Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-04 / 129. szám

1952 JUSTUS 4 ** m & t . o 3 Levél a komlói propagandisták értekezletéről »Most fokozottan olyan propa­gandistákra van szükségünk, akik alaposan ismerik pártunk 'Politikáját, gazdag tapasztalatok­kal rendelkeznek a gyakorlati munkában, szabadon tájékozód­nak a belpolitikai és a nemzetkö­zi helyzetben, — választ tudnak adni a dolgozók kérdéseire, meg tudják magyarázni az egyes el­méleti problémákat és szilárd meggyőződésre és állhatatosságra nevelik hallgatóikat“. Politikai Bizottság 1951. május 17-i határo­zatából. Az 1951/1952-es oktatási évad ®gyik kiemelkedő eredménye, hogy kialakult a pártbizottságok körül a propaganda aktivisták hadserege. Bár jórészük új elő­adó, mégis nagy többségük jól megállta helyét, tzoígalmasan tanult, tanított, so­kat haladt előre a propaganda munka jó módszereinek alkalma­zásában. A propagandistáknak nagy szerepük van abban, hogy a most befejeződő évben eredmé­nyesen tanultak dolgozóink, az alsó fokú pártoktatás kereteiben tanulmányozva pártunk politiká­jának leglényegesebb kérdáseit. Megtisztelő pártmegbizatást teljesítenek a pártpropagan- disták. A párt rájuk bízta a marxizmus-leninizmus tanítá­sát, pártunk győzedelmes po­litikájának ismertetését. Napjainkban mindinkább nö- ?ekszik a propagandisták munká­jának fontossága és ezzel együtt ?. Propagandistákra háruló fele­lősség is. Egyre keményebben helyt kell állmok és egyre ala­posabban és egyre felkészültei­ben kell tanitaniok. A politikai népismeretek tanulóköreinek pro Pagandistái az oktatási évad be­fejezése előtt és az új tanév elő­készítésének időszakában az eddi­ginél nagyobb erőfeszítést és több odaadó lelkes munkát kívánt meg a propagandistáktól. A propagan­disták már bárom héttel ezelőtt jól előre felmérték az évad zárá­sával kapcsolatos teendőket és az eddigi kéthetes propagandista szemináriumokat hetenként tar­tották meg. Léretter elvtárs, a kökönyösi építkezés politikai alapisme­retek körének propagandistá­ja komolyan felmérte a párt­megbizatást és szorgalmasan tanult s sok gonddal és szere­tettel adta tovább tudását. Hallgatói, akik összesen 18-an vannak, már jónéhány fontos anyagból ismétléseket tartottak. Léretter elvtárs mégegyszer meg­beszélte hallgatóival, amit nem értettek meg az eddig tanultak­ból. Az elvtársak saját maguk kérték, hogy két kérdést tárgyal­janak meg újból és ennek az volt az eredménye, hogy a meg nem értett kérdések megvilágosításá- val a hallgatók komolyan felkészültek a vizsgára. Léretter elvtárs azt is helyesen csinálta, hogy a vizsgán nem kér­dést tett fel a hallgatóknak, ha­nem beszélgetésen keresztül vizs­gáztatta a hallgatókat. így a hallgatók sokkal bátrabbak vol­tak, sokkal merészebben mondták észrevételeiket. Ezen keresztül az első vizsganapnak meg is volt az eredménye, mert egy kérdés sem maradt tisztázatlan. Kovács elvtárs azonban nem számolhat be ilyen szép ered­ményekről. Ö az Erdei legényla­kásban vezette a politikai alap­ismereték tanulókörét. Kovács elvtárs arra hivatkozva, hogy a Szabadságharcos Szövetség aktí­vája, nem járt el a propagandista szemináriumra. Ez hozta magával azt, hogy a komlói Erdei legénylakáson beindított iskola teljesen le­morzsolódott. Hogy a jövő oktatási évben még szebb eredményeket érhes­sünk el, alaposan megvitattuk eddigi munkánkat. A városi párt- bizottság értekezletet hívott össze, amelyen a propagandisták el­mondták, hogy az eddigi hiányos­ságoknak legfőbb oka az volt, hogy a volt komlói járási párt- bizottság lazán kezelte a propa­gandista szemináriumokat. Mind­össze csak egyszer ellenőrizték a propagandista szemináriumokat. Az eredményes munka annak tu­lajdonítható, hogy a propagandis­ták magukévá tették a Politikai Bizottság határozatát és a propa­gandistáink általában szorgalma­san eljártak a politikai iskolákra. Az értekezleten rámutattak arra is, hogy a járási pártbi­zottság káderpolitikája Dem volt kielégítő. Például a kökönyösi alapismere­tek tanköreinek vezetői három esetben is megváltoztak. Ez az­zal a veszéllyel jár, hogy a hall­gatók nem tudták megismerni a vezetőt és így egészséges légkör nem tudott kialakulni. Az érte­kezlet megszabta a propagandisták feladatát az oktatási évad végén. Az eddigi hiányosságokból okulva, a propa­gandisták alapos felkészültséggel fogtak h 07.zá_ a vizsgák eredmé­nyes befejezéséhez, ezzel is elő­készítik az elvtársakat az 1952/ 1953-as oktatási év sikeres bein­dítására. Sztipánovies Kálmán Komló alapismeretek tan­kör prop. szem. vezető. A Loy-mozgalom k!§zélesítésével is harcoljuk a fegyelem megerősítéséért , A Loy-mozgalom sikerének egyik ®öutő feltétele, hogy a brigádok, Cápátok, frontcsapatok, az üzem Minden dolgozója következetes, szí­vós harcot folytasson a fegyelem Megerősítéséért. Ahol a bányászok Masukévá tették a jelszót, ott egyre ^teljesebben bontakozik ki a lógó­ikat, a munkakerülőket megbélyeg­ző állásfoglalás. Természetes, azok a bányászok, akik célul tűzték ki ma­ink elé, hogy állandóan több és több Geriet termelnek, hogy közös erő- 9*1 harcolnak a szocialista fogadn­om teljesítéséért — nem tűrhetik Meg a fegyelmezetlenséget, a hanyag- *ágot, a munkakerülést! ^Minden igazolatlan mulasztás, 16- késés, lazaság gátolja a ver- kötelezettségek teljesítését, a szo. Malista fogadalom, az adott szó való- váltását. A Loy-mozgalom nyomán, * verseny eredményeként egyes bá­nyákban mindjobban kiszélesedik a Munkahelyen történő helyszíni vál- yk az úgynevezett „melegcsákány- Míltás“. A csapatokon belül, a bánya, •tok közös fellépésének eredménye­ként mindjobban megszilárdítják a munkafegyelmet. Természetes, hogy bányászmódra, becsülettel helytállni csak akkor le­hetséges, ha a brigád, a csapat, a frontcsapat, a bányamező, az üzem minden dolgozója lelkiismeretesen dolgozik, kiveszi részét a közös mun. kából. Ezért a Loy-mozgaloin a mun­kafegyelem megszilárdításában is nagyjelentőségű: a brigádokon, csa­patokon belül mindinkább kialakul az a légkör, amely elítéli a fegyelem­bontókat, akik kivonják magukat a közös erőfeszítésből. Maguk n bá­nyászok is egyre tevékenyebben lép­nek fel a lógósok ellen, mert felis­merik, hogy ezek a legnagyobb ke­rékkötői a „termelj ma többet, mint tegDap!“ jelszó sikeres megvalósítá­sának. Mivel a munkahelyi termelés irá­nyítói elsősorban a csapatvezetők, a csapaton belül nekik kell megte­remteniük a szilárd munkafegyel­met. A csapatvezető irányítója a csa­patnak: ő határozza meg a munkafo­lyamatok sorrendjét, ellenőrzi, hogy a csapat minden tagja pontosan el­végezze a rá kiosztott munkát. A csapatvezető a csapat irányítá­sa mellett felelős azért is, hogy a munka rendben folyjék, hogy a csa­pat minden tagja fegyelmezetten tel­jesítse kötelességét A csapatvezető feladata, hogy ke­mény kézzel harcoljon a munkafe­gyelem megsértői ellen és a csapat kollektívájának nevelőerejét állítsa szembe a munkafegyelem megbon- tóival. Ebben segíteniük kell a bánya műszaki vezetőinek iá A műszaki vezetők, minden műszaki dolgozó az eddiginél sokkal fokozottabban éljen a minisztertanács által biztosított jo­gokkal. Ne tűrjék meg a liberaliz­must, kíméletlenül büntessék meg a notórius fegyelembontókat. A bányászok, a csapatvezetők és a műszakiak következetes munkájá­nak eredményeként, a pártszervezet és a szakszervezet mindennapos po­litikai felvilágosító és nevelő munkája nyomán mindinkább meg­szilárdul a fegyelem bányáinkban. Mit csinál Erzsébet község békefelelőse a béketalálkozó után? A* erzsébeti dolgozó parasztok Va mennyien jól ismerik ifjú Ba­lázs Györgynét. Amíg egyénileg dol- frztak a kilenc hold földön, becsü­lje», élenjáró dolgozó parasztnak Muierte mindenki, de most sem tud senki semmi rosszat mondani, he­vülettel kiveszi részét a Béke terme- üesoport munkájából. A háztáji dnsiíg után, már februárban tel- Xsitetle a tojás- és baromfibeadást, adót is rég kifizette már egész Ve és a közös munkából minden Min kiveszi a részét• Például követi ? község több becsületes dolgozója. kezdeményez valamit, lelkesen Vstlukoznak mindig többen és töb- /-n. Munkacsapatvezető a csoport­on és legutóbb az ő kezdeménvezé- fúvel indítottak versenyt a béketa- úlkozó tiszteletére, hogy minden »■Unkát batáridő előtt fejeznek be. "ulnzs Györgvné versenyre hívott másik munkacsapatot, és haina­*ösai] mind a kilenc munkacsapat Vsenyre lépett egymással. . Balázs né tagja a békebizottságnak M minden munkájával a békét teszi Még erősebbé, a kilenc éves kis Zsu- lánva szebb és boldogabb jövő- építi. Ezért követik példáját, hisz fSy becsületes, józan gondolkodású pfiber sem akar háborút, mindenki, kereti a békés családi életet, szerelt ^termekét és irtózik a háború bor- álmaitól. Balázsáénak is ez a tu­dat ad még nagyobb erőt a béke­harchoz, ez lelkesíti még jobb mun­kára, mint minden erzsébeti béke­harcost. Á doxatkész munkájával bebi­zonyította, hogy igazi békeharcos és ezzel kiérdemelte, hogy vasárnap ő is részt vehetett a béketalálkozón. Ott volt a színháztéren a legjobb békeharcosok között, együtt örült az üzemek, állami gazdaságok, gépállo­mások és egyénileg dolgozó pa­rasztok legjobbjaival, akik jó mun­kájukkal bizonyították be békeaka- ratukat. Látta felvonulni az úttörő­ket. a játékbabáikkal felvonuló óvo­dásokat. ők is a világ becsületes dol­gozóinak vágyát juttatták kifejezés­re. hogy beke legyen és soha többé háború, vesszen még az utolsó ma­radványa is a háborús gvujtogatók- nak. Balázs Györgvné azonban nemcsak kívánja a békét. A béketalálkozó után, igyekszik még sokkal jobb munkát végezni, hogy megfeleljen az erzsébeti becsületes dolgozók bizal­mának. Hazatérőé a béketalálkozó­ról, azzal kezdte munkáját, hogy erő­sebbé tette a békebizottságot. Igyek­szik elérni azt, hogy a jelenlegi 42 békebizottsági taghoz felsorakozzon a község minden példamutató becsü­letes dolgozója, és hogy a békebi­zottság tagjai valamennyión kive­gyék részüket a békeharcból Saját példamutatásán keresztül és kisgyüléseken lelkesíti a dolgozó parasztokat és tszcs tagjait a kor­mányhatározatok maradéktalan tel­jesítésére, az aratás és cséplés gyors elvégzésére és a beadási kötelezettség teljesítésére. — A csoporttagokkal ebédidő alatt is elbeszélgetek, de hogy még gyor­sabb ütemben végezzük az aratás cséplési munkákat én versenyre hí­vom munkacsapatommal, a másik nyolc munkacsapatot — maigya rázza Balázsné. A kis Zsuzsikának mindjárt, mikor hazament elmesélte; hogyan yonultak el a a pécsi úttörők, hogyan tün­tettek a béke mellett, és ehhez még hozzá tette: — Te sem maradhatsz el tőlünk!.... Neked is úgy kell tanulnod, ahogy ők tanulnak, ezzel segítheted a mi harcunkat"’. Zsuzsika idáig is jól tanult, az első félévben csupa ötöst írtak a bizonyítványába. Most sem akar lemaradni és a tanuláson kívül minden nap eperfa levelet is szed, a selyemhernyóknak, amelyet közösen tenyésztenek az iskolában. Anya és cyermeUy. az egész család, a község minden becsületes dolgozója becsülettel veszi ki részét a békeharcból, igyekeznek még szeb­be és gazdagabbá tenni életüket. Lipóczki József Magyarország: Minden dolgozó szereti a jelent és tervezi a boldog jövőt Anglia: A munkások nem élvezik az étet A megyei béketalálkotző angol ven­dége: Kunes asszony Birningham-i békeharoos nemcsak a béketalálkozón vett részt, hanem megtekintette Pécs városát, bekopogtatott egy meszesi bányászlakásba, megnézte iskoláin­kat, volt a Balokány-ligetben. De alaposan körülnézett Kunes asszony a budapesti munkások között is és számos tapasztalatot szerzett magyar- országi látogatása során. Ezekről a tapasztalatokról — összevetve azokat az angliai helyzettel — nyilatkozott vendégünk lapunk munkatársának. — Az angol munkások igen rossz helyzetben élvek. Bérük túl alacsony és harcolniuk kell a napi megélhe­tésükért. Harcolnak a kormány in­tézkedései ellen, melyek azt célozzák, hogy a fegyverkezési költségeket a munkások fizessék- A kormány állás­pontja: „Dolgozz többet, kevesebb pénzért!“ Természetesen erre nem hajlandók munkásaink és a maga­sabb bérért vívott harc szoros kap­csolatban áll a békeliarccaL — A bérkövetelések gyakran sztrájkokkal folytatódnak. Ezekhez a sztrájkokhoz csatlakoznak azok a munkabeszüntetések, melyekkel munkásaink az elbocsájtások ellen tiltakoznak. Az elbocsájtások azért vannak napirenden, mert az ameri­kaiak nem adnak nyersanyagot, de hozzájárul a dolgozó rétegek vásár­lóképességének csökkenése is. — A dolgozók vásárlóképessége ugyanis nagymértékben csökkeni Nem ritka eset, hogy egy munkás havi. fizetésének felét elviszi a lak­bér és a villany. Az életszínvonalat emelné a nők munkábalépése, azon­ban nincs munkásfelvétel, de ha llenne, akkor se lennének óvodák, vagy napközik, ahova a dolgozó nők gyermekeiket leadhatnák. A háború alatt megnyílott és állami támoga­tással működő napközik sorra meg­szűnnek, a magán napközik viszont megfizethetetlenül drágák. — A napközi megszűnésével szem­ben nem szűnt meg országunkban ~~ amely győztes ország — a jegyrend­szer. Tojást, sajtot, szalonnát, zsírt, vajat, cukrot és természetesen húst megfizethető áron csak jegyre lehet vásárolni, azonban az így kapott élel­miszer nagyon kevés. így hát a mi munkásaink csak azért dolgoznak, hogy létezzenek, de nincs élvezetük az életből. — A munkás hazajön az üzemből, eszik (üzemi konyha a gyárakban nincs, vagy ha van, akkor a gyáros hasznát szaporítja), és ezután egye­düli szórakozása, hog,y elmegy egy olcsóbb, rossz amerikai filmeket ját­szó moziba, vagy kimegy drukkolni egy labdaTÚgómérkőzésre. Színházba már egy átlagos keresetű munkás nem juthat el, ő maga nem sportol­hat — legfeljebb fotózhat. Nálunk örömeit Angliában csak a burzsoázia sportol­hat és ugyanígy van a tanulással in. A munkásgyerekek közül csak né­hány juthat felsőbb iskolába és azo­kat is a burzsoázia érdekednek elő­mozdítására nevelik. Itt Magyarországon egész más a* élet. Jártam Budapesten és környé­kén, Sztúlinvárosban és Pécsett és láttam, ha az emberek dolgoznak megkapják munkájuk gyümölcsét és minél többet termelnek, annál többet kapnak. Látom, hogy Magyarorszá­gon minden dolgozó szereti a jelent és tervezi a boldog jövőt. Látom, bogy itt milyen bőségesen vásárol­ják a munkások az élelmiszereket. Pesten munkásokat láttam az Opera­házban, munkásfiatalokat az iskolák, ban és a sportcsarnokokban. Látom mennyivel többet élvez az életből egy magyar munkásdfjú, mint egy angol. — Magyarország gyermekparadi­csom. Itt minden a gyermekeké. Lát­tam új óvodákat, iskolákat és tu­dom, mennyi pénzt fordít az állam a gyermekek nevelésére. Láttam az Uttörővasutat is. Jia ilyesmit látná­nak az angol anyák, mindjárt^ még jobban megértenék, hogy mit jelent, a békéért harcolni, és miért keli a Iáikéért harcolni. — Hazatérve elmondom minél' több embernek, amit itt láttam. Különö­sen akkor használom fel majd ta­pasztalataimat, ha aláírásokat gyűj­tök az öt nagyhatalom megegyezése érdekében. A mi békemozgalmunk is még erősebb, még lelkesebb lesz akkor, ha elmondom otthon, hogyan, harcolnak a Szovjetunión kívül más országokban is a dolgozók a békéért. Ez hatalmiét bizalmat ad majd az angol békeharcosoknak. Bizalmat ad nekünk, mert tudjuk, hogy vannak népek, melyek velünk együtt harcol­nak- 1 — A békemozgalom is tömegmoz­galom, amelynek tábora állandóan nő. Mind többen és többen csatla­koznak a békeharoosok saraihoz és nemcsak szervezett haroosok, hanem a békét szerető kisemberek is csatla­koznak hozzánk. Vannak női szerve­zetek, amelyek komolyan kiveszik részüket a békeharcból és ezeknek a küldötte vagyok én is. — Én azért jöttem, hogy tolmácsol­jam az angol nőszövetség üdvözletét és elmondjam, mennyire sajnáltuk, hogy a magyar nők ném vehettek teszt kongresszusunkon, mert nem kaptak kormányunktól beutazási en­gedélyt. Szeretném biztosítani a magyar dolgozókat arról, hogy az angol nők bátran kiveszik részüket a békemozgalomból, mely egyúttal a nők helyzetét is javítani akarja. Egyúttal megköszönöm azt a szere­letet és szíves fogadtatást, amellyel a magyar dolgozók mindenütt körül, vettek. A kölkedi tsz-ben silótakarmány etetésével 40 kilós súlygyarapodást értek el egy hónap alatt Szemet gyönyörködtető látvány fo­gadott a múlt hét egyik napján KöiL ked községben- Kettesével-hánnasá- val kövérre hízott vágómarhákat ve­zettek az utcán hosszú sorban a mér. logház felé. Megtudtam, hogy a köl­kedi ü] Élet tsz vezetősége a szoká­sos havi mérlegelést végzi, hogy el­lenőrizni tudja a hizlalás eredmé­nyét. A mérlegháznál ott találtam if j. Kántor Gyulát, a tsz állatfelelő­sét és Deák Károly elvtársat a tsz elnökét. Boldogan jegyezték a számo­kat és örömmel közölték a marhákat vezető többi dolgozókkal, hogy új­ból több a hizlalási átlag az előírt mennyiségnél. A szünetben beszélgetni kezdtünk módszereikről és a takarmányozásról. Kántor elvtárs az állatfelelős, kész­séggel tájékoztatott Elmondotta, hogy 1951-ben a meglévő három be­tonsilójukat kétszer telesilózták és az idén ugyancsak őszi keverékkel, fiatal sásas és savanyú fűfélékkel töltik meg újra az üres betonsilőXát. „A siló értékét fel tudjuk merni a tapasztalt eredmények alapján nem kell, hoigy külön biztassanak a silózásra bennünket — mondják a esoporttagok. A zöld takarmányete- lést biztosítjuk így állandóan az ál­latok számára'1. A tél folyamán,, amikor takarmány­féléjük fogytán volt, áttértek a siló etetésére. Ekkor nemcsak azt láthat­ták, hogy jobb étvággyal észnek a jószágok, hanem a tejhozam is ug­rásszerűen megnő vekedett. Volt olyan fejőstehén, amelyiknél 25 szó. zalékos tejhozam emelkedés mutatko. zott a silótakarmány etetést után. Ugyancsak látható eredménye vett s Mz’alás terén ta • mosolyogva mu­tatja Deák ehr társ az előttünk ficán­koló kövér marhákat, amelyek átlag súlygyarapodása egy hónap alatt 40 kiló. — 'Az idén kétszeresen fontosnak tartjuk a sVózással való törődést, — mondta Deák elvtáxs. — Megbecsü­lünk minden szál füvet, akár árok­parton, akár vízmosásos árterületen terem is az, de nem hagyjuk érté­kesítés nélkül még a cukorborsó szal­máját sem, amelyről a termést a Mezőker-nek eladtuk, hanem éri is *z előbb említettekkel együtt jf.tesszük. A tervünk ennél sokkal több, mert külön silókukoricát is vetünk bőven és másodnövényeink is lesznek. A betonsilókon kívül az ősszel íöld- ároksilót is ásunk, hogy az tiőirány­zott silózási tervünket túl i* tdjesh- sük. A’ kötkodi tTj Etet tsz-nek nincse­nek gondjai, sem a hús, sem pedig tejbeadási kötelezttség terén, mert a helyes _ takarmányozás következtében — ami között döntő helyet foglal eS a süótakarmá.ny helyes alkalmazása — könnyen teljesítették előirányzatu­kat. El Is határozták, hogy a jövőben nemcsak a marhaféléknek, hanem lo­vaknak és sertéseknek ,-s adagolják a silótakarmányt. Kövessék a kölkedi Uj Élet pc'dá- ját megyénkben a többi tsz dqlgozóf is és az egyéni dolgozó parasztok is készítsenek most a tavaszi fűfélékbő! minél több minöségn silótakarmányt. Gyenis József megyei előadó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom