Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-13 / 110. szám

A Termelőszövetkezeti Tanács ülése A T«rmelős»iveffloaK*i Tanács va, «sLnap a parlament épületében ü'éet tartóét., amelyen ti tennefŐszővettafeze, te.k gazdaságii m-egis-aíláídiiásAró! és mimkaf egyetmének megerősítéséről ewVto minisztertanácsi határozat vég. nebajtásávad kapcsolatos feladatokat tángryata meg. Réeztvett az ülésen Dobi István, a Minisztertanács elnö­ke, a Tenne löszövotkexetj Tanács el- sake és Erdei Ferenc földművelés- ügyi miniszter. Martól esi János, a Term elősző v>et- kauetii Tanács titkárának megnyitója rtfeán Dobi István, a Tanács elnöke is_ mer tette a mi rasrtertanóc« határozat végrehajtásával kapcsolatos tennáva. tbtcoA. Bevezetőben a Termelőszövetkezeti Tanácsnak 1951 december 29-e, meg­alakulás® óta végzett munkájáról és a Tanács tevékenységéinek jelentősé’ géről beszélt, majd így folytatta: Ami a Termolőszövetkezeti Tanács működése során eddig történt, az csupán az alapkő letételét jelenti. Tengernyi a feladat, amely még e őt_ tünk áll. Ezek közül meg kell ragad, nunk azt, amelv központi helyet fog. fal el, amely, ahogy mondani szokták, a döntő láncszemet jeewtri, amelynek megoldása a fejlődés egés7 láncát elő­re vonja. Rákosi Mátyás elvtárs, egócz népünk forrón szeretett, nagy tanítómestere, rámutatott arra, hogy a mi munkaterületünkön ez a feladat, a döntő láncszem: a termelőszövetkezetek belső megszilárdítása. Sa earn a téren jól végezzük a doJ» gonkat, akkor ez nem sok idő múltán sokszorosan meghoznia majd a gyü­mölcséi. A termelószövertceeetek megszól árdí teáét nagyban eőaegití a., a ha térő- oa\ amelyet a Magyar Népköatársa. ■ág Minw®tertanácsa röviddel ev- elítt, 1953 április 24-én tett közzé a tonnelöazövetkeaotefc gazdasági nveg- •rilárdításárój és munkafegyelmének Biéjperóaitóséről. Ari hiszem, mind. tyafafí egyetértünk abban: nekünk most minden erőnket, figyelmünket arca heti összpontosítanunk, hogy mi. né! jobbam, minél lelkiismeretesebben valósítsuk meg ezt a határozatot. Azzal keld kezdenünk a dolgot, hogy megismertetjük e határozatot a termelőszövetkezeti tagság széles tő. mogeiveL El toeiU érnünk azt, hogy legkésőbb ennek a hónapnak, má­jusnak végéig minden termő öszövet. keseti tag megismerkedjék a minisz - tertanácsi határozóit tartalmával és «»■'emével és mélyen meggyőződjék •zról, hogy a megvalósítással terme- V5*zöve«k«zeiének, magának és csa­ládjának ügyét mozdítja előre. fel kell hívnunk a figyelmet a mi. nisztertanácsi határozatnak arra a ré­szére, amely az új, fejlett növény, termelési ét állattenyésztési eljárá­sok bevezetéséről szót. Erre nagy gondot kell fordítanunk. Csakis en. n«k a valóravákásava emelhetjük fel fjwmejőszövetkrtzeteinkat a valódi nagyüzemi gazdálkodás szintjére. — Beért honosítjuk meg a gazdálkodás, ban azokat a kiváló módszereket, amelyeket a világ élenjáró mezögQi. dósága, e Szovjetunió mezőgazdasága kísérletezett ki és valósított meg Már a mi hazánkban is számos példa iga- soíja a®!; hogy éppenséggel nem jár­tak rosszul ott, ahol négyzetesm ül­tették a kukoricáit és a napraforgót, pótbeporzást vittek végihez a kukori cáréi, napraforgónál, pillangós navél nyéknél, vagy a rozsnál és nem sej. oáJták a fáradságot, hogy háromszor, esetleg négyszer is megkapá ják a ku­koricát és egyebet A Miniszter tanács hadár oaa*a szel- tomén-ak megfelelően jóval többet kell termünk a imáik érdekében, hogy győzedelmeskedjünk ar évszázadom émaradottságnak, az etikénye'.meske- désrvek. az egyhelyben topogásnak akadályain és diadalra vigyük az új. •z élenjáró gazdálkodás zászlaját. Pártunk, államunk minden támogatást »egad ehhez. A siker így egyedül rajtunk, a termelőszövetkezetek doh gőzéin áfc. Beható gondot keH fordítanunk ar. «i, hogy megerősítsük a munkafegyel. met a termelőszövetkezetekben. íti. aojiyos, hogy ezzel az állandó gazda­godásnak, gyarapodásnak valóságos kincses hártyáját tárjuk fel. Csak ar­ra kcM figyelemmel lennünk, hogy ez . idd: drága kincs, hogy arannyá változtathatunk át minek« órát és műiden percet, ha megbecsü'jük és jól kihasználjuk. Csak arra kall fi­gyelemmel tennünk, högy mi: miénk #2 OféSság. Ezért el kél>! jumuúk oda. hogy a teitnelőszove&kezetek minden ogyes lagja rendszeresen járjon munkába. Ez elengedhetetlen követelmény. A szöveJcoz« nem klub vagy vendég­fogadó, amelybe miiiderdci akkor látó. gat el, amikor éppen kedve izottvan. hanem a közös társadé:mi munka »zínhelye, amelyben a részvétel meg- tisrté.ö kötelezettséget jelent. A cso­port minden tagjának ott és akkor keH elvégeznie munkáját, ahol és amikor arra magának a szövetkezet­nek szüksége van, Kii önösen fontos azonban az, hogy mindenki a hülyén tegyen éppen akkor, amikor a mun­ka'dandárja következik el, amikor egyetlen dolgos kezet sem lehet nél­külözni. Mindenkitől meg kell köve» teint azt, hogy a növényápolás ide. jén mintegy negyven, dz aratás és cséplés idején mintegy 30, az őszi rmmésbetakazítás idején mintegy 30 munkaegységet teljesítsen, amint er. ee a helyi körülményeknek megfele. l6en batóromstol kozott a vezetőség. A kötelező munkaegységek teljesítése évente legalább 120 mimkaegység megszerzése: ez valóbán a legkeve­sebb, amit öntudatos szövetkezeti dol_ gozótól el kell várnunk. A munka tégy elem megszilárdításé, nak a7 az alapja, hogy a munka min. den területén bevezetjük és követke. zetesen végre is hajtjuk a munkaegy. ségekben történő elszámolást, Enélkül szövetkezeti, szocialista munkategye- lemről szó sem lehet. Csakis etz a módszer felel meg a szövetkezeti pa­rasztikig igazságéraeténok csakis ez a módszer kerüli el a káros egy omlós, dit. csakis ez a módszer teszi érde­keltté a dolgozókat teljesítményeik fo- kozáaában. Szorgalmaznunk kell a nőknek és álfa'óban a termelőszövetkezeti cső. /adok tagjainak a bevonását is a közös munkába. Ezzel olyan, tartalé­kokra tehetünk szert, amelyekkel megkétszerezhetjük, sőt sok esetben meg ie háromszorozhatjuk a termelő szövetkezet jövedelmét, — s ugyan­így maguknak a termelőszövetkezeti családoknak a részesedését az évvégi zárszámadáskor. Ezen a téren elsósor. ban a szövetkezet vezetőinek kell példát mutataiak. Még kell mondanunk aat. is, hogy nem kopogtatunk zárt ajtókon, ami­kor a nőket a termelőszövetkezetbe hívjuk. A legitöbb helyen a munká- mark, az alkotásnak olyan vágya él az asszonyokban és a leányokban, a ver­senynek, a vetélkedésnek olyan ked­ve követel érvényesülést bennük, amelyet bizony nem értékeltünk ed­dig eléggé, amelynek bizony nem szenteltünk eddig elegendő figyelmet. Engedjék meg, hogy maguknak a szövetkezeti feleségeknek és lányok, naik is azt tanácsoljam: követeljék tagságukat a termelőszövetkezetben! Hivatkozzanak arra, hogy a föld, ami­vel a férj belépett a csoportba, volta, képpé® közös tulajdon, úgy Is telek- kenyvezték, a juttatás is úgy történt. De ne elégedjenek meg ezzel sem. Követeljék helyüket a termelőszővet. kezet vezetésében is Magyarázzák meg mindenütt, ahol ezt még nem értették meg, hogy régen elmúltak azok az fdőlc, amikor az asszonyt a főzőkanál mellé száműzték, „hallgass“ volt a neve, ha a férfiak körében fro, moly dologról folyt a szó. Napköziolthonokat, bölcsődéket kell létesítenünk, a termelőszövetkezetek szociális alapjainak igénybevételével, Érezzék az asszonyok, hogy a szövet, kezet szerető gondoskodással, figye­lemmel fordul a szükségleteik felé. Ezt a kérdést éppen.séggel no tekint­sük másodrendűnek, megoldását ne halasszuk el. Ahol csak lehet, állítsuk fo! a szövetkezetekben a kényelmes, tiszta gyermekotthonokat még ebben a hónapban, még 1952 májusának vé­géig, hogy az aratási munkálatok ide jére már készein álljanak. A munkai egyelőmmel párhuzamosan meg kell szilárdítani termelőszövetkezeteinkben az állami fegyelmet is. Az állammal szemben fanná ló kötele, zettsége.k teljesítését megköveteli a népi demokrácia törvénye, amely saezvt óe sérthetetlen és mindenkire egyaránt kőtelező. De megköveteli a becsület és a hála érzése is azzal az ál’amnial szemben, amely a földet osztotta, amely a dolgozó parasztok szövetkezeti összefogáséit lehetővé tét. te, s amelynek segítségét, támogatá­sát a szövetkezét sokféle módon él­vezi. Kétségtelen, hogy az állami fegye­lem s különösen a beadási kötelezett ség teljesítése terén sokait javuit a helyzet, A minÍ97.tertanácsi határozat végre, hajtásával kapcsolatban szerelném azt is emlékezetbe idézni, hogy több fi. gyeimet kell szentelnünk a munka alapos, jó megszervezésének. Ezen sok múlik. Gondoskodnunk kell ar­ról, hogy az évi termelési terv olyan eleven erővé váljék, amely minden nap szilárd keret és új meg új ősz- tönzést ad a tevékenység minden te rületén. Hogyan érhetjük ezt el? — Olyan módon, hogy felbontjuk a tér vet, elkészítjük a nagyobb munka-' szakaszok kampány terveit, őzen be. jül a tíznapos időközök brigádterveit Megismertetjük minden brigáddal, ezen belül minden munkacsapattal és ahol csak ez lehetséges, például a kapásnövényeknél — mindenegyes dolgozóval is a magia feladatát. Ilyen módon a terv tükörré válik, amelybe minden nap bele kell tekintenünk, s amelyből megláthatjuk, hogy tettünk eleget kötelezettségünknek, milyen számadásunk van saját lelkiismere­tünk és népünk iránt, seégyen. vagy pedig be-csület és dicsőség jut-e szá munka osztályrészül? — Szólnunk kell arról is, hogy az eddiginél jóval többet kell tennünk a termelőszövetkezetek munkaverseny, mozgalmának kiszélesítésére, Ez adjű a kezünkbe a legbiztosabb emeltyűt a munkatervek megvalósításához, a termelőszövetkezetek fejlesztéséhez, felvirágoztatásához. Jelenleg 2.660 tér. meliőszövelkezet áll egymással páros­Versenyben, ugyanígy 2718 brigád ve ■téikedik egymással, egyénileg pedig 10.220 tag méri össze erejét. A verseny térhódításához minden bizonnyal nagymértékben hozzá fog járulni az. ha népszerűsítjük a mi­nisztertanácsi határozatnak azokat az intézkedései:, amelyek a terven fe­lüti teljesítményeik premizálásiról szólnak. Ezek jelentős anyagi ju-ba.l_ mazásb.un részesítik azokat, akik a növény terme lé-;ben vagy az álCatte. nyésztésben túlhaladják a meg szabóit hozamokat. Az ország legjobb szövet­kezetei pedig, amelyek példásan gaz­dálkodnak, magas terméseredménye­ket érnek el é-s beadási kötelezettsé. get két is pontosan teljesítik: el log. ják nyerni a Minisztertanács vándor, zászlaját a vele együtt járó tisztessé­get és dicsőséget és nem utolsó sor­ban a 100 ezer, 50 ezer vagy 25 ezer forintot ki£cvő pénzjutalmat. A továbbiakban arról beszél Dobi István, hogy a termelőszövetkezetien beKil a fegyelmi és ellenőrző bizott­ság álljon feladata magaslatán, maj-j így folytatja: Mindezen túlmenően az a legdön. több, hogy kialakítsuk az. állandó cr. kölcsi ellenőrzés közszellemét a sző. vetkezeti tagság körében, hogy a bri­gádértekezletek vonják lelelösségre a fegyelmezd'énekét, hogy a közgyűlés, a csoportértekezlet gyakoroljon rend szeresen bírálatot, ha kell, dicséretet, ha kell kipetlevgérezést, hogy a szé. gyen tartson vissza mindenkit a ló. gástól, a naplopástól, a rendbontástól. Ez lényegében véve c szövetkezeti demokrácia megvalósítását jelenti Végül, de nem utolsó sorban arra szeretnék kitérni, hogy a miniszter- tanácsi határozat végrehajtását csakis abban az esőiben tudjuk biztosítani, ha az elnök személyes fe!elö.-sóc|vt az eddigieknél hatásosabban érvémvesit. jük. Dobi István beszámolója után számos felszólalás hangzott el. Az elnök a szövetkezet egész tevékenységéért a maga személyében felel. Az elnök egyen határozott, és ke­mény, ne tűrjön meg semmiféle laza ságot a fegyelem torén. Dobi István ezután foglalkozott a termelőszövetkezetek olött átlő idő­szerű feladatokkal, a növényápolás: munkák kérdéseivel, az aratás e öké- szitósével, majd a Termelőszövetke­zeti Tanács tagjainak feladatairól szólít és beszámolóját így fejezte be: — A tanács tagjai érezzék át*«/ irá­nyító szereppel járó felelősséget és fejtsennk ki minél szétes.ebbkörű, minél telkei el ih és eredményesebb tevékeny­séget. Munkájúik középpontjában éppen »►őst természetesen a miuUrlcrtanácsí határúm! »varébajtáia, a növényápolás és az aratásra való gondos felkészülés álljan. Ha így járunk el, akkor kö­zelebb hozzuk a termelőszövetkezeti mozgalom, a s/ocializinus végső győ­zelmének időpontját hazánkban, tta így járunk el, akkor megfogadjuk Rá­kosi Mátyás elvtársitok szavait, ame­lyekkel ■i termelőszövetkezetek és gép­állomások élenjáró dolgozóinak máso­dik országos tanácskozásán a követ­kezőkre intett bennünket: „A nagy ütkö­zet, a dolgozó parasztiéig zömének megnyerése még előttünk all. Es az elv társak jó munkájától függ, hogy nit~ •yen gyorsan fogjuk megnyerni az üt­közetet. Mert hogy megnyerjük, afelöl semmi íHséa ni not.“ Tánczos Ferenc, a nagykanizsai Vörös Csillag termelőszövetkezet elnö­ke javasolta, hogy a kolhozok példá­jára nálunk is minél több termelő- szövetkezetben létesítsenek saját termé­keiket feldolgozó üzemeket. Alrnási János, a parcsalmai .,Rákost' termelőszövetkezeti csoport elnöke el­mondotta, hogy a területek kijelölése egyéneikre és azok felelőssé tevése a immtkáért, a töl »bi között azzal az ered miénayel járt, hogy * tagok fokozot­tabban vonták be a munkába család­tagjaikat ö maga is négy családtag­jával dolgoarik a csoportban. Erdei Ferenc földművelésügyi mi­niszter kiemelte, hogy a tavaszi mun­káikban a termétősnövetkezetek általá­ban jól megálltaik a helyüket. Knmek volt köszönhető, hogy máj in elején a vetéssel jobban álltmik, mint a múlt évben. A tonnolővziövetkezetek és • gépállo­mások együttműködéséről szólva hang­súlyozta, hogy a gépállomás gépeivel az áltomiás vezetője rendelkezik. A szénabetakairítással kapcsolatban kiemelte, mennyire fontos a rétek, használatlan legelők, töltések stlb füter- méeérnek betakarítása rs. Különösen hangsúlyozta o kiadási, bevételi előirányzat gondos elkészíté­sének nagy jelentőségéé. Ar ilyen elő­irányzatban szereplő minden szóim esz- kő®zé váltok w. állami fegyelőm, a munkafegyelem megír,llAirdílásé.bao és mozgósít arra, hogy a lermelőoziövct- kezetok terveiket teljesítsék, sőt túl­teljesítsék. Magyari András, a földművelésügyi minisztérium állattenyésztési főosztálya nak vezetője elmondotta: Habár az utóbbi időben az úA-’alton vésziéi a tor» ni (4őazü vetkező tokit >en nagy fejlődést mutált, az eredmény még mindig nem kre'pigí.Kő. Egyik oka ettetek, hogy a ter­melőszövetkezetek még mindig nem élnek a fejlesztőit biztosító valaanetiy- nyi lehetőséggel. így példáid a takar- mánybázis jelentősen fokozható volna, ha gondosan végeznék mindenütt a szénabe fakarit ást. A most áll találni n »xoikúsos nuJWlrezeT mcllkitt a -lóthe-rc ós .1 lucerna izén« táp anyagának jelentős része kávbavénz. Részletesen ismertette atzt a szovjet módszert, amellyel ezt a tépanyíigvesztesiétget meg lehet aka- «Mlvozni. Pásztor Ferencné, n gádoron vGerő“ termelőszövetkezet agronóimisa a meg­művelendő tarület egyénekre tPj'ó föl­bontásainak eflőnvéről beszélt. Szöret- kerzetéiben nagy eredményt érteik el a inunkaversonyben azzal, hogy naponta i'merte!bék a,z egyes l«-igádial; tel (esH- mémyét, niépszerűsítetbHk v jól teljesítő­ket, a munkáiból elmaradó tagok »t pedig kipellenigiéreztléik. Losonci Pál, a barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet elnök« eAmomdona, hogy a gépállomások idén Sottw^ry me­gyében so kikel jobb munkál vegyítek, miiut a múlt éviben. Ez nagyrészt an­nak köszönihetö, hogy sok traktoros ma már, mint a temieSöszővetflov et tagja dolgozik. Gyenge Károly, a földművelésügyi minisztérium AStG főosztálya politikai osztályának vezetője rámutatott, hogy erősíteni kei! a gépállomások és tor- nu-hVtzö ve tik eretek közötti kapcsolatot, A legfontosabb felavlat a izerrődéseí, pontos bctairtiäsa. A gépállomások ag rónámírsatrurk az eddiginél sokkal per gyobb segítséget kall ngujtaniok a tér' melőszövetkezeteknek. A twmtelösaő- vvlikezeteJc tísroiw tegjobb dolgozóikéi! küldjék eá * gépállomávokra tvaktori«- tának. A továbbiakban elmondotta, boffy idén a nagy a teomelőszÖTelltezeteknéí 714 gépet ótalakttamak a Rre<ijuk -féőe gyrvrv sápléire. Fodroezi Irt jós, a mihá/yi Táncsics fsz elnöke elmondotta, hogy termelő izövetkezetük numkájálha egyre inkább bevonják a nőket, nemcRak a« áftaé- tenyésztésben, na. álkatgorulonási mur- kában, hanem a kertészetbe« i« alakí­tottak tnáir női brigádot. Helvesnek tartja, hogy dlVogidaben a tszekben dolgozó iparosakat is bér vonják a mumkába. Mike István, a környei Dózsa 1st el­nöke elmondotta, hogy a terű let febwz- lás nagyon jól Iievák náluk- Termelő- szővetikiezetnikl>en a csaíádtagrtk 85— 90 száza lu'ilía kivesra részét a kősóé munkAből. M. Tóth Gyula, a tiszait obi Táncsics tsz párti it Icára elmondotta, hogy már megtárgyalták a miniisatertanán-s habi rozftt.iit. Ennek érveimén vökén t a tag súg olbatározfa, hogy nki igazoHatíauml tivolmarad. attól nvunikaegységet von­nak le. Kovács Gg. Pálné, nz ndani/i Béke tszcs rlnökr elmoodoUa, saját trakto­rosukat küVlfék el a gépállomásra, aA>i igen jó munkát végez, Amig nem voK sajAl traktorosuk a ^éfpőlíloíit'árhom, »pirr te áll and ó volt a torzsaik ódái köztük. Kolheti Károly rggetemi tanár fel­hívta ti figyelmét arra, hogr kő lőtt ta­lajon, szárazságra hajló időben ige« helysei, ha a szántál eifitt alaposa« tórvsáiznak. Matotcsí János, ti Termclöszöoctke zeti Tanács titkárának feKzóIalása után az ülés részvevői egyhangúlag határozatot fogadtak el a miinirsztw- taniáoi határozatának végrohajtAsáva I kapcsolatos ton*n.K-a tőkről és feladatok- r/rt, ma jd Dobi Intrván, * mnmi»zit>ert'fi- nács el nöki a Termelőszővet kereti Tanács elnöke válaszolt a fcftszólalá »Okra. Eltörölték a jegyrendszert, új pénzt vezettek be és leszállították az árakat a Bolgár Népköztársaságban Szófia (TASZSZj: Közzétették a Bol­gár Népköztársaság Miirisztertanácsá- és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának haitározatút a pénzreform végrehajtójáról, az é el- raiszerjegyrendszer elitörléséről és a kiskereskedelmi árak csökkentéséről. A pénzreform biztosítja a leva vú_ sárlóképosségénok emelését és a leva vaUiteárfotyamáruik nugszilártiltását, a világ eg szilárdabb valutája, a szov. jet rubel alapján. A bolgár nemzeti valuta tehát független lesz a dollár, tói, amely válságban van és állandó­an értékte'enedlik. A határozatnak megfelelően 1952 május 12 tői új pénzt bornak forgalomba. A leva árfolyamát a következő­képpen állapítják meg: egy leva 70 sz to "ink a, egyenlő 1 rubellel. A pénz cserét 1952. májú« 12.16! l$ig ke'l végrehajtani. A jelenleg forgalomba^ Jérvö pénzkészletet korlátlan összeg­ben cserélik be. 100 régi tava egyen lő 1 új leva arányban. A munkabért, éa a tiseteletdija­kait, a nyugdíjoka*, ösztöndíjakat é* más hasonló fizetéseket, valomint a határoeutbnn előirt munkabére raciest 100 regi leva egyenlő 4 új leva arányban számítják át. Átértékelik a lakosság takarékpénztári és bankbe­tétjeit és folyószámláit, a magán tae- reskedolmn éö ipairi vállalatok pénz­készleteit é3 a hitelintézetekben az államosítás idején zárolt számlákat, sib. 1952 május 12461 a! tőrük a kényé:, fiiSizt, tésztaféléik, rizs, növényi és ál­lati zsiradék, hús, hal. stb, jegyeket és minden áru terén áttérnek a sza­bad forgalomra. 6—50 százalékká csökkentik az élelmiszerek árát. Az Ipari áruk árait 5 20 százalékkal csökkentik. Az éteimiszerjoqyjmdsBrr ertöHésé vei egyidejűleg május 10-tól Vetődő- döen 1300—-2400 lávává' (régi pénz Jég vökben) emelje a munkások és ál- kalmozotitak havi munkabérét, ernolik a nyugdijakat és a tanulók ösztön­díját is. Harci szövetség alakult Dél-Koreában Phenjan (TASZSZ): A koreai lapok beszámolnak arról, hogy a Délkoreai Hazafiak Harci Szö_ vétségét alakítottak a haza megmen­tésére a., amerikai és japán imperia­listáktól és a nemzeti Áru'óktól. .4 hocnethti hattifoslroh foglyulejtették Doild dnudártákornokot Kuszon (Uj Kína): Dodd dandárrá- ték körül, amelyek előtoészuleteket bornokot a kocsedoi 76. «zámú ha1 di fogoly tábor vércakezü. kegyetlen parancsnokát a hadlloglyok május 7-én fog!yulejtettél: amiatti feiháboro dásukb&n. hogy az amerikai agresszo. rok a legdurvább osiközökkel vissza akarják tartani ftker. A hadifoglyok fiöaies cselektmlnye tolje.sen jogszerű e tervállás a klbírhatailan bnrbársá. golekaj szemben, A tábort legyvsres cMpatoi Vft­tertek a támadásra A/ amerikai tetressvorok újabb vér­fürdőre. a7 eddigw-knél is kegyetle­nebb öldöklésre készülnek, hogy meg. törjék a bátor hadifoglyok e’Jenállá- sat. Bizonyos azonban: aemroiléte k* gyetlen eszközzel sem lehet elnyom ni bt. amerikaiak fogságába került koreai és kínai hmrccábknak azt a» akaratát, hogy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom