Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-07 / 81. szám
2 fí I* P T, 6 1952 ÁPRILIS 7 Káprázatos díszszemle, 320.000 ember felvonulása Budapesten a Hősök-terén Április 4-én gyönyörű napra ébredi a város. Reggel 9 órakor kezdődött meg a Bajcsv Zsilinszky út torkolatánál a SztáHn-úton a Hősök tere te!é o felvonulás, vörös és nemzeti színű zászlóétdövel haladlak az üzemek, vállalatok, hivatalok dolgozóinak ezrei, tízezrei. Dél felé még mindig nem apadt a menetelük hosszú sora. _a rendezők hangszórókon Irányították az előre megállapított terv szerint a télvonulást és a fókedvű, boldog emberfolyam dalolva menetek a Hősök tere fele. A Sztálm-utat és a Hősök terét, vörös és memzetlszlnű, a Népköztársaság címerével díszített zászlók, c felszabadító Szovjetunió és a többi baráti állam zászlói övezték. A Hősök-terén felállított díszemelvény he , egymásután érkertek vártunk és népűnk vezetői, külföldi vendégeink A Sztálin-últal szemben a díszemelvény közepén ott állt népünk szeretett vezére, Rákosi Mátyás elvtárs. Mellette a Szovjetunió kormányküldöttségének tagjai, élükön Kliment Jeíremovics Vorosilov marsállal, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesével. A dísztribünön inaía'tak helvet a Maayar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Dobi István, a minisztertanács elnöke és az Elnöki Tanács, a minisztertanács több tagja, valamint a hazánkba érkezett külföldi vendégek. A dísztribün két o’dalszárnyán ültek a szociatistta építésben, a művészet és tudomány területén kiemelkedő teljesítményt elért dolgozók, Kossuth-díjasaink, politikai, gazdasági és kulturális életünk számos kiválósága. Itt foglaltak helyet a külföldi államok diplomáciai képviselői is. Farkas Mihály, honvédelmi miniszter megérkezésekor fogadta a dlsrmemls parancsnokának jelentését, majd felment az díszemé'vény re. Felcsendül a magyar és a szovjet Himnusz és disztűz köszönti felszabadulásunk hetedik évfordulóját, tintán Farkas Mihály vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja mond beszédet. ' A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében meleg szeretette] köszöntőin Önöket, hazánk felszabadítása 7. évfordulójának ünnepén — kezdte beszédét. Április 4-o legnagyobb nemzeti iin. népünk. 1945 április 4 én űzte ki a dicső Vörös Hadsereg hazánk teriile- •éröl az utolsó fasiszta hordákat és ezzel hazánk egén is felkelt a béke és a szabadság napja. Hét évvel ezelőtt, 15M5 április 4-én, áj irányt vett a magyar nép történelmének fejlődése: a demokrácia, a szocializmus, a bé.ke irányát, E hét esztendő alatt a magyar és nemzetközi reakció uem egyszer tett kísérletet arra, hngv letérítsc népünket a szabadság útjáról. Először meg akarta vásárolni hazánkat. De a vásár nem sikerült! Ekkor fegyveres összeesküvést szőtt ellenünk s az imperialista háborús uszítok legsötétebb, legelvetemültebb fasiszta provokátorát, Titat és bandáját akarta népünk szabadságának vérbeíojtására bevetni. A fiatal szabadságunk megsemmisítésére irányuló sötét imperialista tervek mindannyiszor csúfosan megbuktak, mert az új magyar jövőért a magyar demokratikus újjászületésért munkásosztályunk, népünk harcát az osztály- harcok füzében megedzett Magyar Kommunista Párt, a mi szeretet* Rákosi elvtársiunk vezette. Ennek a hősies harcnak és lelkes építőm unkának eredményeként népünk az ország gazdájává vált és az elmaradott mezőgazdasági Magyar- ország haladó ipari országgá fejlődött. Magyarország végérvényesen kiemelkedett évszázados eJesctlségébőL Nagy pártunk vezetésével és a kom miinizmust építő Szovjetunió önzetlen, baráti támogatáséval!, hét esztendő •Jatt évtizedek feladatait oldotta meg népünk. Évek alatt évtizedek feladatait megoldani csak olyan népek tudják, amelyek Marx, Engels, Lenin, Sztálin halhatatlan tanításainak szellemében nevetődnek. dolgoznak és harcolnak. A mi népünk is azért bizonyult képesnek rövid néhány esztendő alatt kiemelni hazánkat évszázados elmaradottságából s magát a haladó országok soraiba fciküzdeni, mert Sztálin útját járja és mert nagy tanítómestereink győzelmes tanításainak szellemében él és cselekszik. Ott vagyunk a szabad népek nyolcszázmilliós táborában, amelyben a kommunizmust győzelmesen építő Szov. jetunió vezetésével az emberiség új jövőjét kovácsolják. Ahhoz a táborhoz tartozunk, amely a haladó emberiség bölcs vezérének és nagy tanítójának, Sztálin generaiisszimusznak vezetésével gigászi harcot folytat a tartós békéért, az egész emberiség számára a szabad, boldog, alkotó életért! A Szovjetunió-vozette világbéke- mozgalom történelmi jelentőségű ér-1 deine, hogy az imperialista háborús uszítok új világháború kirobbantására irányuló terveiket eddig nem tudták megvalósítani. Hogy ez továbbra se sikerüljön nekik, fokoznunk kell a békéért folyó harcunkat, népünk politikai , erkölcsi egységének további megszilárdításával és hazánk gazdasági erejének további növelésével. Ahhoz, hogy tovább erősödjön a magyar békearcvonal. elengedhetetlenül szükséges az is, hogy fiatal néphadseregünk minden harcosa, tiszthelyettese, tisztje és tábornoka szakadatlanul növelje katonai tudását, hogy a legnehezebb harci feladatokat is sikeresen meg tudják oldani. Ezután a baktériumhábonibó! meg emlékezve kijelentette: A népek megfélemlítésének ideje lejárt 1 Az imperialista kalandorok nem rendelkeznek — és soha nem fognak rendelkezni — olyan fegyverrel, amellyel térdre tudnák kényszeríteni, vagy meg tudnák felemlíteni a szabadság- szerető népeket! Nincs olyan fegyver a világon, amely meg tudná ölni a szabadság ügyétI A baktériumfegyver felhasználása nem gyengíti, de növeli az emberiség harcát a békéért és erősíti a gyűlöletet az emberek százmillióiban a baktériumháború gonosztevői elten. Az egész haladó emberiséget mély és engesztelhetetlen felháborodás tölti el a bakíériumháború gengsztereivel szemben. Semmi kétség, hogy a világ- békemozgalom ereje ki tudja ütni az imperialista kalandorok kezéből a baktériumháború fegyverét is. A béke megvédéséhez erő kell! Fejlesszük tehát mi nkánkkal és harcunk kai szakadatlanul a békearcvonal ma. gyár szakaszának az erejét. Tegyük erőssé és legyözhetellenné virágzó, szép magyar hazánkat! * A miniszter beszéde végén harsány, az egész teret betöltő háromszoros hajrá zúgott fel. majd az alakulatok díszmenethez sorakoztak fel. Ezután repúiőkötelékek szállnak el a tér felett. A középsőn a Magyar NépközlAr- saság címeres zászlója, a két szélsőn vörös zászló leng, egyiken Sztálinnak, másikon legjobb magyar tanítványának, Rákosi Mátyásnak arcképe. Az első repülőkötelékck elvonulása után lőkbajtásos repülőgépek húznak el o tér felelt: Azután megkezdődik a díszmenet. A díszmenet élén az 1848-as és 1919- es dicső lobogókat viszik. Utánuk az akadémiák és tiszti iskolák díszezredei következnek. A tisz- tiisko'ások sorában halad el a disz tribün előtt a Rákosi Mátyás nevét viselő páncélos iskola díszegysége. A tisztii.skolások itíszinenete után előreszegezett szuronnyal a lövészek haladnak, majd a hadihajósoknak tap sóinak Budapest dolgozói. Az állam- védelmi hatáörök és áKamvédelrni őrök követik őket. Kürtje! vezeti be a lovasság dísz- menetét. Az 1848-as honvéduniformisaal azonos diszegyenruhában, kivont karddal, feszes vörös nadrágban, pitykés, suj- táso-s, égszínkék mentében, piros csákóval vonultaik tel a huszárok. A honvédzenekar hangszerein fel- zendiil a tüzér-induló és a Dózsa György üt torkolatából feltűnik a tüzérség parancsnoki kocsija. Először a gépkocsi zó tüzérek jönnek. Sorra gördülnek a térre a különböző űrméretű páncéltörő ágyuk, aknavetők, légvédelmi tüzéreik, légvédelmi géppuskásos egységei. A gépesített tüzérség menetét az ejtőernyősök követik. A Dózsa György utón levő házak ablakai is megremegnek. A páncélos dlszc7red érkezik. A díszszemle végeztével tíz órakor megindul Budapasl dolgozóinak végeláthatatlan menete. Az úttörők kezdik meg a felvonulást, az első sorok lángok) vörös virágokból! font betűket visznek: „A dolgozó népért, a hazáért, Rákosival előre!” hirdetik a betűk. Ezután az ifjúság, a sportolók, majd Budapest dolgozói zászlókkal, feliratokkal, rajzos táblákkal, hosszú sorokban vonulnak dl a dísztribün élőit. A felvonulás a kora délutáni órákban ért véget. Adenauer a német nép és a német érdekek árulója _ mondotta Max Reimnnn a bonni parlamentben Be riin (MTI) A bonni parlament április 3-i külpolitikai vitája során Max Rehnanu, a Német Kommunista Párt elnöke hangsúlyozta. *) A (vonni kormány szólítsa fel * jegyzékben a négy nagyhutai mat a német békeszerződés előkészítését szolgáló tárgyalások megkezdésére. — A legutóbbi Sztálin-nyilalkozat »ágkép meggyőzhetett mindenkit arról, ho-gy a Szovjetunió őszintén törekszik arra, hogy Németországgal a nemzeti szuverénitás és egyenjogúság helyreállítása alapján békeszerződést kössön. Reimann élesen támadta Adenauert. A német nép és a néniéi érdekek árulójának nevezte, mert meg akarja akadályozni a német békeszerződés megkötésé! és Németország egyesítését. A Német Kommunista Párt nevében » következő indítványokat terjesztet, te be. 11 A nemzetgyűlés kötelezze az * Adenauer kormányt a „keret seerzödéAsel“ kapcsolatos tárgyalások azonnal megszülttetésére. *5« ' nemzetgyűlés küldje kt meg- * bízottat* szabad össznémet nemzetgyűlési választások előkészité. tésével foglalkozó lissznémet tanáé» kozásra. A nyugatnémet Szociáldemokrata Párt képvise.ői a tömegek nyomásának hatására a vita során szintén Adenauer politikája ellen foelaitak állást. Adenauer felszólalásában e'utasí totfa a Német Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt követeléseit. A nemzetgyűlés végül nyilatkozatot fogadott el. amely formád«* a német egység melleit foglal! állást, de ugyanakkor felhatalmazást adott a béke- cllcnes, titkos tárgyalások tovább, folytatására. Ilctiliotti'ili $aarbrfit*lienbt*n a Vérnél Kommunista Párt gyűlémct Saarbrücken (AUN) A sanrvtaéki rendőrhatóságok jogellenesen betiltották « saarvidéki Német Kommunista Párt április 4-m hirdetett gyűlését, amelyen Max Reiman» tartott volna beszédek PrüYüküctó a Beloiannisz és társai mesnriifcoiása miatt tiltakozó párisi nagygyűlésen Pari» (MTI) A Francia Kommunista Párt felhívására Páris népe csütörtökön este a Téli Sportcsarnokban nagygyűlésen tiltakozott Beloiannisz és társai kivégzése ellen. A nagygyűlés alatt az épület közelében bomba robbant. A robbanás csak lényegtelen anyagi kárt okozott. Az Humanité rámutat: a rendőrséggel kapcsolatban álló elemek így' akarják elérni, hogy ne adjanak többé engedélyt a Kommunista Pártnak tő. meggy ülések rendezésére - merényletek veszélye miatt. ¥ A Hellas Press hírügynökség beszámol arról, hogy Nikosz Beloiannisz és társai alávaló meggyilkolása miatt a szalortiki börtön kétszáz politikai foglya éhségsztrájkot kezdett, tiltakozásul a monnrehofasiszták gyalázatos bűnténye ellen. Kegyelmet kapott Cironikcsz, a nácikkal együttműködő volt görög miniszter Athén (T ASZSZ) ('.ironikus«, egykori pénzügyminiszter, akit 1945-ben az athéni különbíróság a német fa. sisztákkal folytatott együttműködés miatt háláira ítélt, királyi kegyelmet kapott. A fasiszta háborús bűnösnek éppen Beloiannisz és három társa agyon- lövelésc után kegyelmeztek meg. 3. V. Sztálin fogadta India nagykövetét Moszkva (TASZSZ) J. V. Sztálin a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke április 5-én fogadta Sz. Rád hakrlsmant, India nagykövetéi. A fogadáson Jelen volt A. 1. Visinszkij, a Szovjetunió külügymlnlsz. tere Is. Megkezdődött Moszkvában a nemzetközi gazdasági értekezlet Mosrfcva (TASZSZ): Moszkvában a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában április 3 ún megkezdődött a nemzetközi gazdasági értékértet Az első ülést a nemzetközi előkészítő bizottság nevében Robert Chambéi- ron, a bizottság főUtkára nyitotta meg. Elmondotta, hogy az értekezlet 339 részvevője már Moszkvában van, velük együtt érkezett és mintegy 50 úton van. Ezután hangsúlyozta annak jelentő .-»égót, hogy különböző gazdasági rendszerű országokból érkezett - és fontos tevékenységet kifejtő személyek ilyen nagy számban ülnek ösz- sze a közös kérdések megvitatására. Beszéde további során hangsúlyozta: a nemzetközi gazdasági értekezlet célja az, hogy elősegítse a gazdasáai együttműködést minden ország között. Elmondotta, hogy az értekezletet azért rendezik Moszkvában, mert más országokban, a bizottság nem lehetett volna bizonyos afelől, vájjon megadják-e a beutazási vízumot Kína, a Szovjeitunió és más országok küldötteinek. A szovjet küldöttség az értokezet érdekében minden szülésé, ges garanciát megadott. A főtitkár az előkészítő bizottság nevében felhívta az értekezletet, hóg-y tárgyalja meg a, országok közötti kapcsosaitok helyreállításának és fejlesz téstnok lehetőségeit függetlenül az országok gazdaságii és társadalmi rendszerétől A bizottság azt tartja, hogy a különböző országok kö2ötti egészséges gazdasági kapcsolatok hsiyreállítása fokozatosan a népek közötti együttműködéshez vezethet. Ezzel tehetővé válik a lakosság élet- körülményeinek megjavítása és min den ország gazdaságii forrásainak felhasználása — nemzeti függetlenségének tiszteletben tartása mellett. Végiül Chambéiroxi annak a reményé nek adott kifejezést, hogy a jóakar ratú emberek közötti szabad véle. ménycserével olyan megoldásokat találnak, amelyek lehetővé teszik, hogy a nemzetek közötti kapcsolata, kai szilárd alapokra helyezzék. A főtitkár beszéde után M A. Jasznov, a moszkvai városi szovjet végrehajtó bizottságának elnöke üd vözö'te a nemzetközi gazdasági érte. kéziét részvevőit. Hangsúlyozta: az értekezlet részvevőit politikai nézeteiktől és meggyőződésüktől tügget- lenül, ugyanaz a nemes cél lógja össze: megkeresni az emberek élet. körülményei megjavításának útját. Végül meghívta a küldötteket, látogassák meg Moszkva nevezetességeit, sok sikert kívánt az értekedet munkájához. Ezután Iftihantddin, pakisztáni küldött javaslatára megválasztották a7 elnökséget, amelyben Argentina, Ausztria, Brasilia, Kína, Csehszlovákia, Franciaországé & Német Demokratikus Köztársaság, Nagy-Brita írnia, Irán, Olaszország, Pakisztán, Len. gyelorszúg, az Egyesük Államok, a Szovjetunió Hoklaadia, India ésNyu- gaLNémeíország képviseöi, továbbá Di Vittorio, a Szakszervezeti Világ- Szövetség elnöke foglalnak helyet. Az értekezlet főtitkárává R. Chambéiront választották miig. Ezután O. Lange proiesszor (Lengyelő1 szag) szólalt tol. Beszédében hangsúlyozta: A nyu gateurópai országokban, az Egyesült Álomokban, vagy Kanadában, ép- úgy, mint Ázsia. Afrika és Lattin- Amerika országaiban egyre nyi ván. valóbbá válik, hogy a gazdasági együttműködésre szükség van és ez előnyös, , A nemzetközi gazdasági értekezlet ö'sszehiívásának eszméje folk es fogadtatásra talált, ezekben az országokban. Orömmíi; fogadták ezt a Szovjetunióban, Kínába-n és az európai népi demokratikus országokban is. Ezután elmondotta hogy az elő készítő bizottság programot fogadott e! az értekezlet számára: megkeresni a lehetőségeket az emberek é etkö riilményeinek megjavítására a különböző országok és különböző rend. szerek békés együttműködése révén, valamennyi ország gazdasági kapcsolatainak iejlcsztése útján. Ezután Lange benyújtotta az ülés munkatér, vét és eljárási szabályzatát, amelyet az értekezlet jóváhagyott. Az április 4-i ülésen megvitatták ..Az emberi éctviszonyok meg javító sa lehetőségeinek kutatása, a különböző országok és különböző rendszerek békés együttműködése az össze* országok közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése útján“ című kérdést Az elnöklő Lange professzor Bernard De Plasnaii (Franciaország) adta meg a szót. A francia küldött rámutatott, hogy hazájának különösen érdeke a kereskedelmi csere fejlődése. A deficit a francia kereskedelmi mérlegben egyre eme’kedik. A tapasztalatok be. bebizonyították, hogy az USA-val való kereskedés és az Európai Fizetést Unió nem oldja meg Franciaország problémáit. Végül beszélt a francia közgazdaság szükségeiről és export- tehetőségedről. Ezután József HalaszinsH protesz- szor (Lengyelország) emelkedett szó. lásra. Röviden beszélt arról a hatalmas fejlődéstől, amely a háború be iejezése óta jellemzi Lengyelország életét. Uj iparágak jönnek létre, a régi elmaradt agrár Lengyelország gyoisan ipari-agráronszággá, válik. Lengyelország rendkívül befogadóképes piac gépipari termékek és köz ekeóési eszközök ‘■zárnára, ugyanakkor bővíteni tudja kivitelét. Oliver Vickery (USA), egy villamossági és vegyianyag beviteli és kiviteli társaság elnöke szólalt fel ezután. Kijelentette, (hogy szeretné a szabad és fennakadás nélkül ke. reskedelem helyreállítását az országok között. Végül kijelentette: lehe tőnek tartja a gazdasági együttműködést különböző politikai rendszerű államok között. Beszédében elítélte azokat, akik harmadik világháborúra, embermiüiók megsemmisítésére tőre kednek. „Azoknak az üzletembereknek, akik meg akarják ölni ügy feleiket, kényszerrubbonyra van szüksé. gük és őrültekházába keli szállítani ókat“ Befejezésül azt a kívánságát fejezte ki, hogy az értekezlet járuljon hozzá a nemzetközi béke biztasd t ásóhoz. Nan Han-Csen, a kínai népi bank főigazgatója volt a következő felszó ialó. Rámutatott, hogy bár a nemzetközi gazdasági értekezlet részvevői különböző politikád, társadalmi és gazdasági berendezésű országoktól érkeztek, mégis mindannyian rémé. tik, hogy lehetséges ösztönözniük az országok közötti békés együttműködés fejlődését. Azután arról beszólt, hogy Kína súlyos károkat szenvedett a második világháborúban, az Egyesült Állomok jelenlegi Kino, elleni politikája a kapitalista országok nagyiparosai és kereskedői számára hatalmas piacok es nyersanyagi orrútok elvesztését jelenti, a továbbiakban beszélt a kínai ipar hatalmas arányú fejlődésiéről Elmondta, hogy Kínában egységes, szilárd belső piac alakult ki, külkereskedelmi mérlege egyensúlyba jutott. Végül javasolta, hogy az értekezlet forduljon a tegszélesebb körökhöz és kormányokhoz javallattal: létesítsenek a kölcsönös elő. nyön, kölcsönös segélyen és együttműködésien alapuüó kereskedelmi kapu csőlátókat. Szünet után 'Amerfco Barbosa De Oliveira (Braz/’ia) elnökölt. Az első felszólaló Julius Schachner nagyiparos (Ausztria) volt. A jelenlegi nemzetközi politikai és gazdasági feszültség okairól szólva azt a furcsa meg- aJapitást tette, hogy ezek az okok állítólag „a lakosság állandó és szőr. nyű növekedése“, „a technika haladása“ és ,a mezőgazdaságii növények termesztésére felhasználható terület változatlan nagysága.“ Utána Otokar Pohl, a csehszlovák Nemzeti Bank igazgatója szólalt fel. Ki je.emelte, hogy a nemzetközi, gaz. dasági viszonyok abnormális állapotának egyik legfontosabb oka az, hogy egyes államok korlátozzák a kereskedelmet a Szovjetunióval é- a népi demokratikus országokkal. A továbbiak során, foglalkozott C-;l Szlovákia sikeres gazdasági fejlődésé vél és kükérerkedelméve). Megiüa pította, hogy a csehszlovák külkerés. kod elein növekedésében nem vettek részit azok az országok, uni-vyek meg különböztetett alkaiimaznak Csehszlovákiával szemben. Végül, kijelentette, hogy a Csehszlovák Köztársaság kész minden eszközzel e’öseffltenj a békés gazdasági kapcsolatok foj- leaítéaét országa és a világ minden országa között. Ezzel az április 4-i ütés végeiért
