Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-04 / 129. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJA! EGVESÜUZTEK!-------------------------------------------------------------------------­A MAI SZÁMBAN: Jacques Dupla« szabadonboepáfHe-ít követelő meg­mozdulások Franciaországban (2. o.) — A Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének ülése (2. o.) — Nyikolaj Csumakov: A Volga találkozott a Donnal (2. o.) — Mrs. Kunes nyilatkozata a Du­nántúli Napló munkatársának (3. o.) — Levél a komlói propagandisták értekezletéről (3. o.) — Fiúk, lányok, jelentkezzetek vasipari tanulónak! (4. o.) V.___________________________________________________/ AZ MDP BARANVAM EGYEI PA'RTBI ZOTTIÁCÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM ARA 50 FlLl.lill SZERDA, 1952 JUNILS A béketalálkozó határozatának megvalósításával a II. negyedévi tervért Megyénk üzemeiben a tervtel­jesítésnek hatalmas lendítőerőt kölcsönzött a megyei béketalálko­zóra való készülődés, ezen belül Pedig az a tény, hogy a hatal­mas Szovjetunió, Valigura elv- társon, a Szocialista Munka Hő­sén keresztül újból olyan értékes munkatapasztalatokat adott ne­künk, amellyel bányászaink meg­sokszorozhatják a széntermelés eddigi eredményeit A megyei béketalálkozóra min­den üzemünkben lázas készülődés folyt. Dolgozóink ebben az idő­szakban megmutatták, hogy tet­tekkel is készek harcolni békénk megőrzéséért és megszilárdításá­ért. Molnár István elvtárs, a komlói városi DIS&-bizottság szervező titkára a béketalálkozóra való készülődés közepette jutott arra az elhatározásra, hogy mozgalmat indít a Sztálin Vasmű elegendő szénellátása érdekében. A komlói 1HSZ-fiatalok hamar megértették, miről van ebben a mozgalomban azó és számos brigád csatlako­zott a kezdeményezeshez. A Fel­táró Vállalat ifjúsági brigádjai vállalták, hogy havonta száz mé­teres feltárást végeznek el. Áz Aknamélyítő Vállalattól és Kos- stith-aknáról is több brigád csat­lakozott A kökönyösi Kerner Henrik DISZ-brigád megértette, hogy a széntermelést meggyorsít­suk és a Sztálin Vasműnek bizto­sítsuk a megfelelő mennyiségű szenet, hanem arról is, hogy Komló, szocialista városunk épí­tését is siettessük. Ezért vállal­ták, hogy napi 1469 darab tégla helyett 2000 darabot falaznak el fejenként. Ezt a vállalásukat az­óta már túlteljesítették a Kerner- hrigád tagjai. A száz métores fel­tárási mozgalomhoz csatlakozó dolgozók tegnapelőtt indultak az első nagy harcra. Tegnap szállt *e Molnár István elvtárs is újból U bányába, hogy társainak meg­kutassa, milyen módszerekkel le­ttet elérni azt a komoly teljesít­ményt, amelyet a mogzalom elin­dulásakor magára vállalt. A Ker- ber-brigád példájához hasonlóan minden bizonnyal a száz méteres feltárási mozgalomban résztvevő dolgozók teljesíteni fogják válla­lásukat! A bőrgyári dolgozók a termelés fokozásával és a minőségi munka Növelésével kapcsolódtak be a jú- nius elsejei béketalálkozóra való készülődésbe. Az új-boxos műhely eéke-szerdákat kezdeményezett és ehhez valamennyi mühelyrész dolgozója csatlakozott Ez a kez­deményezés is kiváló eredménye­ket hozott Az első ilyen békeszer­dán a meszesmühelyben 132, az új hoxosműhelyben 133, a cseresben Pedig- 134 százalékos átlagteljesít­ményt értek el. De nemcsak a mű- kelyrészek között folyt komoly verseny, hanem a dolgozók egy­más között is versenyt indították n termelés fokozására, a tervtel- ^esítós meggyorsítására. A talp- Nkészitő műhelyben Eizinger Hutai in és Ambrusi.cs József né Hhatározták, hogy teljesítményü­ket a béketalálkozó napjáig 105 £zázalékra emelik, de vállalásu­kat már május tizennegyedikén jdlteljesítették, mert 110 száza­dos eredményt értek el. , A megyei bélcetalálkozóra való készülődésből derekasan kivették készüket bányászaink is. Valigura jdvtárs. aki a Szovjetunióból jött hozzánk ellátogatott István-akná- ,a és a Tavasz-csapat munkahe­tén Rufli Lajos sztahanovista vájárnak is átadta nagyszerű munkamódszerét. Rufli elvtárs­nak eleinte nehezen ment a mun­ka, de a szovjet elvtárs segítsé­gével már az első napon sekerült 200 százalék fölé emelnie teljesít­ményét Rufli elvtárs pokláját követték a többi bányászok is. A Tavasz-csapaton belül a május 12—17 közötti időszakban teljesí­tett 117 százalékkal szemben Va­ligura elvtárs munkamódszerével a tervteljesítés május 18—24 kö­zött 148 százalékra emelkedett. De nemcsak a csapat eredményén látszik meg a magasabb teljesít­mény, hanem István-akna havi tervteljesítésén is, amely 100.2 százalékra emelkedett. Pártbizottságainknak, műszaki vezetőinknek most az a feladatuk, hogy azt a munkamódszert, ame­lyet Valigura elvtárs Rufli La­josnak átadott, minél szélesebb körben elterjesszék. Ebhez szük­séges, hogy a pártcsoportvezetők, a népnevelők megértessék a dol­gozókkal, hogy mennyivel előnyö­sebb a szovjet fejtőkalapácsok használata és hogy ez a kereset szempontjából is milyen előnyök­kel jár. Minden vájárnak tudnia kell, ha olyan teljesítményt ér el, mim Rufli Lajos elvtárs, ak­kor legalább 2500 forintra emel­heti a keresetét. Több pénzt vihet haza a családnak, gondtalanab­bá élhetnek. Ha Rufli elvtárs munkamódszere minden aknán­kon elterjed, akkor feltétlenül biztosíthatjuk a második negyed­évi terv teljesítését, Komlón pe­dig legalább némileg pótolhatjuk a lemaradást- Valigura elvtársou keresztül a Szovjetunió megint komoly segítséget adott nekünk. Most rajtunk van a sor, hogy ezt a segítséget kellően értékeljük, megbecsüljük. A Szovjetunió segítsége számunkra drága kincs, éppen ezért vigyáznunk kell arra, hogy ebből semmit se veszítsünk. Pártbizottságaink, műszaki veze­tőink felelősek aknáinkon azért, hogy az új fejtési módszert min­den bányában meghonosítsuk! A megyei béketalálkozó után még fokozottabb feladatok állnak előttünk. A többtermelésért, a békéért vívott harc továbbra is komoly feladatunk. Minden üze­münkben különös gonddal kell kezelni a második negyedévi terv teljesítésének kérdését. Ötéves tervünk döntő évének teljesítése csakis úgy válik lehetővé, ha tel­jesítjük a napi, heti, havi és ne­gyedévi terveket Ha a béketalál­kozó után kisebb gondot fordíta­nánk a termelés fokozására, a munka minőségének megjavításá­ra, akkor az azt jelentené, hogy a béke megszilárdításának ügyét is lebecsüljük. Bányáinkban és üzemeinkben még nem tettünk meg mindent a béke megvédése érdekében. Még nein kutattunk fel minden erőfor­rást, amelyet a szocializmus épí­tésének meggyorsítására felhasz­nálhatnánk. A pécsvidóki bányá­kon például még senki sem csat­lakozott a havi százméteros fel­tárási mozgalomhoz, pedig ezen a téren valamennyi aknánkon akad tennivaló. Megnövekedett feladataink vég­rehajtására, a béketalálkozó tisz­teletére elért kiváló eredmények alapján induljunk fokozott lelke­sedéssel harcba. Fogjanak össze műszaki vezetőink a fizikai dol­gozókkal és a pártszervezetek, pártbizottságok segítségével való­sítsák meg a második negyedévi tervet­Kövesse találkozónkat még jobb munka az üzemekben, gazdag aratás a határban, kultúránk és tudományunk további felemelkedése ! A megyei béketalálkozó határozata Mi, baranyai dolgozók, béke­harcosok mai, június 1-i béketa­lálkozónkon megvizsgáltuk ed­dig végzett munkánkat, eredmé­nyeinket és tisztáztuk további feladatainkat. Számadásunk alap­ján bátran kijelenthetjük, hogy dolgozó népünk minden rétege, bányászok, üzemi munkások, dol­gozó parasztok, csakúgy, mint a tudomány és kultúra munkásai, a hivatali dolgozók, vagy a házi­asszonyok, ifjak és öregek, nők és férfiak egyaránt megértettük és magunkévá tettük Sztálin ejv- társ bölcs tanításait, útmutatá­sait a béke megvédésének kérdé­sében. A népek összefogása és a béke ügye melletti rendíthetetlen kitartásuk eredményeképpen a harmadik világháború nincs kö­zelebb ma, mint volt két vagy három évvel ezelőtt. Szívünket boldog öröm járja át, amikor ar­ra gondolunk, hogy ebben az eredményben része van a bara­nyai dolgozó nép helytállásának és békekarcának is. Megmutatta ez a tanácskozás, hogy megyénk minden dolgozójá­ban — legyen az magyar, dél­szláv, vagy németajkú, tartozzék bármely vallásfelekezethez — egyre er*ősehb az elhatározás bol­dog, békés életünk megvédésére. Ez az elhatározás táplálja azt a szeretetek amit a népek szabad­ságának és békéjének nagy zász­lóvivője, a Szovjetunió iránt ér­zünk. Azt a szeretetet, amit a Magyar Dolgozók Pártja és né­pünk első békeharcosa, szeretett Rákosi elvtársunk iránt érzünk. De a béke megvédésére való elszánt törekvésünk fűti magas­ra bennünk a gyűlölet lángját is az amerikai imperialisták és az őket kiszolgáló aljas lakájok iránt. Gyűlölet azok iránt, akik aljasul gyilkolják a görög nép legbátrabb, legöntudatosabb, leg- harcosabb fiait, akik baktérium bombával irtják Korea hős népét. Gyűlölet azok iránt, akik börtön­be vetik a francia nép szabadsá­gáért harcoló leghívebb hazafia­kat, köztük Jacques Dnclos elv­társat, a francia nép legnagyobb pártjának, a Fraueia Kommunis­ta Pártnak főtitkárát. Gyűlölet azok iránt, akik bármely földré­szen, bármely nép szabadságáért harcoló fiait üldözik. Gyűlölet Tito és aljas cimborái iránt, akik ide hazánk és déli határaira hoz­ták az új háború egyik tűzfész­két. A béke és szabadság forró sze- retete, a nyomor és háború hívei elleni vad gyűlölete a ml me­gyénk dolgozóit is még jobb mun­kára, még áldozatosabb helytál­lásra buzdítja. — Eddigi békehar- cunkat bátran nevezhetjük győ­zelmesnek, de tudjuk azt is, hogy az eredményekkel együtt növe­kednek feladataink. Mivel pedig a békéért mi most úgy harcolunk legjobban, ha ma .többet terme­lünk, mint tegnap, ha feladatain­kat napról-napra odadóan, gondo­san és lelkesen végrehajtjuk: kö­vesse találkozónkat még lobi; mnnka az üzemekben, gazdag aratás _a határban, kultúránk és tudományunk további felemelke- dése, ötéves tervünk döntő évé­nek győzelme, hazánk még gaz­dagabb virágzása. Termelő és országépitő munkák lelkes végzése közben egy pilla­natra sem tévesztjük szem elől, hogy a régi kizsákmányoló társa­dalmi rend híveinek maradvá­nyaival továbbra is keményen és megalkuvás nélkül Veil harcol­nunk. A kártevő knlakok, buj­káló horthysta csendőrök, a béke- mozgalomtól magukat távoltartó, háborúra uszító papok elleni gyű- löletre ffitsön bennünket épülő és szépülő _hazánknak a szeretet?», a hazafiul ragaszkodás felszabadult boldog nőnünk Iránt, Kérlelhetet­len gyűlölet égien szívünkben az elnyomás, a háború, a pusztítás hí'»"»!, Tito ügynökei iránt. Hogy e nagy feladatokat elvé­gezhessük, meg kell erősítenünk mozgalmi munkánkat. Felhívás­sal fordulunk azért megyénk va­lamennyi békebizottságához: fej­lesszék tovább mozgalmunkat, erősítsük meg bizottságainkat, vonjunk be újabb ezreket és tíz­ezreket az életért, a boldog jövő­ért folyó harcba. Békebizottsá­gaink különös gonddal foglalkoz­zanak azokkal a dolgozókkal, akikben elevenen él a békevágy, de sokszor még nem látják teen­dőiket. Segítsék őket abban, hogy megismerjék a béke megvédésé­nek rájuk váró harcos feladatait, a hazánkat erősítő ötéves terv, a munkafegyelem és állampolgári fegyelem terén. Június 7-től 22-ig terjedő idő­ben szervezzünk ünnepélyes béke- esteket, békedélutánokat asze­rint, ahogyan az községük, vagy üzemük életének körülményei kö­zött a legjobban megoldható. Vi­gyük haza a béketalálkozó lelke­sedését, gazdag tapasztalatait és nagyszerű kezdeményezéseit. Be­széljünk ezeken az ünnepi béke- délutánokon, békeesteken arról: hogyan teljesítették dolgozóink a június 1-re tett békefelajánlásai- kat. Beszéljünk arról: hogyan erősítjük békénket a második ne­gyedévi terv teljesítésével és túl­teljesítésével. a begyűjtés gyors és maradéktalan elvégzésével. Be­széljünk mindarról, amit most határozatunkban elfogadunk. Feladatainkat, végezzük az?«1 a nagyszerű tudattal, hogy béke­harcosnak lenni a mai ember szá­mára a legnagyobb megtisztelte­tés. A mi seregünk ott van a* egész világon, számuk megszánt* lálhatatlan, erőnk legyőzhetetlen, mert bennünket az igazság és sza­badság fényes csillaga vezérel, izmainkat az emberiség történel­mének szabadságharcai «célozták meg Van erőnk ahhoz, bogv az emberiség gonosz erőit megfékez­zük, a háborúra gyújtogatok ke­zét lefogjuk. Van erőnk ahhoz, hogy megvédjtík a békét. Találkozónk résztvevői járja­nak elől a munkában, a köteles­ségteljesítésben, a munkafegye­lemben, ötéves tervünkért, a béke tervéért folyó harcban. Nevelje­nek saját példájuk nyomán olyan békeharcosokat, akik fáradhatat­lanok a termelésben, az építésben, az alkotásban, hazánknak, a beke országának további erősítésében. Havonta 51.000 forinttal több árut termel a gépek jobb kihasználáséival a Mohácsi Selyemgyár A Mohácsi Selyemgyár dolgo­zói hősies harcot vívnak mind a termelés fokozásáért, mind az áru minőségének állandó javításáért. Amíg a muukamódszerátadás, a műszaki feltételek biztosítása, a széles verseny mozgalom főleg ab­ban mutatkozik meg, hogy az áp­rilisi 70 százalékkal szemben 85 százalékra emelték átlagban az L rendű áruk arányát, addig u gé­pek jobb kihasználására való tö­rekvés a termelékenységet emeli. A Mohácsi Selyemgyár ezért csat lakozott a DIMAVAG elindította 550 órás mozgalomhoz. Elhatároz­ták, 'hogy az üzemben működő valamennyi gépen gépóránként ezerrel emelik a vetést. Ez azt jelenti, hogy a fonálból, amivel most. dolgoznak, naponta két három női kombinéra elegendő anyaggal szőnek többet. Havonta Rufli elvtárs példáját követve, a Petőfi-aknar bányászok is lel­kesen harcolnak a szovjet fejtési módszer sikeres megvalósításáért. Boros János sztahanovista vájár a hétfői műszakon újabb kiemel­kedő termelési eredményt ért el. Egyedül 11.25 köbméter szenet fejtett ki s így a napi tervét 192.4 ez 3000 méter árunak felel meg, vagyis a Mohácsi Selyemgyár dolgozói 51.000 forinttal több érté­ket adnak a népgazdaságnak. Mindebben része van annak is, hogy- a szövőnők egyre nagyobb ügyességre tesznek Rzert az új munkamódszerek alkalmazásával. A normán alul teljesítők száma, amely áprilisban még 53 volt, má­jusban 17-ve csökkent. Ugyan­akkor az átképzősök. például Rá- nies Máris, Schnell Erzsébet, Poszt] Anna, vagy? Németh Jó- zsefné. aki 8-00 méterből 100 szá­zalékos minőségi árut termel, a verseny lendületében felzárkóz­tak a legjobb dolgozók mögé. Kö­zülük ma már nem egy tartozik akozó a 19 legjobb szövőnő közé, akiknek a keze alól csupán első­rendű termék kerül ki. százalékra teljesítette. Boros elv­társ napról-nupra jobb eredmé­nyeket ér el k hamarosan, ha munkáját továbbra is ily? lelke­sen végzi — eléri, sőt túlhaladja a 200 százalékot. Boros elvtársnak már így is jelentősen emelkedett a keresete. Ezen a műszakon is 139.08 forintot keresett. A termelés emelkedésével együtt nö a hidasi bányászok életszínvonala is Az ötéves terv második évében indult hatalmas fejlődésnek a hi­dasi bányaüzem. Azóta kapott iparvasutat, új szénosztályozót. Gépek, közöttük két Ajtay F. 4. szénkombájn segíti a bányászok munkáját Nemcsak a munkafeltételek ja­vultak úgy meg a hidasi lignit­bányában. egyre emelkedik Hidas — az egykori eldugott falucska dolgozóinak életszínvonala is. Az átlagos vájárkereset a múlt évi harmincegynóhány forintról hatvan forintra emelkedett Uj üzemi konyha létesült, ahol bő­séges, ízletes meleg ételt kapnak a bányászok. Most alakítiák át a legényszállást. A bányaüzem mel­lett pedig már ott magasodnak a? é j négyszáz személyes hányása fürdőnek a falai. Őszre már min- jfireTiynek^megfelelő, korszerű fürdő szolgálja a. hidasi bányász- dolgozók egészségét, A kereset növekedésével együtt nőtt n hidasi üzletek forgalma is. Az aruházjellegű tágas, árukban bővel kedő földművesszövetkezeti boltnak 1952. első negyedévében több. mint háromszázezer forint bevétele volt. Bőven vásároltak a bányászok a napi közszükségleti cikkek mellett textilárut is. Csu­pán kerékpárból háromszor any- n.vi fogyott el ezekben a hónapok­ban, mint az elmúlt esztendőben. Koros János Petőfí-aknai sztahanovista vájár héttőn 192.4 százalékra teljesítette tervét

Next

/
Oldalképek
Tartalom