Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-21 / 117. szám
1952 MÁJUS 21 H B P t 6 a Erős párt szervezetek megteremtése biztosítéka a terv teljesítésének Hozzászólások a szabolcsi bányász-pártaktíva értekezleten Virágzó jelen lépett a szomorú múlt helyére Hozzászólások a délszláv aktívaértekezletről Az élenjáró délszláv dolgozók megyei aktívaértekezleteén Hankó elv. társ referátumát követően számos hozzászólás hangzott el. A hozzászólások nagy száma mutatta, hogy délszláv dolgozóink a Po'itikai Bizottság és a Szervező Bizottság határozata nyomán önmaguk is tevékenyen hozzá akarnak járulni a munka megjavításához. Különösen a múlt és a jelen közötti különbség, a termelés és begyűjtés problémái, a kultúrmunka kérdései és az iskoláztatás fontossága domborodott ki a hozzászólásokból. , A múlt és a jelen közti különbség, dé'ertáv dolgozóink megváltozott éle. te (alán legszebb on Mirkovics Zsófia elvtánanő, a vilXóniyi járási tanács helyettes elnökének hozzászólásából tárult fel, — Még eleven«,, él szívemben 1942 december ö.ának emléke, amikor Ma. gyarbóiy községben megláttam a délszláv internáló tábort — mondotta Mir. kovács elvtársnő. — A csendőrlak- fcanya elé rőzsét szórtak és a délszláv szenvedőknek ezen a rózsán kelllett mezítláb saaíadniok addig, amíg a verejték ki nem verte őket. Akikor a csendőrök a kúthoz kísérték őket vizet huzattiak velük és alsóru- háifcat a jeges vízbe márttatták. A foglyok azután ezeket a vizes a sóra hákat ismét magukra húzták és várták a halált. Mennyi árva maradt altnak idején apa nélkül és mennyi anya gyermek nélkül! Fájt a szívünk, ha gyerme keinkre néztünk, mert idegeneknek tartottak bennünket ebben az országban. Bizony nem tudtuk, hogv miért dolgozunk és miért szenvedünk! Én magam is két kezem munkájával tartottam öreg szüléimét és fia, mat. Apámnak öt hold földje volt, iga nélkül. így hát hat napig dolgoztam egy hold föld felezántásért a ku. lákniak. A falut kora reggeltől késő estig évszámra nem láttam. Korán mentem, későn jöttem egész éven ke. resztül minden nap dolgoztam a kukkoknak és mégsem bírtam leszolgálni a fogatmunkát. Még a télen is dolgoztam nekik. Fontam, szőttem, mostam és az év végén, mikor a ku Iák elszámolt velem, még mindig tar toztam neki 60—70 napi munkával. A felszabadulás után megváltozott a helyzetem. Beléptem a lippói Béke őre termelőcsoportba és ott örömmel dolgoztam mert megbecsülték munkámat. Annyira megbecsültek, hogy a tanácsváiasztás alkalmával úgy a községi, mint a járási tanács tagjai közé beválasztottak. Ma pedig a vil. lányi járási tanács elnökhelyettese vagyok. A múltat nem fe'edve igyekszem a párt útján haladni ée végrehajtani a nép érdekében kormányzatunk rendelkezéseit. Mi délszláv dolgozók úgv a part, mint az álilam vezetésében résztve- saünk. Ott vannak a délszláv dolgozók a néphadseregben is, ott át. jük fiainkat mint tisztieket és tudjuk» nem kell félnünk, nem kell reszketnünk többé. Saját magam korán kezdtem fiamat hazaszeretetre nevelmi. Ezt bizonyítja, hogy fiam 19 éves korában fegyvert vett kezébe. Azok sora. ba állt, akik esküt tettek arra, hogy fiatal életüket a nép megvédésének szentelik. Fiam — aki néphadsere- günkben szolgál minit gépkocsivezető őrmester — nem sajnálta szü őfalu. ját, barátait és özvegy édesanyját otthagyni, önként jelentkezett a haza védelmére. És ma már vele egy sorban millió és millió anya gyermek* védi a békét. Ott vannak Csehszlovákiában, Lengyelországban é* mirv (jenül! a népi demokratikus országok _ ban a harcosok, akiknek példaképük a Szovjet Hadsereg. Mi látjuk itt a határszélen, mj van ott túl Jugosz áviában. Rongyosak ar emberek, műveletlenek a földek. MÍ nem hagyjuk, hogv ez a világ elérjen hozzánk is. Büszkén mondhatom, hogy a villányi járás délszláv dolgo. zói megértették: a békét és szabndsá. got védeni keil, és ezért élenjárnak minden munkában. Csak néhány pé - dát: Vecserinovics Sztoján lippói cső- port.tiag olyan jól dolgozott az eknú’t évben, hogy munkaegységet után 6Ő mázsa terményt 150 kiló cukrot kapott és emellett pénzben sem szűkölködik. Nyeskovics Milánná — ugyancsak a láppói csoportból, — őz. vegyasszony létére éénjár a munka, ban. Annyi terményt kapott, hogy tengeriből még eladásira i« jut bőven Szívem mélyéiből szólok minden délszláv dolgozó anyához: zárkózzunk fel még szorosabban a hókét védő dolgozók seregeihez. Járjunk élen a begyűjtésben, minden munkában és így védjük, építsük hazánkat, vállvetve magyar testvéreinkkel és a többi nem. zetiségi dolgozóval együtt! Gráics András elvtárs, a pécsváradi járás tanácselnök-helyettese Ä tza.boTcsi bányászpárlaklfva értekezleten Gyorsok elvlárs beszámolója urtán számos hozzászólás hangzott el és ezekben a hozzászólásokban a bá- ■váazpártaktlvák elmondták, hogy milyen hiányosságok akadályozzák mun. kájukat és hogyan fognak harcolni a Szervező Bizottság határozatának meg valósításáért. Szilas László elvtárs. a •zabolcsi hányászkerület üzemvezetője hozzászólásában foglalkozott a bére zés, a munkaidő kérdéseivel, majd elmondta, hogy a műszaki dolgozók továbbképzésére tanfolyamokat szerveznek. Majd fgy folytatta Szilas elvtárs: — A termelési értekezleteknek elsősorban az a céljuk, hogy az alulról jövő kezdeményezések felszínre jöjjenek, a kritika és önkri. tika segítségével javuljon a munka. Egy egy terme'ési értekez’eten igen értékes bírálatok vannak és ezek elősegítik a hibák mielőbbi kijavítását. A dolgozók észrevételeinek, javaslatainak felszinreihozá'ára szolgál a mink a védelmi bizottság is. A terv maradéktalan teljesítéséért lelkesem harco’nak n szabolcsi bányászok is. Azokat a dolcozókat, ak:k fegyelmezetlenek, nem járnak cl rend- azerescin műszakra, vagy szabálytalan, ságot köveinek el, büntetésiben része Mt.ik. A terv maradéktalan végrehajtása érdekében megnöveltük a ciklusos fejtének számát, bevezettük a me- learsákámvvállást. Most fokozottan küzdünk a 480 perces mu-kaidő min,ét Johh kihasználásáért. A munka eredményesebbé tétele érdekében átcsopoT tusit ások is történtek és mióta István, aknán bevezették a ciklusos munka módszert, az eredmény a termelésben is mi gmu'ntkozik és az akna nap, mint nap teljesíti, sőt túl is teljesíti a tervét. Szakács Mihály elvtárs, kombii n’np- azervezeti párttitkár így kezdic ©1 hoz- íászólását: — Ha megnézzük az alapsrervezetek munkáját, igen so,k hiányosságot veszünk észre. A vezetőségi üléseket meg tartottuk, bár nem rendszeres-n, a párlcsoporlokat is kiépítettük, de fsak papírom vannak meg. mert nem bíztuk meg őket feladatokkaL így a párt. és kormányhatározatok végre hajtásában, a tervek teljesítésében is lemaradtunk. Komlón a dolgozóknak csak' igen alacsony százaléka küzd szocialista műnk a verseny ben a tervek teljesítéséért. Hiányosság, hogy a munkaver *cnv kérdésével eddig csak terme, lési értekezleten foglalkoztunk. A •znkszervezeti és műszaki vezetők »cm jöttek le a munkahelyre, nem kísérték figyelemmel, hogy reális vállalást tesznek-e a dolgozók. Én azt javaalom a szakszervezeti vezetőknek, hogy jöjjenek le a hányába és ott kössék meg a szerződést a dolgozókká1!, ne az irodában. Komlón a mulí hónap elején egy műszaki értekezlet volt, ahol résztvet **k a csapatvezetők, a körletaknászok 1*. Itt születtek jó határozatok és ja. ’»álatok, amelyek eredményeképpen már javult Ls a termelés. Bebizonyo- *odotl, ha a műszaki és fizikai dolgozók összefognak, annak meg is van •* eredménye. Szakács elvtárs hozzászólása végén *»lamennyi bányász alapszervezet»I ’ersenyre hívta, a munka mielőbbi Megjavítását tűzve ki célul. — A múlt évben a Politikai Bízottig megvizsgálta a baranyamegyei Pártbizottság munkáját — mondta el hozzászólásában Ambrus Jenő elvtárs, * komlói városi pártbizottság titkára és a Po'itikai Bizottság megállapl "*110, hogy Baranya megye az ország ■ejlődévétÁl lemaradt, hogy a bara. ®>nmegyel pártszervezetek megerósl- 'áeében nem követtük azt az utat, *melyet az ország összes területén a Pártszervezetek megtettek. Ebben a "^napban a Szervező Ili zott só fi megtárgyalta, ÍJ0** a baranvamegvel pártbizottság n°Ryau hajtotta végre a Politikai Bi- *°!Uág határozatát és megá lapította, "mgy bár a baranyamegyei pártbizott- '*R munkájában ért el eredményeket, *l<mhnn még mindig le vau maradva ** országos fejlődés tarén. A párt- '*ervezelak nem erősödtek megfelelő **• Rákóal elvtárs. nkl ezen az il ésen ^••»tvelt, felszólalásában elmomlolla. ?^*íy énért elsősorban a megyei párt. ®‘»0t*,4g a felelőm. F hanyagolta a “elszervc«,*iek erősítését, a tnunká- J0^ nevelését. Ezek a hibák elövgl a trmie'.-»b«(iii mutatkozó le- "*"r»d*st. Konvó és a MF.SZII ABT "*■8 teljesíteti« áprilisi tervét és ezzel akadályozza a szocializmus építé sél. A komlói széntermelés lemaradása veszélyezteti a Sztálin Vasmű hazai, kokszolható szénnel való ellátását és egyben akadályozza az egész acéliparunk fejlődését. Hogy néznek ki elvtársak a pártszervezeteink? Sem Komlón, sem a MESZHART-nál hosszú időn keresztül nem folyt rendszeres pártélet és még ma sem folyik. Egyes kommunisták a maguk területén harcolnak, azonban nincs szervezett erő, hiányzanak a megfelelő kommunista pártszervezetek, amelyek összefognák és harcbavirínék a tervek te'jesíléséért a dolgozókat, a kommunistákat. Ezért nem eredményes a mi munkánk. Hiányzanak a jól működő párlcsoportok, annak ellenére, hogy a múlt évben kiépílettük azokat, de a megbízatás hiánya miatt nem fejtenek ki aktív munkát. A bá nyajárás alkalmával tapasztalhattuk, hogy kél kommunista egymás melllett dolgozott és num tudták egymásról még azt sem, hogy párttagok. Itt meglátszik elvtársak, hogy nem különbőznek a kommunisták sok esetben a párlonkívülieklől. A MESZHABT-nál és Komlón a műszakiak döntő többsége és a munkások döntő többsége akarja a tervet teljesíteni, de olyan akadályok van nak, amelyek leküzdését, ha a párt nem segíti, az erőfeszítés csak erőfeszítés marad. így érvényesül sok esetben a jobbolda'i szociáldemokraták hangja a dolgozók között, így érték el alkalmi sikereket. Például a békekölcsön-jegyzésnél a MESZHART-nál komoly erőfeszítéseket kellett -tenni, hogy ne maradjon le. és ez annak tudható be, hogv elhanyagolták a bá nyászok neveléséi. Gyorsok e vtárs beszélt a pártveze_ tők és a műszaki vezetők kapcsolaté nak kérdéséről is. Meg kell mondani, hogy párt szervezeIeink és maga a mgyei pártbizottság sem áli ezen a téren a helyzet magaslatán. Elhanyagoltuk a műszaki vezetők politikád képzését. Csak úgy foglalkoztunk velük, ahogy éppen a munka megkívánta, kü önben elhanyagoltuk a mű. szaki kádereket. Nem néztük meg, hogy kommunista műszaki vezetőink lesüllyedtek az egyszerű műszaki ve Betűk színvonalára, nem látják azt a segítséget, amilyet a párt nyújt feladataik megoldásához. Ennek következtében előfordul, hogv a műszakiak körében nincs kellően kifejlődve a bírálat és önbírá’at, mert mi sem bíráljuk őket és elnézik a hibákat. Nem használják fel kellően azt a posztot ahol állnak, hogv leleplezzék az ele in séges elemeiket. Értei.ecetünk feladata, hogy megfelelően érezzék n párt és szakszervezetij funkcionáriusok és a műszaki vezetők a pártszervezetek megerősítésének szükségességét. Ha nincs erős párt-szervezet, nem tudjuk megoldani a feladatokat, ha nincsenek pártcsoporiok, akkor nem tudjuk a vállalásokat, a tervet időben teljesíteni. Az alapszervezeteknél el kell érni, hogy rendszeresen tartsák meg a vezetőségi ülést. Itt a párttagság neveéséről; a tervek teljesítéséről kelti, hogy folyjon a vita. Biztosítani kell a pártcsoportok összefogását, nevelését, hogy azok össze tudjanak dolgozni. Mindez nem könnyű feladat Ezt bizonyítja a Kossuih-akna példája is, ahol he!ok óta fáradoznak az a’.vtársak és mégsem tudják meg. felelő létszámban összehozni a párt- csoportü éseket hogy megtárgyalják a feladatokat. Meg kell szüntetni a munkások állandó helyezgetését, ki kell jelölni az állandó munkahelyek:!. Kossuth aknán több esetben a dolgozók azért nőm tudták szép fe'ajánlásaikai meg. valósítani, mert olyan munkahelyre osztották el őket, ahol vállalásaik nem voltak reálisak. A mi feladatunk megszüntetni ezeket az á-Tapotokat, el kell érni, hogy a műszakiak birto. silsák azokat a feltéteteket, amelyek a jól működő pártcsoportok, a mun kavenseny alapját képezik. Beszélni kell a munkavédelem kér. déléről. Az elvtársak előtt ismeretes, hogy Komlón a bányászok sok helyen ruhát anul dolgoznak- a nagy hőségre hivatkozva annak el enero. hogy a rendszabályok tiltják. A pártós szakszervezeti funkcionáriusok pe. dig ef.ürik ért. Meg kell javítani a lógvenetést biztosítani kell « dogo. zók számára a megfe'elő egészséges munka ehetőségeket, Ambrus elvtárs hozzászólása további részében arról besűrít, hogy a munkavédelmi Intéz kedések be nem tartása milyen nagy károkat okoz a dolgozóknak, <je a nép államának is. Majd így folytatta: — Meg kell szervezni a pártbizottságoktól lefelé egészen az a a-pszervezetekig, hogy rendszeresen érvényesüljön a gazdasági vezetés feletti pártellenőrzés. Ma még, ha megkér, dezzük a pártcsoportbizalimiakat, hogy milyen feladatok vannak, atme, lyeket nekik végre kelti hajtani, nem tudnak, vagy igen kevés magyarázatot tudnak adni. Bányaüzemeinkmél az is tapasizta ható, hogy a pártfun- cionáriusok, szakszervezeti vezetők nem szeretnek lemenni a bányába. Rákosi elvtárs felhívta az elmúl! időkben a bányászok figyelmét, hog,, adjanak több szenet. Ezzel kapcsolatban értekezlet is volt, de a szakszervezeti funkcionáriusok nem értették meg keloen ezt a kérdést, igen nehezen szánják rá magukat arra, hogv lemenjenek a bányába és felszínre hozzák a dolgozók kérelmeit. Az akniabizottsági üzemi bízott- sági tagok idejük egy részét — és meg kell mondani: a túlnyomó részét — bent az irodában töltik. Komlón ki. derült, hogy a szakszervezet azért asm megy le a bányába, mert a DISZ sem megy lo. így elvtársik nem tehet dolgozni. így soha nem fogunka dolgozók előtt tekintélyt szerezni ma gunknak. A pártbizottságok munkaidejük döntő többségét a földáráét kell, hogy töltsék, feladataik nagy részét itt kell, hogy megoldják. El kell érnünk azt is, hogy a kommunista vezetők, a szakszervezeti-, DISZ és •műszaki vezetők között megjavuljon a viszony, hogy egymást segítve har. coljának a feladatok megvalósításáért. Ismételten hangsúlyozom elvtársak, hegy Komlónak igeD nagy jelentősége van hazánk acéliparával kapcsolatban, Harcolnunk fcelll a minél több szén kitermeléséért. Az acélipar fejlesztése jelenti az erős néphadsereget, jelenti az ország jobblétét, jelenti a gépesítés fokozásával a falu és a város közötti különbség megszün tintásét, — fejezte be hozzászólását Amb. rus elvtárs. Az értekezlethez hozzászólt Novotni Károly étvtárs, a komlói Föltáró Vál lala-t sztahanovista vájárja is. El"- mondta, hogy ők ls csatlakéinak a Komlón nemrég megindul! 100 folyóméter feltárásáért folyó versenyhez. Sztahánovista kört alakítanak majd, amelynek az lesz a feladata, hogy az élenjáró dolgozók munkamódszereit minél szélesebb körben eltterjesz- Rze, hogy így is elősegítsék a 10.000 folyóméter feltárásáért folyó harcot Molnár István élvtárs, a komlói DlSZ-Szervezet munkájáról beszélt. A Politikai Bizottság határozata óta a DlSZ-szervezet munkájában lényeges javulás van. Ez különösen megmutatkozik komlói viszonylatban. Az aknamélyitő. a Feltáró Váttjalatnál a DlSZ-szervezet koinoy eredményeket ért el munkájában. Kossuth-aknén három DISZ-brigád van, az Aknamélyitő Vállalatnál 12 DISZ-brigád működik. Ezek a brigádok nagyon szép eredményeket érnek el a termelésben. Fontos feladatunk, h-ogy a fiatalokat bevonjuk a munka. versanybe, mert ezen keresztül még jobban tudjuk nevelni őket és kiemelkedő eredményeikkel elérhetik, hogy méltók legyenek a párttagságra. — Ezután Molnár elvtárs arról beszélt, hogy mennyire más ma a fia. talok élete, munkakörülménye, mint a múltban volt, hogy a Szovjetunió milyen hatalmas segítséget nyújt munkájukhoz. A béketaláíkozó tiszteletére a fie. taok elhatározták, hogy békehónapot fognak szervezni június hónapban és 100 folyómétere« mozgalmat indítanak. Ezt a feladatot ez öreg, tapasztalt bányászokkal karöltve akarjuk elvégezni. Komló fiatalsága meg. érti azt, hogy mit jelent népgazdaságunk számára Komló építése. Kérem a műszaki vezetőséget, hogy támogassák a fiatalok kezdeményezését és adjanak meg minden segítséget, hogv a komlói fiaitalok is dön/tő részesei tehessenek a Sztálin Vasmű szénnel valló ellátásának. Az aktlvaértekezlteten hozzászólt Czárt elvtárs is, a pécsi városi párt- bizottság titkára és részü-tesen rámutatott a végrehajtásra váró feladatokra felszólalásában többek között ezeket mondta: — A napokban olvashattuk az újságban, hogy Titoék új, fasiszta al kotmánytervezefet alkarnak a nép nyakára erőszakolni. Olyan alkotmány tervezetet, amely a jugoszláv népet még sötétébb nyomorba taszítja, mint amilyenben ma él. Nekünk meg kell mutatnunk, hogy a Tito-klikk nemcsak a jugoszláv dolgozók életére tör, hanem a mi építésünket ls tönkre akarja tenni Meg kell mutatnunk ezt a tényt azoknak is, akik nem a halár mentén élnek, hanem attól távolabb. Ma sok oCyan funkcionárius jelent meg ezen az értekezleten, aki a fel- szabadulás előtt, mint cseléd verejtékezett Itt van például Kaszapovics elvtárs. ő jó munkájával érte el hogy országgyűlést képviselő, ternieMieso- portelnök tett Jó munkájáért kapta a Kossuth-díjat is. Mi tudjuk, hogy a régi világban is volt néhány parasztból lett országgyűlési képviselő. Azonban azok nem dolgozó parasztok' voltak, hanem kulákok! Azok nem szólaltak fel sohasem a nép érdekeiért, hanem csak akkor szólaltak meg; ha huzatot éreztek: „Csukják be az ablakot!" Mi nem hagyjuk, hogy iámét ilyen „képviselőink“ legyenek. Mi nem hagy juk, hogy a Tilo-banda visszahozza ide az urak hatalmát! Azért kell jó munkát végeznünk, még jobbat min* eddig, hogy a múlt soha vissza ne térhessen és hogy még erősebbé váb jék hazánk! Radocsai Istvánná, a kásádi békebizottság titkára a falusi békebizoltság működésérő beszélve ugyancsak összehasonlította a szomorú múltat a virágos jelenneL Községiünk békebizottságait most. nemrégiben szerveztük újjá a június elsejei béketaláíkozó tiszteletére. Mi. békebizottsági tagok úgy dolgozunk, hogy mindennapi munkák mellett felvilágosítsuk falunk népét: mit jelent nekünk a béke és hogyan kell azt megvédenünk. Az elmuCt héten őt ki«- gyűlést tartottunk, ahol elmondtuk azt is, hogy a május elsejei felvo. Horthyéktól nem kaptunk soha semmit! Azt éreztük, hogy elnyomotfafhbak vagyunk az elnyomottaknál — Kezd. te hozzászólását Blaskovics MiháCy Pécsudvard község tanácselnöke. — Nem volt villanyunk, pedig a villany- dúcok ott álltak nem messze a fa lutóL Ott szaladtak rajtuk a drótok, de az urak nem tartottak érdemesnek bennünket arra, hogy hozzánk b elhozzák a fényt. Ma érezzük, hogyan érvényesül községünkben is a sztálini nemzetiségi politika. Villanyunk, telefonunk, könyvtárunk van és ebben az évben még kultúrotthonunk is lesz. Délszláv naptár is érkezett falunkba, melyben rólunk írlak: a mi községünk két vasutas sztahánovlslájáról, Kadia Márk ró! és Fining Márkról. Persze azért akadnak hilhák is. így hiba u hogy könyvtárunk 84 könyvé. Tiltásnak, a rádiókőrvetflésnek miive* lagv jelentősége van. Elmondtuk a dolgozóknak, emlékeztettük őket, hogy Horthyék alatt még a jegyzői irodába se léphettünk b« egykönnyen, arra pedig, hogy ott ki is nyissuk « szánkat, nem ie gondolhattunk. Elmondtuk azt i*, hogy mos* meg az egész ország hallja a szavunkat, a kásádi délszláv dolgozóik szavát, hiszen a rádió közvetítette nemcsak a felvonulást, hanem a mi véleményünket, eredményeinket, bangónkat is. bői egyik sem délszláv nyelvű és hogy a délszláv naptárból alig jutott községünkbe egy-kettő. A DISZ munka is ellanyhult, bár fiataljaink kérték a járás és a megye segítségét, de a DISZ bizottságtól mindmáig nem jött ki senki sem. Az MNDSZ azonbaa fejlődik. Jelenleg 48 tagja van, de a kongresszus tiszteletére száztagúvá akarjuk fejleszteni. És magam tia tag beszervezését vállaltam, ebből hatot már teljesítettem is. Félévi serté^beadásnnkat t7 sertés híján teljesítettük, vágómarhából 120 százalékra állunk és vállaljuk, hogy június 1-re, a béketaláíkozó tiszteletére mindenből túlteljesítjük kötelezettségünket! (A hozzászólások közlésére még vita szaténünk.)
