Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-13 / 87. szám
4 NAPLÓ <"5? ÁPRILIS 13 ÉPÜL A KOMMUNIZMUS A szovjet tudósok megoldják a villamosenergia távvezetésével kapcsolatos kérdéseket Irtás V. VENYIKOV, a technikai tudományok kandidátusa A jei.en.leg épülő nagyszabású viaic'rőművek évente több mint 22 milliárd ki.ówattöra villamoseneigiát tér. meinek majd a Szovjetunió népgazdasága számára. Moszkva kapja annak a vili amo í e ti orgián ak mintegy félét, amelyet az új voigai vízierőművek termeinek. Ez az energiamennyiség 10 milliárd 100 millió kilowattórái. *k telel meg évente Egy ki ówattóra villamos, energiává: 50 kilogramm fém hengerlése, két pár cipő elkészítése vagy 10 méter pamütszövet előállítása vé. yézhetö el. Ha ezt a tü milliárd 100 millió kilowattóra vil amos energiát közvetlenül Moszkvában termelnék, 20—30 közepes teljesítőképességű hőerőművet kelene építem és körülbelül 22 mi l.ió tonna fűtőanyagot kellene eltii zelni. * I nuiijri eaergerika arra lötekedik, hogy az óriási erőmüvek necsafc egy bizonyos várost lássanak el hanem az egész ország kerületeit. Az a cél. hogy méné) teljesebben használják ki az ország vizienergia- taríalékait és a helyi fűtőanyagokét. Ezt abban az eset. ben lehet magva okítani, ha minden erőmüve; egységes mayasíelszültségű vezetákhálózutlfll kötnek össze. A kujbisevi és a sztálingrádi vizierötnű és a belőlük kiinduló magasfeszültségű távvezeték e nagyszabású magasfeszültségű hálózat fontos 'óneszemévé válik. Az a körű «vény. hogy az erőmüvekét egy rendszerbe- foglalják össze n távvezeték lehé.ővá teszi, hogy egyszerre különböző erőmüvektől lehessen energiát szói gáitalni. A Szovjetunióban már most mintegy 30 energiarendszer működik; ezeket a jövőben egységes ma- gssfesaükségű hálózati rendszerbe kötik össze. Ilyen 'egységes magasfeszülségű hálózat elkészítése egyedi! « Szovjetunióban lehetséges, ahol a termelőeszközök már nincsenek magántulajdonban. Rendkívül nehéz technikai feladat évente 10 milliárd 100 mill ó kilowattóra villamosenergiát elvezetni Kuj. bisSvbő és Sztálingrádból Moszkvába, A távolság 900. iliéive 1200 kilométernek felel meg. A modern elektrotechnikai gyakorlatba^ eZidőszerint legfeljebb 300 kilo méternyi tivo'sápig továbbítanak jelentős mennyiségű villa mo se n erg iát. A modern elektrotechnika gyakorlatában távveze téstiél rendszerint 200 ezer voltos feszülségeí használ nak. Ha azonban nagyteljesítményű vtW«m«*eoergáét Kujbisevbőj és Sztálingrádból i yen feszüMséggel to vábbitanak. akkor tü sök energia menne veszendőbe. < «»oiijml tudótok és mérnökök a hatalmas vízierőművek elektromos energiájának továbbítási problé. májával foguftlkozva. azon a7 úton haladnak, hogy növelik a feszültséget és ezzel egyidejűén megnagyobbítják a vezetékek kereSítm«t»zetét. miközben úgynevezett „hasított vezetékeket“ használnak: minden egyes szigetelőre 3P4 sab ontzs szerkezeiü vezetéket függesztenek- nem pedig egy vontag vezet éket. Az elvégzett kísérlete^ azt muíutiák. hogy a Kujbisev Moszkva és Sztálingrád—Moszkva vonalon legcélszerűbb 400 ezer voltos feszültséget alkalmazni, amilyet mostanáig táv vezetékeknél nem használtak, Ez a feszültség, amely tehetővé teszi a nagy energiaveszteségek elkerülését es a használatos szerkezetű vezeték alkalmazását. Az. ilyén távvezeték megépítése számos komoly prob,éma elé átilja a« elektrotechnikusokat. A többi között pé.dáut különleges kikapcsoló szerkezetekét kell készíteni. Különleges szerkezetet, kell tervezni, I. DALMA TO VSZKIJ: amelyek megvédik a vezetéket a viharok elektromosságától. Tekinteítal kell lenni arra is, hogy az egyetlen elektromos rendszerbe összefogván számos erőmű párhuzamos, közös munkájában ne legyenek ingadozások. Képset/*!fe eí,hogy két hinta va^ egymás mellett. Ha ezekéi, a hinták egyszerre lendülnek, akkor a benne ülő emberek egymáshoz viszonyítva „mozdulatlanok“ lesznek. Megfoghatják egymás kezét és tovább folytat, hatják a hintázást, segítve egymást. Ha azonban a hinták egyidejű menete megbomlik, akkor az, emberek stabilitása js felborul. Már nem tudják egymást kézen, fogva tartani és segíteni. Valami hasonló zajlik le akkor is. ha az erőmüvek között az összhang megbomlik. Az erőművek ugyanis csak ,.szinkron''munka esetén tudjak segítem egymást. Készülnek a Volga-Doii csatorna óriási transzformátorai A Szovjetunió gyáraiban lelkes munkával készítik a kommunizmus nagy építkezéseinek gépi felszere’éseit. A zaporozsjei transzformátorgyár dolgozói is határidő előtt készítették el a Volga-Don csatorna építékezésci számára gyártott óriásméretíí villamossági berendezéseket. A kénen V. Ponomarenko (baloldaton) a szerelőműhely főművezetője és A. Lanszkij e1- lenőrző főművezető megtekintik a szállításra készenálló transzformátorokat. A JÖVŐ GÉPKOCSIJA Helyszín: Moszkva. Idői 19... Este vau. A lámpák nappali világosságot árasztanak a széles u,vason. A leinokuiéuiúk Csillogó tornyai mintha heleillifnének a tét égboltba. Pompás gépkocsik sorakoznak a parkolóhelyeken. Tetejük üvegből készült, karosszériájuk pedig tompa fény fi, rugalmas műanyagból. A kerekeket csaknem teljesen elrejti a karosszéria. légyen közelednek az egyik gépkocsi felé: egy férfi, egy nő és kél ifjú. A legifjabb megnyom egy gombot a karosszérián, az ajtók zajtalanul kinyílnak és az egész család beszáll a gépkocsiba. ( elakasztják kabátjukat és ethelyez- kednek_ a leszerelhető asztal körül lévő kényelmes karosszékekbe. Az. egyik_ ifjú a kormányhoz ül, megmozdít egy fogantyúit és a gépkocsi csendesen megindul. Egy ilyen gépkocsi vezetéséhez, nem keli több tudomány, mint a kerékpározáshoz. Csak a kormányt kell forgatni jobbra vagy balra éa időnként a sebességváltót kell lenvomni. A gépkocsi sebességé önműködően változik. Legnagyobb órúnkinti sebessége városban tOO kilométer, országúton pedig 200 kilométer. •V gépkocsi vezetéséi megkönnyíti az, utak különleges felszerelése is. Amikor a gépkocsi elhagyja a várost és kerekei az. aszfalt felületén elhelyezett érintkezési vonalat érintik, _ sebessége fokozódik és n kapcsolótábla mutatója magától az ..országút“ jelzésre ugrik. 11a pedig a gépkocsi aszfaltozatlnn útra kerül, a megfelelő helyen az úttest érintkezési vonala a mutatót visszaállítja a „lassú menet“ jelzésre. A gépkocsi minden gépi berendezése a vezető beavatkozása nélkül működik. A gépkocsi foto-elemekkel ren-1 delkezik, amelyek a fékek és a volán működését szabályozzák. Az utak mentén korlátok húzódnak. A vezető elveheti kezét a volánról és a fotóelein mindaddig vezeti a gépkocsit a korlatok mentén, amíg csak « vezető szükségesnek nem látja, hogy átvegye a kormányzást. Ha a gépkocsi túlságosan közei kerül egy másik gépkocsihoz, a fűtőelem lassan működésbe hozza a fékel. L’gy tűnhet, hogy az ilyen gépkocsi vezetése unalmas lehet. Mégis sokszázezer gépkocsi gyors és biztos közlekedését biztosítja. Emellett nem zárja ki a sportbarátok kedvteléseit sem. Hogyha a gépkocsi előtt száguldó másik autó vezetője kikapcsolja az önműködő berendezést és maga vezet, ezt megmutatja u gépkocsi tetején elhelyezett sárga jelzőlámpák kigyulladása. A gépkocsi szag ulti az országúton, a kanyaroknál kissé meghajlik, megelőzi a hatalmas távolsági autóbuszokat és az áruval megrakott tehergépkocsikat. A sebesen száguldó gépkocsiból az egész család csodálja a fényszórók fényében fürdő nagyszerű épületeket, a hidakat és a csatornákat, az erdőt és a holdfénnvel bevilágított végtelen rónát. A szembejövő gépkocsiknak a szokottnál erősebb fenve nem zavarja a vezetőt, A fényszórók polarizált üvegből készültek és a szélvédőüveg nem engédit át a szembejövő gépkocsi fényszórójának mogtört fényét A vezttjő sugárnyalábok nélkül nem látja a fényszórókat, mintha nappal lenne. Az littest közepe szabad, ezt a részt uz autóturisták részére tartják fenn. Az országút két szélén távolsági autóbuszok száguldanak. Időnkinf helikopterek zúgása hallatszik. Az olvasó joggal teheti fel a kérdést: „Mi ez? Ábrándozás? Tudományom, képzelődés? Egy terv reális leírása?“ '•'»■•lila" >i felel-"': i( fent leírtak közül csaknem minden már ma megvalósítható, részben már valóság is. De a már elkészült szerkezetek vagy még kísérletezések alatt állanak, vagy kevéssé terjedtek még el, vagy pedig a technika más területén alkalmazzák és nem gépkocsikon. Miért? Mert valamennyi szerkezetet a tökéletesség legmagasabb fokára kell emelni, gyártásukat pedig egyszerűvé és olcsóvá kell tenni. Az „eszményi" gépkocsi megalkotásának útján még más nehészségek is felmerülnek: meg kell változtatni az utak felépítését, meg kell szervezni új anyagok tömeggyártását. Mindehhez természetesen időre, újabb tapasztalatokra és munkára uin még szükség. Jól tudjuk uzon- flan. liogv a szovjet emberek mindenféle nehézséget le tudnak gvőz- ni és le is győznek. Ezért az elképzelések nem maradnak meg papíron, hanem igenis valósággá válnak. A tervező irodákban, a laboratóriumokban, a kísérleti állomásokon áj terveket, modelleket, műszereket. gépkocsikat állítanak elő. A szobrászok eddig még soha nem látott karosszéria-formákat készítenek, a tudósok rendkívül tartós m íía nyögök ka l kísérleteznek, a szerkesztők tökéletesebb szerkezeteket konstruálnak, a kísérletezők pedig kipróbálják az új modelleket. Biztosak vagyunk afelől, hogy nincs messze a nap, amikor a fenti „fantázia“ majd valósággá válik. A „Vorosilov44-kölhöz A Moszkva környékén lévő Nyepecino falu parsaztjai a „Voro- silov“-kolhozban egyesülve folytatják sokoldalú, fejlett gazdálkodásukat. A ,,Vorosilov“-kolhoz földjein gabonát, burgonyát, zöldségfélét, takarmánynövényeket termelnek, az állattenyésztő telepeken szarvas- marhát, sertést, juhot, baromfit tenyésztenek. A többi Moszkva-kör- nyéki kolhozokhoz és szovhozokhoz hasonlóan a „Vomsilov -kolhoz is élelmiszerekkel látja el a moszkvai dolgozókat. A kolhozban — az élenjáró szovjet agronómiái tudomány alapján — minden munkafolyamatot gépesítettek. A kolhozparasztok a gépállomás agronómusai segítségével kidolgozták és bevezették földjeiken a füves vetésforgót, amely fokozza a talaj termelékenységét. A kolhoz fejlődő állattenyésztése bőséges jövedelmet hoz. Az állattenyésztő telepekből befolyó jövedelem lWO-hez Viszonyítva 1951-ben hatszorosára növekedett meg. „A „Vorosilov“-kolhoz, a Szovjetunió számtalan kollektív gazdaságúnak egyike, megteremtette a mezőgazdasági termékek bőségét s ezen keresztül kulturált jómódú életet biztosít a kolhozparasztok számára. A „Vorosilov“-kolhoz újonnan felépített tágas sertésóljában a ser. íésgondozónők különleges függőpályás iparvasút segítségével szállítják a takarmányt az anyasertések számára. A „VorosiIovM-kolhoz fejlett állattenyésztő telepén külön takarmány- konyhát létesítettek, ahol univerzális malom őrli meg a takarmánygabonát, felszeleteli a takarmánygyökereket, összezúzza az olajpogácsát. A képen M. Kúriajev kolhozparaszt tápláló takarmányt készít a takarmánykonyhában az állatok számára. A Volga—Don-csatorna új halai A szovjet tudósok is rendkívül tevékenyen veszik ki részüket a kommunizmus nagy építkezéseinek munkájúból. A Szovjet Tudományos Akadémia moszkvai állatmorfolégini intézetének laboratóriumában nagyarányú kísérletek folynak annak megállapítására', hogy a nagy vizierőműveknél hogyan módosítsák u folyami ha!tenyésztést. Kidolgoznák azokat az eljárásokat, amelyek megóvják az áramtermelésre szorított folyó halállományát és olyan új halfajtákat tenyésztettek ki, amelyek a Volga és a Don megváltozott körülményei között is a leghasznosabbaknak bizonyulnak. A képen V, Vas/nyecov Sztálin-díjas tudós a biológiai tudományok doktora és Je. Dmltrijeva, a biológiai tudományok kandidátusa az újonnan tenyésztett halakat tanulmányozzák.
