Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-05 / 130. szám

1952 JYTNTTTS 5 W W 1» f, O 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPI7 ÉS * Nemcsak a termelésben, a pártmnnkában is élenjár Rufli Lajos elvtárs Egyre inkább ismeretessé válik az új módszer, amely Rufli La­jos sztabánovista vájár nevéhez fűződik. Mindenki tudja, hogy Rufli elvtárs volt az, aki először alkalmazta a kiváló szovjet mun­kamódszert István-aknán, amely- lyel soha nem tapasztalt eredmé­nyeket érnek el. Egyre több bányász alkalmazza az új módszert. Nézzünk csak vissza, hogy is volt ez a Tavasz csapaton belül, mi volt az, ami győzelemre segí­tette az új szovjet munkamód­szert. A Tavasz-csapat fejlődését há­rom időszakra lehet osztani. Az első május 1-vel vette kezdetét és 12-ig tartott. Ez idő alatt a kom­munisták kemény harcot vívtak a régi gépekkel, hogy június 1-re tett vállalásaikat megvalósíthas­sák. A csapaton belül megkezdő­dött a népnevelő felvilágosító munka, aminek az lett az eredménye, hogy állandóan emelkedett a termelés, május 12-ig 111 százalékos átlag­teljesítményen álltak. Rufli elv­társ, aki egyben pártcsoportveze­tő is, arról beszélt az elvtársiak­nak, hogy bevezetik a fejtések koncentrálását és ciklusosítását. Ez meg is történt, 22-ig a kom- íáunisták példamutató jó munká­ba újabb eredményt hozott: 129 százalékot értek el. Valigura elvtárs május 20-án szállt le elsőízben a bányába. A csapat tagjai lelkesen üdvözölték a szovjet elvtársat, aki segítsé­gükre jött a bányászoknak, Ezzel kezdetét vette a harmadik idő­szak, ami már nagy változást ho­zott nemcsak a termelő munká­ban, hanem a kommunisták har- Cosságában is. A Tavasz-csapat tag jainál nem volt hiba azzal, hogy nem szeretett valaki dolgozni. Attól a naptól kezdve, hogy kö­zöttük volt Valigura elvtárS, el­határozták, hogy még jobb poli­tikai munkát végeznek, elsősor­ban a csapaton belül, hogy ezt később tovább fejlesszék a többi bányászok között. Rufli Lajos elvtárs, elsőnek vette kezébe a szovjet fejtő­kalapácsot. Mint pártcsoport­vezető, ebben is élenjárt. Felvilágosító munkája nyomán a többiek is követték példáját és a Rufli-mozgalom a csapaton be­lül május 22-től 30-ig 144.4 szá­zalékos átlagteljesítéssel győze­delmeskedett. Az eredmények megszületésé­ben része volt a pártbizottság ál­landó segítésének is. A pártbi­zottság felismerte az úi módszer hatalmas jelentőségét. Röpgyűló- seket hívott össze és ott népsze­rűsítette az új munkamódszert, a szovjet fejtőkalapácsot. A párt- bizottság tagjait ma már gyak­ran ott látni a fejtésekben, el­lenőrzik a munkák menetét, el­beszél getnek az alapszervezetek vezetőivel és tagjaival. Kikérik a párttagok és a pártonkívüliek vé­leményét, A pártbizottság állandó segítsége eredményezte az is, hogy ma már több brigád dolgozik az új mód­szerrel. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy még nem elég következetesen harcol a pártbi­zottság azért, hogy minél széle­sebb körben dolgozzanak az új módszerrel. így fordulnak elő olyan meg­lepetések a pártbizottság számá­ra. mint ami volt a Bittér Ignác fejtési csapatnál. Ebben a csapat­ban is, a kommunisták járnak elől jó példával, ők terjesztik az új Rufli-féle mozgalmat. Ez^ a fejtési csapat hatalmas erővel tört előre, ami azt bizonyítja, hogy kommunistáinkban egyre nő a harcosság. Jó és helyes, ha újabb csapatok kapcsolódnak be a mozgalomba, de erről feltétlen tudnia kell a, pártbizottságnak, mert csakis így tudnak megfelelő segítséget adni munkájukhoz. A pártbizottságnak még jobban kell ellenőrizni a műszakiak munkáját is. A szállítás körül és az ürescsille kérdésnél szintén van tennivaló az ellenőrzés területén. Nem sza­bad, hogy ismét előforduljon az, ami az elmúlt héten volt, hogy a megfelelőnél jóval hosszabb fát szállítottak a Tavasz-fejtésnek. Az üres csillék biztosítására a műszakiaknak egy tervet kell ki- dolgozniok, hogy azzal zavarta­lanná tehessék a termelés mene­tét. A pártbizottság egyik fő fel­adata az, hogy az alapszereveze- tek vezetőin keresztül mozgósít­sák a pártcsoportokat és a nép­nevelőket. A párt cs pártonkívüliek be* vonásával még jobban kell népszerűsíteni az új módszert, hogy azt minél több fejtésben bevezessék. Népszerűsíteni kell Rufli Lajos élharcos kommunistát, akinek ne­véhez fűződik az új mozgalom és aki harcba indult azért, hogy bri­gádjából sztahánovista brigádot neveljen. Mondják el róla azt is, hogy inár nyolc nap óta 270 szá­zalék az átlag teljesítése. Beszél­jenek róla, mint a legjobb párt- csoportvezetőről; olyan kommu­nistáról, aki három tagjelöltet nevelt a párt számára azóta, hogy itt járt Valigura elvtárs. A villányi járás vezet a növényápolásban A növényápolási versenyben az elsőséget mar harmadik hete a villá­nyi járás tartja. Elhatározták, hogy adják fel a harcot, és az élen­dő járás feliratú versenytáblát to­pábbra is megtartják. Jó eredményüket 3 termelőszövetkezeteknek köszönhetik, a|jiknek példáját követték az egyé­nijéé dolgozó parasztok. A termelő- következetek még inkább fokozzák íj versenylendületet és vállalták, ,°gy az aratás, cséplés munkáira '•Sy készülnek, hogy a soronlévő ka- FÜási munkákat befejezzék addigra. ~ünek érdekében bevonják a család­itokat, mint például a lapáncsaí Uj Elet tszcs-bcn, ahol 54-ről 90-re nőtt H tagok szama a családtagok beooná- lána!. Így érték el, hogy már három­kor megkapálták a kukoricát és a Cukorrépát. Ezzel biztosítják, hogy az aratás idején ne torlódjanak ösz- ke a munkák és három vagy négy ''up alatt befejeződjék az aratás. Jó í-ttdményukböz hozzájárult az is, a csoport elnöke Szaitz Mihály irányítja a csoport munkáját: Minden munka időbeni elvégzéséért * hrigádvezetőket is felelőssé teszi, akik a munkacsapaton keresztül 'Nayítják a munkát. A kisbudméri Vörös Hajnal ter. tyetőszöoetkezet sem áll rosszabbul. ,k is elvégeztek a napraforgó ináso- jjk, a cukorrépa és kukorica har ma­cik kapálását. A járás munkáját “ugyban előrelendíti az új módsze­rek helyes alkalmazása. Ebben pél- *j«t mutat Mágyarbúly község. Eddig ‘''mden munkát elsőnek fejeztek be ? járásban, annak eredményeként, ?c.gy nem idegenkedtek a gépi mun­kától, a fortáciús kapa használatá­ul sem. A gépi erő segítségével még ^ aratás előtt négyszer kapálják "'Cg a növényeket. Az utolsó helyre került ismét a 'ítyósi járás. És ez nagy szégyen a 'klósi járásra, hogy akkor, amikor a begyűjtésben elsők, utolsók a nö- '^Uyápolásban. Ezzel veszélyeztetik *t, hogy továbbra is elsők legyenek t begyűjtésben, mert ha nem végez­ek időben a növényápolási mtin- Jjúkkal, nem tudják időben elve­szni az aratás, cséplés munkáját p Ui. De szép eredményt ért el a pe­pi járás jól szervezett munkájával, j z utolsó helyről az ötödik helyre Jutottak előre. A szigetvári járás Ctn sokkal vezet a siklósiak előtt, Utolsó a siklósi járás pedig nem is olyan régen még az élenjárók között voltak. Ezért szervezettebbé kel! tenni e munkát a szigetvári járásban és felszámolni a járásban az elbizako­dottságot, hiszen a .járás dolgozói megmutatták, ki tudják vívni az el­sőségét. A versenyben első a villá­nyi 70.4, 2. pécsváradi $6.4, 5. sásdi 64, 4. sellyei 63.7, 5. pécsi 63.5, 6. mohácsi 63.1, 7. szigetvári 59.5, 8. a siklósi járás 47 százalékával. Megyénk termelőszövetkezetei kö. zott legjobb verseny a bólyi Árpád és babarci Béke termelőszövetkezet között alakult ki. Rendszeresen el­lenőrzik egymást és ellenőrzésükkel előrelendítik a munkát, mert jól felhasználják u kiértékelésnél szer­zett tapasztalatokat. A múlt heti munkát kiértékelve a bőlyiak vezet­nek a versenyben. A bólyiak bírála­tot gyakoroltak látogatásuk alkalmá­val a babarciak munkaszervezésé!«, ugyanis a babarciak a szónakaszálás és begyűjtés munkájában maradtak te, amit munkájuk szervezetlensége okozott. Nem beszélte meg az intéző- bizottság a brigádvezetőkkel és csa­patvezetőkkel rendszeresen a mun­kál. Azonban a bólyiak munkájá­ban is hiányosságként látták meg a babarciak, hogy a brigádvezetők csak reggelenként beszélik meg a feladatokat a csapatvezetőkkel. A verseny eredményeként mindkét ter­melőszövetkezet élenjár ia munkák végzésében. A bólyi Árpád termelő- szövetkezet már harmadszor kapálja a cukorrépát és a műtrágyázást is elvégezték. A lucernát már április 17-én lekaszálták és be is gyűjtöt­ték. A múlt héten ezer csomó zöld­hagymát szedtek fel és két hold pap­rikapalántái ültettek ki. Jó munkát végzett az Uj Élet brigádban Fridi Györgyné 200, Pfaff Gyuláné 227 százalékos teljesítményével. A babarci Béke termelőszövetke­zetben is befejezték a kukorica má­sodik kapálását és a gyapotvelés második deyl kapálását és egye- lését. Ebben a munkában a Micsu­rin brigád járt élen, ahol Vogel Anna 378, Windheim Miklósné 349 száza­lékos teljesítményt ért el a gyapot- egyelésben. A termelőszövetkezetben sokat javult a munkaíegyeleni a minisztertanács határozatának megjelenése óta. Ezt bizonyítja, hogy addig mindösz- sze 30 csoporttag vett részt rendsze­resen a munkában, de ma már 110 vagy annál több dolgozó vesz részt. Hock József, aki eddig egyedül dolgozott a csoportban, most ötöd­magával vesz részt a munkában, fe­lesége, menye és két fia is rendsze­resen dolgoznak, mert meggyőződtek arról, hogy csak így növekedik a csoport vagyonával együtt a család jövedelme is. Leveleink nyomában A Dunántúli Napló elintézte Lapunk május 13-i számában megjelent egy glossza, ,,Miért nem kapja meg szemüvegét Selymi Ibo­lya"? - címmel. A levelet Bakó Béla levelezőnk írta, amelyben bírálatot mondott az OFOTÉRT. pécsi fiókja felé, hogy milyen fe­lületes munkát végzett akkor, ami­kor a december 11-én kiutalt szemüveget május harmadik-óig sem készítette el, A Belkereskedelmi Minisztérium a cikkel kapcsolatban vizsgálatot indított. A vizsgálat során az OFOTÉRT Vállalat megállapítot­ta, hogy részben az üoegraktár a felelős, másrészt pedig a gyártó Valiidat, hogy az üveget nem ké­szítette el időben. Az OFOTÉRT Vállalat az üoegraktár dolgozóját pénzbírsággal büntette, Selymi Ibo­lya pedig május 15-én megkapta a „régenoárl“ szemüvegét. Az eset az OFOTÉRT pécsi fi­ókjának dolgozói számúra is bizo­nyosan tanulság volt és ezentúl azon lesznek, hogy a jövőben nem­csak ilyen, hanem hasonló esetek se forduljanak elő. Hi a „Termelj ma többet, mint tegnap !"- mozgalom lényege? Loy e’vtárs, a bányászszajksaer- vezetben tartott tanácskozáson és másutt is, ahol mozgalomról beszélt, hangsúlyozta: a „Termelj ma többet, mint tegnap!" jelszó megvalósítása azt jelenti, hogy a bányákban meglévő berendezések észszerűbb kihasználá­sával fejlettebb, magasabb színvo nalu munkaszervezéssé., a fegyelem megerősítésével megteremtjük a ter­melés tokozásának alapjait. \ kezdeményezés nem valami kü- lönleges újításon, nem merőben új munkamódszereken alapszik — hanem a munka sokféle, kisebb- nagyobb elemének, a munkafolyama­tok egymásbakapcsolódó láncolatá­nak, a munka megszervezésének ész szerűsítésén. Egyszerűen: közös erő. vei, vállvetve, a termelés meggyor­sításáért, közös erővel tenni eredmé. nyesebbé a brigád, a csapat a front, a bányamező, az egész üzem munká­ját. A Loy-mozgatom ereje tehát a kol­lektív vállalás okban és a közös erő. feszítésben van, A brigád a csapat, a front, a bányamező, az egész üzem naponta újabb célokért indul harc­ba, amelyet csak együttes eirővej ér­hetnek el. A Loy mozgalom lényege tehát, hogy mozgósítja az üzemek minden do’gozóját: a maga posztján jobb és még jobb munkával segítse a terme­lés állandó egyenletes fokozását. Nap-nap után többet termelni, nap nap után, jobban dolgozni — e kettő elválaszthatatlan. A „Térmétj ma töb bet, mint tegnap!11 jelszó ereje éppen abban rejlik, hogy szüntelenül ébren tartja a dolgozók alkotó, kezdemé nyező erejét. Arra ösztönöz, hogy a munka megszokott szervezeti formáit módszereit, szinte apróságnak látszó újítások láncolatán keresztül tökélete­sítsék. „Termelj ma többet, mint tegnap!" — e jelszó valóraváltásához minde­nekelőtt a műszakiak jó odaadó mun­kája szükséges. Világos, hogy a mű­szakiak nélkül, a műszaki vezetők kö r ül tekintő segítsége nélkül a szénter­melés folytonos emelése nem való­sítható meg. Nem elég, ha a szénfalon dolgozó bányászok harcolnak a ter­melés növeléséért, hanem a maga munkaterületén mindenkinek segíte nie kell ezt. Elsősorban a műszaki vezetők fel­adata, hogy a termelés jó és egyre jobb megszervezésével, a vezetés szín. vonalának szakadatlan emelésével se­gítsék a bányászok harcát. A „Termelj ma többet, mint teg nap!" , jelszó vaóraválfásához — mint Loy elvtárs mindig hangsúlyoz­za — az első legfontosabb lépés: a műszaki feltételek biztosítása. Hogyan segítsék a műszakiak a Loy-mo agaim at? A bányaüzem, a mező, a front, a csapat vezetői a helyes munkaszerve­zéssel, a munkaerő észszerű csopor­tosításával, a szállítás meggyorsítá­sával, az ürescsille. és anyagellátás biztosításával a megelőző és üzem- közbeni karbantartás megszervezésé, vei adhatják meg a termelés fokozá­sához a műszaki segítséget. Gondos kodniok kell arról, hogy helyesen alkalmazzák a bányagépeket és gaz­daságosan jól kiaknázzák azok tel­jesítőképességét. (Loy elv társ mondotta például, hogy frontjukon a legnagyobb teljesítmény idején is csak hat órát dolgozott a fronti kaparószalag.) Az egyes csapatok, mezők, íron­" tok és az egész üzem vállalá­sának teljesítése csak akkor lehet si­keres, ha a műszaki vezetés jól tölti be egyik legfontosabb feladatát: gon doskodik a munkaerő helyes elosztá­sáról. A munkahelyek, frontok tele. pítése olyan létszámmal kell, hogy történjék, amely szükséges a meglé­vő gépek kapacitásának és a munka­hely lehel őségéinek kihasználásához. Sok esetben a felületes telepítésből fakadó úgynevezett tültelepités, vagy ennek ellentéte, a hiányos telepítés lerontja az egész bányamező, front- csapat eredményét. A termelés ál tandó egyenletes emelése, az a céh amelyet a „Termelj ma többet, mint tegnap!" jelszó tűz a bányák dolgozói elé, azt követeli, hogy a műszaki ve­zetők tökéletesítsék a munka meg. szervezését E téren a teljes megol­dást csak az adja meg, ha a műsza­kiak az eddiginél következetesebben, álilhatiatosabban törekednek a ciklu­sos munkaszervezés kidolgozására. bevezetésére és állandó tökélesítésére. A szovjet útmutatások mellett már sok hazai bányánkban elért eredmény is napnál fényesebben igazolja a cik­lusos munkaszervezés előnyeit. A ter. rnelés sok zökkenője, egyenetlensége, a gyakori tervszerűfclenség, az előre­látás hiánya — mindez megszüntet­hető a munka ciklus-grafikon szerinti megszervezés év eL A munka észszerűbb megszervezése ez bányáink egyik legnagyobb tar­taléka. Emellett azonban a termelés emelése egyben azt ;s követeli hogy a műszakiak a rájuk bízott munka, terület felelős gazdái is legyenek. Meg kell erősíteni bányáinkban az egyszemélyi felelős vezetést. A Loy- mozgatom sikere a termelés állandó fokozása elképzelhetetlen anélkül, hogy a műszaki vezetők ne váljanak valóban vezetőkké. „Vezetőinktől, a felsőktől csakúgy, mint az alsóktól, elvárjuk, hogy valóban vezessenek'1 — szögezte le Gerö elvtáTs. A bányákban igen gyakran talál­kozunk azzal, hogy vannak ugyan vezetők, de felelős vezető lé­nyegében nincs. Ha nem megy a szállítás, leáll a kötélpálya, a kapa­ró, vagy a gumiszalagok — senki sem felel ezért. A gépek karbantar­tására, az üzemzavarok megelőzésé­re vannak ugyan brigádok — de ha hiba történik (és ez igen gyakori) nincs felelős. Sokszor hátráltatja a szenelőcsapatok munkáját' a rosszul működő faellátás vagy egyél) anyag­hiány. Ilyenkor is hiába keresné bárki a felelőst, mert kézen-közön nyoma vész a tényleges felelősség­nek. A szállítóutak és szállítópál’yák állapota sokszor rendkívül rossz" s ennek következtében sűrűn történnek panaszok — mégis nincs, akinek az lenne a kötelessége, hogy gondos­kodjék a szállítás zavartalanságáról, ís így lehetne sorolni tovább a pél­dákat, amelyek mind azt mutatják, hogy igen sok bányában gyengén áll az egyéni felelősség. A Loy-mozgalom sikere, a terme­lés állandó, szakadatlan növelése el­képzelhetetlen az egyéni felelősség következetes érvényesítése nélkül. A napról-napra nagyobb eredmé­nyekért harcoló bányászok csak ak­kor érhetik el célkitűzésüket, ha a hánya minden műszaki vezetője jó munkájával, a rábízott feladat ma­radéktalan teljesítésével küzd a mű­szaki feltételek biztosításáért, ha kö- vtetkezjetesen érvényesül az Igyéni felelősség elve. A „Termelj ma többet, mint teg­nap!“ jelszó sikeres megvalósításá­hoz tehát a munka észszerű, terv­szerű ^megszervezése mellett, szigo­rúbb és következetesebb ellenőrzésre van szükség. Csak a jó ellenőrzés nyomán szilárdulhat meg az egysze­mélyi felelős vezetés; — ha egy-egy részfeladat megoldásánál ^megbízott műszaki vezető nap, mint nap érzi, látja, hogy munkájút figyelemmel kísérik. Ezért a műszaki vezetők, a Loy-mozgalom sikere érdekében na­ponta számoltassák be a középkáde. reket a rájuk bízott feladatok végre, hajtásáról. Ellenőrizzék a gyakorlatban, ho­gyan oldották meg a „Termelj ma többet, mint tegnap [‘‘-mozgalom elő­segítésével kapcsolatos teendőket és ad janak további útmutatást munká­jukhoz. A vezetés színvonalának emelése nélkül, az ellenőrzés meg­erősítése nélkül, az egyéni felelősség érvényesítése nélkül a műszaki veze­tés nem teljesítheti a Loy-mozgalom terén rá váró feladatokat. „Termelj ma többet, mint tegnap f* jelszóban foglalt célkitűzés sikere, a termelés szüntelen emelése tehát jó­részt a műszakiak jó munkáján múlik. A hhoz, hogy a bányászok hősies, sége több cs egyre több szén­ben öltsön testet — magasabbszínvo. na hí vezetésre, munkaszervezésre van szükség. Harcoljon tehát a bányák minden műszaki vezetője, mindén műszaki dolgozó a Loy-mozgalom műszaki feltételeinek biztosításáért, a vezetés színvonalának emeléséért: a munka jobb, észszerűbb megszervezésével A szovjet módszer alkalmazásával nőtt a tejhozam az üszögpusztai állami gazdaságban is A szovjet módszerek helyes alkal­mazása mezőgazdaságunk minden területén hatalmas eredményeket szül. Tehenészetünkben a szovjet tapasztalatok felhasználásával végez­zük munkánkat. Ennek már látszik az eredménye. A^ szovjet módszerek helyes alkalmazásával május 12-re 5-ről 10,5-re emeltük a fejesi, átla­got. Jo eredményt ért el gazdasá­gunkban Ruppert János tehenész, aki május elsején ti tehéntől UO li­tert fejt, május 12-én pedig ugyan­ezektől a tehenektől már 131 liter te­jet fejt. Brunner István üszögpusztai állami gazdaság brigádvezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom