Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-20 / 116. szám

DUNÁNTÚLI VuioPBOlETÁRJAl el. ny TV ÜHI fi A MAI SZAMBÁN: A* ENSZ leszereled bizottsága kát tnankab'iofisáéinak május 16-i ülése. (2. o.) — A pénzügyminiszter kinevezte a békekölcsön sorsolási bizottságának tagjait. (2. o.j — Truszoy vezérőrnagy levele a németországi angol aijierr kai megszálló csapatok helyettes vezérkari {önökéihez. f2. o.) — Megyei aktív*nlésen beszélték meg dálszldr do'gozóink legjobbjai elkövetkezendő feladataikat. (3 o.) — Uj menetrend. (4. o.) AZ M D P BARANYA MEGYEI PÄRTÖIZ ÖTti Á C jC ív » -’öv» . ■ '><” ,¥,y 4*vfc, IX. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM ARA 50 FILl.Elt KEDD, 1862 MÁJUS 20 A Szervező Bizottság határozatát tárgyalták meg megyénk élenjáró bányászai a szabolcsi hányász-páríaktíva értekezleten Megyénk bányászai kommunista aktívaértekezletet tartottak vasár­nap a mecsckszaholcsi kultúrház- ban. Az értekezleten megtárgyal­ták a széntermelés fokozásában, n pártszervezeteik megerősítésében, a párt és műszaki vezetés és a tő. ni egek közötti kapcsolat megja­vításában előttünk álló feladato­kat. Gyorsok István elvtárs, a me­gyei pártbizottság músod|itkáro beszámolójában többek között el. mondotta: — A Politikai Bizottság múlt év január 18-i határozatának döntő feladatként tűzte a megyei párt- bjzottság elé. bogy a bánvás/at- ban és mindenekelőtt Komlón és a MESZHART.nál erősítsük meg a politikai munkát, a pártszerveze­teket és tümegszervezeteket és er­re alapozva a termelési tervet ma­radéktalanul teljesítsük. A szervezőbizottság Rákosi elv. társ jelenlétében két héttel ezelőtt megvizsgálta, hogy a barenvame- gyei pártbizottság hogyan hajtotta végre a Politikai Bizottság alap­vető határozatát, mplv többek kő zott a bányász pártszervezetek megerősítését határozta meg. jog. gal állapította meg, bogy a me­gyei pártbizottság ezt a döntő ha­tározatot nem teljes sikerrel ol­dotta meg és alapvető változás nines c (éren. Nem sikerült kiépí­teni még a megfelelő erős, a dol­f ;ozók politikai nevelését, a terine- és teljesítését biztosító pártszer­vezeteket, DISZ és szakszerveze­teket bányaüzemeinkben és ennek következtében Komló nem teljesí­tette a múltévá tervét, elmarad! ezévi április-május |ir> vj tervének teljesítésével. A MESZfíARI telje sítette ugyan első negyedévi tér vét, de csuk pótmöszakok árán. Ugyanakkor visszaesett a fejtelje- sítjppiiy. elmaradtak az áprilisi terv teljesítésével is. A megyei pártbizottság azért is hívta össze ezt az aktívat, hogy ismertesse a Szervező Bizottság határozatát. Rákosi elytérs sze­mélyes útmutatását. Rákosi elv. társ rámutatott arra, hogv a pccskörnyéki bányászoknak harcos múltjuk van, i MESZHART-hánvászokr­számtalanszor adták ennek tanú- jelét mér a felszabadulás előtt is é.s utána is, hogy a nehézséged tői, a* áldozatvállalásoktól nem félve harcollak <i munkásosztály ügyé­nek győzelméért. Szénbánvászaíunk termelése or­szágos viszonylatban is nagv je lentőségű. Mi adiuk népga/dasá- ságiipknak a jóminőségű kőszenet, ami mennviségileg komoly száza­lékát teszi ki az or9zág szénterme­lésének. Megvénk bányászatának jelentőségéi hatalmas mértékben emeli az a tény, hogv az egész magvnr acélipar alapját képező Sztálini Vasműnek hazai kokszol ható szénnel való pllátásáf nekünk kell biztosítani. Ez a feladat H"> százalékban a komlói. 10 százalék ban vár. Komló, jelentősége óriási. Olyan fejlődést kell neki biztosítani, amilyet a magyar bányászat még nem ismert, de a Szovjetunió ta­pasztalatait igazolják, hogy célki­tűzésünk megvalósítható, Komló nnk alig lő hónap múlva a jelen­legi termelésnek körülbelül négy­szeresét kell adnia. A fejlődés biztosításához már az idén 10.000 folyóméter feltáró vágatot kell ki hajlani. Ez kötelez bennünket ar­ra, hogy az összes kommunistákra, az öeszdolgo/ókra támaszkodva, azok véleményét, javaslatait, bírá­latát kikérve most úgy fogunk hozzá a feladatok megvalósításá­hoz, hogy feltétlen megteremtsük a tartós, biztos fejlődés alapjait. elemek háttórbeszorítják a kipróbált, harcos kádereket. Ez természetesen neun általános, de feltétlen változtat­ni kell a kád »'munkában és különös­képp az előléptetések terén Másik alapvető ok, amiért nehéz, ségeimk vannak a bányában — mond. a el beszámolójának további részében Gyorsok elvtára, — hogy a vezetők és ígw a kommunisták is, nem meg­felelő éberséggoi harooinak az ellen­ség ellen. Nemcsak mi tudjuk azt, hogy Kom éra épül az egész magyar acélipar, nemcsak mi tudjuk hogy a szén az ipar kenyere, nemcsak jni ismerjük a szén termelési terv telje­sítésének jeSeniöeégét, Iranern az el. fenség is. Ezért koncentrálja erőfeszí. léséi a bányába«. Horthysta tisztek, apácák, papok, csendőrök, kulákok és jobboldali sízocdemek népi demo­kráciánk ellenségének minden réte­ge megtalálható bányáinkban. A baj nem abban van, hogy eaaek mim csál_ Ié6ek dolgoznak a bányában, bár ez sem egéóZoéges, hanem, hogy ezek nagyrósae ügyeskedve, hamarosan be. kerül az Irodába, különböző funkci­ókba és velük szemben nincs foko- .^ott ellenőrzés nem figyelnek éberen ezek tevékenységére. Igv az ellensé­ges elemek százféle módon rohamoz­zák népi demokráciánkat, egymás el. len useítjék a dogozókat és ugyan­akkor a meglévő hibákat, hiányosáé gokat igyekeznek felnagyítani, igye­keznek a dolgozókban elkeseredést kelteni a munka kánt. Legtöbbször ők azok. akik az általuk okozott kár­tevéseket felhasználók ellenséges ak. namunkájuk szítására, a dolgozók munkakedvének cső lek öntésére. Ha itt-ofct el is távoltának egyet-egyel közülük, ezt nem a dolgozók támoga­tásával teszik meg, nem használják fel a delgo,aók éberségének fokozá­sára. Nem tanítják dolgozóinkat az ellenség megismerésére, annak mód. szereire, hogy felismerjék a képmu­tatóit, a bányáezruha alatt is képe­sek legyenek feS ismerni rága maik alapján az ellenséges elemeket. Nem ismertük még fej ke’lően hogy a munkásosztály felhígulásával az osz­tály harc miyen «lasen folyik bányá­inkban. hogy ennek formái sokkal bonyolultabbak, mint a falun. Falun nyílt ellenség a kuláfc, könnyebb szemmel tartani szabotázsait, rombo. ló munkáját tóep'earú, mert az rend_ szerint az adó, a begyűjtés, a mező­gazdasági munkák nemte'.ijesítésében nyilvánul meg. A bányában munka­ruhába bújva végzi romboiőmunkáját az ellenség. Szabotázsai egész más- irányúak, a munkaszervezés ellen tör, lazítja a munkafegyelmet, po. csókolja az anyagot szaporítja a se_ ejtel. Leleplezésükhöz kollektív éberl ség kell ée főleg nagy szerepe van ebben a kommunista műszaki veze­tőknek. de minden dolgozónak is. — Alapvető feladat, hogy minden kap­kodás nélkül, megfontoltan harcol, junk au ellenséges elemek eften, hogy a dolgozók tevéken^ közreműködésé­vel kiebrudaljuk őket bányaüzem*, linkből. Legdöntőbb kérdés az erős pártszervezet és pártcsoportok kinevelése, kiépítése, munkába állítása, A MESZ HA RT- bánya is komoly fejlődés előtt áll, de nem szabad elfeledkeznünk Hidas fejlődéséről senj. Mindkői bén VB válla lattól népgazdaságunk mindig több ^«’nct vár. Meg va gynnk győződve arról, hogy me evőnk bányászai, kommunista ak ífyái a megyei pártbizottság se- gíiségével győzelmesen megoldjuk ezeket n feladatokat, hogy méltói leszünk arra a bizalomra, amelyet pártunk belénk helve/etl. Melyek tehát gyengeségeink okai? Véleményünk szerint az el­ső ée alapvető kérdés, hogv a Párt, szakszervezet és DlSZ-vezető- ség, vállalataink vezetősége nem támaszkodik megfelelően n dolgo­zókra. A dolgozók magukénak ér­zik a hányát és annak alapján nap mini nap egyéni beszélgetések, z'TSyűlfsck. pnrtrsoport gyűlések, tiépne velőértekezletek. termelési értekezletek, tnggv ülések során elmondják, maguk bírálatát, a po-_ Iliikéi ás *■ szemben. Rámutatnak arra. ho­gyun ke|l megváltoztatni, hogyan kell jobban szervezni u munkát és azt tapasztalják, hogy évek hosszú sorún keresztül ezeknek a javas­latoknak, bírálatoknak többségét a műszaki vezetés mun hasznosít ja kellően. De nem harcolnak ezek megvalósításáért, párt, DISZ és szakszervezeteink sem, emiaít bizonyosfokú közömbösség alakult ki a dolgozókban a hibákkal s/embr.n és bár látják azokat, sok estiben nem hívják fel rá a vege tőség figyelmét, Meg kell mondani, hogy ahol n pártszervezet és a műszaki veze­tők, töinegezervezeti vezetőségek felkarolják a dolgozók kezdemé­nyezését, javaslatait, ott hatalmas IcndiilPtet mutat a dolgozók mun­kája. Éppen ezért n dolgozók I becsülése mutatkozik meg abban, hogv nőm hallgatják meg javus­műszakj vezetéssel tataikat, bírálatukat Számos kiváló javaslat, mellyel « munka trrmelékenysé pót nagyban lehelne fokozni, nem 's jut a vezetők tudotnsára, a dől Í iizók nem látják annak értelmét, mgy törjék fejüket újításokon 11 i munkamódszerek bevezetésén. Mindez bizonyos közönyösséget 'ált ki a dolgozókból. Nem érzik •döggé szívügyüknek n terv telje, sít ősét, nem érzik eléggé felelós- *egüket maguk, üzentük, bányáik, lörleííik, munkncsnpntuk becsülő 'óért. Ez ' ai egyLk loqfőbb oka áruink, hogy az a rém {kívüli akti. 'Más, lelkesedés, ami jellemezte bányászainkat, nemcsak a felsza­badulás utáni években, de még n [tltaabndiilds előtti nngv harcok­ban. a 1 Icirtliv-terrnr idején is, az ’’Joliid időben nagymértéVluui 'üszunsett és helyette migyfid. i Passzivitás közömbösség jelenthe­tett. ellepére tudjuk azt és zt ltáktni elviért és számos ve »io clvíárs a •zcrvcr.óbizottsugi ülésen is kihangsúlyozták, hogy továbbra is megyénkben a part legszilárdabb támasza a bánya munkásság, hogy továbbra is meg van bennük n lelkesedés, a harci elszántság, az odaadás és ha jól kezdünk dolgozni, ha figyelembe vesz.i a vezető* a dolgozók bírála­tát, kezdeményezését, ha segíti ezek megvalósulását, akkor mint egészséget szálfuvallatra a barmi alól a folszínre kerül és izzik a parázs ugyanúgy felszínre kerül « k> Becsiedéi a MESZHARTjiAI éa többi bányákban is. A doígoaók nemcsak A termelés kérdéséhen óraik, hogy javaslataikat, bírálataikat semmi beveszik, ugyan­ezt értik a icáitormunkúban le, ahol azt MpAJztiiAljáic, hogy részben a párt­éi Utmegszerveretek vaeatőaógébe, de küldnöaen A Aukveaelósnál gyakran nem wogblrtiate, a-dífiid tömbányá. saokra, us a lötibt kiváló bányászok­ra építenek hanem méltatlan, a dől. gozók clótt megvetett, sőt elleniógee mert a dolgozók bírálásiénak, javasla­tainak érvényesítése, az ellenség el emi harc is csak abban az, esetben lesz eredményes, a dolgozók munka. kedve, lelkesedé««, csak ahban az asetben fog kifejlődni, ha erős párt. szerveactek vannak, melyek vezetik harcot, melyek sikerre vezetik a doL go zó kát. A pártig ustk* gyökere.« megjavításé nsk alapja a jól működő párfcsopor tok. Ezen keresztül tudjuk aktivizálni tagságunkat, (gy tudjuk megbízni minden, még a legkisebb tenneiési egységük dolgozóit is párt megbízatás «aj. A párlnK-gbi Kitárt netn ügy érlel mezzük. hogy csak a propagandis Iák végezhetik, hanem valamennyi párttagunk is, hacsak egy gyengébb teljesítményű doógozó segítésében, egy étkezési idő alatt tartott rnpgyűlés ben nyilvánul maa. A pártesoporf az amely biztosítja, hogy minden elvtárs a pártszervezetben párt minik át végez zen, bogy így is erősödjenek párt szervezeteink. A pártcsoportvezelő olyan, mint a harctéren a parancsnok aki közvetlenül az első vonalban bar col, egy egység vezetője, és sok eset ben az ő bátorságán, önállóságán, ve zetőkép ességén dől el egy egész üt közel sorsa. Gyorsok elv-társ beszámolójának to vábbi részében elmondotta, hogy párt politikájának megvalósulása min denütt a párt helyi vezetőinek pöli tikai és szakmai ismeretétől U függ Addig amíg a párttagoknak jelentős része nem vesz részt rendszeres okin távban, és nőm fog tanulni, nem tud ja feladatát megoldani, A politikai oktatás egyúttal a tervU-ljesités elem. gívfiietetlen része, a pártépítés alapja Világosan látni, bogy «z n párt szervezel, amelyben néni tanulnak, rjern tudja betölteni vezotő szerepéi. A másik kérdés nz, hogy a pártszer­vezetek a dolgozók legjobbjaival erő síUék meg sorúikat. Bányász párt SBervezeteinkaél nz eddigi példák azt mutatják, hogy ugyanakkor, amikor naponta új hősök születnek a tenne lésben, a pártszervezetbe felvetít tagok száma minimáló*. Hogy mennyire ei hanyagoljuk a földalatti dolgozókká válni foglalkozást, azt mulatja az is. hogy amikor esetenként vonnak fel vételek, azok is a külszíni munkások­ból tevődnek össze. A pártszervezet ftsafc ab ban az esetbem tudja üteg oldani feladatát, ha mindég e.*e|3>on támaszkodik a DISZ-re és a tözneg- srerverélekre. Bányáink dolgozóinak jelentő* része fiatnb főleg új műnké sok és rzcik átnevclásf politikailag «s szakmailag a Í*LSZ döntő pártUie.bi zalása keli, hogy logygn. Az ifjúság lelkesedését kall helovjruii az újért V*ló harcba. Érjítk el, hogy minél löld) és AredniényfiM'IJien vs;g*ett munkája agyon, A DISZ szervezőiek vrömUt^--. in küldjük a fiatal páKtagokát, legyen pártmegitii**tásuk nz, hagy * ft|»Z munkáját erősítsék. Mimién pártlitlkár elvtér* »oll* epv percig se fidej!»,- e(, tmgv íznnáyiutn felelő* a HlSZotilkár fejlődéséért. Munkánkban komoly segítséget fceE, hogy kapjunk a most újjáválasztott szakszervezetektől, a robban kell, hogy mii is megtanítsuk ókét feladatukra. Mimikájuk alapvető hiányossága vök, hogy nem harcoltak kollöen a ,kollek­tiv szerződések betartásáért é* en«)ek követk.cztóben ei.hanyagolták a bá­nyáin,tárán a biztousági hiténkedése két. rárlmepbiza/távként kell kezelni a szakszervezetben folyó munkában a dolgozók egészséges, biztonságos munkafeltételeinek megteremtését. Az MNDSZ-nek is komoly feladatot leeK adni. Le kék küzdeni at eten- aóg ©UenáVóaét, rémhíreit és a lakó. területek bónyá«zaasizonyaiir»ak neve­lését «átyponég foladnónak bel' tekin tent. A városé pArtbi^Usög, a MESZ- HART és a többi pártbteottságok se­gítsék a lakóterületek MNDSZ szer­vese telt, mert ezzel komoly lépést tesznek az eilen»ég ekeni győzelem megvívásáért. Állandóan legyünk tisztában azzal, hogy az ellenség fel­ismerte bányászatunk hataJmaa ja. iontőségét és így romboló munkája a lakóterületekre Is kiterjedt. Ne té­vesszük szem elől egy pE lanatra eem, hogy nem messze tőlünk, megyénk déi határain ott ve-n a minden css- tottre lepómeftt efieneégea band«, amely az ainecrlkai snenátasban meg^ sziavaaott szivzmiMiió dollárból bőség» sem réfloesül, hogy kémeket, diverzón. sokat küldjön országunkba. Az ellen- sóg munkájának felfedése, lelepftarése ás megsonvrai^ítése valamennyi bá­nyásznak, elsősorban kommunista bé nyá&zoknak, de mdnden bányásza*:, szonynak 1» feladata. Harcunk fokozását össze kell kötni a béketalálkozóra való mozgósítással, nőnket, támogat, utat mutat ttináK ítmrlly a termelés fokozására való moz­gósítás mellett az ellenség Teleplozé- aéra i« irányul. Alakítsunk ki minden üzemünkben és takótorületxm * legjobb párttagok­ból és pártonkívüMékbő! álló harcos tiépneve-ócsoportokat. Azoni>an párt- szerv essoteánk 4 mögalakítá*««] ne. hogy azt gondolják, hgoy faladatukat e téren miígoldottók. Feladatuk to. vábbm is Az leez, hogy rendszeresen kéthetenként a legdöntőbb esemé­nyekről tájékoztassák ezeket a nép i^evélőcsoportokai és a helyi terűd- ttókrg alkalmazva mdcUzarekkel, ér. vokknl Wssék el őket. A jól kiválasz. tóit ndpnevelőgárda harcos kiállása meggyőző érved, eredménye* mun­kája biztosítja pártunk tömegbefolytl sónak növekedését, egész dogoz») né­pünk egységes, harcos kiálláséi dől. gozó népünk jövőjéért, békénk meg védéséért Végül föltárva arakat a hibákat, a moly eket ml a megyei pártbizottság rszórói látunk felmerül a kérdés, meg tudjuk-g aj. előttünk áJ-ló feladi tokát odani óe uvj a biztosíték erre. Nem könnyű feladat, ami előttünk de tötünk függ, akik ma itt va­gyunk, hogy megoldjuk-« ezt a frl adatot. Magoldjulí, mert mi meg akar. juk oldani. Biztosítók erre elsősorban a mi párttagságunk, anveJy érzi a fe- le'előssógét, a párttal; « dolgozó nép. pel szemben. Megmutatja ezt az is, hogy olyan nevelés moiiett ami Ad* dig folyt, párttagságunk mégstin fe­ledkezett ©I a kommunista péktamula. té-*ról. Amikor a müs®ikmuh»Mtólí között kBtestük. hogy hány kommu­nista van, akkor Konr-ón «gyetlen agyőt sem tanítunk jő idő óta, de KíESZHART üzemeknél is mindő?-*. *-.« hét ezeknek a száma. Mutatja oz, hogy kommunistáink nem változtál meg, hogy ma üt pártunk legerősebb gérlpcól alkotják 6* várják, hogy mi Imrcra. neveljük őkót. FalődoUvtnk mcgoW.i-ufiboz biztosí­ték a S*»wjetvnió állandó segitségo, amit napró.napivi érzünk munkánk, (ban. Miül idősebb testvér segít ben­taink megöldásához. Most is A leg- jobbjnibót kőt elvtárrsat küldött #eg«it- ségünine, hogy értékes tapasztalataiig kai wgltéék a ini munkájakat Egy" két napos ittlétük után máris otyan r^gitBórjwt koptunk, ami jelentősen megkönnyíti harcunkat az újért való küzdelemben, az eredményes műnké, ban. Gyorsok elvtárs beszámolója végén összegezte bányászpártszer­vezeteink előtt álló feladatokat — Erősítsük meg pártszerveze­teinket azáltal, hogy tömegkajz- csolatukat kiszélesítjük, témas»- kodjnnk a dolgozókra. egyetloa óizrevételüket se hagyjak figyel­men kívül. Leplezzük le az ellen­séget, aki eredményeinkre tör és a tömegek széles bevonásával tá­volítsuk eL Emeljük a vezetéa színvonalút azáltal, hogy az alap­szervezeteket megtanítjuk felada­taikra. hogy • pártbizottságuk munkájának középpontjában a* ellenőrzés legyen. Számoljuk fel a kritikútlan légkört és ne mon»i- junk le a bírálat segítségéről. Biz­tosítsuk a termelési tervek teljesí­tését, sajátítsuk el és alkalmaz­zuk a szocialista bányászat élen- áró módszereit. Építsünk erő*, .lareos, népnevelő apparátust és azokat helyi érvekkel lássuk eL Adjunk műszaki vezetőségeinknek, tömegszervezejeinknek bátran fel- udalokat, és azok elvégzéséről, ta­pasztalatairól számoltassuk be őket. Eredményes munkánk biztoattáv* nagv. nehéz feladatot élltt elénk. H> mi liátran építünk a dolgozóinkra, 1*4- nyászainkra, akkor buráinkat kija. vítj*, örömmel jelenttretjük Rákod elvtársijuk, hogv « Politika! Bírn.ftság lik'd. j:«iuár IU4 határozatát búnys- uzcnieiuk,niél, támaszkodva a konunu- nbtákra, vágreáiajlotluk, — tejeit* {)* l»e*zédét Gyorsok elvtáf*. | A beszámok) után kővetkező hozzá _________________________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom