Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-26 / 148. szám

tM) JVWÜ8 99 N A P t. O a Miért nem teljesíti tervét a Jlohálesi Gépgyár és Vasöntöde? Körülbelül két hónappal ezelőtt új pérMátkárt választott a Mohácsi Gépgyár adapszervezete Burján Jó- *sef elv társ személyében. Burján elv társ előtt komoly feladatok álltak, amelyeknek egy részét eddig már ■kernel meg is oldotta. Addig nem voltak pártcsoportok. Most ezeket is kiépítették a műhelyekben és meg­szerettették elsősorban a párttagok­kal a páirtsajtót, amely napról-napra . rácáfol az ellenség által terjesztett rémhírekre. Az utóbbi hetekben már kétszer tartottak békeműszakot, hogy némileg pótolják aat a hatalmas lemaradást, amely a Gépgyár első fél­évi terve teljesítésénél mutatkozik. Ezeken a békeműszakokon a kommu­nisták példamutatásával kiváló ered­ményeket értek el a dolgozók. Aczél I'András DISZ-fiatai, ipari tanuló június elején 167, Szauer János pártcsQport. bizalmi 118, Szabó Ottó párttag 125, Csányi Ilona átképzés 108 százalékot te jesített. A legijobb dolgozók példá­ja nyomán igyekeznek a többiek is jó munkát végezni, azonban a jelen­legi váIllatat vezeléssel minden igye­kezetük kárbavész. A Mohácsi Gépgyárban — talán hL hetetlenül hangzik, ötéves tervünk döntő szakaszában — terv nélkül dol­goznak! Ebben hibás a Helyiipari Mi­nisztérium és a megyei tanár.- illeté­kes osztállyá, mert csak pénzügyi ter­vet bocsátottak a vállalat rendelik ezé_ sere. Másrészt ehhez a súlyos hibá­hoz hozzájárult Zurányi Mihály, a vállalat voít műszaki vezetője is. Zu­rányi Albrecht főherceg „jobbkeze“ volt. A herceg annyira bízott benne, hogy délamerikai hajtóvadászatára is elkisértette magát vele. Albrecht ,,alattvalói'1 mint munkásnyűzót is­merték. Zurányi még ma sem különb, eltávolításáig hajcsárként dolgozott •z üzemben. Tavaly ősszel Csoknya György igaz­gatóval közösen készítették el a vá_ falat tervét, amelyet a megyei tanács bem fogadott el, mert nem közszük. «égileti cikkeket terveztek, hanem olyan tárgyakat és alkatrészeket akar­tak gyártani, amelyre például a Rá­kosi Mátyás műveknek van szüksé­ge. Ezzel az volt a céljuk. hogy a vállalatot kivonják a megyei tanács hatásköréből és áttegyék a Kohó. és Gépipari Minisztériumhoz. így Zurány. Mihály, Csoknya György és a főköny­velő magasabb fizetéshez juthattak Volna. Amikor a minisztériumban át-j nézték a gépgyár tervét, azt terme- | szelesen ném fogadták el, de új ter­vet már nem készíttettek velük. Ez­ótán az Ígéretek sorozatát kapták, hogy ezt. vagy amazt gyárthatnak, de a gyártáshoz megfelelő segédanyagot sohasem biztosított a minisztérium, így nem is csoda, hogy a váLaúat el. só negyedévi tervét csak 64 százalékra teljesítette 9* a második negyedévit sem tudják hetven százaléknál magasabbra feltor­nászni. Ezzel szemben, hozzászámít­va azt, hogy az üzem a megtervezett munkásJétszémnak csak nyolcvan szá. lékét foglalkoztatja, a béralapot mégis kilencven százalékig kihasz- bálfák. Mive) az üzemnek nincs terve, így * dolgozóknak nincs alapjuk arra, hogy vállalásokat, felajánlásokat te­gyenek egy-egy nevezetesebb évfor­duló megünneplésére. Csányi Ilona átképzés elmondta, hogy ő sem vesz részt a munkaversenyben és elmond­ta azt is, hogy ennek mi a,z oka. Ne­ki sínes terve. — Nekem például — mondta. — kiadtak egy munka apót, amelyen fel­tüntették, hogy háromszáz munkada­rabot kell lecsiszolnom, de időt már nem utalványoztak hozzá. így hozzá­vetőlegesen sem tudom kiszámítani, mennyit teljesítek. Mivel az üzemnek nincs terve, a pártszervezet sem tudja kellően moz­gósítani a dolgozókat a munkaver- 6enyre. Habár eddig a vállalattá' tá­volítottak e! ellenséges elemeket, az ellenség elleni harc mégsem kielégítő. A pártszervezet nem mozgósítja a dolgozókat az ellenség elleni harcra, hogy bátran leleplezzék a gépgyárban még meghúzódó ellenséges elemeket, körtük olyanokat mint például Fü­redi István, akit a felszabadulás után a mohácsi Alt-féle bőrgyár dolgozói szakszervezeti vezetőnek választottak meg, de visszaélt a bizalmukkal és mint jobboldali szociáldemokrata nem a munkások, hanem a tőkés érdekeik képviselte. Vagv Fridrich Márton ku- lák, akinek egész csalódja nyugatra szökött a felszabadító Vörös Hadsereg elől, vagy Jónás István kupec-kulák, aki a felszabadulás után egyáltalán nem dolgozott, kupeckedésből ’ élt. Úgy vette-adta a jószágokat, hogy ö nem is látta, de valamennyin ne­héz százasokat keresett. Nem segíti elő az ellenség elleni harcot Csoknya György igazgató, aki azokat, akik uszítanak a népi demo­krácia ellen és akadályozzák a terv teljesítését „nélkülözhetetlen szakembereké­nek tartja. Egy alkalommal ezt mond­ta róluk: — Ezek az emberek jól dolgoznak, nincs semmi panasz rájuk. ,.Jó emberek"-nek tüntetni fel Csok­nya György dolgozó népünk ellensé geh, a kulákokat. Lehet, hogy éppen ennek köszönhető, hogy Windt Fe­rencről megállapították: nem kúák, pedig egy esztergapadot, egy fúrógé­pet, egy présgépet és szerszámokat hozott az üzembe, amikor saját mű­helyét felszámolta. Azért nem megy jól a Tito-eMenes agitáció az üzem­ben. mert a népnevelőim)okába olya­nokat vonnak be, mint Windt Ferenc ArnikoT feltettük a kérdést, hogy Imi­ért bíznak az ilyen ellenséges elemek­ben és miért nem az üzem becsüle tes, népi demokratikus államrendünk höz hűséges munkásaira támaszkod­nak. akkor Csoknya György ezt vá'a- szolta: Védeni kell az ilyeneket akik pártunk politikáját alátámasztják! Csoknya György „elve“ szerint. Jó­nás István öntő is „pártunk politiká jót támasztja alá“, mert rosszul bá­nik az átképzőtökkel és a tiatal szak­munkásokkal, s mert szakmai tudását nem adja át senkinek sem. Sokszor rémhíreket terjeszt, lehetetlennek tart. ja a normák teljesítését. Pedig ezt napról-napra megcáfolja Szalai Jó­zsef, fiatal segédmunkás teljesítménye is, aki 180—200 százalékot is elér. A Mohácsi Gépgyár és Vasöntöde a fasiszta Tito Jugoszláviájának hatá­rán fekszik. Éppen ezért a vezetők­nek fokozott gonddá: és felelősséggel ke1)! végekniök munkájukat. Csoknya György ennek ellenére sokszor sett fe. lejöttem ígéreteket a munkásoknak. Nemrégiben tízezer forint prémiumot ígért a dolgozóknak és ezt — szavak­ban — fel is osztotta köztük. Amikor azután a jutalom kifizetése elmaradt, jogosan elégedetlenkedtek a munká­sok, s az ellenségnek is volt min csámcsognia a Gépgyárban. Állandó elégedetlenséget szított a dolgozók kő zött és annak ellenére hogy a fizikai munkások átlagfizetése 1100 Ft. azt akarta elhitetni velük, hogy még több járna, ha egy másik kategóriába sorolnák az üzemet. Az igazgató, a műszaki vezető és a főkönyvelő már „előre ittak a medve bőrére Szerintük a minisztérium kiküldötte ígéretet tett nekik, hogy eintézi a besorolást. Erre az ígéretre mind­hárman nekibátorodtak és tavaly jú­niustól egészen arz elmúlt hónapig jogtalan fizetést vettek fel. Az igaz­gató a műszaki vezetőnek 726, a fő­könyvelőnek 1298, magának pedig 6.490 forintot fizettetett ki tizenegy hónapon keresztül szabályellenesen. Az igazgató igyekezett elnyomni a pártszervezetet. Ezt bizonyítja az a tény is. hogy hosszú időn keresztül még párthelyiség sem volt az üzem­ben és most is csak egy levegőtlen, sötét szobát biztosítottak erre a célra. Csoknya György sokszor befolyásolta Burján elvtársat is, s ezt a városi pártbizottság hosszú időn keresztül nem vette észre, mert az üzem prob-\ lámáival csak futólag foglalkoztak. Ezután sokkal nagyobb fele'össégér- zatitel kell kezelni a Gépgyárat, az ellenséges e’emek eltávolítása utón fokozottabb gonddal kell Burján elv- társat és az üzem dolgozóit segíteni. A Mohácsi Gépgyár pártszerveze­tére, kommunistáira nagy feladatok várnak. Feladatuk, hogy olyan kriti­kai légkört teremtsenek a.z üzemben, amelyben tovább nem tud megma­radni a7 ellenség, nem tudnak meg­maradni az olyanok, mint Dévényi László kúúk. aíri két csép lőgéppel zsákmányolta ki a Lánycsók környéki dolgozó parasztságot. A pártszervezet vezetőségének ieladata, hogy a jövő­ben sokkal szilárdabban támaszkodjon a párttagságra és a páftonkivüli be. csületes dolgozókra. Ne tűrjék, hogy az ellenséges elemek továbbra is folytassák kártevéseiket az üzemben és sokká; jobban becsüljék meg azo kait. akik napról napra becsületesen végzik feladataikat és jól megáll ják helyüket a munkában. Szabó Ottón. Csányi Ilonán, Aczél Andráson és Szauer Jánoson kívül még sokan van­nak az üzemben, akik tudják, hogy fi déli halárszé’en fokozottabb fele­lősség hárul rájuk a munkában. . A pártszervezet és szakszervezet vezetői a jövőben sokkal jobban segítsék a dolgozók olyan , kezdeményezését mint legutóbb a békeműszak megren dezése is voít. Szélesítsék ki a dol­gozók között a gépek jobb kihaszná­lásának mozgalmát és az újítómozga'• mat. A megyei tanács és a helyiipari minisztérium illetékes szervei pedig adjanak nagyobb segítséget az új mű­szaki vezetőnek és az igazgatónak el. ső-orban a terv elkészítésében és az eíenséges elemek eltávolításában! Harsányt Mária A II. negyedévi terv teljesítésének tapasztalatai a pécsi vasiítigazgatőságnál d szocialista vezetés egyik titka, 7.V a vetető tájékozott legyen ál- idóan, hogy az üzem milyen mér­őm teljesíti tervét. Terveink szó- 1 an összefüggnek a népgazdasági •evei, mert ígmek a tervnek egy ré- lt éppen a mi vasműnk hajtja vég­ei második negyedévi brr meg. lósitdsa is n/u/y feladatot jelenteti lmunkra. A: áruszállítás tervéi 93.8 izalékrn teljesítettük. Itt április hó. pban volt nagy lemaradás, amikor tervet csuk 89.9 százalékra teljese lük. Ennek oka az volt, hogy az > járás miatt mind a fizető, mind az kezelési áruknál csökkent az áru­it! i fás. * l z utasforgalmi tervszámot T29-1 •Zalákra fríjcsUetiük. Ez a teljes!- azonban a tervezés hibája, meri megszabott utaslétszám — until re hittünk — uhu-song vetít, de ja sbitunkrn is rsgk kisebb igazítás lénl, Hiir a thrvezésnek esu/sin la- ,ztalati szamok állnak a rendelke­zve, amikor u következő időszak ^12 fi ni fiit 9%iff/fil%iJ jo, ftftwih tntrji* kell le nute n vnfóxtlffhOZ» terv számaink vhmpílala 0 vetkező kép* t mutálja: Árutonna oruétrr tervünket I08J százalékra, vher/nrgufmat külön vhsgdlva HK>.5 vasúti gaz* százalékra teljesítettük. Az a körül­mény, hogy az árutonna km teljesít­ményünk magasabb, mint az elszállí­tott árumennyiség, arra mulat, lton// a szállítási távolság megnőtt én ez nem kedvező jelenség akkor, amikor u ragonirozással éppen ennek ellen­kezőjére törekszünk. A minőség szem­pont juhot meg kell vizsgálnunk, hogy a szállítást feladat végrehajtása köz­ben nem hasi tudtunk.e lel tű! sok vonat kilométer{. Az utazási sebesség teljesítésében áprilisban 102.0 százalékot értünk el, de májusban komoly lemaradás volt, meri a tervet csal, 95.fi százait kra teljesítettük. Feladatunk a forgalmi, vontatási és kereskedelmi szolgálat felé egyaránt az, hot/// n tolatás teher- vonalok utazás; sebességét megjavít­suk. .1 vontatás ti 100 elegy tonnakilomé­ter tervét túlteljesítette, A minősét mutatói közül a fajlagos szénjogyasí tán érdemel a legnagyobb Ügyelnie ennek .az alakulása döntő mértékbe befolyásolja a vontatási költsége alakulás-ál. A tényleges teljesítménye alapján igénybe vevő szénmennyiséi bői a vontatási szolgálatnál 2.841 lot nőt takarítottunk meg a két hónai ban. A: eddigi eredményeink és a mé hátralévő idő szállítási feladata; lehi tőré- teszik a II. negyedévi terv lei jesítését, sőt túlteljcsít(sét is. A fe. adut nehéz, de megvalósítható, éppé ezért a munka jobb megszervezésére fokozottabb irányítással és a régrt hajtósznlr/álathak adott közvetlen st oílséggel az elért eredményeinket III. negyedévben még tovább fogói fokozni.’ Várnai 1-úszl tudósító Klen iám hekcharcosok • tapasztó latcseréjp 1200 székesfehérvári békeliarco* do) goin látogat,la meg Pécs városát va­sárnap. A békeharoosok külön béke­vonaton érkeztek, meglátogatták az ötéves terv péosi .alkotásait: a .Sopi.a- nm. * Porcelán és Bőrgyár új be­ruházásait. ti meszes telopl bányász- lakóházak építkezéseit, majd kicserél­ték tapasztalataikul i pécsi békehur eosokkal éf a pécsi békrb.areosokal meghívták Székesfehérvárra, viszont- látogatásra. A Molnár-brigád teljesítette vállalását Szerdán délelőtt telefonon, táviratokban szállt szerte « hír; Molnár István, Anna-aknai DISZ feltáró brigádja, a 100 méteres mozgalom Icez­deményezője valóra váltotta ígéretét■ A brigád 9 óra 30 perckor teljesítette 100 méter vágat feltárását és a béke nagygyűlésen vállalt újabb 20 folyó, méter teljesítéséért nagy lelkesedéssel dolgoznak tovább. Fél kettő sem volt még, amikor Anna-alma környékén gyülekezik kezdtek a bányászok, fiatalok, asszonyok és áttörök. Izgatottan várták, hogy a Molnár-brigád dolgozói e nagy győzelem után kijöjjenek a bányá­ból. A zenekar hangszerein megcsillant a napfény és vidáman mosolyog­tak az arcok. A pattogó indulók még jobb kedvre derítették őket. Nemso­kára felhangzott a várva várt jel s egy pillanatra megre-megett a föld a lábak alatt. A Molnár-brigád munkahelyén megtörtént a robbantás. Ha­marosan már fel is hangzott a jelző csengő hangja és a szállítókosár erryve magasabbra emelte a mélyből a Molnár.brigád tag jail. A kőportól szürkén elsőnek Molnár István eívtárs lépett ki a szólít, tókosárból. Felesége szaladt eléje, hogy elsőnek üdvözölje férjél, akire ma olyan büszke volt mint még soha. Majd egymás után üdvözölték a bri­gád tagjait a városi ptirtbizottság. a DISZ, szakszervezet és az MNDSZ küldöttei. Két. kis úttörő virágcsokrokkal köszöntötte a brigádot. Molnár István és a brigádtagok kissé meglepődve fogadták azt n nagy Kerete tét. (anellyel körülvették őket. Csak a mosolyukon látszott, hogy vagyon örülnek neki. Huszonöt nap kemény küzdelmes munkájával érték el a 101.6 folyóméter feltárást. Sok nehézséggel kellett megküzdeniök, hogy a maradi felfogásokat ledöntve 40—50 méter feltárás helyett elsőnek az or­szágban ilyen kiváló eredményt érjenek el. Ez a kis ünnepély azonban met* egy meglepetést tartogatott az Arena akna.; bányászok részére. Abonyi András elvtárs itt, adta ál Tóbiás Jó. ssefnek és Sinkovics Gábor élenjáró bányászoknak z sztahanovista jel­vényt és az igazgatóság 400—iOO forint pénzjutalmát. * A Molnár-brigád tagjainak c nagy győzelme azonban még a hare kezdete. Ezután a feladat az, hogy a brigád munkamódszere minél ssélr. sebb körben elterjedjen, hogy a Molnár-brigád segítségévei minél több brigád mondhassa el magáról: mi is teljesítettük a 100 méter feltárást. Baranyában elsőnek a komlói Bánva «ép javító Vállalat dolgozói tették magukévá a Duclos^eyár kezdeményezését rv 2 Szerda reggsi, műszak váltáskor rop gyűlésen fogadták meg a forgácsoló üzemrész do gozók még jobb mun kávai mutatják meg szolidaritásukat a koreai nép iránt. Ezért elhatározták, hogy július 1—10 ig „koreai műsza­kot“ rendeznek, az ennek során az üzemegység mindéi dolgozója egy- egy műszakot felajánl a koreai nép megsegítésére, s így a forgácsoló üzemrész július havi tervét húszezer forint értékkel tóit-- jesíti-k. Az üzemrész felhívására a Bánya- gépjavító többi műhelye is csatiaké- kozott: chatározta. hogy több és jobb munkával segiti a ..Koreai mű­szakon“ a koreai népe1. Egyben Kort- ió minden üzemét versenyre hívták: mutassák meg ók is, hogy amint a koreai hazafiak a lűzvonalban, . mi itthon, a munka frontján állunk helvt a békefront ránkeső szakaszán. Kiváló teljesítménvemet a szovjet fej tóka lapácsnak köszönhetemt( J 70—200 százalékra teljesíti tervét Kovács Antal István-aknai vájár Hosszú hónapokon keresztül az István-aknai Szlávok Antal fejtési csapatban dolgoztam. Nevem állandó­an az élharcosok között szerepelt. Át­lagos teljesítményem 115—120 száza­lék között mozgott. De úgy éreztem, hogy ezzel nem lőhetek inegelédve. Öt­éves tervünk feltétlenül megkívánja, hogy sokkal többet termeljek. Mindennel megpróbálkoztam, de teljesítményemel 120 százalék fölé nem tudtam emelni. Fizikailag ie na­gyon el voltam fáradva. Műszak után kedvetlenül mentem haza. Sokszor ültem gondolatokba mélyedve. hogyan i*s tudnám teljesítményemet emoftri. Május 21-én, — még mindig világo­san emlékszem rá szerdai nap volt, amikor Valigura elvtárs szovjet bányász, a Szocialista Munka Hőse. ellátogatott hazzánk. István-aknai bá­nyászokhoz, hogy átadja élenjáró munkamódszerét. Valiguta elvtárs a Tavasz-brigád 32-es telep; fejlésében 20 métert haladt, előre ezen a napon. István-aknán ez az eredmény csúcs­teljesítménynek számított. Ekkor még a Szlávok-csap atban dolgoztam. Sok bányász szájából hallottam: „Ezt a teljesítményt mi nem tudjuk elérni mert hozzá vagyunk szokva a kis fejtőkalapácsokhoz.“ Május 22.én már a Tavasz Lajos brigádjában dolgoztam. Saját szemem­mel győződtem meg Valigur.i elvtárs munkamódszerének előnyeiről, a szov­jet fejtőkalapáciok teljesítőképességé­ről. Ahogy néztem Vaiigura elvt.-irsat munka közben, nyomban elhatároztam, hogy maradiságoinat legyőzve, más­nap szovjet fejtőkalapácrva! döntöm a szenet. A lehetőségeket tnévlcgc’- tein magamban. 11a Vaiigura elvtirs- na.k nem nehéz a szovjet fojtüka.'a- pács, akkor egészen biztos, nálam is menni fog a munka. Amikor egy­két bányásztársammal közöltem elha­tározásomat, kinevettek: Mondták: >Jgy elfáradsz, hogy műszak végén nem tudsz a lábadra állni Majd nd ki viszünk n bányából.'' Néhány bányá-szlár-am tna’ad' gon­dolkodása nem változtatta meg csa­tározásomat. Másnap mir OMS/.P szovjet fejtök akt pács volt a kezem­ben Nem mondom, liogv nem voltak nehézségeim. De rsak addig, míg k! nem ismertem az. úi fejtöka'anáesnt. Nagv erőkifejtés keih-ti mire működni kezdett *gép. Rövidek eo'tfik a , ‘c'önvár-.:tk iurv nem tnd'u1 hV he'enyomn' a -‘/infáiba Másnap már ezen ;■« változtattam. V fejtöka aná esőmből kiszereltem az egyik rugót, ezáltal fél kezemmel j*. működtetni tudtam. A rövid réseiönyár« helyébe hosszú öttizedest teltem. Ezekutin már egészen barátommá vált a szovjet fejtőkalapácá. A szovjet fejtökalapáos használni elsősorban a termelési eredményeim­ben mutatkozik meg. Míg a kis féjtő. kalapácsokkal csak '9—10, addig a szovjet géppel 20— 25 méter hosszú­ságban réseijük a szenet. Vészem pél­dának az én termelési eredményemet. A kis fejtőkalapáccsa' átlagban több, mint hetven perc a'.a.tt tudtam egy süvegfa (240 cm) hosszan kiréseim a szenet. Addig a szovjet fejtökalapáos- csal ugyanezt a munkát 80—35 pere alatt elvégzem, lgv minden süvegfa kiréselésénél több, mint negyven per­cet nyerek. Ha ezt az időt felszámo­lom egy műszakra, akkor szovjet fej- tökalapácsok alkalmazásával egész műszak alatt 320 percet, vagyis öt te! jes órát és hús* percet nyerek. A* OMSZP mintájú szovjet fcjtökalapác«. nak előnyei megmutatkoznak másutt is. A régi gépeknek sokkal nagyobb a rázókúpessége és így az ember sok­kal jobban elfárad, mint a szovjet gép,használatával, mert az sokkal si­mábban működik. Az Igaz. hogy kis fejtőkalapácsainkná! a szovjet lejtő- kalapácsnak kevesebb iitőszáro*. de sokkal erőteljesebb. A nagy gép egy ütése -sokkal több szene* dönt ki. mint a ki* gépeink három ü'éee. Sokan azt mondogatják, hogy nehe­zebb a gép nehezebben is megy ve!« a munka. A gyakorlati példák éppen az ellenkezőjét bizonyítják. A szov­jet fejtökalapáesok valóban nehezeb­bek a mieinknél, de sokká' kftnnveb. ben megy velük a munka. Műszak közben a lábamat nekifeszftem a tám- fánnk é. csak addig fejtek ki fiz'ka1 erőt. míg a gépemet belcnvomotwn szénfalba. Utána már minden umgy magá|ó’ \ nagy feitőkalapáooomat énpen. hogy tartanom kell. az magátó’ tör uta* magának a szénrétegbett. A szovjet-fejtökalapácsnak még egy hata'ma* elönve van a miénkkel szem ben Míg a ki' gépek gomlmvomásr» működtek, .addig a nagy fejtük alapi- csők kis nyomásnál már fúvódnak előre. Nem fárad el úgy a csuklóm, mert nincs gondom < gomb nyomog» tásár.1. TrljesHményem állandóan ITO—200 százalék kijiölt mozog Ehhez segi*elt hozzá a szovjet fejtőka!:»pác* alku' in a • a Elmondta: Kovács tatai (4) ' IJár [«‘ván-akn*. na. a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom