Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-09 / 107. szám
2 1982 MÁJUS 9 NAPLÓ A Német Szocialista Egységpárt központi bizottságának távirata Sztálin elvtárslioz óerlin (MTI) A felszabadulási ün eep alkalmából a Német Szocialista Egysé-gpárt központi bizottsága az alábbi távirutot intézte Sztálin elv- társhoz; «Drága Sztálin Khtárs! Hetedik évfordulóján annak a nap nak, amelyen a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította a német né. pet a hitleri fasizmus alól. szerencse- kivonatainkat fejezzük ki Önnek e történelmi győzelemhez és u német nép azívbőljüvö köszönetét tolmácsoljuk azért a nagylelkű segítségért, «melyben a Szovjetunió az ön vezetése alatt népűnket az egységes, füg getlmu demokratilTus és béke-szerető Németország léteefTózásáért folyó küzdelemben részesítette. E napon kegyelettel emlékezünk a Szovjet Hadsereg elesett hőseire, akik életüket áldozták azért, hogy népünket és más országok népeit felszabadítsák a hitleri fasizmus igája alól. A Szov jet Hadseregnek a német inl- iitarizmns é.s imperializmus felett aratott győzelme tette lehetővé Németország demokratikus és békeszeretö erőt számára, hogy huzánk egy harmad részcbeni történelmi jelentőségű vál-. biztatásokat hajtsanak végre és valóban demokratikus és békeszeretö rend szert teremtsenek. Ezen az ülőn haladva. a Szovjetunió kormánya na^v segítségével jelentős eredményeket retünk el a Német Demokratikus Köztársaság politikai, gazdasági és kulturális életének minden területén. Ma. 11152, május 8-án, hét észtén deje annak, hogy a Németország által viselt háború befejeződött. Németországnak azonban még mindig nincs békeszerződése, szét van szakítva és Ny ugat-Németországban a bonni csnt- lóskormány az amerikai angol háborús gyujtogatók szolgálatában lázas sietséggel készül a keretszerződés meg kötésére, hogy visszaállítsa a német inilituriziniLst és imperializmust. A német nép szíve mélyéből köszönetét mond önnek, drága Sztálin elvé társ, azért a béke megszilárdítását célzó nagy kezdeményezésért, amelyet a Szovjetunió kormánya tett a béke. szerződés előkészítésének kérdésében u nagyhatalmakhoz Intézett jegyzékével. valamint a német békeszerződés alapszervezetének kidolgozásával. Kijelentjük, hogy a német nép va ■amennyi békeszerető és hazafias rétege minden erejét latba veti a szovjet kormány javaslatainak megvalósítása érdekében és meg elszántabbau hareol a Németországgal való béke- szerződés megkötéséért. Egyben kijelentjük; megszervezzük lia/áuk demokratikus vívmányainak védelmét, hogy megakadályozzuk és visszaverjük az ellenség minden támadását Küztársa Ságunk ellen. Mindent megteszünk azért, hogy tovább erősödjék a Német Demokratikus Köztársaság, az egységes, demokratikus, békeszerető, független Németországért folyó nagy nem zeti harc szilárd alapja KüszöntjUk önt. drága Sztálin elvtárs, ezrn a német nép számára tlir- tenelinl jelentőségű évfordulón és új, hatalmas eredményeket kívánunk önnek és az egész szovjet népnek a kom iminiznms építésében, a szovjet haza és az egész békeszerető emberiség javára.“ Nam ír tábornok nyilatkozata a teljes fegyverszüneti küldöttségek szerdai ülésén Kíeszon. Az Uj Kína hírügynökség tudósítója jelenti: Nam ír tábornok, a koreai-kínai küldöttség vezetője a fegyverszüneti tárgyalásokat folytató teljes kíidött_ «égek május 7_i ülésén nyilatkozatot tett, amelybe« a többi között ezeket jnondotta: — önök április 28-áTi kijelentették: a, ülések zárt formáját tartják d legkedvezőbbnek arra, hogy általános megoldás jöhessen '.étre a még rendezetlen kérdésekben A zárt illé seken azonban nem vott lehetőség az előrehaladásra, önök makacsul elzár, kóztak a vita elől és a zárt üléseket csupán arra használták le. hogy a világ-népei előtt leplezzék az igazságot. Küldöttségünk ezért hivatalosan javasolja, hogy vessünk véget a zárt üléseknek és a teljes küldöttségek a mai naptól kezdve nyilvános üléseket tartsanak. Április 28-án önök javaslatot terjesztettek elő amelyben az egyetlen engedmény, hogy elállnak a koreai re pülőtéri berendezések korlátozására irány ülő követelésüktől. Változatlanul ragaszkodnak azonban a felügyrdöbi. r.otíság tagjaiként általunk jelöli semleges nemzetekkel szemben tá. masrtotf észsz.arűtlen ellenvetésükhöz és kitartanak amellett az egyoldalú, méltánytalan követelésük mellett, hogy visszatarthassák több, mint 100 ezer foglyulejtett emberünket önök semmiféle elfogadható ma.- gyarázatot sem tudtak — ós most sem tudnak — adni arra, hogy az általunk kijelölt semleges nemzetek bármelyikét is visszautasítják — folytatta Nam ír tábornok. Küldöttségünk azonban — hogy mielőbb létrejöhessen a Jroreai fegyverszünet, május 2-án a kővetkező méltányos, kom promisszumos javaslatot tette: Ha önök elállnak at tői a követelésüktől, hogy □ repülőtéri berendezések kor. látozásával beavatkozhassanak bel. ügyeinkbe és elfogadják a hadifo. golykérdésben tett észszerű, kompromisszumos javaslatunkat, abban az esetben mi hozzájárulhatunk ahhoz a javaslatukhoz hogy a íelügyelöbi- zóttság négy semleges nemzetből áll jón. — Küldöttségünk — hogv elörelen. dítse a hosszó ideje zsákutcába jutott tárgyalásokat és kölcsönös engedmé nyék folytán rendezze a kérdést — a hadifoglyok ház a telepi‘.ősének kér_ désében már március 21-én és március 27-én nagy engedményekéit tett önöknek, önök azonban folytatták arra iftánVuló észszerűden kísérletüket, hogy az őrizetükben tartott ösz- szes emberünkre a kalmazzák az úgy. nevezett önkéntes hazatelepülés élvét és azzal hozakodtak élő. hogy mintegy 70.000 embert telepítenek haza. Ilyenmódon önkényesen vissza akarják tartani több, mint 100.000 emberünket Mig önök az őrizetükben tartott 176.000 emberünkből csupán hetvenezret akarnak hazatelepíteni, addig mi hajlandók vagyunk hazatelepíteni a gondozásunk alatt álló ősz szes — 12.000 emberüket. — Világosan és félreérthetetlenül rá kell mutatnom, hogy semilyen kő. rülmények közölt seim fogadhatjuk cl ezt az egyolda'ú észszerűden jávasla. • tűk ail és bűnös mesterkedésüket. Ez csupán azt bizonyítja, hogy önök a legcsekélyebb mértékben sem tőröd, nek fogságba esett katonáik érdekeivel és szándékosan halogatni — sőt esetleg meghiúsítani — akarják a fegyverszüneti tárgyalásokat. Mi a hadifoglyok hazate',építés ének elvével kapcsolatban március 21-én elterjesztett javaslatunkban és március 27 i módosítási indítványunkban nagv engedményeket* tettünk. Május 2-i ál. talános javaslatunkban nagy engedj ménvt lettünk a semleges nemzetek kijelölésének kérdésében. Május 2-a óta azonban önök nem hajlandók érveléseinket meghallgatni és javas- atainkról tárgyalni. Es nyíltan kijelentették, hogy készek bármilyen hosszú időn át továbbra is figyelmen kívül hagyni érveléseinket Ez nyíl vánvaló kísérlet a fegyverszüneti tót gyalások elnyujlására és meghiusítá. sóra. A koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek küldöttsége mindiq a fegyverszünet mielőbbi megvaosu lásáért küzdött és ezért türelmesen tárgyalt önökkel. A leghatározottab. jian visszautasítja azonban az önök bármilycai egyoldalú, észszerűden javaslatát. önöknek a tárgyalások e ö. rehaladása érdekébe,, újból fontolóra kell venniök álláspontjukat és fői kell hagyniuk azzal az önkényes magatartásukkal, hogy nem hajlandók megvitatni javaslatainkat. Mi minden tőlünk telhetőt elkövetünk. Kizáró, lag önökön a sor. hogy a kővetkező lépést megtegyék — tejelte be ryi. I latkozatát Nam ír tábornok. allstreet kezében delmi ügyletek lebonyolításához szükséges szervezettel. A körülbelül tizen öt volt nagy export és importvállalat helyeit a mai napig kii kereskedelem lebonyolítására körülbelül 250 külön. böző vállalat kapott engedélyt.“ Az állami vá lalatok feloszlatásának • reformját“ más „reformok“ is követték A titóisták és a, USA kormánya közötti áruló egyezmények következtében a legfontosabb jugoszláv érctermelö iparvállalatok. — főként a koncentrátumokkal és színes lémmel foglalkozók amerikai és angol társaságok kezeibe kerültek Másodszor a titóisták az ipari és kereskedelmi* vállalatokat átadták volt tulajdonosaiknak és az új kapitalista elemeknek. Harmadszor a titóisták a falusi szövetkezetek vezetőségébe ku- lákoka;, gazdag parasztokat é* más spekuláns elemeket helyeztek. Ezen a módon Jugosz'úvia egész gazdasági élete a külföldi és helyi kapitalisták kezébe került, akik megkezdték a /u. goszláv nép gyarmati kizsákmányoló, fit. lennek a kapitalista n-iinelési és kereskedelmi ná ózamak az egész országban való létrehozása man a titóisták amerikai mintára mind. ezeknek a kereskedelmi, termelő és bevásárló vállalatoknak megadták a jogot hogv o jugoszláv gazdaság ki. szlpolyozott kincseit külföldre szá lit. súk és onnan azt hozzák be amit csak akarnak .uni nekik nagyobb hasznot hoz. A jugoszláv külkereskedelem a W \ Nemzetközi Gazdasági Kon- *-“* ferenciával kapcsolatban, “ melyet folyó év április 3-tól 10-ig ter_ Jedó időben tartottak meg Moszkvában és amelyen az összes kapitalista és szocialista államok képviselői resztvettek, — a belgrádi árulók nz angoLaimerikai imperializmus ügynökei, a Borba cfmü lapon, más titóis- ta újságokon és a rádión keresztül azt kürtőitek világgá, hogy a moszkvai találkozás csak „politikai manőver". A titóisták nyíltan ellenzik a népek közötti gazdasági kapcsolatok helyreállítását, a Kelet és a Nyugat közötti árucsereforgalom újrafelvételét és kiszélesitését. Nőm nehéz kitalálni, hogy u titóis ták, a washingtoni és londoni liábo. rús gyújtogató uraknak ezen hű szó _ gál miért uszítanak oly epésen a világ népei közöttj gazda-ági együttműködés kifejlesztése ellen A titóisták a külkereskedelem terü. leién bevezetett „reformok" útján a kapitalisták kezébe adták Jugoszlávia kincseit és Jugoszlávia külkeres kedelmi lorga'mát alárendelték az angol-amerikai imperiaUstók háborús gyújtogató terveinek Az amerikai és angol szakértők által kidolgozott „rc_ foraiokkal“ a titóisták felszámolták a külkereskedelem él'-aml monopóliumát, melyet a néptömegek nyomásé ra Jugoszláviának a győzelmes Vö- -ös Hadsereg általi felszabadulása utá. 1 években valósították meg és visz oállttották a kapita ista külkereskc. v’met. Lenin szaval, hogy n reskedelem állami monopóliuma nélkül nem lehet egy ország gazdasági ön. állóságát biztosítani, újbó: megdönthetetlen erővel nyertek beigazolási Jugoszlávia elvesztette gazdasági és jolitikai függetlenségét és az amerikai é.s angol imperialisták-gyarmatává vált. A titóisták imperialista uraik parancsát te jesítve, eltörölték a köz. ponti és köztársHsági gazdasági minisztériumokat és lervbizottságokat, beleértve a külkereskedelmi minisztériumot is. Felszámolták a?t az álla mi irányitó szervet, amelynek feladata volt a külkereskedelem ái ami monopóliumának megvalósítóén Ezzel egyidejűleg a titóisták {elszámolták az összes állami kereskedelmi vá la latokat, melyeket a kivitel és behoza. *a! lebonyolítására alapítottak és a külkereskedelmi árucserére cngedélyt adtak az összes ,,kereskedő mi és tér. melés'i vállalatoknak‘*, beleértve sok amerikai, angol és más külföldi ke. reskerlelmés iparvállalatot, valamint a titólsla ku'ákszövclkczeteket. Az „Internationale Wirtschaft“ Béc=ben megjelenő burzsoá lap. ez. év február 2'J én cikket közölt „Eltörlik a külkereskedelmi monopóliumot“, melyben a kővetkezőket Írja: „A jugoszláv külkereskedelem szer veretének és rendszerének második radiké is változása volt az összes mo. nopolisztikus külkereskedelmi válla latok felszámo’ása. Jugoszláviában ma áruk kivitelével é* behozataléval e v. ben minden termelő és kereskedelmi vállalat foglalkozhatok azZBt a fellé- kű/keJée'lel. hoqv rendelkezik a külV“resv< Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a Csehszlovák Köztársaság felszabadításának hetedik évfordulója alkalmából Rónai .Sándor elvtárs üdvözlő távirata K Jement Gottwald elvtárshoz Klem ént Gotlnahl elvtárs nak, í Csehszlovák Köztársaság elnökének. I * -yi.ngedje meg Elnök Elvtárs, hogy a cseliszlíovák népnek a hős Szovjet Hadsereg által történt felszabudítása hetedik évfordulóján a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanács« és n magam nevében szívből,|ih<í Szerencsek! vállalóimat ti-jezzcin ki. A magyar nép ezt a napot együtt ünnepli a csehszlovák néppel. A magyar és a csehszlovák népet testvéri egységbe fűzi közös felszabadj tónk, a dleső Szovjetunió és a nagy Sztálin iránt érzett mélységes hála, valamint a szocializmus felépítéséi t és a béke megvédéséért vállvetve vívott közös harc. Szívből kívánok önnek é.s a csehszlovák népnek további nagy sikereket a szocializmus építésében és « bék®harcban. RÓNAI SÁNDOR a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökié Dobi István elvtárs üdvözlő távirata Antonin Zápotoezky elvtárshoz Antonin Zápotoezky elvtársnak, a Csehszlovák Köztársaság Minisztertanácsa elnökének, Praga. A Csehszlovák Köztársaság felszabadításának hetedik évfordulója al. kalmából fogadja Miniszterelnök Elvtárs a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és az egész magyar nép legőszintébb üdvözletét és baráti jó. kívánságait. A magyar nép testvéri együttérzéssel ünnepit, azokat a kimagasló st kereket, amelyeket a csehszlovák nép /elszabadulása óta országa szociális, la építésében elért s amelyek jelentős tényezőivé váltak a béke megvédéséért folytatott harcnak További nagy eredményeket kívánok a Csehszlovák Köztársaságnak abban a bátor és kitartó küzdelemben, amelyet a Szov jefunió. vezette béketábor soraiban vív a haladás és a béke ügyéért. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársasáa Minisztertanácsának elnöke, Kiss Károly elvtárs üdvözlő távirata Viliam Siroky elvtárshoz Viliam Siroky elv társnak, A Csehszlovák Köztársaság minisztcireinökhelyettese, külügyminiszter Prága A Csehszlovák Köztársaság felszabadításának hetedik évfordulója ajka inából kérem, fogadja legforróbb jókívánságaimat. A baráti Csehszlovák Köztársaság népe ezen a napon büszkén tekint, hét vissza azokra a nagy eredményekre, amelyeket felszabadulása óta a szocializmus építése, a Szovjetunióhoz és a béketábor országaihoz fűződő barátság elmélyítése, a. imperialista provokációk visszaverése ós a békéért vívott harc torén elért. Bizonyos vagyok abban, hogy a Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság barátsága és együttműködésé a jövőben még tovább fog erősödni és egvre jelentősebben fog hozzájárulni a nagy Szovjetunió által vezetett béketábor további sikereihez. A baráti Csehszlovákia népének nagy ünnepén szívből kívánok továb, bi sikereket a szocialista építésben és a,7 imperialista háborús uszítok és ügynökeik ellen a tartós békéért folytatott harcban. KISS KAROLY a Magyar Népköztársaság külügyminisztere A testvéri Csehszlovákia ünnepe Uét esztendeje, hogy a Szovjet 11 Hadsereg Csehszlovákia területéről kikergette és megsemmisítette a német fasiszta megszálló csapatokat, teljesítve ezzel a sztálini parancsot: a hitleri fasiszta uralom alatt nyögő népek feíszabsdítását. Milliók és milliók életét mentették meg ezek a májusi dicső napok, A német fasiszták a csehszlovák nép fizikai megsemmisítését tervezték és részben végre is hajlottak, minit Lidice községben, ahol az egész falu lakosságát legyikolták. A háború végén pedig, néhány nappal Berlin a'.- cstc e.őtt még az volt a hitleristák terve, hogy Prágát ellenállásuk utolsó fészkévé építik ki. Ugyanekkor az an- gol-am'-rikai bombázók bombazáptírt zúdítottak a még épp és u már saét- ro-mbolt gyárakra, bogy ha a nép kézéin* kerülnek majd, sokáig ne tudhassák beindítani a termelést. A hősies ellenállási mozgalom azonban nem nézte tétlenül a barbár pusztítást. Május 5-én fegyvere» felkelést robbantottak ki.az ősi Prágáért, gyáraikért, a szabadságért és váriák a szovjet felszabadító csapatokat. Berlin elfoglalása után Sztálin elvtárs parancsára elindultak a szovjet tank- (>9ztuguk. Szédületes iramban törlek Prágn felé. Közel egymillió német fa sisztál ejtettek foglyul és felszabadították Práuát és Csehszlovákia népét. Az imperialisták azonban továbbra sem mondtak le Csehszlovákiáról. Csehszlovákiába küldték a londoni áru'i'i burzsoá kormányt, amelynek a háború alatt a csehszlovák néppel sémin, kapesobi'a sem volt. Kezűkbe akarták kaparintani u hatalmat, éppúgy, mint az I. világháború illán. 1947—18-ban államcsínyt szervezlek, Tervük azonban nem sikerült, meri MM« februárjában a nép kivonnll az utcára és kezébe vette a Italaimat. A csehszlovák nép győzi- mo a mi *-• győzelmünk Is és mindazon erőknek n győzelmi*. akik a nép hatotokéért és a burzsoá uralom meg- Semmisítéséért harcollak. Szétvertük és elkergettük azokat, akik évszázadokon át ellentéteket szítottak közöttünk, akik* jól tudlak azt, bogy a magyar, csehszlovák és a többi népek összefogása az ö uralmuk végét jelenti. Mindörökre lezártuk ezt a szégyenletes korszakot, néliátíy év alatt eltörli lük az évtizedes és évszázados gyűlölködést, egész sor egymást segítő egyezményt kötöttünk, amelyek között igen jelentős az 1951 november 13-án aláírt csehszlovák-magyar kulturális együttműködésről szóló egyez meny. A mi kulturális egyezményünk — mint Révai elvtárs mondotta — ,.Újabb bizonyítéka és kifejezője or szágaink békepoliUkájának, mert, aki a népek kulturális közeledéséül munkálkodik, az a békén munkálkodik.** Gondoljunk csak vissza a malira, vájjon miit halottunk mi a csehszlovák nép kultúrájáról? A magyar és csehszlovák nép évszázados kapcsolatait, sokszor* közös harcait — agyonihau- gatták, a csehszlovák népet rágalmaz Iák, „huta tótoknak“ és „drótosoknak“ nevezték előttünk és azt akarták elhitetni velünk, hogy „mi azért nyomorgunk, mert a csehszlovák nép i* létezik“. Ma, amikor közős cröfoszf- téMsel építjük a szocializmust, magunkon láthatjuk, hogy sohasem éltünk olyan jól. mint most, sohasem volt ilyen alkalmunk egymás kultúrájának megismerésére, mint most. Mindez azért van. mert a magyar é» csehszlovák nép létezik méghozzá szá hadon és ho dogan él elnyomó ufenéikül, egv táborim tömörül és köz-'S célért harcol. i, baranyamegyei dolgozók, örömmel és niö’.eg * szeretettel fordulunk a felszabadulásai ünneplő baráti, csehszlovák nép felé. Cseh Szlovákia minden eredményét és sikerét a magunk eredményének és sikerének is tekintjük, mert tudjuk, hogy ezek legyőzhetetlen béketábort, a szoclaliz* mus ügyét és » világproletariál»* ügyét erősítik. Kívánjuk, hogy a eseti- szlovák nép a Kommunista Párt é' Gottwa'd elvlárs vezetésével a szocializmus útján hu'ndve^ folytassa a gyű zt-lmek és a sikerek sorozatát * rsohszlovák nép és nz egész békésre Tető vliág üdvére
