Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-25 / 96. szám

tsst április ss

NAPLÓ

S

Éjtszakai műszak Kossuth-akna

I-es üzemében

NÉPI DEMOKRÁCIÁNK ÚTJA

A komlói bányaüzem l e* üzeme az év elején naponta túlteljesítette m tervét és messze megelőzte versenytársát, a U-es üzemet. Március hónap, ban a termelés azonban már nem érte el sok esetben a százszázalék'ót, eó t áprlis hónapban a lemaradás egyre nőtt és a terv teljesítésben a 22-i eredmény is mindössze 50.1 százaléklelt. a lemaradást a természeti nehézségek és a munkaerőhiány mellett nagy részben a munkafegyelem lazulása is okozta Az les üzemnél nem túlságosan magas az Igazolatlanul atu osztók száma, ellenben ‘Qen gyakori az ácsorgói, a munkaidő későb. bi megkezdése is a korábbi befejezése, főleg az éjjeles műszakon.

Amikor est« háromnegyed tizet jeL sett a bányaüzem szirénája, a7 éj jeles ffiűazak bányászainak nagy része már a felolvasó teremben ült és a röp gyűlés előadóját hallgatta. Néhány an akkor siettek a lámpájukért s utána az öltözőbe, nehogy elkéssenek * beosztásról. Fent az üzemvezetői Irodában óppen a délutános harmad eredményeit .számolták össze, majd aa egyik asztalon lévő tizenegy darab gyönyörű versenyzászlóra nézve azon gondolkoztak., hogy vájjon kik nyerik el ezeket Az l es üzem dolgozóinak tem nagy reménye van az üzemeit közötti versenyzászló elnyeléséhez, de juthat nekik is bőven a fejtést csapatok, vagy éppen a Loy mongolom terén elért legjobb eredményt elérők versenyzászlajának az elnyeréséhez. Az I-ea üzem éjjeles kör elvezető aknásza js a zászlókra néz. amikor bemondja az üzemvezetőnek hogy a tíz csapatra előirányzott 254 csille helyett 280 csille szenet szállít a körlete ezen az éjszakán. A délutános vagy húsz csillével ke ▼eeebbet termelt — de az elsőségért hurcolni kell!

rÁ óra mutatói mintha gyorsabban fámának- mint délelőtt. Féitizenkettő tesz, amikorra az első csapatra érünk 'A, ötödik szinti hatos csapat dolgo. rőt már jóval előbb megérkeztek. A {puttóban Kütreiber Béla társaival

már egy fejfát ácsol, míg lent az ®I6h ajtósban Balogh Dénes — a csapat vezetője — ugyancsak az Acso- Sáshoz készük

— Nincs üres — ezzel kezdi a be snédet 6 is, mint ahogy általában az

hány perc múlva már a négyes csapaton vagyunk. A fordítólemezné! négy esi lés üldögél, a négyes és a nyolca* csapatról valók.

— Hát magiuk miire várnak? — hangzik a kérdés.

— Nincs üreä — így a felielet, mintha a műszak megkezdése után másfél órával ez másként nem is lehetne. Egyiknek sem jutott eszébe, hetgy ötven méterrel odébbról is el lehet hozni az üres csillét. Erre 1* a köretaknásznak kellőt* figyelmeztetni őket, Az egyikük még dörmögött is valamit, látszott rajta, hogy nem szJvesen kezd a munkához. Ez nem is csoda, hisz a négye« csapat veze tője is így gondolkodott még a mű. szák elején: „Minek termeljek több szenet mint amennyit el tudok szállítani — talán azért hogy a délelőttösöknek több csilléje legyen?!“ — Ezért van az. hogy üreshiénv esetén inkább választják a csendé« üldögé ést.

Éjjel két óra van. Uj, szocialista városunk dolgozói a legszebb álmukat alusszák és az új kökönyösi városrész csendjét is csak nagyritkán zavarja meg egy egy álmából felriadó madár cslripclése. A bánya mélyén a hatodik szírt; gépházban azonban zúgnak a gépek. A gép kezelője Prakoiti munkatárs. Ugylátszik őt is hatalmába kerítette a „faradság“. A padokbó készült hevenyészett fekvő helyen pihente fáradalmat! s közben megfeledkezett ttrról, hogy felelőtlenségével súlyos balesetek okozója lehet.

A műszak vége közeleg, reggel öt óra. Az egyes, hármas, ötös csapató.

kon már a napi tervük túlteljesít ínén dolgoznak. A hatos csapaton azonban még elmaradás van. A csapat vezetője Balogh Dénes most végez az ácsolással. Sokáig tartott önnek az ácsolatnak az elkészítése, példamutatónak semmiesetre sem mondható az eredmény. Rá nem kevesebbet vártak a csillések, mint a gurítóban dolgo zó Eckert Mihály vájárra, akj olyan gyakran járt é a guritóból „levegőzni", hogy közben nem sok ideje jutott a széntermelésre Az eredményen is meglátszott ez. Harmincöt csillés előirányzatukból őt órakor még csak 1!) csillét teljesítettek, a csapatban Kütreiber Béla igyekezett biztatni társait, hogy lelkesebben végezzék a feladatukat, de nem sok eredményt tudott elérni. He'yes lenne, ha a csapat' vezetőjének olyat választanának meg, a.ki saját példájával lelkesítené többtermelésre a csapat dolgozóit.

Fél hat van. A munkahelyeken egyre kevesebb fejtőkalapács berregése hallatszik. A hatodik szinti tizes csapaton is készüődnok a kiszállásra a csapatvezető valamivel korábban kiszáll: törött réselőnyársat visz javításra. Amint elhagyja a munkahe. lyet, a többiek is fel szed előzköd- nek. Az akna közel van g hamarosan már kint is vannak a napon. A műszak végéig még egy cigaretta elszívására is bőven jut idejük s még Radnai Péternek sem jut eszébe, hogy ezen a műszakon egy csille szenet sem fejtett ki — pedig lett volna rá ideje bőven. A görbe fojfák sem — amelyek beácsolásához egy egész műszakra volt szükség — a jó szak embert dicsérik, hanem arra figyelmeztet, hogy a komlói bányaüzemben sokkal fokozottabb mértékben meg kell követelni minden egyes dolgo. sótól, — elsősorban a műszaki veze tőknek, — hogy becsületes munkát végezzen, az ácsorgás és semmittevés heyett használják ki a munkaidő minden percét, mert ez elengedhetetlenül szükséges a lemaradás megszüntetéséhez.

J-es üzemben szokták.

— Ma ebben nem les, hiány — hangzik el az Ígéret, s a körletak- ttáaz még hozzáteszi: legalább harminc Miiét innen Is e-várunk.

Kist a azállltóvágaton közben a ha. to* csapati csillések már indulnak U •«. fejté,-, felé az üres esi Bőkkel. NéVa* Zoltán elvtárs a munkafegyelem kérdésében összehívott országos aktlvaértekezleten többek. Között ezeket mondta: „Nincs az a statisztikus, aki fel tudná mérni... az ácsorgás, a munkaidő alatti sétálás, a munkaidő későbbi megkezdése és korábbi befejezése okozta kiesést.1“ Felhívta a figyelmet arra is: ,A szocializmus építését nemcsak a fegyelmezetlenek gátolják, hanem azok is, akik bármilyen magas, vagy alacsony vezető beosztásban eltűrik, sőt bűnös hanyagsággal elő i$ segítik a fegyelmezetlen. siget.u Tanuljanak ebből a komlói bánya vezetői és dolgozói is.

Négyzetesen veti a kukoricát a nagyhajmási tsz

— Art kifogásoljátok valamennyien,

ha négyzetesen vetünk, akkor sokkal több munkával jár a vetése.

De es a munka meg fog nekünk térülni majd a kapálásoknál Is, amikor jól kt tudjuk használni a gépi erőt és az egy ej és Is kiiny. nyebb ku.

így többszőr tudjuk elvégezni a ka pólóst, azt pedig jól tudjuk mindnyájan, ha többször kapálunk, több terem... Majd 'megmutatta, hogyan kezdjenek a munkához, hiszen azelőtt még soha nem vetettek így a nagyba jiu&siak.

Először a kocsisok kezdték meg a munkát, vonalat húzlak, két fogat ment keresztbe, keltő hosszába A megvonalazott területen aztán meg- kezslődött a vetés. Nem sok híján százan kezdtek a vetéshez és mielőtt megkezdték volna, még figyelmeztették egymást a versenytársak! „Úgy végzem s veit ést, hogy én légyek az első“.

Bezzeg ezelőtt kél évvel még nem Így ment a munka Nagyhajniáson.

Akkor még nem volt tszcs a község, ben. A dolgozó parasztoknak sokfelé volt a fpldjük. Banizs Mihály némi k Is több, miül tizervlmt darabban volt a 11 hold földje. Többnyire a járki lássál töltötték el az Időt, nem tudták jól megművelni, jól kihasználni a

földet. És Így volt ezzel a csoport valamennyi tagja. Hiszem tavaly még a csoport 1200 holdja is 6000 darabban volt. De most már eltűntek azok a kis parcellák és nem kell elapróztok az idői, hanem a nagy tábla földeken jól el tudják végezni a munkát, többet tudnak termein! é.s nagyobb jövedelmet elérni.

Nem nézik ezt a boldog életet örömmel a falu kulákjai.

Id. Jurisits Mátyás és Jurisits János ku'ákok meg is próbálták akadályozni a munkát. A falu végén elset tenkedtek arra felé, ahol a csoport- tagok a vetést végezték.

— Milyen hülyék vagytok ti, bandában dolgoztok, mint az örültrk és a hasznot majd más teszi zsebre... sugdosták a csoporttagok fittébe. De azok aztán megadták a választ:

— A hasznot azt most ml teszsziik zsebre, nem ügy, rabit azelőtt,

amikor a maguk zsebébe gyűlt és ml csak dolgoztunk és eredményét nem láttuk, de annál inkább látták maguk. Hát most itt minden a miénk úgy gazdálkodunk, hogy nekünk mindenünk legyen! — Adta meg a választ a többi csoporttag nevében i* Vörös Ferenc elv társ és még jobban igyeke. zott a hragerezéssel.

Épül a komlói bánya

Hegyea, dombos a nagyhajmási hn- tir éa tímárrá csak ellát a szem, min- Ón feli gyönyörűen művelt föCdeket, virágzó gyümölcsfákat, töidelö vetéseket (át. De mégis legszebb látvány • termelő«rőveIkerét földjén tárul •fark. Négy munkában vannak a csoport tagjak Azt Ígérték május elsejéin, hogy végeznek valamennyi vetés. M

ígéretük teljesítéséből már nem sok van vissza.

MWIöjsx« 50—«0 bold kukorica ve kés«. Eit a mankót végzik most olyan amrvezetten, hogy mindenkinek kedve bűne vefűi egy ült dolgozni.

A tat földje egy nagy táblában var, így a kukorica vetését is egy nsgy tábla földön, 120 holdon végzik. Kint v*n • csoport apr*ja_oagyja, tele van

• határ emberekkel Különböző népviseletekbe öltözve, magyar, német népdalok éneklése közben úgy halad

• munka, mint n karikacsapás. Versenyben dolgoznak. A Dózsa-brigád versenyre hivte s Kovorth-brigádot, a brigádokon beiül pedig a munkacsapatok versenyeznek egymással. Most n védésnél hívták versenyre egymást és az eredményt év végén értékelik, bogy ki milyen termi'sállngot ért el.

Mert minden tagnak kijelölték,

melyik Iram es a terület, amelyiken égés» évben dolgozik.

A* Aj módszer szériái, négyzetesen végzik a kukorica vetését la. Reggel, •mikor kimentek a földre, körükül- lék Orbán Györgyöt, a tsz agronómu. *41 és mielőtt elkezdték a munkál, meg megbeszélték, miért is vetik nt’-'j - telesen a kukoricát, mennyivel h-sl •gy több haszon. Orbán elvtárs s/avá- r* «»kát síknak a csopoiitagok. mert **Mig is mtg egyénileg dolgoztál, 6 •olt a legpéldnmutatóbb gazda n falsban. Kiért kühU/k el őt at agronó- •tusi iskolára t$ most érdeklődve hall- •attak szavait:

1040-ben, a kökönyösi lakónegyed építésével egyidöben kezdtek hozzá Komlón a három és fél kilométer hosz szú altáró építéséhez. A bánya pövek- vfl termelésének gyors és gazdaságos elszállítását biztosító táró eredetileg tervezett résre thár 1951-ben elkészült. Most vun folyamatban sz időközben mélyített új aknához való csatlakozás feltárása, klhnltozist. Még rhhen a félévben «'.kezdik a tobáki ikeraknák mélyítését s ezzel együtt nr aI(árúból az aknához vezető »zállílófolyosók feltárását it.

A kettes aknai rakódóhoz vezető táróréura már a gépek szerelését is

befejezték. A bánya hatodik srintjé ről két szállítógép viszi.hozza majd idő, uz aCiárószintre u szénnel teli é» az üres csilléket, amelyeke! már nem ' ézierövel továbbit« nuk, hanem « gép kezelő állványról irányítanak az önműködő lóm-pólya, viUó-, csille be és kifaéószcrkezetek segítségével.

Az alláró hatalmas boltíveinek falazásához nvár eddig is annyi téglái használtak fel, mint amennyit a kökönyösi bányAsilakónegyed több, nini! félezer lakásának megépítéséhez. A továbbiak során újabb tizenegymillió tégsü fajainak be az altáró építői.

II.

r enim arra tauft, hogy a proletá- riálusnak úgy kéül megsemmisítenie a burzsoá és a kispolgári megalkuvók befolyását a nemproletár dolgozók többségében, hogy a gazdasági szükségleteiket forradalmi úton, a kizsákmányolók rovására elégít! ki, Lenin továbbá arra tanít, hogy ennek esztkőzéüű a piroletárialusrak az óll-am- ha halmát (kell felhasználnia.

A felszabadulás pillanatában az 4L tamhatalom még nem volt a mi kezünkben. De pártunk éppen, mert vezetője. volt a hitle reűenes harcnak és mert hazánkat a Szovjetunió ezvbadí tóttá fel, részieee volt ez államhatalomnak. Pártunk ezt, a hatalomból ráeső részt használta fel a lenini, srtátini tanítás megvalósítására. így oldotta meg a földreformot, a bányák és a legfontosabb vas- és fémipari üzennek állama kezelésbe vételét. Ezekben és a további akciókinui is pártunk mindig sxemekőtt tartotta airt a sztálini tanítást, hogy a tömegeket saját tapasztalataikon keresztül kell meggyőznünk politikánk helyességéről, hogy a tömegek megnyerése nem pillanatnyi aktus, nem egyszer és mindenkorra történik, hogy számolnunk kell a tömegek ingadozásával és kitartó, türelmes munkával, n napi gaz. d-asági igények kielégítésével, a gyű korlat! példák hosszú sorával -kelj elérnünk, hogy magukévá tegyék pár tünk politikáját.

Rákosi elvtárs a földreform példáján mulatja meg ennek a tanításnak az érvényesülését. Megmutatja, hogy a földreform önmagában nem volt ele généiö ahhoz, hogy a földhöz juttatot- takat mellénk állítsa. Csak az 1945-ös választások után, «mikor a reakció azt hitte, hogy ismét nyeregbe kerüli és kezdte visszakövetelni a kiosztott földeket, értette meg a dolgozó paraszt «ág kevésbbé öntudatos része is, hogy a Kommunista Párt harcolta ki Számára a földreformot. De ugyanez történi az infláció idején is. A reakció azt remébe, hogy a pénzromlás nyomán föllépő gazdasági zavarok clie- liunk fordi 1 jók a dolgozó iömegelTct. Azt hitte, hogy az infláció jó alkalom lesz az amerikai befolyás megterem lésére Magyarországon. Egyedül a mi {»ártunk hirdette azt, hogy a jó pénzt saját erőnkből is meg tudjuk teremteni. fis nemcsak hirdette, hanem egyedül váltatta a rendkívül nehéz feladat végrehajtását és az esetleges si kerteCeoség ódiumát is. A stabilizáció győzelme éppen ezért növelte meg olyan hatalmas mértékben pártunk befolyását a tömegek között.

További fejlődésünknek Ls elengedhetetlen előfeltétele az, hogy a dolgozó tömegek saját tapasztalataikon keresztül győződjenek meg a párt po- írtik-ájónak helyességéről. Rákosi elvtárs legutóbb a járási titkárok értekezletén beszélt arról, mennyire dón. tÖ ennek az elvnek az érvényesítése a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. A termelőszövetkezetek jó munkája, a jobb munkaszervezés, a magasabb terméseredmények, a termelőszövetkezeti tagok nagyobb jövedelme kell, hogy véglegesen meggyőzzék az egyénileg dolgozó parasztokat arról, hogy boldogulásunk egvet’en útja az. amelyen pártunk vezeti őket.

A földreform gyors és sima végrehajtását megkönnyítette, hogy a felosztás alsó határát 200 holdban állapítottuk meg, s így ez a kulákok zömét no.ni érintette. A tőkéseknek nyújtott kölcsön lehetővé tette a burzsoázia egy részének bevonását az újjáépítésbe. Ilyen volt a fokozatos ság, az átmeneti formák felhasználása, a (tankok, bányák, üzemek államosításánál, vagy az 1046 márciusában alkalmazott „szalámi taktika", ■mely végül Is teljesem felőrölt© az ellenség erejét. Az 1947-ea választásokat olyan pillanatban javasoltuk, amikor az összeesküvés leleplezése után a reakciós pártok körött a zavar a legnagyobb volt és ezzel megakadályoztuk, hogy uz ellenség rendezni tudja »órait. A két munkáspárt szer. vezeti egyesítését is olyun időpontban vetettük feL amikor a szoeiéldemo krota párt, a kisgazda párttól leszska. di'> tömegeket akarta nwga mögé állítani és ellenünk felhasználni.

IJákosi elvtárs a fejlődés minden szakaszéiban pontos elemzéssel állapítja meg az osztályok és pártok egymáshoz való viszonyát, « párt e,ötl álló feladatokat és ennek megfelelően a párt taktikáját az «-tolt sza kaszhan. Ennek a tudományos elem Zésnek ragyogó példája az 1945-ó.s és 1947-as választások eredményeinek anuKrise Tudjuk, hogy az 1045.6» választások eredményét §z ellenség is. de párttagjaink jelentős révre le. mini » reakció nagy győzelméé, {Wírttink súlyos vereségéi értéUöts. HAAu«\ elv

társ nem a 17 százalékot méri össze az 56 százalékkal, hanem megmutatja, hogy mi van az országos átlagok mögött. A választási eredményekből kitűnik, hogy Budapesten a nagyipari munkásoknak több, mint fele pár- tankra szavazott, de kitűnik az is, hogy a bányavidékeken és egyes paraszt-megyékben is jóval az állagot meghaladó szavazatot kaptuk. S hogy ez az elemzés helyes volt, azt ml sem bizonyítja jobban, mint hogy pártunk az eredmények alapján tovább erősítette pozícióit, megszerezte a m-iniaus- terefnők helyett ességet és a beóügymi- nisztériwnot és lét r oh ont a a gazdasági főtanácsot. Az elemzés mutatta meg azt is, hogy a földreform önmagában nem volt elegendő arra, hogy mellénk állítsa a dunántúli parasztságot. A szigorú, pontos elemzés alapján ismerte fel pártunk, hogy a reakció rost- szuil értékelte g választási eredményeket: túlságosan előre merészkedett és ezzel leleplezte macái a paraszt! tömegek előtt. A budapesti „proletár- ököl“ hata'mns csapása a jobboldali képviselők kizárásához, a földreform vívmányainak biztosításához, az olaj bnuxit-bányák államosításához, a bankok és legfontosabb nagyüzemek ál. land kezeiéibe vételéhez, tehát a tőke elleni támadás megkezdéséhez vezetett. Ugyanígy az 1947.es választások azt mutatták, hogy most már a proletariátus nagy többsége mögöttünk áll és a dolgozó parasztság is kezd felsorakozni pártunk mögé.

pártunk, Rákosi oVtárs. a válasz*• tésok eredményei a'apján szül. t«» le a következtetést, hogy hazánkban kezdenek megérni a proletár diktatúra előfeltételei, hogy meggyoisui a fejlődés a proletárdiktatúra megvalósítása felé. \ kásgaala párt mö. gött felsorakozott reakciós erőket mar 1947 folyamán megvertük, a szociáldemokrata árulókra pedig csak 1948. ban kerü'í a sor. De Rákosi elvtára megmutatja: ez nem jelenti azt, hogy a munkásosztály többségét csak 1848- ban nyertük meg ,-A munkásosztály döntő többség© már mögöttünk állt 1346 —47 tétén — írja Rákosi elvtárs. V.I többség nemesek azt jelentette, hogy pártunkban számszerűleg több volt az ipari munkád, mint a szociáldemokrata pártban* hanem azt is, hogy a szociáldemokrata munkások is egyre inkább pártunk jelszavait, utasításait követték hasonlóképpen a pártonkivü'Üek is.“

\ marxi zmusJenir. izmus éppen

** azáltal teszi lehetővé az események tudományos előrelátását és alakítását, mert olyan eszköz, amelv. lyel feltárhatjuk a társadalmi leien- ségek besó rugóit. A mi fejlődésünk azt bizonyltja, hogy Rákosi elvtái.« mesteri kezében ez az eszköz pontos és biztos műszerré, legyőzhetetlen fegyverré vélt. Pártunk jelsza. vainak egyszerű felsorolása is féríve- sen bizonyltja, hogy senki olyan biztosan nem értette m«g népünk törekvéseit, mint Rákosi elvtárs. „Fizessenek a gazdagok" „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból", „Tiéd az ország, magadnak építed", százezrek gondo'atát, vágyát fejezték ki. Ezért volt olyan hatalmas, agitációs erejük, ezért tudták cselekvésre mozgósítani a tömegeket Ez a tudományos elem. zés tette lehetővé, hogy Rákosi elvtárs a legapróbb (©lekből felismeri® a megbúvó ellenséget, lecsapjon rá, mio'őtt megkísérelhetné aljas tervei vécrrehajtását. így leple-zte le pártunk a kisgazdapárt jobbszárnyát, a szociáldemokrata párt áruló vezetőit, tárta fel a Nagy Ferenc féle összeesküvést, Rajk, majd a Mindszenty-fel® összeesküvést. Az összeesküvés tel számolását, a nagy bankok államosítása követte, amd azt jelentette, hogy a gyáripar nagyobb része aT állam kerébe került s ezzel alapot teremtettunk tervgazdálkodásunk számára. A* államosításért folytatott harcokban viszont egyre jobban lelepleződtek a szociáldemokrata párt áruló' vezetői. Ezzel megnyílt az út a mur-kásegység megvalósítása előtt, amit viszont % száz munkásnál többet foglalkoztató üzemek államosítása követett

Pártunk harcainak ez a hatalmas vázlata Rákosi etvtárs tevékenysége és útmutatása újabb erőforrás további harcaink számára. Rákosi elvtárs hűsége a néphez, a munkisosztá'y- hoz. a Szovjetunióhoz, Sztálin eNr- társhoz, elvi szilárdsága és követke. zele-sége. haláltmegvető hősiesség® az ellenséggel dívott harcban példakép é-i iránymutatás mindannyinak számára.

A „Népi demokráciánk útja“ még jobban megerősíti bizalmunkat pártunk, Rákösd elvtárs Iránt, aki bonyolult és nehéz helyzetben biztosan ve zeti ezt a harcot a további győzelmek felt