Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-23 / 94. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ vnia ppoLcrÁfíjAi eoyesvijeteki A MAI SZÁMBAN: A Szovjetunió Kommunist* (VAs*viik) Párti* Bizottságának i»i*x»r*i 1952 má|as 1x0 (2.».) — A NA met Szocialista Egységpárt központi bizottságénak tel hívása. (2. o.) — így valósítja meg a snooHlőrinci Úttörő tszcs a gépállomások ét tazesk országos értekezlet étiek hotározaiút. (3. o.) — Ne elégedjék meg az eddigi ered. «tényekkel Bátort elvtársi (3 o.) — A vetés gyors el végzésével készülünk május 1 re. (3. o) — Miért iontos a aHótakarmány etetése? (3. o.) — Eltávozáson, (A o.) AZ MDP BAR AN YAM ECYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, M. SZÁM ABA BQ F1LI.EK SZERDA, 1M? APfULIS 23 Jó kultúragitócióval a második negyedévi tervért! UJ VÁLLALÁSOKKAL MÁJUS 1 MEGÜNNEPLÉSÉÉRT A Röder-mozgalom hírei Hidason és Petőfi-aknán A kultúrbrigádok és csasztuska- r söpörtök működése úgy bányá­inknál, üzemeinknél, mint falun igen fontos része az agitációs és propagandatevékenységnek. Né­hány aknán és üzemben, számos * "«égben nagymértékben hozzá- j.uoltaJt az élenjárókat népszerű- t>uö, a lemaradókat bíráló kultúr- ngifációs brigádok a terv teljesíté­shez, a felajánlások túlteljesíté­séhez, a begyűjtés sikeréhez. Ter­mészetesen a kultúragitáció csak °tt volt eredményes, csak ott se- gitetje elő népűnk, pártunk és kormányunk célkitűzéseit, ahol a kultúrbrigád nem elégedett meq általános agitációval, hanem kon­kréten, személyhez szólóan bírált vagy dicsért A március kilencedikéhez, Rá­kosi elvtárs születésnapjához és április negyedikéhez, felszabadu­lásunk évfordulójához fűződő ver- ^enyszakaszok megmutatták — különösen bányáinknál és az épí­tőipar vonalán, — hogy milyen komoly segítséget nyújtanak a kultúragitáclós brigádok a terme­rs növeléséhez. Széchenyi-aknán bányászaink igaz örömmel fogad­ták az erzsébettelepi kultúrosokat, • Kesztyűgyár legjobb dolqozói is "«ívesen vették, mikor a rigmus­brigád négy tagja megállt aszta­lik mellett és üdvözölte őket. a bőrgyárban Nyuli István sztahá- noyista Ígéretet telt az őt felkő- szöntö egyetemistáknak, hogy Rákosi elvtárs születésnapjára még többet teljesít, mint arait elő­leg vállalt. Falun is megszerették dolgozó­iük a kultúrbriqádokat. Nemréqen ‘■rámoltunk be a drávapalkonvai kultűrbriqád jó munkájáról, mea* ■rtuk, hoqy személyre szóló riq- musokkal köszöntik az élenjáró Gazdákat és bírálják a lemaradó­kat Ennek nyomán adta be Ko­csis József gazda hátralékát és még kívüle jónéhúnyan, ennek nyomán igyekszik mégjobban a tavaszi szántás-vetésben élenjáró dolgozó paraszt akit a csasztua- ka-brigád az egész falu előtt meg­dicsért Falun most sem szünetel a knl- túragiticiós tevékenység. Nemcsak *gy olyan brigád van Baranyá­ban, mint a drávapalkonyal, ha­nem még igen sok. Bányáinknál és üzemeinknél azonban nem igye­keztek felhasználni a második ne­gyedévi terv, a május elseje tisz­teletére tett felajánlások teljesité- •c érdekében azokat a hasznos ta­pasztalatokat melyeket a kultúr* egitáció nyújtott A kultüragltá- eiós munka szinte valamennyi üze­münkben megszűnt A Porcelán- gyárban e „jövő héten alakni meg", a Bőrgyárban „még nincs és nem is tudjuk, mikor l«z**, a Kesztyűgyárban „holnap tárgya­lunk a fiatalokkal, hogy ismét kő- mőntsék az élenjárókat** — Ilyen válaszokat kapunk, ha az üzemi kultúragitáció alán érdeklődünk. Pedig vesztegetni velő idő nincs ■ok. Már csak napok választanak *1 bennünket május elsejének ün­nepétől és a terv teljesítése és túlteljesítése nem lehet senkt előtt ■em közömbös. Bányáinknál és üzemeinknél a pártszervezeteknek, elsősorban pedig an üzemi bizott­ságoknak kell helyes irányítással, állandó törődéssel és segítséggel irányftaniok s kultúragitációe munkát Falvalnkon ez a tanács. ■ népművelést ügyvezető és a Pártszervezet feladata. Az eddigi tapasztalatok «érint ugyanis csak abban az üzemben vagy fa­lun válik a kultúragitáclós munka a termelés állandó segítőjévé, ahol u üzemi bizottságok, azaz e taná­csok ehhez mindé» támogatást mog Is adnak. Gerenda Lajos etvlárs, szSTMT kultumevelési felelőse szerint azért akadt el az üzemi kultúragi­táció, mert ,,az SZMT nem ellen­őrizte megfeleljen a területi bi­zottságokat, azok pedig ennek nyomán elhanyagolták az üzeme­ket" Ebben az önkritikában van igazság. Azonban az ellenőrzés mellett nem szabad megfeledkezni az állandó segítségről sem, mely megnyilvánulhat úgy a jó műsor­anyag nyújtásában, mint az állan­dó, személyes kapcsolatban, vagy akár a helyes tanácsadásban. Ge­renda elvtárs az SZMT kultúrne- velési munkaterve szerint úgy akarja kiköszörülni a hibát, hoqy csasztuskákat irat az írószövetség­gel és ezeket majd az üzemek ne­vek behelyettesítésével felhasznál­ják május elsejével kapcsolatosan. Ez a megoldás még szükségmeg- oldásnak sem megfelelő. A kultúr- agitációt nem csak május elsejé­re kell felelevenítenünk, hanem már most — felhasználva a május elsejére való lelkes hangulatot és készülődést — úgy kell készül­nünk, hogy az állandó és szerves részét képezze az üzem életének. Ezenkívül az is hiba lenne, ha a kultúrsgitáciét csupán a rigmus- éneklésre szűkítenénk le. A kul­túragitáció sokkal sokrétűbb, sok­kal szélesebb terület ennél! Na- qyon jól beleilleszkedhetik a kul- túragitációs munkába a tánccso­port egykét számmal, a szinját- szócsoport, mely ebédidő alatt vagy váltás közben egy-egy né- hánvperces villámtréfát ad elő és inéq igen széles a skálája azok­nak a lehetőségeknek, melyeket fel lehet és fel is kell használ­nunk a kultúragitáció folyamán. Olyan munkatervet kell tehát késziteniök a szakszervezeti szer­veknek és népművelési osztályok­nak, melyek felölelik mindazokat a lehetőségeket és területeket, melyek rendelkezésünkre állanak Arra is terjedjen ki a pártszerve­zetek, tanácsok, szaksáét vezetek figyelme, hogy kik azok, akik egy-egy kultúrbrigádban munkát vállalnak. Hanyag, „bumlizó" bá­nyász, felajánlását nem teljesítő munkás, beadásban lemaradt dol­gozó paraszt vagy éppen kulák szereplése éppen ellenkező hatást vált ki, mint szeretnék. A kultúr- munkások legyenek a legöntudato- sabbak, akik élenjárnak saját munkaterületükön, élenjárnak fel­ajánlásaik teljesítésében. így lesz meq kultúragitációjukn.jk a szfk- laszdárd erkölcsi alapja. Termé­szetes az Is, hogy az ilyen kul- túrmunkásoktól a dolgozók szíve­sen fogadják a műsort mind a di­csérő, mind a bíráló dalocskákat. Számos üzemünkben és bá­nyánkban mód van arra is, hogy a kultúrbrigádok egymással ver­senyben végezzék agitációs mun­kájukat Ezt a versenyt természe­tesen nem csak a felköszöntök és műsorok számával, hanem azok eredményével is kell mérnünk. Melyik kultúrbrigád munkája nyo­mán emelkedett inkább a terme­lés? Különösen jó mód kínálkozik erre a váltott műszakban dolgozó üzemeknél és bányáknál Lépje­nek versenybe a nappalos és éj­szakai műszakok kultúrosai má­jus elsejéért • félévi terv mi­előbbi teljesítéséért! Az üzemi és falusi kuHúragitá- ciós munka tehát nem kampány- munka. Párt- és szakszervezetein­ken, tanácsainkon múlik, hogy most és az elkövetkező versenv- szakaszokban mennyire tudnak él­ni azzal a fegyverrel, mely** a kultúragitáclós brigádok jelente­nek számunkra. Ez a fegyver pe­dig csak úgy lesz igazán hatásos, Igazán éles, ha állgndóan használ­juk, állandóan forgatjuk ersdmé- nyelnk fokozásáért, szocializmu­sunk építéséért! • A nagyüzemmé fejlődő hidasi hányó baa egy évvel azelőtt még csak bí­rom műiraki irányította a termelést. A rótt szAmuk — a vezetőké é* a fel­vigyázóké, aknáitoké is — csaknem megkétszereződött l-gyre újabb és újabb kiváló bé nyás»dolgozók érdemlik ki, hogy tovább tanuljanak éa a műszakiak aorában küzdjenek a több aséa- ért Itt a bányában nevelődött Paul János is, aki decemberben lett vájár, január lián pedig — jó munkája jutalmául — oe.gédaknásziskoCára küldték, ahol — hat hidasi tártával — késtől fel arra, hogy jövőre már hányásztérsai- nak irányitója, segítőtársa legyen. Nyolc hidasi bányász végzett a* al­mait év alatt bányaipari tárfolyamot. Amikor munkahelyükre ismét viasza, kerültek, a műszakiak — a Rőder- mozgalom célkitűzéseit megvalósítva — váCialták szakmai továbbképzésü­ket, tanításukat. így minden új. is­koláról kikerülő műszaki magasabb ssakképiettaégü — technikus, mérnök. bányamester — mellé kerül, aki őt patronálja, ök maguk — az új mű­szaki értelmiség — pedig négy öt má­sik bán' tart fogadnak védnökségbe, s adják ál tapasztalataikat, a tanulta­kat. így sikerűit elérniük, hogy fejen. ktntl és naponkint! átlagteljesít­mény a decemberi háromról már­ciusban már négy és fél ealllérs emelkedett A május 1-re készülődő hidasiak még ént is tovább akarják növelni, hogv a munkásosztály nagy ünnepére, má­jusi felemelt előirányzatukat U túl­teljesítsék. A vasasi Petőfi-aknán az elmúlt évben nem fordítottak nagyobb gon­dot * munkamódszerátadásra. Amikor azonban az új tervér kezdetén meg. tárgyalták, hogyan javítsák mag mun­kájukat, elsősorban azt vállalták, hogy a Höder.mozgalom kiszélesítésével bar colnak a többtermelésért. A méret os I, tiszteletére meg tndnlt munkaversenybeu már bet wuegy vasael bányáét — a műsza­kiak és élenjárók — kapcsolódott be a Rim)or-mozgalomba. A brigádok közült elsőnek Duzsi lak­ván Szabadságharcos brigádjában va­lósították meg a mozgalom célkitűzé­seit. A fegyelmezett, jól termelő bri­gádtagok Duzsi István irányításával —> egymást segítve, nepról-napna javítot­ták munkájukat. Közülük az egyik fia­tal vájár: Pavlecsik Géza kiérdemelte, hogy csapat vezetésével bízzák meg, Boros János vájár itt alakuCt olyan emberré, akire a pórt rábízhatja ej»y alapszarvezet irányítását. Példamula- tóau neveli munkatársait Nisnsz Jó­zsef él munkás csapatvezető is, a MESZHART legjobbjai között küzde­nek május t. méltó megünnepléséért. A legjobbak irányításával!, a műsza­kiak segítségével Így érte el a vasasi Petőfi-akna, hogy a januári elmara­dást behozva februárban már 100-3, márciusban pedig már 106.4 százalék­ra teljesíteti* tervet, az első negyed­év legkiválóbb dolgozói közül pedig hármat sztahanovista kitüntetésre tér. jóistenek fal. „Májam elseje A pór» PoreelAegyár éjjel-nap­ival égó Hatalmas gózkemancéje szomszédságiéban epév januárjában fogúnk hozzá az ikerépftmény: agy 83 méter hosszú égetők cm emce megépítéséhez. A majdnem négy milliós költséggel létesülő kemen­cének az eredeti tervek szerint jú­nius l-»e kellett volna elkészülnie. Az itt dolgozók azonban vállalták, hogy a gyár selejimentes, folya­matos munkájának biztosítása ér­dekében május tO-re megépítik. A földmunkák gyors elvégzése után februárban már hozzáláttak a falazáshoz. Április 4-e ntán pedig újabb felajánlás született: az épít­ményt május í-én adják át sze­relésre készen n gyárnak. A lakatosok és falazók egymás sál versenyben, a szovjet tapaszta­latok Hasznosításával, nagyrészt hazai alapanvágókból dolgoznak. A lakatos-brigád április 31-én már a re vállaltuk“ ?4. vasgerendát emelte be. Még 18 ilyen gerendát kel! a helyére »1- lesztenök. hegy a Hatalmas felépít­mény lakatosmunkáját elvégezzék. Az építők sem maradtok el a ver­senyben. Már jóelőre kitűzték a kemence oldalára a mérőlécet és rajta a táblát: „Májas elsejére vál­laltak. Április 31-án egy két és félméteres szakaszon egy méter magasan túl is haladták • május 1-i magasságot \r. elnő kemence külföldi tervek alapján, francia srakember irányí­tásával hat hőnap alatt készült A másodikat már hazai tervek­kel őt hónap alatt, több mint háromezer munkaóra megtaka­rításával építik. Tfz nappal előbb kezdheti meg pró bamfiködését az áj égetőtér és eny nvivel előbb vehetik javításba a régit, hogy azután mielőbb mind­kettővel a mostaninak kétszeresét termeljék. Újításokkal gyorsítják munkájukat a Szigetvári Cipőgyár dolgozói A Szigetvári Cipőgyár még azok kö­zé az egyre ritkább cipőipari üzemek közé tartozik, amelyekben nincs futó. szalag a a féCkéti árukat kézi erővai uwUitjék egyik üzemrészből * másik­ba A tüzűdében azonban megoldották ax anyagszállítást. Mindkét^ oldaloo kis kocsikon jut el az áru az egyes gépekhez, amelyek gyártistecéinoló- giai sorrendben ' vannak ríhelyezv*. Az állandóan több, mint 90 száza* lékhtn elsőrendű lábbelit előállító cí. pőgyár dolgozói más téren is folyt®* javítják munkájukat. A tüzűdében póL dául sz egyik művezető javaslatéra a felsöbör.széVző gépen porszívóval elrántják a lesiélezelt részeket. lev Dem gyüä össze a gépben a finom hul­ladék, nem gyűri össze a bőrt Ilyen és hasonló ötletekkel érték «L hogy az első negyedév méltó befeje­zéseként a jannéri 92A-ről 07.2 szá­zalékra emelték a minőségi áru arér nyák Udvaron már zöldéinek a vetésele — túl a határon gyom és gaz borítja a földeket Mostanában ómin végignézni Udvar község halárán. Simára hen gerelt földei, zöldeló vetések mu­tatják az udvari dolgozó parasztok szorgos és lelkes munkáját. ott közvetlen a fasiszta Tito Jugoszlá­viájának szomszédságában. Már végez tok a 40 hold gyapot vetésé­vel ia, most pedig a Kukorica veié sén dolgoznak, kora reggel mar nagy sürgés-forgás van a község­ben, szinte egész koesikuróván ki győzik a fnlun végig ki a földek­re. Néhány után vetőgép van akasztva, a többi pedig zsákokkal vnn_ megrakva. Ezek szállítják a vetőmagot. De a traktorok sem maradnak le. Két traktor késrili elő a talajt a jövőévi bő termés­nek­Napközben senkit sem lehet látni a községben, mindenki a határban dolgozik. Néhány napon belül vé­geznek a kukoricavetéssel is, utána podia a növényápolási munkákat veszik sorra. Németh János elvtárs, s tanács elnöke úgy beszélte mey a termelőcsoporttaU hogy 7ű hold kukoricát négyzetesen vessenek el, mert e.zzel megkönnyítik a növény- ápolási munkák gyors befejezését és a csoportnak is hasznos, hn 3—é mássá terméssel többet taka­ríthatnak he. Lgy dolgoznak az udvari dolgo. zó parasztok, es a termelőcsoportba tömörült dolgozók. Vájjon ilyen lelkes munka folyik a határon kul is? Nézzük meg itt it a földeket. Tűi, derékig érő durva, gyom, Vizsláknál pedig még a kukorica- szár is kint áll, de emliert nem le­het látni sehol. Bueuy más n világ odaát! Ott ugg ha rab Inak a dolgozók Tito gyilkos rendszere ellen, hogv el­szabotálják a vetést, a betakarí­tást és minden olyan mnnkát. mely- lyel esak a titoista hóhérok gaz­dagodnának. Nagyon sok Jugosztá viából érkező levélben olvashatjuk, hogy annyi termény sem marad a dolgozó parasztok padlásán, ami bői élni taduáuak. fihoz,nek nyomorogjak a dolgo­zók. amit még tetéz az is, hogy fegyvere* Titoista katonák kíséreté­ben hajtják őket _az úgynevezett „önkéntes munkára**. A bőlyl állami gazdaság dolgozói I eddig i* számot kiviló eredményt ér-| tek el az á'laml gazdaságok közötti országos versenyben, a március 9-1 és az dPriN* áj verseny szakaszokban. A gazdaság dolgozói május I méltó megünneplésére is lelkes felajánld- sokkal készültek. Ennek eredménye­képpen a bótyi állami gazdaság újabb jelentős sikert ért el a termelésben: a kukorica, burgonya és szójabab el­vetése után április 19-én, szombaton délután 400 hold gyapotvetésüket Is befejezték, ezzel tavaszi tervüket, 170$ holdat 100 százalékra teljesítet­ték. A gazdaság dolgozói a 400 hold gyapot vetését két és lél nap alatt végezték el. Ezt a kiváló eredményt a szovjet gyapotvetógépek segítségé, vei érték el de szele mellelt régi tí­pusú vslőgúpekkel is vetettek, me­lyeket időben a gyapot vetésnek meg­léteiden átalakítottak, A gyapot szí. mára kuttiv&torozással és hengerezés. tul u legmcglelelőbb, porhanyóé tát­idéit magáknak dolgoznak a né­pek. tói az uraknak. De fgv van em mindenütt, akármilyen falunál ha­sonlítjuk össze a két világot. Ezért fesrmnk vállalásokat a mi dolgozó­ink. ezért igyekeznek még jobb, még eredményesebb munkát vézér­ni, ezért tesznek fogadalmat a tava- szimunkák gyors ein11 gzésére. Az udvari dolgosók nem akarják, hogy földjeiket gyom lepje el Védik a /öldéló fóbiákat, amelynek bő ter­mését szabadon élvezhetik a szocia­lista Magyarországon! dst biztosították A gyapotmagos kint <i tőldön zsákokon szétrakva IcőpvsL lenül a vetés előtt a napon lelmele. gítették, így az melegen került a tőidbe és előbb indul csírázásnak.. A gazdaság logatosai és traktoro­sai lelkese,, dolgoztak és ezzel md. jus j-i felajánlásukat 11 nappal a határidő előtt teljesítették A válla, lások túlteljesítéséért folyó verseny- ben kimagasló eredményekéi értek el a gazdaság dolgozói, a traktoros bri. gód átlagosan 100 százalékot, a loga- tos brigád pedig 170 százalékot tel- jesilctt. A traktorosok közül Borjak, tér Mihály. Lantos Gábor és Szabó István, a logatosok közül Schusrter Ferenc, Partos József, Jáhn Ferenc és Perlaki István érték el a legkiL emelkedőbb eredményeket A gazdaság dolgozói málus 1-i teL ajánlásaik sikeres te jesítése után újabb vállalásokat tettek a nóvénv- ápolási munkák sikeres elvég/éne ér. d ekében. A bólyi állami gazdaság dolgozói teljesítették vállalásaikat t

Next

/
Oldalképek
Tartalom