Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-07 / 132. szám

2 NAPLÓ 1932 JUNIUS 7 A% „Humanité66 jelentése szerint Jacques Duclost hadbíróság* elé akarják állítani Pária (MTI): A vizsgálóbíró szom­baton hallgatja ki először Jacques Duclost az ellene emelt vádak ügyé­ben. Az „Humanité** arról értesül, hogy a hatóságok Duclost hadbíróság elé készülnek állítani. A Duclos ellen indított eljárás aktáiban semmi olyan nincs, ami indokolhatná a Francia Kommunisita Párt titkárának letartóztatását és „az állam belső biztonsága ellen irányuló bünteti“ vádját. Á hadbírósági tárgyalás lehe. tővé tenné a kormány befolyásának erősebb érvényesülését, amint ez Henri Martin perében történt Ezen­kívül a hadbíróság könnyebben rendelhetne el zárt tárgyalást. A hadbíróság elé utalás csak úgy lenne lehetséges, ha Duclost „az ál­lam külső biztonsága ellen irányuló bűncselekménnyel" vádolhatnának meg. Az „Humanité“ közli Jacques Duc­los ügyvédeinek nyilatkozatát, amelyben felsorolják azokat a tör­vény- és alkotmánysértéseket, ame­lyeket a kormány elkövetett. Az „Humanité“ pénteki száma je­lenti, hogy a Francia Kommunista Párt szék-házában és a demokratikus szervezetek helyiségeiben megtartott házkutatással egyidöben a hatóságok lefoglalták a Francia Kommunista Párt központi Bizottságához érkező postát, beleértve, az ajánlott lenele­ket is. A lup kiemeli, hogy ez a magán­levelezés jogának teljes megsértése és felteszi a kérdést: vájjon ezekkel az önkényes intézkedésekkel újabb provokációkra aknmak-e ürügyet keresni. A CGT közleménye a sztrájkmozgalom folytatásáról A CGT közleményt adott ki és ebben felszólítja azt a többszázezer dolgozót, aki már eddig is részt vett a sztrájkmogzalomban, tiogv folytas­sa akcióját, munkabeszüntetésekkel, tüntetésekkel, küldöttségek menesz­tésével Jacques Duclos és a bobör­tönzött többi demokrata kiszabadítá­sa érdekében. Folytassuk és szélesítsük ki akci­ónkat, így kiharcoljuk a szabadság- jogok tiszteletben/ .irtását, sikeresen inegvédjük a békét és megnyerjük u békecsatát — fejeződik be a CG I közleménye. Az „Kumcnilé“ a nordmegyei szirájltotak számának emelkedéséről és a bresti béketiinieiésekröl Páris (MTI): Csütörtökön a Nord- megyében sztrájkoló munkások szá­ma 70.000-re emelkedett — jelenti az Humanité. A sztrájk-mozgalom l inistere-inegyére is átterjedt. Brestben a béketüntetők néhány nap alatt másodízben tűztek frunciu zászlót az amerikai zászló helyébe a hősi halottak emlékművére. A bíró­ság 13 napi fogházra ítélte azokat, akik a zászló kicserélésében részt vet. tek. Az ítélet végrehajtását azonban kénytelen volt felfüggeszteni. Az imperializmus „szilárd“ fámaszaí A harcnak folytatódnia kell, hogy kivívjuk a békét és a szabadságjogok tisztcletbentarfását A francia vasműn kánok CGT szervezetének felhívása Pária (MTI): A francia v*s- és fémmunkások CGT szakszervezete közleményt adott ki, amelyben meg­elégedéssel állapítja meg, hogy sok ipari központ vas- és fémmunkásai — a párisi ipari központ vas- és fémmunkásai is — tömegesen felel­tek a CGT sztrájkfelhívására és még többszázezer vas- és fémipari dolgozó készül csatlakozni a sztrájk- harchoz. Azoktól, akik sztrájkba lép­tek, va/gv munkabeszüntetéshez fo­lyamodtak, a vas- és fémmunkások szakizervezete azt kéri, hogy szün­telenül folytassák akciójukat abban a formában, ahogyan azt a helyzet megköveteli: tiltakozó munkabe­«üntetésekkel, tüntetésekkel, stb. „A harcnak folytatódnia kell — hangzik a közlemény — hogy kivív­juk a békét és a száabdságjogok tisz­teletben tartását". A szakszervezet felhív valamennyi sztrájkban álló dolgozót: követeljen azonnali béremelést és igazi mozgó bérskálát. A szakszervezet felhív minden vas- és fémmunkást, harcu­kat ne csak Jacques Duclos és « többi bebörtönzött hazafi szabadláb­ra helyezéséért folytassák, hanem azért ív hogy rákényszentsék a munkáltatókra az országos vas- és fémipari értekezlet követeléseit. A francia vas- és fémmunkások szakszervezete táviratot intézett az amerikai acélipari dolgozókhoz. „A francia vas- és fémmunkások szakszervezete — hangzik a távirat — amelynek tagjai sztrájkot indítot­tak Jacques Duclos szabadon bocsá­tásáért, béremelésért, a szabadságjo­gok és a béke védelméért, üdvözli a béremelésért sztrájkoló amerikai va­sasokat. Éljen a dolgozók nemzetkö­zi szolidaritása!“ UUr«tUlták a marseillei közlekedési dolgnxók szak szervezetének 15 tagját A marseillei hatóságok letartóztat­ták a marseillei közlekedési dolgo­zók szakszervezetének 13 tagját. A letartóztatottakat ,,tettenérés"-sel vá­dolva azonnal bíróság c.lú állították. A törvényszék 13 vádlott letartózta* tását fenntartotta, kettőt pedig sza­badlábra helyezett. A Renault-gyár dolgoséi gaalleista eleme..ct távolítottak ol a gyár (őrületéről Csütörtökön a Renault-gyár igaz­gatóságának támogatásával gaulleista elemek hatoltak lie a hatalmas gyár­telepre és szakszervezeti tagokat tá­madtak meg. A dolgozók eltávolítot­ták őket a gyár területéről. A Renault-gyári CGT-szakszcrve- zet az incidens után felhívással for­dult a gyár dolgozóihoz. „Erősítsétek meg egységteket — haiutsúlv ózza a felhívás. — Készül­jetek, hogy ismét elfoglaljátok helye­teket abban a harcban, amely most van fejlődőben!” Alrancia nemzetgyűlés megkezdte a tuniszi kérdés vitáját A francia nemzetgyűlés csütörtö­kön délután incgkczd'.e a tuniszi kérdés vitáját. A vita során ti kép­viselő nyújt lie interj>ellációt a kor­mányhoz, köztük Giovani és Barto- litii kommunista képviselők. A tun «vi katonai bíróság elitéit 12 tuoissi haaaiit Tuniszban a Gafsa-kömyéki fos/, fátbánya dolgozói szerdán sztrájkbu álltak tiltakozásul a gyarmati ter­rorintézkedések ellen. A tuniszi katonai bíróság szerdán elitéit 12 tuniszit, aki részlvett egv január 18-án Kelibiában lezajlott tüntetésen. Hét vádlottat 20 évi kény szermunkára, hármat öt évre és ket­tőt 20 évi kitiltásra ítéltek — jelenti az „Union Francaise d‘Information­Nam lr tábornok nyilatkozata a teljes fegyverszüneti küldöttségek június 5-i ülésén Kesson, A* Uj Kína hírügynökség tedósitója jelenti: „Haza telepítés vagy visszatartás: ez a hadifogoly-kérdés egyetlen meg­oldhatatlan problémája“ — jelentette ki Nam ír tábornok, a koreai-kínai küldöttség vezetője a fegyverszüneti tárgyalásokat folytató teljes küldött, ■égek június 5 i ü-'ésén. Nam ír tábornok ismét hangsúlyoz­ta: A hadifoglyok visszatartására, Irá­nyuló amerikai követelés szöges el­lentétben áll az 1049 évi genfi kon­venció rendelkezéseivel. Az amerikaiak ocsmány terve a hfte koreai és kínai hadifoglyok elszánt ellené lásába ütközött és az egész vi. lág felháborodását eredményezte. Az amerikaiak mégis folytatják a véres kegyetlenkedéseiket a hadifoglyok ellen, azzal a céllal, hogy ilyraódon kényszerithessék ki erőszakos vissza tartásukat. ■Má/us 2-t Iavaslatunk, amelv blzio. sítja, hogy az összes hadifoglyok visszatérhessenek a békés életbe, tel­jes mértékben megfelel a genii kon­venció szellemének és betűiének. Önök nem mernek szembenézni a nemzetközi konvenciók félreéríhetet len rendelkezéseivel, amelyek meg követelik az összes hadifoglyok haza. te'építését. önök túl nagy jelentőséget tulajdo nitanak a két fél által őrzött hadi- foglyok számbeli különbségének Nincs olyan háború, amelyben a ha diloglyok száma mindkét lél részérói egyen'ö lenne. A genfi konvenció ezi figyelembe vette.“ Nam ír tábornok a továbbiakban szemére vetette az amerikaiaknak, hogy mind a mai napig nem számol- tak be a hadifoglyok soraiban elkö vetett kegyetlenkedéseikről. Befejező sü! hangsúlyozta: önöknek — a fegy­verszünet létrejötte érdekében — nyomban tej kell hagynlok a hadifog­lyok el'en folytatott véres kegyetlen­kedésekkel és el kell állniok képtelen javaslatuktól, Wi liam Harrison vezérőrnagy, az amerikai küldöttség vezetője június 4jén 'évéiben fordult Nam ír tábor nokhoz. Levelében felsorolta 91 sze mély nevét és megkérdezte, hogy vaj jón ezek a személyek a koreai-kinai népi erők fogságába kerültek e? Nam ír tábornok 5 én a következő választ adta Harrison leve'ére: ..Harrison vezérőrnagynak, az Egyesült Nemzc'ek fegyveres erői kü; dötiséqe vezetőjének. 1. Június 4-i levelét megkaptam. A levében toqlali kérdésre a vizsgálat tok lefolytatása u/dn válaszolok. 2. Küldöttségünk 1952 március 11-6n és április 4-én — az önök által ál nyújtott adatok alapján — névsori juttatott el önökhöz 1014 személyről és követelte, hogy szántójának be logságbaeselt embereink hollétéről önök megígérték, hogy beszámol nak az 1014 személy sorsáról, de mind a mai twpig nem telték meg Követelem, hogy ne halogassák fo. vább a választ. NAM IR tábornok, a koreai néphadsereg é« a kí­nai népi önkéntesek küido'.tsé gének vezetője. Nyii"at*Néinetorí?zíi" dolgozó népe újabb hatalmu* löraegszí rajkók kai válaszol Adenauer és Fette népellenes terveire egyezmények ratifikálása eHen. A til­takozó gyűlésen megjelent Chriitlan Fette, a Szakszervezeti Szövetség el nökc is, a sztrájkoló dolgozók azon. Berlin (MTI) Nyugnt Németország dolgozó népe a legnagyobb fehábo- rodással fogadta azt a hírt, hogy Christian Fette, a Nyugatnémet Szak szervezeti Szövetség munkáaáruló eL nökn június 15-én Bonnban megbe­szélést tart Adenauer bábknnre! (ár­ral a háborús keretszerződés és a reakciós üzemi szabályzat elleni tö- megakciöv leszerelésért'. valamint a sztrájke.Ienes törvénytervezet kidől Sózásáról. NyugaUNémetország munkássága újabb hatalmas tömcgwztrájknkkal válaszol ezekre a népei lenes tervek re. Bréma negyvenezer dolgozója már csütörtökön kétórás figyelmeztető sztrájkba 'épett. A sztrájkoló murtká sok nagygyűlésen Ultnkot'ak a Bonn- ban áa Parisban aláirt militarista1 ban lehurrogták a mtmkásáru ót. Csütörtökön Sollngenben 15 000. Hammban 8000 dolgozó tartott figyel­meztető sztrájkot. A z imperializmus utolsó korhadt ** oszlopai is recsegnek-ropognak már. 40 évvel ezelőtt még nem volt földünknek olyan országa, ahol az imperia izmus ne nyomta volna e! a népeket. Ma már azonban a szabad 800 milliós béketábor mellett nincs olyan országa a földnek, ahol a nép ne harcolna a békéért és a szabad ságért. Az elnyomott népek harcai minden országban mind kritikusabb helyzetbe hozzák az Imperializmus rendszerét. Ezt bizonyítják a francia országi események, ahol a Ridgway ellen tüntető nép már barikádokat is eme t Parisban, ezt bizonyítják az olasz választások is, ahol a kommu nisták vezette baloldal minden eddi­ginél elsöprőbb győzelmet aratott És így végigmehetnénk a többi kapita lista vagy gyarmati országon is, Afri kától Dó-Ámerlkáig és vissza, külö nősen Észak Afrikától Japánig, ahol a múlt évben egyre újabb és újabb gyarmati országok népei csatlakoztak a békéért és a szabadságért harcoló népekhez, mint Irán, Egyiptom és Tunisz népei. A háborús uszítok látva azt, hogy a becsületes omberek újabb mifliói és százmilliói csatlakoznak a világ békemozga omhoz, látva azt, hogy egy re kevesebb lesz már azoknak az öntudatlan dolgozóknak a száma, aki. két hazug politikájukkal meg tudnak téveszteni, végső kétségbeesésükben az utolsó .szalmaszálhoz folyamodtak Az örültek, gyilkosok, közönséges bű nözök és egyéb emberi névhez ».‘m méltó elemek bevonása mind nagyobb arányokat ölt a „civilizált“ és a gyár mati országokban. Adatok sokasága bizonyítja ezt­Amerikában például évtizedekkel ezelőtt jelentős szerepet játszott A Capone, a világ bandavezére, aki le­tartóztatása a'kalmával arra a kérdés re. hogy „miután 90 millió do'.áros vagyona van, miért nem szüntette be már tevékenységét" — azt válaszolta ,,Nem tehetem, mert a leghatalmasabb bankárok, üzletemberek és vezető po­litikusok felszólítottak, hogy folytas. sam tevékenységemet." Az ilyen . tevékeny ség" rendszerint sztrájktö rés, a szavazók megfélemlítése a vá asztások idején — életveszélyes fe­li yegotésekk el kényszerítik ökot arra hogv a meghatározott jelöltekre sza vázzá nak — stb. (Hozzá keil még ehhez tennünk, hogy az USA-ban a lakosságnak 70—75 százalékát elütik a szavazástól, a felnőtt lakosságnak csupán 25—30 százaléka választja meg az elnököt. Ebből a 25—30 szá lékből kerülnek ki az olyan megfé­lemlítések is, amit például fent em'í tettünk, tehát még n szavazó 25—30 százalék egv része la csak az élet- veszélyes fenyegetések hatására sza váz a ki jelöt személyekre Ez nem­csak a hírhedt amerikai „demokrá. ciát" leplezi le, hanem elárulja azt is, hogy az imperialisták félnek az elle­nük harcoló néptől és csak a gang szterizmu.s bevetésével tudják még ideiglenesen fenntartani magukat. Természetesen Truman, az Egyesült Államok jelenlegi elnöke is gengszte rek segítségé vei futotta meg nagy karrierjét, 1940 ben egy Pendergast nevű közismert gengszterrel közre működve jutott be a szenátusba, aki jól bevált módszerekkel hálálta meg Trumaa úr kegyeit: a választói név. legyzékbs felvette a ha ottakat, azután elküldte a maga embereit a választó- kerületekbe, hogy szavazzanak a ha lottak helyett.., Truman ezután to­vább mászott a létrán, míg el nem jutott az elnöki székig. De azért most sem vált meg régi barátaitól. Szemé lyi titkárává nevezte ki Boylet, akit ugyancsak Pendrrgast juttatott maqas po itikai pozícióba, a Demokrata Pár! elnöki székébe. Boyle sötét üzelmei azonban annyira köztudomásúak vol­tak Washingtonban, hogy kénytelen volt lemondani az elnöki tisztségről Truman erre utódul Mc Kunneyt vA. laszttatta meg. Róa is hamarosan ki­derült azonban, hogy éppen oly ke véssé válogatós a meggazdagodás eszközeiben, mint nlődje. IVyugat-Németországban és Nyu *■” gat Berlinben is igénybe veszik gengsztereket. Nyugat-Berllnben — mint a Német Demokratikus Köztár­saság Tájékoztató Hivatalának közié ménye leleplezte — több tucat kém és szabotőrközpont működik, melyek között a „VPO" t (keletről menekül­tek egyesülete) már 1949-ben megala- kitották az amerikaiak és a bonni bábkormány utasítására. Ez a kém- központ összegyűjti a Német Demo­kratikus Köztársaságból megszökött büntetett elemeket, kémekké és sza- botőrökké képezi ki őket, majd visz-,, szadobják a Német Demokratikus Köz társaság területére. A kémszervezet vezetői — mint a közlemény leleplezi — maguk is bűnözők, névszerint Werner Fehren és Otto Kintzell U isonlő a helyzet Olaszországba» is, amit különösen most, a választások után láthatunk meg. Uö Gaspcriék a választások előtt a bű­nözőkből banditaesoportokat szervez­lek. akik a római utcákon megtá­madták a békés járókelőket, fnrkós- botjaikkal agybu-föbe verték őket. A kereszténydemokrata vezetők utasítá­sait hajtották végre, veszekedéseket* provokáltak, hogy larló-kakipársos botokat hagyjanak a helyszínen, hegy a kommunistákat keverjék gya­núba. De u pápa és De Gasperi net» elégetitek meg még ezzel. Egy sereg választási csaláson kívül befogták még az őrülteket is. A római San Giuseppe elmegyógyintézetben a 99'’ ápoltat is leszavaztatták, közülük H83-an a kereszténydemokratákra szavaztak. (Még n halálos betegeket sem kimúlták és őket is elvitték sza­vazni. Azok közül, akiket ily módon az urnákhoz cipeltek, ketten útköz­ben meghaltak.) Mindezek mellett sű­rűn előfordult az is, hogy nz apácák elhunyt rendtársaik helyett akartak szavazni. De semmiféle választást csalás, sem a Imiid Rizinus, sem Al ejmebetegek és halálos betegek ne® tudták ímYjiakudályozni « keresztény- demokratáik csúfos vereségét, máj» másfélmillió volt szavazatuk elvesz­tését. Jugoszláv iában az amerikai imp* rializmus befolyása meglátszik az „amerikai életforma" meghonosító-; subán is. Amerikában az utóbbi, időkben egymásután kerülnek nyil­vánosságra — nkarva-ukurutlanul y- u korrupciós sikkasztási botrányok, amelyekben olyan „nagy vadak" ját­szók a főszerepet, mint az Igazság* iigyminlszter, stb. Az „amerikai éléi-., forma” szerint a titoisták is egy** inkább a tár-adulom szemetéből ,p* borozzák híveiket, aminek penne ** az eredménye, hogy a korrupció é* sikkasztás Jugoszláviában elhara­pódzott. Mindez olyan méreteket (ütött már, hogv a közelmúltban ma­ga a titoista Borba volt kénytele11 beismerni: „A gazdasági üzemekbe» nagyméretű lopások, sikkasztások & egv éb bűnügyi cselekmények mutat­koznak. A lopások tárgy« az álla1»/ és szövetkezeti vugyon és a tettes** leggyakrabban azok a személyek- akikre a vagyon rá van bízva akik ilyen vagy olyan módon meg' közel íthetők”. Habár a titoisi* szennylap korántsem Ismeri el, ho<J a „nagyméretű lopások, sikkasztások forrása maga a Tito-rendózer, de nief ebből nz óvutos beismerésből Ls ki­derül, hogv a titoisták által vezet» pozícióba helyezett kegyencek alti' lági eleinek. Azonban bármelyik népről is *•* gyen szó, egyiknek sincs még ágában sem az, hogy ágyútöltelék JJj gyen. Csottanósabbanúl-caattanóssiJ válns/ok bizonyítják be ezeket •* elnyomott országoklNin. Olaszország- Inni az elmaradott del. a mike» iildigi fellegvára politikailag újjá**»' lelik, DéLOlaszország nagy szegény.' paraszti tömegei egységbe tömörül' nck Észak-Olaszország ipari prolel»! Hátasával, ami a reakció veresé»* és az olasz nép győzelmét jelen1'' anctuorszégban sztrájkok és tiinj*j >ek söpörnek végig Duclos olvtá®' kiszaluulításáért és a fasizmus oll*®- Nvugut-Némctországban néhány »•*? alatt több, mint egy millió doléPf sztrájkolt és tüntetett a keretszOWr dés ellen. Jugoszláviában a hazafi»* hadiauyngraktánikat röpítenek • levegőbe, hudiunvagot szállító vo»*' toluit siklatnak ki. A háború* uszítok terveit meJf ** hiúsítják a népek, a tömoggV'-j kosok és szövetségeseik, a felforgat'’/ bűnözők egyre jobban elszigetelő", nck. A bekét követelő é* a Ivékééo harcoló százmilliók pusztulásra o£ lik ezt az elszigetelődö és leleplez*1 háborús csoportot. s 1 Tiltakozások az Egyesült államokban a keretszerződés ratifikálása ellen Newyork (TASZSZ) Az Amerikai Munkáspárt követelte, hogy vitassák meg a szenátus nyílt ülésén a nyu­gati hatalmak és Nyugat-Németország között megkötött katonai külön­szerződés ratifikálásának kérdését. A párt titkára Connallyhoz, a sze n«tin külügyi hizotlságának elnöké, hez intézett táviratában rámutat: a .,keretszerződés" nem más, mint az atombháború ,n ökészitésének, a nagy­tőkések gazdagításának ét as amv­rikai családok életszínvonala további süllyesztésének terve.” A marylandi békebizottsáR távirat ban hivta fe; Buttler Maryland-állam beii szenátort é* Connally szenátort, hogy a szerződést a egbehatóbban vitassák meq. A békebizottság edtéli a keretszerződést, és követeli, bogy a négy nagyhatalom kezdjen tárgya. !é«ok«t az egységes, demokratikus Németország megterem:és« érdekében. A Béke \ iliíjjfnnárs közleménye* Prága (TASZSZ): A Béke Világto­nács a következő közleményt adta ki Frederic JoJlot-Curienek, a Béke V*i- lúgtnilács elnökének aláírásával: „1932 július f.tői 3-ig Bcrlinfh*n iiwaJiivják a Be ke YiUgtanúes rend­kívüli Ulésv/ukát. A n'-inrég. aláírt keretszorzöJés, amelynek célja Nyu- fat-NéiiM-tors/Ag remllitarlráfása és a koreai fegyverszüneti tárgyalások nirghiúsitáaára irányuló kivrletek • • nemzetközi helyzet lualcaovieveusk rendkívül nyugtalanitó jelri. I'l/rk, vök más iwmény szi-mmellátlwatóan tanúskodnak új \ tlágháluirú veszélyéről. m A Béke \ ilágtanáes rendki^JJJ ülésszakát munkájában n* a tŐf** vés fiv'.ja vezetni, hogy megvált1’*1 vi a/ rveim-tiyek monrtél te ntyT látja a proli léin ák olyan megoldá^J antejy lehetővé tes/í a nemz***^ helyzet faszaitségvack

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom