Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-14 / 111. szám

PART ÉS PÁRTÉP1T ÉS * A párttagok bírálata segítségével javai a ktiköayösi pártszervezet Btiankája A komlói kökönyösi pártszervezet munkája az 1952-es év elején úgy né­zett ki, mintha a párt vezetősége egye : dü] lenne a termelés felelőse, vagy , annak az építkezésnek vezetője. Mun­kájában nem támaszkodott a dolgozók széles tömegeire, nem karolta fel az alulról jövő kezdeményezést, a hibá­kat, amelyeket észleíl leginkább csak megállapította, de nem javította ki. Ez leginkább a termelésben éreztette ha­tását. Januárban és februárban nutgy roll asxprvexetlemtég ux építliexétt területén. A szervezetlenséget mutalta aiz is, hogy az egész építkezésen nem volt elegendő anyag, így nem volt a dol­gozóknak sem biztosítva elegendő munkaterület. A dolgozók sorba jár­ták az irodákat és kérték: „Adjanak szabadságot, ha munkát nem .tudnak biztosítani.“ Ez nem ás volt csoda, mikor az építésvezetőség így „sirán­kozott“ a dolgozók közölt: „Nincs munkaterület.“ „Ha ezt a munkát be­fejezik, hova helyezzem magukat.“ Az építkezésen lassan az a szel­lem alakult ki, hogy mindenki «siránkozott*4, ahelyett, hogy meg­oldották volna a problémákat. Ebbe a szervezetlenségbe belekerült a Pártszervezet is. Ahelyett, hogy ki­ment volna a pártvezetőség a tagság, 8 dolgozók közé és kikérte volna a lg vé!etnfnvüket a hibák okairól, beszélt volna arról, milyen hatalmas jelentő- » *ége van annak, hogy idő előtt át tud i; iák adni n bányászoknak a lakásokat ás milyen veszteséggel jár, ha lema­radnak, mert ezzel akadályozzák azt, hogy minél több szenet szállíthasson a komlói bánya a Sztálin Vasműnek \ ehelyett a párt szervezel vezetői *Ryszerűen csak belenyugodtak abba, *m;t nz építésvezetőség mondod. Anyaghiányról panaszkodtak, de azt elfelejtették, hogy a minlsz tartanára leltároznia az nnyag. takarckossággal kapcsolalhan a kökönyösj építkezésre is vonatko­zik. DarabtégCák, vasdarabok, deszkalntl- Iadékok szerte-szét hevertek az épít­kezés területén/»’Ezt maga a párl- szervezet vezetősége sem látla meg, vagy ha meg is látta, nem sokat tör- rödött vele. Pedig ezeknek a szerte­szét heverő daraboknak összeszedésé- vel pótolni tudták volna az akkor mu­tatkozó anyaghiányt és népgazdasá­gunknak is hatalmas összegeket taka­rítottak volna meg. „Ez sokáig így nem mehet". Látták ezt a párttagok is. Ekkor javasolta a pártvezetőség felé Farkas Adám vezetőségi tag. hogy hívják össze nz összes műszakiakat és együtt beszéljék meg a feladatokat, találjauak megoldást az építkezés te­rületén lévő szervezetlenség megszün­tetésére. Ezen a gyűlésen képviseltet­ték magukat a pártcsoportok is. Az értekezleten felszínire kerültek a prob­lémák és azóta javulás mutatkozik a kökönyösi pártszervezet munkájában, mert ha nehezen is, de hoxxtí fogín It n hibák kijavít ásáhox. A tröszt vezetőitől pedig erélyesen megkövetelték,' hogy nagyobb gondot fordítsanak az építkezésre. Néhány nappal később a kökönyösi építkezé­sen meg.szünl az anyaghiány. A hibák kijavítását nagyban elősegíti az a tény is. hogy a Magasépítkezés igazgatója, Bicskái elvtárs megfogadta a hírála tot. Ha hiányosságot vesz észre. — olyat, amivel egyedül nem tud meg­birkózni. azonnal a pártszervezet tit­kárához, Winklen elvtársihoz siet se­gítségért. Azonban voltak még más hibák is a pártszervezet munkájában. A párttagság egy része nem járt rendszeresen a taggyűlésekre, el­maradtuk a politikai iskoláról. A márciusi taggyűlésen Kerner, elvlárs ezért megbírálta a vezetőséget. El mondta: A vezetőség a hibás, hogy ennyire lemorzsolódtak nz esti iskolák. Ennek oka az. hogy a párt vezetősége nem neveli, nem vonja felelősségre azokat az elvtársakai, akik megfeled­keznek a kötelességükről. Kerner elv­társ javasolta, hogy a pártevoportok legyenek felelősek azért is, hogy a brigádjukban dolgozó elv-társak re.nde- sen kivegyék részüket az oktatásból. Ezt a javaslatot a pártvezetőség he­lyeselte és hozzáfogott annak végre­hajtásához. Eredmény: nincs igazo­latlan mulasztás a taggyűlésekről és a politikai iskoláról sem. A dolgozók alulról jüvő bírálatá­nak felkarolása azt eredményezte a kökönyösi pártszervezet életé­ben, hogy mindjobban merték bí­rálni a vezetőséget. Igv munkájuk teljesen megváltozott ami a termelésben is megmutatkozik. A pártcsoportvezelők kéthetenként beszámolnak munkájukról. Legutóbb például beszámolt a Moncold-brigád párlcsoport bizalmija Forgó elvtárs, aki örömmel mondta el: brigádjukban minden egyes dolgozó azon van. hogy a tervét teljesítse, a muníkán minden­ki rendesen megjelenik és munkaköz­ben vagy ebédidő alatt foglalkoznak a többi dolgozókkal. A műszaki vezetők mindjobban lát­ják, hogy a pártszervezet segítsége nélkül nem tudnák feladataikat valóra váltani, nem tudnák felépíteni az új szocialista bányavárost. Javulás van a pártszervezet munká­jában. de nem mondható el az, hogy a kökönyösi pártszervezetnél már min­den rendben van. 4 népnevelőhálóxat •nég mindig nines kiépítve. Azok a népnevelők, akik vannak, azok is csak papíron vannak meg, de fel­adattal nincsenek megbízva, pedig a népnevelőhálózat kiépítése és a nép­nevelőkkel való foglalkozás lehetővé tenné azt, hogy az építkezés területén a még mutatkozó hiányosságokat mi­nél hamarabb kijavítsák. Valósítsák meg következetesen n minisztertanács határozatát a godisai tszcs-ben A jó munkához szükséges többek között az is, hogy a járási tanács mc zögazdasági osztálya is betartsa a mi. nlsztertandcs határozatát. amelv elő. írja, hogy a járási tanácsok agronó. musai nyújtsanak segítséget a terme, lőszövetkez.eteknek a mezőgazdasági munkák elvégzéséhez és munkájukat elsősorban a terme’őszövetkezetekben élért terméseredmények alapján kell mérni. De a mezőgazdasági munka-, kon kívül más fontos kérdésben is se­gíteni kellene a csoportot, például a munkaszervezet kiaiaktosabnn. a munkafegyelem megszilárdításában, ami a godisai csoportnál pédául na­gyon gyenge lábon áll Megvan ugyan a brigád, a bfiigád- vérető is, de csak papiion. Hohmann Mátyás né, akit briguidvezetőnek vá­lasztottak, még máig is azt mondja, „Ugv mondják, hogy én vagyok a brigádvezetö, de én nem fogadtam el, mert hát nem nőnek való az/“ Hoh- manné nőni is vette át a brigádterü­letét jegyzőkönyvileg. Mivel magyarázható, hogy sem el­nök. sem brigádvezető, nincs a cső. portban? Honnan erődnek ezek a hi­bák? E őször is onnan, hogy a járási tanács mezőgazdasági osztálya abban a reményben ringatja magát, hogy a godisai csoportban minden jól halad és nem törődik a csoporttal A hibák másik oka, hogy a csoportban nincs pártmunka. Bnkurecz Mártonná elvtársim, a- part- titkár. de ő egyedül képviseli a párt_ szervezetet is, mert másik párttag nincs a csoportban. De ha Bakurecz i lvlársnő többet törődne a csoporltal. már Hohmann Mátyásné sem úgy ve. lelcedne, hogy: „Nem nőnek való a hrigádvezetőség'‘, hanem megmutatná, hogy a nők is megállják helyüket minden munkában, ugyanúgy, mint a íérliak. Akkor ma már nem Baku­recz elvtársnő tenne az egyedüli pari. lag a csoportban, hanem sok becsü­letes dolgozó büszkélkedhetne a párt. tagsági könyvvel. Ehhez azonban még szükséges az is, hogy a csoport becsületes tagjai, megismerjék, milyennek kell lenni egy párttagnak. Ez pedig hiányzik a go- disai tszcs ben. Hiszen egy kommu. nistiának mindeneket")íl példamutató­én ke!' dolgozni, de Bakurecz elvtárs. nő nem mulat példát. Amikor kapál­ni kellene, kijelenti, hogy beteg és nem tud dolgozni. A járási tanácsra és járási pártbizottságra vár a feladat, hogy rövidesen rendet teremtsenek a godisai tszcs-ben, hogy segítséget ad. janak a hibák kijavításához. Számol­ják fel a járási tanács mezőgazdasá­gi osztályán azt a nézetet, hogy ahol dicsekszenek, csak ott van hiba és oda kell kimenni. A godisai tszcs példája azt. mutatja, hogy ott is 'e. hélnék hibák, ahol május elsejére be fejezték a vetést, abo-1 általában jól dolgoznak a csoporttagok. Ez azonban még mm jehmli azt, hogy a godisai csoport nem lehet gazdag, virágzó sző. vetkezet, hisz jónéhány lelkes tagja van a csoportnak, akik jó munkát tudnak és akarnak végezni, csak se­gíteni kell őket F/.enkívü szükséges, hogy munkájukban állandóan a mi- niszterianács határozatát tartsák szem előtt és e határozat alapján kezdjék meg a vezetés megjavítását. ‘ L. J. At országos cső kftvetlkezfchcn erőteljes fej töltésnek indult minden növény el ti sefti íj n csapadtk. Az esőzések 1ví>** vetkezLéhrn knpúsinrfivényeink is szinte ugráss/.eruen növekednek. Sokhelyütt (íz esŐzétek hciúsűra sziiksi'jesxJ vált a burgonya toltésr. De n boséyr.* r.io- pftdrk nemcsak mczögazilnsiigituk v<>~ ucinjri. honfiú a gnr frjJvdC^i < « Jr)rm sít ja. Kiért fell^t!en*ül NZÜkséT-’s, ho^y az es«'» után mindeuiiii lialaditktalsiniii] kinpA-ljanak. 7r/fo fótiért/ BEKCMOZGALMUS/k HMM : A villányi járásban a békvkisgyü léseken békrbizedtaágokut alakítanak a június 1 i béketalálkozó tiszteletére. Az eddig beérkezett jelentések szerint több, mint ßfi utcai hékcbizultság ala kuli meg az élenjáró dolgozók bevo­násával. így például Boly községben t2. Mocskán 5, 1‘etcrd községben 4, Mórokon. Bezedeken, Pócsán. Naev- biidniéron 4 4, l'alkonva községben Villányban pedig 7 békebizottság alakult meg. * A károlymajori állami gazdaságban nagy szomorúságot okozott az hír, hogy n minisztérium nem engedélyez­te a Béloianniszmajor elnevezést, mert n gazdaság lemaradt a munkákban. A dolgozók elhatározták, úgy dolgoznak, hogy őszre kiérdemelhessék a Beloian. niszmajor elnevezést. Kovács Istvánné gyapolos brigádvezető például nem­csak a termelőmunkában mutatja meg a többi dolgozóknak, hogyan kell ezért példamutatóan dolgozni, hanem a társadalmi munkában is. Mint bé- kebizottsági felelős, mozgósította a major dolgozóit, békebizottságokat ala kítottak a brigádokban és nívós békc- kisgvűléseket tartottak. * A komlói békebizottságok is lelke­sen dolgoznak, hogy a megyei béke­találkozót kellően előkészíthessék A Magasépítő Vállalat békeblzottságal hétről-hétre békeműszakokal és előtte békekisgyüléseket tartanak. A jó béke- agitáeiós munka eredménye meg is látszik. A hiányzók számát a volt 10 15 százalékról 4 százalékra sikertltt leesökkenteoiök, a Szerelő Vállalat békebir.ottsága pedig már fi sztabáno vlstát nevelt. * A mohácsi üzemi és kerületi béke- felelősök elhatározták, hogy 70 béke- kisgyűíést tartanak. A kisgy ülések ej pontosan előre megbatározott terv szerint tartják meg. Feltérképezték a várost, meghatározták, hogy milyen utca melyik házában tartják meg a békekisgyüléseket. Különösen a dél szláv dolgozók által lakott utcákra fordítanak nagy gondot, lehetőleg dél­szláv előadókat küldenek ki, hogy a délszláv dolgozédt saját anyanyelvükön tarthassák meg a békekisgyüléseket. * A kesrtti héUebizottság jó mnnkájál kiváló begyűjtési eredmények bizonyít ják. Nemrég például a hé kék isgy ülé­sek részvevői felajánlottak, hogy ak tiv népnevelőmön kát fejtenek ki n be gyűjtés sikeréért. Munkájuk eredmé­nyeképpen másnap már 1880 darab tojást gyűjtöttek be. „ Tovább harcolok teljesí'menyem növeléséért“ A Sopiana Gépgyár öntödéjében dolgozom, mint betanított tormázó. Mielőtt idekerültem, a mecsckoljai állami sző'őtelep dolgozója voltam. 194G.tól, 1950 ig dolgoztam ott, azután kerültem a Sopianába segédmunkás, nak. Hamarosan megszerettem az üze­met, ügyelni kezdtem a lármázok munkáját. Abban az időben már ott dolgozott Barna és Tóth szaktárs a tormázógépnél. Jól termeltek és amel. lett szívesen beszélgettek velem a szakmáról. Fél év után elhatároztam, hogy megtanulom a formázást. Szóltam Braun elvtársnak, az öntödei mes­ternek. ö mindjárt azt válaszolta, hogy már az üzemvezetőség is foglal kozott olyan tervvel hogy több se. gédmunká-st betanított munkássá ké peznek ki. Nagy volt az örömöm, mert másnap már a formázógepen dolgoztam. Bar. na és Tóth szak társak ott áütak mel­lettiem, ügyelték a munkámat és se­gítettek. Megtanítottak a mesterség minden csínjára Ha látták, hogy ne­hezebben megv a mukká, tanácsokat adtak: „Ezt ne így lógd meg! Ha így csinálod, akkor könnyebben megy!“ —. és megmutatták mindjárt a jobb fogásokat. Az első napokban elég sok seleftet csintíltam. De harmadnap már égé. szén föl ment a munka. Ekkor telje, sitménybétbe kértem magam, mert úgy éreztem, hogy az is segíteni log teljesítményem gyors emelésében. 80 százalékot értem e! az első napon. Bz a szám napról-napra emelkedett Kukoricamorzsoló szájrészt tormáz. tam és mindig jobban belelöltem a munkába. Hamar elértem a 100. majd a 120—140 százalékot. Ha új munkát kaptam, mindig visszaesett a teljesít­ményem. de háromnégy nap alatt újra felemelkedtem, mert Barna és Tóth szaktársak minden munkánál megmutatták a helyes munkafogáso. kát. Most már második éve végzem ezt a munkát. Idén, április negyedikén nagy kitüntetés ért. Megkaptam a sztahánovista ok'cvelet. Most minden vagyam az, hogy jelvényei sztaháno vista legyek. A fiatalabbaknak most már én is segítséget nyújtok. Barna és Tóth‘ i,zaktársakkal elhatároztuk, hogy Kisrt Jánosból, aki szintén segédmunkás- ként került az üzembe, sztahánovis. lát nevelünk, öt most éppen úgy se. gít/ük, mint engem segített valaha Barna és Tóth szaktárs. Jelenleg 1953 évi február havi tét. vemet teljesítem. Nemrég volt az üzemünkben békeröpgyűlés. A június elsejei béketalálkozó tiszteletére azt váfalom, hogy június 1-ig belejezem 1953-as márciusi tervemet és foko. zotlabb segítséget nyújtok Kiszt Já­nosnak. Most 180 -200 százalék kö­zött mozog az átlagteljesítményem. Van egy gátló körülmény a mi üze­münkben, amely egyes üzemrészekben akadályozza a terv teljesítést. Például az esztergályosoknak rosszul adagolj ják a munkaanyagot Sokszor cseré!1 ni kell, amit kiadnak. Ezzel a felesle- gcs anyagcserével sok drága idő vész kárba. Az öntődében sokszor késtek a munkalapok, de ezen a hibán már javítottak. Tovább fogok harcolni teljesítmé­nyem növeléséért és igyekszem, hogy a megengedett négy százalékos se- lejlet alacsonyabbra szoríthassam le Elmondta: ' MOLNÁR GÁBOR formázá. Sopiana Gépgyár. Szlíihánovista szinten termelünk Mi, Kovács János kubikos brigádjá­nak dolgozói május 1 tiszteletére vái- ial’uk. hogy teljesíiményünjtet 190 szá zalékra fokozzuk. Vállalásunkat telje síleltük is — kétszáz százalékos ered­ményi ériünk el. Ezt az eredményün­ket is tovább akarjuk fokozni és új vállalást teltünk augusztus 20-a, az alkotmány ünnepének tiszteletére. Meg fogadtuk, hogy továbbra is larljuk a sztahánovista szintéi és biztos vasvok l>e.nnc, hogy ez sikerülni is fog. A bri­gád minden tagja úgy dolgozik, hogy győzelemre Vigyük a vállalásunkat és ha az új szakszervezeti vezetőségünk jól működik majd és segít bennünket eredményeink elérésében akkor ang. 20-ra kétszeres sztahánovisták ieszüak. N'usszer Péter sztahanovista kubikos. Jó! megy a sertésbegyüjtés, ahol példát mutatnak a tanácstagok Nagy jelentőségű a begyűjtésben * párttagok és a tanácstagok pbéd.nnuta- tásn. Ezt mutatja Dnnaszekcsö község példája is. Dunaszekcsön tavaly rosszul haladt a begyűjtés, egész^ megyénkéi hátrállalláik. meri maguk a tanács tagjai is halogatták a kötelezettsée (el- jesllésél. I> • tanullak n tavalyi hibá­ból és mo-i n he-gyüjlési állandó bi- zotlság valamennyi tagja te’.jesiMte elsó lélévi köielczcdtségét. Példái mu­tatóit a pórit it kár elvtárs és a párt­tagul,-. így érte el Dunaszckcső, hogy moat műn ■:.<■/ utolsók, hanem az elsők közölt halad megyénkben. ■Vem így van ez KIrálgegffházán, ahol még alig egynéhány százalékra leljesfteilék nz el«ö félévi tervet. Nem is csoda, hiszen n tanácstagok sői na : e járási tanács elnükli- Ivelicsi-. Vörös elvtársin" srm teljesítette a vállalt tér- mészt theni sertésbendúsi kötelezettsé­get, annak ellenére, hagy var, miből teljesíteni. UU van a liízo az óljában és ezt a község dolgozó parasztjai ,s tudják, és arra hivatkoznak, ha Vö­rös eh társnő ráér. akkor ók is ráér nek. Romonga község jól teljesítő dolgozó parasztjai Is szégyenkeznek azok miatt, akik községükben halogatják a kötele­zettség teljesítését. Mi-gvémk legrosszab­bul teljesítő községei közölt ven Ro- ntouya. Bedig óik Is tudnák teijoyilctw n tervet s a lemaradásnak egyedül a tanáes és a Iá-gyűjtési állandó tözotf- sag az oka. \ la-gvüjtcsi ren/Icletet nem ismerteitek kellően a do!gozé> pa- raszlokkal. Maga a lantié sei nők sem tanulmányozta át alaposan és lazán kezelte a hizottsertés begyűjtést. Ms«a is a-7l hí résziéit*, hogv [nincs ,r-|és “ A''ii mentek ki a h yszirvre. Irurem tervszeratlenül ütemezték he a: éjö- álhdbentlást. Ennek következve, „ve az, hogy eildi« a kötelezettségüket mind­össze 22 százalékra leljesíWh'k pisiig vau vertes <a kö/M*^I)cu büvett. f \&'Jimienscbein András, elvtárs a go. ! ~®ai termelőcsopoit „elnöke" sok /’n;Os kéréssel fordult már a sAsdi •yási tanácshoz, de ka nincs is olyan *•0*110 fontosságú kéiése, ha Sásdra ‘ *«Wv, első útja mindjárt a járási ta_ I ácshoz vezet. Szeret elbeszélgetni n Tiport életéről, problémájáról, mert ’•Von beszélgetéskor kap csak vala- Segítséget a járástól. Pedig Blu- t ®ktnschein elvtárs aztt szeretné, ha ?. járási tanács tagjai többször meg t írogatnák csoportjukat és a helvszí- megvi ín mának sok tisztázatlan, problémát, amely bőven akad * °soportban.. Azonban a járási tanács nem ad elegendő segítséget, j J10^ a problémák tisztázódjanak. á?'11 segitj kólóén a csoportot a hl. Jt1"1 kijavításában. Blumenschein elv. többször hívta ki csoportjukhoz j j. járási tanács instruktorait, de Ba- , ** c'-vtárs így válaszol: [ ^ Ahoi panaszkodnak, ott nincs ..‘al -.. Ott megy rosszul minden, , j.iní dicsekszenek ős oda kell nekünk í*WU BÜnW’’• akart... MaOukm ^. nines semmi haj. mrt/us elsejére ^p/ minden vetést Pelcjezlck. . M/- ^ * mennénk a maguk csoportjáhozt e"* megyünk ki!,.. t, Abbati igaaa van Ba’ázs e'vtársnak. n,,'í'is elsejére a godisat cso- j (U la<Tok már végeztek a vetési, fryjy'- Oem jelenti azt, hogy a cső. r'ban minden rendben van. minisztertanács április 24.1 hatá. a többek között ezt írja elő: tdí^. Iermelősz0velkezet elnöke az *qv^bizottsfjg határozatai alapján, méi,-'1' telelásséggcl irányítja a tér. i lelp/«g0P°rt gazda'kodását. Az elnök I ke*/.? nzért, hogy a lermelöszóvet. 'n állandóan emelkedjék a tor vedt°*aiJj ezzel kapcsolatiban a la. Irp., ' , yoina ea nndjén a godlsai •?e„ tt>aj1 i*. GodLsán azonban egé- l ’ niÄs a helyzet. Először le ,,*> elnök « csoportban. „i'i,i,>etWrh~r , , ' JVik Vl, ne‘h evtirsiit ugyan elnök. aSztották mir rég, de ő nem Jár* ^ 01 «z elnökséget. Balázs elv pb»t ‘ n'*gvon jól tud 'a., hisz. ö vol t n°<Tv rí te látta. ^^Por^ u®*m*chi'in elvtárs erről a ■ ^'lésről }p* jegvzökönvve. a'-'. Vagy t.ilán ez nem is S; n v!r •*fl7í '«• “ú; u: nmes e’mik, a c*opor 'n I n*S nem fele! semmiért. A vasárnapi és hétfői esőzések !>' fékonv hatása nagyon elörolcmHlelle pr»T»Mtságunk harcát a nags óbb l**' rné*írt. Minden nfménii kivétel nélkül erőteljes fejlődésnek iminit. Araknál a gabonaféléknél, amelyek már kalászul- i'll: — a ‘rozsnál, ősztúrpiuuU — a ka- Ián; nőoolredé'c ugyan megállt, de a magvak HllyÓt, muiysúgát gyéfí-apltotta. ,\ tavaszi kalászosoknál 1 azonban Hinni a fej. mind a szem növekedéséi

Next

/
Oldalképek
Tartalom