Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-18 / 115. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! f---------:------------------------------------------------------------------------------a A MAI SZABIBAN» Tekint«« • mueyarsarlósl tanács 1« font«« feladatának ■ täte» megszilárdítását (2. o.) — Munkakezdés a meszeli építkezésen (2. o.) — A Magyar Népköztársaság Minis*, tertanácsának határozata az 1932. évi aratás, behordáa, csépiéi, másod vet és, valamint a tarlóhántás végrehajtá­sáról (3. o.) — Épül a kommunizmus (4. o.) — Béke­találkozóra készülnek délszláv dolgozóink Í5. od — Leve­lezőink, tudósítóink — a munka megjavításáért (5. o.) AZ. M D P B ARANYAM ECYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM ARA 50 FILLER VASARNAP, 1952 MÁJUS 18 ASSZONYAINK A BÉKÉÉRT Május 24—25-én tartja az MN­DSZ III. kongresszusát. Erre a kongresszusra — amely most a nagyjelentőségű béketalálkozó idején leméri a magyar nők éle­tében elért változásokat — me­gyénk MNDSZ asszonyai lelke­sen készülnek. A négy évvel ez­előtt megtartott kongresszus óta hatalmasat erősödött megyénkben is a nőszövetség, amely tavaly ja­nuár óta 15.300 új tagot vont be sorai közé. Az MNDSZ célul tűzte maga elé, hogy asszonyainkból olyan harcosokat nevel, akik bátor ki­állással, saját maguk és mások ön­tudatra való nevelésével leleple* 2ik belső és külső ellenségeink al­ias mesterkedéseit. így járulnak hozzá mindennapi becsületes mun­kájukon keresztül boldog jövőnk építéséhez. Felszabadulásunk óta a magyar nők saját életükön ke­resztül mérhetik le, mit jelent a szabadság. A múltban robotmun kát végző Kollár Józsefné gazda­sági cselédből Egerágon tanácsel­nök lett. A múltban elnyomott nemzetiségiek is boldogan szívják magukba a szabadság levegőjét. Jeránt Mária délszláv napszámos, akit a múltban kizsákmányoltak és elnyomtak, ma mint megyei MNDSZ funkcionárius dolgozik a békéért, boldog jövőnk kibontako­zásáért. Szabad lett az ország és benne a dolgozó nők, akiknek 63yenjogúságát alkotmányunk biz­tosítja. Ma már szabadon választ­hatnak életpályát, olyan mester- séget tanulhatnak, amihez a leg jmgyobb kedvük van. Ugyanazt a bért kapják munkájukért, mint a férfiak. Népi demokratikus államunk messzemenően gondoskodik min­den állampolgáráról. Érzik ezt a magyar nők, akik-évről-évre egy- re jobban kiveszik részüket a ter­melőmunkából. Tudják azt, hogy érdemes dolgozni és tanulni, mert maguknak és az országnak dolgoz­nék. Munkájukkal pedig a békét védik és így nyújtanak segítséget a még elnyomás alatt sínylődő eszonytársaiknak. Országépítő munkájuk közepette egyre többen nyerik el a sztahánovista címet, e9yre többen részesülnek kormá­nyunk kitüntetésében. Trényi Má- a 73/1 Építőipari Vállalat dol­gozója felszabadulásunk után lá­tott neki a tanulásnak, ma már építésvezető. Jó munkájáért el­nyerte a munkaérdemérem bronz •okozatát. Az üzemeinkben dolgozó nők a kongresszusra való készüléssel e9Yre inkább felismerik azt, hogy jj békéért harcolni annyit jelent, hogy a legjobb tudásukkal, min­den képességükkel résztvesznek a mímelő munkában. így mondanak köszönetét pártunknak, győzelme­ik szervezőjének azért a sok jó­éit, amiben részesíti őket. A Por C6lángyár nődolgozóinak 89 szá- ^léka tett vállalást. A béketalál- kozó méltó megünneplésére a Hl. *°ngresszus tiszteletére, versenyre hívták a pécsi üzemek nődolgo- m. Számos üzem elfogadta a ki­hívást, köztük a Bőrgyár, a Do- hánygyár és a MESZHART nő- holgozói is. Kovácsics Józsefné, a SaUolóműhely dolgozója, ,,a szak­ba legjobbja1’ vállalta, hogy el* éii a 150 százalékot, vállalását é?onban túlteljesítette, 195 száza­iknál tart. A Porcelángyár többi dolgozó asszonyai, leányai is lei­den harcolnak a többtermelésért é* a selejt csökkentéséért. Az MNDSZ-asszonyok tevéke­nyen kiveszik részüket a szocia- hsta mezőgazdaság átszervezésé­ből is. Szorgalmas, odaadó mun­kával válaszolnak Titonak és ban­dájának, akik acsarkodva fenik fogukat gyermekeink életére. Min­den kapavágás válasz az imperia­listáknak, azok belső ügynökeinek, a jobboldali szociáldemokratáknak, az osztályellenségnek, a kulákok- nak. ’ özv. Pados Józsefné a mohácsi Béke tszcs dolgozója azzal vála­szol az ellenségnek, hogy az év végére 300 munkaegység elérését vállalta. Egyben versenyre hívta Baranya összes asszonyait — ez­zel erősíti a béke táborát. A du- naszekcsői tszcs nődolgozói elfo­gadták a kihívást, ők is harcolnak a 300 munkaegység eléréséért. Határtalan szeretettel készül ün­nepelni a kongresszust, a nemzet­közi gyermeknapot, amely egybe­esik a június 1-i béketalálkozóval, — özv. Ármin Ferencné, a pécs- várr.di tszcs dolgozója, három­gyermekes családanya. „Gyerme­keim boldog jövőjéért vállalom, hogy 400 munkaegységet teljesí­tek." így indult harcba a kon­gresszus tiszteletére Árminné, aki a tehenészetben dolgozik. Másod­magával látja el 20 fejőstehén gon­dozását. Az élenjáró szovjet fe- jési módszer bevezetésével elérte: napi háromszori fe jéssel, a napi 20 literes fejési átlagot. Ármin Fe rencné, aki este a teheneket gon­dozza, nappal résztvesz a mező- gazdasági munkákban, hogy biz­tosítsa felajánlásának megvalósítá­sát. Az MNDSZ-asszonyok kiveszik részüket a fém- és vasgyüjtésből is. A besencei MNDSZ asszonyok a DISZ-fiatalokkal versenyben gyűjtik a fémet. Egy nap alatt 24 mázsa vasat gyűjtöttek össze. Má- rok községben Mészárosné 240 kg fémet és 24 kiló sárgarezet gyűj­tött. Az MNDSZ-asszonyok nem felejtkeznek meg arról sem, hogy szervezetüket erősítsék. A sza- bolcstelepi bányáseasszonyok 50 új taggal erősítik az MNDSZ-t. Felajánlották azt is, hogy öt bé kebizottságot szerveznek. Népgaz­daságunkat azzal erősítik a kom­lói MNDSZ-asszonyok, hogy vál­lalást tettek arra, hogy megláto­gatják a legényotthon lakóit és ott elbeszélgetnek a bányász dol­gozókkal. Ágitációjukban beszél­nek a munkafegyelemről, felkere­sik a „bumlizókat", megmagyaráz­zák nekik, hoqy több termeléssel a munkafegyelem megtartásával járuljanak hozzá a béke megvédé­séhez. Több szenet termeljenek nagy békeművünk számára a Sztá­lin Vasműnek. Ezenkívül még azt is vállalták, hogy sok új MNDSZ- asszony beszervezésével erősítik szervezetüket. A szentlőrinci MNDSZ-asszo nyok arra törekednek, hogy mi­nél több legyen az idei termés. Ennek érdekében békeőrjáratokat szerveztek. A pártszervezetnek és a tanácsnak jelentést tesznek a lemaradt gazdákról. Népnevelő­munkával felvilágosítják őket, hogy így biztosítsák a növényápo­lás időbeni elvégzését. Lajcsik Lajosné, villányi, háztartásban dolgozó asszony 11 tagú női bri­gádot szervezett. Két nap alatt 35 hold kukoricát kapáltak meg a villányi állami gazdaságban, aho­va ezután is eljárnak dolgozni. MNDSZ asszonyaink a III. kon­gresszusra való készülődésben vá­rosban és falun egyaránt mutas­sák meg hazaszeretetüket. Vállalá­saik maradéktalan teljesítésével harcoljanak a béke nagy ügyéért. Uj sikereikhez adjon erőt a párt és Rákosi elvtárs iránt érzett sze­retet, amely mindannyiunkat el­tölt a szocializmus építése min­den szakában­A fegyelem megszilárdításával is harcolnak a második negyedévi terv teljesítéséért a komlói bányászok A komlói szénbánya dolgozói elma­radással kezdték a második negyed­évet. Bdnyutüzek gátolták nemcsak a fejtések, de az elővájások munkáját is, újabb munkahelyeket pediq nem tudtak biztosítani a dolgozóknak. Emiatt alábbhagyott a verseny len. dülete is az aknán. Az elővájások dolgozói azonban csakhamar segítettek: egymással ver. senyben dolgoztak azért, hogy mi­előbb újabb fejtési frontokon indul­hasson meg a széntermelés. A Helfen, beina John- és a Schvtz.bngádok jó munkájának eredményeként a kék tes üzemben május 14.én újabb ironU lejtés jndult. Elszánt harcot indítottak a munka- fegyelem megszilárdításáért is. A termelő és szállító üzemrészek ver. senyre keltek: melyikük tudja a ko­rábbi 3—4 százalékról 1.5 százalékra csökkenteni az igazolatlanul távol­maradók számát A versenyben szép Az újító-mozgalom fejlődése megkö­veteli, hogy az újításokat is tervszerű- sít sük. Az elmúlt év során üzemünk­ben gyakorlattá vált, hogy üzemünk műszaki vezetője gyártmányok fejlesz­tésére és korszerűsítésére, az önkölt­ség csökkentésére, feladatot tűzött ki, melyre a megoldást újítások formájá­ban várta. Ezen túlmenően az 10ő2-es év máso­dik félévére a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium a Szovjetunióban szerzett tapasztalatok alapján elrendelte a „Műszaki fejlesztési, gazdasági intézke­dési tervek" bevezetését. Ez magában foglalja az üzem fejlesztésére vonat­kozó összes műszaki és gazdasági ter­veket és azok végrehajtására vonatko­zó intézkedéseket. Ez a módszer a dol­gozók széles körét mozgatja meg, kü­lönösen az újítások és észszerdsí/ések vonalán. Üzemünk újítómozgal.mának fejlődé­sét különösen segítették eddig Éxner András és Szentes János esztergályo­sok, akik állandóan újításokon észsze- rűsítésoken „törik a fejüket“, s a meg­valósított újításokat alkalmazzák is. Az újítások és észszerűsítések nemcsak üzemünkben jelentenek előnyt, hanem az újítóknak is. Exner András példán! újítása bevezetése után hihetetlenül megnövelte teljesítményét. Mégis fél éven keresztül nem rendezték a nor­eredményt értek el a Rajnai-köret dolgozói. Ebben a harmadban május 1—15.ig mindössze ótep mulasztottak igazolatlanul. Elérték azt ig, hogy a napi átlagos hiányzás 20—25-re csök­kent, ennél kevesebbre azonban nem tudták leszorítani a mulasztásokat. Most az élenjárók javaslatára el­határozták, hogy a személyes meg. gyözés és nevelés továbbfolytatása mellett újabb eszközhöz nyúlnak. Na. ponta más-más brigád alakul a szta. hánovislákból, párt és szakszer vezeti harcosokból, akik munkaidő után felkeresik falujában, lakásán a mu. tasztót. Fényképezőgépet is visznek magáikkal, s mikor mezőn vagy más munkán érik a „bum izó“ bányászt, mindjárt felvételt is készítőnek róla, amit a főtéri saégyentábtlán használ,, natk fel arra, hogy bebizonyítsák, ho. gyan élnek vissza ezek a megrögzött mulasztók, a két lakiak dolgozótársaik bizalmával. máját, hanem a régi normával dolgo­zott. Havonta körülbelül 1400—1X00 fo­rintot fizettünk ki újítók díjazására. Ebből az összegből jutalmaztuk Ben- csík János lakatost is 800 forinttal, a kábelszövő gépeken alkalmazott újítá­sáért. Benrsik János jelentősen lerövi­dítette a gépgyártást ésiszerűsifésével, amellyel sok alkatrész feleslegessé vált a gépen olyannyira, hogy egy egy ká­belszövő gépen kilencezer forint meg­takarítása van az üzemnek. Az újítási irodába érkező javaslatok 'közül valamennyit értékeljük és az ér­tékelés wtán körülbelül hetven százalé­kát fogadjuk el és a'Tűk ki kísérlete­zésre. Az újflúmozgalom fejlődése kihatás­sal van a tervttfjesítésre is, mert egy- egy jó újítás alkalmazása jelentősen megnöveli a tervteljesitést. Ezt bizo­nyította Exner András példája is. Mi továbbra is népszerűsíteni akar­juk az újító mozgalmat .és ennek ér­dekében mindent megteszünk. Nemrég újító hetet rendeztünk, amelyre 152 újítási javaslat érkezett. Az újítási di­jakat röpgyűlésen adta át a vállalatve­zető aiz újítóknak. Igyekezni fogunk, hogy továbbra is jó eredményeket ér­jünk «1. Pcrlaky Erzsébet újítási megbízott, Sopiana Gépgyár. „1*9 százalékos anyagmegtakarítást értünk el a tervhez viszonyítva“ A Pécsi Porcelángyár elmúlt ne­gyedévi eredményeit vizsgáivá meg. Alapíthatjuk, hogy az 1951 év utol só negyedéhez viszonyítva komoly ja. valóst értünk el az önköltségesökken, tésben és anyag’.akarékosságban, üzemünkben jól dolgoznak a* anyagtakarékossági tele1 ősök, akik ál­landó felvilágosító munkát végeznek a dolgozók között. Komoy eredményt ér el vállalatunk azzal is, hogy sok olyan cikket égetünk a modern alag­út gázkem en cé b en, amelyet azelőtt a körkemencékben égettünk. Itt küld. nősképpen a fűtő-, illetve égetőanyoq megtakarítással á'ü elő önköltségcsök­kentés. Megállapíthatjuk, hogy a legutóbbi negyedévben a tervhez viszonyítva 1.9 százalékos anyagmegtakarítást ért el üzemünk. Az anyag takarékosság terén külön­böző intézkedéseket léptettünk életbe. Ezek magukban foglalják az anyagki. véteitezés és felhasználás fokozottabb ©len őrzés ét és sl, utalványozás meg szigorítását is. Erők az inrtéz>kedések komoly eredményekkel jártaik, külö­nösen az anyagigénylésben­Nagy szerepük van as onyagmeg. takarításnál az üzemfenntartó mühe. lyeknek, amelyek különösen vasból, lémből, fából és épifőanyagokból, a régi sryár bontott és elfekvő ócska anyagait használják ie', új termelési eszközök készítésére. Ezen a terüle. ten havi 3—4000 torint megtakarítást érnek el brigádjaink. Az áprilisi tény számokat és a má­jusi felhasználásokat vizsgálva meg­állapíthatjuk, hogy az anyag-takaré­kosság és az önköltség csökkentés« terén további előrehaladást tesz a vál_ Utat. Knrurz Sándor Porcelángyár. Havonta 1400—1800 forintot fizetnek ki újításokra a Sopianában A sellyei járás számos községében befejezték az első kapálást (Tudósítónk jelenti): Legfontosabb feladatunk most a mezőgazdasági munkában, hogy min­den erőnkkel, minden időt kihasznál­va, a kapálást végezzük. Különösen fontos ez most az eső után. hiszen a nedvességet csak úgy tudjuk megtar­tani a talajban, ha a leüllepedett ta- iajt porhanyóssá tesszük a kapálás által. A növényápolási munkák végzé­séről ír levelében Illés Gábor sellyei járási tudósítónk is: „A májusi eső után, szinte felléleg­zettek az összes vetések, de járásunk dolgozói tudják, hogy ezután mi a legsürgősebb teendő. Késlekedés nél­kül, azonnal hozzáláttak a cukorrépa, kukorica, burgonya és a többi nö. vény kapálásához. Mintha újjászületett volna minden, szépen zöldéi a határ és gazdag termést ígér. A magyariele- ki Gerő Ernő tsz-ben egy kultivátort alakítottak át kapálógépnek, hogv ez­zel i« meggyorsítsák és megikönnveb- bítsék a kapálás gyors elvégzését. Bors János csoporfctag egy mfltrágyaszóró gépet szerkesztett, amely egy ember munkáját kétszeresére emeli és emel­lett a végzett munka sokkal tökélete­sebb. A magyarteleki csoporttagok látták, csányoszról Uj Március tszcs is el- atározta, hogy követi a jó példát,.ők i átalnkilották a kultivátort, kapáló­épnek. Termelőszövetkezeteinknél cgv e jobba« elsajátítják a Szovjetunió ejlett agrotechnikáját. A tekla falui 'őrös őrség csoportnál is azt tnpau­lailták, hogy a Szovjetunió példájának követés« több termést jeleni. Ók is, valamint a felsőszentmártoni délszláv dolgozók szovjet módszerrel vetetlek és jóval szebbek vetéseik, mint az egyénileg dolgozóknál. Az egyénileg dolgozó parasztok kö­zött is vannak szép eredmények a nö- vényápolási munkák terén. Ahol a ta. nács jó felvilágosító munkát végez, ott megvan az eredmény. Ezt mutatja Kis­asszonyfa, Csányoszró, Szörény, Gyöngyfa községek példája, ahol már valamennyi növény «Cső kapálását be­fejezték. F.gész járásunkat hátrahúzzák Zá- dor, Fettend, Sumony községek, ahol még éppen hogy megkezdték a nö­vényápolási munkákat. Nemis csoda, hiszen ezekben a községeikben a ta nácselndkök ig úgy vélekednek, hogy ráérnek még a kapálással. Itt az ideje, hogy szakítsanak azzal a régi, maradi gondolkozással, amivel csak az ellen, végeinket segítik. Az időben végzett jó növényápolási mimikánkkal bizo­nyítsuk be itt, a határszélen, hogy szilárd, tántoríthatatlan harcosai va­gyunk, nagy ügyünknek, a békének.“ A mohácsi járás nyerte el a megyei pártbizottság vándorzászlaját a begyűjtési versenyben A sertcsbegyüjlési versenyben ko­moly küzdelem alakult ki különösen a mohácsi és siklósi járás között, a versenyben hol az egyik, hol a másik járás került az első helyre. A tegnapi értékelés szerint a mohácsiak vezetnek így öle veszik ma át ti megyei párt­bizottság vándorzászlaját. A verseny­ben második a siklósi járás és mind­össze csak néhány százalék választja el őket a mohácsiak eredményétől. A siklósi járás a megyei tanács ván­dorzászlaját veszi át. A vándor zászlók átadásánál a járá­sok legjobban teljesítő dolgozó paraszt jal vesznek részt. A járások közül legrosszabb eredmé­nye a sásdí járásnak van, de nem sok­kal jobb a pécsvttrndi járás eredménye srui. A sellyei járás eddig az utolsók között haladt a sertésbegyüjlésben, de uapról-napra fokozza eredményeit, így a hatodik helyre ke-Ji’t. Míg a pécsi, szigetvári, valamint villányi járások lemaradása nemcsak n sertésbegyüjtfs- ben való lemaradásuk miatt. van, ha­nem asért is. mert ezek a járások a tojás- és tejbegyüitésbon is jelentőt mértékben lemaradtak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom