Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-25 / 71. szám

1933 MÁRCIUS 25 N n p i, o Horváth István tormási dolgosó parasst jé népnevelő munkával harcol a begyűjtés sikeréért A február elején megtartott tanács ülésen Tormás község dogozó paraszt jai megvitatták: hogyan áll községük a begyűjtéssé-. De nemcsak a saját községükről beszéltek ezen a gyűlé­sen. Egyik másik dolgozó paraszt ei mondotta, azokat a tapasztalainkat is, melyet a szomszéd . községekről hallottak. .We.wállHij'tották hogy Tormás hl- izony nem dicsekedhet ei tömé­nyeivel. A tanácsülésről úgy beszélnek a tormási dolgozó paraszton, hogy ilyen lelkes gyűlés még nem volt fa lujukban. A gyűlésen ott voit ifj. Horváth István kilencho'das dolgozó paraszt is. Úgy érezte, hogy 5 sem maradhat ki a versenyből, hiszen őt mint pártonkívü i dolgozó parasztot nagy megtiszteltetés érte: népnevelő munkával bízta meg a pártszervezet. Ez a megtisztelő feladat együtt jár azzal, hogy mindig példát mutasson. Versenyre hívta Filótás Ferenc pár tonkfvüH 13 holdas dolgozó para«/. főt Néhány hét alatt már az egész község dolgozó parasztsága párosver sérvben ál t egymással a terv túiltel jesítéséért. Hogy minden dolgozó pa raszt teljesíteni is tudja váóa'ását nem elég csak várni az eredményi, segíteni is kell nekik. A segítségről a párlszcrvezet gondoskodott. Segíti a dolgozókat nehézségeik legyőzésében Tóth György e'vtárs, a község párt titkára összehívta a népneve őket. s m gbízta őket feladatokkal. Horváth elvtársat azzal bízták meg, hogy se gítse a többi dolgozó parasztokat vál lalásaik teljesítésében. Huszonöt pa- raszlcsalád várta a segítségét. Horváth elvtárs minden szabad idejét arra használta fel, hogy nie látogassa lakásukon a kor*, téhez tartozó dolgozó parasztokat, így ment el egyik napon ivó. ár Mi­hály II holdas dóig zó paraszthoz, koilárék örömmel fogadták. Több mindenről beszé’gettek, elmondták azt is, hogy milyen hata'mas építkezések folynak hazánkban, beszéllek arról is, hogy müven életük volt a dolgozók, nnk a Horthv fasisz'a rendszerben. Már későre járt az idő. amikor elő jött a szó a begyűjtésiről és a fa nácsü'ésen tett vállalásról. — Hogyan teljesítette eddig válla lását Mihály bácsi? — kérdezte Hor. váth elvtárs. — Jó volna, ha tanácsot adnál, hogy mit tegyek — válaszolt Hor váth Istvánnak. — Bizony kevés a ha romfi, keveset is tojnak. — Ez azt jelenti M:há!y bácsi, hogy nem tudja vállalását teljesíteni? Hát csak nem akar szégyent hozni a községünkre? Meg azután nem hin­ném, hogy Mihály bácsi az utolsó akar maradni a többi do'gozó pa rasztok között, hiszen mindig az el sok között szokott lenni. Horváth elvtárs elővette ceruzáját és közösen kiszámították: mennvi a beadási kötelezettsége Kollár Mihály nak, de még azt is kiszámították, hogy teljesítheti-e vállalását. A számítás eredménye az lett, ha Kollár Mihály 100 százalékra teljesíti beadási köte'ezetlsé.ét, még a piacra is jut, Horváth elvtárs, pártonkívüli nép nevelő a'apos politikai felvilágo sító munkája eredményeként egyet Cn egy dolgozó paraszt sem maradi adó sa az államnak. Ifj. Horváth István elvtárs pedig 120 százalékra teljesítette első ne­gyedévi beadási kötelezettségét, így tíz százalékkal legyőzte versenytársát, Filótás dolgozó parasztot. Ifj. Horváth elvlárs dicséreire mél­tó munkát végez Tormás községben. Mint élcnjáirö dolgosé paraszt, jó példát matat a többi dolgozó parasztoknak. Ezért kapta azt a kitüntetést is, hogy a sásdi járás legjobb hékeharcosai közé sorolták — díszoklevelet is ka pott. Becsülettel végzi azt a felad* tát is. mellyel a pártszervezet megbíz­ta. Április negyedikére készül Horváth elvtárs Ismét az eCsök között szerepel a fel­ajánlásoknál. Vállalta, hogy április negyedikéig" befejezi a tavaszi mun kákát; A vetésnek már túlnyomó ré szét elvégezte. Ilyen harcos népnevelőket azonban észre kellyvenni a pártszervezet veze­tőségének. Amellett, hogy feladatokkal bízza meg Tóth elvlárs a népnevelőket, gondoskodni kell azok politikai neveléséről, 4 helyesen tenné,, ha Horváth eivtársat is beostzaná a politikai esti iskolára, ahol fejleszteni tudná politikai tudá­sát. így érné el Tóth elvtárs azt, hogy a faluja előtt á'lö feladatokban — a pártonkívüliek széles aktívahálózatára támaszkodva — még nagyobb ered menyek elérésére serkentené. Tor­más község dolgozóit. Szovjet gépekkel, szovjet módszerekkel harcol a komlói Kossuthraknási a IVovember 7 DÍSZ-hrigád Az Aknamélyí.ő és Feltáró Vál’a- latnál Kossuth.aknán 1950 októberé ben új vágat kihajtásába kezdtek. — Molnár István brigádvezető vezetésé­vel a November Hét ifi brigád fogott hozzá a munkához, eleinte nehezen ment. A brigád faluról jött dolgozók bői állt. akik még nem szokták meg a bányamunkát... Nem egy esetben igazo atlanul távolmaradtak a mun­káról. Molnár István a brigád vezetőieké sőbb sztahánovista lett és munkaköz. ben kezdle nevelni a brigád dolgo zólt Megtanította őket sztahánovista módszerrel dolgozni Ami kemény és szívós munkát követelt. A„ eredmény azonban nem maradt el és ma már ar. egész brigád szliihánovisla. rakodógép, kézi erővel töltötték a csilléket és ez erős fizikai munkát követelt. Ha a robbantás nagy volt, alig győzték a csillék rakodását — Amikor a gépet megkapták, Tóbiás József elvtárs kezdte tanulgatni a kezelését. „Bevált a gép — mondja boldogan. — Akármennyit robbanta­nak, győzi e hordani. Nyolc órán ke­resztül, ha jól megy a munka, 80—90 csillével is lehet rakni.“ A brigádot „gyorsbrigádnak‘‘ is nevezik, mert termelését nap, mint nap tokozza és messze túlhaladja a többi brigádokat a versenyben. A ciktn-iOM módszer is nagy segítséget ad a munkáinkhoz. A fúrás, repeszt-és, ácsolás és egyéb meüékmunkák ideje pontosan meg­van határozva, ezek elvégzése után a munkaheiv te'jesen tisztán marad és nem akadályozza a másik műszak munkáját, az eredmények eléréséhez döntően hozzá segíti a brigád tagjait az anyagellátás jó megszervezése is. Jó munkára serkenti őket az is, hogy keresetük emelésével gondtalan megélhetést biztosítanak maguk és családjuk számára Ha ebben a hó- I napban is 80 méter feltárást végez­nek el, akkor keresetük több, mint 100 forint lesz naponta. Hogy ezeket az eredményeket el tudták érni a brigád tagjai, ahhoz hozzájárult a szakmai képzettség fo. kozása is. De nem szabad elfelejtkezni a poli­tikai oktatásról sem mert ezzel is elősegítik, hogy a fiatalok még lel ' kesébben harcoljanak április négyre 1 tett vállalásaik teljesítéséért. Z. 1­az Aknamélyítő Válla at büszkesége amely pédamutatóan élenjár a terme­lésben. Jelenleg Horváth József, a DISZ. brigád vezetője „25 éve bányász va­gyok — mondja Horváth elvtárs. — A múltban a bánya nem a dolgozóké volt, csak a munkájuk kellett. — Eszembe jut, mikor 1334 ben 113 5rát töltöttem a bányában az éhség- sztrájk alatt Nehéz idők voltak, de megöl tük a helyünkéi 1337-ben újra sztrájkoltunk — 03 órát töltöttünk a bányában. Nyolc százalékkal csők. kerítették a bérünket, szabadság öt éven keresztül egy nap sem volt. Ez volt a bányász élete a felszabadulás előtt. Tízezer folyóméter fe'tárási munka elvégzése vár a Feltáró Vállalat dől gozóira. Ez szükséges ahhoz, hogy Sztálin Vasműnek Komló ötszáz va gon szenet tudjon szállítani. Ezt tér melési értekezleten tudták meg a brigád tagjai. Másnap a munka meg­kezdése előtt _ úgv mint mindig — megvitatták, hogyan szervezhetnék m:g még jobban a munkájukat, hogy ezt a tízezer fo'vömé tért minél e'őhh kihajtsak. Elhatározták, hogy még johhan fognak dolgozni és megváló sítják a „Termelj ma többet, mint tegnap“ mozgalmat. A brigád a munkaidő mind a 480 percét kih ti út ja. Rákosi elvtárs születésnapjára vál falt 140 százalékos teljesítmény he. ,yett 176 százalékot tejesítettek, Ap. fiiig negyedikére azt vállalták, hogy ezt az eredményüket még fokozzák. A' fiatalok munkáját a szovjet fúró­gépek ssgítik. Szinte öröm hallani, hogy berregnek cs készítik elő a robbantás helyét, a másfé'méteres fú tők sima deszkákon hamar eltűnnek a kemény közelben. De nemcsak lú- tógépet kaptak a Szovjetuniótól ha nem rakodógépet is. Amig nem volt Fejlett agrotechriikávctl n magasabb terméseredményekért Egyre főbb termelőszövetkezeti cso­port csatlakozik a görcsbnyi Aup-sz tus 20. tszcs versenyfelhívásához, csat­lakozlak az ócsárdi Béke Örs tagjai is az alábbi módosítással. „A munkafegyelem megszJárditáSa érdekében a brigádokon belül nártcso portokat alakitoltunk hogy a nevelő munkás és a ügyeimet ezáltal ered ményesebbin tudjuk fo'ytatni. Vállal juk a sertéstenyésztés vona’án. hogy kétszeri malacozással 17 szaporulat o' érünk el. A több termés érdekeben öt' mázsás gyapottermés elérését vállaljuk A 114 held kukoricát négyzetesen vet jük és mind a 114 holdon alkalmaz zuk a pótbeporzást. Beadási kötelezett régünket pedig két hónappal a ha'ár idő előtt teljesítjük. Tehenészetünkben a háromszori fejest a kalmazzuk to­vábbra is, mivel jó eredménnyel jár Így kötelezettségünkön felül hevonta 900—950 liter tejet viszünk a begyűjtő helyre. Kérjük a görcsönyi Augusztus. 20. tszcs tagja:t, hegy a versenyben elért eredményeinkről minden héten ertesil sük egymást, hogy jó versenyszellem alakuljon ki közöltünk. ÓCSÁRDI BÉKE ŐRE TSZCS TAGJAI * A mohácsi Vörös Fény term elősző vetkezeti csoport tagjai is csatlakoztak a görcsönyiek felhívásuk z és példa jukat követve, versenyre hívják a mo bácsi járás valamennyi térni-.-,őszövet kezeiét a növénytermelési és allatte nyésztisi munkák elvégzésében. ,,A növényápolás terén a következő agrotechnika' eljárásokat vezetjük be. A kukorica 90 százalékát négyzetesen vetjük el. háromszor kapáljuk négy szer ekézünk és műtrágya kísérlete1 állítunk be egy holdon. A burgonyái kétszer kapáljuk és kétszer loiíö&'í" jük Búzából az idegen növényeket ki­irtjuk, rozslalanítunk A gyapolíö'dck vetését még kultivá’orral gyomtalanit- juk, a vetőmag':t jarovizáljuk és a gyapot vetéséi három nap alatt el­végezzük. A gyapotvetéiben a csere pesedcsl megakadá’yózzuk nzza/j hogy a kapálásokat időben és szükségsze­rűen elvégezzük. A növényi és álla'i kártevők ellen időben védekezünk. A gabonafélék aratását és csépiéset aug 15 ig befejezzük. A gyümölcsösben cs szőlőben a szükséges nővényivoo mun kákát, permetezéseket időben elvégez­zük. A begyűjtési kötelezel Üvgünkéi határidő előtt úgy élőállat, m nt a láb bt vonalon túlteljesítjük. Bevezetjük a tehenésze,ben az egyedi lakarmányo zást, valamint a háromszori •erest. El­érjük a 90 százalékos borjúzást és az anyakocáknál az évi tíz maloiszapo rulatot. Baromfiállományunkat az év végére 2000-re emeljük. A brigádok és munkacsapatuk közöt ti verserymozgalmat kiszélesít jók és a tagság elméleti felkészültségem k fej­lesztése érdekében tanfolyamot indi tunk. Most április 4-n vállaljuk, hogy a tavaszi simifózást és a lalcjelőkészilési munkákat, valamint a vetési elvégez­zük. Jugoszláviából írták: „Még eljön az az idő, amikor mi is őrülni fogunk forrón szeretett gyermekeinknek“ Jó négy hete. hogy levelet vitt az o'di kisbíró Szabó Lajosékhoz. A Szabó.kislánv vette át és örömmel vitte be édesanyjának. — Levelet kaptunk. — Szabóné elő­ször csak átfutotta a levelet, majd elszorult szívvel kezdte alaposabban olvasni. " ' A férje krümln vetett a kertben, de lejött ö is a levél hírére, együtt olvasta feleségével a levelet: Szabó Lajos nem szólt semmit, de látszott rajta, hogy keményen elható rázott valamit. Néhány nap nini'a tanácsülés volt volt Óidon, a tanácsülésen hívták ver- j senyre megyénk dolgozó parasztjait az o'diak s köztük Szabó Lajos is.— „A versenyből én is kiveszem o ré' szem. Párosversenyre hívtuk egymást a szomszéddal is, — mondta otthon a feleségének. — Mire val‘ó az a verseny, — sza- kította félbe beszélgetésüket a nagy­mama — Mire? Ezzel mutatjuk meg, hogy mi gyűlöljük Tito rendszerét' — lelelt Szabó elttárs. Szavait tettek kő, vették. Negyedévi kötelezettségét tel. jesítette nemcsak tojás és baromfiból, hanem élőd latból is. Sertésből 500 százalékra teljesítette a félévi köte­lezettségét, , lie sem marad el mögöt. te. Ö is népnevelő. Mihó elvtárssal együtt járt a dolgozó parasztokhoz beszélgetni. A hozzájuk tartozó tíz ház dolgozó parasztjai valamengyicn teljesítették, illetve túlteljesítették el­ső negyedévi kötelezettségüket úgy sérésből, vágómarhából min tojásból, tejből és baromfiból Négy nappal ezelőtt még volt egv hátralékos a tíz ház lakói közül, Gyúró Lajos. Sza­bóné és Mihó elvtárs esténként so káig e’beszélgettck Gyuróéknál. Egy­szer aztán elővette Szabóné az egyik Jugoszláviából főtt levelet és felolvas­ta. Elmondta, hogy az ő térje is ak. kor határozta cl magát arra, hogy el­viszi a több, mint 150 kilós hízó. jukat a begyüjtőhelyre, amikor öt­vöst a ezt a levelet, — jlísiamu az jutott eszébe, amiről egyik nap beszéltünk is, hogy milyen nagy szerencse, hogy szabad országban élünk. Megállapodtunk ab­ban, hogv még egy hízót állítunk be és a másik félévben még ráduplázunk és akkor az egész évi tervünket SCO százalékra teljesítjük. — Hát maguk nem tesznek sem­mit? — kérdezte Mihó elvtárs. — Teszek én! — fe’elt Gyúró La­jos és néhány nap múlva teljesített* félévi vágómarha tojás- és baromfi beadási kötelezettségét Tegnap, ami­kor találkozott Szabónéval. odaszólt neki: — Sertésből is 300 százaiéi: lesz! A márolci Vörös Hajnal csoporttaqoU okultak a tavaszi hibákból A múlt évben a laza munkafegye lem, rosszul szervezett munka miaitt nem kis vesztesége lett a csoport tag­jainak. Ma már rájöttök arra, hogy a jó eredmény attól függ, hogyan gaz. dálkodnak. Éppen ezért, mert azt akarják, hogy magas legyen a mun­kaegység értéke, úgy döntöttek, nem sajnálják ezentúl a fáradtságot, mert ha kevéssel több fáradtságba kerül is, hogy keresztsorosan vetik a ga­bonát de sokkai több termést, tehát több jövedelmet jelent. így kereszt soros vetéssel végezték még a zab ve­tését is. Befejezték a similózást és úgy tervezik: négyzetesen verik a napraforgót és a kukoricát Ss. Min­dent időben vetnek, mert mint ahogy N. Burai Lajos is mondja: t Korét vetés a Jó termés aiapja!

Next

/
Oldalképek
Tartalom