Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-12 / 86. szám

DUNÁNTÚLI VUio PDOl ETÁM AI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN:------\ A Szovjetunió kormányának válaszjegyzéke a bárom nyugati hatalom kormányának március 25 i jegyzékére. (2. o.) .— A niilitarízálás áldozatai. (2. o.) — Novotni Karoly sztahánoviíta vájár munkamódszere. (3. o.) — Tavasz Kásádon. (3. o.) — T*ragyia Károly elvtárs, a kökény! pártszervezet egyik legjobb népnevelője- (3. o.) — Fásítással is védjük egészségünkéi. (4. o.) AZ MDP BAR ANYA MEGYEI PÁRTB1 ZOTTJÁCÁN AK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 8«. SZÁM ______________AHA 5Q FILI.KU SZOMBAT, 1953 AlMUUS 12 Hi t adott megyénk délszláv dolgozóinak a sztálini nemzetiségi politika? (G. L-) Mikor a fasiszta német hordák megrohanták a 'békés Szovjetuniót, vezérükkel együtt abban bizakodtak, hogy a hat­vannál több nemzetet, nemzetisé­gi csoportot és nemzetiséget egy­beölelő szovjetország már a táma­dás ténye nyomán fel fog bom­lani A fasizmus vérgőzösfejű apostolai abban bíztak, hogy a szovjet népek nagy családjának tagjai egymás ellen támadnak, hogy nemzetiségi viszályok, csa­tározások ütik fel a fejüket az or­vul megtámadott hazában. A német fasiszták és a velük együtt reménykedő imperialisták azonban mélységesen csalódtak. A megtámadott haza fiai nyelvre, nemzetiségre és fajtára való tekin­tet nélküi egy emberként ragad­tak fegyvert, egy emberként száll­tak szembe a fasiszta betolakodók­kal és űzték ki azokat, legyőzték a fenevadat saját barlangjában. Honnam eredt az az egység, toely a szovjet népeket ilyen erős­sé, ilyen legyőzhetetlenné tette? Honnan eredt az az izzó hazasze­retet, mely a nagy Szovjetunió legtávolabbi sarkában élő polgá­rában is ilyen elevenül él? Ho­gyan lehet, hogy a cári Oroszor­szágban és a környező — azóta a Szovjetunióhoz csatlakozott — államokban, ahol azelőtt valóság­gal fenekedtek egymásra a nem­zetiségek, most valamennyi nem­zet és nemzetiség közösen fel­kelt a haza gzent határainak vé­delmére? A sztálini nemzetiségi politika okozta ezt a nagy változást. A Szovjetunió népei megszabadultak saját nemzetiségi kizsákmányolóik és a cári urak elnyomásától, a hatalmat kezébe ragadó munkás- osztály pedig megmagyarázta, mi­ért. uszították az urak egymás el­len a nemzetiségeket. Természete­sen ez nem volt élég. A nemzeti­ségi viszályok megszüntetéséhez alapfeltételként a kizsákmányoló osztályokat meg kellett dönteni. Hazánkban hasonló volt a hely- Zet a felszabadulás előtt, mint Oroszországban, a forradalmat jReqelőző időkben. Nemzetisége­ink kettős elnyomatást nyögtek. Bosnyák Marian, Alsószentmár- ton község tanácselnöke például ngyancsak délszláv nemzetiségű kuláknál dolgozott, aratott fájó derékkal — minden tizedik rakás gabonáért. Gazdája kegyetlenül Kizsákmányolta. De elnyomták Bosnyák Mariant a Horthyrurak ls- Törpebirtokos lévén, nem vol­tak jogai, csak kötelességei azok azután annál bővebben I Hazánkban is a munkásosztály adott jogokat nemzetiségeinknek. A munkásosztály hatalma nem­csak földet juttatott a baranyai délszláv napszámosnak, gazdasági cselédnek, hanem szabadságukat is visszaadta. Délszláv dolgozóink szabadon használják nyelvüket, fejlesztik kultúrájukat, elfoglalták helyüket mindenütt, az élet min­den területén. Mit jelentenek ezek a jogok ba- ranyai délszláv dolgozóink számá- ra? E jogok jelentik az alsószent- diartoni délszláv iskolát, a németi Anyanyelvi pártoktatást, a kátolyi Kultúrcsoport országos körútját és 9Y lehetne folytatni a sort még cká. De beszéljenek maguk a «szláv dolgozók, mondják el ők, dfft jelent számukra a sztálini emzetiséqi politika helyi alkal­mazása! Itt vannak rögtön az . soszentmártoni politikai iskola allgatói; ,,Rákosi elvtársnak kö- sonhetjük — írták vezérünkhöz tik ■ tt levelükben —, hogy poli- „l*aüag képezhetjük magunkat." vegál Ferenc belvárdgvulai tér- u'ccsoporttag ugyanebben az alb dől umban íqv ír: ,,Mi, délszláv gozók köszönjük Sztálin elv­társnak és a dicsőséges Szovjet Hadseregnek, hogy kiharcolt ne­künk, délszlávoknak is hazát, egy olyan hazát, amilyen még nem volt soha." De délszláv dolgozóink nem csak azt érzik már, hogy van ha­zájuk, hanem azt is, hogy van szép anyanyelvűk. Pólyák Anna, az alsószenfmártoni délszláv isko­la tanítónője például ezeket írja: „A tanév elején a tanulmányi elő­menetel gyenge volt. Az urak va­lósággal el akarták feledtetni a dolgozókkal anyanyelvűket. Ma már azonban leküzdöttük a kez­deti nehézségeket. Bosnyák Márk negyedikes úttörő például annyi­ra elsajátította az irodalmi nyel­vet, hogy versben írta meg, mi­lyen változás következett be éle­tében a felszabadulástól napjain­kig." Vagy nem a kulturális felszaba­dulást jelenti az, hogy Kátoly kul- túrcsoportja után a közeljövőben az alsószentmártoni kultúrosok in­dulnak megyénk határain túlra, bemutatni a távoli vidékek dolgo­zóinak fejlett kultúrájukat, fel­szabadult táncaikat, boldog da­laikat! A felszabadult élet a föld rab­ságából is egyre több délszláv dolgozót szabadít ki. Alsószent- márton szocialista község lett, Kátoly, Magyarsarlós dolgozóinak nagyrésze már termelőcsoportban van, Kásádon most alakult meg a csoport és nem sok olyan^dálszláv községet lehetne megyénkben említeni, ahol már ne indult vol­na meg a szocialista típusú me­zőgazdálkodás vagy legalább is ne foglalkoznának a közös út gon­dolatával délszláv dolgozó paraszt­jaink. És az a tény, hogy a beadás­ban délszláv és határmenti köz­ségeink járnak az élen, azt mu­tatja, hogy a felszabadulást, a szabad életet fokozott kötelesség­tudással hálálják meg, erősíteni akarják azt az országot, mely őket egyenjogúakká, szabadokká tette. Mi, baranyaiak — és köztük a baranyai délszláv dolgozók is, — igen sokra értékeljük ezt a sza­badságot. Igen sokra értékeljük, hiszen közvetlenül láthatjuk a még mindig rabsorsban élő jugo­szláv dolgozók irtózatos nyomorát. De nemcsak a nyomor, nemcsak a jogfosztottság keseríti meg a jugoszláv dolgozók amúgyis sa­nyarú életét. A terhekhez hozzá­járul a nemzetiségi viszálykodás is, hiszen a nemzetiségi viszályok csak ott szűntek meg, ahol a ki­zsákmányoló osztályok ellen egy- ségbeforrva harcolnak a népek, vagy ahol már megdöntötték a ki­zsákmányolást. Titóéknál pedig éppen ellenkezőleg: az amerikai imperialisták gyalázatos kiszolgá­lói most fejezik be a kapitaliz­mus restaurálását, a tőkések, ki­zsákmányolok pozíciójának ,.meg­szilárdítását". Természetesen en­nek véghezvitelére szükségük van arra, hogy a dolgozók figyelmét — amennyire csak lehet — elvon­ják. S mi lenne erre jobb eszköz, mint a nemzetiségi gyűlölködés magvainak elhintése! Á proletár nemzetköziség, a né­pek egyenjogúsága, a népek köl­csönös segítsége és a nemzetek önrendelkezési joga az alapja a sztálini nemzetiségi politikának. Ezért vallja Vladimír Majakov­szkijjal együtt a Szovjetunió min­den polgára: „Olvassátok, irigyeljetek, én — a Szovjetunió polqára vagyok." A mi dolgozó népünk is —val­lásra, nemre, anyanyelvre és kor­ra való tekintet nélkül — szíve­sen és büszkén vallja magát fel­Megyénk szénbányái csütörtökön sem teljesítették tervüket — harcoljanak bányászaink a lemaradás behozásáért Megyénk szénbányászainak csütör­töki termelési eredményei ismételten azt mutatják, hogy megyénk bányá­szai még mindig nem harcolnak olyan lelkesedéssel a napi terveik tel­jesítéséért, mint azt dolgozd népünk, iparunk elvárja tőlük. A komlói szénbánya S9.3, az I.ea üzem 47.9, a II ns üzem 70.6 szá­zalékra teljesítene napi tervét. A MESZHART Szénbányavállalat is csak 85.4 százalékra teljesítette napi tervét. Ezenbelül Pécsbánya 79, István-akna 88.1, Ferenc-akna 80.3, Vasas 96.5 százalékos eredményt ért el napi tér. vének teljesítésében. A mázai bányá­szok 79.7, a hidasi bányászok 10Ö.9 százalékra teljesítették a napi tervü­ket. A szászvári bányászok lelkes har­cának továbbra U kiváíó eredményei születnek. Csütörtökön a tervüket 10.9.1 százalékra teljesítették és így havi átlagteljesítményük is 111.4 szá­zalék. A szászvári bányászok példája követésre méltó, mead a „Termelj ma többet, mint tegnap* mozga­lom megvalósításával behozták a lemaradásukat és megyénk leg­jobban teljesítő bányásztlzemévé lettek. A MESZHART szénbányaüzemeknél különösen a Ferenc.aknai és a pécs bányatelepi bányászoknál súlyos a le­maradás. A műszaki vezetőknek az ed­diginél sokkal jobban kell biztosí- taniok a termelés zavartalanságát biz- sító munkafeltételeket, mert a mosta­ni lemaradásnak nagyrészben az az oka, hogy bányászaink nem megfele­lő feltételek között folytatják a műn. kájukat. De sürgősen javítani kell a fejtési csapatoknak és az egyéni dol­gozóknak is a munkájukon. A munka jó megszervezése, a munkaidő minden percének ki­használása, a fegyelmezett munka ezeknél a bányaüzemeinknél még sok kívánnivalót hagy maga után. Bányászainknak egyrésze még mindig nem t'rteUe meg, hogy a termelés állandó fokozása mellett feladata a gyengébb teljesítményűek segítése és nevelése is. hogy állandóan harcolnia kell a munkafegyelem megszitárditá- sáért. A fejtési csapatok nagy része sem teljesíti a napi tervéi. Pécsbánvateie- pen Vecsera Károly és Jeienszki János csapatának dolgozói büszkél­kedhetnek csak 120, illetve 110 szá zalékos teljesítménnyel. Tíz fejtési csapat közül, amelyek nem teljesítik a tervüket, nem egy van olyan, mint Leisz József csapata, amely csak 89.3 százalékos eredményt ért ei. Vasason a lemaradók között találjuk a Széni, csapatot is, amely 68.5 százalékra tel­jesítette a napi tervét és havi átlag­teljesítménye is mindössze 65.3 szá­zalék. Egyedül a Nimsz-rsapat dolgozó.! mondhatják el magukról, a Pe- töfi-sknai bányászok között, hogy mindennap teljesítik a tervüket szabadult, szocializmust építő hazánk fiának, de nem szégyenli e mellett nemzetiségét, anyanyel- vét, népi kultúráját sem. Alsó- és Felsőszentmárton, Kátoly, Nagykozár, Mohács és a többi délszláv község dolgozó népe büszkén hordia ősi viseletét, szí­vesen táncolja népi táncát, öröm­mel énekli népi dalait — felsza­badultan az évszázados elnyomás álól. Az ellenség azonban nem nyugszik bele olyan könnyen ve­reségébe. A dolgozókat évtizede­kig kizsákmányoló délszláv kulá- kok — magyar és német anya­nyelvű társaikkal együtt — még mindig megkísérlik, hogy megté­vesszék délszláv dolgozóinkat. Kásádon például azt sugdossák a szülők fülébe, hogy gyermekeiket ne engedjék délszláv iskolába — csütörtökön 215.1 százalékot értek el, — mert a többi hét fej­tési csapat ugyancsak lemaradt a tervtcljesítésben. István.aknán 12 fejtési csapat nem tel jeslti a havi tervét, A leggyengébbek között találjuk a Garat-csapatot, 78.4 százalékos napi és 86.1 száza­lékos havi teljesítménnyel. Ferenc- aknán is csak egy csapat teljesíti a 100 százalék felett a tervét, a másik hét fejtési csapat pedig messze el­maradt mögötte, mint például Papp István (10), csapata, amelynek átlag­teljesítménye 60.2 százalék. A pécsvidéki bányászok már na­gyon sok esetben bebizonyították, hogy tudnak lelkesen küzdeni pár. tunk célkitűzéseinek megvaíósflásóért, az ötéves terv sikeréért. Első negyedévi tervüket Is 16® Mi, a siklósi Táncsics, nagyharsá- nyi Ságvári, sHklósnagyfaluei Uj Élet csoportok tagjai értékeltük eddig el­ért eredményeinket, s kicseréltük ta­pasztalatainkat. Ennek alapján vala mennyien megállapítottuk, hogy ór. tünk el szép eredményeket, de még mlnittg nem használtuk fel azt a sok tapasztalatot, amit a Szovjetunió nynjt számunkra. Hazánk felszabadulásának hetedik év­fordulójára megfogadtuk, hogy a hiá­nyosságainkul* megszüntetjük s ered­ményeinket megjavítjuk. Azóta értünk el eredményeket, de a jobb eredmény elérése érdekében elhatároztuk, hogy hosszúlejáratú versenyt kötünk. Mun­kánk értékelésére összejövünk má­jus 1 én, augusztus 20.án, november 7-én és december 21-én. Tudjuk azt, hogy eredményeink el­éréséhez munkásosztályunk, pártunk, a dolgozó nép állama segített ben­nünket. Éppen ezért első feladatunk­nak tekintjük az állammal szembeni köte'ezettségeink teljesítését. Ennek érdekében megfogadjuk, hogy aa ebő félért élőállat begyüjtésünknék május l.lg eleget teszünk. Tej-, tojás- és baromfibeadásunkat egv hónappal a határidő előtt telje­sítjük. A gabonabeadási tervünket augusztus 30-ra, adófizetési kötelezett­ségünket az ütemzés szerint telje­sítjük. A tehenészetben bevezetjük az egye di takarmányozást és s napi három­szori fejest. Anyakoca állományunk nál bevezetjük a kétszeri malaeozást. Gondoskodunk a malacok természet­szerű felneveléséről, a hizóanyagbiz- tosftás érdekében bevezetjük a kérész tezést. járni, sőt az iskolában még dél­szláv nyelven beszélni sem, ,,mert úgy járnak, mint a volks- bundisták!" Ugyanezzel az ürügy­gyei igyekeznek zavart kelteni a nemrég alakult kultúrcsoportban is. Dolgozóinkat azonban már nem lehet megcsalni! Minden délszláv nemzetiségű dolgozó láthatja, hogy alkotmányunk nem holt pa­ragrafusokat, hanem a valóságot rögzíti. Valóság az is, hogy nálunk minden dolgozó — nemzetiségre való tekintet nélkül — szabadon használhatja anyanyelvét és fej­lesztheti kultúráját. A 49. para­grafus harmadik pontja kimondja: ,,A Magyar Népköztársaság a te­rületén élő minden nemzetiség számára biztosítja az anyanyelvén való oktatásnak és nemzeti kul­százaiék felett teljesítették, sőt még terven felül ts termellek sze­net népgazdaságunk számára. Most. amikor a nemzetközi munkáv osztály nagy ünnepére, május elsejé­re készülünk, a világ valamennyi or­szágában arra készülnek a dolgozók, hogy május elsején megmutassák az erejüket, azt a liatalmas erőt, amely­től visszarettennek a háborús gyuj- logatók. Nekünk bányászoknak ógy kell megmutatnunk az erőnket, bogy naponta fokozzuk a teljesítőié, nyűnket, bogy mindig több éa tóbb szenet1 termelünk. Ha ezt pártszervezeteink és szakszer­vezeteink megmagyarzzák a bányász dolgozóknak, akkor egész biztos, hogy május elsejét ©am köszöntjük kisebb eredményekkel, az eddigieknél. Azonkívül megszervezzük a barom­fitenyészetet. így az A0atállo«nAnyunk fejlem- tésével biztosítjuk a nagyobb jö­vedelmet és azt hogy eleget tud­junk lenni az állammal szembeni kötelezettségnek. A növénytermeCés terén U «noü- mazzuk a fejlett agrotechnikát Szi­gorúan a termelési terv alapján dol­gosunk. Tavaszi búza, árpa ét zab- vetésünknél bevezetjük a keresjtsoroi vetést. A kukoricánál és napraforgónál négyzetesen vetünk, kél pólbeporrárt végzünk és legalább háromszori lóka. pálást. Gondoskodunk arról, hogy minél nagyobb területen vessünk tni- soda öv ínyeket. így biztosítjuk a töCd futószalagot Az őszi gabonáknál a fejtrágyázást két részletben alkalmazzuk és gyom- talanítjuk. Az aratástól azámílott tfz napon belül elvégezzük a taxlóhéntást és az őszi betakarítást a miniszter­tanács határozata előtt öt nappal be­fejezzük. Ab Ásni vetéseknél 75 ©zúzalékra alkalmazzuk a keresztsoros vetést és a vetés előtt műtrágyát hasz­nálunk. Minden csoport háromtagú bizott­ságot választ, akik rendszeresen el­lenőrzik a versenypontokba foglalt feltételek teljesítését. Munkásosztá­lyunk nagy ünnepére, május elsejére valamennyi tavaszi munkát elvégzőnk és eredményeinken keresztüli bizonyít­juk be. hogy munkásosztályunknak hű szövetségesei vagyunk. Siklóst Táncsics Siklósnagyfalusl UJ Elet Nagyba mányi Ságvári tarra k tagjai. túrája ápolásának lehetőségét.* Ugyanennek a paragrafusnak má­sodik pontja kijelenti: „A polgá­rik bármilyen hátrányos megkü­lönböztetését ,.. nemzetiségek szerint a törvény szigorúan bün­teti." A sztálini nemzetiségi politika így került be a magyar alkot­mányba, mely hússá és vérré vált már megszületése pillanatában. És ezért hiába számit Tito és bandá­ja a magyarországi nemzetiségek „ellentétjére és viszályára"! Csa­lódik ebben a számításában, mint ahogy csalódott példaképe, a fa­siszta Hitler, akinek sorsa fi­gyelmeztetőként álljon minden háborús uszító, minden imperialis­ta, fasiszta méregkeverő előtti Á szovjet módszerek alkalmazásával biztosítjuk a jó begyűjtés feltételeit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom