Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-04 / 103. szám
4 IV X P L Ó IBS2 MÁJUS 4 A KOMMUNIZMUS ÉPÍTŐINEK ORSZÁGÁBÓL A NEGYVENÉVES BOLSEVIK SAJTÓ A bő terméshozamért Negyven ével eeelött, 1912 május Són jelent meg a ..Pravda'' eieó saá- n»a, Lenin útmutatása szerint, Sztálin kezdeményezéaéte. Május 5-ének nap ja a bé’sevik sajtó hagyományos ünnepévé, az egész szovjet nép ünnepévé lett. A bolsevik sajtó megszületésének pillanatától kezdve a párt hűséges segítőtársa, a marxizmus-Jemniznius eszméjének terjesztője a dolgozó tömegek körében. A bolsevik sajtó szervezi a dolgozókat a kommunista társadalom építésére. ,,A sajtó — tanítja Sztálin elvtárs — a legerősebb jegyver, amelynek segítségével a párt minden nap, minden órában beszél a munkás, osztállyal a saját nyelvén, azon a nyelven, amelyre a pártnak szüksége vau“. A bolsevik sajtó — a propaganda, agitáció és tömegszervezés hatalmas esziköze. A párt vezetői mindenkor rendkívüli je entöséget tulajdonítottak a sajtónak, személyesen resztvettek a bolsevik újságok alapítási ban és szerkesztésében. A bolsevik sajtó hatékony eszköz volt a. párt kezében a különféle árnyalatú opportunist, ák és nacionalisták ellen vívott harcban. A bolsevik, sajtó ne- ve'te a párt kádereit az etyhiíség és a minőén olyan kísérlettel szembeni engesztelhetetlenség szegemében, amelynek célja a marxt-leriini tanítás elferdítése volt. A Nagy Októberi Szocialista For- rada om győzelme a proletariátust a* ország teljesjogú gazdájává tette, yv szovjet hatalom a nép rendelkezésére bocsátotta a nyomdákat, papír- és festékgyárakat. Biztosította a dolgozók szárpára az igazi, valóságos sajtószabadságot, minden lehetőséget megadott nekik ahhoz, hogy újságokat, folyóiratokat és könyveket adhassanak ki. addig páratlanul á'.ó nagy példányszámban, .4 Szovjetunióban jelen'eg mintegy 8 ezer újság és több, mint 1400 lolyó. irat jelenik meg. Évente több tízezer szépirodalmi, politikai, tudományos műszaki c- ígyéb müvet adnak ki, együttesen (öbbszáz milliók pélp.tny- szimban. A lenini sztálini nemzetiségi politika és az igazi sajtóiza-r idság megvalósulása országunk minden népe számára biztosította annak e hetősógiét, hogy anyanyelvín írott újságjai, folyóiratai legyeneK és felvirágozzon a nemzeti nyelvű könyvkiadás. Százhúsz nyelven jelentetnek meg a Szovjetunióban újságokat, folyóiratokat és könyveket, A Bolsevik Párt veaette .seovjet sajtó együtt fejlődött és erősödött országunkkal. Nagy szervező és moz írta: NYIKITYIN gósító szerepet játszott az ország iparosítását és a mezőgazdaság kol- lektivizáását célul kitűző sztálini program megválás!tájáért, a szocialista szovjet társadalom felépítéséért vívott hősies harc éveiben. A Nagy Honvédő Háborúban a sajtó segítette a pártot a dolgozók harcra mozgósításában a halálos ellenség — a fasizmus — ellen, lelkesítette a katonákat a fronton és a dolgozókat a hátországban. A háborúutáni években a „Pravda" és példáját követve a többi szovjet újság az új, a felemelkedés addig ismeretlen távlatait meg. nyitó sztálini tervek megvalósításéra lelkesített, napjainkban pedig már a kommunizmus alapjainak lerakásában segítik a szovjet népet, amalyet szét- téphetetlen szálak kapcsolnak össze a szovjet sajtóval. A bolsevik sajtó a világ legbelo- iyásosabb, legtekintélyesebb és leg. tevékenyebb sajtója, Ereje abbcm rej ik, hogy a dolgozók érdekeiért harcol, híven szolgálja a kommunizmus építésének, a békének és demokráciának ügyét. Az. újság és folyóirat-szerkesztők ezrével kapnak leveleket a dolgozóktól Az olvasók levelei a kommunista párt és a bolsevik sajtó iránti határ tálán bizalomról tanúskodnak, A dolgozók leveleiben ragyogóan nyilvánul meg a népi kezdeményezőerő, a murr kasok kolhozparasztok és értelmiségi dolgozók törekvése, hogy minden módon és eszközzel segítsék hazájukat a kommunizmus építésében. A bolsevik sajtó a dolgozókhoz közét illő nyelven, napról-napra ma gyarázza a párt és a kormány polití kaját, a tömegeket a soron lévő gaz. dasági és politikai feladatok megöl diisára mozgósítja, a szovjet hazali ság szellemében, a szocialista haza iránti odaadó hűség szellemében ne veti az embereket, A bo'sevik »ajtó a bolsevik kritika és önkritika haté- kony eszközeként segítőkezet nyúj) a kommunizmus Irányában való előrehaladást gátló minden helytelen megnyilvánulás felderítésében és kiküszöbölésében, A szovjet sajtó mélyen és sokoldalúan behatol az ipar és mezőgazdaság munkájába. A burzsoá sajtó sohasem érinti a gyárak és üzemek ügyeinek állását, mert ez leleplezéssel fenyegetné a tőkés kizsákmányo- lás egész rendszerét. A szovjet sajtó napróUnapra foglalkozik a gazdasági rendszer kérdéseivel, tanulmányozza, milyen sikereket vívtak ki az ipar ban és mezőgazdaságban, hogyan érték el ezeket a sikereket a szocialista munkaversenyben élenjáró dolgozók ! és hogyan lehet tapasztalataikat minden szovjet ember közkincsévé lenni. A sajtó azáltal, hogy felkelti a kommunizmus építőiben a teremtő gondolatot és kezdeményezést segíti a szovjet embereket abban, hogy maradéktalanul kifejtsék képességeiket és minél többet tegyenek hazájuk javára. Nagy és hálás munkát végez a szovjet sajtó a szocialista munka- verseny kifejlesztése teáén. Szervezi a tömegek versenyét, harcol a munka termelékenységének fokozásáért és a termelés jobb minőségéért, a gépi berendezés maradéktalan kihasználásáért, a nyers- és segédanyagokkal való takarékoskodásért és mindezeken keresztül az egész népgazdaság újabb sikereiért. Nagyok a szovjet eajitó érdemei a szocialista mezőgazdaság fejlesztésében Is. A magas terméseredményekért, a közöségi állattenyésztés fejlesztéséért, a tenmászetátalakitás sziá lini tervének határidöefcőttí teljesítéséért vívott harc és sok más, a mező- gazdaság fejlesztésével kapcsolatos kérdés az újságok és folyóiratok állandó tárgya. A sajtó széles körben terjeszti az élenjárók tapasztalatait és a tudomány vívmányait, tévéké nyert harcol a lakosság szükségletet nek kielégítésére szolgáló élelmiszerek és az Ipar számára szükséges nyersanyagok bőségének megteremtő, sóért. A Lenin és Sztá'ta megteremtette szovjet sajté ____^_____ a világ leghaladottabb sajtója. Fáradhatatlanul leleplezd a háborús gyűjtögették alja« terveit, ekük megvásárolt és mimdien porefkájukbaa hazug burzsoá «ajtójuk «egitgégével arra törekszenek, hogy becsapják az egyszerű embereket és új világháborúba sodorják az emberiséget. A szovjet sajtó, a népi demokratikus országok sajtója és a kapitalista országok haladó erőinek sajtója a valósághoz híven tájékoztatja az olvasókat a belpolitika és a nemzetközi étet eseményeiről és kitartó harcot vív a békéért és demokráciáért. Az egész haladó emberiség «ajtója — a bolsevik „Pravda" dicső hagyományainak folytatója — követi e nagy lap lelkesítő példáját és híven szolgálja a népek érdekeit szerte a világon. ANATOLIJ ALEKSZIN: KÉT AJÁNDÉK A NAGYÁRUHÁZ KIRAKATAI ELŐTT sokáig né- zelödtek. Maja már nagy lány volt, 12 éves, sok minden érdekelte, de az öccse, Pavlik még csak öt esztendős múlt — bár mindenkinek nagybüszkén hatol mondott — és így nem csoda, hogy érdeklődése csak egy pontra a jálékárukirnkat közepén díszelgő szép zöld teherautóra irányúit. — Azt vegyük meg! — indítványozta komolyan és sóvárgó szemmel gondolt arra. milyen érdekes lehet, amikor ez a kis teherató megindul. Maja nevetve intette le: — Nézd csak! Azért jöttünk, hogy neked vegyünk ajándékot? Anyák napja lesz holnapután, anyunak keresünk ajándékot, ha nem tudnád ■. Már abba is hagyták a kirakati szemlélődést, Maja kézeníogta Pavlikot, így mentek be az áruházba. A kislány egyenesen a ruhaosztály felé tartott, hiába kacsingatott Pavlik a játékok télé. A női ruhák soka- sága lógott a logasokon a legkülönbözőbb színekben és mintákkal. Maja a!yan szakértelemmel vizsgálgatta ruhákat, mint egy igazi nő. — az egyiknek színét túl élénknek találta, a másikon nagyok voltak a pettyek, a harmadiknak a csíkozása nem tetszett, de aztán fel csillant a szeme: „Ez... ez igen!... Ez a kávébarna színű, milyen gyönyörű! Igaz, Pavlik?“ A kisfiú minden meggyőződés nélkül helyeselt, mert tekintete a rengeteg játékszer között a kirakati teherautó mását kereste. Rate, amikor az apjuk hazajött. Maja félrehívta az egyik tarokba és boldogan újságolta: — Kiválasztottuk .,. Gyönyörű a ruha! * Másnap a gyerekek megvárták apjukat és együtt m nitek el az áruházba. Majd büszkén mulatta a kivá- r(isztoti ajándékot. — Szép, csakugyan szép! — állapította meg az apa is. .4/ elárusítónő eléjük tette, most egészen közelről szemügyre vehették. Ma ja ekkor vette észre, hogy a ruha ujjúra kis teher cédula van tűzve. — Azt ű cédulát le kell tépni — mondotta — nem adhatunk olyan ajándékot, amelyen rajta van az ár. — Az nem árjelzés — jegyezte meg az elárusitónö — más célt szolgál. Lehet, hogy a ruha szüle lesz, vagy bő, akkor nyugodtan visszahozhatják és kicseréljük. Azért hát tessék rajtahagyni a gyári jelzést. — Jó — mondta az apa — akkor megvesszük! Az elárusitónö gyengéden becsomagolta, közben az apg széjjelnézett, hogyha már itt vannak, a gyerekek se menjenek haza üres kézzel. Maja csinos varróké»z- lelet kapott Pavlik pedig... nos, Pavlik — zöld teherautót .. .* Ahogy beléptek a kedves kis lakásba, Maja már a küszöbön megszólalt Hangja ünnepélyes volt, szavai ból a szeretet áradt: — Kedves anyuka, Anyák Napját ünnepeljük most! Ezt aZ ajándékot választottuk ki számodra.... Viseld egészséggel, minden jót kívánunk! Amikor az anya kibontotta a csomagot, tekintete először a fehér' cédulán akadt meg. Maja a fogai között suttogta: — Mondtam ugye, hogy 1e kell tépni a papírt... mondtam úgy*--. Az anya szemét meleg lény öntötte el. —Köszönöm, nagyon köszönöm, kedves gyerekeim, nektek és apátoknak « két ajándékot .. — Két ajándékon — csodálkozott Pavlik. — De hiszen csak egy ruhát vettünk... rneVRDTEK, KEDVESEIM — felelte az anya — * két ajándékot kaptam... A,z egyik ajándék ez a szép ruha. a másik a kis fehér cédula, ami rajta vap,. Ez a kis papírlap a gyári jelzés, elárulja, hogy a rifhq abban a gyárban készült, amelyben do.gozom ., Lehet, hogy az én munkám is benne vart Gonddal és szeretettel dolgozom mindert ruhadarabon és látjátok, az egyik most visszatért hozzám... Köszönöm, kedveseim, kö szőnöm. .. Ä Szovjetunióban egyre inkább csökken a fizikai és szellemi munka közötti különbség. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának az 1952. év .első évnegyedi tcrvjeleavté- séből kitűnik, hpgy ez a folyamot nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is óriás ütemben halad előre: „Az 1951—1952-es tanévben a hároméves agro znnteehnikai (mezőgazdasági-állattenyésztési) tanfolyamokon körülbelül 3 millió kolbozparaszt és s/.ovhoz dolgozó tanult.'* tizekből az iskolákból millió számra kerülnek ki a mezőgazdaság sztahanovistái, technikusai, újítói, akik a közeljövő. ben még nagyobb győzelmeket vívuak ki a magasabb terméseredményekért és az állattenyésztés további fejlődéséért folyó küzdelemben. A kolhozok, gép- és traktorállomások és szovhozok ezévben technikailag még jobban felszerelten fognak a tavaszi mezőgazda-sági munkákhoz, mint az elmúlt esztendőben. A Szovjetunió déli részein sikeresen halad, nak előre a mezőgazdasági munkák — a tavaszi növények vetése, fejtrágyázása, az őszi vetések és évelő füvek tavaszi boromálása. Egy bányászcsalád költségvetése Ebben az évben ugyanúgy, mint az előzőben is,, jelentős változások történnek * bányák és a bányászok életében. Növekszik a bányamunkák gépesítése, egyre magasabb á bányászok munkatermelékenység», emelkedik munkabérük, szüntelenül né a bányászok szellemi szükséglete. így van ez a mi bányánkban is. Az elmúlt évben például a kombájrikezelö munkabére 18 százalékkal, az aknavájároké 21 százalékkal, a jöveaztö-vájároké 24 százalékkal lett magasabb. A mi bányánkban az alapfizetésen kívül a munkásoknak, mérnököknek és technikusoknak az elmük évben 11 millió rubelt fizettek ki a szénfejtési tervek túlteljesítéséért, a ciklusos grafikonok példás betartásáért, kiváló munkájukért. A nui't év decemberében, amikor a bányászok megkapták a széniparban eltöltött hosszú és kifogástalan munkájukért a jutalmat, a mi bányánk telepéhez tartozó takarékpénztárban 350 ezer rubelnyi új betéttet helyeztek el. A keresettel együtt növekednek bányászaink igényei is. A bányásztelepüléseken újabb és újabb áruházakra va^ szükség. A múlt év tavaszán a mi bányatelepünkön is több új áruház; nyi t meg. Bebizonyosodott, hogy nagy szükség volt ezekre az áruházakra. A könyváruház például a muH év utolsó hónapjaiban 80 ezer rubel ára ismeretterjesztő könyvet adott et- Az egyik áruházban néhány hónap alatt 205 kerékpárt, 50 motorkerékpárt, 9 pianinót, 18 harmonikát, 56 rádiót vásároltak. A bányászcsaládok emelkedő jó léte visszatükröződik életmódjukban, szórakozásukban, de még 1 akácaik berendezésében is. Bármelyik jőveaztó- vájár, aknavájér, vagy kombájnk*- aeiő lakását keressük í$ fel, mindenütt gyönyörű, jóminöeégü bútort, rádiót, gramafont, könyvszekrényt és más olyan tárgyakat találunk, amelyek tulajdonosaik Jómódú életéről és kulturális igényeiknek fejlődéséről beszélnek. Nézzük meg például VaszUlj Ma»- kijanovics Geraszimenko bányám e*- tea- családjának költségvetését. 1951- bem Geraszimenko bányamester 25.995 rubelt keresett, 15.801 rubel prémiumot kapott és ehhez még 6691 rubel jutalmat a bányában eltöltött hosszú és kifogástalan munkájáért. így tó- hát, a bányászcsalád évi bevétel* 48.495 rubelre rúgott A bányász hét gyermeke közül négy még tamul. A legidősebb, A’ekSzandra most jár a tizedik osztályba és a sztálinszki orvosi főiskolára szeretne kerüni. Sokat olvas, saját könyvtára van, ®éo irodalmi és politikai könyvekből. A Geraszimenko család majdnem milv den héten elmegy a sztálinszki operá ba. Sokszor Járnak hangversenyre ift, nagyon szeretik a zenét, ezért tavaly egy jó rádiót vettek, de beszereztek mőg egy harmonikát lm miután a családból hárman játszanak a hangszerem. A kultúrkiadások egyébként jelentős helyot foglalnak el a legtöbb bá nyáazcsalád költségvetáeében- A szovjet bányászoknak komoly kultújigú- nyeik vannak, amelyeket, hála » szovjet hatalomnak, kt I» *lógith*4- nek. ,v ______’ , JL Patuhov
