Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-09 / 83. szám

2 N Ä Pi. é «B2 ÁPRILIS * Á moszkvai nemzetközi gazdasági értekezleten részvevő maavar küldöttség több ország képviselőivel folytat tárgyalásokat : Afonkv« (MTI). A moszkvai nejn- MBtgcösá gazdasági ér tök szikien már méáJbdik. nap]« folynak. a szekció­üléseik, amelyeken a küldöttek kon­takt Javaslatokat terjeaztenek be a ;nortizí.-vköa korosfcedélmi és gaada- «dugti kapesotaóoik fejlesztésére. Az értekezleten résztvevő magyar kül. döteséggei is több küldöttség kere­sett kapcsolatot, hogy kétoldafű meg­beszélés útján vizsgálják meg a Ma­gyarországgá,} folytatott kereskedőt műk lejlésztóséisek gyakorlati iefae- tőségeit A többi között az osztrák küldőt- léikéi folytat a magyar küldöttség ilyen természetű mesgbessélésalkct. Dégen Imre magyar küldött felszólalása A moszkvai' nemzetközi gazdasági űrtfcícepioten a nemzetközi kereskede­lem fejlesztésével- foglalkozó szekció­ban április 7-én délelőtt felszólalt Dé gin • Imre, a magyar küldöttség veze tője.-f ‘A magyar gazdasági körök a , második világháború befejezne Óta elteli években szakadatlanul arra törekedtek, hogy Magyaror «»ág nemzetközi gazdasági kap esslatait. — amelyeket a háború szétrombolt — hclyreállitnák és to­vább fejlesszék — mondotta Dégen Imre. ' 4- .Min eleiméi jobban bizonyítja ezt 8 'törekvést az a tény, hogy orszá. gonknak 29 országgá! van kereskedel­mi- -egi ezménye, de . ennél jóval na gypbb azoknak az országoknak a *rá- mx. ^honnan Magyarország árakat importál és ahová árakat exportál. Népi demokráciánk megoövekedett exportlehetőségeire rávilágít az a tény Heg»’ Magyarország külkereske­delmi forgalma _Í9í!)-ben elérte a má­sodik világháború előtti színvonallal. '£%' n színvonal azóta is évről-évre emelkedik és, 1951-ben mintegy .‘15 szá- zítlékka) haladta meg az 1938. évit. A továbbiakban elmondotta, hogy Magsarorszag a második világ­háború .hcfejezéne óta siorii« gaz­dasági kapcsolatokat épített ki ■ SwwjdwilÓTal. a népi itemohra tikus országokkal és a kivitelre rendelkezésre álló áruit az, egyen jogúsát' és u kölcsönös gazda ségi előnyök figyelembevételével bármely országnak rendelkezésére bocsátotta. — Ez-utóbbit az is bizonyítja, hogy * -nyugati országokkal folytatott kül­kereskedelmi forgalmunk értéke — amely ttttö-faan alig haladta meg a 300 millió forintot — évről-évre emel­kedve, 1919-ben elérte a 3 milliárd forint ériéket. A nemzetközi gazda •ági étet bábom ntáni egészséges ki­bontakozását azonban megzavarták azok a körök, amelyek a fegyv-erke- 2 ési versenyre építenek. ■ -- A magyar kormány — folytatta Déggn Imre ■— nagy türelmet tanúsí­tott egyes országok diszkriminációs i'étulfslkifzéseivel- szemben, amelyek már- odáig mentek, hogy gyógyszere­det, és, tudományos könyveket’ io az úgynevezett „stratégiai árucikkek“ ti­lalmi listájára helyeztek. A nemzetkö­zi kapcsolatok történetében példa nél­kül álló megkülönböztető gazdasági politikával szemben nem nyúltunk megtorló intézkedésekhez, nem szakí­tottuk meg a kereskedelmi kapcsola­tokat, bár ez nem egy esetben indo­kolt lett volna. Országunk azért cse­lekedett igy, mert abból a meggyö eódésből indult ki. hogy ez a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok egészség­telen alakulásához vezető és elsősor­ban a gazdasági elzárkózás politiká­jától érintett nyugati államok gazda­sági életére hátrányos - követkermé­nyekkel járó kísérlet nem felvet tar tós, mert • kereskedelmet zavaró «teste*, séges akadályoknál erősebbek a tényleges gazdasági érdekek. — Magyarország népgazdaságinak virágzó fejlődése is bizonyítja: a vele szemben alkalmazott gazdasági korlá­tozások nem tudták meggátolná gaz­dasági fejlődését. Jellemző, hogy az 1951. év — amikor az USA legjobban kiszélesítette az ellenünk irányuló rendszabályokat — egyben az az év is volt, amikor nemcsak hogy nem szűkültek, hanem megnövekedtek le­hetőségeink népgazdasági tervünk ele­det i céOkitűzéseinak felemelésére és 1951-ben a felemelt termelési tervet is túlteljesítettük. Ez a többi között, azt jelentette, hogy az előző évihez képest az ipar termelése 80.1 százaiék- ítii!, a nehézipar termelése pedig 37.7 százalékkal emelkedett. vá- Delegációnk e történelmi Jelen, tőségfi nemzetközi értekezlet «lőtt, le kívánja szögezni Magyarországnak azt az őszinte szándékát, hogy továbbra is következetésen alkalmazza a kij!­földi gazdasági kapcsolatok tekinteté­ben eddig követett politikáját, «mely arra irányul, hogy külkereskedelmét fejlessze, minéil több országgal tartsa fenn s mélyítse cl gazdasági kapcso­latát. Ezután bejelentette Dégen Imre, hogy’ Magyarország a következő bárom évben tt-5 milliárd svájci frank értékű árut vásárolhatna a nyu­gati és tengerentúli országokból és ugyanilyen értékű árut tenne képes oda kivinni. — A nemzetközi árucsereforgaWn kiszélesítése során foffy+atta — kü­lönösképpen gondot fordítunk arra, hogy továbbfejlesszük kereskedelmi összeköttetéseinket azokkal az or­szágokkal — Így például Ausztriával, Olaszországgal, Svájccal, Finnország­gal, Németországgal — amelyekkel tradicionális kereskedelmi kapcsola­taink vannak. Dégen Imre hangsúlyozta: — A ma­gyar küldöttség örömmel ragadja meg az alkalmat arra, hogy az értekezle­ten résztvevő közel-, távol- és közép- keleti országgal, valamint a tengeren, túli országokkal helyreállítsa, illetve kistólc*(f»e a kereskedelmi és gazda­sági kapcsolatokat- ftépek és ipari berendezésiek szál­lítása útján hozzá járathatnánk a gazdaságilag elmaradott országok iparának fejlődéséhez és magerő (üthetnénk velük békés gazdaság) kapcsolatainkat, — A magyar népgazdaság gyors- ütemű fejlődése .—r és ezen belöl me­zőgazdaságunk termelési színvonalá­nak emelkedése lehetővé teszi szá­munkra, hogy nemcsak ipari, hanem mezőgazdasági termékekből is egyre nasvobb mennyiségeket tudjunk a nyugat felé irányuló export rendelke­zésére bocsátani. — Az a. körülmény, hogy Magyar- országon ma tőhb, mint négyszer annyi gépet gyár-tutik, mint 1938-ban, lehetővé teszi egy sor kiváló minő­ségű nehézipari tennék, gépek és be­rendezések, közöttük élelmiszeripari gyári berendezések, hidraulikus erőgé­pek, szerszámgépek, stb. kiviteléi. A magyar ipar álfái gyártott éj a legtá­volabbi tengerentúli piacokon is elis­mert minőségű közlekedési ée szálill- tási eszközöket is exportálhatnánk je­lentő* mennyiségben. Ab elek to romos Ipar különbőzé ter­mékei jelentős helyet foglalnak sm exportálható termékeink között. — De nemcsak eladni kívánnak töb bet a külföldi piacokon, mint bármi­kor, hanem mint jateirtös vásárlók is felléphetünk * nyugati országokban. A kölcsönös gazdasági érdekeket fi­gyelembe vevő gazdagsági kapcsolatok esetén különböző szerszámgépeket, építőipari gépeket, műszereket vásá­rolhatnánk a nyugati piacokon. Meg­növelhetnénk pamut gyapjú-, «tűfonal, bőr és fabchozala&nnkat ezen orszá­gokból. Az életszínvonal emelkedésé­vel! növekszik Országunk azflkaéglete olyan cikkekben is, mint kávé, kakaó, fűszer ée ennek megfelelően ezen a téren Is jelentkeznek behozatali igé­nyeink. Elgondolásaink szerint « nyugati és tenguentüh MadgffkMi a kö­vetkező három év során behoza­talra kerülő áraknak mintegy teán nyersanyag, egynegyede gép és mii szer egynegyede pedig egyéb Ipari tennék lehetne. — Delegációnk úgy véE — weodpt- ta. ezután — amennyiben országunk megfelelő biztosítékot kap az egyez­mények megtartására, fennállna a le­hetősége annak is, hogy hosszúlejára­tú egyezményeket kössünk * nyugati országokkal. Magyarország kés* az exportáruért járó összegeket az illető importáló ország valutájában elfogadni, feltéve, hogy ezt a valutát az importáló or­szágban áruvásárlásra használhatjuk fel. — Nagy és megtinzlelŐ feladatok állnak a nemzetközi garda sági érte­kezlet eiött — jelentette ki befejezé­sül. Meg keS ragadnunk azt a párat­lan {ehetőséget, hogy a konferencián valamennyi földrész éa számos országá­nak a legkülönbözőbb foglalkozási águkhoz tartozó, különböző politikai felfogású küldöttei közvetlen tárgya­lások útján ismerhessék meg egymás elgondolásait. A kölcsönőa megértén é* bizalom talaján ez, úton megteremthetik az egyenjogúságon és a kölcsö­nös előnyökön alapuló békés gaz­dasági együttműködés gyümölcsöző kapcsolatait a népek között Boieslaw Bierat köztársasági elnök levele I V. Sztálinhoz Varsó (MTI)- Roíeatew Bíerut. a Lengyel Köztársaság elnöke a követ­kező favelet intézte J. V. Sztálinhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéhez: „J. V. Sztálin ert-táranak. a Szov­jetunió MlíiiazteTian-áosts, elnökének. Moszkvai A lengyel kormány és Bo egész lengyel rvép nevében kérem, fogadja forró Igöespöneiüplqel: « Szovjetunió kormányának bajátt és nemes aján. dé&áért: a kultúra és tudomány mo- numentáíia varsói palotájának fefté- pítéséért. Ez a magy-CExf) fein ókarcoló, me­lyet a ezovjgt emberek — munkások, techwüíifcaok, mérnökök és építészek — a fasiszta vandálok éltei lerom­bolt Varaó «sívében. építenek fel, önök időkre szóló emti&t lege £ mér, népektől való gondoskodásról, ara lyet az emberiség történetében első­nek « Szovjetunió népei valósítanak meg. Jelképe lesz a lengyel és aoov. jet nép meghoTodiatotilan örökre ösa>- sBelcovácsolódok baTÚt&égéaak, em lékműve lesz a négy Sztálin korazá kának, e korszak kiapadbatat3an -erői­nek és iegyözheteiften eszméinek. A kultúra éa tudomány varsói pa. lo-tájónaík felépítése bescédes bizo­nyítéka a Szovjetunió alkotó muptiá. ján,ak és bélre törekvésének a még jobban fakorra az egész Jeíngyel nép ieBteseidéaét a békés építés és a béke megvédése érdekében, végzett további önfeláldozó munkájában. Éljem a nagy Sewvjetorfó! Bolealaur Bleruit" Kltfin(e(éiek McCIoy újabb parancsot adott Német Kommunista Párt betiltására Bérli» (MTI), Á demolcrattkus né. uutA Mjtó Jcöclése ssertnt McCIoy amesriJrai főbiztos újabb utasítást adott Adenauemek, a Német Kom- mnniiíta Párt bettttáséna. McCIoy a nyugati főbiztosok és Adenauer legutóbbi tanácskozásán kdfeűentette, hogy a Német Kommu­nista Pártot még a., úgynevezett ke­retszerződés májas közepére tervezett aláírása előtt ,el kell némi tani.“ N\ngat-Németország Írósága szervezetten száll szembe Adenauer háborús politiká jával Berlin (MTI), Vasárnap Offenbach- ban a nyugatnémetországi ifjúság több, mint ezer küldötte tiltakozott a hónr.i kormány háborús poliökája el­len., Az értekezleten hoaott határozat a több} között e.zeköt tartalmazza: Mindé» németet le'szólitunk, hogy «tervezetten lépjen fel az Adenauer. kormány bűnös politikája eilen. Kö­veteljük a szabad összaémet nem­zetgyűlési választásokat, hogy a nonv zetg yú'/is választotta összaémet kor­mány részt vehessen a német béke szerződés megkötésének élők észtté seben. Felszólítjuk a német mun ki. sokait, hog-v r.o járuljanak hozzá ha­dianyag gyártáséhoz. Franco a tangeri egyezmény revízióját kéri Pária (MTI). Franco hétfőn jegy­zek« intézett a tangeri ellenőrző bi- ’«ré faágban képviselt államok — FronclaorsBég’, Nagy-Britannia, Olasz. oaaég, az USA, Belgium, Hollandia éa Portugália — kormányaihoz. A vogyzékbon az 1954. évi ~ Tanger ■ítáénnárs voiradcozó — nemzetközi «BySEmánv revízióját követeli. PőÍbboc csapattti az egye*nvóny fel­rúgásává! bevonultak a marokkói város nemzetközi övozotébe, hogy el­nyomják a nemzeti mozgalmat és megtorló intézkedéseket alkalmazza­nak a mozgatom vezetői ellen. Tangerben ezen a héten bíróság elé állítják a március 30lí tömeg- tüntetések »órán letartóztatott 80 nurrofckói baxaift ’A Képközlársaíág Hnókj Tanácsa az építésügy terén végrett ksvá'ö munkájuk elismeréséül: Serr-toly Aladár igaagaitóteuk (73. szz. állami épitöipári trősart) a Ma. gyár Munka Érdemrend ezüst foko- aátá» és az ezzel járó 3000 f őri mi pétizjutalxnat. ördög Vera gépkeaslŐirek (73/1. sz. Építőipari V.) a Magyar Munka Érdemrend bronrz fokozatát és az ez- eel járó 1500 forint pénzjutalmat. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa jó és eredményes munkája elismerő- léül: / Gyenge -János segédmunkásnak (Konyhád) a Magyar Munka Érdem­érmei adományozta. Domonkos Gyula vegyészmérnök, műszaki veretének (Pécsi Ásvány, olajipari V.) a Magyar Munka Ér- demrgnjj ezüst fokozatát és az. ezzel járó háromeaer forint pénzjutalmat, B Örssel Mihály bárir-atechníkus- üzemvezetőnek (MESiHART, Pécs) a Magyar Munka Érdemrend bronz fo­kozatát és a, ezzel járó 1500 forint pénzjutalmat, Tihanyi Dezső stoászpak (KpmlÓi Szénbánya), Rokka Nándor műveze­tő, osztály vezetőnek (Dunántúli Áramszolgáltató V. Pécs), ■ Szűcsi Zoltán vájárnak (MESZKART, Pécs), a Magyar Népköztársasági Éretem, éro^ bron., fokozatát, Szokola Ferenc bányamesternek IMESZHART, Pécs) a Magyar Munka Sr^omérmet adományozta. A té'dmüvelés terén, végzőit kiváló munkdjgk elismeréséül: Gyuris Mária traktorvezetőnek (Bólyi gépállomás), Pócza István c!ő- adónak (Tolna megyei tanács), Tóth Béla előadónak (Tolna megye), a a Magyar Munka Érdemérme: adó. mányozta. Az állami mező. és erdőgazdaságok területén végzett kiváló munkájuk elismeréséül: ■ Ifj. Szubotisch Imre tiakturistának (Snenitmárton puszta), Marka Antal juháwniaik (KeiemenUget), a magyar Muriké Érdemé rmot adoútáxryozte. Világszerte készülnek a bécsi nemzetközi gyermekvédelmi értekezletre Api-dí* WJ-e éi tt-» között tartják meg Bécaben a .neraietköBÍ gyermek- védelmi értekezletet. Eddig 54 ország 4*32 képviselője jeleirtette be részvé­telét. Pedagógusok, orvosok, a gyer­mekvédelem kérdésével foglalkozó sze­mélyiségek. közéleti kiválóságok vesz­itek részt ex értekezleten. A nagyjeíentőségfl értekezletre az e.gés* világon hatalmas előkészületek folytak. A részvevő országokban gyer­mekvédő mozgalom indult. Számos országban nemzeti gyermekvédő bi­zottságokat «Tervezetek, nemzeti gyer­mekvédő értekezleteket tartottak. Az értekezletre mindenütt előkészítő bi­zottságok alakultak. SZOVJETUNIÓ Álla Taraszova, * Szovjetunió nép. mii vésznő je, a nemzetközi gyermek- védeOmi értekezlet patronázs bizottsá­gának: tagja a Trudban irt cikkében rámutat arra, hogy egyetlen anya sem tehet közömbös gyermeke sorsa, jövő­je iránt. Nézhetjük-e nyugodtan az amerikai gyermekgyilkosok Koreában elkövetett gaztetteit? Közömbösek ma fadhatuuk-e az iránt, hogy a tőke vi­lágában *ok millió gyermeknek éhség és nyomor az osztályrésze? — veti fel cikkében • kérdést. A Romszomolszkaja Pravda Carmen Sanfinak, a nemzetközi Demokratikus Nőesövetség titkárénak cikkét közli. A eükkbeu Carmen Kanti kijelenti, hogy a Nemzetközi Demokratikus Nő. szövetség soraiban tömörülő 135 mi!- Pjó nő tévé kényé z védelmezd az ifjú nemzedéket A jóakaratu emberek se­regét a gyermekek boldogságáért és jövőjéért, a békéért vívott harcban a nagy Szovjetunió példája lelkesíti, ahol napfényes és boldog a gyermek élete, lelkesíti őket a népi demokra­tikus országok és az új Kfna példája, ahol megnyílt az ifjúság előtt a ra­gyogó és boldog jövő feíé vezető út. KÍNA 15 tagá ktnai küldöttség utazott Pe­kiogből a nemzetközi gyermekvédelmi értekezletre. Elutazásnk előtt a kül­döttség tagjai hangsúlyozták, hogy a kínai anyák és apák nevében emelnek vádat az értekezleten az amerikai ».gresszorpk ellen, akik bakterioíógiai fegyverekkel akarják a gyermekeket is elpusztítani Kínában és Koreában. ALBÁNIA tője dr. J. Bogdanosric* prafeaszoz, a Lengyel Gyermekgyógyászok Társa­ságának elnöke. BELGIUM Brüsszelben * belga gyenuekeidri­mi bizottság ülést tartott. A felszó­lalók hangsúlyozták, hogy Belgáin* ban rendkívül kis összeget, fordítanak gyermekvédelemre, mert hataümas ősz- szeget pazarolnak háborús előkészít letekre. Az ülésen határozatot fogad- tak el, amelyben követelik, hogy a kormány tegyen hathatós iiirtézkedés« két a gyermekek védelmére. OLASZORSZÁG Olaszországban «agy érdeklődéssé! tekintenek a Bérében tartandó gyér-.- tnekvédelmi értekezhet elé. Olaszor- szágban a legkülönbözőbb pártokhoz1 tartozó vezető személyiségek: csattá. .: koztak az előkészítő bizottsághoz. N4r- polvban országos gyermekvédelmi-ér tckezlet volt és ezen 300 tagú orszá­gos gyermekvédelmi tanácsot válaa»- tottak. A tanács most • nagyobb vá­rosokban — Milánóban, Livorpóban, Veronában, Palermóban — gyermek'- védelmi értekezleteket késeit ölő. A szenátusban 19 különböző párt­állása szenátor gyermekvédelmi cso­portot alakított. Javaslatot készülnek a parlament elé (erjeszteni, hogy alakítsanak parlamenti bizottságot av olasz gyermekek helyzetének kivizs­gálására, ,... BRAZÍLIA Brazilra haladó szellemű társadalma lelkesen készül a uesnzetközi gyermek védelmi értekezletre. Több pedagógus éa orvos-szervezet, valamint az értel­miség más szervezetei beszámolókat készítenek a brazíliai gyermekek hely* zctéröl. Az albán küldöttség elutazott Bécs. be. A küldöttség vezetője Vera Poja- ni az Albán Vöröskereszt elnöke. LENGYELORSZÁG A nemzetközi gyermekvédelmi ér tekezletcn Lengyelországot 11 tagú küldötte ég képviaeli, amelynek veze­egyesült allamok Nyolc keletamerikat állam «zaisíev­vezeti, ifjúsági, nő és más szervez».. teinek képviselői gyermekvédelmi kp» ferenciát tartottak, amely megvitatta a gyermekek helyzetét, egészségi áP' tapotát, nevelését, valamint erkölcsi é* kulturális fejlődését. Moorhead, • nők bétcorédelnri bi­zottságának titkára az amerikai ifjú­ság és az amerikai gyermekek helyze­téiül tartott előadást. Ebben .rámu­tatott, hogy az állami költségvetésnek; igen jelentéktelen részét fordftják i*. kólákra és kórházakra. Felhívással, fordult az amerikai nőkhöz: harcolja nak a békéért a háború ellen. A konferencián megalakították' * kelet-amerikai államok áffiandó gyer­mekvédelmi bizottságát, Tito-fasiszták garázdái U ódnak a trieszti „A4í-övezetben Róma (MTI). Az Unita trieszti tu­dósítója jelenti, hogy a fszabad terü­let ,A“ övezetének a „B" övezettel határos községeiben fegyveres Tito fasi-sz-tók garázdálkodnak. A titoisták a Lakosokat arra igyekeznek kény­szaríteni, hogy foglaljanak 'áftá-st TV tónak a szabad terüket jövőjére vo natkozó „javaslatai“ méltat. Az an­gol am érik at megszá Hóknak engedel- megkadő rendőrség «éttermi nézi a titoista ügynökök garázdálkodását. Május 1-től csak muukakőuyvvel lehet alkaluiazni dolgozókat A Magyar Közlöny április 8 i szá­ma közli a Magyar Népköztársaság MtniszíerlanácsátMk' rendeletét, me,y- nek érteiméiben 1952 május 1-től a munkáltatók csak olyan dolgozót al­kalmazhatnak, aki munkábalépéskor átadja munkakönyvét. Az eddig ha- tátyban volt rendelkezések szerint ugyani* a munlcavállaló ntimkába- lépése után munkahelyén kérhette a munkakönyv kiállítását. Mtmkafrönyv nélkül alkalmazhatók az ideiglenesen — legfeljebb három napra — alka’ml munkára felvett dolgozók, továbbá a mezőgazdasági idénymunkálatoknál (növényápolás, aratás, cséplés, betakarUós, gyapot- szedés, réparakodás) ideiglenesen al­kalmazott lalusi dolgozók. A mezőgazdasági. ’• idénymunkái»- toknál ideiglenesen alkalmazott fa­lusi dolgozókat azonban csak ' a la­kóhelyük szerint, illetékes tanács végrehajtóbizottsága által erre a iái­ra kiállított igazolással szabad mun. kakönyv nélkül alkalmazni. Azok a dolgozók akik wunls»- könyvvcl fnég nem rendelkeznek, munlcakönyv kiállítását kérhetik az illetékes tanács végrehájlóbhöftságé töl. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom