Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-02 / 52. szám
«52 ÄLCRCIÜS 2. % KÉPEK A KOMLÓI VÁDÁRISKOLÁBÓL Tizenih'ét lakószoba, raj, tancsapat ígérte meg ünnepélyes kötelezettségvállalással a komlói vájáriskolában: március Sí re megszilárdítja a tanulmányi. és munkafegyelmet, százszázalékra emeli teljesítményét és szocialista megőrzésbe veszi a szoba berendezési tárgyait. A kökönyösi domb legmagasabb pontján épült kétemeletes nagy épületben — az ország legkorszerűbb vájáriskolájában — 200 fiatal tanul. Olyanok kerültek már ki ebből az iskolából, mint Magyar Károly az „Öleg Kosevoj“ ifjúmunkás-brigád élenjáró bányásza. Az első évfolyamot végzettek Jegjobbjniból ketten az otthon nevetői lettek, ketten pedig a műszaki főiskolán tanulnak, hogy mielőbb a vájáriskola tanárai lehessenek. Worváth Imre (2) mér másodéves vájáriskolás, jól tanuló, fegyelmezett fiatalnak ismerik a tanárai, a társai is. Három évvel ezelőtt még a bi. kaíi állami gazdaságban dolgozott s nem gondolt arra, hogy öt elemi is kólája után tovább folytathatja tanulását: a bányászatot tanulhatja meg Ma már a legkedvesebb tantárgya a bányamííveléstan. A legutóbb a pajzsos fejtésről tanultak. Ilyen mée csak a Szovjetunióban van, ott is esak kfisiérletcznek vele, de híre mái eil jutott a komlói vájáriskolába is •Horváth elvtárs boldogan magyaráz sa: Nem kell a rázócsúzdát fei.akasz. tani... __ Egy hete feleltem bányaművé lé stanból — folytatja a későbbiét fo-lyamén. Az oldalpásztáról, a dő- léamenti pásztafejtésTŐl kellett beszélnem. Felhajtanak egy gurítót és először a telep felső részét fejtik le. Amikor ez megvan, gerendákat, majd deszkákat tesznek le s következő sze. 1 I e fi f _ f fi «• .. S ,1 r..r\b 1 A [' vH o Ír lo I. Sándor gyakran büszkélkednek elért eredményeikkel. Egyik nap a munkahelyről kijövet, a fürdőben történt: Barbarics István megszólította Musz- lák Attilát: — Mikor termeltek már egyszer annyit, mint mi? Barbaricsék már értek e1 400, sőt ötszáz százalékos eredményt is s Így méltán lehettek büszkék a munkájukra. A többiek sem akarnak azonban elmaradni mögöttük. A Somogyi brigád 23-án 207 százalékot teljesített, mert Nemes Sándor, Gulyás Imre, G)’cnis Antal és a többiek nem. csak teljesíteni, hanem túl is akarják teljesíteni Rákosi elvtárs születés, napjára tett váHatásaikat. A jól végzett munka után szórakozhatnak, sportolhatnak a vájáriskolások. Az egyik legkedvesebb sport, juk az asztalitenisz. Nemrég foly‘ te az iskolabajnokság, melynek esélyeiről sok-sok viita alalanl ki. Az egyik csoport azt állította, hogy Tigilimana Pál nyeri meg a versenyt, a másik csoport Szerencsi Istvánnak tudását dicsérte. A nagy napon köiheáflták' a pingpong asztalt és közbekiáltásokkal igyekeztek „segíteni“ a mérkőzőknek. Barbarics István ajkáról hangzott el a legtöbbször „húzd már le“ kiáltás. A bajnok Szerencsi István lett, aki azóta már a megyei bajnokságon is részrtvett. A mohácsi tanulóvárosban A tanulóváros ott terpeszkedik szélesen Mohács mellett. Hatalmas, emeletes épületei több, mint ezer ipari tanulónak nyultanak öt-öt hónap ra otthont. Itt tanulnak a jövő kőművesei, bádogosai, ácsai, lakatosai — egyszóval azok, akik házakat, iskolákat, gyárakat és kultúrotthono kát építenek majd do'gozóink számára. rí Bőcs István elvtárs a pécsi sz- /pari tanulóotthön nevelője. 46 fiúval törődik, foglalkozik. „Mintha va. lamermyj a saját gyermekem lenne!'1 — szokta szeretettel mondogatni Bőcs elvtárs, miközben a szép egyen, ruhába öltözött, öntudatos fiatalokat nézegeti. Gondolatban még ezt is hozzáteszi: „Nekem bizony még nem volt ilyen szép ruhám... Oyan rongyos voltam inaskoromban, hogy a térdem valósággal kilógott a nadrágomból!“ De nemcsak a mházkodásnáJ hasonlítja össze a 100. sz. tanulóotthon fiatal nevelője a jelent a múlttal — Gyakran megtörténik ez. Ha a fiúk Sportolnak, Bőcs elvtárs arra gondot, hogy az ő sportja legfeljebb az lehetett ha felszalasztották a paprikamalom negyedik emeletére és visz- szafe'é zsáktól görnyedve futhatott... Mikor a fiúk a tanulásról beszélget, nek, megint csak rádöbben, hogy ő még a négy középiskola elvégzése, hároméves inaskodása után sem tudott annyit, mint ezek a gyerekek.„ Ha az ifjúmunkások fizetésüket ve szik fel, megint csak eszébeötlik az •j néhány pengő, amit havonta markába nyomtak a bogyiszlói paprika malom kulák tulajdonosai. __ Itt látom, milyen tehetett volna az életem! — így szokta kezdeni Bőcs elvtárs mondókáját, mikor inas. életéről beszél. Mert az ő élete bizony nem ilyen volt, miht amilyen a ma ipari tanulóinak élete... 1 Q .1,1 szeptember negyedikén __ 25 éves korában — sz egődött el inasnak a bogyiszlói paprilcama!ómba Bőcs István. A bemutatkozás már rosszul sikerült. A Hatat gyerekkel azonnal 70—80 kilós zsákokat cipeltettek, Tollas Lajos, nem találsz le magadtól, hát lerúg- a malom vezetője vele dajkáltatta a laki gyerekeit, vele dugatia el a negyedik emeleti padlásra a lopott papri- kát. - ■ ' Ne botorkálj annyit, mert ha Ha a gyerek kifáradt a zsákcipe- lésben, Vasa talált számára „pihen. tető munkát*; elküldte kapálni, vagy a disznókat bízta rá. 18 sertés alól trágyái hordani, etetni, itatni az állatokat — ez volt a molnárinas 13 fogla'kozása. — Szeretnék vatamtt tanulni Is- — mondta néha bátortalanul Bőcs István. — Majd ha felszabadulsz! 'Addig azonban meg ne lássalak firkálni meg irkátni, mert egyből agyonütlek! — „biztatta’’ a főmolnár. ___$. * 1 04,7 Végre segéd lett az inas A ^ ^ * ból. Akkorra azonban már kezdett megváltozni az „inasélet“ is. A párt kinyújtotta segítő kezét az ifjúmunkások felé, Bőcs 1st. ván felé. Szakmai továbbképző.tan- folyamon vett részt, 1950 januárjára már főmolhár lett. Egy évre rá pe. dig Budapesten gyönyörködött azoknak a fiataloknak az életében, akik a Rákosi Mátyás ifjúmunkásváros, ban tanultak. Azután Pécsre került. Es most Bőcs István a tanulókkal együtt meszeli, csinosítja a 100. sz. ipart tanulóotthont. Legyen csinos, legyen szép Rákost elvtárs születésnapjára! Hirdesse szavak nélkül a magyar ipari tanulók háláját, szere, tétét Rákosi elvtársunk iránt, aki örökre megszabadította ifjúságunkat attól a sorstól, melyben még Bőcs Istvánnak része volt. A mohácsi tanulóvá. íws új épületeinek tiszta, napfényes szobáiban öröm a tanulás. A fiatalok a legkorszerűbb felszerelések segítségével ké. szülnek fel komoly hivatásukra, a nevelők gondos munkája pedig megkönnyíti tanulásukat. MTH-KULTŰR VERSENY A DISZ Központi Vezetősége és a Munkaerőtartalékok Hivatala még az elmúlt évben megindította a munkaerőtartalékok országos kultúrverse- nyét. A kultúrverseny célja, hogy elő. segítse az ipari tanuló1 hazafias kommunista nevelését, tanulmányi színvonaluk és a termelő munka minőségének emelkedését. A kultúrverseny keretében megismerkednek az ipari tanulók az ötéves terv célkitűzéseivel és a szocia lizmus építésének perspektíváival. Megmutatják ezen kívül az ipari ta. nulók a magyar művészet haladó hagyományait, irodalmunk és zeneműmeg. De bemutatják kidTúrmunkájukon keresztül az ipari tanulók a szovjet nép és a szabadságukért küzdő népek legszebb művészi alkotásait is. A 100. sz. ipari tanulóotthonban készülnek a fiatalok a március 16-i MTH megyei bemutatóra. A fiúk a Korbács című jelenetet próbálják, amely az amerikai „demokráciát1*: a négerlimcselést, a kizsákmányoló osztályok határtalan kegyetlenségét ábrázolja. A jelenetet hosszú próbák sora, komoly előkészítő munka előzi meg, de szívesen végzik a fiatalok ezt a munkát. _ ^ EGY NAP AZ ISKOLÁBAN A múltban az „inasok“ négy-öt évig tanulták szak. májukat, ma pedig két, sőt másfél év alatt lehetünk szakmunkások, Hetenként háromszor járunk iskolába, jó meleg ruhában, amelyeket államunktól kaptunk. Jó szaktanárok nevelnek bennünket és ingyen kapott köny. vekből tanulhatunk, hogy, kiváló szakemberek, sztahá- novisták újítók és élmunkások váljanak belőlünk. Eb. ben a levelemben szeretném leírni a géplakatos osztály egy tanítási napját. Hétfőn reggel háromnegyed nyolckor a csengetés az óra kezdetét jelenti. Társadalmi ismerettan következik. A félévi dolgozatot ínár megírtuk és Korda tanár elvtárs javaslatára átismételjük az elmúlt félév anyagát. A Nagy Októberi Forradalomról van szó és mi érezzük: kötelességünk jól tanulni, hogy jó szakmunka, sok legyünk. A fizika órát Barrois Béla tanár elv társ tartja. Uj anyago‘ tanu'unk. a villamosenergia felhasználását Az „„ , , anyag-és gyártásismeretet Eiter István tanárelvtárs taA‘fSr,zoíí0,,,• határozta el az nitja. Nagy izqalommal vártuk ezen az órán a félévi ^ hét végén az agyonlurjszolt na. vizsgadolgozatok kiosztását. Horváth Ferenc tanulótár- '4» 12 14 óránál tovább dolgoztatott sam, aki félévi dolgozata alapján 3.5 osztályzatra ált — jelentkezett, hogy fele'ni kíván. Jó feleletével né. gyesre javította ki osztályzatát, mert ezt vállalta Rákosi elvtárs születésnapjára. Negyedik óránk magyar. Ezt a tantárgyat iskolánk helyettes igazgatója, Lengvári István elvtárs tanítja.— Dolgozatot írtjink „Mit láttunk az ötéves terv kiállításon“ címmel. Magyar óra után osztályfőnöki következett és Lengvári elvtárs örömmel állapította meg, hogy osztályunk tanulmányi eredménye a negyedévi 2.7jö1 félévre jóval a hárma« főé emelkedett. Sajnos, arról is kellett beszélnünk hogy olyan „tanulók“ is vannak közöttünk, mint Simon Janos, aki jelenleg hat tantárgy, ból bukott meg. Maticsek Magdolna ipari tanuló sem viselkedik különben. így, ilyen körülmények között tanulunk mi. ipari tanulók. Pártunk és államunk szerető gondoskodását úgy akarjuk viszonozni, hogy jól tanulunk, kiváló szakmun- kások teszünk, s komolya^ kivesszük részünket a szó. cializmus építésébái. Szilágyi Tivadar, II. éves növendék, a 100. sz. ipari tauMlóotfhon egyik Ifjú Aralő András levelező, legjobb tanulója, a Korbács című "je_ 100 sz. ipari tanulóiskola. lemet egyik szereplője. BOCS ISTVÁN INASELETE laitnaK naszna va. így Kezuiem e; ne- szélni s mindenki csodálkozva nézett rám. Orovecz elvtárs, a tanárunk azonban megmagyarázta, hogy jól mondtam, csak nem a dölésmenti pásztafejtésről, hanem az álló fejtésről beszéltem. Azóta soha nem tévesztem össze a kettőt... Horváth Imre (2) jó bányász akar lenni s az iskola mellett igyekszik a gyakorlati fogásokat is minnél job. ban elsajátítani. Tóth Ferenc elv- társ a tan vájára segítségére van eb. ben, mert tudja, bogy a Horváth Imrék a -jövő szakmunkásai, szocialista bányászatunk megteremtői lesznek. • X vájáriskola DISZ.szervezete a jő tanulás mellett a jó termelésre is buzdítja a fiatalokat. Rákosi elvtárs GO. születésnapjának tiszteletére lakes verseny alakult ki a vájáriskoláer»Ír Ró rBo ru»e Tc.JvSn ‘t rfxr gyerek. 4 második hét végén meg is jött az alkalom: megszökött! A csendőrök Faddról hozták visz- sz a a „rend“ ellen rugkapáló kis inast. Gyöke József, a főjegyző pedig még rendőrt íelügyclet alá is he’yeztette, „nehogy ismét kedve Iá madjon megszökni annak a rongyosnak/“ De a felszabadulás után sem vál tozott egy darabiq Bőcs István sora. Viszaérkezett a szovjet csapatok elől elmenekült Vass József, a régi főmolnár, a kulákok bizalmasa és most már ő vette „kezelésébe" a fiút. A 70—80 kilós zsákokat most már csak kizárólag az 56 ktiós gyerekkel ci. oeltette és mikor egy alkalommal az összesen egy zsák alatt, így kiabált Majd az egész országból ide, Mohács mellé jönnek az építői szakmá hoz tartozó ipari tanulók. Vannak itt a baranyaiak mellett nyíregyháziak, sátoraljaújhelyiek és ki győzné még felsorolni, hány község és város küldte ide fiataljait. De ha különböző helyekről is érkeznek a fiatalok, ha különböző üzemek küldték is őket Ide, mégis: szép rendben, egyöntetűen vonulnak ébresztő után a reggeli tornához és egyformán jó ét vággyal vetik magukat a kiadós reggelire: kávéra és gyümölcsízre, vagy vajra. Ä tanulási idő napi hót óra. A ta Wiíók egy része délelőtt megy iskolába és délután vesz részt tanköri foglalkozáson, délután sportol és szórakozik, másrészük pedig éppen fordítva, délelőtt végzi egyéni fog lalkozását és délután tanul Akár így, akár úgy tanulnak is a fiúk, mindenképpen bőven jut idejük szórakozásra, sportra. Az igazán nagy nap azonban a vasárnap délután. Ilyenkor sűrű ra. jókban ereszti szélnek a tanulóváros lakóit, ilyenkor büszketekintetü, öntudatos fiatalokkal, Gerő elvtárs fekete egyenruhás hadseregével telik meg Mohács. A tanulók már az üzemben meg. kapják szép egyenruhájukat, mát abba^ érkeznek a tanulóvárosba. Ot hónapig tartózkodnak itt a fiatalok. Dt hónapon át kapják ugyanazt a fizetést, mintha munkahelyükön dolgoznának, öt hónapon át tanulják szakmájuk elméleti alapjait a tanuló, város palotáiban.. De nemcsak tanainak a gyerekek. Hetenként kétszer sorakozót fújnak és moziba Indul, nak, a Pécsi Nemzeti Színház is betartja szerződését, melyet a tanulóvárossal kötött és két-három hetenként lelátogatnak a művészek Mo. hácsra, hogy tanítsák szórakoztassák a fiúkat.
