Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-23 / 70. szám
4 M » P l O 1952 MÁRCIUS 23 ÉPÜL A KOMMUNIZMUS A szovjet ifjúság a kommunizmus nagy építkezésein A kommunizmus hatalrnus alkotásainak építői között nagy számban vaunak koms/.omolisták, akik példamutató lelkesedéssel veszik ki részüket a természet átalakításából. A konuueomoli* lak helytállásáról szólnak az alább' beszámolók. I. Ahol a Volga-Don' csatornát építik Szervezeteink a mull évben cn:r érdeme-', jó munkává’, kitűnt fiata t küldtek a Vo5ga~Don csatorna építkezéséhez. Küldötteink nagyszerűen megáldják a helyüké!, jó munkájuk ról, eredményeikről sokat beszélnek a csatorna építői. Itt van például Csásiii komszotno lista mozdonyvezető esete. Táviratilag kérték az egyik lantos anyagokkal megrakott vonat mielőbbi indításút a cimljanszkajai vizierömü részére. Csásin csak env- nyit mondj»'.!: „Idejében ott lesz!'1 És ejindult. Amikor megérkezett hiába kereste a rakodóái'lomáson a cüm; janszkajat vizierömü képviselőit. Ki derült: olyan gyorsan tette meg az utat. amilyenre senk; -am számítót'*. It szelhetünk Mihaj ov koinszomol l#igádjáról is. amely a -«ivó-kotró, gépeknél rendszeresen túlteljesíti a normát. Itj, dolgozik Rudakov. az egyik I-'pkedő exkavátor vezetője, aki egy műszak alatt másfélszer több földet eme! ki, mim amennyit a norma e őir. Az ifjú Marija Gyerega is úgy belejött az exkavátor kezelésébe, hogv legutóbb már 159 százalék, ra teljesítette havi tervét. Derekasan dolgoznak a ^offőrök is: Barabanov hatszorosan túlteljesítette áruszállító, ti tervét és ugyanakkor 200 liter üzemanyagot takarított meg. \ rosz- tovi terület gyáraiban éberen figyelnek az ifjúsági olbnőrző szervek, ameyekrvek feladata figyelemmé; ki sémi, hogy pontosan teljesítsék a nagy építkezések megrendeléseit. Még a gyerekek is részt kérnek a Volga—Don csatorna építkezésének feladataiból. A Verhnyekundrini is. kóla úttörői 50 varr facsemetét neveltek a cimljanszakajai vizierömü környékének fásításához, így dolgozik a fiatalság az építkezés minden területén. odaadással, lelkesedéssé II. Uj város: Volgái-Koimzomolszk A Vízig a balpartján terül el Kutia- jevka, az építők városa. Nemrég még falu volt, ma hatalmas lakótelep, nagyobb részt komszomol-tagok n lakói. a nagy építkezés szorgalmas és lelkes dolgozói. Nemrégiben azzal a kéréssel fordultak a iiogtolső Tanács elnökségéhez, hogy nyilvánítsák Ku- najovkát munkás lakótelepnek és új neve Volgui-Komszomalszk legyen. Az új városból feltárul a kujbisevi vizierömü építkezésének gyönyörű panorámája. Hatalmas területen (o. yik a hidrotechnikai munka, a vasúti és kötúti bekötőutak, a nagyfe. szültségű villamos távvezetékek, a segédüzemek, lakóházak, kulturális és jóléti intézmények építése. A vizierőmü alapgödréböl eddig 300.000 köb- méter földet emeltek lei, működnek a szocia ista ipar nagyszerű új gépei, hiszen az óriási építkezésnél csaknem valamennyi munkafolyamatot g'-pesítettek A munkából tevékenyen kiveszi részét a komszomol-fiatalság is Amikor idekerültek, nem volt mindegyiknek építőipari szakképzettsége a műszaki ismereteket itt sajátították el. Kiváló sztahanovisták oktatják a fiatalokat, s főiskola és tiech. inikum is biztosítja a továbbtanulás i 'ehetőségét. A munka lendülete minden téren megmutatkozik és a fiatalság mindenütt megállja a helyét, akár a kábelgyárban, akár fedéltlemez-, kátrány, vagy téglagyárban dolgozik. Eredményesen végzik munkájukat a Kom- szomol hajósok is, akik a bujbisevi és a sztálingrádi vizierömü építkezés anyagának gyors szárításával tűn. nek ki. Minden fiatal építőt áthat a boldog tudat, hogy jó munkája egy- egy erős láncszeme a hídnak, ame. lyien át a kommunizmushoz vezet az út. A. PROKOF.IEV: ’ Moszkva a kommunizmus Hosszú fütty... A mozdonyból si polvn tör ki a gőz és a szerelvény , neki lenéül. Lassan gördülnek a ra. j kőmáliéval telt teherkocsik. Oldalai- kon felirat: „Rakomány n kommunizmus nagy építkezéseinek.'* Égy órával késü'-b másik rendező- pú; vaudvarrúl újabb szerelvény indul el. Azután egy másik. Nap-nap után sok ilyen szerelvény indul el Moszkvából. Egymásután ro. bognak Kujbisev, Kahovka, Sz álin- grád irányába. Óriási mennyiségű épít kezesi anyagot, gépeket, stb. szállítanak a világ legnagyobb villamos vi zierömű. cs csatorna-építkezéseinek. Kahovka környékén és végig a Vo! ga-Don csatorna mentén magas kerek tornyok emelkednek az ég félé. Ezek az önműködő cementgyárak Moszkvában, a „Szitromniasina" üzem ben készülnek. A Volga-Don csatorna 13 épülő zsilipjén most szerelik a bonyolult elektrotechnikai berendezést és az elektromos vezérlő áiiványo kai, amelyeket a Kiróv nevét viselő moszkvai ,,Drnamo‘‘-gyár szállít. A nagy építkezések útjain sz.iniiltig megrakott tehergépkocsik robognak. Ezek a moszkvai., Sztálin gépkocsigyár gyártmányai. A Volga-Dcn csatorna és a cimljan. szkájai vizierömü építőinek körében nagy elismerést vívtak ki a moszkvai Ka myin gyár készítményei. A Tíaíi- nyin gyár különféle nagyságú ős teljesítményű föidszi.vattyukat szállít az építkezésekhez, s állandóan határidő előtt teljesíti a megrendeléseket. • A fővárosi dolgozók alkotó kezdeményező ereje olyan, mint a tavaszi áradás. Moszkva minden módon segíti az építőkét és szoros kapeso ato! tart fenn velük. Amikor a cimljan- szkajai vizierömü gépkocsivezetői ar ra kérték a Sztálin autógyár dőlni zóit, hogy tökéletesítsék a 7.1 tsZ egyes alkatrészeit, néhány nap múlva megérkezett az építkezésre a gyár tervező brigádja. A tervezők a helyszí nen meghallgatták a kocsivezetők javaslatait, s ezek alapján módosítói, ták az alkatrészeket. Hosszú oida akaf kitevő jegyzéken lehetne csak felsorolni mindazt, amit a nagy építkezéseiért jj fiirtnmánv 37 prdfisitps S7nlnálat:»h3ii A Szovjetunióban sifámos faiskolát létesífettek, hogy az aszályos sztyeppékra végrehajthassák a sztálini erdő- sííési tervet. A faiskolákban rendkívüli figyelemmel ápolják a fiatal hajtásokat, hogy a facsemeték minden tekintetben megfelelőek legyenek. A képen Kiinma Birjukovát, a Sztálin grádi erdőelemző állomás tudományos munkatársát látjuk, amint egy tölgyfa hajtását vizsgálja. VIKTOR PETROV: A DOLGOZAT Pc-tya Dubrcvhi szorongva Üli oz iskola padjában rs uggoaalmaskodva figyelte Ivan' Szcmjonovicsot, a tanítói, akinek asztalán íiizethalmaz tornyosodon. Mos/ egy hete, hogy megírták az első iskolai dolgozatot, amelynek a tanító ezt a rímet adta: „Elbeszélés mu- íjamról'' — Magatokról, szüléitekről, otthonotokról írjatok. — magyarázta a tanító — hogyan éltei, hogyan vesztek részt az otthoni munkában. Pi tya nehezen látott a dolgozat írásához. Míg körű íötte sercegtek a sebesen sikló tollak, a füzet első lao- ja előtte még mindig üresen fehérlett. A többinek köny nyű írni, de milyen nché7 nekem — gondolta Petya, — hiszen alig tudok magamról valamit, csak umit a nagy mama elmondott. És eszébe jutott az is. hogy valahányszor a nagymama beszélni kezdett a múltról, az emlé- l^kről, mindjárt körmy öntötte el a szemét. Aztán mégis megkezdte a dolgozat írását. Lest, ahogy lcsz — gondolta, s amikor letelte a tollat, érezte, hogy erre aligha kap kettesnél jobb osztályzatot. Ezért ült most olyan szorongva, mert tudta, ezen az órán kerül sor a dolgozatok ismertetésére A tanító már meg is szó alt meleg, baráti hangján: ■JÓL VAN GYEREKEK, elég jó dolgozatot írtatok. > le irthatom tetszett az első munkátok... Sok jó dolgozat van és a jók között is van egy. amely ... de különben mit beszéljek róla, — inkább felolvasom! Levette a tegícisö füzetet, maga elé telte Az ősz. tály e csendesedett és a tanító megkezdte az olvasást: ,.A nagymamával élütik kettesben-" Petya meghallotta az első mondatot és a szive ősz- are szorult, a teje zúgott és a szeme előtt színes szivár. vány karikák táncoltak. Hiszen ez az ö nionda'a, dolgozata első pár szava! A TANÍTÓ OLVASTA TOVÁBB: ,.A nagymamát Darja Romanovnúnak hívják, engem Pjotr Diibravinnak. De lehet, hogy nem is Dubravin és nem is Pjolr vagyok. Ezt n-m tudom, de nem tudja <’ nagymama sem. Es senki az egész kolhozban. 1P42 júliusában ahogy nagymama e mondta —, amikor r fasiszták Voronyezshcz értek és mindenki elhagyta ■ várost, a nagymama is elindult kelet leié. Kél aszszony csatlakozott hozzá, az egyik bőröndöt cipelt és nagy batyut a hátán, a másik egy kis gyermeket, akj a karjaiban aludt Ez a gyermek én. voltam. Rengeteg nép vándorolt az úton s ahogy a nagymama mondta, a lasiszták repülőgépeikről lőttek ránk és bombákat dobtok le... Amikor Novaja Uszmany lalu határába értünk, m-ginl bombázott egy repülőgép. 4 nagymama kezén és fején megsebesült, s amikor magához tért, tehér kórhéizi ágyban íeküdt' En is ott voltam mellette, mindkét lábamon megsebesültem.. Az asszonynak, akinek a karján aludtam, nyomaveszett és nyomtalanul eltűnt társnőié is nl,-i n /,ör<;ndói és a batyut cipelte. Amikor a nagymama felgyógyult, magához vett, e esett fia után Pjotrnak nevezeti es a Dubravin is a nagy- mama .fiának neve. A nagymama, ha kicsit hangos is igen jó asszony- Mindenben segítek neki az otthoni munkában, még padlót is mosok. Jól élünk a nagymamával, mindenki gondoskodik rólunk, a kolhoz is, a falusi szovjet is. Anton Qrigotjevlcs, a párttitkár olyan, mintha rokonunk lenne, gyakran ellátogat hozzánk és a nagymamát mamának nevezi Most valószínű'eg 13 éves vagyok. Iskolába járok, szorgalmasan tanulok, nyáron pedig a kolhoz méhészé- nek segítek a méhek gondozásában. Ha elvégzem az Iskolát beiratkozom az egyetemre, mert szeretnék minél többet tudni. Nagymama azt mondja, ha sokat tanulok talán fel tudom kutatni az apám. Sokszor mondogatja a nagymama azt is. hogy mindennek a háború az oka s azért kell erőseknek lennünk, azért kel' harcolnunk a bókéért, hogy ne legyen többé háború ANYÁMAT IS A HÁBORÚ ÖLTE MEG, a háború miatt maradtam anyátlanul és apátlanul.. Pedig apám tatán él, de hogyan találjuk meg egymást? Ha tudnám, mi az igazi nevem, könnyebben menne, de így — ki tudja, megtoló om.e valaha? Hiszen én Pjolr Dubravin vagyok és lehel, hogy ő egy — lvan Vasziljevei ke rés .. .■* Az osztályban mélv csend volt. Mindenki Pjotrra nézett akinek szeme könnyesen ténylett A tanító las. sun telette a füzetet és halkan ennyit mondott: — Petya, nagyon szép dolgozatot írtál... KÉT TÉRKÉP írta: BORISZ RAJEVSZKIJ Amerikában újból Friss háborún ötölnek. Térképen a vörös tus Uj frontokat jelöl meg. Piros vonal mutatja, Hol mi a lehetőség: Itt bomba gyártható majd Itt harci repülőgép. Egy erdőt szembeötlőn Húztak körül a képen: „Vágjuk ki! Repülőtér Lesz a helyén középen!“ főváros küld a nagy építkezéseknek. Gépkocsik, földszivattyuik, transzformátorok, önműködő cementgyárak, magasfeszültségű villanymotorok, villanyautók,. stb. segítik elő a nagy építkezések munkáját. Több, mint 200 fővárosi üzem, gyár, tudományos kutatóintézet és szervezet segíti a kommunizmus nagy épflke zéseit. Egyedü a Molotov Energeti. kai Főiskolán több, mint 10 tanszé ken foglalkoznak a villamos vízierőművek és gátak építésének kérdéseivel. A Szovjetunió Tudományos Aka démiájának villan ^hegesztési hizottsá. ga új hegesztőgépet szerkesztett, mely jelentős mértékben emeli a munkatér metékenységet és a fémmegtakarftást. S a térkép előtt Sok generális feje főtt. Nálunk is haditérkép Készül, de másmi fajta. A frontokat reményszín Zöld tinta jelzi rajta. Itt is vonal mutatja, Hol, mit fogunk csinálni: Itt fűzfát ültetünk el, Itt tölgyek fognak állni. E térkép haditerve Harc a természet ellen. Egy nép küzd, hogy a sztyeppe Fát és erdőt növeljen, S a térkép fölött Nem egy tudósunk tüzbe jött. Miről van szó, világos: Két térkép — két világkép! Uj háborút csinálunk, Ök is, mi is — de máskép! GÁSPÁR ENDRE fordítása. Növénvterme'iztés metiteriőíies fénnyel * A lenbigrádt ngro fizikai intézi! fény fiziológiai laboratóriumában mesterséges fénnyel eredményesen gyorsítják meg a legkülönbözőbb fajtájú mezőgazdasági növények fejlődését. A hatalmas villtuiylámpák és gáztöltésű fénycsövek olyan óriási mennyiségű fény energiát sugároznak,” hogy a növények termékemysége hata'mas mértékben megnövekedik. A paradicsom például évente hatszor terem, a búza pedig feleannyi idő alatt érik be. A képen B. Moskov professzor, a biológiai tudományok doktora, a laboratórium vezetője M. Gudkova tudományos munkatárssal a mesterséges fénnyel termesztett uborkák fejlődését ellenőrzi. 48 soros vetőgép A Szovjetunió mezőgazdaságának gépesítése egyre fokozódó ütemben folyik. A múlt évben 137.00« traktort (15 lóerősre átszámítva), 53.000 kombájnt, 59.000 tehergépkocsit és 2 millió különféle talajme 'munkáló esz közt kaptak a szovhozoik és kolhozok. Ujtípusu gépek egész sorát állították a mezőgazdasági munkák el végzéséhez szolgálatba. A ktrovgrádi „Vörös Csillag" mezőgazdasági gépgyár újfajta 48 soros vetőgép sorozatos gyártására tért rá. Képünk az ujtípusu 48 soros vetőgépet mutatja be. Új pályaudvarok ... Megérkezik a vonat. A leszálló utasok kíváncsi szemmel nézik az ál iomásépüielet, az első benyomást nyerik a városról. A Szovjetunió legkülönbözőbb részein épülnek új vasútállomások, Har kovban, Szimíeropo jban, Brjanszk. ban, Szmolenszkben, Novgorodban és még sok más városban építenek új állomásépületeket. A nagyszerű, ha talmas épületek még szebbé, még teljesebbé teszik a szovjet városok képéi. A szovjet polgárok néha több na pon keresztül utaznak, hogy elérjék uticé jukat. Előfordulhat, iugy liosz- szabb ideig kel- várakozni.uk az ál szál.ásnál. Ilyenkor a tőké.cles kényelemmel felszerelt várótermek kellemes pihenési lehetőségeket nyujta nak. Messzemenően gondosk gyermekekről és az anyákró- illekek a hálótermekben felál ágyakban alvással tölthetik c a vonat indulásáig. A szoms remben az anv&k pihennél utasokat ezenkívül különféle kai felszereli szobák is várj.' lakat nép'zerű gyermekimesé képek díszítik. Külön hel rendeznek be, ahol az anyák döikádakban megfüirözthetik £ keket. ... Az állomás épülete el* nyörű parkban pihennek a várakozó utasok. A szebbnél-! rágoskertek közepén szüköki bognak. Hosszú fütty hnngz távolból. Jön a vonat.
