Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-19 / 66. szám

10.12 MÁRCIUS 18 M H P I, O 3 PA RT ÉS PÁ R TÉPITÉS * é A Széchenyi-akna IV. számú pártszervezete míg bátrabban Íamafzkoíiion a pártcsoportok segítségére A pártveze"5s<Sg újjá választásakor Pozsgeá elvtárs Lett a Széchenyi-akna IV. számú álláp szerveretének tátikára. Pozsgiai. elvtárs nagy kitüntetésnek vette a párttagság bizalmát, ezért ezom igyekezett, hogy minél jobb munkát végezzen. f*oz*g-» elvtárs irányításivaí megérő .ödoll a t áriszerve et Pozsgiai elviére a megválasztása «lőtt ts képezte magát po-itlkáüiag, de azért nski sem volt könnyű a felada te. Ugv határozó öt, hogy elsősorban ae alap szervezet vezetőségét látja el feladatokkal. Az volt a terve, hogy úgy neve je az elvtársakat, hogy rö. vid idő alatt kialakuljon a kollektív saeJiem a közös feladattok megoldá­sában, először a vezetésen beliül Az első közös többnapos munká­juk a nyilváritartásl apóik rendbe» hozása volt. Ezt követték azok a kö­zös megbeszélések, amelyek a munka kezdete vagy a műszak után történ­jek. Ez vo't az első lépés a vezetö- Bég aktivizálása felé. így forrt össze a négyes számú aőapszervezet veze- ♦őségé. Ezek után természetesen köze lebb kírült az alapszervezet ■vezető, sége a párttagsághoz is. Az oktatás kezdetével még jobban »'mélyült a kapcsolat a párttagság és a vezetőség között. Az alapszervezet vezetősége úgy határozott, hogy két. len közülük elvállalják a politikai is kóla vezetését. Varga Lajos e vtárs a középfokú, Varga Ferenc elvtárs pedig az alapfokú politikai iskola vezetését váraiba A vezetőség tagjai így mind jobban és jobban megismerték a párt­tagságot. Pozsgai élvtárs irányításéval erő­södött a pártszervezet. Eleinte voltak ugyan h:ányosságok, de ezeket a pártve®etőség kijavította, s így a két poll ‘lkai iskola mindinkább - megerő­södött. a hallgatóság száma pedig elérte a 16 ot. A vezetőség arra törekedett, hogy átfogja az egész párttagságot Ezt nagyrészt már sikerült is elérniük. Nbm sikerült azonban még elérniök ázik hogy a párttagságon kívü' a pártonkívüli dolgozókkal is többet tudjanak foglalkozni. Mindez termő, szegesen akkor mutatkozott m-eg lieg, élesebben, ha valamely nagv fe'adat­ra való mozgósításra került sor, mint például Rákosi elvtárs születésnapjá­ra való készülődés. Ezért úgy hatá rozott az alapszervezet vezetősége, hogy a legrövidebb időn belül létre hozza a pártosoportokat A pártcsoportou segítségével szerv, zitt a párionk vö'ieke* is Maguk a párttagok is őrülteik en­nek az intézkedésnek. Jól tudták, hogy panaszuk, problémájuk a párt- csoportokon keresztül e‘őbb nyer el­intézést. mivel a párt cső portok egy résziét, képezik ea, a lap szer v esetnék. Az elvtársak tisztában vannak azzal, hogy a pártcsoport összekötőkapcsot jel ent az alia pszervezet vezetősége és a tagság között. Nézzük csak meg, hogyan kezdték e' a pártosé portok kiépítését? A vezetőség megállapította a párt tagság számát és munkahe'yek sza ríni is megvizsgálták: hogyan osztó­dik el a 35 párttag Ezt figyelembe véve arra a következtetésre jutottak, , hogy nyolc pártbizalmira lesz szük- j ség, akik felelősek lesznek a párt- j csoportjukhoz tartozó elvtársak mun­kájáért, neveléséért. Az alapszervezet vezetősége tudatosította a párttagság között, hogv kik azok az élvtársak, akik jó pártmunkások és a termelő munkában is jól megállják a helyü­ket. így a párttagságnak könnyebben ment a pártbizalmiak megválasztása. j Elsőnek Hallmaii Lajos elvtársat vá­lasztották meg, utána Hácz Sándor ; (3) és Krammer István elvtársakat. Az András.aknán pedig Kfkas István és ; Szentes József elvtársakat. Rajtuk ki- ívül még három pártbizalmit fognak választani különböző munkahelye, ken. A pártvezetőségi ülés után pénte­ken tartották meg az első pártcso- portértekezletet. Az értekezleten ki­értékelték az oktatási munka eredmé­nyeit és hiányosságait, megtárgyalták a közeledő nagy nemzeti ünnepünkre való készülődés feltételét. Egyik leg­közelebbi és legfontosabb feladatul tűzték lei. hogy újabb bányászokat vonnak be az oktatásba. Másik fel­adatul a meggyőző és felvilágosító munkát jelöllték ki Harcban a vállalások teljesítéséért A párfbizaíími elvtársak ellőtt te. hát most az a legfontosabb féladait, hogy saját példamutatásukon keresz­tül, — elsősorban a pártcsoporton be. lül tegyenek felajánlást április 4 re, hazánk felszabadulásának ünnepére, hogy így magukkal ragadhassák a pá-rtonkívü! ieket is. Hogy ezt a feladatot végrehajthas­sák, át kell beszélni a pártcsoport tagjaival a fennálló problémákat. A pártcsoport tagjai ezen a megibeszé lésen új javaslatokkal! tudják segíte­ni a termelési! munkát. A pártcsoport áll legközelebb a termelő munkához Éppen ezért feladata a pártcsoport nak, hogy áttekintse a munkát és a heylszímen megoldják a feladatokat A négyes számú alapszervezet ve­zetősége munkájában eddig is ért el eredményeket Most az a feladat, hogy az eddigi eredményes munka, jufcat még jobbá tegyék. Ebben nagy . segítséget adnak majd a pártcsopor- jtok, illetve azok vezetői, a pártbieal mi elvtársak. Az április 4 re indított j munkaverseny akkor esz eredményes, ha az alapszervezet vezetői önálló­ságira nevelik a pártbizalmi elvtársa kát. Állandó ellenőrzésen keresztül segítik őfczt a hibák leküzdésében, hogv ezzel is bátrabban, biztosabban támaszkodhassanak a pár.tosoportok segítségére. Tervük túlleliesítr sével késsülnek n kökönyösi épitkesés dolgozói a felszabadulás ünnepére A kéfcönyösi építkezés dolgozói le! késén készültek Rákosi elvtárs szüle tésnapjára. Minden dolgozó tett mun kafelajánlást. és a vállalások teljesí­tése során olyan eredmények születtek, mint a fürdő-építkezésen, ahol Kerner Henrik DISZ brigádja 281 százalékot ért el. Wineker Konrád kőműves kő falazásban 166 százalékot teljesített. A verseny lendülete március kilenc óta még inkább fokozódott Vannak olyan dolgozók, akik már márcus ki lene után felajánlást tettek április negyedikére. A kekőnyősi építkezésen 71 dofgo7iA tel» felnján'ád áprilist 4 iitzte>c(ére. Cselényi József vasalta, hogy Rákosi eWtárs születésnapjára elért 158 szá­zalékos eredményét a felszabadulás ünnepire to'ábbfokbzza. Brigádja pe d'g megfogad ó, hogy a 31-cs épület első és második szekcióján a főfalak elkészítését az előirt 524 óra helyeit 270 óra alatt fogják elvégezni. Mivel 8z a munka nem fart április negyed: kéig Cselényi elvtársék úiabb fclaján fást is tettek, amelyben vállalják hogy a 31-es épületnél az összes válaszfala- zásokat 178 óra helyett 160 óra alatt befejezik. De nemcsak egy brigád tett ilyen felajánlást. Felajánlást tett pé dául Bogdán János ács brigádja is. Vállalták hogy a 31 es épület második szekcióján a főlópcsőzsa uzást 80 óra helyett 75 óra alatt, a födémzsaluzást ped g 134 óra helyett 130 óra alatt végzik el. Ha ezeket a munkákat be­fejezték, újra tesznek vállalást. A párfgzerrfzct és s»»ks»ervezet jó munkája nagy mért-’kben hozzájárult ahhoz, hogy április 4 tiszteletére ilyen lendü­letes versenyszellem alakult ki a dől gőzök között. Riger Tamás, az ÜB titkára már Rákosi elvtárs születésnap jóra folyó verseny idején is többször elbeszélgetett a dolgozókkal a felszír badulásról és a Szcvjetunió állandó baráti támogatásáról. A verseny szol­gálatába állította a népnevelőmunkát is. Az eredmény nem is maradt el. De elősegítette a műszaki vezetőség tervszerű munkája is a verseny állandó sítisát. A műszakiak ígéretet tettek, biz'ásítják azt, hogy amikor a brigá­dok egy egy munkát befejeznek, már várja őket a következő munkaterület. Á kökönyösi dolgozik azokat a vál­lalásokat, amit tesznek, teljesíteni is fogják. Minden dolgozó tudja azt, hegy most szabad, boldog hazánk harcos építői lehetünk, ezt elsősorban a Szovjetuniónak köszönhetjük. Min den dolgozó ennek a tudatában indul larcba a napi tervek teljesítéséért a szocialista város mielőbb1 felépítéséért. Á godisai tszcs-ben Hammer János szándékosan akadályozta a tavaszi munkák elvégzését Ahhoz; hogy a csoport jó munkál tgdjon végezni, legszükségesebb a jo termelési terv. Tudlak ezt a godisai csoport tagjai is. Éppen ezért olyan tervet készíiettek, amelyik egész, évre pontosan megszabja a feladatokat. Nem ismertette az üzemtervei azonban úgy látszik, mintha egészen megfeledkezlek volna tervről. Ezt mulatja többek között az, b°85’ a cső port a tavaszi munkák végzésében le maradi. Ennek elsősorban a rossz munkaszervezés az oka. pontosabban Hammer János csoportelnök. Hammer János ugyanis önhatal­múlag. a tagság, a brigád és csa­patvezetők megkérdezése nélkül maga felbontotta a iervet s így azt a csoport tagjai, de még maguk a * brigádvezetük sem ismerik. A ?omoff\hársá^yi dolgozók jogos követelése Levelet kapott szerkesztőségünk pénzt más cé’ra költötte el Néhán- tizenkét somcgyhárságyi dolgozó nappal ezelőtt a megyei tanács ki aláírásával. ,.Hegedűs József so mogyhársógyi kömßoesmcAer ír­ják küldötte is ott járt és megál'apr tolta, hogy a tanács által jog'a’anul _ mV iáidéban elvállalta a más célra felhasznált összeg he- magyarivkafai is-kola újjáépítését. Az lyett a minisztériumból kell pénzt építkezésre, — fo- Helyes lenne, ha az illetékesek rn-i lebr, 7 e m, %lá Az építkezést né! előbb utánanéznének, hogy mire 7o"r Vernier Í5vf befejeztük. köllöTék el a magyarlakaid tana 1951 december 15~re azonban a kiutalt összegből Hegedűs József csak 13.000 forintot kapott meg Így a munkások bérét, a mai csen a tizenegyezer forintot — a dolgozók bérét. Mert a magyarluktr fai tanács az ilyen súlyos hiba el­követése után sem törődött a? ügy­napig sem tudta k fizetni.’ Hegedűs József és a többi dob gyei. pedig legkésőbb ianuárban be gozó panasza, már hosszabb ideje nyujtha'ta volna az új pólköftségve húzódik. A járási tanács ezt az ügyet test a megyei tanácshoz. helyismeret a helyszínen kivizsgálta és megálló- lenül és hanyagul kezelték ezt a pitotta hogy a jelzett összeg meg kérdést. Vonják felelősségre a2 ille érkezett Magyarlukafa községbe, tékesek a hiba elkövetőit és járja azonban a magyarlukalai tanács « nak ti ellenük a törvény szigorával. A csoport becsületes dolgozói ezt természetesen nem nézik cl szót anul. Többször figyelmeztették a csoportel­nököt: — Kezdjük már el a talajeiőkészí tést — mondta nem egyszer Bánfalvi Antal, a csoport egyik becsületes dol­gozója. Hammer János Pató Pál módjára csak azt hajtogatja: — „Ráérünk mi arra még'4 és igyekezett huzni az idői. Tavaly is, ahol csak tehette, „ész. revétlcnül‘‘ ártott a csoportnak. Igyekezett mindent egymaga elvégez­ni, így a zárszámadást is úgy kész! tette el, hogy 27.000 forintot „kifelej tett“, amely magával hozta, hogy a csoport „passzívan“ zárt. — Ugye mondtam, hogy megette a csuda a közös munkát. Az lesz a vége, hogy semmink se lesz — mondta akkor. A csoport becsületes tagjainak a véleménye azonban nem egyezett az övével, de ennek ellenére, aki nyíl­tan a szemébe mondta az igazat, azt megfenyegette: „Ti megöltetek nem áU -érik’, de az én hálám mögött él! nak a iárási tanáesná’...“ Igyekezett lejáratni a csoportot a volt nyilasvezető sógorával, Német Károllyal együtt, aki tavaly a járási mezőgazdasági osztályra férkőzött be, ahonnét azonban a dolgozók ideje­korán eltávolították. De a godisai tszcs-tagok előtt le­leplezte magát Hammer János. — Semmi helye az élven csibésznek közöttünk — mondta tíakurecz Má iyás, a csoport egyik becsületes dol­gozója és ez a csoport többi lagjai- nak is a véleménye. Ila maguk a bri cádok fe bonlják a tervet s a szerint dolgoznak, még behozzák ;l tavaszi munkákban való lemaradásukat. És a csoport valóban jó eredményt ér el Használjuk fel a szovjet tapasztalatokat a tavaszi munkákban Mezőgazdaségtmhia komoly fel adat hárul a tervgazdálkodás terén, mert nemcsak az ország éle mezését kell ellátnia, hanem a megtermeien dő ipari növényekkel az egyes ipar­ágak nyersanyagellátását is biztosíta­nia kell. AlCaini gazdaságainkban, gépállomá­sainkon, termelőszövetkezeteinkben a lé! folyamán nagy lendületű, komoly munka folyt, hogy a tavasz elérkező sének idejére gépekkel, vetőmagvak- ka', műtrágyákkal kedöen felkészül­jenek. Mezőgazdaságunkban soha még nem volt meg úgy minden előfeltétel a jó és kifogástalan munka elvégzé­séhez, a jó termés biztosításához, a terv teljesítéséhez, mint ez év tava szárr. Feladatunk, hogy terveink teljes' tése érdekében mind őszi kalászo­saink ápolása és fejtrágyázása lekin. tetőben, mind pedig tavaszi növé­nyeink termelésénél helyes agrótech nikai eljárásokat alkalmazzunk az élenjáró szovjet mezőgazdaság tapasz talajainak felhasználásával. A rosszul teleli, felfagyott, kárt- szenvedett őszi vetéseinket jelentősen feljavíthatjuk nitrogén műtrágya al­kalmazásával. A fejlrágyázást tavasz. szal minél korábban kell elvégeznünk, hogy hatása mielőbb érvényesülhes­sen. Az adagolandó fejtrágya mennyi ségét nem lehet sablonszerűén megái lapítani. Általában fejtrágyaként a fej­lődésben visszamaradt vetésekre 4fr~" 60 kiló Péti.sót adhatunk. Ha ősszel »szuperfoszfáttal mütráeváztunk s - az elővelemény megfelelő, úgy kétszeres mennyiségű nitrogén műtrágyát kel! felhasználnunk, mert az egyoldalúan alkalmazott foszforsav.műtrágya vagy hatástalan lesz vagy sok esetben csők kenti a termést. Csak a két műtrágya együttes hatására tárhatunk kiváló eredményt. Helyes, ha a kiszórandó Péti-sót két részletben adjuk » veté­sekre, azonban a fejtrágyát csak a harmat fe-lszáradása után szórhatjuk ki, mert a nedves levélzetre ráta­padva, erősen perzselő hatású. Amint őszi vet vscính megerő­södtek és fejlődnek, a vetéseket fo gaso'nunk keli. A fogasolásnak idő ben kell történnie, mert az elkésett fogasolás a megkeményedett, cserepes lalajfelszínből nagyobb talajdarabo­kat szaggat feí, felszínre kerülnek a bokrosodási csomók és sok növény elpusztul. A fogasolás porhanyítja a talajt, megóvja azt a kiszáradástói és egyben a sűrű vetésű növényeknél a kapát js helyettesíti. A fogast a sor közök irányában járatjuk s csak a bu­ja vetésekben állíthatjuk be azt a sorok irányára merőlegesen. A másik fontos tennivaló a mező- gazdaságban a jó termelés elérése ér iekében a tavaszi vetéseink alá a teilaj megfelelő előkészítése és a ta vaszi velősek mielőbbi kifogástalan minőségű befejezése. Feladatunk itt, hogy megóvjuk a talaj vízkészletét, jó szerkezetű morzsa-lékos velőágyat készítsünk vetéseinkhez, és biztosít­suk termőföldeink gyommentességét. Legelső teendőnk, mihelyt a ta'aj- ra rá lehet menni, hogy minden őszi mélyszántást azonnal eüsimitózzunk. Abban az esetben, ha a simító nem végezne kellő minőségű munkát, a hi­básan végzett őszi szántás, vagy a ta laj rossz szerkezete miatt, fogast kell haszná nunk: 1—2 napi késedelem :s a talajban lévő vízkészlet igen nagy csökkenését vonja maga után, ezért a talaj feCszikkadása után egy napot se késlekedjünk a simftózássaí, vagy fogasolással. Semmiféle mag nem vethető e! a felgyomosodott földbe. Még az egé­szen korai vetésű növények előtt is kultivátoroznunk kell, ha a talaj gyo- mos, azonban a kullivátor nem me­het mélyebben a talajba, mint ami­lyen mélyre a magot vetjük. A Szovjetunió taoasz alalai és a hazai kísérletek eredményei szerint lényeges terméstöbbleiet lehet e érni a sűrű vetésű növények keresztben- hosszáhan végzett vetésével. Egyen'ete- sehb fejlődés és érés lesz az eredmé­nye. A hossz keresztirányú vetésnél az előírt vetőmag normát 15 száza­lékkal emelni kell. A vetésnek átló* irányban kell történnie, hogy a nö- vénj'sorok ne négyzeteket, hanem rom buszokat alkossanak. A tág sorközü növények vetéséi úgy kell elvégeznünk, hogy minél jobban biztosíthassuk a gépi kapálás 'lehető­ségét, ezzel terméseinket növelni, az önköltséget pedig csökkenteni fogjuk. A sorközök gépbe! vagy fogattal való megműveihetősége a Vfefés helyes ke resztülvitelén múlik, ezért a vetésnél a csatlakozó sorok pontosságát feltét­lenül figyelnünk kell. Mind őszi ka áSzosaink ápolását, mind a tavaszi előkészítő és vetési mungákat a leggondosabban kell elvé­geznünk, mert ezzel átlapozzuk meg 1952. évi jó termésünket. A mezőgaz­daság minden dolgozójának éreznie kell a felelősséget azért a munkáért, amit végez, mert a jó munka fogja eldönteni, hogy teljesítjük-e azt a nagy feladatot, amit népgazdaságunk a mezőgazdaságtól elvár. Dr. Krénusz Ferenc főagronónius. Teremtsenek rendet az újítások körül a Húsipari Vállalatnál A PÉCSI HÚSIPARI VALLALAT NAL nem foglalkoznak megfelelően az újításokkal, — jelentette szerkesztő Bégünknek a könnyű:pari minisztérium újítási megbízottja. Lapunk munkatár­sa meglátogatta a Húsipari Vállalatot és a következőket tapasztalta: Bányai Béla elvtárs azt mondja: Már elég régóta fogla koznak nálunk az újí fásokkal igaz nem úgy megy, ahogy kellene: főleg azért, mert a vállalat- vezetőséget elég gyakran változtatták. At üzemet is négyszer szervezték át Az újításnak nem volt végleges gaz­dája. Az úji'ások viszont nem egy esel ben éppen a könnyűipari minisztérium­ban akadtak el, mert a beküldött újí túsekat elfelejtették a jóváhagyással együtt visszaküldeni. így például 1951 augusztus 7-én a Húsipari Vállalat a lófejbőrfejléssel kapcsolatos újítást a könnyűipari minisztériumba küldte. A minisztérium kiadta a Budapesti Ló vágóhídnak az újítást kipróbálás vé gett. Az továbbította a Budapesti Bőr­gyárnak, de mindeddig az ügy elinté zést nem nyert. Az újítás jó, fezt bizo­ny it ja, hogy a Pécsi Bőrgyárban már ió ideje alkalmazzák. NÉHÁNY HÓNAPPAL EZELóTT Bányai elvtársat jették meg újítási felelősnek. Mikor a munkál kezdte kissé megismerni, a megyei tanács el­vitte egy hónapra kisegíteni. Ezalatt az egy hónap alatt kellett volna az újítást alkalmazó üzemekkel a levele­zést elintézni, hogy a 60 százalék -ju­talmat az újító megkaphassa. Most az újítási felelős Mizera László elvtárs. Mizera elvtárs naplóban rend­szeresen vezeti azok nevét, akik újítá- sa’kat benyujtoiláti és megjelöli azo kát az újításokat, amely már elintér zést nyertek. SZAMOS MÁS ÚJÍTÁST IS BE NYÚJTOTTAK MAR a vállalat dolgo­zói. A legtöbbet az üzemben alkalmaz­zák is. Hogy a dolgozók nem kapták meg érte a jutalmat, ebben kétségtelen felelősek az újítási megb:zottak is ha a felelősségüket részben csökkentik is a fenti tények. A dolgozók jogosan követelik, hogy teremtsenek rendet az újítások körül és az újítási felelősök lépjenek fel határozottabban a dolgo­zók érdekében! Növeljük a tejhozamoí a tehenészeiben! Ahhoz, hogy a tejhozamot megfele­lően növeljük, a helyes takarmánya záson, valamint a fejesek szamának növelésén és a helyes fejési modszére ken kívül igen fontos az islállórend ponies betartása. Az istát lórendhez tartozik, hogy az egyes munkákat min dig ugyanazon időpontban végezzük el De hozzátartozik az etetések és itatá­sok idejének betartása és a fejesek ide­jének pontos beállítása is. Gondoskodni kell arról, hogy a napfény mindig bejuthasson a léve gő friss legyen, a tehenek kényelmes elhelyezést kapjanak. Ha az istálló nedves, piszkos, a teheneket nem etet jük kellő időben, durván, egyszóval rosszul bánunk velük, nem vá-hatunk bőséges tejhozamot. Erről győződött meg a mágocsi Rákosi tsz tehenésze is. S mióta csc.tlakozott az ..Állandó­an növeljük a tejhozamot a tehenészet berí'-mozgcdomhot, azóta több. mint három literrel növekedett a fejési át­lag. A szovjet tapasztalatok szerint a najst háromszori fejes bevezetésével az ete- tést is háromszor kell végezni A ta­karmány etetésénél azt a módszert vezessük be, hogy az abrak féleket na­gyobb tömegben reggel és délben, a hullasz takarmányok nagyrészét ued’g este adjuk. Az etetést mindig ponto­san és ugyanabban az időben véger ziik. Reggel tehát az istálló eendbeho zásával egyidejűleg már megkezdhetjük a takarmányozást és mire a tehenek végeztek az evéssel, mi is befejezzük az istáUó rendbehozását ás a feles­kor már nyugalom, rend van az istál­lóban, semmi sem zavarja az állato­kat. Ezzel a módszerrel a károtymafari állami gazdaság fejőgulyásai 11 liter I ről 16 literre emelték a napi fejési át­lagukat

Next

/
Oldalképek
Tartalom