Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-15 / 63. szám

1853 MÁRCIUS 15

v n p i, O

PÁR T ÉS PÁRT ÉPÍT fs

A bőrgyári k javulást hoz a

A Sopiana Gépgyár pártszervezeté- I bei) két politikai iskola működik. Egy I alap- és egy középfokú. Papíron na gyón helyesen meg vannak szervezve, a valóságban azonban még nagyon sok a tennivaló, hogy az iskolákon rendes .mederben történhessen az elv társak politikai oktatása. Mindkét iskolán nagy a lemorzsolódás. A kö zépfokun például 18 ha.lgató'iak ke! lett vo'na megjelennie a 'legutóbbi foglalkozáson, de csak kilencen vet tek részt.

A nagy lemorzsolódási „elősegítette“ az, hogy minden hónapban mis és más propagandista kerüli az Iskolavezetés élére.

így sem a propagandisták, sem ped:< a hallgatók -nem tudtak összeszokn' nem tudott kialakulni egy egészséges kollektíva. Ehhez hozzájárult tér. mészet.esen az is, hogy az így ,.ideig lenesen“* beállított propagandisták a legtöbb esetben nem elég a laposan, csak fe-üieiesen készüllek az előadás megtartására, ami unalmassá tette az iskolán" eltöltött órákat. így az isko IákoD mindig kevesebb és kevesebb hallgató jelent meg.

Ezek a hírek eljutottak a Pécsi Bőr gyár politikai iskola hallgatóhoz is ahö' már ezeken az oktatási gyermekbetegségeken túlvannak.

Háiü» már nem a lemnrrsolódás elleni harc a főprnbiéma.

Ott, ha valaki el is marad az oktatás, .ró!, az is csak igazoltan teszi. A bőrgyár! es'i iskolákon a legfőbb fel adal már az oktatás színvonalának emelése, az elméleti kérdések helyes ös&zekapcso ása a gyakorlati é'etlel.

% a marx-lenini tarifások hasznosítása a termelékenység állandó növelésé ben. E téren is már szép eredményt értek el.

Zenié Károly például, amióta rendszeresen résztvesz a pártok - tatásban, tervéi állandóan 150—

160 százalékra tclíesíti. Nvu'i t György elv társ az alaafokú Iskola hall'atóia 180 százalékos telje.-itr- sílméonyel mulathat példát.

■A „Béke“ nevet vise'ő esti iskolában az oktatási év megkezdése óta há ro-m é'ytárs nyerte el a büszke szta kánovirta címei. Es ígv 'ehetne sorol ni íovább. mert a politikai esti iskolák hallgatóinak a leglöbbje nem

ommuníslák elvtársi segítsége Sopiana gépgyári pártektatasba

hogy teljesíti, hanem messze túl is szárnyalja tervét, amióta közelebb kerültek a marxi lenini tanításokhoz.

Hogy i yen szép eredményeket ér tek e a bőrgyári elvlársak — amely dicsérelreméltó egész Pécs város területén — hiba volna azt gondolni, hogy ezek az eredmények ’alán maguktól születtek. A rendszeres párt. oktass, a lemorzsolódás megszün tetése kemény harcok tüzébon való su t meg. Ebben a harcban nagyon sok hasznos és értékes tapasztalatra tettek szert a börgyáriak. Ezért el határozták, hogy meglátogatják a So. piana Gépgyár politikai iskoláit és olt helyszínen nyújtanak elvtársi se. gítséget számukra, hogy azok is mi nél rövidebb idő alatt ki tudják ja vttani a pártoklatásban mutatkozó hiányosságokat.

Négy óra van. Az esti iskola elő adója. Nagy Albert e vlárs megkezdi az előadását, a Sopiana bérelszámoló helyiségében. A sorok közt ett fii. nek a börgyári elvlársak is, akik szín tén feszült Figyelemmel haClgatják végig az e-öadást. Az előadás után megkezdődik a vita az előadott tan tárgyból. A hozzászólások nehezen indulnak. Ugv tűnik fel, mintha az elvtársak kissé bátorla'anok 'lenné nek. mivel olyan elvtársak is ott ülnek közöltük ak:ket eddig meg nem áHak a padsorokban. De nem ezért indulit meg nehezpn és vontatottan a hozzászólás, — mini ahogy erre a börgvári Nagy Jenő. harmadik hozzá, szó’óként rávilágított. —

„Nagyon rövid volt az előadás és í?y csak nagyvonalakban, a gyakorlati életből keveset merítve egyszóval szárazon hangzóit cl az előadás.“

Ezzel a helyes és építő bírálattal kéz dődölt meg az első elvtársi segítség amely az e'öadó Nagy A'bert elvlár* felé szólít. Natrv e'vlárs kissé mes'e pődse, de őrömmé’ fogadta a bírála tol. annál is inkább, mert eddig sem a hallgatók, sem pedig az ellenőrzés, részéről erre a hiányosságra mis nem hívták fel a ftove'mét. Nagv e'v- társ nemcsak megbírálta az előadást, hanem nyomban meg js magyarázta:

0 nrnnacanriistánat nemcsak feiSuCí! hrosGurára kell támaszkodnia

az előadás előkészítésénél, hanem alaposan tanulmányoznia kell a hozzá tartozó irodalmat és nem utolsó sorban a párísajtóban megje.enő, az anyaghoz tartozó cikkeket is.

De ebben még nem merült ki az elvtársi segítségadás. A politikai isko la befejezése ulán a bőrgyári elvtár sak még hosszan elbeszélgettek az elvtársakkal.

Átadták nekik azokat a tapasztalatokat, módszereket, melyek se. gítségével és helyes alkalmazásával elkerült elérniük azt, hogy náluk a politikai iskolák mindinkább betöltik feladatukat.

A lemorzsolódást úgy akadályozták meg, hogy az oktatásban rendszeresen részlvevő elvlársak viilamröpcé- dulákra írták azoknak az elvlársak. nak a neveit, akik egyszerűen elma radoztak az isko áról, vagy már löbb szőr nem jelentek meg. Ezek a cédulák azután kézről-kézre jártak az üzemrészekben, egyszóval tudiara adták az összes elvlársaknak, kik azok akik még nem tanulták meg a párl tagsági könyvükből azt, hogy minden párttagnak egyik legfontosabb köte '.essége... „szakadatlanul fejlessze politikai tudását és emelje műve'tségi színvonalát, igyekezzék elsajálítani a marxizmus-leninizmus tonnásait.“ A villám röplapot egyéni beszélgetés, a személyes meggyőzés fegyverének használata követte, ami a legtöbb eset ben eredménnyel járt.

A politikai iskolában minden ni. kálómkor sajtó kiértékelést tartanak, amelyet felváltva mindig másik hallgató irányít.

Ezzel elősegítik a beszédkészség és a hozzászólások színvonalának fejlesztését. A haikgatók ellenőrzik egymás jegyzeteit és segítenek szoknak, akik. nél nehezebben megy.

Amilyen szívesen* jöttek a bőrgyári elvlársak, olyan örömmel fogadták ta nácsaikait, útmutatásaikat a Sopiana Gépgyár politikai iskolájának hallga tói. Arcukról szinte le lehetett olvasni azt a lelkesedést, azt az új erőt. amely biztosítékot nyújt ahhoz, hogy a bőrgyári elvlársaktój kapóit tapasz, találok, módszerek segítségével a So piana Gépgyár pártszervezetében is ugyan olyaiii jól haladjon a pártokta tás. mint a Bőrgyárban,

Lete'eink nyomában:

Á kákicsi tszcs tagsága leleplezte a csoportba befurakodott ellenséget

Szovjet gépek és módszerek segítségével emelkedik a termelés a Beremendi Cement gyárban

Idénymunkában dolaoztak a felszabadulás előtt a Beremendi Cement, rvárban Március-ánritisló’ októberig ment a munka, utána pedig szélnek Vesztették a dolgozók zömét. Akad’ak persze ..szerencsésebbek ‘ is. mint íténes István aki a körkemencénél mészkihordó volt. Talicskarn rakta a >tk~80 fokos'forró meszel és azt elto’td a van ónba. Sokan nem bírták ezt, le Dénes birto*‘ meri bírnia kellett, hogy eltarthassa öt gyermekét Műn- *a közben patakzott róla a verlek, erre rárakódott a mészpor és kimarta bőrét, a kezén pedig a nyershúsig hatolt és örökké sebesek voltak u- iái Kértek uavan a ..kegye mes Kosztolányi vezérigazgató urtói ami kor néha leiöt, Pestről - lábbelit ruhát, bortenyérvédot és bért. de az Ígéreteken kívül semmi mást nem kaptak. A véribe nem is rgen jutót, akkör még eszükbe, hisz « mar szoba se kerülhetett.

megtakarítás szinte felmérhetetlen. Hatalmas jelentőségű robbantóanyag megtakarítás ez és uavan.akkor nem kei; a baggernak ide-oda járkálnia, hanem egv helyről rakódhat Azé ő't móo 30 rakodóember kellett, ma már csak 15 kell. tizenöt könnyebb műn kát kapott Később még kevesebb kell, mert egy úi, nagyteljesítményű szovjet baggert kapnak.

A másik nagyobb szovjet segítség a szállítószalag. Azelőtt a kőbányai kötözőtől csilefe*vontatóval szállítót ták fel a nagyjából egven'etpcrn megtört kftvet rendeVe*ési helyére Ma szállí’dsza'ag juttatja fel a kavicstároló tartá vba. ahonnan poy nő könnyűszernél felemel egy billenő ajtót s a kiömlő kő rr»eo*ftlti a c=il!ét és mehet fel a köté’nálván a cement, gvárha A megtokari’ás röviden: 12 emb°r nehéz munkája. olcsóbb a szá lí’ószalag járatása, mint a esi’,le fe'vontató motoré és ugyanakkor csökkenti a csilléhiányt

A harmadik legnagyobb szoviet se- gitséq a lénkalapács amit a Szoviet. unió küMö’t. a felrobbantott nagyobb „kődarabokat“ darabolják fel vele.

De vége ;ett ennek az úri világnak. & gyár nem (sokkal a felszabadulás után a nép tu'ajdonába került. A szezonmunka is megszűnt. Nem a haszon parancsolta már a cement keletjét hanem azok n házak, ame’yek re'szükség volt és minél előbb tol k eí'eft én feni Megindult a téli énít közős. megkezdődött a téli reman* gváriás is. Dénes István egy ideig méo .mészkihordó volt, azután művezető lett. Add'g. míg mészkihordó vo’t — 1 í>50 márciusáig — bakanc-o:, ruhát bnrten vérvédőt és védöételt kanott. Ezenkívül még sós és vas. kekszet, feketekávét, több fizetést, e-tb-t.

Pe varion mit kanott a gy-V? Ha elmegyünk ma a ovár kőbányájába, a - • munka többségét gépesítve át juk: Pedig nem mindig volt ez lov. A’é.Iőtt a kőbányamunka a 'egnebe *ebb és „leobarbárabb“ munkák közé tartozott. Bünte'ésnek vették a toldozok. ha oda boly érték őket. Mont ne dfg'nemsokára „megszállják“ a nők: ilvvn könnyű munkává vált. lietve válik hamarosan.

Kezdődött ez a, Úifaita szovjet űrv. nevetori k’ériusz rohban‘ásl m íriszét re!, 1950 őszén próbálták ki e őször Beremónden. A lényege az, honv 40 métores Ivukat fúrnak a hegybe a régi 5—6 méteres helyett és ezt töltik meg dinamlttal.

Már a tiípér'etrobhnntás is rt»l»von »«! sikerült

Fél. sőt háromnegyed évre való anyagot tudnak maguknak egyszerre kirobban'anj a régive szemben, amikor minden héten úira kellett rnb. bontani. Az ilyen módszerrel éléit

ElíWttr idegenkedtek étin! R do'pnzók.

különösen még az öntudatlanabbak Ugyanis ha nem nvomtok to oda a szik'ához. és a kalapács lényegében üresen iárt, igen nagv zajt e«»nntt. Aru'kodó kalapács ez — t.réfálkoz tak. de azóta nagyon nieg«zPr«>öók Sokkal könnyebben és gyorsabban dolgozhatnak vele és többet is keres hetnek.

Pe nemcsak a gyár kőbányáját so

gíti a Szovjetunió. Nemrég vezették be a gyárba a diszpécser rendszert — központi irányítási — szovjet tapasztalatok alapián. A d'szoécserek egvik föfeladata a megelőző karbantartás. Kartonokat fektetnek fe; minden gép. ró', minden gépalkatrészről, megállapítják élettartamát a szükséges iaví- ‘ások ideiét Tervszerűen beütemezik a javításokat, ezzel megelőzik a bah. a hónapok1? tartó gépjavításokat. Ha opdig géphiba akad. azonnal javítót küldenek oda Felmérhetetlen ez a segítség is. ívsz a hosszú céoáüások pgés.7 üzemrészek, az egész avár me- ne'é’-'' kihalnak. Itt pedig éppen ezek megelőzéséről van szó.

Es így sorozatnánk tovább a töb bi szovjet segítséget, munkntopasrta latot és munkamódszert, amelyeknek döntő részük van abban, hogy a gvár torom ésp a to'szabadu'ás etoi'ihez viszonyítva 260 százatokkal emelkedett A gvár doloo-toi tisztában is vannak a Szovjetuniótól kapott segítség leien tőségével. Bizonyftflftk ezt a mun.

elért eredmények és a7 énri lis 4-re ‘ett i’riabb felajánlások. Március első dekád jában

a «vár l09*6 87»znlibra lel'PP'ieMé tervét.

Több, mint ö'venen tettek már ed 1 dig a gyár dolgozói közül fé'ajárüást, mint például Bal-atínácz Marian dél szláv dolgozó aki 110 százalékra növelj teljesítményét.

Pe ott van idősebb Molnár. János is, aki Rákosi elvtórs szü!e‘ésnapjára tett vá látását teljesítve felajánlotta, hogy négy új fiatal szakmunkásból nevel szakmáját jól ismerő magas- képzettségű- szakembert. Vagy Berta, an Mihály üzemlakatos, aki a, üzem anvaqot fogja tovább csökkon'eni jó előkészítő és megelózp munkával.

— Ez! azért teszem, mert most dolgozhatom — mondja és nem parancsolgatnak nékem olyan Kiig József-féie kulákok, mint régen,

Magyar László

Kákics község dolgozó parasztjai a hosszú téli estéken gyakran beszól gettek arról, hogyan fugnak hozzá a föld idei megműveléséhez. Szóbake riiU áz is, nem-e lenne jobb, ha kö zősen végeznék a munkát. Megnéz lék a környék csoportjainak ertdmé nyét, összehasonlították a saját jukka, és... az eredmény az lett, hogy 15 dolgozó paraszt elhatározta: követik a szomszéd község, Körcsönye cső porttagjainak példáját: közösen művelik meg a földjeiket.

A hir gyorsan elterjedt a Jatuhun.

Varga Kálmán váltig hajtogatta:

— Aki belép a csoportba, annak nem lesz többet semmilyen személyes tulajdona, elvesz a vagyonuk és a föld is.

Ilyen és ehhez hasonló rémhíreket terjesztett Keresztes Kálmán és a töb bi kulák is. Mikor azután látták, hogy mégis megalakul a csoport, kö penyt fordítottak. Varga Kálmán gyorsan behizelegte magát volt cselédjénél, Máza Istvánnál. Felhozta, hogy őneki milyen sokat köszönhet Máza István. Persze arról «.felejtett beszélni, hogy annakidején fizetés nélkül dolgoztatták és ezt igyekezett elfe edtetni volt cseléd jé vei. Ezl úgy érle el, hogy az illőbb! napokban egvre, gyakoribban hívta meg néhány pohár , borra, vagv egv egy vacsorára. Azelőtt egy pohárnyit . sem adott volna, most „nem saj- { ná ta“ és esténként borozgatás köz ben előhozakodott a tszcs alakulásá vaj is ...

— Én is belépnék közétek, meglátjátok, milyen segítséget nvujlanék. Be viszem az összes fö'dem '40 hold)

Rábeszélte Maza Istvánt, hogy ja vasoija öt az alakuló gyűlésen a csoport tagjai közé felvételre. De nein feledkezett meg társáról. Ke reszt ex Kálmán kulákról sem.

öt is „népszerűsítene** a do'gozók között, miilyen „jó ember“ s arról iga- zán nemtehet, hogy harminc hold föld je voll, söl arról sem, hogy a 50 holdat nem ő művelte meg.

— No meg jó dolga volt nálunk a cselédeknek, ezt te is tudod — mondta Keresztes Kálmán ku'ák Maza Islván-nak, aki csak bólintott, hiszen valóban ismerte, milyen voll a cse 'édek élete. Bánta már, hogy Így ala kuli a helyzet és szeretett volna sza badulni Varga ku'áktól, de az min dig eszébe juttatta, hogy mit ígéri: — javasolni fogja a csoportba. A knlá- kok terve megvalósult, mert az ala ku!ó gyűlésen valóban sikerüli befér kőznie a csoportba Vargának és Keresztesnek is.

Eleinte a felvételűk cCon .szavazott a tagság, de ekkor felszólalt Maza István és elmondta a knlákoktól átvett „meggyőző érveket.“

— Ki tehet arróC, hogy sok fö’áje veit az apjának és az jól jövede me zetl. így tudla megvenni a két cséplőgépet is, amivel a falunak segített...

A cnoaorttagok csuk magukban sugdoláxtuk

megette a csuda az ő segítségét. Nekünk miért nem volt sok földünk? Maza és mi műveltük a földjüket és ők vágták zsebre a hasznot. De ban. gosan nem tett ellenvetést senki. Jól számított a ravasz kulák, mért megtette hatását, hogy a voll cselédje állt ki mellette.

így alakult meg a csoport február 9 én este 16 családdal, 210 hold földdé*. A csoport becsületes dolgozói nem ü tek tétlenül, hanem megkezd, ték a közös munkát. Kihordlák a trágyát a földekre és mindent elkészítettek, példát mutatva az egyénileg dolgozóknak a tavaszi munkák végzé- sere. De a csoport létszáma csak öt családdal gyarapodott. A dolgozó pa. rasztok annak ellenére, hogy látták az eredményeket, mégsem léplek bi * csoportba.

— Eleget voltnnk már b kulákok

cselédjei. Én mecnionidcm kereken, amíg olyanok vannak bent, mint a Varga, meg a Keresztes, nem lépek be.

Hiszen ezek úgyis felbomlasztják előbb-uíóbb a csoportot. Hiszen nem azért léptek be, hogy dolgozzanak — mondta Győri István dolgozó paraszt és ez volt a többiek véleménye i*. Helyes volt Győri e.'vtárs megállapítása. A kulákok hamarosan megkezdték romboló munkájukat a csoportban. A legutóbbi gyűlésen azt a javas- latot tette Varga Kálmán, hogy:

• Ne küldjünk tanfolyamra könyvelőt. minek az, tanfolyam nélküli i* e'végzi más. — És a csoporttagok ál. lal jelölt becsületes dolgozó paraszt- asszony helycll kuláktársát iavaso’ta. Ezzel is szere’fék volna kezükbe ven. ni a vezetést. Tervük azonban nem si, került.

A dolgozó parasztok «tyre töb. ben rájöttek arra, bogy a kulá- koknak semmi helyük nincs a csoportban.

Erről szól a szerkesztőségünknek kül. dött levelük is.

„Varga Kálmán kulák bekerült a tsxcs-be,

pedig 40 hold földje, két nagy háza, két cvép'.ögarnitúrája, gáterfűrésze é* sok más egyebe van, amit kizsákmá. nvolással szerzett. De hasonló hozzá Keresztes Kálmán is, aki állandóan cselédeket tartott. Ezek azt akarják, hogy felbomoljon a csoport. Igyekeznek nézeteltéréseket csinálni a csoport.tagok között. Nekünk nem szalad engednünk ezt, hiszen itt is a mi biztos jövőnk építését szeretnék megakadályoz™. Ébredjetek fel elvlársak. Te is Maza István és tegyük ki sorainkból a kizsákmányolókat. És szűr. jük ie a tanulságot, hogy nincs jó kulák. a kizsákmányoló mind egyforma — írták a szerkesztőségünkbe küldött levélben.

A levél nyomán azóta már va'ó. ban bebizonyosodott, hogy ellenség vun a tenneiöcsoportban. A levélből mégis hiányzik vaCami.

Hiányzik a harcos bírálat a községi pártszervezet felé, I.ovász József páittltkár elvtárs frlé.

Lovász elvtársnak 13 tudomása van arról, hogy kulákok garázdálkodnak a csoportban. Mégsem adott ezideig komoly segítséget a csoport tagsá eának. az ellenség elleni kérlelhetetlen harchoz. A csoport tagjai megelőzték őt a harcosságban. A levélhez hozzátennénk azt, hogy ébredjen fel Lovász elvtárs is és álljon az ellenség ellen folyó harc élére, meggyorsítva ezzel is az ellenség minél előbbi kiseprését a termelőcsoportból.

Beszéltem Rákosi elvtárssal

Mátokovics Tamásné délszláv dolgozó parasztasszony levelet Irt szerkesztőségünknek Levelében Rákosi elvtárssal való találkozásáról ír. Hatalmas. szép élmény lehetett Mátoko. vies e’viársnó számára látni és beszélni Rákosi elvtárssal. Megszorítani a kezét és elmondani neki, hogy doL goznak a baranvamegyei délszláv dolgozó parasztok, jó munkájukkal mint segítik elő hazánkban a szocializmus gyors felépítését.

..Nagyon nagv napom volt március kilencedikén. — írja — Rákosi elv- térs születésvaoját ünnepeltük

A fasiszta Horlhy-rendszerben nagyon szeqénvek voltunk, uzsorások rabszolgáin Ma megbecsülnek mint dolgozó parasztasszonvt és a tszcs tagiát. Nagy kitüntetésben részesültem legutóbb. A pécsi járás délszláv dolgozó parasztsóaál én képviselten, abban a délsz'áv küldöttséaben, mely' Baranyából utazott fej Rákosi elv. társhoz hoav személyesen köszönt- hessék S7.ületésnanián és átadhassák számára art az albumot, amelyben Ő00 délszláv dolgozó levele és aláíró sa vo’t.

Rákosi elvtárs. mint Igazí édesapánk, úgy tagadott minké/, délszláv

I dolgozókat. Boldog érzés és nagy • öröm volt. amikor megtudtuk hogy, személyesen is beszélhetünk vele. A beszélgetés rövid ideig tartott, de Rákosi elvlárs sok mindenre felhívta 0 figyelmünket. Észrevettük, hogy nagyon szeret, a délsz’áv dolgozókat, hiszen velük együtt nevelkedett Bácskában. Rátért a vetésre is, de különösen azt hangsúlyozta hogy nagyon fontos a másodvetés, és kilize. tődö a 100 napos kukorica termelése, mert ezzel emelni tudjuk a serlésállománvt.

Rákosi elvtárs figyelmeztetett ben. nünket. hogy íovekezzünk kijavítani a termelőszövetkezetekben lévő hi béka, és éberen őrködjünk, mert az e’lenség nem alszik.

Néhány évvel ezelőtt még álmodni sem mertem, hogy megláthatom gyönyörű fővárosunkat és talólkozhatom szeretett Rákos,’ elvtársinkkal s kiállításon ovöívgArködhetem azokban r. szép aiánd^ kivin, amelyekkel c hálás dolgozók ’iákosi elvlársat et halmozták.

MATOKOVICS TAMASNE délszláv dolgozó paraszt- asszony, Magyarsarlós.