Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-27 / 98. szám

«ss Apbtlis n NAPLÓ Megnyitották az országos állaftenyésztési kiállítást Szombaton délben ünnepélyes ke­retek között nyitották meg az orszá­gos állattenyésztési kiállítást. A ki­állítás ünnepélyes megnyitásán meg. jelent Gerő Ernő államminászter és az MDP politikai bizottságának több más tagja, Dobj István, a Miniszter- tanács elnöke és a Minisztertanács több tagja, s a magyar politikai és gazdasági élet sok más kiválósága. Resztvettek a megnyitó ünnepségen a kiállítás alkalmából Budapestre ér­kezett lengyel delegáció tagjak Je­len voltak a szovjet nagykövetség képviselői és a diplomáciai kar szá­mos tagja. A kiállítást Erdei Ferenc földműve­lésügyi miniszter nyitotta meg. Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter beszéde Most megnyíló országos ál atte. riyésztési kiállításmik bemutatja or­szágunk állattenyésztésének eddig el­ért eredményeit és előre mutat azon az irton, amelyen haladva felemelt ötéves tervünk állattenyésztési fel­adatait teljesíthetjük — mondotta. — E;j a kiállítás az első olyan sereg­szemléje országunk állattenyésztésé­nek, amelyen a szocialista mezőgaz. daság állattenyésztési eredményeit bemutathatjuk. Országunk egész állattenyésztése az ötéves tervben és a Minisztertanács kétéves fejlesztési tervében meghatá­rozott niódon és arányban fejlődött és ezen belül különösen nagymérték­ben növekedett termelőszövetkezete­ink és állami gazdaságaink állatállo­mánya és állattenyésztésünk terme­lékenysége. Ez év februárjára a megelőző év februárjához viszonyítva a szocia­lista szektor sertésállománya, szarvasmarhaál lománya és juh állománya másfélszeresére, lóállo. mányi* pedig kétszeresére etnelke dett. Hasonlóképpen növekedett állatte. nyésztésünk takarmányalapja is. Az tqv év előttihez viszonyítva a másod- vetések területe 50 százalékkal, a silózás pedig 700 százalékkal emelke dett és e téren is a termelőszövetke ^etekben és állami gazdaságokban a legnagyobb a fejlődés. Jelentős eredményeket értünk e! állattenyésztésünk termelékenységé­nek emelése terén is, szintén első­sorban termelőszövetkezeteinkbe,, és 'állami gazdaságainkban Különösen számottevő az emelkedés a tejho. zam, a hizlalás és a gyapjúhozam te­kintetében. Ezek az eredmények elválasztha­tatlanok attól a nagyarányú, ál­landó és mindig növekvő segítség, tői, amit a nagy Szovjetuniótól kapunk és eredményei azoknak a győzelmeknek, amelyeket népünk, a Magyar Dolgozók Pártja vezeté sével, a szocialista építés útján elért, A kimerlthetetlenül gazdag szovjet tapasztalatok felhasználását épúgy, mint állattenyésztésünk fejlesztésének minden jelentős lépését népünk veze­tő ereje a mj nagy pártunk és sze­mélyesen Rákosi Mátyás elvtárs irá­nyította. Amit eddig elértünk és amit ez a kiállítás bemutat, az arról is tanús­kodik, hogy e növekvő fejlődés útja máris nyitva ál] előttünk. Élenjáró tenyésztőink, legjobb termelöszövet. kezeteink, állami gazdaságaink és kísérleti gazdaságaink már sokat meg is valósítottak abból, amit elérhetünk és ezzel követendő példát mutatnak az á'lattenyésztés munkájában. Most az a feladat áll előttünk, hegy az élenjárók módszereit é* eredményeit széles körben meg. ismertessük és c módszerek al kalmazását általánosan ellerjesx. szűk Erdei Ferenc rámutatott, hogy a ki­állítás n,agv számmal mutatja be a legjobb gazdaságok és élenjáró te­nyésztők eredményeit és azokat a módszereket, amelyekkel eredményei­ket elérték. Példaként említette az öt ezerliteres mozgalmat. A sarkadi Le­nin termelőszövetkezet fe'hivása nyo. mán eddig négy termelőszövetkezet, öt állami gazdaság és egy kísérleti gazdaság fejői és brigádvezetói vál­lalták évi 5000 liter tej elérését egész tehénállományuk átlagában. Olyan termelékenységi szint ez, amelyre korábban még gondolni sem mertünk. Emellett százakra megy azoknak a versenyvállalásoknak a száma, ame­lyek hat kg on felüli gvapjúhozam 14 dab-on felüli malacszaporuiatot vál­lalnak. A dolgozó népünk ünnepedre tett munkayállalások egymás után szülik a kiváló és egyre nagyobbra törő eredményeket. A kiállítás nagyszámú élenjáró tenyésztői közül csak hár. mat emelek ki. Tóth Pál, a szentesi Vörös Hajnal termelőszövetkezet Munkaérdemrend arany fokozatával kitüntetett fejőgulyása 1949-ben tehe­nenként hét liter fejési átlaggal kezd­te munkáját. Ez évben ö is csatlako­zott az ötezres mozgalomhoz és állat állománya jelenlegi tejelési átlagát napi 20.2 literre emelte. Blümmel Án. tál az Április Négy állami gazdaság Munkaérdemrend aranyfokozatávai kitüntetett brigádvezetője 154 tehén­ből álló állományával már az elmúlt évben 4200 literes fejé»! átlagot ért el, köztük négy tehénnel 5200 litert és ebben az évben ő is csatiakozott az ötezres-fejők mozgalmához. Az ál­lattenyésztésben mind nagyobb mér­tékben előretörő nők sorából hadd említsem Bertalan Ilonát, a moson­magyaróvári kísérleti gazdaság Mun. kaérdemrend bronz fokozatával kitün­tetett borjúgondozónőjét, aki a gon­dozására bízott borjak felnevelésével borjanként négyszáz liter teljes tejet takarított meg és a Stehnan-féle fel­nevelés! módszer felki Ismeretes al­kalmazásával elérte hogy éves korukig az üszők 350—400 kg, a bikák 440— 500 kg súlyt értek el. Tudatában vagyunk, hogy mező. gazdaságunk szocialista épitése és ezen belül állattenyésztésünk fejlesz­tése olyan feladat, amely országunk gazdasági erejének, békénk védelmé nek fontos tényezője. Ez a tudat irá­nyítja a terveink teljesítéséért, mind jobb eredmények eléréséért folytatott munkánkat és harcunkat s ez teszi képessé állattenyésztésünk dolgozóit arra! hogy mind nagyobb é« nagyobb eredményt érjenek el — fejezte be beszédét Erdei Ferenc. MSZT küldöttség utazik a Szovjetunióba A Szovjetunió külföldi kulturális kapcsolatait ápoló társaság (VOKSZ) meghívására MSZT küldöttség utazik a Szovjetunióba. A küldöttség vezetője Kakuk József né, az MSZT országos titkára, tagjai Aczél Tamás Sztálin-dijas, Kossuth- díjas fró, Nagy Sándor Sztálin-díjas, Kossuth-dijas író, Dajka Margit Kos snth-díjas, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Oláh Gusztáv Ko*s­suth-dijas rendező, Bán Frigyes Kos­suth díjas filmrendező, Csiuády Dóra balett-táncos, 4r. Kardos György egye-, temi tanár, • műszaki egyetem épí­tészeti karának dékánja. Gábor Miklós színművész es Kövl Béla, a Magyar Szovjet Társaság osztályvezetője. A küldöttség tagjai rés/1vesznek Moszkvában a május elsejei ünnepsé­geken és kulturális megnyilvánu­lásokon. A begyűjtési minisztérium jelentése a begyűjtési verseny állásáról A dolgozó parasztok májusi fel­ajánlásainak teljesítése egyre na­gyobb lendületet ad a megyék, járá. sót és községek félévi begyűjtési versenyének. Nagyecsed, Drávas-zer- dahely, Gyűrtelek, Tamabod, Tisza- gyulaháza, Benczurfalva. már teljesí­tette is félévi tervét. Számos község túlhaladta hízottser- tésből a kétszáz százalékot. Igv Győr- telek. Tarnabod, Gyöngyös-Solymos, Drávaszerdahely, Nagyecsed, Zala­egerszeg, míg Vereb, Ete, Kisvásár­hely, Jánoshalma, Gádoros, Galgaguta 150 iszázalékon felül teljesítette ser­tésbeadási kötelezettségét. A szabad. Piaci forgalomból kizárt Salomvár 1 község Is behozta lemaradását és Sándorfa'va után visszanyerte sza hadipaci értékesítési jogét, Az elmúlt hét legjobb begyűjtési eredményét Heves megye érte el, «mely sertésből 4.5, vágómarhából 6.4, tojásból 5.4. baromfiból 5 6, tej. höl 5.5 százalékkal emelte te jesítéséi. 3. Baranya, hízottser lésből 3.6. vágó marhából 4, tolásból 7 6, baromfiból 4.7, tájból 3.3 százalékkal emelte ered­ményét. 3 Komárom sertésből 2.1, vá­gómarhából 7.8,- tojásból 5 3, barom b'ból 3.5, tejből 3.2 százalékkal nő volté begyűjtését. 4. Győr, ahol a hí- zottsertés begyűjtési előirányzat tel­jesítése 4.3, a vágómarháé 4 6, a to. jásé 7.2, baromfié 2,2. a tejó 3.4 szá­zalékkal emelkedett. A hét legrosz tzabb négy megyéje Bács Kiskun, Veszprém. Za'a, Hajdú. A megyék versenyének állása: / I. Szabolcs, 2. Békés 3. Heves, 4 Gsongrád, 5. Szolnok, 6- Tolna. 7. pest, 8 Komárom, 9. Hajdú, 10. Fejér, 11- Veszprém. 12. Vas, 13. Borsod, 14. Győr, 15, Somogy, 16. Zala. 17. Bora. nya, 18. Bács-Kiskun, 19 Nógrád. A megyék versenyének állása a félévi terv teljesítése szerint: Hizottsertés: 1. Szabolcs, 2 Heves. 5- Békés, 4 Komárom, 5. Pest, 6 Haj- *1*1, 7. Csongrádi 8 Fejér, 9. Tolna, J0 Vas, 11 Veszprém, 12. Szolnok, 13. borsod, 14. Bács-Kiskun, 15. Baranya, Tojás: 1. Békés, 2. Caongxád, 3. Győr, 4. Somogy. 5. Szolnok, 6. Zala, 7 Szabolcs. 8. Vas, 9. Veszprém 10. Tolna, 11 Baranya. Baromfi: 1. Szabolcs, 2. Béké»: 3. Somogy, 4 Csongrád, 5. Szolnok. 6. Zala, 7. Tolna, 8. Heves, 9. Borsod, 10. Baranya. Tej: 1. Szabolcs, 2. Borsod, 3. Fejér, 4. Csongrád, 5. Szolnok, 6. Tolna, 7. Veszprém, 8 Győr, 9. Pest, 10. Heves, 11. Békés, 12 Vas, 13. Nógrád, 14. Ko márom, 15. Hajdú, 16. Somogy, 17, Zala, 18. Bács Kiskun. 19 Baranya. A tengeribegyüjtési versenyben: 1. Békés 2. Baranya, 3. Fejér, 4. Vesz­Vas. prém, 5. Pest, 8. Somogy, 7. 8 Hajdú, 9 Tolná. A járások versenyében továbbra is a mátészalkai járás tartja az első he­lyet. Az orosházi járásnak sikerült visszaszereznie a 2. helyet 3. az ede- lényi, 4. a füzesabonyi, 5. a makói, 6. a ceglédi, 7. a sümegi, 8 a balassa­gyarmati. Az ország legrosszabb já­rása a pécsváradi, sereghajtók a zir­ci, polgári, csornai és letenyei járás. A községek versenyében változat­lanul Győrtqlek az e ső, 2. Tamabod, 3 Nagyecsed 4. DrávasZerda'hely, 5 Tiszagyuloháza 6. Benczurfalva, A Dolgozó Ifjúság Szövetsége központi vezetőségének felhívása ifjak, leányok. DlSZ-tagoh és úttörők példamutatóan, lelkesen harcoljatok a fémgyü/tö hónap siheréért 1 ságnak a színesfém, ócskavas és egyéb hulladék gyűjtésében való fokozottabb részvéteire. »I DISZ- és úttörővezetökl Alakítsatok minél nagyobb szómban fémgyűjtés brigádokat! Osszátok fai a brigádok között ti'/, üzemek, kerületek, válások, községek területeit. A brigádok a munkahelyeken és lakásokban gyűjt­senek össze minden fellelhető vas- ‘és fémhulladékot. Ifjúgárdisták és csapatgárdisták! Vé­gezzetek az úttörő fiatalok és felnőt­tek között felvilágosító munkát * fémgyűjtésről. pót dam utat ásót okkal, lelkesedésetekkel vonjátok be; őket is a fémgyűjtésbe! Ifjúmunkások, ipari tanulók! A gyA rak, üzemek, építkezések, hányák -te­rületein kutassátok fel és gyüjtsétek össze * vas. és fémhulladékot, példa­mutatóan vegyetek részt a lakóterüle­ten folyó fémgyűjtésben! Dolgozó parasztfiataíok! Gvüjts^tek össze és adjátok át a fém gyűjtő szén­ieknek a község területén, lakóházak­ban, gépállomásokon, állami gazda sá gokban, tszos-kben fellelhető va»-, fém és egyéb hulladékot. Diákok és úttörők í Keressétek M a lakóházakat és gyüjtsétek össze. a háztartásokban, pincékben, paritásokon található fém. és egyéb hulladékanya­gokat, segítsetek az Áss Begyűjtött anya • gok fém gyűjtőhelyre való elszállítá­sában. DoCgozó, tanuló, fiatalok és úttörőid Legyetek a fémgyűjtés odaadó, élen­járó harcosai! DISZ-tagok, úttörők. , ifjak és leányok, tekintsétek Allan» polgárt kötelességeteknek a szociálist*, tulajdon gyarapítását, hazánk gazda sági és katonai erejének fokozását. Minden tomua összegyűjtött fém, vas és egyéb hulladék elősegM a «zocia. lizimns építését, a béke é« hazánk sza badóágának megvédését. Előre a fémgyüjtő hónap sikeréért! DOLGOZÓ IFJÚSÁG SZÖVET­SÉGE KÖZPONTI VEZETŐSÉGE! »Dolgozó népünk nagyszerű mun­kája nyomán napról-napra erősebbé, gazdagabbá, szebbé válik dTága ha­zánk. Uj városok, gyárak, hidak, egye­temek, »»kólák, kultúrházak és sport­pályák hirdetik a békés alkotómunka diadalát. Büszke, hatalmas alkotásaink országunk fejlődésének távlatait mu­tatják, feltárul előttünk ifjúságunk nagyszerű jövője. A magyar ifjúság fáradhatatlanul és • önfeláldozóén vesz nésist a szocializmus építésében: ffjú- munkáfsok példát mutatnak a szocia. lista munkaversenyben, a dolgozó pa- rasrtfiatalok harcba indultak a dús és gazdag aratásért, az általános is­kolás. közéipiekolás. egyetemi ifjúság és az ipari tanulói szorgalmas, fegyel­mezett tanulással készülnek az évvégi vizsgákra. A magyar ifjúság tudja, hogy fel­emelt ötéves tervünk nagy alkotásai­hoz, hazánk véderejének fokozásához egyre több nyersanyagra, színesfémre, vasra, acélra van szükség. Ezért az elmúlt évben termelő munkája, ta­nulása mellett lelkes kezdeményezéssel járult hozzá népgazdaságunk nyers­anyagszükségletének biztosításához. A DISZ vezetésével ifjak, lányok, útitö­rők, a fémgynjtő hét alkalmából az előirányzott vasmennyiaég háromszáz százalékát, a színesfém™ ennviség 165 százalékát gyűjtő«ék össze. Ifjúsá­gunk ezzel a nagyszerű hazafias cse­lekedetével kiérdemelte a miniszter­tanács dicséretét. Így az elmúlt esz­tendőben az ifjú fémgyüjtők száz­ezrei járultak hozzá a Sztálin Vasmű, a ..November 7“ erőmű, a diósgyőri óriáskohó építéséhez, a* új gépek, traktorok, kombájnok gyártásához. Ifjúságunk vas, acél, színesfém és egyéb felhasználható hulladék össze­gyűjtésével meg akarja gyorsítani az 1952-es tervér végrehajtását. A DISZ központi vezetősége javaslatára a mi­nisztertanács május 5 és június 1 kö­zött fémgyüjtő hónap megtartását ren­delte el, ezzel módot adott az ifjú­(11) XI. A NYÁJ MEÍ.I.ETT kiokosodnak <i í*- kutyák. Duk, ez a lompos jó szórj is csak lábára támasztva állát pislog a jószág felé. Pedig mór látja a ravasz állal, hogy az a szélső juh el akar bitangolni... Dr egyelőre csak hegyezi fülét és a fa tövében lustálkodik... Majd bolond lesz min­den pillanatban ugrálni/ Duk száraz, mint a tapló, ha pedig az esőben, a nyáj mellett lődörögne, ronggyá ázna. Olyan lenne, mint egy kupac fekete felmosórongy... De nem, Duk meg­várja míg llija odaszól neki: Kapd el, hozd vissza! Akkor nagy kény elmesen előkacsázik és a: elkóriyált birka lilán véli magát,., Garami Lósxló t JUGOSZLÁVIÁBAN TÖRTÉNT llija a kutyát figyelte. Beste egy jó­szág! Megverte vele az istenI Mióta el­pusztult a másik és ezt a fekete dö­göt kapta, többet szaladgál egy nap alatt, mint valamikor egy egész észten- dobost/ Most is lustálkodik, mikor m a mafla jószág már benne van az er­dőben .. . Hé, Duk. hozd vissza, a sfene egye meg a kényelmes fajtádat! így történt, hogy míg llija a ku­tyát figyelte, a szembenlévő hegy ge­rincéről ereszkedő férfi leért az útra. A férfi megállt az út közepén, ernyőt formált tenyeréből szeme tőié, úgy vizsgálta a tájat. Végre meglátta az eső függönyén keresztül is a nyáj fehér foltját (i tisztás zöld ,füvén. Megin­dult arrafelé. Ekkor vette észre llija a közeledőt... Sem igaz, nem lehet! De mégis! Hiszen ez a- apja! Édesapáim! Híja már meg indult feléje, mikor b'ttta. hogy az öreg, aki görnyedve kapaszkodott már felfelé, felegyenesedett, ős melléhez kap . . . Csuk azután éri el hozzá a géppisztoly hangja. Mire leért, már nem látott senkit es semmit. Egy ontó mistorjának egg re halkuló hangját hozta csak feléje (i szél, llija letérdelve kereste a vér- nyomodat. Semmit sem talált. Az őszi eső elmosta apja vérét. ■Ó llija már negyedik napja fekszik a kis ,kender-szárító kalyibában. Néha- néha tőr martának egy-egy falatot a malomkeréknyi süllmáléból, iszik rá a vörös agiyogkorsóból, mást nem csinál. .1 nyáj, ugyan ki törődik a nyájjal, valahol az esőben hitangol, az élet ktvrVrrkrdt ezen a kenderszárítón, llija csak gondolkozik. emlékezik. Van mire emlékeznie! Élete alig néhány éne kez- dötlött és máris mennyi mindent át­élt! Nem, ő többet nem akar élni! Majd feltűnik a faluban, majd látja Györgye gazda, hogy nem tér meg a nyájjal, keresni fog fák és akkorra ő már vem lesz.—. jy: AZÉRT Jó LENNE beszélgetni ^ valakivel! A fasiszták kivetésé­ről, a szovjet katonákról. Szievoról, a falutanács elnökéről, NUzicsről, a papról, meg apjáról, az öreg, görnyedt, megkínzott varjúbajszu panuztról aki a fiához téri meghalni onnan ahova az újfasiszták vitték! Beszélni kejlene valakivel az álmairól, melyek úgy vetődnek be mostanában életébe, mint a fény­sugarak az elsötétített szobába. Es mint fénysugárban a porszemek, úgy tündökölnek, úgy szikráznak álmaiban a: emlékek. Amint apjával vénárba megy... Ahogy magáhozszorítja a* ázott ruhájú, Imr ózd ált arcú szovjet ka­tona ........Iskolába jársz majd — /rali­ja .a hangot — megtanulsz írni, olvas­ni . ..“ De mirulez csak érlom! A való­séig. hogy most már apja sincs. Any­ját a németek ölték meg. apját saját fajtája gyilkolta le.-.. llija egy hosszéi, sudár kendersrátat kapart elő a kenderkötegek közül. Si­mogatta. fiaskóit a vele o kis tó felszí­nét. mely a tetőn becsurgó léből nőtt egyre nagyobbra. Akkor, a felszabadu­láskor is ilyen idő volt... Négy évvel ezelőtt.... Mit is mondo't az apja9 ,,Megloptak bennünket! Ellopták szó- had Ságunkat4“. Igen ellopták és ellop- ták vele az öreg éleiét is ... A tócsa egyre növekedett. Már el- ért llija sarkáig A gyerek beljebb húzta lábát, a bocskor szé'es árkot vájt a felázott Ibidbe, a víz mohón lódult utána. Egy kenderköteget emelt le a leje fölül és lába elé dob­ta. Legalább az ne ázzon! Mize a munkával végzett, akkor vette csak észre, hogy a nyitóit ajtóból két férfi figyeéi — talán már másodper­cek óta. A* udba! — rémült meg Ili. ja és ahogy átfutott agyán « rettegett szó érezte, hogy gerincén végigsza­lad a hideg, — Te vagy llija Szféráét A férfi meleg, barátságos beingta egy kissé megnyugtatta De azért még mindig akadozva, szinte dadog­va felelte: — ín, én vagyok... Apád már ideért? — Márko még he sem fejezte a kérdést már látta, hogy elkésett. A gyerek arca elárult mindent. — Elfogták? Lelőtték? fiija igent intett. Beszélni nem ft» dort, torkában dobogott a szí­ve és majdnem megfojtotta. Pedig olyan sokat szeretett volna mondani! Danilo a gyerekhez lépett, vállára telte a kezét és mintha nagyothalló­hoz beszélne, ezősen szemébe nézve, tagoltan mondta: , — öltözz kisfiam, elmegyünk in. nen! Dija mintha meg sem hallotta épi­na, csak nézett maga elé. — Gyere Híja! —' próbálkozott mozi már Matko. — Apád azt mondta ha haj éri, legyünk mi veled, viseljük gondodatl A fiú szó nélkül leakasztotta m ajtó mögötti szögről kis bugyrát és vállára vetette „Mehetünk!“ • No, akkor indulás! — vezényel­te Marko. A három ember kilépett'az esőbe. Nem a csapás felé indultak, hanem a sűrűnek, az erdőbe. .Mögöt­tük keservesen nyikorgóit a kender­szárító nyitvatelejieti ajtaja, mintha kis fakóját búcsúztatta volna sírva llija meghallotta a búcsiiszót és mintha az figyelmeztette volna, meg állt és szembelordult a két férfivel — Kik maguk és hova visznek? Marko válaszolt: 1/ OMMUNISTAK VAGYUNK és biztonság'»» viszünk, partizá­nok közét __ (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom