Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-28 / 123. szám

2 ü R P l O 1951 MÁJUS 28 A Német Demokratikus Köztársaság kormányának rendelete a demarkációs vonal mentén végrehajtandó rendszabályokról Berlin (MTI) A Német Demokrati­kus Köztársaság kormánya május 26 án tartott rendkívüli ülésén egyhangú határozattal a következő rendeletet fogadta el: „A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya javaslatot lelt a bonni kormánynak és a nyugati hatalmak kormányainak szabad, ossz német vá­lasztások megtartására és a Németor­szággal való békeszerződés mielőbbi megkötésére. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának ezt a lépé­sit nértünknek a béke fenntartására és a német egység helyreállítására irányuló egyöntetű akarata vezérelte. A bonni Ad,-Dauer-kormány ezeket a javaslatokat elutasította és az ameri­kai, angol, francia megszálld hatalmak »dúsítására a békeszerződés megköté #é‘ .és a német egység helyreállítását akadályozó keretszerződés megkötésé­nek útjára lépett. A bonni kormány és a nyugati megszálló hatalmak há­borús politikájának megfelelően szi­gorú határ és vámszolgálatot vezettek be a demarkációs vonalon, hogy el­határolják magukat a Német Demo­kratikus Köztársaságtól és czáCtal el mélyítsék Németország szétszakftottsá- gát. Azt n körülményt, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nem tett megfelelő védelmi intézkedéseket a de­markációs vonalon, a nyugati hatal­mak arra használták fel, hogy a de­markációs vonalon át egyre nagyobb mértékben küldtek a Német Demokra­tikus Köztársaság területére kémeket, kártevőket, terroristákat és csempé­szeket. Ezek az elemek megbízatásuk teljesítése után eddig a demarkációs vonalon át könnyűszerrel térhettek vissza Nyugat Németországba. Az el­lenséges ügynökök ilymódon próbálják aláásni a Német Demokratikus Köz­társaság békés gazdasági és kulturá­lis építő munkájának eredményeit, megakadályozni lakosságunk életszín­vonalának további emelkedését, meg­ingatni a demokratikus rendet és tör­vényességéi, a német nép támaszát a békéért, az egységért és békés újjá­építésért folyó ha rohan.. A Német De. mokratikus Köztársaság kormánya — az amerikai, angol, francia megszálló hatalmak és a bonni kormány e csele­kedetei következtében — kénytelen rendszabályokhoz folyamodni, hogy megvédje a Német Demokratikus Köz­társaság lakosságának érdekeit és le­hetetlenné tegye ellenséges ügynökök behatolását a Német Demokratikus Köztársaság területére. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya ezért elrendeli: az államvédelmi minisztérium hala­déktalanul léptessen életbe Szigorú rendszabályokat a Német Demokra­tikus Köztársaság és Németország nyugati megszállási övezetei közötti demarkációs vonal őrizetének meg­erősítésére, hogy megakadályozza kár tevők, kémek, terroristák és más ellen­séges ügynökök további behatolását a Német Demokratikns Köztársaság területére. Az e rendszabályok végrehajtását szolgáló valamennyi intézkedést és uta sftást annak a szempontnak figyelem- bevételével kell kiadni, hogy ezeket szabad, össznémel választások meg­tartására vonatkozó megegyezés ese­tén azonnal vissza lehessen vonni." tlatahnns t önt egti A* dók IXyugat-Németorsxágban a keretszerződés66 ellen Berlln (MTI): A szégyenletes há­borús keretszerződés Bonnban történt aláírása a figyelmeztető sztrájkok és tiltakozó gyűlések újabb hatalmas hu'lémát vá tóttá lei Nyugat-Németor e/ágbun. Hétlön Münchenben 150 ezer dolgom ró követelte a népellenes szerződés elvetését és az áruló Adenauer-kor irány azonnali lemondását. 400 gép. pisztolyos rendőr rohamot intézett a tüntetők ellen. A munkástömeg azon­ban megtutamoddsra kényszerítette u rendőröket. Nürnberg lőtér én 80 ezer dolgozó tüntetett a keretszerződés ellen. Gelse nkircbenben több, mint 40 ezer dolgozó vett részt a Német Kom munista Párt nagygyűlésén. Fritz Ri_ sehe, a Német Kommunista Párt par­lamenti képviselője a nagygyűlésen fnlszó'itóttá Nyugat-Németország dől. gozőit, hogy összpontosítsák erőiket a bűnös Adenauer rendszer megbuktatá­sára. Mannheimben a Daimler—Benz mű. vek 4000 munkása hétfőn figyelmez­tető sztrájkba lépett. Hannoverben a Continental gumiabroncsgyár 11 ezer dolgozója munkabeszüntetéssé' tllta. kozott a háborús keretszerződés alá­írása ellen. Hétfőn délután 3 órától valwneny- nyi bajorországi üzem dolgozói ne­gyedórás figyelmeztető sztrájkot tar­tottak. A nyugatberlinl amerikai övezetben lévő Lorenz-müvek 3.500 dolgozója hétfőn tüntető felvonuláson ti taiko. zott a keretszerződés aláírása ellen. A Neues Deutschland vezércikkében megállapítja: minél erőszakosabban próbálják megszervezni az amerikai imperialisták és bonni kiszolgálóik a világháborút és a németek testvérhá. borúját, annál gyorsabban találják meg egymást és lógnak össze a de­mokratikus erők Németországban, hogy megakadályozzák a háborús gyujlogatók gaztetteik Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka fi. Népköztársaság Elnök; Tanácsa május 27 re, keddre hívta össze az országgyűlés új ülésszakát. Néhány perccel 12 óra után foglalták el he­lyüket Rónai Sándor a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke. Dobi István a minisztertanács elnöke, és a kormány tagjai. Megjelent a meg. nyitó ülésen J. D. Kisze'jov, a Szov­jetunió magyarországi nagykövete. Az ülést Dögéi lnne az országgyűlés el­nöke nyitotta meg megein'úkezett a .■xfutóbbi ülésszak óta elhunyt Nyíri Sándorné és Sásdi Ernő képviselőkről. Az országgyűlés tagjai helyükről fel iOva hallgatták végig az elnöki be­jelentés l s a7 elhunyt képviselők em lékét jegyzőkönyvben örökítették meg. 'Ezután Szabó Piroska, az Elnöki Tanács titkára tartotta meg beszá. mólóját az Elnöki Tanács munkájá­ról. S’nbó Piroska a Népköztársaság El néki Tanácsának titkára az Alkot mány 21. szakaszának második be­kezdésében foglalt rendelkezésnek megfeleően beszámolt a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának az ország gyű, lés 1951 december 21-én berekeszte’.t é« 1952 május 27-én megnyitott új ülésszaka közötti időben végzett mun­kájáról. Az Elnöki Tanács a két ülésszak közötti időben nyolc ülést tartott és lil törvényerejű rendeletét alkotott. A törvényerelii rendeletek között ki­emelkedik a Termelöszövetkezeli Ta­nács létesítéséről rendelkező jogsia. bályalkotás. A Termelőszövetkezet) Tanács már eddigi működés*, során is bebizonyította, hogy komoly se­gítséget nyújt a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlesztéséhez és határozataival hozzájárul ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink mind erősebb, virágzóbb és példásan működő gaz­daságokká váljanak — mondotta. Jelentőségében ugyancsak kiemel­kedő jogszabályalkotása az Enöki Tanácsnak az egyes házingatlanok ál. tami tulajdonba vételéről szóló tör­vényerejű rendelet. A dolgozók régi kívánságát teljesítette ez a törvény- erejű rendelet, kettős leiadatot való­sított meg: egyrészt megóvja nép gazdaságunkat attó1 a kártól, amely abból származott, hogy e házak tu­lajdonosai ingatlanukon a legszüksé­gesebb javításokat sem végezték el és ezért a házak állaga rohamosan pusztult. Másfelől megszüntette a volt uralkodó osztályhoz tartozó elemek, nek házingat'anból eredéi, munkanél- kiil szerzett jövedelmét. Ugyanakkor messzemenően gondoskodott a rende­let a dolgozók érdekeinek védelmé­ről. Ezután az új minisztériumok "Ter­vezéséről szóló törvényerejű rendelet­tel foglalkozott, majd bejelentette hogy az új minisztériumok szerv ezé. séről szóó törvényerejű rendelet tu­domásulvételére és a z Alkotmány 24, szakasza új szövegének megállapítá­sára az igazságügy miniszter külön ja­vaslatot terjeszt az országgyűlés elé. Az országgyűlés az Elnöki Tanács titkárának beszámolóját tudomásul vette. Ezután GCrő Ernő elvtárs ált°mmi. niszter beterjesztette a központi ál­lami ellenőrzésről szóló törvéuyjavas. latot. Molnár Erik elvlárs, iguzság- ügyminiszter pedig az Alkotmány 24. szakasza új szövegének megállapítá­sáról, a polgári perrendtartásról, va­lamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény javallató kát. Az országgyűlés a központi álla­mi ellenőrzésről szólő törvényjavasla. lot a gazdasági és a pénzügyi bizott­ságnak, a másik három törvényjavas­latot pedig a jogi bizottságnak adta ki előzetes tárgyalásra és jelentésié leire. Az országgyűlés legközelebbi ülését május 28 án, szerdán délelőtt 10 óra kor tartja s napirendjére az Alkot­mány 24. szakasza úl szövegének megalapításáról, valamint a központi állami ellenőrzésről szóló lörvénvja 1vaslat tárgyalását tűzte kJ. Amerikai uralom A moszkvai rádió hírmagyarázója móndotta: — Mint ismeretes, az idén janu• árban ,,amerikai—jugoszláv kölesé- »nős gazdasági együtlmüködésrő “ \zó\ó egyezményt írlak alá. Négy és tél hónap telt el az Allan Kar. rtelj-egyezmén^ óta. A tények meg mutalják, mit jelent a valóságban a hírhedt ..kölcsönös gazdasági együtt ’működés". ahogyan az amerikai im. perialtsták és litólsta lakájaik ál- ■edzás cééjábój nevezik Jugoszlávia kirablásának ezt az egyezményét Az amerikai Imperialisták első­sorban azt követelték, hogy gyor­sított ütemben szállítsanak stratégiai és nyersanyagokat az Egyesült Al. lomokba Es valóban — a belgrádi klikk januárban négyszer annyj nyersanyagot szállított az óceánon- fii ra, mint 1951 bármely hónapjá­ban. A jugoszláv szén és érrbdnydk- bon meghosszabbították a munka• napot lokozták a hajcsár rendszert, olyun bérrendszeri vezetlek be, amely mig nagyobb nyereséget biz- :tnsíl az amerikai monopolistáknak J uoo^zláviáhan Az amerikai gyarmatosítók úgy rendelkeznek Jugoszláviában, akár csak otthon. Előírták a titóistüknak> milyen népellenes törvényeket hoz. zanak. hová és mennyi árut szállít sasiak, mennyi katonát kell mozgó­sítani a hadseregbe és mikor ke l provokációkat végrehajtani a népi demokratikus országok ellen. A titóislák külön rendelet értei- méb*n mindenkit, aki gondatlanság vagy hanyagság következtében a legcsekélyebb mértékben is aka­dályozza az export feladatok telje rttését, 50 ezer dinár pénzbüntetés iel sújtanak. Egyetlen becsületes jugoszláv sem békűl meg az amerikai járom mai. Meggyőzően tanúskodik erről a munkások Tlto-ellenes harca, a bányászok fellépése Raeaban, erről tanúskodnak a ljubijai, a rajkai és sibeniki sztrájkok a belgrádi és zágrábi diáklázadások. Leégtek a katona i raktárak, Üzemképtelenné vá'nak a hadianyaggyárak — or­szágszerte minden eszközzel gátol iák a nyersanyag termelését */ó litását. • Megkezdődött a Don vizének átáramlása a Volga— Don-csatorna Volga télé eső szakaszába Sztálingrád (TASZSZ) Megkezdődött a Volga.Don csatorna Volga felé eső szakaszán lévő zsilipek mcg'ültése a Don vizével. A hatalmas szivattyú állomások húrom és fél hónap alatt emelték fel a Don vizét a Malomi­nak a Don felőli emelkedőjén. A Don vize egymásután töltötte meg a kar povkai, bereszlávkai és vnrvarovkai víztárolókat és elérte a vízválasztó legmagasabb pontját, amely 44 méter-' rei magasabb, mint a Don és <68 mé térről magasaid), mint a Volga szint­je­Május 24-én elbontották a vízvá­lasztón létesített zárógátat é* ekkor u Don vize megindult a csatorna Vol ga felé lejtő szakaszán, a kilencedik zsilip kapuja felé. Mihelyt itt Is aléri a szükséges magasságot, megnyitják a zsMpknput és a kilencedik zsilip be­fogadja a Don vizét. A víz ezután to­vább h.Jad lefelé a csatorna *• szaka­szán és eljut a Volgához. Néhány szó az „amerikai életformáról“ Kultúra Amerika egyik igen szürke páter ja, névszerint Galojnbus atya, eyyik cik­kében arról írt, hogy 6i a keleti kul­túra egy ..keletről jövö szennyvizesei tornára emlékezteti.“ Nem akarunk Galambos atyával vi­tatkozni. Vitán alulinak tartjuk és nem akarjuk lealacsonyítani magunkat. Két iénycsoporiot említünk lel csapán. Vitatkozzanak maguk a tények. A Szovjetunió 900 egyetemén már 1940-ben nagyobb volt az egyetemi hallgatók száma, mint egész Nyugat- Európában. Ne felejtsük el: mindez még 1940-ben volt! A cári Oroszországban több tucat olyan nép élt. amelyek között egyet­len írni-olvasni tudó ember sem volt. Ilyen volt például m magyarokkal rv­kon udmurtyákok népe. Ma az udmar- tyákok földjén öt egyetem, 25 közép, iskola, több, mint 1500 könyvtár, mozi és kultúrklub van. A turkománok 99 százaléka analfa­béta volt a cári rendszer idején, a nők közül pedig senki sem tudott Imi és olvasni. Ma 1000 tanító és tanárnő és 700 női orvos van közöttük. Végnélkül sorolhatnánk még a Szov­jetunió kulturális fejlődéséről szóló tényeket, vagyis azt, hogy miért a vi­lág leghaladóbb és legélenjáróbb kul­túrája a szovjet kultúra. De nézzük meg most, hogy állunk a nyugati „kul. túrával“, a nyugati élettel, különösen az amerikaival. „Sajtószabadság“ A Truman kormány és az Amerika­idén es Tevékenységet Vizsgáló Bizott­ság perbefogla a newyorkj kínai ha­ladó napilapot, a China Daily News-t. A lap ügyvezetőjét és elnökét az „el­lenséggel való kereskedelem" mel vá­dolják. A kormány ügyésze e hazug tényből fantasztikus rémmesét tákolt össze, amelyben kínzásoktól, váltság­díjaktól kezdve a gyilkosságokig mind­denről szó van. Ugyanebben at időben idézte maga elé az A meri ka-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság a detroiti haladó lengyel lap szerkesz tőjét, Dombrowskit is. Dombrowski „bűne" az, hogy leleplezte a katvni szovjeteílenes rágalmak kongresszusi terjesztőinek igazi célját, akik fehérre akarják mosni a Nürnbergben elítélt náci háborús bűnösök kezét. „Emberi jogok“ Egy szakszervezeti vezető saját sza­vaival mondotta el, hogyan verték el az utóbbi évek egyik májusában egy autógyár rendőrei. (Nevet kiírni nem ajánlatos, amiről különösen akkor győ­ződhetünk meg, ha a következő soro­kat elolvassuk.) íme a szakszervezeti vezető saját szavai: „... Három lépést sem tettem, mil.-or egy ütést éreztem a nyakamon. Meg­fordultam. akkor még több ütést kap­tam. Amikor védekezni akartam, min­den oldalról körülfogtak. Egy tetszett, mintha legalább 25 ember állna kö­rül ... Leütöttek a földre, de imlaki el kapta a kabátomat és felhúzott csak azért, hogy megint leüssenek. Azután rugdalni kezdtek. Ha kezemet oldalam­hoz kaptam, a fejemet rúgták ... Egy darabig heverni hagytak, de Időkö­zönként egyet.egyet belé mrúgtak.. ■ Széthúzták lábamat és lágyékán rúg­tak. Valahogy sikerült eljutnom a lép­csőkig, de ott újra megfogtak s egyik lépeséről a másikra rúgtak ... Egy másik hír: Argentina fővárosá­ban fíuenos Airesben, az odaszőkőtt nyilas gengszterek meghívókat küldtek szét. melyben a „dicsőemlékű Szálasi Ferenc“ emlékére rendezendő ünnepi szentmisére hívják meg az ottani ma­gyarokat. .4 dolgozóknak és vezetőiknek mgás, százezrek hóhérának nyílt emlékünne. pély. — íme a trumani „emberi fo­gok." „Vád“ Ez a vád Igen furcsa. Itt ugyanis nem kommunistát vngv békeharcos ellen koholt vádról van szó — mint szokás, — hanem egy háborús uszftó elleni vádróL Az amerikai „védelmi minisztérium" ugyanis bejelentette, hogy hadbíróság elé állítják Grow tá­bornokot, volt katonai attasét, aki naplójában beszámolt a nyugati or­szágok diplomatáinak kémkedéséről és azonnali háború szükségét hangoztatta a Szovjetunió ellen. A bejelentés azt is elárulja, hogy a vádat persze nem azért emelik, mert Grow tábornok háborút akart, hanem azért, mert „Il­letéktelenül hivatalos felvilágosításo­kat jegyzet fel személyes naplójába". „Szórakozás“ A névadót stvofagban atombomba főpróbát rendeztek a Wal Street urat. Filmrevették az előkészületeket, tele­vízión továbbították a robbanás min­den mozzanatát. Hozzá akarják szok­tatni Amerika népét az atomrobban- tásokhoz és be akarják bizonyítani ne kik, hogy v: amerikai atombomba „emberségesen tud megölni százezer vagy egymillió embert“ — mint ahogy Baillle, az United Press elnöke kifej­tette. Az amerikai halálgyárosok ,„szá­rak ózva és embersége!" hangoztatva akarják a legnagyobb embertelenségre nevelni Amerika népét. Ébredés Az amerikai légierő 225 pilóta, bom­bavető és radannegfigyelö tartalékos tisztje megtagadta a repülést. A re­pülést megtagadó amerikai repülőtisz teket hadbíróság elé állítják. Verne GooJwin főhadnagyot példáuii 2 évi börtönbüntetésre Ítélték. Goodwin ugyanis megtagadta. hogy Angliába és vissza repüljön egy C-124-es típu­sú géppel. Lépését azzal indokolta meg, hogy felesége szülés előtt áll és az izgalom, amit átélne, veszélyeztet­né a szülés előtt ATló gyermek éúetB­Ugvanakkor — mint abogy a pennsyl­vaniai VVPAZ rádióállomás kommen­tátora hangoztatja — olyan hírek keringenek az amerikai légierő tagjai között, hogy „ai amerikai pilóták számúra majdnem öngyilkosságot je Cent a koreai felszállás, egyrészt a radarral irányított koreai légelliárltó fegyverek miatt, másrészt pedig azért, mert a kommunisták gépel fölötte állanak az amerikai gépeknek." Harc Május első napjaiban 800.000 acél­én olajipari munkás sztrájkolt az Egye. sült Államokban. A chicagói munkások felszólították Trumant, hogy adóba fizetett dollárjaikat ne a fegyverkezés re, hanem az árvízzel fenyegető folyók szabiílyazására fordítsák... Sok utca­sarkon békealáirást gyűjtenek. A nem re íme, itt az amerikai imperialisták állni agyondicsért „kultúra" és n pa­radicsomnak hazudott amerikai élet, minden különösebb kommentár nélkül. Habar a tények többsége a szörnyű­ségek Celeptezéaével foglalkozik, az utolsó kettő, de kütönösen az utolsó hír megmutatják az amerikai nép' jtrsey-í nők békszrrvizetinek hús; top­ja például az utcasarkokon is a hol. tokban ötszáz békealáirást gyűjtött. t: egyik békeharcos, aki először vjoll békealáirást gyűjteni. Így kiáltott 1*1 örömében, a szép eredmény láttán: —- Most uuír látom hogy a nép li­lában békét akart liarc&t is, amit mint minden imP harca, győzelemmel fog ségzódni. E* a győzelem megpecsételi a trumam’k és a galambos féle páterek .sorsát- hiába is üvőllenek, hiába akarják megakadályozni, mert a történi»!»*m előre halad és Celapossn azokat nk'k útjában állnak. Ládaszámra a Német érkeznek Amerikából Uounba Dem ok rati k us Közti rsaság r katonai térképei Berlin (MII): Brcmeihavenbon o ki- kotornunk,isok érdeken felfodezést te), teik egy amerikai hajó szállítmány A nnk kirnkáaáná . A hajón étkezed egyik megsérüli ládából a rakparton a Német Demokratikus Köztársaság katonai térképei hullottak |ri. A tér­képek — a ok-'veket Amerikában nyomtak — amerikai pilóták Jénykép. felvételei után készültek. A Ném®1 Demokratikus KözUir^sog térkép*1* tartalmazó ládák Bionk bonni liafE (igyinlnisztorjeló'.t címére érkeztek. E* újabb bizonyitéka aimak, hogy •* nmortkai imperialisták a Német P®” makrstikiM Köztársaság ellent táma­dásra készítik elő nyugotnétnetorazújf* z so Id oflcaapaU» lka t.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom