Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-12 / 86. szám
1968 ÁPRILIS 12 K R P t O t* Taragyia Károly elvtárs a kökény! pártszervezet egyik legjobb népnevelője Kökény község lakossága többnyire délszláv nemzetiségű. Ebben n faluban lakik Taragyia Károly délszláv dolgozó para.-zt is. Taragyia elvtárs egyik népnevelője a falu pártszervezetének. Büszke is erre a megtisztelő feladatra. Feleségével együtt tagjai a pártnak. Példát mutat a tavasai munkákban Ä faluban minden dolgozó paraszt tiszteli Taragyia elvtársat és családját. Úgy beszélnek róla, mint a tanácsadójukról, segítőjükről. Ez nem is csoda, hiszen Taragyia elvtárs minden szabad idejét arra használja fel, hogy becsülettel teljesítse feladatát, mellyel a pártszervezet vezetősége és tagsága megbízta. A népnevelő munkájáról, példamutatásáról sokat tanulhatnak a többi népnevelők, dolgozók. Nézzük meg hogvau végzi a munkáját Taragvia elvtárs. Feladatai nem könnyűek. Tíz, de van úgy, hogy még ennél is több do'gozó paraszt családdal kell fog'alkoznia. Mindez mellett maga is ellátja a mezőgazdasági munka terén családja előtt álló feladatokat, még hozzá nem is akárhogyan, hanem példamutatóan. Már befejezte a tavaszi munkáját, teljesítette az elsőnegyedévi beadási kötelezettségét is. A népnevelő munkáját azért tudja rendszeresen és jól elvégezni, mert tervszerűen dolgozik. Beosztja magának minden napra. Iiogv mll-nr kihez akar cl menni felvilágosító munkát végezni. Egvik nap, tigv dáliáiban. amikor éppen esett az eső, meglátogatta Standavár István 12 holdas dolgozó parasztot. Vele ment Ivanecz János elvtárs, a tanács titkára is. Látogatásuk célja az volt, hogy elbeszélgessenek Standavárékkal a Vögség feladatairól, többek között a «ertésbegyii jtés menetéről is, mert akkor még Standakárék is azok között szerepeltek, akik nem teljesítették sertésbeadásukat. Az egész család azonban nein volt odahaza. Ahhoz pedig, hogy a népnevelő munkával az egész családot nevelni lehessen, hogy az egész családdal megérthesse a begyűjtés jo'entfisésrét. nem volt jó alkalom, Standavárné egyedül volt odahaza. Ezért este Taragyia elvtárs ismét felkereste őket. t déhxlát dolgozóit új életéről beszél Amikor Taragyia elvtárs bement Stsndavárékboz éppen arra ért be, amikor a sertésbeadás felől beszélgettek. Standavárék sok félekép akarták megoldani beadási kötelezettségüket Már gondoltak arra is, hogy csak később adják be a sertésüket, várnak, amíg jobban meghízik. Beszélgettek a szomszédjukkal is, és gondolták, hogy közösen adják be a sertést. Mindezekről beszéltek Taragyia elvtársiak is. Mindezek azonban csak gondolatok voltak. Taragyia elvtárs látta, hogy itt segítenie kell. Sokat beszélt Taragyia elvtárs a község megváltozott életéről. Kökény dolgozói ma már magúknak termelnek. Bizony nem így volt még 1945 előtt. Taragyia elvtárs és vele együtt nyolcvan dolgozó parasztcsalád, dó'szlávoik, magyarok, napi 12—lő órát dolgozott az egyházi birtok 1400 hold földjén egypengős nnp- számbérért. Bárhogy is szorgalmas- kodtak, bármilyen korán is mentek ki a mezőre, mégis úgy fogadták őket a Truka-féle intézők: nem tudnak korábban jönni? Ez a világ, ez a kizsákmányoló rendszer már elmúlt ott Kökényben is. Már nem uralkodik a kö- kényi dolgozó parasztok fölött a földbirtokos, sem pedig a falu ku- lákjai. A föld azé a nyolcvan dolgozó paraszté lett, nkik megművelik. Taragvia elvtárs fia is a felsőbb iskolákban tanulhat. A falu vezetői pedig délszláv dolgozó parasztok, akiket a falu dolgozói választottak a község élére. Az élenjáró dolgozó parasztok pedig mindaz inellett, hogy teljesítik az állam iránti hazafias kötelességüket, még jutalmat is kapnak államunktól. Standavárék is jól emlékeznek vissza az átkos múltra. De Taragvia i elvtárs is, azért ismét felhozza. Ma j Gazda János és Nyirő Sándor 30— 3b holdas kulakok, már a csoport alakítása ide jén gyanúsak voltak a cső port tagjai eőtt. Mindjárt azzal kezd ték tevékenységüket, hggy „anyósuk nah“ 5—10 hold földet kjnflíagytak és igyekeztek a többi új tagokat is rábeszélni, hogy földjüknek csak egy tészét adják be a csoportba. A sürgős nyári munkák idején a , gyomorbajos“ ku 'ákok semmit sem dolgoztak a csoportnak, de még maguknak sem. De ezzel nem elégedte^ meg. A becsületes tagokat is,^beszelték, hogy ne dolgozzanak, úgy sincs Semmi értelme. Sokan hallgattak is rájuk, és ezért nem meat a munka a tavalyi gazdasági évben. De ez a fegyelmezetlenség idén már" nem for I dúl ölő. mór Standavárék nak is megvan mindenük, napról-napra szebb élethez jutnak. A sertésólban pedig év- ről-évre több sertést hizlalhatnak. Taragyia elvtárs jó népnevelő, politikai fe’vilagosító munkája megmutatta Standaváréknak is a helyes utat. Az eredmény az lett, hogv Standavárék teljesítették nemcsak a ne- P'-odévi. hanem a félévi sertésbe- adási kötelezettségüket. Úgy lett az is, ahogy Taragyia elvtárs elmondotta, hogy a 163 kilós sertésbeadásukért kilónként egyforintos jutalmat is kaptak államunktól. Máius l-re késesül a falu Közeledik május elseje, a munkásosztály nemzetközi nagv ünnepe. Kökény délszláv dolgozó parasztjai is méltóképpen akarják megünnepelni — e nagy napol. Szerdán összejöttek a falu dolgozói, hogv felajánlásokat tegyenek május elsejére. Vállalták, hogy a tavaszi munkákat május elsejére befejezik és cmc'lclj már a félévi sertésbeadási kötelezettségüket is 100 százalékra teljesítik. Pávlovics Márk elvtárs, a párt- szervezet titkára mindig a legdöntőbb feladatokra irányítja a népnevelőket. Igv tett most is. Minden népnevelő legdöntőbb féladata, hogy a politikai nevelő munkával most segítse a dolgozó parasztokat május elsejére tett felajánlásaik teljesítésében. Taragyia elvtárs most is ezzel a feladattal indul újabb harcba, hogy segítse győzelemre vinni a dolgozó parasztoknak a vállalásait. A. D. A pártszervezet észrevette a kulá- kok bomlasztó munkáját, kisöpörtük a csoportból az olyan embereket, akik még 1949-ben is cselédet tartót tak, most pedig a mi munkánkat akarták akadályozni. Azóta változott a csoport élete. Ma nincs olyan tag, aki elmaradna a munkákból lelkesen dolgozunk valamennyien. Ennek az lett az eredménye, hogy a gyapot és kukorica kivételével már befejeztük a tavasznak elvetését. Vállaljuk, hogy május 1-rc már a gyapot és kukori- .ca-y,vetéséi is befejeztük. Hogy még "nagyobb eredményeket érjen el csoportunk, mint a? é.mú't gazdasági évben, minden kukoricáit négyzetesen vetünk el. Balogh Antal levelező Villánykövesd. Május J-re befejezzük a tavasziak vetését TAVASZ KÁSÁDON „Ódáit nem szántanak, nem vetnek, az ember azt gondolná, hogy ott mis föld van, hiszen emberniagnssítgú a kóró és a gaz.“ Kovács Béla mozigénész írta ezeket a sorokat Sárokról, egyik kis baranyai községünkből, Tito Jugoszláviájának közvetlen szomszédságából De talán csak Sár ok környékén véletlenek, elhanyagoltak a jugoszláv földek? Talán Sárokkal szemben, Ffihereeglakon hanvagubhul művelik a földeket mint Jugoszlávia más részében? Nézzük hát meg valamivel arrébb! C ÁROKTÓL vagy 25 kilométerre . esik — még légvonalban is — Kásád község. Színesruhájú, szépviseletű, szaporabeszédű délszlávok lakják. Ez a község is határszéli, Baranya legdélibb fekvésű községe. Az út, amely a községből kivezet, Tor- jáncra visz. Mostanában azonban nem járnak a dolgozók ezen az úton. A sorompó amely a közeledők elé terpeszkedik, nem emelkedik fel. Mutatja: barátságtalan ország az odaát. De itt is meg kell nézni a földet! Túl'dudva, gyom, ember sehol, mert hiszen nem lehet embernek nevezni azokat a sunyi, gonosztekintetű fegyveres alakokat, akik a határ mellett löndórögnek naphosszat. Bizony, más a világ odaáll Itt már kiktváncsiskodnak a friss, gyenge, zöld hajtások a földiből, már olyan az őszi vetés, mintha széles zöld bársony-szőnyeget terítettek volna szét a földeken. Ahol pedig még barifiAl’.ik a rög, ott a mag ágyát, puha fekhelyét készítik elő. Különösen szór. gos miinka folyik a „Délszláv*“ harmadik típusú termelőcsoportnál. Kora reggel kihajtanak a íogatosok, a kocsin. rajt az eke, borona és csak nap- száilával térnek haza. A közbeeső időben? Van elég munka a mezőn. Most például a cukorrépát, és a roslkcndert fejezték be, azután d kell kezdeni a kukorica vetését. De el áml Hiszen 74 holdon négyzetesre akarják vetni. „Kevesebb munkás kell majd a kapáláshoz“ — mondogatja az elnök, Bosnyák Pál elvtárs, aki vetne szívesen négyzete, sen a többi földön is, de nem lehet, cyak jövőre, hiszen az idén még hoszszű fenyerláblák hasogatják szét a csoport földjeit. Meri nem idős csoport ez, még csak egy éves sincs! Most alakult február táján, két egyes típusú csoport ősz szeházasodásából. Még szabályszerű lakodalmat is tartottak az átalakuláskor! No, de egy szó, mint száz, harminckilenc család rálépett az új útra, és mind a harminckilenc család minden tagja délszláv anyanyelvű. Hát innen a csoport neve: ,,Délszláv“. FIATAL CSOPORT, de ez nem je. lent gyenge munkát! Ném ám! A kásádi 39 család alaposan berendezkedett az új életre: a földet felosztották a két brigádnak, a brigádok pedig clparceilázták területüket a munkacsapatok között. Ezzel azonban még nem állt meg minden. Már elhatározták, hogv a kukoricaföldet és a többi munkát kívánó növény terű letét is szétosztják felelősségre a tagok között: ki hogyan munkálja, a szerint élvezze! Nincs olyan tag, ak; ne dolgozna szívesen! A gyalogosok valósággal panaszkodnak, hogy nem kapnak még e’ég munkát, hiába biztatja őket Bosnyúk elvtárs: „Les., majd munká. tok nem is győzitek!“ ők csak irigykednek a fogatosokna (azok bizony már most megfoghatják a munka boldogabbik végét) és sorolják: — Lám, a Radocsainak 18, Vido- viosmak 22, Pluzsár Márknak ugyancsak 22 munkaegysége van... Csak márciusban már ennyit szedtek ösz- size... Igaz, a többieknek sem kellett kar- batenni a kezüket Átalakították az istállót, sertósfiaztatót építettek ísa- já erejükből)... van munka egy Ilyen termelőcsoportban bőven! Itt- van példán! ifjú Pluzsár Márkó, az egyik kocsis fia. Hát azzal a gyerekkel egyszerűen nem lehet bírni! Erőitek erejével belépett a csoportba, pedig még nem töltötte be tizenhatodik esztendejét és pátyolgatja a sertéseket, gondozza a malacokat úgy, hogy akárki megnézheti! Ó persze csak legyint, ha dicsérik: — Majd jövőre! Akkor nézve meg! Akkor milyen szépen leszünk! Látják ezt azok is Kásádon akik még nincsenek benn a termeűőcso portban. Horváth Márkóné pé dáu.1 csak nézte, nézte a mezőn dolgozó csoporttagokat. nézte, hogyan örülnek a közös munkának az asszonyok és mennyivel könnyebb így, mint egyénileg gürcölni. Fel is sóhajtott: — Hej, de szívesen mennék közé. tek! Szép igy dolgozni! |í IZONYOSAN nem sok idő telik e! és Horváth Márkóné meggyőzi családját, hogy legszebb, legeredményesebb munka a közös. 9 Igen, hát ez a különbség a halár kéf. o'dala között. Ideát maguknak dolgoznak a népek, odatúl az uraknak, a Tito-bandának. így van ez mindenütt akárhol, akármelyik falunál hasonlítjuk össze a két világot. És az összehasonlítás nyomán fogudalom születik meg mindenütt, határszéli községeinkben, délszláv, magyar vagy német nye'ven: — Mi soha, soha nem engedjük földjeinkre álburjánozni a T it of éle gyomot, dudvát! Mi megvédj ük friss, zöld hajtásainkat, rügyező fáinkat! Megvédjük mosolygó gyermekeinket, kik gazdag földünk minden ajándékát szabadon élvezhetik majd a szocialista Magyarországon! Novotni Károly szfahánovista vájár mun k amódszere Novotni Károly sztahárovista vájár, a Komlói Aknamélyítő Vállalatnál dől gozik. Komlón minden bányász úgy beszél Novotni elvtáTsról. mint olyan bányászról, aki sosem rettent vissza a nehézségek elől, aki állandcían keresi az újat, az észszerűbbet, melvn»1t segítségével napról-napra emelni túlija teljesítményét. Vagyis Novotni elvtárs azok közé a bányászok közé tartozik, akik sosem elégszenek *mpg elért eredményeikkel. Novot-ni elvtárs feltárásban dolgozik. Hónapokon keresztül azon törte a fejét, hogyan lehetne az átlagos 16—18 méteres havi teljesítményt megkétszerezni, vagy megháromszoroz ni. Mert általában a többi feltárási csapatok több métert nem tudtak elérni egy egy hónap alatt. Persze ő már ekkor is a kivételesek közé tartozott, mert csapata kétszeresét teljesítette az előirányzatnak. Ezért is kapta meg a büszke srtahánovista kitüntetést. Többször szóvá is tette a műszaki vezetőknek elgondolásait, de azok eleinte csak legyintettek egyel és elintézlék azzai: „Úgy sem ér el vele semmit, mit küzköd-il^' De Novotni elvtárs nem hagyta annyiban. Állandóan járt a műszakiak nyakára mindaddig, míg elgondolásait valóra válthatta. Azelőtt kétszeri robbantással lőtték ki az előirányzott szelvényt'. Ez azt jelentette, hogv egy műszak alatt kétszer kellett várnia a brigádnak, mtg a robbantásból eredő füstgázokat és pert .a szellőztető eltávolítja a munkahelyről. Ez persze órákat lopott el a brigád munkaidejéből. Tehát az volt Novotni elvlárs elgondolása, hogy a- kétszeri robbantást leredukálja egyre és igy füst és por eltávolodásának idejét is felére csökkentse, melyet termelőmunkára tudnak fordítani. Míg a régi módszer szerint a brigád 16— 18 lyukat fúrt a kétszeri robbantáshoz, addig most — csak 10—12 lyukra van szükség és így az egyszeri robbantással sokkal nagyobb teljesítményt tudnak elérni. Az előny tehát abban van, hogy műszakonként 5—6 lyukkal kevesebbet fúrnak és 30—35 perccel kevesebbet kell várnia a brigádnak a füst kiszellőztetésére. AtpM nem is beszélve, hogy így egy-egv hónapban mennyi lőszert U megtakarítanak. Az új munkamódszer merész alkalmazása meg is hozta eredményét. A Novotni feitáró brigád nem 16—18. som pedig 35—40 méter előrehaladást végzett eL liánéin márciusban is 87 métert teljesített. Ez a kiváló teljesítmény szinte tehetetlennek tűnt fel nemcsak a többi bányászok szemében, hanem még a műszaki vezetők is kételkedtek benne. De a valóság meggyőzte a kételkedőket. Novotni elvtárs ezzel az ered ménnyel sem elégedett meg. Ismét a műszaki vezetők segítségét kérve újabb merész lépésre határozta el magát, Arra gondolt, hogy nem elégséges az, ha ő 87 métereket csinál munkahelyén, amikor a többi feltáró csapatok meg még mindig a IG 18 méteres havi teljesítmények körül to. pognak. Igv lett munkamódszerátadó Novotni elvtársból. Első útja a legjobb csapatok között lévő 206. csapathoz veze tett, hogy megtanítsa a csapat tagjait az új módszerrel dolgozni. A 206 csapat tagjai örömmel fogadták Novotni elvtársat. Az öröm azonban nem sokáig tartott. Amikor No- vitni elvtárs már az első műszakon kijelentette, hogy azon a munkahe- Cyen is meg lehet egy hónapban csinálni 80 métert — a csapat tagjai mosolyogtak. „Az lehetetlen“ — mondották, egész sor nehézségre hivatkozva. Novotni ejvtárs nem csak szavakkal igyekezett átadni tudását, hanem saját nehézségeinek, harcának elmesélése mellett a munkában is élenjárt a 206. csapatban is. Ez február derekán történt. A 206. csapat kissé idegenkedve az újtól, de azért mégis próbálgatták Novotni elvtárs módszerét. „Vaíami igazság még is csak lehet ebben az újban — mondogatták a 306. csapat tagjai. Nem •» csalódtak. A februári hónap második- felében ők is 36 métert haladtak elő. re, pedig a kőzet sem puhuit meg. Ugyanolyan szilárd maradt, mint amikor Novotni elvtársnak épp^n erre a nehézségre hivatkoztak. Most már nem volt megállá« a 206-on sem. Az elért eredmények még nagyobb teljesítmények eltérésére serkentette Wijtebn Ádám (4) hejyettes csoport- vezetőt, Nagy Imre (2) csillést és a többieket is. Ez*el a módszerrel a 206. esapa* dolgozó! Is 83.5 métert hajtottak ki márciusban, ami azt jelenti, hogy az április 4 re tett vállalásukat is messze túlteljesítették. Áprilisi hónapban nem állnak me» 100 méteren alul. Novotni elvtárs most már nemcsak a saját brigádjára büszke, de büszke a 200-oséra is. Jelenleg pedig a tiszta nagymányokj bányászokból álló „Nagymánvoki“ feltáró brigádnak ad ja át értékes módszerét és így tovább majd az összes komlói feltáró csapátoknak. Novotni elvtár.« harc/i® kéz- deményezése azt eredményezi, hogy meggyorsul Komlón a tízezer méter feltárásáért folyó harc üteme. Előre as ötvenmássás kukoricatermésért Megyénk élenjáró kukoricatermelői szerdán a Kétely bar. tartott tapasz, t adatcseréért ekezicten megtárgyalták izokat a fejlett agrotechnikai módszereket, anvelyiak alkalmazásával1 tovább fejleszthetik az eddig eiért eredményeket. A kátolyi Decemlier 21 tsz tagjainak javasltára elhatározták, hogy mozgalmat indítanak «tt ötven mázsás kukorica átlag termésért hogy ezáltal biztosítsák állattonyÓRZ tésí tervünk teljesülését, a begvüjté. si terv teljesítését. Az alébbj felhívást teszik megyénk dogozó parasztjaihoz: ,,Az ölvén mázsás átlagtermés elérése érdekében az új agroteehnikcm módszereket fogjuk alkalmazni. 7 Vetésig a simitózott földet a szükséges kuttivá tor ozásokkal ét ' iogasolással porhanyón és gyommentesen tartjuk, O Vetés előtt elvégezzük a vetőmag csír&ztatésát. A vetéshez szűk. séges sor jelzőket pedig azonnal elkészítjük. Alikor végezzük el« vetést, amikor a talajhőmérséklet elérte a 9—10 fokot, de legkésőbb április 25-ig. A vetést négyzetesen végezzük, mert tudjuk, hogy ezzel a -módszerrel sok munkaerőt takarítunk meg, biztosítjuk a növények egyenletes tenyészterületét és a munkákat időben végezhetjük el. *> A vetés után a növény kelésekor megjogasoljuk a kukoricát, mert tudjuk, hogy az ie'ét egy kapálással. 4 Amikor a növény 3—4 levélben van elvégezzük az első kapálást • is vele az egyelést. Utána annyiszor kapálunk, ahányszor a to- táj töműdöttsége és gyomossága megkívánja, de aratásig legalább három, szór. A kapálást gépi és kési kapával egyidejűleg elvégezzük, de ono- tás után még egy kapálást íeltétlenül adunk, mert tudjuk, hogy ez 3—4 mázsával több termést biztosít. 5 A kukorica virágzásakor, amint a setyemszalak. megjelennek, • ■ csövön, elvégezzük a. pótbeporzást és lehetőleg tölcséres módszere rel, mert tudjuk, hogy ez is három-négy mázsával növeli holdanként * termésátlagot, ugyanakkor a morzsolási arányt is javítja. 6 Az üszkös töveket az üszög megjelenésekor azonnal kivágjuk * és a tábla szélén elégetjük, vagy elássul: legalább 50 centiméterre. Szedés előtt elvégezzük a pozitív szelekciót, vagyis a legfejlettebb tövekről törjük a vetőmagot. O A kukoricát teljesérésben törjük, mert tudjuk, hogy ilyenkoraita- '•'* csony a nedvességtartalma és legnagyobb a tápanyagtartalma. — Ilyenkor tárolható a legkönnyebben. Q Szellős, száraz helyen tároljuk, hogy a csíraképessége és tokár. 7' mtmyértéke meg ne romoljon. A vetőmagot csak vetés előtt morzsoljuk Ezekkel a módszerekkel vállaljuk az ötven mázsás holdanként! át’agtermés elérését és a mozgalmunkhoz való csatlakozásra telhivfuk me. gyénk összes termelőszövetkezeteit, dolgozó parasztjait Előre az Ötven mázsás kukoricatermésért1 Baranya megye élenjáró kuko- ricaterme’öinek tapasztalatcsereértekezlete.
