Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-25 / 121. szám

2 ff J* P ?. O 1ftf>2 Mi JUS *S p4rt És pírtGpitGs » A propagandista jó felkészültsége biztosítja a politikai iskola eredményességét A Pécsi Bőrgyárban Fekecs elv társnő sztahánovista kapta azt megtisztelő feladatot a pártbizott­ságtól, hogy az alapfokú politikai iskolát vezesse. Eleinte kicsit fél­ve fogott a munkához, mert tudta hogy 23 elvtársnak a fejlődése az ő jó politikai munkájától és veze­tésétől függ. A szemináriumra m:ndig alaposan jelkészüU Fekecs elvtársnő. Ellenőrizni szók. ta saját magát minden foglalkozás előtt: vájjon kielégítően késziil.e a szemináriumra, eléri-e a kívánt eredményeket? Eleinte megmutatta jegyzetét a pártbizottság, titkárá­nak, nem egy esetben a kérdése- , két is együtt dolgozták ki, A propagandistának igen sok 1 időt kel! rászánnia, hogy a so. ron következő foglalkozásra felkészüljön. Tudta ezt Fekecs elvtársnő és nem is sajnálta az ideiét arra, hogy a szemináriumhoz előírt kötelező és Í ’avasolt irodalmat feldolgozza. 'elhasználta előadásához a szép- irodalmat is. „Az ötéves terv“ c. anyagnál a „Távol Moszkvától” c. könyvből mondott el egy részt. Ezt pedig összekötötte a gyárban elért eredményekkel, így szemléltető példán keresztül sokkal jobban megértették az elvtársak előadását. A propagandistának a szeminá­riumi foglalkozásokra való egyéni készülése — egy része csak a mun­kának. Fontos, hogy a ha’lgatők is fel- készülten jöjjenek el a sze­mináriumokra. Éppen ezért az eredményes munka egyik legfőbb előfeltétele, hogy — a soronkövetkező foglalkozásra való készülés idején — a propa­gandista állandóan tartson kapcsolatot hallgatóival. Fekecs elvtársnő is úgy csinálta. Ott dolgozott a hall­gatói között és bizony ritka nap volt az, amikor nem kérdezte meg az elvtársaktól: nincse.e valami probléma az anyag feldolgozásánál de azt iá eszükbe juttatta az elv társaknak, hogy másnap szeminá­rium lesz. Meg is lett ennek a munkának az eredménye, mert nem hiányzott igazolatlanul egy elvtárs sem a foglalkozásról. A szemináriumvezető egyik fő fel­adata, hogy érdeklődést ébress- szen ha Igatóiban, mindenki­ben felkeltse a tanulás, a poli­tikai fejlődés vágyát. Fia a foglalkozásokon „unalom ho­nol”, ha a propagandista nem tud ja lekötni o hallgatók figyelmét — akkor az onnan ered, hogy a pro­pagandista lélektelenül es helyte­lenül végzi munkáját. „Amikor az előadást meg akarom tartanig min dig alaposan átgondolok minden egyes kérdést, úgy igyekszem ki fejteni azt, hogy mindenki telje­sen megértse. Vigyázok arra is hogy az idő helyesen legyen be­osztva, nehogv egyik kérdést stv káig tárgyaljuk, a_ másik pedig tisztázatlanul maradjon.” A szemináriumi hallgatók politikai fejlődése különösen meg­látszik a termelésben, ők az tizem legjobb, legfegyehnezettebb dolgo­zói. Szántó Györgyné sztahánovista tervét állajidóan 135 százalékra teljesíti. Szabó Józsefné pártoirkfriKl önként jelentkezett Fekecs elvtársnőnél okta­tásra. Azóta olyan szép fejlődést ért el, hogy bátran meri Fekecs elvtársnő ajánlani tagjelöltnek. Büszke is Fekecs elvtársnő, hogy a szeminá­rium hallgatói örömmel mennek a foglalkozásra é,s, hogy ott megbí­rálják előadását, vagy összefogla­lóját. A szemináriumok elején ar­ra gondolt Fekecs elvtársnő, hogy az összefoglalóját csak néhány szó­ban fogja elmondani. Auth Katalin azonban megbírálta ezért és azt mondta, hogy sokat lehet tannlni a jó részle­tes összefoglalóból. Azóta Fe­kecs elvtársnő így is csinálja. Összefoglalójában megnevezi azo kát a dolgozókat, akik a foglalko záson jól szólaltak fel, de megbí­rálja azokat, akik nem a legjob ban készültek. Fekecs elvtársnő már most fosr. lalkozik azzal, hogy milyen kérdé­seket dolgozzon ki a vizsgára é* milyen segítséget adjon az elvtár­saknak, hogy valóban meglássák az egész évi munkának az ered niénye. Ez mellett nagy gonddá1 figyeli azokat a dolgozókat, akii- ebben az évben a termelésben ki­tűntek, hogv a lövő évben a po­litikai iskolába bevonhassa őket. Sokat jár a do’gozók között és beszélget arról, milyen fontos, hogy politikailag képezzék ma­gukat. Ezek a beszélgetések teszik lehe­tővé azt, hogy a jövő évben sike­resebbek legyenek az oktatások, hogy menet közben ne morzsolod T attak le és még több becsületes dolgozó kapcsolódjék be az okta­tásba. Az a pronagárdista, aki már ide­iében gondoskodik arról, hogy a jövő évben a dolgozók széles tő megei politikai tudásra tegyenek szert, nagy segítséget ad a pártszervezeteknek. Nemcsak a munka területén nevel ki harcos kommunista elvtársakat, de nevel a párt számár« olyan be­csületes dolgozókat, akik a szocia­lizmus építésében politikai tudá­sukkal olyan feladatokat tudnak megoldani^ amelyre csak azok az elvtársik képesek, akik politikai tudásukat állandóan növelik és át­adják a dolgozók széles tömegei­Zima Ilona k. Téliét fctccrf/ ߣC<EMOZf>AlMUVK HIDElJ BÉKE KÖLCSÖNHÚZÁS Az Első Békekölcsön II. sorsolásáról Vörös zászlók dús erdeje lengi körül a nagy termet s a lé künk is szárnyal vele — örömtől, hogy ünnepelhet öreg paraszt ül e’őttem, arcán ezernyi ránc vonul. Néz, csak néz illetődötten: látom, szemébe könny szorul. Kovács Boldizsár a neve: Két éve csoportba lépett —: csak azóta van mindene, ország övé — amit félthet ő nyugodt a kölcsön végett: ezerszer visszakapta azt s ha nézi a hetven évet ez volt legszebb — e nyolc tavasz. Most nem is a kötvényt nézi s hogy egyeznek-e a számok. Tudja ő azt jól, hisz érzi —: hogy kapott már egy világotl Tudja azt is, hogy itt nálunk minden tett a békét védi. És felépül új világunkl S ő hiszi, hogv még megéri. PÁLFALVI NÁNDOR „A győzelmi zászlót nem adjuk áV* Levelezőink a békeharcról Pécsett ma háromezer DISZ-fiatal gyűjti a fémet Pécsett és Baranyában nagy szorga­lommal készülnek a fö'dművesszövet kezetek a DISZ, az MNDSZ szerveze. teile tagjai és a kis úttörők, a vasár­napi fémgyüjtési napra. A PÉCSI VÁROSI DISZ bizottság­nak javára vo’it a Szabad Nép-ben megjelent bírálat, mert utána alapo san megszervezték az elmúlt vasár­napi fémgyűjtést. Ezen a napon olyan eredmények születtek, mint például n Bányaipari Technikum öt brigádjáé is, akik tizenöt tonna vasat gyüjtöt- tek össze egyetlen nap alatt. A múlt vasárnapi gyűjtés tapasztalataiból okúvá a vasárnapi gyűjtés szerve zésén már egész héten dolgoztak a DISZ bizottság vezetői. Huszonötödi­kére háromezer DISZ-fiatalt mozgó­sítanak. A vasárnapi hulladékgyűj­tésben résztvesznek azok a brigádok is, amelyek már egész héten gyűjtőt tek Hunyadi István elvtárs, a Baranya, megyei MÉSZÖV begyűjtési osztály­vezetője a vasárnapi gyűjtéssel kap csola-tbam a következőket írta: „Föld müvesszövetkezeteink célul tűzték ki segítséget nyújtanák abban, hogy megyénk 25-én estig ■vasból 150, fém bői 120 száza ékra teljesíthesse ter­vét. A jegtöbb járásban föidműves- szöveükezeti hulladékgyűjtő brigádo­kat alakítottak és ez.ek állandóan végzik a gyűjtést, de vasárnap külö­nösen fokozn; akarják a munkát, men versenyben állanak.'* A PÉCSVÁRADI JÄRAS DISZ fia­taljai is lelkesen készülnek a vasár­napi fémgyűjtésre. A DISZ járási bizottság választmányi és össztitkári értekezletet tartott, amelyen verseny­re hívták egymást a fiatalok; melyi­kük tud több vasat és fémet begyűj­teni. A vasárnapi hulladékgyűjtésre körülbelül 5—600 fiatalt mozgósítót, tak. Ugyancsak a pécsváradi járás­ban a tanács és az MNDSZ nem nyújt segítséget a hulladékgyűjtés, ben. Sem a tanácson, sem az MN­DSZ szervezetben nem tudják meg­mondani, mennyi hulladékot gyűjtöt­tek eddig össze, mert nem is nyúj­tanak a gyűjtésben segítséget. A PÉCSI JÁRÁSI DÍSZ fiatalok kö. rében jó eredmények vannak a hul­ladékgyűjtés terén. Az ócsárdi gép­állomás DlSZ-fiataljai 67 mázna vasat gyűjtöttek az elmúlt vasárnapon. Kö. kényben o délszláv fiat0 ok átutaltak jó példát, negyvenhét mázsa vasat és 11 mázsa fémet gyűjtöttek. A járás valamennyi községében ké­szülnek a fiatalok a vasárnapi fém gyűjtésre. A DISZ-titkárok megérte, tik a fiatailoikkai a gyűjtés jelentősé, gét és ők maguk is gondoskodnak ar­ról, hogy a tanács megfelelő meny- nyiségű fogatot bocsásson a gyűjtés­nél rendelkezésűkre. A gyűjtést bri­gádokban végzik. A sásdi járásban Is folyik a hulla­dékgyűjtés, de nem minden község­ben kapcsolódtak be a DISZ fiatalok. Legtöbb községben csak a földműves- szövetkezet tagsága és az úttörő fia. falok gyűjtésiek. Kevés községben vé­geznek olyan jó munkát a DISZ-esek mint Magyarszéksn. ahol Tímár Já nos egymaga 913 kiló vasat, 360 kiló öntöttvasat, 490 kiló fémöntvényt, 195 kiló bádogot, 5 kiló papírt, 43 ki ó vegvesfémet és három kiló gamit gyűjtött. A drávaszfárai asszonyok nemcsak munkával védik a békét TS le-l-r I fíxMénr a jugoszláv **• határszélen Drávasztára. A dim. bes.dombos, kacskaringós úton köny- nyen betalál bárki a faluba, mutatják az utat a villanyoszlopok. Látszik rajm tűk, hogv csak néhány napja állnak. !A falura nehezen ismerne rá az. aki hat év óta nem látta A nádfödeles kunyhók helyén ma mindenütt cse­réptetőd házak sorakoznak egymás mé'lett. öröm nézni őket. De még nagyobb öröm ezekben a házakban élni. Mindenfelé jókedvű, boldog em berek vannak a faluban, amely olyan mint egy nagy család. A munkában forrtak össze és valamennyien isme­rik egymást gyermekkoruk óta. — Együtt szenvedtek a felszabadulás előtt, amikor gróí Draskovics Iván földbirtokosnak dolgozlak valameny- nyien és együtt örü nek most lelsza. bódult életüknek Draskovics földiéi­nek ma már ők a tulajdonosai. Végre maguknak dolgozhatnak. Kora reggel, még alig kel fel a nap, tele van a határ serényen dolgozó emberekkel. Tamásevics Márk dél­szláv do gozó paraszt már másodszor kapálta meg kukoricaföldiét, deOes ka József sem akar elmaradni mögöt­te. Hiszen ö is tud la. hogy a gondo­san megmunkált föld nem marad adó. sa a gazdának ö már befejezte ku­koricájának másodszori kapálását és j leleséqével együtt már harmadszor j kapálja a cukorrépát, özv, Tóth Ist­vánná kezében is gyorsan jár a tűs kézö Gondolatai a faluban járnak, a három gyerekre gondol, akik talán éppen most indunak a délszláv is. kólába. Tóihné a 13 éves Malvinkára a legbüszkébb, a legidősebbre. hiszen 5 az iskola egyik legjobb tanulója, mérnöknek készül. Azonkívül szor­galmas kislány, az édesanyjának se­gít valamennyi munkában. Délután is segített édesanyjának a gyom1,Más­ban. Haladtak is a munkával. jVJéztl «nid ! Miért, siet úgy az a* 1 ’ ember? Kitől lél? — mutatott a késő délutáni órákban feléjük kö­zeledő kerékpárosra. A kerékpáros idegen, lihegve állt meg mellettük. De látszott rajta, hogy szavakat ke rés és zavartan kérdezte Tóihnétól: — Mi újság itt a határszélen? ~ Tóthné fürkészte az idegent, majd ígv válaszolt: — Száraz a föld, eső kéne! — ’Az idegen tovább kérdezősködött: a né. hbnyszáz méterre lévő Dráva mély­sége tejől is érdeklődött. Azt is meg­kérdezte, csak délszlávok lakják ezt a területet? Mert 5 ts tud horvátul Tóthné már gyanakodott. Ez a jö­vevény akár dé’sztáv, akár magyar, nem becsületes ember. A gyanú csak erősödött benn* akkor, amikor az idegen a határőrök felől érdeklődött. A párbeszéd nem tartott soká. A térfi nagy sietve eltávozott a hatói felé és /átszőtt rajta, alig várja, hogy odaérjen Tóthné ekkor már végkép meggyőződött arról, hogy ez az ember, ha az ő nyelvét beszéli is, ellenség. Hiszen aki innen odavágyik a határon tú ra. az nem lehet, becsű letes. Tóthné munkája sürgős volt. de otthagyta a munkát. Az idegen még nem tűnt el a láthatárról, mikor Tóthné a szántólöldeken keresztül lélekszakadva futott a jó egv kilo méterre íekvő hafárőrs felé. Az őrsön izgatottan mondta e1 a határőröknek a történteket A határőrök nem so kát gondolkodtak. A gyanús térti után siettek. A halársértő nem jutha. tott messzire, mert a határőrök Tóth­né vezetésével időben érkeztek. Kiderut, Tóthné gyanúja nem volt alaptalan, akkor amikor az. idegen férfit azokhoz a provokátorokhoz hasonlította, akikről már annyi gaz­ságot hallott. A7 esetnek a híre futótűzként tér jedt el a faluban Másnap az egész falu népe Tóthné hőstettéről beszélt. Pedrovácz Rozália délszláv paraszt lány büszkén beszélte másnap este a kultúrház előtt pipázgató Greska Jó. zsefnek az esetet. JVfl-iinU r-tév z-nft 0 CSelédeS. kedésből, amikor a Draskovics- náf hét napi napszámért egy kendőt tudtam csak venni. Nem hagyjuk TL tó kémeit a nyakunkra, nőnk.-,, ____ ,A munkAslevelezök a közvélemény parancsnokai!” Sztálin elvtársnak ez a megállapítása jellemző a mi leve­lezőinkre is, mert a 'levelezők írásai mindig a közvéleményt tükrözik visz. sza. Napjainkban egyre fokozódik a békéért való küzdelem és amióta megyei béketalálkozóra készülünk, napról napra nő azoknak a levelek­nek a száma amelyek a békeharc kér. déseivel foglalkoznak. Erről irt leg utóbbi levelében Nemes István cser­tői levelezőnk is. Nemes elvtárs meg. írta levelében, hogy községük do'go zói is készülnek a megyei béke ta ál kozóra. Erre a találkozóra falujuk legpéldamutatóbb békeharcosát, Nagy István dolgozó parasztot választották meg. Nagy Istvánról így ír Nemes elv­társ: „Nem véletlen az, hogy Nagy István dolgozó parasztot választottuk meg, hogy fa’unk dolgozói nevében résztvegven e nagyjelentőségű talál kozón Nagy István községünk leg szorgalmasabb dolgozó parasztja. Min. den munkában élenjár. Hogy példát hozzak fel Nagv István munkájára, a következők történtek most a tava­szi munkák során. Nagy István pá rosversenyben volt egy másik élen­járó dolgozó paraszttal, Maries Pállal. Versenyüket falunk minden < dolgozó parasztja figyelemmel kísérte. Kettő jük között alig lehetett eldönteni, ki lesz a győztes Egyik sem hagyta ma­gát. Nagy István látta, hogy alapo. san meg kel! neki fognia a munkát, hogy győzelmet arasson. Ezért a szán­tásnál már mindjárt elvégezte a bo ronálást is. De már a hengerlés is következett, a hengerhez pedig utána, kötötte a sorjelölőt is. Végül is a győ zelem Nagv Istváné lett.“ „A falu dolgozói példát vesznek Nagy Istvánról — írja levelében Ne mes elvtárs. — Ennek eredménye lett, hogy mi elfogadtuk a nagypeter. dl dolgozó parasztok versenykihívá sát. De mj három nappail előbb befe­jezzük az általuk kitűzött határidőnél a tavaszi munkálatokat. A mi járd. sunkban eddig még mindig a közsé günk volt az első, a mezőgazdasági munkákban. A versenyzászló méq ná­lunk van. Mi pedig ezt a győze’ml zászlót nem adjuk át, ezért indulunk újra harcba.“ Nemes elvtárs levele visszatükrözi nemcsak községük dolgozóinak béke. harcát, de megmutatja azt is, hogyan harcolnak járásuk többi községeinek dolgozói is. De ez csak egy levél. Hs sorra vesszük a hozzánk beérkezett leveleket, ugyanígy imák többi leve­lezőink is. A Pécsi Bőrgyárból pél­dául Fehér elvtárs megírta, hogy egy ünnepélyes küldöttválasztó gyűlést tartottak, ame’yen békeküldöttnek megválasztották Marton Zoltánná elv. társnőt, üzemük legjobb dolgozóját. At üzem dolgozói pedig június 1 tisztel« téré felajánlást tettek. Nincs olyan dolgozó üzemükben, aki ne tett vol­na erre a napra felajánlást. A békeharccal foglalkozó levelek nagy fejlődést mutatnak levelezőink fejlődésében. Hosszú időkig keveset foglalkoztak levelezőink a külpoliti- kai eseményekkel, inkább csak azok­ról a kérdésekről írtak, melyek körü- ’őttiük az üzemben, vagyis közvetlen s termelő munkában mutatkoztak. Most azonban már mindjobban a köz vélemény parancsnokaivá válnak és nem elszigetelten látják a külpolitika eseményektől a termelésben elért eredményeiket. Most már leveleikben megírják azt is, hogy a termelésben elért eredményükkel vágnak vissza az imperialisták n/apnap után elkövetett újabb gaztetteire. Az imperialisták minden újabb gaztettére dolgozóink munkafelajánlésokkail, a terv teljesítő sével mutatják meg elszánt gyűlöle­tüket a véreskezü háborús gyújtoga­tok, baktérium- és bolhakirályok el­len. Szerkesztőségünkhöz beérkezett le velek egyre jobban visszatükrözik megyénk dolgozóinak szilárd elhatá­rozását, hogy éberen őrködnek a bé- kefront ránk eső szakaszán. Munká­jukban nap-nap után elért újabb eredményekkel támasztják alá hogy a béke erői legyőzhetettenek. Levelek a Pécs-belvárosi általános iskola úttörő pajtásaitól VÖRÖS GÁBOR Vin OSZTÁLYOS ÚTTÖRŐ PAJTÁS IGV IRT — Nekünk kis embereknek van a legnagyobb szükségünk a béké­re. Építeni akarjuk a boldogabb szebb jövőt, édes hazánkat! Mi. diákok is harcolunk a békéért a magunk módján: jobban tanulunk! Felajánlom, hogy úgy fogok ta­nulni, hogy kitűnő bizonyítványom legyen... A június 1-i béketalál­kozón én is ott leszekl DELY ISTVÁN VIII. OSZTÁLYOS ÚTTÖRŐ PAJTÁS LEVELÉBŐL: — Az imperialista országok ura' hadi célokra fektetik be sokezer munkáskéz erejét. Ezek a gyáro­sok csak a maguk hasznát nézik. Nem törődnek azzal, hogy a hábo. rúban rengetek ember leli halálát. Ez a sok ember sok textilgyárat, vasöntő üzemet, traktort és cséplő­gépet építhetne fel és készíthetne ért kísérletező laboratóriumot, színházat és mozit rendezhetnének be a sok ember munkájának « gyümölcsével. De ők inkább azt nézik, hogy sokmillió dollárt ke­ressenek. Dely pajtás Reveiének további részében szintén ígéretet tesz, hogy ő a békét jótanulással védi meg. el az ország népének boldogulásé, i mert „nem elég a békét óhajtani, ra. Nagyon sok iskolát és a béké. I harcolni is kell érte.” NAGYON SZÉPEK A IV. OSZTÁLYOS PAJTÁSOK LEVELEI IS A legtöbbjükön békegalamb raj. zát találhatjuk. Kolta Péter na Hús levelén például a békegalamb le­velet visz a csőrében, mögötte a fék kelő nap, amelvet két oldalról a vörös és nemzetiszínű lobogók vonnak körül, közöttük az MSZT jelvénnyel. Alatta ezeket a kedves sorokat olvashatjuk: — Békét akarunk a világ dolgo­zóinak! Ezért tüntetünk mi, úttö­rők lelkesen a béke mellett június l.én. Hogy ehhez az ünnephez méltó lehessek, sokat kell még ten­nem. Segítenem kell pajtásaimnak. Fegyelemre kell intenem magamat és őket. Vigyáznunk kell osztá­lyunk rendjére. Még több fémet kell gyűjtenünk. Mi mindezt meg. tesszük. Most még tollal harcolok a leginkább, de ha felnövök, ügye­sen forgatom A kalapácsot, s na szükség lenne rá, még a fegyvert is! . Krauter Miklós IV. osztályos színes stílusban írta meg, hogyan készül a béketüntetésre: — A felhőtlen kék ég alatt, ra­gyogó napsütésben sok.sok gyer­mek halad. Az arcuk mosolvog, kezükben fehér galamb, a bek« jelvénye. Én is ott megyek közöt­tük. Vasárnap van, június elseje, országos békenan. tüntetni me­gyünk a békéért... Az asztalon kiterítve fekszik te hér úttörő ingem. Édesanyáin va­salta éppen. Azt mondta. o!v*n le­szek én is, mint egy fehér galamb. Felcsillan a szemem: igen, az le­szek. Fegyelemmel és tanolással védem a békét, de ha kell, úgv harcolok érte, mint a galamb, «kl éles csőrével semmisíti meg azo* lent «lile ellene törnek.. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom