Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-29 / 124. szám

pArt és pAútépítés * LÁTOGATÁS A JÖVENDŐ VERSENYTÁRSNÁL Molnár István, komlói sztahánovis- t* vájár, « városi DlSZ-bizottság szer­vezőtitkára új mozgalmat kezdemé­nyezett a 100 méteres elővájás meg­valósításáért. A kouilói l>ánvú*yíintnlok lelkesen csatlakoztak a mozgalomhoz, köztük az Oleg Ko sevoj, az Andrások, a Schneider bri­gádok Is. Ez a mozgalom a béketalál, kozó tisztedére született meg, a fia­talok harcát fogja kifejezni, melyet a béke megvédéséért folytatnak. Ezt mutatja az Aknamélyítő Vállalat DISZ fiataljainak fogadalma is: „Vdl toljuk, hogy a béket<Hálkoió napján, június elsején Molnár István elvtárs vezetésével elkezdjük a harcot a 100 méteres előhajtásért.** És ez az új mozgatom hatalmas jelentőségű a komlói szénvagyon mielőbbi feltárása szempontjából. Ma a komlói bánya még nem teljesíti tervét, sőt nagy az elmaradása. Ez részben a feltárási munkák elmaradásából is adódik. • Kedden reggel Molnár Isiván elv- társ, a városi és az aknai DlSZ-bizott- •ágoác titkárainak kíséretében leszállt a bányába. Még nem termelő main. kára indult, hanem a munkahelyükön kereste fel leendő versenytársait. Ha. marosan a hatodik szűnt kilences csa­patára értek, ahol Andrások elvtárs dogozott brigádjával. A munka után érdeklődtek mindjárt, amely nehezen és körülményesen folyt. Andráséit elvtársékat nemcsak a nagy meleg, fin­nem a munkaterületükből kiálló vas­darabok is akadályozták teljesítmé­nyük emelésében, beszélgetésükből hamar kiderült, hogy csupán még öt méterre haladnak öregmunkában s azután hozzákezdhetnek tiszta szénben a 130 méter hosszú vágat kihajtásá hoz. Az Andresek-brigód tagjai tud­ják jól hogy vállalásuk megvalósító sa nagy feladat elé állítja őket, hogy ennek megvalósítása hata ma* lépés­sel viszi előre a komlói bányászok békeharcát is. — Meglesz-e a száz méter? — kér. dezte tőlük Molnár elvtárs. — Az majd elválik a munka lolya. mán — felelték vissza tréfásan, majd az egyik brigádtag megjegyezte: — Amit mi vállaltunk, azt mindig teljesítettük is. A'vállalás teljesítése azonban 9ok mindent követel meg így legelőször, szervezett, fegyelmezett munkát, Mol_ nár István elvtárs éppen ezért már tervet is készített: a 480 perces munkaidőt pontosan felosztotta a következőképpen: Előkészület, meg beszé'és: 20 perc, rakodás, szállítás: 135 perc, egyengetés. ácso'ás biztosí­tás: 135 perc. fúrás 70 perc, töltés 20 perc, robbantás, füstrevárás: 30 perc. biztosítás: 30 perc. A munkát hason lóan kell megszervezni a Molnár bri­gád valamennyi versenytársának, hogv el ne maradjanak a versenyben Az Andrasek brigád azonban ezt még nem tudja elkészíteni, mert a jelenlegi munkahelye — még öt méter hosszan — olyan, hogy nem tudják előre, hogy egy té'óra múlva mivel találják ma­gukat szemben. Molnár elvtárs is figyelmesen vizs_ gálta a munkahelyet. Valamikor itt már volt egy vágat, melyet tűz követ keztében le kellett zárni és beisza- polni. Az ilyen újtranyitásnál aztán sok bosszúságot okoz a régi támlák eltávolítása. Itt azonban nemcsak a régi támfák meredeznek elő a régi műveletből, hanem lég. és iszapcsö­vek, vasúti sín, sőt még egy szerszá- mosládát is felfedeztek benne gépal­katrészekkel Molnár elvtárs nézte ezt a föld alá temetett hatalmas értéket, — Ezeket még elvágni sem lehet — mutatott rá Andrasek elv társ a hosz szán kiálló vasúti sínre —, pedig ide­je lenne már kidobni innen. — Nem jó a támlákat sem elvág­ni — felelte Molnár elvtárs — ta­pasztalatból tudom, hogy míg elvá­gunk egyet, addig ki is lehet emelni. Az Andrasek-brigád tovább folytat­ta a munkát. Mint ahogy elmondot­ták, sietniük kell, hogy a hátralévő öt métert június elsejéig elvégezzék, hógy a menyei béketalálkozó után teljes lendülettel hozzáfoghassanak a 100 méter feltárás megvalósításához Mo'nár elvtárs, az Andrasek-brigád munkahelyét elhagyva még vissza, szólt: — Aztán kövessék példánkat And. rasek elvtárs! A borgyári kuli A Bőrgyár kultúrákévá! május— júniusi munkatervüket úgy állították össze, hogy abban méltó helyet ka­pott a Júniu« elsejei béketalálkozó előkészítése és lefolytatása. Időhöz kötöttük minden egyes reszortfelelős beszámolóját. így 8án a kultúrbizott- »ági értekezleten a kultúrotthon elnö. ke és a kultúrfele'ős tartott beszórna lót. Június 5 én a kultúrfelelós, mű­vészeti- és sajtófelelős, valamint a könyvtáros beszámolója lesz, mig 2ő- árt a kultúrfeielős a kultúrotthonigaz. gató, lánc- és bábfelelós, valamint az énekkar felelős számol be munkájá­tól. Esti kultúmevelést tanlotyamot In­dítottunk msg május 12-én, melyre mozgósítjuk az összes kw’túrhtzottsá- gi tagokat, a kultúrotthon vezetőségi topjait, a művészeti ágak rcszortle. Üléseit és a mühely-kultúrmegbizotta. úrosok készülnek a kát A kultúraktlvák körében is ági tádót indítottunk a tanfolyam érde­kében. A tömegoktatást havonta kétszer megtartjuk. Könyvtárunk fejlesztésére havi 500 forintot fordítunk és tervbe vettük a műhelykönyv tárak létesítését i3. Ezenkívül számos fontos feladatot vettünk be még munkatervünkbe. A május elsejei versenyben szép eredményeket ért el a ku:túrcsoport, mind a termelésben, mind a kuttúrmun- kában Reméljük, hogy a továbbiak során még kiválóbb eredmények is születnek gyárunkban és még több sztahanovista lesz kultú rínunk ásóink kö-aott. A remény táplálja az a most megindult verseny, amely a budapesti gyárak és köztünk folyik. E verseny, ben nagv szerepe van a kü.túrmun'ka he'yes megszervezésének is. Kultúrosatnk a megyei béketalál­béketalá! kozóra hozóra nemcsak kiváló te'melési ered ményekkel készülnek, hanem hozzá­járulnak a találkozó sikeréhez a kul- túrmunka minden területén. A dalár da új énekszámokkal (készül, a bá­bosok a gyermekeknek akarnak ked­veskedni most betanult bábjátékaik- Ual. a táncosok is tudják, hogy mit jelent a béke és szívesen készülnek a június elsejei műsorra. Színjátszó ink a Béke hadserege című egyfeJvo- írásossal készülnek. Ha a vállalat vezetősége és párt szervezete, valamint SZB-je fokozot­tabban segíti és támogatja a kultúr- munkát. minden remény megvan rá, hogy ku'túrosaink nagymértékben hozzájárulnak a második negyedévi terv sikeres befejezéséhez és hozzáse- gítik gyárunkat az él üzem cím elnye réséhez. Ilarvau József üzemi tudósító. A Ml FEGYVERÜNK A JÓ TANULÁS Boldog;, :(jé hadiért; készül har­colni, de nőm fegyverrel, hanem tu­dással • jótanulássa! egy nemes célért kösd, dolgozó népünkkel egyetemben, » e nemes cél: a léke. „Boldog népünk bírna néz ránk....“ mondja e dal is s harcos ifjúságunk mindig újalib és újabb tettekkel bizo- »yltja be, hogy jogos erre a büszke •égre. Éppúgy, ahogy kint egy üzemben, bányában vagy más munkahelyen har­colnak a mfuznkmulasztáeok és késé­sek ellen, éppúgy harcolunk mi itt, «kofánkon belül a hiányzások és ké­sések megszüntetése érdekében. Isko­lánk élenjáró osztálya a II- a) osztály, ahol már tietek óta nincs hiányzó, s nyomában van a II. hj ét a két HL osztály, ahol szintén hiirnyzótneales betek vannak. Ez a harc nagyon nagyjelentőségű. Komoly erőfeszítést kivan a DISZ funk­cionáriusoktól. hogy meggyőzzenek minden tanulót arról, mekkora kiesés egy igazolatlan hiányzás vagy egy hanyagságon múló késés. Itt sa iskolában és a munkahelye­ken békéimre folyik. Békeharc oz amerikai agresszorok ellen, a baktó riumháború ellen, s minden ellen, ami a »zép, az új ellensége. Ezt a béke- harcot — apáink liéskcharcát — mi segítjük, a Linuhiifjúság, Jó In mi 1«***!, pint'* munkálat, sr'lánl munkafegye- ’einmc1 és n hiáiis zá«ok, késések mcsi- »iflnletéwol. Lázasan javítunk min­den megmozdulásunkon, munkánkon, tanu »Minkön. % fegyverünkön, hogy méltóan Uiin-'priiicvMtnk. i Méltóan k ll kivruitúuk részünket az ünneplésből, már csak azért h, hogy megmutassuk a határainkon acsarkodó Titonak és azöi-et »égéseik­nek is, hogy erősek s-agyunk. Minden meg moidulásnokal átkokkal kiséri Tito, mert mindennek ellensége, ami a békét, a boldog épí­tést szolgálja. De az átkokkal hiába palástolja magát A nagy hang, rága lom mögött, mindig félelem s rette­gés rejtőzik s Tito fél is tőlünk, meri tudja, hogy az az ügy, melyért mi küz dünk igaz ügy, ezért nekünk kell győznünk. Mi küzdünk is becsületesen. A bé­kenap s a technikus napunk ia ko­moly meginozduléi« békeliarcunk érde­kében, egy harcos nép, egy boldog harcos ifjú had seregszemléje. E napot boldogan várja mindegyikünk, hogy határozott, bátor magatartásával, jó 195» február 19-én kerültem ei 7 3/1 Építőipari Vállalat Majláth- utcai építkezéséhez, mint segédmun. kás. Hl só hónapban 119 százalék volt a teljesítményünk. Mint brigád- vezető, brigádomban a munkát jól megszerveztem, példamutató és jó munkámmal hozzájárultam ahhoz, hogy brigádom nta már lift száza­lékra entehr a teljesítményét. A munka ló megszervezése, a munka idő minden percének a kihasználása az ötperces rendcsiná/ási mozgalom fejlesztéset a munkafegyelem britté, tásn iránti hozzájárult eredményeink­hez. munkájával hitet tegyen a béke mel­leit, amely megadja nekünk majd a lehetőséget, hogy iskolából kikerülve építsünk, alkossunk újat, szépet. Ez a lázas készület a nagy béke­napra. június 1-re, ifjúságunk részé­ről a baranyai technikumi nap volt. Kétezer diák, harcos, tudásra éhes ifjú tett tanúságot arról, hogy tény­leg jó munkával készült elő a júnins 1-i békenapra. Búk* nélkül nincs építé*, nem tudjuk befejezni, amit elkezdtünk: a kommunizmust, de tudjuk azt, ha mi küzdünk a békéért, mi, akiket n Szov­jetunió és Sztálin elvtárs vezet, nem érhet bennünket vereség, győzelmünk teljes lesz. E győzelem biztos tuda­tában harcolunk a június 1-i béke­nap sikeréért. L’dvarácz Márk Építőipari Technikum tanulója. Ár ötperces rendcsinálást mozga­lom vállalaton belül rendezett verse­nyért a mi brigátltmk lett az első, és ezer forint jutalmat is kaptunk. Az­zal. hogy teljesítményünket mindig fokozzuk, a százalékkal együtt emel. keilik a keresetünk is, több jut így a szórakozásra, ruhára. Ez mind azt bizonyítja, hogy jó munkánkkal to­vább emelhetjük életsrnivontJunkát. További jó munkánkkal harcolunk a béke megszilárdításáért, készülünk a jánitts 1-t béketnlálkozóra. MEDIÁK MIKLÓSUK brigotl vezető „További jó munkával harcolunk a békéért*4 Á politikai iskolák évzáró összefoglalóival biztosítsuk a jövő oktatási év jó beindulását! A vizsga után sem hagyják abba a tanulást a boboli dolgozók Tizenkilencen Ülték körül az asz­talt. Mindenki art várta, hogy mikor szólal meg Kovács elvtárs, aki né­hány pillanatig ott állt a hallgatóság előtt, szótlanul. Q is arra gondolt, amire a többiek, hogy elérkeztek a politikai alapismeretek éwégj első összefoglalójához. Ez pedig nagy dolog különösen itt Hobol-ban. ahol még nem volt pártoktatás — ez volt az első. Kovács e vtárs körülpöllan. tott, aztán beszélni kezdett. „Elvtársak! Elérkeztünk • ahhoz a pillanathoz, hogy két alkalommal ösz- szefoglaljuk azt amit az idei oktatási évben tanultunk. Nagy lépést tettünk e őre, mert új ismereteket szereztünk pártunk, tanításaiból“. Beszélt Kovács eivtárs arról, milyen sokat jelent a tanulás, amit fel lehet és fel kell használni a gyakorlati munkában. A hallgatók, izgatottan várták az első kérdésit, amelyről már tudtak, hiszen Kovács eivtárs már egy héttel előbb ismertette, hogy miről lesz szó. „Első kérdésnek tárgyaljuk meg elvtársak, hogy mi a párt és milyen á 1elépítése.'* Ázt vártuk, hog.y a ka­rok a magasba emelkednek de nem igv történt. Egyszerre többen, is be­széltek, nem lehetett megérteni, ki mit akar mondani. Kovács eivtárs azonban figyelmeztette a hallgatósá­got, hogy egyenként szólaljanak fel. Varga elvtárs volt a-, első hozzászóló, aki azt mondotta: „A párt a munkás­osztály élcsapata, amelyhez hozzáta- toznak az értelmiségiek is.‘‘ Vita ala­kult ki abból, hogy minden értelmi­ségit befogad e pártunk a sorai közé? Többen hozzászóltak ehhez a kérdés­hez, amit Kovács elvtárs röviden ös­szefoglalt: „Csak azoknak a becsü­letes értelmiségieknek van helyük a pártban, — ahogy az elvtársak is he. iyesen mondták, — akik elfogadják a párt tanításait, akik magukévá teszik pártunk szervezeti szabályzatát és be csülctesen szolgálják a dolgozó né­pet.’• Ezután újabb kérdéseket tett fe] Kovács elvtárs. amelyekre röviden feleltek a hallgatók. A rövid feleletek arra figye meztették Kovács elvtársat, hogy a jövőben több gondot fordítson majd arra. hogv egy-egy kérdésről hosszabb ideig beszéltessen az elvtár sakkal, mert ezáltal tudják gondolatai­kat jobbam kifejezni. Kovács elvtárs több alkérdést is tett fel, hogy ezzel is segítséget nyújtson a hallgatóknak. Most azt a kérdést tet­te fel, hogy miért van szükség a ta­nulásra. Érre Mézer Antalmé elvtárs­nő adta meg a választ: lrMinét többet tanulunk, annál jobban Ielismerjük az ellenséget, annál könyebben le tudjuk őket leplezni.“ Helyes volt az elv- társnő hozzászólása, de még Jobb leti volna, ha elmondja azt, hogy a köz­ségben hogyan leplezték le a kártevő kulákot. A második kérdést, ki lehet a párt tagja, már az első kérdésben is meg­említették az e’vtársak. de a második kérdésben is jól foglalkoztak vele. A harmadik kérdés így szólt: „Mi a je. lentősége ötéves tervünk megvalósító sának az ipar és a mezőgazdaság lej- lesztése, a béke védelme szempontjá­ból?“ Ehhez a kérdéshez többen hoz­zászóltak azok közül, akik még nem fe eltek. Csankó Béla elmondotta, hogy nagy szükség van a nehéziparra, mert könnyebben fejleszthetjük ezáltal a könnyűipart, aztán ellátja az országot mezőgazdasági gépekkel, traktorokkal és így jobban fejlődik a mezőgazda­ság. Elmondotta azt is. hogy Magyar, ország elmaradt agrárországból ipari ország tett. Konkoly György a ne. hézipar kérdéseivel fog átkozott, Si­mon Antal is hozzászólt ehhez a kéri déshez. Gobi István így szólt a kérdéshez: A nagyüzemi gazdálkodás a az>ocializ_ mus megvalósítását szolgálja. Egy­ben azt ts jelenti, hogy a mezőgaz­daságból több munkaerő felszabadul, mert ezek helyett gépek do gozmak. A többtermelés pedig a békét szolgálja a nehézipar fejlesztése szintén öseze. függ a béke kérdésével- mert ez 1» hozzájárul ahhoz, hogy ütőképes had­seregünk van, amely a békét védi. Kelemen Gyula középparaszt arra a? ál-kérdésre, hogyan segít bennünket a Szovjetunió élenjáró tapasztalatainak átadásával, azt vá aszolta: „Olyan at elvtársak, mint amikor több kocsi ha­lad egymás után a rögös úton. írt azt mondom, hogy a hatodik vagy a nyolcadik kocsi már egész jól halad a kerékvágásban Mi is így vagyunk, mert a szovjet tapasztalatok átváló, lével könnyebb a mi utunk, jobban le tudjuk küzdeni az akadályokat. Kovács elvtárs mindvégig helyesem és rugalmasan respite a vitát, lát3zik Kovács elvtárson, hogy szeret tanulni, de ő maga is szeret tanulni a dolgozóktól. Nagy része van abban fs Kovács elvtársnak, hogy a hal Iga­lóság h-arciasabb lett, de itt van még javítani való, mert a hozzászólásokból nem domborodott ki kellően az e.len. ség elleni harc. Ezt kell tovább fej. leszteni a jövő oktatási évben. A hallgatók szép eredményt értek el fej­lődésükben, ezt mutatja, hogy kődén a hallgatók közül kérték a tagje'ö.’t felvételüket. De ez: mutatják egyes hallgatók példája. így Kelemen Gvu. la középparaszté is. aiki keményen megbírálta a tanácsot, hogy nem e’ég kezdeményező. Pénteken újabb négv kérdést tár­gyal meg a haVg-atóság ekkor lesz vége Hóból on az oktatásnak és meg­kapják a hallgatók a bizonyítványt Az elvtársak azonban készüljenek a* új oktatási évre úgy, hogy otthon 's tanuljanak. Azok, akik jó munkát vé. geztek ebben az oktatási évben, jö­vőre magasabb oktatásban vesznek részt. Kovács elvtárs lelkiismeretes mimikával készíti el a jel emzőst min­den egyes hallgatóról, nem a . vizsga'* hanem az egész évi munkáját és fa. leleteit veszi alapul. Feldíszített terem várja pénteken a tankör ha'lgatóit. Úttörők köszöntik a „vizsgázókat4“ és műsort ts adnak a számukra. A pártszervezet se felejtse el köszönteni a legjobb tanulókat, ajándékozzák meg Őket értékes kőnv- vekkel, hogv ezzel is felejthetetlenné tegyék az idei oktatási év sikeres be- fejezését. Farkas Fjem ér Hogyan pótoljuk gyapotvetéseinkben a fagykár okozta hiányokat ? A fagy óllal megkárosított vetéseket kellő időben megtett pótlással helyre lehet hozni. Termelőszövetkezeti csoportjaink, egyénileg dolgozó parasztok, a járási tanácsok és gépállomások segítségével azonnal végezzék el a gyapotvetés pótlását. Pótvetést nem kell végezni ott. ahol három-négy növény egészsé­ges folyóméterenként. Kézi pótlást ott végezzünk, ahol a növényállomány folyóméterenként egy- kettő és a nagyobb táblákon kisebb, teljesen kipusztult foltok varénak. Ahol folyóméterenként egy növénynél ke­vesebb van, vagy n tábláidban foltok­ban sűrűbb állományban megmaradt a gyapot, ott az agrnnómus jelenlété­ben sárközi kuftivátornzás vagy foga. solás után rávetést kell végezni, vető- géppel a régi sorol; mellett haladva. Ott, ahol a régi savok nem voltak egye vések is Irányukat vetőgéppel nem le­het követni, ott az első sorokra ke­resztben végezzük a vetést. Ahol a tízezer növénynél kevesebb gyapot maradt meg holdanként, ott teljes újravetést kell végezni. Ebben az esetben a talajt knltivátorral vagy fogassal készítsük elő a vetéshet. Szántással a talajt nem szabad elő- készíteni. Az újravetésnél holdanként 22 kiló vetőmagot használjunk és a megmaradt növényállomány sorai köré 2.5 ikitá szemcsés szuperfoszfátot és 20 kiló pétisót kell tíz centiméterei mélységben, lehetőleg vetögéppel ki. szórni. Pótvetőmagot a termelők a Gyapot- termeltetést Váltalatniil ingyen kapják. Azonkívül a gyapotterület nagy ré­szén fellépett a gyökérfekély. tehát sürgősen a talaj szellőztetésével, kapá­lással szüntessük meg a további fer­tőzést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom