Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-01 / 77. szám

1963 ÁPRILIS ) NAPLŐ S ssa <4 tavaszi munkák elvégzésével, a begyűjtés fokozásával válaszolunk az imperialisták koreai gaztetteire — fogadta meg a nagvkozári délszláv békegyőlés Hívogató fényi árasztanak a nagykorán kultúrotthon ablakai. Bent í« nagyterem zsúfolásig megteli. Békegyűtést tartanak a nagykorári és atagyarsar/ósi délszláv, magyar és németajkú dolgozó parasztok. Eljöttek, hogy meghallgassák a Rákosi elv társnál járt küldöttek beszámolóját, és hogy együttesen tiltakozzanak az imperialisták baktériumháborúja ellen. «— Ma mi is egyenlő jogokat élvezünk a magyar dolgozókkal — mondja Kovácsovios elvtárs, az egyik küldött beszédében. — Minden délszláv községben van már saját anyanyelvű iskolánk, Budapesten pe­dig két délszláv gimnáziumunk és Sínszékünk van a pedagógia; főisko­lán. Őszre Pécsett egy körzeti álfa- Minős iskola nyílik meg kollégiummal. Újságot és könyveket nyomtatnaik anyanyeävürikön. Kulitúrházaink és «szagos hírű kulifcúrcsoportjainik van. ®ck, mént például az alsósa enfcmár- Soui. Délszláv tanítóink, tanáraink, fcatranartisrtjeink vannak, mert a mi országunkban megbecsülik a délszláv dolgozókat. Ez a megbecsülés mutát- kozoit meg abban is, hogy Rákosi .sívtors személyesen fogadta a bara- nyamegyei délszláv dolgozók küldött­ségét. " Felejthetetlen számomra ez az ünnepi nap. Fin is részese lehettem an­nak a nagy megitósztéltetésoek, hogy a bananyamegyei délszláv küldöttség­gel Budapestre utazzam, hogy elvi. gyük Baranya megye délszláv dolgo­zóinak forró üdvözletét a mi szeretett Rákosi elvtársiunknak, hogy átadjuk neki. azt a 6zép albumot, amelybe ti k és a megye többi délszláv dolgo­zói, felnőttek, öregek és úttörők ir­tatok be hálátokat, szereteteket és felajánlásotokat Kovácsovios elvtárs ezután elmon­dotta, hogyan jutottak el addig a várva-várt pillanatig, amíg Rákosi elv társsal találkozhattak, majd így folytatta: — Rákosi elvtárs dolgozószobáié­ban fogadott, örömmel köszöntött bennünket és kezet fogott velünk. Azután Kaszapovics elvtárs, küldött­ségünk vezetője, üdvözölte Rákosi elv társat, Baranya megye délszláv dolgozói nevében és átadta az ajándé­kaiéért Rákosi elvtárs, megnézte az albumot és örült, hogy a délszláv dől. gozók ilyen lelkes lelajánlásokat let­tek- Ahogy lapozgatta és olvasta az albumot, mindjárt lefordította ma­gyarra. Rákosi elvtárs nyolc nyelven beszél, ismeri a délszláv nyelvet is. Elmesélte, hogy a bácsmegyei Ada községben született és nevelkedett délszláv gyermekekkel játszott és szereti a délszláv népet és szokásait. lladocsai elv társnőtől, a kásádi kül­döttől megkérdezte, hogy szeretjük e népviseletünket és nyelvünket. — Beszélgetés közben Rákosi elv. társ megkérdezte Kaszapovics elv­társat, hogyan megy az új hukorica- íajta termelése — folytatta Kovácso- vics elvtárs. Azután elbeszélgetett velünk a tavaszi munkáról, az árpa a zab, a mák vetéséről és a tszcs munkájáról. Többek között Rákosi elvtárs felhívta figyelmünket az éberségre és arra, hogy vigyázzunk a párt tisz­taságára és jó harcosai legyünk a béketábomak. Ezután nagyon szé­pen megköszönte azt a szeret etet és azokat a jókívánságokat, amelyeket Baranya megye délszláv dolgozói küldtek, ismét kezet fogott mindnyá­junkkal és elbúcsúztunk tőle. Kitörő taps fogadja ezután Rado. csal elvtiársmő teüldött egyszerű sza­vait. — A Munkásmozgalmi Intézetben megnéztük Rákosi elvtárs életét ké­pekben és hivatalos okmányokban. Egyszer csak a váltamra tettp a ke­zét egy mosolygósarcú elvtársnő és kedvesen elbeszélgetett velem. Én nyugodtan beszélgettem vele. Csak később tudtam meg, hogy egy mi­niszter, Ratkó Anna volt. Hát így beszélnek velünk' a mi vezetőink ... Zsúpon néni már régóta izeg-mozog a székén, de végül mégis megembe- refü magát és izgatottan odaszól a küldötttek feilé dél.szliávuil: — Aztán mondjátok, elolvasta-e Rákosi elvtárs az én bejegyzésemet is az albumban? — Sokat elolvasott — bizonyára el. olvasta a tiédet is — felel neki Ra. docsai elvtársnő ugyancsak délszliá- vul és továbbra is elbeszélget vele. Ezután már többet is kérik Radocsai eH-fcársnöt: ott iateifc a határ meWett, mondja el. mit lát Jugoszláviában. Nagyon örült Rákosi elv társ sorai toknak és a»t mondotta: Legyünk büszkék viseletűnkre esne adjunk jo­gainkból. — És mit lát a határon, hisz ott la­kik közvetlenül a határ mentén — kérdik most már többen is Radocsai eilvtársnőt, — Nem tudok sokat mondani, de mégis... — válaszol. — Ott nem le. hét azt látni, hogy a parasztok már korán vetnek, mint itt. Kukoricaszá­rat sokat látunk, de népet keveset. A többit meg már tudják maguk is., Igen, hallják. Kovácsovios ehvtárs mondja: — Tito ugyanazt akarja, amit az amerikai imperialisták akarnak Koreában. Kirobbantani a harmadik világhábo­rút, ez az ö céljaié. De nem sikerült és nem sikerül nekik, mert a szabad­ságukért küzdő népek ereje legyőz- he tetten. Most, hogy alja« céljaikat eltérjék, újabb módszert tetó'itak ki, amelyhez még a hitleri fasiszták se mertek nyúlni. Elkezdték a bak tóri­um háborút, baktériUTObombákat szór. nak a koreai és kínai népre. Szór. nyű járványos bétegeógekkel, kodé. rávail és pestissel megfertőzött rova­rokat szórnak 1« itömegesen Korea és Kína földjére. Pestissel, kolerával akarják megitömi erejüket. Nemrég írta a Szabad Nép: két kisfiú és egy öregember halt mag Phmjanban ezek­től a koleraíerjesztő legiyektől... Müaltovicsmé kisfiával együtt hat! gestja ezeket a szörnyűségeket. Ott ü'l az ölében a fiú, ő még nem érti, hogy miről van szó. De érti az édes­anyja. Magához szőrit ja kisfiát, arca megkeményedik és maga elé néz. így hallgatja Kovácsé vies elviére be szódét. ~ De nagyon tévednek, mert acél. falba ütköznek, nem rettenti meg gaz tervük a népeket, sőt annál elszán- Jahb tiltakozással, annál jobb mun­kával válaszolunk nekik- Előbb kelt elvégeznünk a tavaszi munkákat, tel. jesítenünk kell beadási kötelezettsé­günket. Cgak ilyen munkával tudjuk megvédeni a békét és tovább építeni drága hazánkat. A járások sértési* egy iijtési versenyében élretör a siklósi jársts Megyénk dolgosó parasztsága a begyűjtési terv teljesítésével készül április 4-re. A sertésbegyüjtésbcn a mohácsi járás dolgozó parasztjai tart­ják az első helyet. Azonban igvekez- niök kell a mohácsi járás dolgozói­nak, ha nem akarnak lemaradni. A siklósi járás dolgozó parasztjai is megfogadták, hogy ők nyerik meg eb­ben a versenyben az első heiyet Serlésbeadásból negyedévi tervü­ket 86.5 (százalékra teljesítették. A napi begyűjtésben a siklósiak ve­zetnek, akik 27-én 118 darab sertést gyűjtöttek- be, 2SAn pedig 88 darabot, addig, amíg a mohácsiak csak 5<>— 60 darabot. A siklósi járásban a ternielőcsopor- tok negyedévi sertésbeadásukat 180 százalékra teljesítettéit. Ezt az ered­ményt. úgy érték el, hogy időben feL készültek a sertésbeadási kötelezettség teljesítésére. A járási tanács mezőgaz­dasági osztálya és a begyűjtési cso­port dolgozói még a tél folyamán ki­mentek a termelőcsoportokhoz és megbeszélték velük, miért fontos, hogv sertésállományuk legyen. A járásban legtöbb csoport mar teljesítette negyedévi, ,síít félévi sertésbeadását, A siklóst Táncsics Miháiv tsz már az egész évit teljesítette. De még az 1953-as félévit is teljesíteni akarják az idén. A drávacsepelyi Dózsa, oldj ■Szabadság, harkányi Első Megyei Ta­nácskozás csoportok az elsők közölt tettek eleget negyedévi sortésbeadási kötelezettségüknek Azok a csoportok, amelyeknek nem volt sertésállományuk, úgy oldot­ták meg, hogy * tagok összeadtak hi/.úkat és így teljesítették. A* oldi csoport tagjai is így teltek eleget kötelezettségüknek. A tagok ♦diák azokat a hízókat, -melyeket mindjárt be lehet adni. s amelyekre nekik n háztáji gazdaságban nem voll rzükaégúk. A csoport pedig «I a kői. n*őc< az ősszel visszaadja s tagok­nak Ue a fermelöcsoporlok Is kise­gitik egymást. A t tarkanyi lennelö- •'»«port is teljesítette a sertésheadását. n‘ée nekik 50 darab 130 kilón «üti hízójuk, ezeket átadták az egy- háeasharaszti és a drávasiobolesi cso­portoknak, akik ezt pénzben kifizet- ■é.k. így tudták elérni a siklósi járás tszos-i, hogy 180 százalékra teljesí­tették negyedévi sertésbeadási tervü­ket és példát mutattak az egyéni dol­gozóknak. Matty község; egyénileg dolgozó parasztjai sem akarnak lemaradni. Követik a tszcs-tagok példáját. Elein­te maga a tanács is azon a vélemé­nyen volt. hogy nincs sertés a köz­ségben. Mikor azután maguk a tanács, tagok is megértették, hogy a kötele­zettség nem teljesítése szégyen és pél­dát mutattak, hamarosan az egész község túlteljesítette első negyedévi kötelezettségét. Néhány község azonban rontja az egész járás eredményét. Erő sen lemaradt például Beremcnd, ahol hanyag, megalkuvó a községi tanács. 109 vágási engedélyt adlak ki, ezért mondják, hogy nincs miből teljesíteni. A község eddig csak 0 sertést adott be. Fényes bizonyítéka a tanács hanyag, nemtörődöm munká­jának az, hogy Valter József kupec- kuláknak két személy részére inár a második vágási engedélyt adták ki, Mesztényi Komélné háromtagú család ja részére négy sertésre adták ki .a vágási engedélyt. Ezek mutat mk. hogy van sertés a községben. A hiba onnan ered, hogy maguk a község vezetői, a tanácstagok sem mutatnak példát a kötelezett ség teljesítésében. Nagy szégyen ez a beremenJi dolgo­zókra nézve és jogosan követen Mar- kovics István 11 holdas délszláv dolgozó paraszt, aki túlteljesítette kö­telezettségét: ,,Bírságolják meg az olyanokat, mint Kálmán Ferenc is, akinek ott a hizó az ólban, mégsem teljesíteti. Hiszen ö is éppen olyan tanácstag, mint én.-* Hizlaljuk serléseinket szovjet módszerrel Az expresszhizlalásnak az a célja, hogy minél röviddyb idő alatt minél több hús- és zsírmennyiséget termel­hessünk, a legkisebb költséggel. Me­gyénk egyes termclőcsoportjóban az a nézel uralkodik, hogy csak akkor le­het brveztni az expresszhizluiásl. ha fölözött tej és savó áll rendelkezésük re. Pedig uan egy másik hizlalást mód­szer is. Ezt a hizlalást módszert nem­csak nyáron vagy ősszel alkalmazhat­juk, hanem tavasszal is. A tavaszi gyorshizlalást nagymrny nyiségü takarmány, a vizenyős takar mányok etetése könnyíti meg. A szop jct állattenyésztők módszerei bebizo nytiottdk. hogy jól lehet használni a tavaszi hizlalás első időszakában a forrázott szecskát, a szálas és abrak takarmánykeverékeket, a szénalisztct, silótakarmányt, valamint gyökér és gumóstakarmányokat. Ez a módszer olcsóbbá is teszi a hizlalást, mert ke­vesebb drága ubraktakarmány kell és ezzel a módszerrel elokeszii/iik az egészségesen fejlődő sertéseket nagy mennyiségű obraklakarmány befogadá­sára. Igen fontos, hogy az etetésre kerülő takarmányok Ízletesek legyenek. Éppen ezért azokat felhasználás előtt meg felelő módon tárolni kell és megfele­lően elő kell készíteni az etetésre. Ilyen takarmánykészitési mód, a ta karmányszecsha készítése. A réti vagy lucernaszénát egy centiméter hosszúra szecskázzuk tél, majd dézsába helyez­zük és 5(f—70 C fokú vízzel leöntjük. Egy kiló ilyen szecskázott szénához 2—3 liter vizet számítunk. Ezután be fedjük és 5 órán keresztül állni hagy­juk. Másik eljárás a szálas es abrak takarmány készilése. Az abraktakar mány keveréket egy teknőben 70 C fokú vízzel leforrázzuk, majd szecska zott pillangósokkal fedjük be ex újra lorróvizzel leforrázzuk. Máslel óra múlva összekeverjük. Az etetést okkor kezdjük, amikor már kihűlt Ha ezeket a módszereket uiknlmaz- zuk. a tavaszi expresszhizlaiásnál jól tudjuk kihasználni a tavaszi es nyári időt, több lesz a jövedelem, könnyen teljesíthető lesz a beadási kötelezett­ség A bányászpártszervezetek feladatai az agitációs és propaganda munka megjavításában l&sámap délelőtt s szabolcsi kúl- túrházba n akii v aért ekez te te n tárgyalták meg a báasyászpártis'loolát végzett elv társak az agitációs és pro pa garda munka megjavítása terén előttiük álló feladatokat. Papp János eh-társ, a megyei párt biaottság oktatási alosztályának ve­zetője beszámolójában többek kö­zött elmondotta, hogy pártunk TI. kongresszusa stratégiai feladatnak je­lölte meg a mezőgazdaság szociális ta áfaazerveaéaével népgazdaságunk kettős jellegének megszűri vetését. Ha­tározatot hozott népgazdaságunk öt­éves tervének felemelésére, az iparo sítás meggyorsítására, hogy gyáripa­runk termelésén-ék 1949-hez viszo­nyítva 1954-re 200 százalékkal, ezen beíHíl nehéziparunk termelésének 280 ssézatókkal két emelkednie. A kon­gresszus meghatározta azt is, hogy a termelékenységinek 50 százalék helyett 90 azAaateäctoa^ ugyanakkor az élek sziiwPm’kiak 35 százalék helyeit 50 BzázaCékkail beül emélvedtme. Megyénkben a MESZHART terme­léséit: 15 százalékkal keíl emelni a ta­valyihoz képest, Komlónak az eddigi tervek szerint a napi 100 vagonról l?5-re kell emelnie teijesíttményét. Az ilyen hatalmas feladatok megva'ósítií- sémak a biztosítékai: az erős párt. szervezetek. Éppen ezért különös fontosságú a pártépítés, a párt erősí­tése. A pértépítés fogalma körül sok aavar van. Legtöbben csak a tagje- iöltfelyételt érák a pártép (lés alatt. Több jelenség mutatja, hogy nem erük ezt az e&vtiársak: póidáu! a párt. iskolára váló küldést elhanyagolják, nem fordítanak gondot egyes helye­ken a páríoktatlásra. tűrik a lemor­zsolódás?. megpróbálják átvenni az üzemvezetőit, műszakiak, tömegszer vezetek feladatkörét. A párt építés alatt értjük a lag- és tagjelöltfelvételt, a tagok és tagjelöl­tek kommunista nevetését, politikai színvonaluk emelését, a tagság akti­vizálását, a tömegek közt végzendő politikai, felvilágosító munkát. A pártépítés feladata: a pártcsoportok. alapszervi vezetőségek munkájának a megjavítása, a. pártaktíva építése, fog­lalkoztatása, a pőrtovbeliW demokrá­cia betartása, bírálat és önbírálat el­mélyítése, a párttagságnak és pár- tonkívitli tömegeknek mozgósítása a párt előtt álló feladatok végrehajtá­sára. Éppen ezért a párttagság, a párt. káderek marxista-reniniste képzése, a politikai tömegmunka, mindjobban egész, pártmurukánk előterébe keli. hogy kerüljön. A párt propaganda a pártépítés egyik legluntosavb fel- adata. Sztálin elvtárs az: tanítja, hogy a párt neon tudja vezetiőszercpét be tölteni, nem tudja a munkásosztályt vezetni,, ha nem tart szoros kapcso­ltató t a pártemkivüh tömegekkel, ha nem fogadják e a párt. vezetését, ha nincs a pártnak erkölcsi, politikai sikere a dolgozó tömegek előtt. 4 megyei pártbizottság február- ' * ban felülvizsgálta a bányász- pártisiaarvezctben folyó propaganda- muniká?. Megállapította, hogy az ok­tatási alosztálytól kiindulva van egy hamis nézet pártszervezetein kné, bá­nyászaink politikai nevetésével kap cső latban. Olyan nézet alakult ki, hogy a bányászok nem akarnak la ínil-ni. 'Párt nélkül, öntudatos kotnmu nistáik nélkül pedig nem lebe: felépí­teni a szociaizanus-L Tőlem kiindul, va nem fogadtuk meg Lenin elvtárs­nak azt a tanítását, hogy ..... a szo­cialista ideológia bármilyen leki csinylése, az attól való bármilyen el­távolodás, egyben a burzsoá ideoló giia erősödését jelenti.“ Lényegében -lebecsültük a bányá­szainkat és nem ellenőriztük megfe. lelően a pártszervezeteket. Ennek következménye vök, hogy a párttit­károk és vezetőségi tagok nem mutat­tak példát a tanulásban, nem volt megfelelő a párfi‘kólákra a kiválo­gatás, elhanyagolták a propagandis­tákat. és a propaganda saemláriuin vezetőkkel való foglalkozást. Ha megnézzük, hogy a megyei pártbi­zottság határozatát hogyan hajtottuk végre, megállapíthatjuk, hogy némi eredményekéi értünk el, de alapvető változás nem átlőtt be a propaganda, munkában annak ellenére, hogy ko­moly erőfeszítéseket tettünk a hibák kijavítására. Helyes kezdeményezés indul: Kom­lón Szitás elvtárs csapatában. y\ Ci=a pa-t tagjai célul tűzték ki. hogy az ott dolgozók kivétel nélkül részSvesz nek a pártok tatásban. Ezáltal kiala­kul szorosabb lesz a csapat kollek­tívája, javul dz elvtársi segítség­nyújtás. a fegyelmezettség. Tervük az. hogy termelésük növéésére ver­senyre hívják Loy Árpád elvtársaf. Ezl a helyes kezdeményezést azon­ban a Kossuth aknai pártbizottság nem megfelelően segítette. Ezért nem tudtuk kiterjeszteni a csapatokra. — Egyes párt titkáraink mint Pécabá- nyán Pozsgai elvtérs. rendszeresen tanúinak. Ö mint tótkár beszamo’ ok­tatási munkájáról a pártbizottság ülé­sén, egyénileg iogláikozik aáapszer. vezetőnek tagjaivá1, a. propagandiste- távait együtt a politikai iskola hall- gatóm.vk még a családi problémáit is megbeszéli. Ezért s-zivesen keresik fel a hallgatók Pozsgai elv társat és pártszervezetében <i tagság egyliar mada rend-werésen tamuL Jói dokjo zik Letenvei elvtárs is Nagymám-y-o- kon. Igen szorgalmasan készül fel a fogJaákozásra, nincs nála igazoltttte- nui hiányzó, helyesen magyarázz» egiyes anyagokon keresztül Komló )e. lefiíőségét. Előadásait kérdések köré dolgozza ki, hogy könnyebb Jegyen a jegyzetelés. Ezek az elvtársak mind jobban megértik, milyen felelősséggel tartoznak a pártnak a hozzájuk be osztott elvtársak neveléséért, tanulá­sáért. Mindjobban megértik, hogv mit jelent bányászpropagandistának tenni, müveit bányászokat nevelni a hazának. . Papp efviárs beszédében » még meglévő hiányosságok okaira is rá­mutatott. Elsőnek a pártszervezeteink­nél. még mindig tapasztalható meg­alkuvásról beszélt. í’y«i megalkuvó magatartás az is, hogy Istrván-aiknún belenyugodtak abba, hogy nincs párt oktatás. Különböző kifogásokra hi­vatkozva megfeledkeztek arról, hogy a murára termelékenységének napróll napra való fokozását, a belső ládá­ié kok feltárását, a bányászok töme­geinek bekapcsolását a SZtahánov- mozgalomba csak akkor lehel meg­valósítani, ha a bányászok élcsnpa. tónak tagjait, a párttagokat elsősorban neveljük marxiimiis-leninizmus szelle­mében. A másik dk a komomunasí« példamutatás hiánya. Bányaüzemetek vezetőinek mindössze 50 százaléka tanul rendszeresen, A hiányosságok harmadik oka, a termelés kérdése, -te a párlépítés szétváirsztása. Ez jel­lemző volt a pártoktatás vonalán me­gyénk bányaüzemeinek többségére. Rákosi elvtérs 60. születésnap jón::,k tiszteletére folyó versenyben szép eredmények születtek, mint pádéul István aknán, ahol 196.4 százalékra teljesítették tervüket az ünnepi míg szakon. Azt a hatalmas szere tetei, amit Rákosi elVtárs iránt éreznek bá. nyászaluk, nem használtuk fel a pro­pagandamunka megjavítására. Nö­veli ezeket a hiányosiságokat még az is. hogy a feladatokat az aknai pártbizottságok nagy'részben maguk végzik el, nem pedig az avapszerveze­tek. Tf ogv ezeket a hiányosságokat *"*• kijavíthassuk, meg kéül érte ni, hogy hiába vannak a népneve ok pár :cso por Ibi zUlmiak, vezetőség; ta.- gir,fc, ha azok nem tanulnak, n m aikalmazzák a tanultakat, az eilon-eg leleplezésére, új módszerek kezdené- nyezésére. a munkafegyelem megta- vításáca. Az oktatási munka megja­vításánál azonban nem egyszerűen a számszerüséget kell eme ni, hanem dór, tőén a színvonalat, mert el'ól függ nagymértékben munkánk megjavítá­sa. Pártok tatásunk színvonalának az emelése döntően a propagandista sze mir.áriumokon múlik. A propagandis­ta szemináriumoknak kettős céljuk van: egyrészt a politikai iskolák elő­adóinak továbbképzésiét, politikai lá­tókörük kiszélesítését kell szolgálni, ok, másrészt elősegítik az előadók módszertani továbbképzését. Az elmondottakból megállapíttoátó, hogv nagyon lassú fejlődés tapasztal­ható a bányász pártoktatásurakban. Az elvíársak, ak:k elvégezték a párcis- koia különböző fokait, je entösen hoz­zájárullak ehhez a lemaradáshoz. — Csak kis részük harcolt a párték ta­tás terén egyes helyeken megnyil­vánuló közöny és közömbösség ellen. A párt elvárja minden egyes párt• tagtól, hogy harcoljon saját munka- területén a párt célkitűzéseinek meg­valósításáért. A feladatok megoldásá­nál továbbra is három löz.pontl kér­dés van. Egyik a. párltitkárok és ve­zetőségi tagok példamutató részvéte­le a tanulásban, másik az előadók helyes kiválasztása, elosztása és se­gítése, harmadik a szigorú ellenőrzés megva'ósltüsa. Nem kétséges, hogv az elvtársak kommunistához, bányászhoz mé'ío harcossággai fognak hozzá bányász, pártszervezeteink megerősítéséhez, h munkásosztály ha tárnának erősítése­it«. A pártmunka fellendülésével a pártszervezetek megerősödésével együtt jár. hogv sikeresebben tudunk harcolni a pártunk II. kongresszusa álnál megszabott feladatok megva ósí tásáért, a mi szeret-stt Rákosi elv- társunk vezetésével. (A hozzászólásokat a köveik«»**?«- mánkban ismertetjük.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom