Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-01 / 101. szám

2 » ä p i. 6 1952 MÁJUS 1 Harcban a második negyedévi ferv teljesítéséért Vállalásaink teljesítésének örömével ünnepeljük május elsejét Komló Kossuth .akna dolgozói a nyolcadik szabad május elsejét ki­emelkedő termelési eredményekkel köszöntötték. Ezek a kiváló eredmé­nyek azt mutatják, hogy dolgozóink egyre jobban érzik azt: mit jelent május elsejét szabadon ünnepelni A brigádok versenyében! az első­séget Rátái Ferenc elővájóthrigád tart. ja ,142.0 százalékos eredményével. Papp Imre 6-us csapata 12Ö.8 száza­lékot ért el. A fejtési brigádok közül a 20.as caiaipat Bádi-s brigád tagjai az elő­irányzott 1400 csille szén helyett 1555 csillével szállítottak. A 20. csapati Fóris brigád 109.2 százalékra teljesí­tette május 1-re tett ígéretét. A hidasi bányászok április 30-án ífólélött kilenc órakor teljesítették havi tervüket. Az éjjele.» harmadban ISO, a délelőttös harmadban 158.6 szá- ealékra teljesítették a tervüket. A hi­dasi bányászok terven felül délután két óráig már 50 vagon szenet ter­meltek. A Komlói Erőműnél kiemelkedő eredményt éri el Bora György szta. hánóvista lakatos 140 százalékos tel­jesítményével. Befejezte a vállalását április 23-án a villanyszerelési cso­port, is. Kovács János vO'anyszerelő 147 százalékot ért el. A brigádok ver­senyében első lett a felszabadulási brigád 121 százalékkal. A Kokszművek dolgozói tudatában vannak annak, hogy a szén egyik legfontosabb termékünk, azért vállal ták a kemenceüzem dolgozói, hogy egy tonna szénből nyerhető koksz ki- hozatal százalékát 80.8. százalékról 81 százalékra emelik. Szorgalmas jó műn kdjük nyomán a kiliozata! 82 száza­lék lett. Ebiben a munkában kitűnt Gaál János sztahanovista kamramun. kás, Sutina Géza és Nagy István dol­gozik, A Kofeszművek többi dolgozói is szép eredményeket értek el és Így a vállalásaikat teljesítették. József esztergályos augusztus 1-4.1 ter­vét teljesíti. A Sopiana Gépgyár dol­gozói büszkén vihetik ezeket a száza­lékokat a felvonulásra, mert amit má­jus elsejére vállaltak, azt nemcsak teljesítették, de tűi is szárnyalták. A pécsi Porcelángyárban lelkes munkaverseny indult a dolgozok körében azért, hogy május elsejei felajánlásaikat teljesítsék. A verseny során elérték, hogy áp­rilis havi operatív tervüket 114.4 százalékra teljesítették és így 53? ezer forint értékű túlteljesítéssel ünnepelhetik május elsejét. A vállalások teljesítésében kiváló eredményt ért el ifj. Fábri Gyula jelvényes sztahánovista korongos, aki azt vállalta, hogy tíj munka- területén 200 százalékot ér el és 10 sztahanovista társát állandóan tanítja. Vállalását túlteljesítve 254 szá/aiékos eredményt ért el. ták, hogy a mérőcseréket az elő­irányzott 180 óra helyett 140 óra alatt végzik el. Felajánlásukat túl­teljesítették, mert a munkát 124 óra alatt sikerült befejezniök. A Déldunáirtúh Áramszolgáltaú Vállalat pécsi építési csoportja nagy igyekezettel dolgozott a má­jus elsejei vállalások teljesítéséért. Zaláta, Piskó, Kemse községek vil­lamosítását június 30 helyett má­jus 1. tiszteletére április 30-ig be­fejezték. Ezenkívül két állami gaz­daság villamosítását is elkészítet­ték, így a második negyedévi ter­vüket május elsejére 5Ó százalék­ra teljesítették. A .Sopiana Gépgyárban Molnár Gá­bor öntő május elsejére azt a felaján­lást tette, hogy tervével 1953 január elsejénél fog tartani. Szorgalmas mun. Icájával elérte azt. hogy már 1953 január vége felé tart tervének telje­sítésében. Rak István esztergályos ok­tóber 23-ná! tart a tervével. Kerner A Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat szigetvári üzemvezetősé­gének dolgozói is .teljesítették má- jus elsejére tett felajánlásaikat. A karbantartó és felújító brigád nyolc tagja azt_vállálta május el­sejére, hogy a sellyei szakaszon előirányzott javításokat és felújí­tásokat 1026 óra helyett 780 óra alatt végzik el. Vállalásukat túl­tel jesítették, 480 óra alatt végez­ték el a javítási munkákat. Ehhez a sikerhez az üzemegység műszaki vezetői űgv járultak hozzá, hogy a brigádnak zavartalan munkát biz­tosítottak, előkészítették a munká­hoz szükséges ahyagot és időben a helyszínre szállították. Az elő­irányzott munka időelőtti elvégr zése 3567 forint megtakarítást ered­ményezett. A brigádok közül ió munkával különösen Szabó László sztahánovista főszereit) tűirt ki. A brigád tagjai felajánlásuk teljesítése uíán elhatározták, hogv újabb vállalást tesznek, mégpedig az előző munkán megtakarított idő alatt elkészítik Görcsöny köz­ség közvilágítását. Ezzel is idő előtt végeztek. 99 órát takarítottak meg, 1205 forint értékben. A DÄV szigetvári üzemvezető­ségénél a brigádokon kívül egyéni felajánlások is születtek. Hordós János, Berta József. Tóth Miklós körzetszerelők és Kanyar László főszerei őhelyette? a hálózati vesz­teségcsökkentés érdekében vállal,­Ä Baranyamegyei Szikra Nyom­da 134.6 százalékra teljesítette áp­rilis havi tervét. Hogy ezt az ered­ményt el tudták érni, ehhez nagy­ban hozzájárult Zsilka Mária 160 százalékos teljesítménye- is. Zsilka eivtársnő a szakma legjobb bera­kónője és ezért ma már kétszeres jelvénve« sztahánovista. Óránként 2300-as nyomásátlaggal dolgozik és így tudja elérni azt, hogy min­dig az elsők között haladjon a tel­jesítményé vei, Jól dolgozik Harcos elvtárs gépszedő is. Mint kétszeres jelvénye» sztahánovista, a már­ciusi verseny során is 2&0 szá­zalékot ért el. Harcos elvtárs so­kat tanulmányozza a szovjet gép­szedők munkáját és ezt a gyakor­lati munkában is alkalmazza. A Mohácsi Selyemgyár dolgozói május elsejére kivétel nélkül tet­tek felajánlást. A vállalások telje­sítésében kiemelkedő eredményt ért el Rajki Géza szövő, aki a 1()5 százalékos vállalását 136 százalék­ra teljesítette. Marton Károlvné hatgépes szövőnő 116 százalékát f 50 százalékra teljesítette. Büszkén ünnepelhetik megyénk többi dolgozói is a nyolcadik sza­bad május elsejét, mert a május elsejei versenyben elért eredmé­nyeik nagyban elősegítették öt­éves tervünk harmadik évének si­keres végrehajtását. Ezek a kima­gasló eredmények adjanak méz sokkal nagyobb munkalendületet és így induljanak harcba a máso­dik negyedévi terv teljesítéséért, ötéves tervünk mielőbbi megvaló­sításáért; A munkás-paraszt szövetség jegyében készült dolgozó parasztságunk május elsejére és végzi a tavaszi munkákat Elérkezett a nagy nap. amelyre me- gj opk minden retain oly nagy lelke­sedéssel készüllek a dolgorók. Szebb- nél-szobh e re» lm ínyek ról ítészéin ek mindenütt és arról, hogyan teiijeaíhrl- tpk május elsejére tett ígéretüket. Er­ről ÍT levelében Keller Pauszt Olasrz községből: „Községünkben tanácsülésen tettünk ígéretet vatameninyien, hogy május elsejéig elvégezzük a tavaszi munká­kat. Ezt az ígéretet teljesítettük, mert már befejeztük a zab, árpa, naprafor­gó, répa, kukorica vetését is. Ezen a gyűlésen vállalta Otterbavn Rajnnár dél­szláv dolgozó paraszt, hogy a mun­ka ünnepére elvégzi a kukorica veté­sét, mert látja, és nap, mint nap érzi, hogy végre magúnak dolgozik. Már 22- én teljesítette ígéretét ö is úgy. hogy 04a sz község dolgozó parasztjai úgy ünnepMk' május elsejét,' hogy nincs vetet len egy hold föld sem .az olaszi határban.“' A versenyben élen haladtak termelő- esöpoptjaimík. A jugoszláv határszélről örömmel írja Szavai Dezső, hogy mi­lyen saép teljesítményeket ért el cso­portjuk.“ „Azt ígértük május elsejére, hogy végzünk a tavaszi vetéssel. Már huszonkilencedikén teljesen elnyeltük a vetést. Osoportumk tagjai azt mond­ták, hogy most jó munkánkkal mu­tassuk meg. mennyire szeretjük a ba­rát. Boros Péter, Kórósi Lajos, Iván Pál! 180 sízázaílék felett teljesítették tér vüket a vetésűién, de nem leheti olyan nsnpoirttdtrot találni, &>) f b’ániyizotit vol­na n munkáiból vagy 100 szőzaUSkom almi teljesített volna. 4 mi kőtárainkat meg is nézhetik a titoista katonák, mert már zöldéinek nálunk a vetések. Míg náluk fegyverrel hajtják a dol­gozókat munkára. SósverWke község egyénileg dolgozó parasztjai sem maradtak le a verseny­ben. Május elsejére azt ígérték, liogg behozzák lemaradásukat, de nemcsak behozták, hanem a járás első helyére küzdülték fel magukat. Úgy érték cl a jó eredményt, hogy jói dolgozott a mezőgazdasági állandó h-acottsúg, melynek elnöke SzÜvá-s Jó- zsetfné 16 holdas perasztavsaony, »ki a faluban elsőnek fejezte be a vetést. Uc nehezen haladt a takarmány és vöröshere vetése. Szilvás Józscfrné és a bizottság többi tagjai elmentek a dol­gozó parasztoklioz este beszélgetni és elmondották, hogy érdemes vörösherét, lucernát vetni, mert akkor lesz takar­mány bőven a* állatoknak. A jószág- áUomámjúi gedig minden dolgozó pa­raszt fejleszteni akarja. Be követték a falu dolgozói az új módszerek at kalmazásában is a mezőgazdasági ók landó bizottság tagjait. Követték a dolgozók Varga Kálmán példáját is, aki elsőnek vetett négyzetesen Sós- vertikén. Azért követték a példáját, mert tavaly a pötbeporzássOl holdan­ként négy mázsával több termést ta- kairtt'O.'.í be. A többi érmésből ped:g meghizlailt egy sertést. Most, a tavaszi munkák elvégzése utáni ígéretet [eWek arra, hogy tovább folytatják a ver­senyt és a növényápolásban már nem­csak a járásban lesznek elsők, hanem a megyében is. „Állami gazdaságaink dolgozni vala­mennyien versenyben készül tok május elsejére. Ebben a versenyben legjobb eredményt érték el a gyüliaip-usizita-i ál- gazdaság dolgozói. — írja Kő­vári János. — Azért készülünk jó munkával a munka ünnepére, mert most már nem a grófoknak dolgozunk, nem áll lökünk mögött a botosispán. hanem minden kapavágásunkkal ma­gunknak használunk“ — mondták a gazdaság dolgozói. Ma boldogan iin népeinek, mert ők az elsőik a verseny­ben . Papp Gyürgytié, a »zabadszeutkinályí tszcs növénytermesztési munkacsapat- vezetője május elsejére azt a vállalást tette, hogy- az idén 2bő munkaegységet ér el és versenyre hívta megyéink va- kittOrMiyi tsocs-jenek nődolgozóit. Ver­senyfelhívása nagy visszhangra talált. Farkas József«é és $>zabó Józsefmé követték elsőnek példáját, majd a cso­port minden nőtagja és versenyre lép­tok a szentiőlánci tszcs ben dolgozó“ asszony ókkal A nagyárpád i tsizcs-ben is beszélgettek erről. Először csak Szi­li Györgyné és özvegy Ltikics Józsefné vitatták meg, hogy miiért is lenne jó csatlak ormi — több lesz a rmmkacrő, többször tudjuk megkapálni a növé­nyeké*.'több lesz a termés, több ratliál vehetünk magunknak és a gyermekek­nek, Azonkívül megmutat juk, hogy mii is megálljuk a helyünket, nemcsak a férfiak — mondták a többi asszonyok­nak is. I.gy történt, hogy MNDSZ tag­gyűlésre jöttek össze, ahol csatlakoz­lak Papp Gvörgyné versenykihívásá­hoz a nagyárpádi tszcs asszonyai, Ro- inomyáró'l levélben Küldte be esaitlako- zá'só't Pusztai Jánosaié. „Én is csatla­kozom a 200 munkaegységért folyó versenyhez, s már eddig több, mint ötven munka egységem van.“ Old község csak ruébániy méterre van Tito Jugoszláviájától. A közsiég dolgo­zói sok alkalommal! szemtanúi annak, milyen életük van ott a dolgozóknak. Éppen ezért még 'nagyobb lelkesedéssel készültek a nyolcadik szaluid május 1 megünneplésére. Négyzetesen vetették a kukoricát és ‘tó-én már a vetés be­fejezése után azonnal a növényápolási munkához kezdtek. Már a cukorrépa darabolásával is végeztek. Óidhoz tar­tozik Tótföld és Eperjespuszila. Estén ként ellátogatnak egymáshoz a dolgo zó.k hogy nincs-e szükség segítségre. — Nagy szégyen lenne, ha lemarad­nánk. Mi legyünk az elsők itt a hatáir- siaéut-n - mondta szomssoédjának Fon- tányii Jánosnak Mészáros Pál dolgozó paraszt Eperjespusztám. majd ígv foly­tatta: — Azt írta a lányom odaát ról a levélbe«, hogy úgy dolgozzunk, hogy még erősebb legyen a béke. ha már ők oóyáii nehéz «orrban élnek is. Kicsiny, papirvékony szelet kenyeret küldött a borítékban, olyan fekete volt, mint a föld. Fontámyi János is ka­pott levelet Jugoszláviáiból, amelyben felesége szülei art írják. hogy egy j hold jvld után 16S.000 dinár az adó, közben 16.000 dinárért lehet kapni egy hold földet. De az eperjespussstaiiaik ma guk is láthatják, milyen Tito Jugo- szláviá jáiban a dolgozók élete. Ez ser- kouíi még jobb múmiáira őket. Ma pe­dig tisztára meszelt, gyönyörűen feldí­szített házak, ünneplőbe öltözött em­berek ünnepük Óidon is a nyolcadik szabad május 1 -é!U Proleíárnemzetkoziség — igaz hazafiság jlf ájus elsejét ünnepeljük ma, a proletámemzetköziség ün­nepét. A világrészek dolgozói száz és száz nyelven kiáltják a minden nép nyelvén egyet jelentő szava­kat: Béke! Szabadság!... Megva­lósult a kommunista kiáltvány jel­szava: Világ proletárjai egyesül­jetek! Egyesült a világ proletariá­tusa egy legközelebbi Cél, a béke és a szabadság érdekében. Hosz- szú harc, tengernyi véráldozat árán jutott el ide a proletariátus. Mindenekelőtt a nacionalizmusra, a munkásmozgalom legveszedel­mesebb ellenségére kellett a mun­kásmozgalmon belül döntő veresé­get mérnie. A nacionalizmus a reakciós burzsoá ideológia egyik legfőbb eszköze. Nem ismeri el más népek .jogát az önállóságra, saját nem­zetének uralmát akarja a többi fö­lött. Mindezt az „uralkodásra szü­letettséggel" indokolják meg, mint a múltban a hitleristák, ma pedig az amerikai és angolszász ipipe- rialisták. Az „uralkodásra hiva- tottságot" faji „alapokkal“ akar­ják „bebizonyítani". A hitleristák például a „magas szőke német faj" „fensőbbrendűségének a bebi­zonyítására" a koponyatérfogat mérésétől kezdve sok minden el­képesztő badarságot megcsináltak. A sztálini elmélet azonban meg­cáfolja a fasiszta népbutítók faj­ról terjesztett valamennyi hazug­ságát. A szovjet emberek e marx­ista elmélet tudatában győzték le a Hitler-fasizmust nemcsak kato­nailag, hanem erkölcsileg és poli­tikailag is. „Valamennyi faj és nemzet egyenjogúságának orszá­gunkban meghonosodott ideoló­giája, a népek barátságának ideo­lógiája teljes győzelmet aratott a hitleristák vadállati nacionaliz­musban és faji gyűlölködésben megnyilvánuló ideológiáján" — mondotta Sztálin elvtárs, a Nagy Honvédő Háború győzelmes be­fejezése után. Hitler utódai, az amerikai imperialisták azonban nem tanultak eleget a történelmi leckéből. A világegyetem uralma — szerintük — az angolul be­szélő népeket illeti meg. Rankin, az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság egyik tagja ki­jelentette: „Én nem csupán ame­rikai, hanem angolszász vagyok. Ahhoz a fajhoz tartozom, amely létrehozta a mi civilizációnkat." És hogy ezek nemcsak szavak, azt bizonyítják a következő adatok is: az Egyesült Államokban már 1946-ban nem kevesebb, mint 800 nacionalista és fajvédő szervezet működött. Mintha csak a „nemzeti szocialista" és a nyilas-fasiszta pogrom-lovagokat látnánk magunk előtt, amikor a Ku-Klux-Klan ne­vű fasiszta amerikai négergyilko- ló szervezet kegyetlenkedéseire gondolunk. A hatóságok szemelát- tára, a hatóságok támogatásával gvilkolják az amerikai néger la­kosságot. Van, akit nappal, van, akit álmában. Egy pillanatig sincs a néger élete biztonságban. — Ugyanakkor a zsidókra uszítják a négereket, a zsidókat pedig a né­gerekre. A mexikóiak hiába szá­mítanak fehér embernek, mert Los Angelesben például éppen úgy nem tehetik be a lábukat a fehé­rek száméira fenntartott éttermek­be, színházakba, akárcsak a nége­rek. S ez a nacionalizmus, a munka s- mozqalom log veszedelmesebb fel- lensége. Eltompítja az osztályhar­cot, mint például nálunk is a fa­siszta háború idején, amikor az urak azt hangoztatták, hogy „nincs különbség magyar és magyar kö­zött". (Ezt szószerint Esztergár La­jos, Pécs népnyúzó polgármestere mondotta 1940-ben). De eltompít­ja úgy is, hogy egymásnak uszít­ja a különböző bőrszínű és külön­böző nemzetiségű dolgozókat, mint ma, Amerikában és mint ahogy Magyarországon és megyénkben is volt. A fasiszta fajúszitás ide­ién például qyakori volt me­gyénkben a déíszlávok, magyarok és németajkúak közötti verekedés. A 7 il von nc»/-.í----1 “ * ­. ___1 vereKA Az ilyen nacionalista uszítás a munkásosztály, a dolqozók lefegy­verzésére törekszik, mert ahelyett, honv a krv»K» ----'-----»«bin., meri aUtúyt ho gv a közös ellenség, az urak, a kizsákmányolok ellen vinné a dől gozókat., egymásnak uszítja őket, menosztja erőiket, csökkenti a párt erejét, sőt, ha lehet, likvidál­ja a pártot. Igen jellemző példá­ja ennek Jugoszlávia, ahol az áruló Tito-banda a nacionalizmus álarcával és eszközével hajtotta végre az ellenforradalmat A ju­goszláv nép előtt lekicsinyelték a Szovjetunió erejét, mértéktelenül felnagyították Jugoszlávia szere­pét, közvetlenül már a felszabadu­lás után és végül oda lyukadtak ki, hogy „Jugoszlávia egyedül is felszabadította volna magát, sőt még a Szovjetunió tartozik Jugo­szláviának hálával." Ezekután jöt­tek a további hazuqságok, mint például: „Jugoszlávia egyedül is fel tudja építeni a szocializmust, mert Jugoszlávia elég erős hozzá, a legelső és legerősebb népi de­mokrácia“, stb. Most már tudjuk, hogy az ilyen ömlengő naciona­lista hazugságok segítségével vé­gül is nyíltan az angol-amerikai impc.idlizmus igájába fogták Ju­goszláviát. Itt is a fasizmusig ju­tott el a nacionalizmus, itt. is a háború tűzfészkévé vált. Ezért a nacionalizmus elleni harc: harc a békéért, harc a háborús uszí- tók ellen, harc a proletárinterna­cionalizmus végső győzelméért. A proletárinternacionalizmus a világproletariátus győ­zelmének egyik legfőbb biztosíté­ka. Kiinduló pontja az osztály­harc, vagyis az, hogy a proletá­rok ellensége minden országban közös, hogy a proletariátus érde­ke az egész világon közös: meg- dönteni a világimperializmust, fel­építeni a kommunizmust. Tehát mindegy, hogy milyen nemzetisé­gű az a dolgozó, mert, ha a béké­ért, a kommunizmus győzelméért harcol, akkor ugyanazért küzd, mind mi, és velünk egyenlő har­cos. Az is mindegy, hogy milyen nemzetiségű a burzsoá, a kulák. ellenségünk mindegyik, mert mindegyik a mi célunkat, a mi győzelmünket akarja meghiúsítani, minket akar leigázni. Ezért ai igaz hazaíiság és a proletárnem­zetköziség nem választható el egymástól, egy ugyanazon dolog­nak két oldala a kettő. Hazaszere­tet, proletárnemzetköziség és a Szovjetunió szeretete — ez a há­rom egymástól elválaszthatatlan érzés jelenti az igaz hazafisagot. Az igaz hazafisághoz a proletár­internacionalizmus szóbeli elisme­rése azonban még nem elég. Har­colnunk keU a proletár internacio­nalizmus végső győzelméért, a na­cionalizmus megsemmisítéséért. Még többet kell tennünk hazánk erősítéséért és gazdagításáért, a* ellenség megsemmisítéséért a* osztályharc mind a négy terüle­tén. Az osztályharc gazdasági-, ideo­lógiai, politikai és kulturális vo­nalon folyik. A gazdasági, illetve termelési vonalon folyó osztály- harc a legfontosabb nálunk. Ez arra kötelez bennünket, hogy job­ban dolgozzunk és jobban bar-' coljunk a szocializmus felépítésé­ért országunkban. Az ideológiai és politikai vonalon folyó osztály- harc arra kötelez bennünket, hogy harcoljunk a nacionalizmus terjesztői ellen. Az öntudatlan dolgozókat világosítsuk fel, a na­cionalizmus terjesztőit pedig —■ különösen a kulákokat és a jobb­oldali szoedemeket — kíméletle­nül leplezzük le. Ezt csak akkot tudjuk maradéktalanul megvalósí­tani, ha először saját magunkból irtjuk ki a ■ nacionalizmust. Mert van még bennünk is káros marad­vány. Sokszor nem is gondolunk rá. Époen ezért keU tanulnunk, so­kat tanulnunk. A z osztályharc kulturális te­rületéhez hozzátartozik töb' bek között is, hogy minél tóbt proletár internacionalizmus szel­lemébén Íródott könyvet olvas- sunk, minél többat járjunk mozi- ba, színházba, hogy megismerked­jünk a szovjet, népi demokrati­kus irodalommal, művészettel. Ezeket a feladatokat természe­tesen ne egymástól elszigeteltnek hanem egymásba szorosan össze­kapcsolódó, egymástól függő é! egyiftást feltételező dolgoknak te- kintsük és így valósítsuk mefl őket. Harcoljunk az idei május 1* töl még jobban, hogy a következő május 1-ét még nagyobb győzel- mekkel ünnepeljükl

Next

/
Oldalképek
Tartalom