Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-04 / 80. szám

DUNÁNTÚLI

Kl

wmm béíri^Ssi

m*

Világ proletárjai egyesüljetek!

Éljen és viruljon a magyar és szovjet nép örök testvéri barátsága!

AZ MDP

B AR AN YA M E GYE I PA RTBfcZ C

► TTXÁCAIS

IÁK LAPJA

" • yjir.v, * • V:• * • *, »*. ., ,,r'y ' , " ,s,v .* . . .

IX. ÉVFOLYAM, 80, SZÁM

ARA SO FILI.fc.lS

PÉNTEK, 1952 ÁPRILIS 4

Sztálin elvtárs távirata Dobi Istvánhoz, felszabadulásunk hetedik évfordulója alkalmából

Dobi István elvtársnak,

a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének,

Budapest.

Kérem a Magyar Népköztársaság kormányát és önt, elnök elvtárs, fogadja szívélyes szerencsekívánataimat a nemzeti ünnep alkalmából. Kívánok a magyar népnek további sikereket az új, szabad Magyarország építésében.

J. SZTÁLIN.

Éljen április 4, legnagyobb ünnepünk!

írta: GYORSOK ISTVÁN, a megyei pártbizottság másodtitkára.

1945 április 4-én új, történelmi iorszak kezdődött hazánkban. E napon adta ki a Szovjet Tájékoztató Iroda a következő hivatalos közleményt: „A március 16-tól áp. rílis 4-ig folyó harcok során a md. sodik és harmadik ukrán hadseregcsoport csapatai Magyarország egész területét felszabadították a német hódítóktól."

E szűkszavú hadi jelentés dicsőséges csaták, hősi küzdelmek egész sorát foglalta össze. E rövid hadi- lelentés pár szóban elmondta, hogy sok évszázadnyi elnyomatás után a dicsőséges Szovjet Hadsereg hős katonái egész hazánkat felszabadították, hogy népünk megszabadult a szellemi és fizikai elnyomás alól, hogy megnyílt számunkra az út a virágzó, boldog jö vő felé.

A magyar nép legnagyobb, legszebb ünnepe lett ezért április 4-e. Különösen pedig nekünk, baranyaiaknak lett legnagyobb nemzeti ünnepünk. Hiszen mi láthatjuk legjobban, itt,. Tito Jugoszláviájának határán, hogy milyen sorstól mentett meg bennünket a szovjet hadsereg. Mi, baranyai dolgozók, különösen nagyra tudjuk értékelni a szabadságot, melyet Udvar, Bere- mend, Zaláta, Alsószentmárton községek határaitól délre rabbilincsbe vert Tito és bandája.

Legszebb ünnepe ez a nap a ba- ranyai délszláv dolgozóknak js. Hiszen 1945 április 4-ével a szovjet csapatokkal együtt elérkezett Németire, Szalántára, Felsőszent. mártonra, Magyarbólyra és Átára, de valamennyi délszláv községünkbe a sztálini nemzetiségi politika áldása js. Április 4-ének köszönheti Alsószentmárton, Kátoly délszláv iskoláját, Németi a délszláv. nye'vű Szabad Föld Téli Estét, Ká. A .^'hírcsoportját, Kaszapovics András országgyűlési képviselösé. Set, Jakobovics István Alsószent- martonról azt, hogy a község első embere: párttitkár lehetett.

Délszláv dolgozóink kettős elnyomás alól szabadultak fel. Megszabadultak a Horthy-rezsim nem- zetiségj elnyomása alól és felszabadultak saját délszláv elnyomóik X\qao 's- Jakabovics Béla, aki ‘948 óta Németi község tanítója, *Sy ír a múltról és a jelenről:

«Apám egy évben csak két hó■ rá dolgozott, mint kádár. Az ev többi hónapja alatt pedig nap- szamoskodott' hogt/ felneveljen en- Sem és testvéremet. Én a hatodik

emi elvégzése után annyit do/- nehéz testi munkát hogy ??*??Qedtem és négy évig egyik lZ aíhó/ o másikba mentem A l - *öbadulás öröme hozott ki gazból. Utána az állami dél- , “ oyelvő gimnáziumba irat koz- „t. f ° három osztály elvégzése ■ a? lettem. Zala megyében

fprnZZko^tam' ah°l kétszáz mé. tót C F tojtam a jugoszláv határés sokt bafloT 8a,át .S.TPTremmel ni '7 t sí ,ttam az ottani szomo.

kálváriájáról. n *2e^ny éberek

elöt^Zrnf^' "íjJ én mulfam 45 t om es szenvedés volt. Én

csak azóta élek, amióta felszabadultam és azóta vagyok boldog, amióta pártunk öntudatos embert faragott belőlem, amióta a nép tanítója lettem. Régi vágyam beteljesült"

Nekünk, baranyaiaknak tehát többet adott a felszabadulás, mint másoknak. De egész hazánk minden dolgozója velünk együtt érzi és tudja, hogy április 4-e volt iga. zi befejezője a magvar szabadság- harcoknak, Mi a felszabadulásig megemlékeztünk szabadsághőseink- röl és szabadságharcainkról, de végső sorban mindig elbukott harcokat ünnepeltünk, lehanyatló zászlókra emlékeztünk. Az a harc azonban, mely 1945 április 4-én fejeződött be hazánkban, győzelmes volt, hiszen Sztálin zászlói ve. zetfék és győzelmes marad, mert a párt őrködik eredményei felett.

Április 4-e új hősöket adott nekünk. Mindenki tudja, hogy míg hazánk földje szabad lett, menynyi orosz, ukrán, grúziai, uráli, szibériai anya gyermeke, mennyi hős szovjet harcos nemes szívének vére keveredett el a mi földünk porával. Dolgozó népünk saját hősei, nek tekinti e harc részeseit, saját hőseinek mondja azokat, akik életük árán szabadítottak fel bennünket és vérükkel pecsételték meg nemzeti 1 ügyünk hatalmas győzelmét. De a felszabadulás adta visz- sza és hozta magyar földre a magyar nép legigazibb, leghősibb és leghaladóbb szabadságmozgalmának vezérét: Rákosi Mátyást és vele együtt Rákóczi, Kossuth is visszatért a magyar hazába. Az ő emléküket, az ő harcaik emlékét adták vissza a szovjet harcosoka szabadságharc megtépett, véres, de nekünk oly drága zászlaival.

Legnagyobb és legszebb nemzeti ünnepünk nekünk április 4-e azért is, mert e napon a dicsőséges évfordulóról való megemlékezésen túl a magunk művét, a magunk munkáját is ünnepeljük. A Szovjet Hadsereg harcai nyomán mi magunk is hozzáláthattunk, hogy az ajándékul kapott szabadság éltető levegőjében gazdagítsuk, szépítsük, erősítsük országunkat. Az azóta elért hatalmas eredményeink, az ipar, mezőgazdaság és kultúra területén azt mutatják, hogy soha nem látott épitöenerqia és alkotókészség szabadult fel népünkben április 4-én az elnyomás alól. Április 4-e azért vált igazán nemzeti ünnepünkké, mert éltünk a Szovjetuniótól kapott szabadsággal és békével, mert pártunk vezetésével, hősi munkásosztályunk erőfeszítésével, dolgozó parasztságunk hű szövetségével és értelmiségünk áldozatos munkájával mi magunk kovácsoltuk ünneppé ezt a napot. E nap a magunk ünnepe, mi * magunk teremtettük magunknak és így természetes, hogy közelebb áll szívünkhöz ez a nap, minden más ünnepnél,

A felszabadulás óta nemcsak ha. Iálos sebeink gyógyultak be, hanem megindult országunkban olyan alkotó munka, mint történelmünk során még sohasem. Mi nem csak

szabadságunkat és függetlenségünket nyertük vissza, hanem felián- golt életerőnk, alkotó kedvünk is. A szabadság levegője szétáradt városokon és földeken, behatolt az otthonokba, átjárta a szíveket. És a párt, a Magyar Dolgozók Pártja kézenfogott bennünket és vezetett és vezet Rákosi elvtárs útmutatása nyomán a mind boldogabb jövő felé.

A felszabadult dolgozók magasan lángoló munkakedvét, tettvágyát és alkotóerejét mutatja a munkához, gémeikhez való újfajta kapcsolatuk. Á munkás a gép urává vált. A bányász, aki Horthyék- nak csak ímmel-ámmal fejtette a szenet, ma már azon töri fejét, hogy mi módon tehetné gyümölcsözőbbé munkáját, az ipari munkás azon gondolkodik, hogyan adhatna népünknek még több iparcikket, a földhözjuttatott paraszt több élelmet, több nyersanyagot akar adni új módszerek bevezetésével az ország vérkeringésének. Sudár Ferenc, Kossuth-dijan Vájár Pécsbányáról, Jauch Gvőrgv szta- bánovista vájár Komlóról, Harvan József sztahanovista a Bőrgyárból, Kaszapovics András, Kossuth-dí- jas termelőcsoportelnök Kátolyból, és a munka hőseinek végeláthatatlan sora mutatja, hogy dolgozóink öntudata mily hatalmas mértékben nőtt meg a felszabadulás óta.

Szemünk láttára alakult ki a magyar munkásosztály körében az új, szocialista típusú munkás: a nemcsak munkájáért és üzeméért, de egész hazája sorsáért felelőssé, get érző munkás típusa. Ennek a munkásosztálynak áldozatos ás hősies munkája tette valósággá idő előtt a hároméves tervet és adott akkora lendületet az új Magyar országot formáló ötéves tervnek, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának javaslatára e hatalmas terv beruházásának keretét menetköz- ben 51 milliárdról 85 milliárd forintra emeltük.

Hatalmas terv a mi ötéves tervünk! Rengetege* adott nekünk már eddig is és még többet __ ad ezután. A terv adta nekünk Kom. lót. az úi várost, a terv adta bányászainknak a kökönyösj, me szesi, vasasi új bányászházakat, a terv adta a vájáriskolát, a homu- rudi kislakásokat, a terv villamosítja egész Baranyát, a terv adott Németi délszláv dolgozóinak vezetékes rádiót, Komlónak és bányatelepnek rendelőintézetet, fa!- vainknak úi bekötőutakat és ki tudná felsorolni azt a rengeteg ajándékot, ami* már eddig kaptunk és amit még ezután kapunk maid.

De nem csak anyagilag erősödtünk és gazdagodtunk. A felszabadulás a kultúrát, a művészetet és a tudományt is hozzáférhetővé telte a dolgozók számára. A felszaba dulás tette lehetővé, hogy a dolgozó nép birtokbavehesse az isk# lát, a művelődés, tanulás, a kultúra kincseit. Ma már a kultúra nem a volt uralkodóosztályok monopóliuma többé. A pécsi egyetemek, a baranyai gimnáziumok, tcchniku

mok és szakiskolák padjaiban is szép számmal képviselik magukat a munkás- és parasztszármazású fiatalok. — Megyénk községeiben most folynak a kuttúr- versenyek. Nap, mint nap új kul- túrcsoportok alakulnak, több könyv fogy a faluban é* városban, mint bármikor. A falu volt urainak kastélyaiból kultúrházak, iskolák lettek, a bükkösdi kastélyban sem gőgösködik már Jeszenszky „ö- méltósága“, hanem vidám iskolás- gyermekek boldog nevetése veri fel az egykori földbirtokos parkjának csendjét, a kastélytermekben pedig a jövő orvosai, mérnökei, agronó- musai készülnek felsőbb iskoláikra.

így indult 1945 április 4-e után igazi honfoglalásra a magyar nép. Birtokba vette a földeket, a gyárakat. a kultúra egykori fellegvárait. Ez a honfoglalás természetesen nem tetszik a régi rend urainak és haszonélvezőinek. A sarok baszorított és egyre több teret vesztő reakció veszett dühvei. kétségbeesett vakmerőséggel igyekszik ártani, a dolgozók államának- De a szabadság erőssé, okossá, éberré tette

( népünket. A párt vezetésével minden hitvány, gyilkos merényletet visszavertünk Nagy Fe- renctől Raikig és Mindszentytől Grőszig. Valamennyi népellenes összeesküvés mögött mint sötét árnyék, rémlett fel az amerikai imperializmus és annak reánk Iegva. dabbul acsarkodó rohamcsapata, Tito fasiszta bandája. Beremend- nél repülőgéppel próbáltak provokálni. Udvar községnél, Mohács, szigeten dolgozó népünkre, határ őreinkre lőttek. Kémek, bérgyjlkojabint, az élenjáró kultúra olyan képviselőit, mint aMojszejev.együt- tes, vagy az Uráli Állami Orosz Népi Együttes tagjait. Hála és köszönet a nagy szovjet népnek, hogy fejtö- kalapácsokat küld bányászainknak, hogy eszterga, és marógépekkel látja el gépgyárainkat, hogy a szovjet agrotechnika legújabb eredményeivel segíti egyre többet termelő mezőgazdaságunkat! Hogyan kell iparosítani szocialista módon? A Szovjetunió, a nagy Sztá. Un fényesen megoldotta ezt a kér• dést és ma már viszonylag köny. nyű nekünk, magyar viszonyokra alkalmazni e nagyszerű elméleti tételeket. Hogyan kell megteremteni a nagyüzemi szocialista mezőgazdaságot? A világon először a Szovjetunió, a nagy Sztálin oldotta meg ezt a kérdést és mi, magya. rok már járt utakon haladhatunk, úgy alkalmazhatjuk a szovjet nép* tői kapott lángeszű megoldásokat. Hasonló a helyzet a tudomány, a művészet, az irodalom, a film, életünk és munkánk minden területén.

A mi népünket büszkeséggel tölti eb hogy ahhoz a táborhoz tartozik, amely az emberiség jobbik és nagyobbik felét foglalja magában, amely az igazságért és békéért harcol és amelyik győzelme- sen fejezi majd be ezt a harcot. Mi büszkék vagyunk arra, hogy annak a legyőzhetetlen, hatalmas béketábornak vagyunk a tagjai, amelynek élén a bennünket felsza. badító, legyőzhetetlen Szovjetunió áll. A mi vezetőink, élen a magyar nép legnagyobb és legjobb fiával, Rákosi Mátyással biztos kézzel vésők és provokátorok átdobásával zetij^ hazánkat a béke, a szocializ akarnak zavart kelteni, hátráltatni | muSi a boldog jővő felé. S azt, építő munkánkat. De Magyaror. hogy ma a béketábor tagjainak

szág határait jól felszerelt, lelkes, a dolgozó népből származó és annak őszinte szeretetét élvező néphadsereg és határőrség őrzi. Ezt a hadsereget történelmünk lelkesítő hagyományai buzdítják, ezt a hadsereget a nagy. Szovjet Hadsereg példája, hősiessége és hazasze. refete neveli. K hadseregnek minden tagja mérhetetlenül sokat kapott április 4-től és e nagy április vívmányait éppen ezért sajátjaként őrzi. De őrzik az április 4-én kapott szabadságot dolgozóink, különösen a határmenti dolgozóink, akik saját két szemükkel látják, hogyan taszította nyomcrba a Tito banda a jugoszláv dolgozókat, hogyan fokozódik odaát a kizsákmányolás, a véres terror. Az udvari dolgozó parasztok és még sokan mások ezért segítenek határőreinknek a hazánk és népünk szabadságára törő titóista gyilkosok elfogásában.

A hazáját és kapott szabadságát ily forrón szerető, ily féltő gond dal őrző nép meg tudja védeni fel. szabadult életét minden gálád támadó ellen. Hiába kísérleteznek az amerikaiak Koreában járványokat terjesztő baktériumokkal, hiába gyilkolja meg a monarchofasjszta görög kormány a legjobb hazafiakat, hiába ágál Tito és janicsár bandája megyénk déli határán, mi bát ran szembenézünk ellenségeinkkel és a Szovjetunió vezetésével egyre keményebb küzdelmet folytatunk a harmadik világháború megakadó lyozásáórt. És hogy népünk teljes erejével résztvehet e világot átfogó békeharcban, azt a felszabaduláson túl ismét a szovjet népnek köszönhetjük.

Hála a dicső Szovjetuniónak hogy erősebbé, gazdagabbá tette és teszi nap, mint nap hazánkat azzal, hogy elküldi hozzánk legjobb bányászait, mint Kucser elvtársat legjobb sztahanovistáit, mint Fa nyir.t, legjobb tudósait, mint Szkr

vallhatjuk magunkat, 1945 április 4-ének köszönhetjük. Ezért valljuk, hogy április 4-e egyúttal békénk és boldog jövőnk legfényesebb záloga.

A béketáborhoz tartozni nemcsak dicsőséget, de fokozott köte- lességvállalást is jelent Csak akkor mondhatjuk, hogy a béketá. bor hűséges katonái vagyunk, ha feladataink, kötelességeink teljesítésével bizonyítani is tudjuk ezt. Mi Baranyában tudunk bizonyítani! A komlói bányászok április 4 tiszteletére túlteljesítették első ne. gyedévi tervüket, a pécsbányatele. pi bányászok vasárnap reggel hat órára teljesítették negyedévi előirányzatunkat és 31-én már terven felül teljesítettek. A Kesztyűgyár dolgozói március 31-én egy órakor

109.3 százalékra teljesítették első negyedévi tervüket, a görcsőnydo. bokái Uj Alkotmány termelőszövetkezeti csoport 246 százalékra teljesítette hizottsertésbeadási kötelezettségét a szigetvári Cipőgyár dolgozói 29-én délelőtt befejezték első negyedévi *ervüket é>s így foly. tathatnánk még soká az üzemek, termelőcsoportok, egyénileg dolgozó parasztok neveit, akik felszabadulásunk ünnepére több és jobb munkával készültek.

De ez az ünnep új lendületet kell, hogy adjon további munkánknak is. Még több szenet kell termelnünk. még több iparcikket kell adnunk dolgozó népünknek, niég hamarabb el kell végeznünk a tavaszi vetést és be kell hoznunk a sertésbegyüjtés terén mutatkozó le. maradásunkat is! A második negyedévi terv teljesítésére való felkészüléssel kelt készülnünk május elseje méltó negünnepléíére! Fel, tehát munkára, hogy továbbra is méltóak legyünk a békeszerető népek barátságára és arra a szüntelen támogatásra, amelyben a Szov jetunió részesít bennünket!