Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-07 / 105. szám

NAPLÓ 1952 MÁJUS T „Az 1915 május 8-án szétzúzott német imperializmusnak sohasem szabad feltámadnia“ í A. TUCSNYINs Berlin (MTI) A Demokratikus Né­metország Nemzet! Frontjának Orszá­gos Tanácsa a május 8.1 felszabadulá- •1 ünnep alkalmából a következő jel­szavakat adta ki: Felszabadulásunk évfordulóján há­lánkat fejezzük kt J. V. Sztálinnak, a békemozgalom nagy tanítójának és vezetőjének, a német nép nagy barát­jának! Köszönetünket fejezzük ki a Szovjet Hadseregnek és hős harcosainak, akik felszabadítottak bennünket a fasizmus rém uraim.; alól és őrzik a viiág béké­jét! Felszabadulásunk évfordulóján Ultet teszünk a szovjet nép iránti örök ba­rátság mellett! Köszönet a szovjet népnek a Né­met Demokratikus Köztársaság felépí­tésében nyújtott segítségéért! A Né­met Demokratikus Köztársaság erős támaszunk a német nemzet egységé­ért. békéjéért és jólétéért vívott harc­ban. A szovjet vállalatok 06 üzemének átadása a nemet nép tulajdonába, a .Szovjetunió irántunk való bizalmáról tanúskodik. Méltóak leszünk e biza­lomra! A Szovjetunió békeszerződésterveze. te megfelelő alap az egységes, béke­szerető, demokratikus és független német állam megteremtéséhez! Az 1945 május 8-án szétzúzott és kapitulációra kényszerített német im­perializmusnak soha többé nem sza­bad feltámadnia hazánk egyetlen ré­szébe ii sem! Németország csak a Szovjetunióval való barátság jegyében válhat függet. len, békeszerető, virágzó, gazdag or­szággá! A demokratikus Németország Nem­zeti Frontjának nagyberlini bizottsága a küszöbönálló ünnep alkalmából fel­hívást tett közzé. Május 8- felszabadulásunk évfor­dulója — mondja a felhívás, — a Né­met Demokratikus Köztársaság demo­kratikus rendje védelmének napja, a német békeszerződés megkötéséért és a keretszerződés meghiúsításáért folyó küzdelem napja, Berlin lakosai! Az évforduló napján díszítsétek fel az elesett szovjet bősök sírjait, akik 1945 május 8-án felszaba­dítottak bennünket a fasizmus Igája alóli Vegyetek részt a szovjet hősök tiszteletére emelt emlékművek ünnepé­lyes megkoszorúzásán! Legyen május 8. az emlékezés és egyben az öröm és jókedv napja! Diszftsétck fel a há­zakat, üzemeket, utcákat, vegyetek részt Berlin demokratikus övezetének valamennyi kerületében népünnepélye­ken! A Szovjetunió Minisztertanácsának határozata az 1952. évi népgazdaságfejlesztési állami kölcsön kibocsátásáról 2. Moszkva (TAiSZSZ) A' Szovjetunió minisztertanácsa határozatot hozott az l9ő2. évi népgazdaságfejlesxtési állami kölcsön kibocsátásáról. . A Szovjetunió minisztertanácsa ab­bot a cetből, hogy a lakosság anyagi eszközeivel hozzájárulhasson a Szov­jetunió népgazdaságának további fej­lesztéséhez, a Volga folyón épülő kuj- bisevi és sztálingrádi vízierőművek, a Dyneper-folijón épülő kohovkai vizi- elömn, továbbá a Turkmen-főcsatorna, a détukrajnai és északkrimi csatorna építéséhez, — elhatározta: . 1 30 milliard rubeles összegben, húszévi időtartamra kibocsátja, a Szovjetunió 1952. évi ftópgazttasóig- fejleszlési állaimi kölcsönét. A kölcsönkötvénydkert és a nyerdiióniyekot mentesíti az ál­lami és helyi adóik és illetékek atóJ. 9 Jóváhagyta a Szovjetunió 1952. *-** évi népgazdiaságfejíesztésii álla­mi kölcsöne kibocsátásának, a Szov­jetunió pén zíig yimiinis rtér i urna által ja­vasolt föltételeit. A A kölcsön jegyzéssé 19?? május 6 án kezdődik. Az állami kölcsönnek, a Szovjetunió minissirlertaiiácsa álltai jóváhagyott fel­tétel«« szerint az 1952, évi népgazda- sáigifejles'zllésl állami kölcsönt az 1952 október l-töfl 1972 október 1-ig ter­jedő időszakra bocsárt jóik ki. A kölcsön kizárólag a lakosság körében helyezen­dő el. A kölcsönkötwéngek alapján nyirl egész jövedelmet nyeremények formá­jában kifizetik. A nyeremények teljes összegét a kölcsön húszéves időtarta­mára számított négy százalékos kamat alapulvételével állapították meg. A kö'jcsőm húszesiz'tendőis időtartama űiatt az összes kötvények 35 százaléka nyer, a többi 65 százalékot pedig névérték­ben törlesztik. A kölcsön nyereményeit — százrubeles köt vény ro számúvá -~ 200—25.000 rubelben állapitötíták meg, belcCrtive a móvértiéket. A kölcsön luísz- eszteruiős időtartama alult összesén M húzásra kerül sor. 19ő3-'tól kezdve évente két-két burás lesz. A nem nyerő kötvényeket 1957 ok­tóber 1-t őt kezdve a kölcsön időóar- tamánnk végéig terjedő 15 esztendőin á‘t jw-vértók,)jon törlesztik. A „Democratie Nouvelle" című francia folyóirat külön számban foglalKozik a népi demokratikus országok életével Páris (MTI): Most jelent meg a „Democratic Nouvelle“ című francia folyóirat' különszáma. E síám célja, hogy az imperialista rágalmakká! szembún a népi demokratikus or szí. gok valóságos életéről tájékoztassa az olvasót. A különkiadás címlapját Jean Effel híres békeharcos francia rajza díszíti Hútzuk lel a vaslüg- gönyf/‘* telirásual — és a címlapon már húzzák is felfelé a háborús uszí tők vasfüggönyét, amely mögött nap- sugarás réten vidáman szánt a trak­tor, épülnek az új házak és önfeled­ten játszanak a boldog gyermekek. A, érdekes cikkek és beszámolók sorát Jonnay Berlioz „Előre a szocia- lizmus leié“ című cikke nyitja meg. Berlioz a népi demokratikus orszá­gok 1945-ös helyzetéből kiindulva mutatja meg, hogyan élnek a népi de­mokráciák. do gozó; nehezen megszer­zett szabadságukkal. Georges Cogniot „Mi a népi demo­kráciáié' címmel irt cikket. William Grossin „Reformok helyett teljes át. alakulás“ cím alatt a népi demokra­tikus országokban megvalósított föld reformmal, államosítással és a szocia­lista iparosítással foglalkozik. Paul Noirot a népi demokráciák alkotmá­nyáról szóló cikkének címe Sztálin idézet: „A legtöbb érték az ember". Alain le Léap, a CGI főtitkára a né­pi demokratikus szakszervezetek új feladataival foglalkozik. Jacques Sa- dóul „A szocializmus építése nem iriilt‘ című cikkében ártól számol be, hogyan küzdöttek, és küzdenek a né­pi demokratikus országok az imperia­lizmus ügynökségei ellen. Pierre Cour- tado a Szovjetunió szocialista segít Bőgőről, Pierre George az épülő szo­cialista városokról, Domonique De. sónti a népi demokratikus országok­ban szerzett benyomásairól ír Marius Magnien a titólsták rabságában síny lödő jugoszláv nép sorsát mulatja meg ' A Lengve! Köztársaságról ..A len­gyelek szocialista hazaüsága" cím. n:'j Jozcí Cyrankiewicz tengve mi­ni jztereinök ír. Oít Károly pénzügy miniszter pedig .„Magyarország: avas és az acél országa“ címmel számol b. a Magyarországon végbement ha­talmas változásokról. Vlko Cserven. kov, a Bolgár Kommunista Párt főtit­kár« arró! ír, hogy Bugát iában a pa­rasztság lele már a szövetkezeit gaz­dálkodás útjára lépett. Ion Valerian, a-román népi tanácsokról'ír. Slefan fíais csehszlovák igazságügy® iniöz tér cikkének címe: ,.Csehszlovákia soha. sem lesz második Jugoszlávia4'. — „Albániá: írástudatlan parasztokból szakképzett munkások“ — ez alatt a cím aatt Bedrl Spaniu, te, Albán Munkapárt titkára számol be a népi demokratikus Albánia dolgozóinak új ♦totóról. - f A „Democratie Nouvelle“ külön számának utolsó cikkét Jacques Du- clos, a Francia Kommunista Párt tit­kára irta ,,Igazuk voll“ címmel. Du­clös elvtárs cikkében elmondja, ho­gyan izmosodtak meg és nőttek nagy- gyá ai imperializmus összes mester- lamok sorsával. kedései ellenére a népi demokráciák útjára lépett országok. Összehasonlít, ja ezeknek az országoknak boldog és szép életéi a Marshgll-terv, az At­lanti : Szövetség és más háborús ter­vek súlya alatt görnyedő nyugati ál. A jugoszláv nép harca a 'lito-klikk ellen Május 7 a rádió ünnepének napja A. Sz. Popov, a zseniális orosz tu­dós 57 évvel ezelőtt mutatta be Péter- várott a világ első rádiókészülékét. A Szovjetunió minisztertanácsa elrendel­te, hogy ezt a napot, a rádió születé­sének napját, a rádió ünnepévé kell tenni. A rádió a kulturális fejlődés határ tálán lehetőségű eszközével, gazdagí­totta az emberiségei. Különösen nagy a rádió szerepe a Szovjetunióban. Bár­hol is él a szovjet ember — a Kurili szigeteken, vagy a rjazani falvakban. Kara-Kum Izzó homoksivtagjában vary Ukrajna izzó sztyeppéin — a rádió összeköti az egész országgal és a szov­jet haza fővárosával: Moszkvával!. A háború előtti sztálini ötéves ter­vek éveiben, a Nagy Honvédő Háború nehéz és diadalmas napjaiban és a háború utáni nagyszerű korszakban, amely a koinmuniizunus küszöbére ve­zette el a szovjet népet, a szovjet rádió szava, Moszkva szava a haza dicsőségét nevető hőstettekre, a kom­munizmus mielőbbi megvalósítására lelkesített és lelkesít. A rádió — Le. niii meghatároza szerint — távolságot nem. ismerő, papirné'lküli újság, amely a szovjet ország legtávolabbi vidé­keinek lakóihoz is eljuttatja a bolse­vik igazság szavát. A szovjet rádió, amely: Lenin-Szláliu eszméit közvetíti a tömegekhez, a dolgozók kommunista nevelésének eszköze. V kapitalista or­szágokban az imperialisták a rádiót is a dolgozók félrevezetésére, egy új háború előkészítésére használják fel. A szovjet rádió a békéért és derno kráciáért vívott harc nagy céljait szol­gálja, leleplezi egy új háború kirob hántására éránvuló agresszió.« impe­rialista törekvéseket, a népek, az egész emberiséig ellenségeinek bűnös mesterkedéseit. A szovjet ország sűrű rádióállomás hálózattal; rendelkezik. Rádióadó mű ködik a testvéri szovjet köztársaságok fővárosaiban, a területi és vidéki köz­pontokban és sok körzetben. A lenini- sztálini nemzetiségi politikának meg­felelően, minden nemzetiség saját nyelvén közvetít rádióadásokat. A Szovjetunió népeinek 80 nyelven köz­vetítenek rendszeres műsort az adó­állomások. A városi és falusi dolgozók életszín­vonalainak' állandó növekedése abban is megnyilvánul, hogy a kolhozparasz­tok házaiban, a kolhozok, gép és Iraktorálloinások épületeiben, a kul. tárházakban, kiubbokban, olvasószo- bákban. és a városi dolgozók lakásai­ban és Intézményeiben évről-évre az újabb rádióhangszórók millióit és a rádióvevőkészülékek tízezreit srroAiik fel. A szovjet rádió útján a világ kü­lönböző országaiban a dolgozók szé les rétegei szereznek tudomást a Szovjetunió óriási politikai, gazdasági és kulturális sikereiről, a kommuniz­mus építésének újabb adatairól. A szovjet rádióadások fáraöhaiat’anu'l harcolnak a békéért. Az amerikai sztrájkokról Murray » sztrájk beszüntetésére hívta fel ac amerikai acélieaii munkásokat Washington (MTI): Philip Murray, a jobboldali CIO Szakszervezeti Szö­vetség munkásáru’-ó vezetője pénte kon. felhívást bocsátott ki, hogy a C50 ezer sztrájkoló acólpari munkás ve. gye fel újira a munkát. Sok ezer munkás azonban visszauta­sította Murray áruló mesterkedéseit, így szombaton reggel a Pittsburgh Steel Company több, mint 4000 mun- kása tagadta, meg a munkát. Truman ködös Ígéreteket tesz ar­ra, hogy ha az acéltúrsaságoft és a szakszervezetek között nem jön lét­re megállapodás, ö maga tesz intéz­kedésüket a bérek felemelésére. — Ugyanakkor azonban az Egyesült Államok Legfelső Bírósága már előre úgy határozott, hogy mindaddig tilos a béremelés, amíg a vállalatok tulaj donosaj. nem adják beleegyezésüket ebhez. A fasiszta Titofklikk egyre foko- zódó ütemben alakítja át Ju goszláviát az újabb világ-mészárlásra készülő amerikai imperia isták kato­nai hídfőállásává és ágyutöltelék szál­lítójává. A L’Humanité közlése szerint Tito egy március 11-én tartott sajtóérte­kezleten megelégedéssel nyilatkozott az USA háborús előkészületeiről, s kijelentette, hogy a jugoszláv kor­mány is serényen készül a Szovjet­unió elleni háborúra. A belgrádi bandavezér újabb gyuj- fogató nyilatkozata azt bizonyítja, hogy fasiszta klikkje most már égé. szén leplezetlenül készül a béke és demokrácia tábora elleni támadásra. Ezeket az előkészületeket TItóék ször­nyű terrorral kisérik. A belgrádi hó­hérok azonban hasztalanul próbálják a hazafiak vérének ontásával me3z- szebbre tolni azt az órát, amikor majd fizetniök kell a nép aljas elárulása, ért. A., imperialista reakciót aggoda­lommal tölti e! Tito fasiszta rend­szerének ingatagsága, e ezért újabb erősítéseket, küld. 50 ezer c se talk és usztasa tér vissza Jugoszláviába.Ran- kovics már a múlt év decemberében felajánlotta a fasiszta bűnösöknek a Jugoszláviába vaió visszatérést. Fel. hívásában kijelentette, hogy „nem kell félniök a felelősségre vonástól.“ Magas fizetést és „szakmájukba vá­gó" munkát ígért nekik. Ez a szak­ma jól ismeretes. Ugyanakkor 20 ezer, a nácikkal együttműködő háborús bű nőst bocsátottak szabadon és Állítot­tak: munkába az államgépezetben és a hadseregben- Tito a hivatásos hó­hérokat és gyilkosokat is kész fel­használni a jugoszláv nép elleni harc­ban, Annak ellenére, hogy az imperia­lizmus belgrádi bérence; a legkülön­félébb módszerekkel igyekeznek a ju­goszláv hazafiakat kiirtani, a-z ország­ban egyre növekednek és sokasodnak azok az erők, amelyek t.evékenv bar. cot folytatnak Tito önkényuralma el­len. A jugoszláv nép az utóbbi években nehéz iskolát járt ki és sok mindent megtanult. Egvre világosabban fel­ismeri, hogy milyen szörnyű szaka­dék felé vezetik az országot a titóis. ták, s egyre tevékenyebben kapcsoló­dik be a fasiszta rendszer megdönté­séért küzdő ellenállási mozgalomba. A jugoszláv népnek a Tito klikkel szemben ellenséges hangulatát még az USA vezetőköreinek képviselői A nép ellenállásától felbőszült ti- -• tóisták börtönbe vetik és-kivégaik a hazafiakat, bíróság pereket rendez* nők ellenük, így, 1951 végén Bal- grádban 110, Biadinában 29 vasutas ellen indítottak pert, s kettőt közülük halálra ítéltek. Borban egy bányász­csoportot 20 évi kényszermunkára ítéltek, a krekai bányászok és tiszt­viselők egy csoportja ugyancsak hosz- szabb kényszermunka büntetést ka­pott. J ugoszlávia agyonkinzott, agvon- nyomorgatofct dolgozó paraszt­sága is egyre tevékenyebben kap cső födik be a Tito-k'ikk ellen folyó harcba. A jugoszláv parasztságot ke­gyetlenül sanyargatják a kulákok, akik kezükbe kaparintották az ország legdúsabb földjeit. Jugoszlávia 70 ezer kutókgazdasúga ma két és fél­szer annyi földdé? rendé kezik, mint a 629.000 dolgozó parasztgazdaság, A dolgozó parasztok vetésterülete 6v- rőijévre csökken. A Vajdaság és Szlo­vénia szántóföldjei — Jugoszlávia éléskamrái 1951-ben 65 százalék­ban bevetetlenek ma­radtak. A fasiszta Titomendszert gyű­lő ő dolgozó parasztok megtagadják a gabonaibeszolgáltatást, nem hajlandók a súlyos adókat kifizetni. Az adósze- dós rendszerint a parasztok és az adó­szedők közti nyítt csatává válik. A kariovicai kerületben, például. az elmúlt év utolsó negyedében mind. össze 28 százalékra, a sZplicai kerü­letben 21 százalékra teljesiteitéic az adóbeszedési tervet, sok más vidéken pedig teljesen kudarcot vallott az adó szedés. Megszokott jelenség tett a parasz­toknak a kulák „műnk.aszövetkezetek, bői" való kilépése. „A nemzetköziség zászlaja alatt“ című lap közlése sze­rint, Boszansaka Krajna sok faluja. ba„ — Brekiidben, Sztrigoviban, Kos, csiban, Mirkovcén és másutt — a bor. zalmasan kizsákmányolt, éhező pa­rasztok tömegesen hagyták ott a k.ü lék „szövetkezeteket." A ha’adó jugoszláv értelmiségiek körében is egyre többen szállnak harcba a Tito.klikk ellen. Az értelmi ség ellenállásának különösen elter­jedt formája az ország militarizáléaá- ra irányú.ó intézkedések bojkottja. Az ellenállásban kitűnik a fiatal mű- szaki értelmiség. Például, a belgrádi Építészeti Főiskola 47 végzett hallga­tója közül 44 megtagadja a különbö­ző kaiorwi építkezések vezetését, * hatóságok á;tal Boszniába küldött 17 mérnök kötőül pedig csak kettő jelent a helyszínen. Húsz elektromer, nők közül csak egy volt hajlandó ar­ra hogy katonai építkezésnél dolgoz­zék. nyomó többsége nyíltan kifejezésre juttatja Titoval és rendszerével szem­ben érzett gyűlöletét.“ A Tito-rendszer ellen folyó harc élcsapata a. munkásosztály. Ellenék lása egyre szervezettebb. Sztrájkokat rendez, ellenáll a kényszermunkára való mozgósításnak, megragadja a ter­melési program teljesítését, illegális röplapokat terjeszt, seb. A múlt év­ben a trepcsa; bányákban több, mint 3000 ember sztrájkolt Sztrájkok zaj. lotiak le továbbá a sztorui kohászati gyárban- a Maribor közelében lévő vágonjdvítógyárban, a szerbiai fa­kitermeléseknél és más vállalatokban. Titóék vérbetojtották ezeket a meg­mozdulásokat de nem tudták meg­törni a jugoszláv hazafias, ellenállási akaratát. A munkások tömegesen hagyják ott a titóista szakszerveze. teket amelyek a belgrádi fasiszta klikknek a munkásosztály ellen irá­nyúd kémkedés és provokáció cél­jára lenntartott szbrvei. ovid idő alatt több, mint fél­millió tag lépett ki a titóis. ta szakszervezetekből. A dolgozók ez­zel nyíltan kifejezésre juttatták a Ti­to rendszerrel szemben ellenséges ál. lástog-alásukut. Ugyancsak tömeges jellegűvé vált a dolgozóknak a bá­nyákból és a hadiüzemekből történő eltávozása. A m'ovi bányákban pél­dául, alig marad meg a munkások fe. le. A bori bányából ezer bányász sző kött meg, A kosztolta; bányákban a bányászok el szökése következteben 30- 40 százalékkal esett vissza a ter­melés. A kokanyi, trepcsai, koluba rai, banovicsi, mezsicai órcfejtők az ellenállás fészkel lettek:. Tömeges sztrájkolt vannak a kikötőmunkások körében, akik megtagadják a hadi­anyagok kirakását és a hndifontossá gú nyersanyagok berakását. Nyers­anyaggal és hadianyaggá megrakott sokezer vagon vesztegel az Adriai- tenger kikötőjében. Tito lapja, a Bor. ba, beismeri, hogv egyedül líenicában naponta mintogv 100-110 vagon ma­iad kirakatlanul, ....... R "-»p»»Biot ‘ A belgrádi banditák terrorral igy*- Vénytelenek elismerni. Az amerikai I kérnék megfélemlítem az érteimbe­kongresszus egyik tagja, Rybikow, jmlgp^ a tanú. óit jóságot; megveszt ege­goszláviai utufi lujc-cntet-1 íÁ5,a^»i a« ~~ te, hogy „az ország lakosságának túl- j 1 ______, TVUL _ t — _ • •• má s aljas módszerekkel pró. báljaik megbontani soraikat- A titóitó ták az állami ösztöndíjakat arra hasz­nálják fel, hogy a nvaguk oldalára vonják a tanulóifjúságot. Ez azonban nem sikerül nekik. Szerbiában több. ezer ösztöndíjas közül mindössze sorozató az UDB jegyzéke szerint a „megbízhatók“ közé. 1950~1951 btm 1236 ha.lgatót zártak ki a belgrádi egyetemről azért, mert nyíltan állást fogytak a Tito klikk ellen. Ez eV- március 29.én letartóztatták a bitó grádi diplomataképző istkola 17 hab- galóját. A letartóztatottakat „komin formizmussal", vagyis azzal vádolták' hogy msg akarták dönteni a fa-si.-zt* rendszert. 1952 elején a Titodasiszla rendszer megtorló remiszabályai csak­nem 150 ezer ifjút és leányt sújtot­tak. Egyre nagyobb arányúvá válik e.lenállási mozgalom a jugoszláv hadsereg katonái és tisztjei körébe» is. Erről tanúskodnak a jugoszláv hadsereg tagjainak ,harcosok [szövet­sége" nevű illegális szervezete áHa^ kibocsátott és terjesztett röplapok. A belovári hadosztályban tavaly 29 W*| gasrangú tisztet ítéltek el azért, meg­bírálni merték az amerikalakat. A zágrábi körzetben több, mint 100 tt**- tét végeztek ki, köztük Markovics ab ezredest, a 2. hadtest politikai osztá­lyának vezetőjét, akinek az volt • bűne, hogy kijelentette: ,A jugoszláv hadsereg helye nem az imperialist^ oldalán hanem azoknak oldalán val­akik a békéért harcolnak." övékednek és acélosodnak goszlávia hazafias erői, ame­lyek a Tito klikk elleni aktiv har* ban látják hazájuk megmentésének.8 béke és szocializmus táborába való visszavezetésének útját (A Szovjet Tájékoztatási Írod* anyupdból).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom