiszt — Rákosi Mátyás volt. 1917-ben a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom Zalkát azon­nal a Bolsevik Párt mellé állítot­ta. Azok közé tartozott, akik íeffT verrel a kézben résztvettek a győ­zelmes forradalom kivívásában. Zalka magyar munkásokból és parasztokból egész ezredet szer- vezett, melynek parancsnokául választották. így lett a hadifo­goly Zalka Mátéból ezredparancs­nok előbb a Vörös Gárdában» majd a Vörös Hadseregben. Zal­ka ezrede a legjobb szibériai vp- rös ezredek közé'tartozott. Égés* sor szibériai városban neveztek el utcát Zalka Máté vörös pa­rancsnokról. 1 918-ban pártiskolára került. 1 Itt tanulta meg azután, hogy „Melyik az a háború, amely eldönti a magyar nép sorsát.“ A pártiskola elvégzése után Zalka kétszeresen hűséges katonája lett a Vörös Hadseregnek, mint meg" győződéses kommunista és mint magyar hazafi. Mikor a polgárháború végétért» Zalka Törökországba utazott, hogy résztvegyen abban a hábo­rúban, melyet a török nép a feu­dális nagybirtokosok és szövetsé- geseik ellen vívott. A török hábo­rú befejezése után Zalka vissza; tért Moszkvába. Itt az Állami Könyvkiadónál dolgozott, mint annak egyik vezetője, később a moszkvai forradalmi színháznak lett az igazgatója. Ebben az idő­ben kezdett komolyan írni. Ekkor írta meg „Doberdó“ című regé­nyét. 1935-ben Rákosi Mátyásról írt két novdlát. Megírta, hogyan szabadítja ki a Szovjetunió a fo­goly Rákosit, majd a második részében megjósolja a bitien rablóháborút és azt, hogy a fel­szabadító Vörös Hadsereg nyo­mán a szövetséges magyar, cseh: szlovák és lengyel csapatok mi' ként szabadítják fel Magyaror­szágot,, Rákosi Mátyás ba/.aérke- zik és megkezdődik a földosztás» Zalka Máté írásműveit a mos*- kvai rádióban olvasta fel magyar nyelven. ; Amikor Spanyolországban' Hitj ler és Mussolini segítségév«* Franco rátört a spanyig népre- Zalka nem ülhetett többé nyugod­tan. Fegyverrel akart harcolni a fasizmus ellen. Pár nappal a há­ború kitörése után Madridban volt és a köztársasági kormány rábízta az egyik nemzetközi bri­gád parancsnokságát. Zalkát Spanyolországban Lu­kács^ tábornoknak nevezték. Üzen, a néven _ legendáshírűvé vált a* egész világon. Ahol Lukács tábor­nok megjelent,, a győzelem a köz- társaságiak oldalán volt Brigád­jának jelentős része magyarokból állott. _ Brigádjához tartozott a Rákosi Mátyás nevét viselő ma­gyar zászlóalj is. Katonáit nem' csak vezette, hanem tanította is» arra tanította a magyar parasz­tokat, hogy szeretni kell a magyar földet s hogy a magyar paraszt szamára lesz hely Magyarorszá­gon, ha megtanul harcolni az iga­zi elleneésr ellen. I . Zalka Máté huszonöt évig ké­szült haza Magyarországra, ott­hon akart lenni, amikor feloszt­ják a földet, amikor megvalósul mindaz, amiről álmodott. ...Az ábrándozó Zalka jól látta a lovot. Ábrándjaiban, írásműved­ben a szovjet katona felszabadít ja Magyarországot a német iga alól s a felszabadult magyar nép bá- ratja, testvére lesz a nagy szov­jet néonek. Es Magyarország 8 nagy Szovjetunió mellett, áll őr* a béke és a népek szabadsági fellett. ' Zalka Máté álmai megvalósul­tak, de ezt ő már nem érhetic meg. 1938 június 12-én Huescanát Madridtól északra kioltotta életet, a 'rvilkos golyó. ri alkn Máté — Lukács tábor­nok hősi élete, rajongó haza szeretető mindig példaképe les* á hazáját szerető, szocializmust éo>" to magyar népnek, mely Zalka Mátét a magyar szabadsági] arc legnagyobb bősei közé emelte. nePl erőkhöz átállt liszinmanista zászlónl/parancsnok leleplezései a zsoldos csapotok és amerikai gazdáik kegyetlen garázdálkodásairól Phenjan (Uj Kína) Kim Ob, a liszinmanista csapatok egyik zászlóaljparancsnoka — aki em­bereivel együtt nemrégen átallott a népi erőkhöz — sajtóértekezle­tet tartott Phenjanban. Tényeket ismertetett, amelyek világosan bi­zonyítják, hogy a liszinmanista katonák vérszomjas gyilkosok és rablók. A liszinmanista 9. hadosztály parancsnoka és amerikai tanács­adói — mondotta Kim Ob — el­rendelték a »38. szélességi fokiéi északra lévő polgári lakosság ki­fosztását és tömeges legyilkoló' süt. A liszinmanista 7. hadosztály magasrangú tisztjei gyakran erő­szakoskodtak nőkkel. A liszinma­nista tisztek és katonák között gyakran került sor fegyveres ös£ szetűzésekre, mert a legénység lázadozott a rossz bánásmód és élelmezésre fordítandó pénze1' sikkasztása m;’tr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom