Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-22 / 118. szám

i962 MÁJUS 22 ^ P PL O $ PARI ÉS PÁRT hPll ÉS « A békéért, a munka fegyelem megszilárdításáért karcol az erzsébetíelepi pártszervezet A* erasébettelepi bányász területi pártszervezet vezetősége és tagsága lelkesen készül a június 1-i béketa­lálkozóra. A pártszervezet vezetősége elhatározta, hogy az országot — vilá. got átfogó békemozgalmat a pártszer­vezet megerősítésével ünnepük: eddig * párttagság megválasztott két párt- cso portot s ezután kerül sor a többi kilenc megválasztására. A nyolcvannégy tagot számláló pártszervezetnek Zaracsi János elv társ a titkára. Nemrég jött haza a pártiskoláról, de máris nagy terveket készített a pártáiét megjavítására. Za­racsi elvtárs felismerte, milyen nagy szerepe van a területi pártszervezet »unkájának. Sok függ attól, hogyan dolgozik párttagsága, hiszen a bá­nyák dolgozói közül többen itt lak­jaik. A pártszervezet jó munkája, a Párttagság aktivitása nagy segítséget tud adni az ellenség elleni harcban ás nagy segítséget nviiit a munkafegyelem megszilárdításában. A feleség felvilágosítja a férjét arról, »ilyen nagy feladat hárul rá a tervek végrehajtásában, nem tűri, hogy fér­je műszakot mulasszon. A területi Pártszervezetnek tehát szép feladata van a tömegek nevelésében, A pártszervezet vezetősége néhány héttel ezelőtt még nem törődött eléggé az oktatás kérdéseivel. Most, hogy a béketalálkozó közeledik, a (éren is harcosabbak leltek. »Megjavítjuk a pártoktatást“ — ha­tározta el a vezetőség. Ezután veze Miségi ülést hívtak össze, ahol meg­beszélték a tennivalókat. Elhatároz­ták, hogy a sportolókat is bevonják V* oktatásba, hiszen eddig csak mind. ás'sze »idzen-tázenketten iá lógatták a Politikai oktatást. A vezetőség har- *os munkája eredményhez vezetett, á sportolók között nagy visszhangra ••fáit ez a kezdeményezés. Három •Portcsapat tagjai vesznek részt már Másodízben a politikai iskolán, — ••ániszerint harminchatan. Csütörtökön ismét összeült a párt vezetőség, megbeszélték a keddi lds- Byűlések megtartását. Erre a vezető- *ági ülésre meghívták a kisgyűlések •jöadóit is. A Székely utcában Gólyák Márton, a Török utcában Vilári Jenő "ákehizottsági tagok és a többi hé. rniIt’ utcában más elvtársak tartották íjeg a ki,»gyűléseket. Minden kisgvű- 'ásen résztvett egy-egy pártvezelőségi tag is, akii hozzászólásával! segítette a kisgyűlések menetét. ü békekisgyöiésefe előkészítését a népneveik végezték. Bogdán Mihályné elvtársuő házról házra járt és mozgósítod« a bányász- családokat a békekisgyülésekre. Bog­dán elvlárs beszélt a nemzetiközi hely­zetről. Elmondotta, hogy az imperia­listák gálád módon törnek a békéért harcoló emberek millióira, amikor újabbnál újabb gaztetteket visznek végibe. Azíán beszélt a mi hatalmas erőnkről — a béketábor erejéről. Be­szélt arról, hogy ma, csütörtökön kezdik meg az első békekölcsön kötvények sorso­lását itt, Péesett. Ismét sokan foenak nyerni a bányászok közül, akik eddig is sokat kaptak ha­zánktól. Gadó Istvánná, Kiss Józsafné, Fülöp Istvánná és sokam mások a népneve­lők közül], felhívták a bányászcsalá­dok figyelmét a fémgyűjtés fontossá­gára. A gyerekek is munkához láttak, minden fémet felkutatnak. Perger Zoli, aki mégesak oz első osztályt járja, máris élenjáró har­cosa a fémgyűjtésnek, Perger Zoli is a békét erősíti Fülöp Istvánná pártvezeíöségi tag nép nevelömunkája során beszélt az 1946- os időkről, „Akkor a moziban szinte lélegzetvisszafojtva figyeltük a szov­jet pionérokat, meg a tanulókat. Mi­kor lesz a mi gyermekeinknek is ilyen egységes, szép ruhájúik? Ma már sajál gyermekeinken, a tanulókon ott van a szép csinos ruha. Népünk és hazánk adta rájuk — bennük is gyönyörköd­hetünk.“ Szerdán hivta össze a pártszerve­zet a huszonhattagú párt és párton kívüli népnevclögárdát. Ezen az ér­tekezleten megbeszélték az eddigi nép- neveiőmunkát. Értékelték a kisgyűlé­sek eredményeit és hiányosságait Újabb feladatokkal látta el a nép- nevelőket Zaracsi elvtárs. A hiá­nyosságokból tanulva kezdik meg a szombati békenagygyűlés előké­szítését. Ezen a nagygyűlésen az úttörők Is ott lesznek, magukkal hozzák szüleiket. Kultúrműsort adnak a békenagygyű­lés résztvevőinek. , Az erzsébeti elepi pártszervezet ve­zetőségének munkáját áthatja az a tu. dat, hogy a béketábor harcát úgy tudják győzelemre vinni, ha megja­vítják a pártszervezet munkáját, ha széles tömegeket mozgatnak meg a békehsreban. Ezen a téren a pártszervezet ért el szép eredményeket, -7- amit tovább kel] fejleszteni. A munka további ja­vítása érdekében a pártvezetőség e hozott határozatok megvalósítását el lenőrizze, s még jobban harcoljon azok végrehajtásáért»- F. E. Politikai iskolán tanulnak Révfalu délszláv dolgozói Révfalu kicsiny délszláv község. Ott fekszik közvetlen a határ mentén, Tito szomszédságában, a Dráva vázé a fain kertjei alatt folyik. Ebben a kis köz­ségben is megkezdődött a pártoktatás, kezdetben tizennyolcán látogatták a politikai iskolát. Ma azonban csak ti- zenketten tanulnak a párttagok és pár- tonkívüli dolgozók közül. A politikai iskolát ifj. Borovácz Mi­hály elvtáirs, a község pártíitkára ve­zeti, aki minden segítséget megad ä hallgatóik tanulásához. A h atígafok jegyzeteket készítenek az előadás alatt. Azt lehet mondani, hogy mindig a tananyag főbb kérdéseivel, lényegével foglalkoznak. Mindannyian azon igye­keznek. hogy minél jobban gyarapítsák tudásukat. Munkájúikban is fel akarják basznád™ a tanultakat, hogy még na­gyobb terméseredményeket érhessenek eL Révfalu délszláv dolgozó parasztjai tudják, hogy róluk sem feletkezik meg államunk. További jó munkájukban,, tanulásukban serkenti őket az a tudat, hogy nemsokára kigyúl a fény falu­jukban is. A villany beszerelésével is­mét érezni fogják államunk gondosko­dását, amit jó tanulással és jó muor kájuikkal akarnak meghálálná. .. . » , SZÉP IRÉN nJ levelező, Sellye. Borovácz elvtársitok, a község párt- titkárának arra kell törekednie, hogy bevonja az oktatásba azokat a dolgo­zó parasztokat is, akik kimaradtak a politikai iskoláról. Ezzel erősíteni fogja déli határunkat, mert harcosabbá ne­veli dolgozó ]»arasztjóinkat, akik el­szántan harcolnak a Tito banda étim. Borovácz elvtárs ezzel is hozzájárulhat, előrtolt bástyánkon — békénk megvé­déséhez. A hetvehelyi építkezésen is segít a szovjet falazást módszer a terv teljesítésében , A hetvehelyi Állami gazdaságnak«* ' "éves terv harmadik éve két nagy ^ikóiistÁUót és egy beteglóistáüót is 7°’ más beruházásokon kivüL Az is. "utókat a Baranyamegyeá Tatarozó és yPftő Váiilaiat hetvehelyi kirendelt- építi tavaly május óta] A tava- 'Vi esős ősz beálltával abba kellett ®a9yni az építést és várná kellett egé- Jen tavasáig, amikor felszáradlak a 9«Jek és az üzemegységhez vezeitő rpMlúton újbál megindulható tt a szál­As építkezésen Jól halad a munka* J Százötven férőhelyes esikAlstáilóra ?Jär a tetőt Is felhúzták és megkezd. 5®k a2 épület belső munkálatait. Az fPltkiezég dolgozód jelenleg egy száz. ^főheCyes csikló istá"ló építésén *©­ékednek. A munka megkezdés© óta munka­/^hiánnyal küszködtek, de az ott 'í0'gőzök lelkesedése ez* is legyőzte. T/_ munkavezetőktől hallani még né- hogy .kevés az ember", de az _/étt eredményeken ez nem látszik Wer ling Ferenc kőműves a mel. j® beosztott két segédmunkással még ember munkáját végit, mert jó Q^kabeosztással, fegyelmezetten dől. r^nak. De semmiben sem marad le mögöttük a Hamvas^ brigád, mert az i Eredményük is azt bizonyítja, hogy ékesen harcolnak a szocializmus léséért, A hét elején nagy esemény történt építkezésen. Erre az eldugott terü- J”rei amelyre sokak szerint a „madár jár“, eljutott egy kiváló munka- jEdszer a Makszirnenko tamási mód. i*er> amely nemcsak a kívülállókat, “aem a szakmabelieket is csodálatba *iti 'Verting Ferencnek nem új ez a ?ödszer, hiszen ő falazott már tgy más J™kezéseken is, de a többiek még láttak ilyet. l'~' Igazán sokkal többet lehet fa- vele? — kérdezték egyesek hi- “onkedve az építésvezetőtől, No­vök Józseftől, aki állandóan. ott jár a dolgozók között és segíti őket ab­ban, hogy a szovjet falazás} mód. sziert minél előbb és minél tökélete­sebbe® elsajátíthassák. Da nem kér­dezősködnek sokáig, mert a déli ered­mények mér azt bizonyítják, hogy a Makszimenko-mődszer győzni log a hetvehelyi kirendeltségnél Is. mert nemcsak több termelést, bflnem több fizetést fs jelent. A Werling és a Hamvas-brigád tegL j«i azzaj a módszerrel, hogy egy segédmunkás teríti a habarcsot egy adogatja a téglát, a kőműves pedig lerakja, óránként és brigádonként 3.7 köbméter falat húztak fék Es a 200 ssásaléko» teljesítmény, A két brigád tagjai még Jő! emlő köznek arra, hogy a régi elavult mód­szerrel soha nem értek el 140 száza­lékon felüld teljesítményt és ezért csodálkoznak azon, hogy kapkodás nélkül, ütemes munkával 220 száza­lékot teljesíthetnek. A kapkodás nól. kuli munkát az ts bizonyítja, hogy a brigádok minden törmelékanyagot be­dolgoznak a falba. Kapkodással pe­dig ez nem volna lehetséges. Amikor a brigádtagok és azok a dolgozók, akik az anyagot helyszínre szál lítják nekik, azt tapasztalták, hogy az új szovjet falazás! módszerrel sok. kai magasabb teljesítményt érhetnek el elhatározták, hogy a 24.1g tartó héten elkészítik a „fal-egyent“, az azt kővető hét végére pedig a tetőt is felhúzzák ez épületire. A dolgozókat ötletes úfltéssok tó se­gítik tervük mielőbbi teljesítésében. .Laki Rudolf élmunkás kőműves on Rzégos viszonylatban is jelentős újí­tást alkalmazott, a falazást munka megkönnyítésére. Egy automatikusan beállítható sstoórka'o-dát készített, amelynek vasból való gyártását ha­marosan országosan is megkezdik. A tavasai munkák megkezdése óta. sem mulasztó, sem késő nincs soha az építkezésen. Ezt az is elősegíti, hogy az építés vezetősége tiszta szál. 1 ásókat készített a vidéki dolgozók részére és megfelelő élelmezésről is gondoskodott. A Maksximenko-módszer bevezetése napján élért munkaeredmények és a dolgozók lelkesedése azt bizonyít­ják, hogv elkészülhet határidőre az építkezés és bizonyítják azt is, hogy a nagy Szovjetunió kiapadhatatlan se gítségforrással áll mögöttünk, csak nekünk ki kell nyújtanunk érte a ke­zünket hogy minden munkaterülete® meggyorsíthassuk a termelést. Megyénk bányáinak keddi eredményei Megyénk bányászai a szerdai napon tervteljesítésben a következő eredmé nyékét ériék el: MESZHART Pécs VI. kerület 87.6. Islván-akna 105.6, Ferenc-akna 99.4, Szabolcs-kerület 103.4, Vasas 100 szá­zalék, MESZHART kerületek összesen 97.4 százalék. A komlói szénbányák 71 százalékra teljesítették napi tervüket. A Nagymányoki Szénbánya Vállalat összesen 112.3 százalékos tervteljesí- lést ért el. Hidas 104.6, Máza 107, Szászvár 102.1 százalékot teljesítettek. Magas teljesítményükkel kitűntek Vecsera Károly Pécs VI. fejtési csa­pata 164, Török István Ferenc-aknni csapata 201, Tavasz Lajos Ist'ván- aknai csapata 122.6, Duzsi István va- sasí csapata 118.4, Amrein József Hi­das hatos eCővájási csapata 14ő.S, Forster Henrik Máza egyes fejtési csa­pata 220, Kecskés József szászvári csapata 175.4 százalékos tervíeljesííés- seL Adják délszláv dolgozóink magasabb iskolába gyermekeiket! Fontos probléma most, az Iskolaév befejezésekor a továbbtanulás. Kü­lönösen fontos ez a kérdés délszláv községeinkben. A7 iskoláztatási mun­káról három baranyai délszláv pedagógus nyilatkozott és útmutatásaik min. den bizonnyal hasznosak lesznek a többi iskola számára is. Legyen a tanító a Jafcobovics Béla elvtárs Németi község tanítója a* iskolán kívüli ne­velés fontosságáról beszélt. — Minden tanító kötelessége, hogy faluja első népnevelője legyen mondotta többek között Jakóbovics elvtárs, — Én igyekeztem, hogy pár­tunk politikájának szellemében emel. jem községünk kulturális színvonalát. Büszkén mondhatom, hogy ebben az évben harminc Szabad Föld Téli Estét rendeztünk. Ezeken a legidőszerűbb gazdasági, politikai és tudományos kérdéseket beszéltünk meg és ennek nyomán komoly eredmények szülei. falu népnevelője! tok. Ezenkívül azonban nye'voktatás- sal is foglalkoztunk. A Horthy-rezsim népelnyomó politikájának követkéz-' menye, hogy igen sok dolgozó nem értette m-eg teljes egészében a Nase Noviné-t. Ezen a hiányosságon próbái, tunk úgy segíteni hogy a Nase No- vina olvasása közben ismertettük az új vagy az elfelejtett szavakat. — Délszláv dolgozóink már szíve­sen beszélnek anyanyelvükön. Ezt mutatja, hogy már a pártoktatás Is délszláv nyelven folyik községünk­ben és ifjúságunk 6zínielöadáisaát is részben anyanyelvükön tartották. — Mindezt — mondotta befejezésül Ja. kobovics elv társ — minden község• ben meg lehet és meg is kell csinálni. A délszláv iskolák magyar és délszláv nyelven jól beszélő hazafiakat nevelnek Témnm Mária, Kétely község dél­szláv tanítási nyelvű iskolájának ta­nítónője, iskolája fejlődéséről szá­mol be: — Szeptemberben, mikor Átvettem az iskolát, szomorú kép fogadott. Majdnem visszafordultam, csalt a párttá tkár elvtárs és Kaszapovics év tára szava tartotta bennem a lelket: „Ha megszeretnek a kátolyj dolgo­zók, sikeres les® s. munkád és az is­kola is miegsziépül." Az iskola bizony akkoriban igen elhanyagolt volt. Ki- vül-belül potyogod a vakolat, töröt­tek voltak a padok. Tanulóink sem voltak sokan. Mindössze három je­lentkező akadt a délszláv tanítási nyelvű iskolába. , — Nyakamba vettem a falut. El- kezdtem agitálni a szülőket. Legtöbb­ször azt a vá'aszt kaptam hogy nem merik a délszlávnyelvü iskolába adni gyermeküket, mert fémek, hogy az lesz a délszláv iskolába járó fiatalok sorsa, mint a volksbundistáké volt. Rögtön láttam, hogy előttem már a ku'ékok iá „agitáltak.“ így hát min. den egyes szülőinek meg kellett ma­gyaráznom: cmyanyelvén tanulni min. den dolgozónak jogában áll, ezt az Alkotmány biztosítja mindenki szá. mára. A mi délszláv iskolánk nem ha­zaárulókat nevel, mint ahogy azt a vo'ksbund-iskolák tették, hanem a délszláv és magyar nyelvet egyaránt jól beszélő hazafiakat. — Az iskoláztatás érdekében igény­be vettem a magyar tanítók segítsé­gét is. Együtt végeztük a háziagdtá- ciót és az iskoláztatást. Szaporodott is ennek nyomán a beiratkozó tanu­lók száma, azonban újabb nehézség állt a jó munka útjába: A gyerekek nem jól beszélték az irodalmi dél. sízdv nyelvet. Hoqy ezlt hamar felszá­moljuk. bevezettük, hogv a thpercek. ben is délszláv nyelven beszélgettünk, sőt a gyerekek egymás között is be­tartották a délszláv társalgási nyel­vet. Persze az Iskola megnyitásaikor könyvünk sem volt aaonma] és így kisisé elmaradtunk a tanulásban. Azonban a gyerekek itt ismét segít. Bégemre siettek és vállalták, hogy több leckét végeznek eá naponta, és így behozzák a lemaradást. Nem volt egyetlen olyan tanulóm sem, afei na jött volna szive sen, délelőtt, délután iskolába, csakhogy utolérjük a ma­gyar iskola tanú éit. — Ma már szép eredményekről szá­molhatok be. A tanulóik egyre jobban beszélik anyanyelvűket és különösen most „rákapcsoltak“ a tanulásra, hogy valamennyien együtt mehessünk tanulmányi kirándulásra, Budapestre. Ugyanis az év végén szeretnénk fel­menni Pestre. A pénzt a kirándulás­hoz már az ősszel kezdtük gyűjteni. A magyar iskolával versenyben szed. tűk a termelőszövetkezet földjein a gyapotot, farsangkor műsort adtunk és Rákosi elvtárs születésnapjára vállal­tuk, hogy 360 facsemetét ültetünk. (Akkor még nem tudtuk, hogy ezért még pénzt is kapuink). Ezt a vállalást alaposa® túlteLjesítettük: kilencezer darab facsemetét ültettünk ugyanis 360 helyett. — Igen jő a kapcsolatunk a magyar iskolával. A még magyar iskolába já. ró tanulók látják, hogy a mi isko­lánkban épp úgy foglalkoznánk ve­lük, mint ott, így már hatamheten szeretnének is ez elkövetkező tanév­évbe® átjönni hozzánk. Hozzájárul ehhez az is, hogy minden tanulónk egy-egy kis agitátor. Csak a szülők meggyőzése van még hátra. Igen jó ágitá cjós érv számunkra a® hogy iskolánk külsőleg, felszerelésében tó rengeteget fejlődött egv év alatt■ Nem. csak új padokat, bútorokat, kaptunk, hanem még röplabda és labdarúgóiéi- szerelést is. — A továbbtanulás teríftetén i* eredményt akarunk elérni Hissten Tói­ért vannak az egyetemek és főisko­lák? Miért vannak a gimnáziumok éj technikumok? Azért, hogy oda & dol­gozók gyermekei járjanak! Közöttük lesznek a délszláv dolgozók gyerme­kei is. Különösen igénybe kell verr nünk a délszláv gimnáziumot és taní­tóképzőt, amelyről épp úgy mehetnek felsőbb, magasabb Iskolába a tanú. lók, mint a magyar iskolákból. M! I tanulni akarunk és így akarjuk eegí- teni hazáink építését, jobb szakembe­rekkel, tanult dolgozóikkal! A délszláv nyelv — a dolgozó nép nyelve Az elkövetkező év Iskoláztatási fe’- adatetrói Nedusics Dragutin elvtárs, a megyei tanács ótotatási osztályának előadója beszél* — A délszláv szőlők egy része még húzódozik attól, hogy gyermekét dél­szláv gimnáziumba, vagy tanítókép. eőbe ü'etökig délszláv tanítási nyel- vű általános iskolába itassa. Ennék a húzodozásmak az oka többnyire az, hogy a szülök nem tudják: gyerme­keik a délszláv Iskolákban it tanul­nak magyarul. — Azért ajánlatos a délszláv gyer­mekeiket saját anyanyelvű iskolákba íratni, mert így a tanulóknak már az első évtől kezdve új, érdekes is. mereteket tudnak átadni. Ugyanis a gyermekek egészen i&kolábakerülésü­kig otthonukba® délszláv nyelven be­szélnek. A magyar iskolában a taní­tási idő igen nagv része nem új is­meretek átadásával1 telik el, hanem már ismert anyag, magyar nye’vre való lefordításával. így tehát azok a délszláv anyanyelvű gyerekek, akik magyar tanítási nyelvű iskolába jár. nak, lemaradnak délszláv iskolába já. ró társaik mögött. Ugyanakkor a dél. szláv isko’ába járó diákok mire az életbe kerülnek, megtanulnak tökéle­tesen magyarul is a délszláv nyelv tökéletes megismerése mellett. — Az ellenség, a ku'IAk több helye® azzal a rémhírrel próbált akadályt gördíteni az iskoláztatási munka elé, hogy: „A délszláv nyelv Tito nyel­ve.“ Természetesen ez nem igaz. A délszláv nyelv a dolgozók nyelve, a hazaszerető délszláv lakosság nyelve! — Az ellenség azon.ban csajt kéz. iteíl sikerrel agitálhat a mi iskoíáSnk ellen. Ezt mutatja, hogy az idén már 885 temuló tanult részben vagy telje, sen délszláv anyanyehen. Iskoláink is szépen fejlődtek, nemcsak Kátoly kapott államunktól gazdag támoga­tást. Felsőszienrtmárton, DrávakeresKtur és Drávasztára iskoláit most reno­váljuk és gazdag fizikai szertárral lát­juk el. Vannak középiskoláink is: általános gimnázium és tanítóképző. Fiataljainkból lehetnék mérnökök, or. vosok, agronómusok, amihez csak kedvük van. őszre a baranyai kis is- koiüákból — ahol csak néhány dél- szláv tanuló va® — bejöhetnek a 1 gyermekek Pécsre, ahol megnyílik az osztott, szakosított délszlávnyelvü ál­talános Iskola és kollégium. Ebből az iskolából természetesen képzettebb, felvilágosultabb tanulók kerülnek majd ki mint a® egy-két tantermes falusi iskolákból. ‘ Az iskoláztatás Jól halad Ma. gyaibólyon, Marázán és mé<j számos olyan községben, ahol a szülők tud­ják: a délszláv iskola gyermekeik ja­vát szo’gáíja. Ugyanakkor azonban Olasz, Áta, Bélvárdgyula községekben nem értünk en megfelelő eredménye­ket. — Szüksége«, hogy ta. iskoláztatás területén a községi pártszervezetek és tanácsok különösen az iskoláztatásban lemaradt községek tanácsai nyújtsa­nak komoly segítséget pedagógusaink, nak munkájukhoz. Ez a segítség meg­térül majd azokban a^ új káderekben, tanult dolgozókban, akik majd a fei» sőbfe iskolákból j^iüy-rütnicikf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom