Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-30 / 125. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: At országgyűlés c.siitorUiUi ülés« (2. o.) — Uáko*l Mátyás «Ívtárs távirata a Francia KonnuunUta l'éri Közpnnll Vezetőségének 12. o.) — KI Is az a Juezip Bros Tito? (2. o.) —’A Jclens/ki-csapat napi egy ciklusos teijesíté- «évet készül a június elsejei békcialálkozóra (3. o.l —• ,.Ax egéaz város délszláv dolgozóinak békeakaratát viszem a béiketalálkozóra“ (3. o.) — Gondosabb növényápolással szüntessük uieg a fug>kárt (3. o.) — Kultúrforradalniunk hírei (4. o.) V-----------------------------------------------------------------------------------> AZ MDP BAR ANYA M ECYEI PÁRTBI Z O TT 5 ÁG A NAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM ARA 50 F1LI.ÉB_____________________________________________________________l'ÉXTEK. H>32 MA H s ;tt. Vigyük győzelemre bányáinkban a szovjet ciklusos módszert Csodálatos, nagyszerű dolog az •mikor az új harcbaszáll a régivel a maradival, az ósdival. Amikor a haladás előteremt egy új módszert, gigászi harc indul meg az új mód­szer győzelméért és ez a harc nem elszigetelt az emberektől sem mert a felfogásokban ott gyökere zik még a régi, a megszokott — amiről sokan azt hiszik, az, egye' dúl csak az lehet jó. Egy ilyen új módszer tört be 1950 őszén a péosvidéki szénme dencébe, a bányaművelés új mód szere, a ciklusos munkamódszer, Podzsarov és Logvinyenko elvtár sak hozták. Akik felismerték az új módszer jelentőségét, maguké vá tették, akik pedig nem látták jelentőségét, idegenül, tanácstala dúl álltak vele szemben. Az új ciklusos munkamódszer azonban napról-napra nagyobb tért hódított meg magának és az országban elő szőr a pécsvidéki bányákban ve­zették be. Az állandóan ismétlődő előre meghatározott munkafolya­mat később meghonosodott a kom­lói és a nagymányoki szénbánya­üzemekben is. A termelés a szov­jet módszer bevezetése után csak­nem mindenütt ugrásszerűen emel­kedett s ezáltal több szén került • csillékbe, emelkedett a bányá­szok keresete A ciklusos munkamódszer azon ban elsősorban a műszaki vezetők­től követelte meg a műszaki fel­tételek fokozott biztosítását, munka jó szervezettséget. Müsza ki vezetőink egy része ezt nem is­merte fel azonnal és sok esetben a nehézségek előtt meghátrálva le mondtak a ciklusos munkamódszer alkalmazásáról. Ennek következté­ben történt meg az, hogy MESZHART, de a többi bányaüze­meinknél is a fejtéseknek mind­össze 15—20 százalékát művelték a ciklusos grafikon alapján, de ezek egyrészében sem teljesítették nap, mint nap a ciklust. A széntermelés fokozása azon­ban egyre nagyobb feladatokat ál­lított megyénk bányaüzemeinek dolgozói elé. Hogy tervüket telje síteni tudják, a MESZHART bá­nyaüzemekben a pótműszakok be­vezetéséhez folyamodtak, de ez sem biztosította a terv maradék tálán teljesítését. Más megoldást '«ellett találni. Megyénk bányászai és elsősorban a MESZHART-bá nyászok nem feledkeztek még meg a ciklusos munkamódszerről, módszer segítségével elért maga­sabb termelésről, keresetről és egyre több bányász javasolta i Pártszervezetek és a bányaüze m«k vezetői felé, hogy minél szó Ifcsebb körben alkalmazzék a cik­lusos termelési módszert. A MESZ- llART-bányaüzemek vezetői meg l,argyalták ezt és a hónap elején hozzákezdtek a ciklusos munka szervezés bevezetéséhez, mert rá­jöttek, hogy ez az egyetlen rnód- la a pótniüszak nélküli tervtelje* ütésnek. Elsőnek Petőfi-aknán, majd Ist- ván-aknán születtek kiemelkedő J-redménvek az új munkamódszer bevezetése után. Az István-aknai. de a Petőfl-aknai műszaki vezetők * Pártszervezetek segítségével bá- °r kézzel nyúltak a fejtési ősapá­ikhoz, több fejtésben megszűn­tök a művelést és az Így fel- *abadu]t dolgozókkal a művelés att álló fejtések létszámát pó- °lták. Megszűnt a munkaerőhj- [by< megteremtődött a ciklusos u! ,** módszer egyik alapvető fel- ( ,e,e Naqyobb qondot fordttot- az éjjelos előkészítő harmad unkájának biztosítására fs s j,0jjdennek az eredménye az lett. Wi n r'klusos munkamódszer ví, |'s";órű alkalmazása óta 1st- Pin,, ,,rt **• PntőM-akna ts, nap, •■«o, teljesíti torvelóiiányza­lát, sőt mindkét bányaüzem be­hozta havi átlagteljesítményében mutatkozott lemaradást és ma már a 100 százalékon felül termel. Péosbányate'epen csak az utób­bi napokban indultak következe­tes harcba a ciklusos munkamód­szer széleskörű alkalmazásáért, de már ott is mutatkoznak eredmé- nyek.A pártszervezet és a műsza­ki vezetők egyre inkább felkarol­ják a dolgozók kezdeményezését, akik saját maguk kérik, hogy cik­lusos módszerrel dolgozhassanak és ennek eredménye az, hogy az utóbbi napokban a pécsbányatele- pi bányászok is a 100 százalék fe­lett teljesítik napi tervüket. Nem mondhatjuk mindezt el a komlói bányászokról. A komlói bányá­szok is megismerték már a ciklu­sos munkaszervezést, annak ha­talmas előnyét, sőt kiváló ered­ményeket is értek már el, de az ütúbbi időben — a műszaki felté­telek hiánya miatt a ciklust nem tudják megvalósítani. A komlói műszaki vezetőkre vár most a fel­adat, hogy mielőbb biztosítsák a Ciklusos munkamódszer megvalósí­tásához elengedhetetlen feltétele­ket. * ­Közel két évvel ezelőtt szovjet sztahánovista bányászok ismertet­ték meg velünk a ciklusos munka- módszert és most újból szovjel bányász, Valiqura elvtárs, a Szo­cialista Munka Hőse tanított ben­nünket a ciklusos munkamódszet helyes alkalmazására. Valiqura elvtárs tanácsai felmérhetetlen ér­tékűek. Az ő munkamódszere ha talmas lelkesedést váltott ki o pécsvidéki bányászokból és olyan követői lettek, mint Rufli Lajos Kovács Antal, Boros János (2) éf a többi elvtársak, akik a szovje' munkamódszer, a szovjet f.ejtőka- lapács alkalmazásával teljesítmé­nyüket másfélszeresére, kétszere­sére emelték. Azok az eredmé­nyek, «melyekről nap, mint nap számolhatunk be a pécsvidéki bá­nyákról a pártszervezetek és mű­szaki vezetők jó munkáját is bi­zonyítják. Május havi, majd a második ne­gyedévi tervünk teljesítése döntő jelentőségű ötéves tervünk döntő évi tervének megvalósításában Iparunk a bányászoktól mindig több szenet vár, többet és jobbat termelni pedig nem könnyű do­log. Pártszervezeteinknek el kell érni a dolgozók között folyó oo- litikal munka megjavításával, hogy az új szovjet módszer alkal­mazásával egyidejűleg minél szé­lesebb szocialista munkaverseny bontakozzon ki, hogy fejtési csa­pataink egymással párosverseny- ben harcoljanak termelésük eme­léséért a béketalálkozó tiszteleté­re. István-aknán a Tavasz-csapat dolgozói megfogadták, hoqy Vali­qura elvtárs módszerének alkal­mazásával napi két ciklust teljesí­tenek s pártszervezeteinknek, a DISZ és szakszervezeti vezetőnek ni kell érni, hogy hasonló vállalá­sok szülessenek a többi fejtési csapatokon is. Két nap múlva ülnek össze me­gyénk bekeküldöttei, hogy meg­határozzák a békeharcban előt­tünk álló feladatokat s ezek között nagy számban lesznek bányászok is. Harcoljanak már ebben a két napban is, do továbbra is úgy megvénk bányaüzemeinek dolgo­zói, hogy a széntermelésben elért eredménveik, az aknatornyokon a tervtel|esítóst jelző piros csillagok mindig azt mutassák: megyénk bá­nyászai a Szovjetunió segítségé­vel, termelési tervük túlteljesíté­sével szilárdan harcolnak a béké­ért. szebb és boldogabb életük megteremtéséért. A Tolna—baranyai Téglagyárak I. ráírni üzemében a konininniilák példaaiiitatáissival teljesítik a tervet „Tolna-baranyai Téglagyárik I. szá­mú üzem“ — hirdeti a kapu feletti fel­irat Az üzennem belül serény munka folyik.1 A tégiaprés ontja a nyers tég­láikat, a csei-ópprésmél még nagyobb gyorsasággal dolgoznak. A gyár min­den dolgozója harcol azért most, hogy Ilehozzák a havi t érvtől jesitésben mu­tatkozó lemaradást. Az üzem uyers éj égetett tégláiból eddig túlteljesítette havi tervét, csupán a nyers cserépnél van lemaradás. Nyers kisméretű téglákból havonta 5Ö2.000 darabot kell legyártania at üzemnek, ni ti p/s 27-ig már 311.000 tégla kémült el. Égetett téglából havonta 400.000 az el<5 irányzat, 27-ig 429.300 darabot égettek ki. Nyers cserépből 246.000 darabot gyártanak. Kedd estig 155.340 darab készült el, a hónap végéig még 91.000 darabot kell elkészíteni. A nyers cse- répgyirtásnál abból adódott a lemara­dás. hogy a tervet kép gép teljesít - ményére alapozták. Közben az együk eserépgép elromlott és egészen az utób­bi napokig csuk egvein folyt termelő munka. Néhány napja egy jó állapot­ban lévő cserépprést kapott az üzem, de a dolgozóknak mégis nagyon jó munkát kell végezniük, hogy az ed­digi lemaradást pótolhassák. Az üzemben szívükön viselik a ter­melés jó menetét a kommunisták. Itáth János etvtárs páirttitkár legitölih idejét az üzemben tölti és munka köz- l>en segítséget, tanácsokat ad a dolgo­zóknak. Ráth elvtársait szerelik a dol­gozók, mert jó szakmunkás és szak­mai tanácsokkal is ellátja őket, ha arra szükség van. Arra neveli az üzem kommunistáit, hogy ilig-vérig harcol, janak a terv teljesítésért. Paipp Anta'.nó elvtársiul, a nyerscserépprés kezeld je is tagja a pártnak, ö is felelősnek érzi magút azért, ha az üzemben nem megy rendesen a termelés. Amikor az iizean- yezel'üségtől megtudta, hagy a nyers- cserépgyártásnál lemaradás van, össze­hívta brigádjának tagjait és megbe­szélte velük, mit lehetne tenni a lema­radás pótlására. Olyen lelkesen beszélt, hogy a brigád valamennyi tagja vál­lalta napi 15—16.000 cserép gyártását. A vállalást kővető műszakon már úgy dolgoztak, hogy felajánlásukat feltét­lenül teljesíthessék. A kommunisták példamutatása min den munkaterületen megmutatkozik. Hőgye Imre ehvlárs, a hányásizibrigád vezetője idős létére megelőzi munká­ban a fiatalokat. A napi, fejenkénti előirányzat 16.5 csille, 6 ezzel szemben 30.6 csille agyagot is kitermel. Keresete átlag 45 forint. Högyo etvtárs példáját sokain követik a brigádban. .4 bányáHxbrigád száz százalékon felül teljesít. A téglapoésméí 25 tagú brigád dol­gozik. Horváth János brigádvezetó még csak 19 éves, de igen jó munkát végez. A brigád tervteljesítése naponta 11.000 tégla helyett 20.350 darab. Ke­resetük átlag negyven forint felett van- Igen jó munkát végeznek a bri­gádom belü! Barta Ilona és Mária le rakok, akik munkájukban mindig meg­közelítik a kétszáz százalékot. A kom­munisták példamutatását látva, ők is naponta emelik a teljesítményüket, tgy harcolnak a terv teljesítéséért. A téglaprésnél dolgozó brigád mél­tóképpen készül a megyei be kein! áll o- zóra is. Lelkes vállalást tettek, hogy havonta 520.000 darab nyerstéglát gyár 'anak. Eddig 96.3 százalékban teljesítetT lék n vállalást, mert már 511.500 tég­lát készítettek el. A megyei béketalál­kozót pádig a vállalás befejezésével köszöntik. De azután sem hagyják ab­ba a harcot, hanoin lovát új folytatják a második negyedévi terv skeres befe­jezése érdekéből). Ha olyan jó munkát végez a brigád, m int eddig, minden re­mény megvan arra, hogy negyedévi tervüket is túlteljesítik. Az üzem dolgozói élesen elítélik az igazolatlan mulasztókét. Késó egy sine $ az üzemben már hónapok óla, de iga­zolatlan mulasztó másfél hónappal ez­előtt még bőven akadt. Sw«réz Miklós kéüaki munkás például cgybuzninnam kilenc napot maradt igazolatlanul tá vol munkahelyétől, a do'gozók figyel­meztetése ellenére. Amikor visszatért az üzembe a fegyelmi bizottság ke­mény határozatot hozott. Három havi javító-nevelő munkára küldték a nvVl'yi téglagyárba és csak akkor jöhet visz. sza az üzembe dolgozni ha ott meg­becsüli magát és jó munkát végez. } fegyelmi bizottság példás Ítélete óta senki sem mulaszt igazolatlanul. ' Az I. számú téglagyár pártszervezete, kommunistái tartsák továbbra is szív­ügyüknek a termelés fokozását és nYuilsanal* segítséget tt eseréppeeselti brigátlnak abban, hogv a lemaradás behozására tett váiWást feltétlenül teljasilhessr. Ettől függ az is, hogy sut üzem leljc- süheti.e negyedévi tervét, vagv som. A gyár kommunistái pedig felelősek azért, hogy a tervet nocsak nyers és égetHtt tégláiból, hanem nyerscseréphől is túlteljesítsék. Nemcsak a sor közét, hanem a növény tövét is megkapálja Kaesar Béla újítása, a sorkapálógép Még a tél hidege dermesztetté a ki­rályegyházai határt, máris aggódva fi­gyeltük, hogyan fejlődnek őszi gabona, vetéseink, milyen termést hoz majd gondosan végzett munkánk. De okkor már arról is beszélgettünk a szomszé­dommal. Kiss T^ajós kováccsal, hogy szántóterületünk nagy résizén kapás- növény lesz, így sokat ke|l kapálni. Igaz, csak a sok kapálással érünk el jó termést. Tovább beszélgettünk ar­ról, hogy vannak arató-, cséplő, és kaszálógépek, milyen jó volna, ha ka. pálógép is lenne. Ekkor támadt egy ötleteim kapálógépre, meg is mondtam a szomszédomnak és ö nógatott, hogy rajta, mondjam el neki. Aztán elmond­tam, hogy én már azelőtt is figyeltem, mit tahetmo változtatni a lókapán. Javasoltam neki, nézzük meg nem lenne.e jó a lókapára két csuklós ka­pát olymódon felszerelni, hogy az a sorba vágjon és a megfelelő távolság­ban meghagyja a növényt. így nem­csak a sor közét tudnánk niegkapáiul, hanem a növény tövét is. — Hej milyen jó leone, hatszor is elvégeznénk a kukorica kapálását mondták a szomszédok is. Szavainkat lőttek követték é* összeszedtük hulló, dók anya go lelni I a mogfelelőnek (gérke ző vasdarabokat ós megkezdődött a muuka. Nehezen ment. mert a gépek hiányában sok kováesmunkát kézzel kellett elvégeznünk. Nem volt könnyű összehozni a kapák mozgását, a kerék meghajtásával. Bizony sokszor álmát* lenni töltöttem el az éjszakát. Sok fej­törés után kitartó munkával mégis si­került elkészíteni a gépel éss most m$r munkánkat az új sorknpálógéppel vé. gezziik, mivel a munkánkat 50 száza­lékkal gyorsabbá teszi. Hogy másutt is kövfltfhessék példánkat, leírom, hogyan alakítottuk át a ló'kopát sorkapáló gérppé, «nicht egy munkamenetben, egy igavonó tóval meg kapálj« a sor közel és két sorból kivágja a felesleges nö­vényeket. A kapa csuklótengely forgása ■ következtében a sorba befordul és vág, majd ismét visszafordul és eltű­nik a sor mellett a nélkül, hogy meg­sértené a meghagyandó növényt. Nagy előnye, hogy a lókapára szerel­tük fe! a két csuk lókapát, így ez könnyen hozzáfér a növényekhez, min­denfajta soros és fészkes vetéshez al­kalmas, amelyben egy igavonó ló el tud menni, tehát többeizőri kapálásra lehet használni. Az egészet úgy készí­tettük, hogy az ekekapán elöl a sima kerékre kapaszkodó ekéket szereltünk, a régi kapák elé pedig egy olyan hosz- szú stngvasat, hogy az a két sort el­érje. Arra rákapcsoltunk egy gömb vasat, ami az elsőkerék és a slngvas Mivel a termelőszövetkezetek (cso­portok) tagfainak egy része még nem régen rendelkezik háztáji tehénnel, háztáfl növendék szarvasmarhával, <i korm(mv kedvezménye* feltételek mel­lett középlejáratú hitelt nyújt a iehe net nem tartó termelőszövetkezeti ta­gok részére. A hitelt a járási (városi) hitelszö­vetkezetek folyósítják éspedig 1~2 éves üszők vásárlásához darabonként 1200 forintot, 2—3 éves üszők be­szerzéséhez darabonként 1500 forintot. A kedvezményes hitelnyuftáson ki vül további kedvezmény még az is, hogy azok a termelőszövetkezeti to. gok. akik eddig szarvasmarhát nem tartottak és most üszőt állítanak be, az első bor járástól számított egy év­re áo százalékos leiírodúsi kedvez­sál van összekötve. A karból gr oldalra vannak szerelve a kapák, amelyek a sort kapálják, illetve ritkítják. A mun­ka során úgu kell haladni vele, m'nt a rendes tkekapával, csuk minden má­sodik sorban haladjunk végig, mivel két sorból a növények közötti két­harmad résit kivágja és a megmaradt egyhnrmml részben van a növény és így lecsökkenti a kézi munka szüksé­gességét. Az első «gye>lőkapálásnál is fele annyi munkát kell végeznünk, mintha egyszerű lókapával dolgoznánk. De a további kapálásoknál még több a munkamegtakarítás vele, igv nagyon hasznos számunkra, ezért javaslom, hogy megyénk dolgozói kövessék pél­dánkat. ményf kapnak. Azok a szövetkezeti tagok, akik a kedvezmény segítségével üszőt akar­nak vásárolni a szövetkezetüknél fe tenlsék be szándékukat. A szbvetke. zet a jelentkezőket összeírja és a já­rás/ (városi) mszőgazdasági osztály támogatásával a hitelszövetkezetnél a beszerzéshez szükséges összeget biztom sltja, a fúrási (várost-) mezőgazdasá­gi osztály segítségével megszervezi a vásárlást. Az üszővásárlásokat be kell jelen­teni a fúrási (városi) mezőgazdasági osztálynál, valamint az Illetékes köz. ségt tanács végrehajtó bizottságánál is, hogy a vásárlást nyl'vántartásba vegyék és biztosítsák az első borjazá után n7 egy évre szóló 50 százalékát tt /l/cadasz ksdvezmi Kaesar Béla Királyegyháza. A kormány elősegíti a tehenet nem tartó termelőszövetkezeti (csoportbeli) tagok üszőbeszerzését

Next

/
Oldalképek
Tartalom