Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-13 / 61. szám
Í9S2 MÁRCIUS 13 W 0 © T. ó a Kedden este a komlói dolgozóknak mutatta be művészetét az Uráli Állami Orosz Népi Együttes Egy éve annak, hogy a Pécsi Nemzeti Színházban egy férfi lépett a közönség elé és bejelentette: — A Szovjetunió Állami Népi Táncegyüttese, a Mojszejev együttes meg kezdi műsorát! Most, a magyar-szovjet barátság hónapjának derekán ismét egy szov jet művészegyüttes látogatott el Pécs városába, a kultúra, a művészet ünnepévé avatva külön is a barátság ünnepét. Azonban amíg a Mojszejev együttes,, minit a Szovjetunió Állami . Népi Együttese, az egész Szovjetunió 6ak, a különfé e szovjet tájaknak és ^ népeknek a táncaiból nyújtott izelí- ; tőt addig az urajiak csakis s-zűkebb hazájuk, az Ural-vidék táncait,- dalait, a szverdűovszűd terület gazdag, évszázados kultúráját, a népi művé szét ezerszínű, pompás gyöngyeit hozták magúikkal. Olyan művészetet mutattak be nekünk, mely nemcsak az Ural vidékén sarjadt, de ál andóan növekszik, terebélyesedik, virágzik és újra és újra újabb hajtásokat fakaszt. A fiatal művészegyüttes, melv a .Nagy Honvédő Háború idején ala pfcult, máris igen gazdag repertoárral lépett színre. Fáradhatatlan, szerető kutatómuniájuik eredménye az., hogy ■ évszázados népdalokat, már-már fele- i tlésbe merü'p táncokat adtak vissza saját feído giozásukbain újra az életnek. A széphez, a művészethez, a bol. . dog úf étethe, való ragaszkodásukat tpedig új dalaik, új táncaik mutatják. .Olyan népdalokat énnkel az együt. tes, melyeknek szövegét bányásznő, ’ senéjét pedig kol-hozparaszt írta. Es ezeket a dalokat nem hivatásos művészek, hanem ugyancsak bányászok, kolhozparasziok, vasmunkások — áralj dplgozók, a kincses hegyek az ősi ura i népmesék, hatalmas művészi és történelmi örökség hirtokosai ~~ éneklik. í. így harcolnak az urallak a termé- >sze; átalakításán túl, a több szén, vas, acél, drágakő terme lésének fokozásán túl új gépek, új szerszámok gyárié *án túl — dalaikkal,' táncaikkal is a hókéért! Mert dateik, rre.yek a szép, boldog és egyre szebbé és boldogab bj váló szovjet életről szólnak ennek a szép és boldog életnek a megvédéséire is lelkesítenek. -Dalaik, melyek az exkavátorokról, az emberi munka dicsőségéről zengenek, ennek a munkának a szereltére, a gépek megbecsülésére oktatnak. Táncaik, melyekben benne ég, benne virágzik, eleven élettel benne él az élet vL , dámsága és szeretete, a béke szerete. tét sugározzák. fel, két előadóművész to'mácsolásá-1 ban egyszerre megértettük: milyen * nagy feladat vár nálunk is a mozgó sító rigmusokait éneklő üzemi és fa lusi kuitúrbrigádokra! És mosolygott a nézőtér, mosolygott a színpad, mikor felcsendültek a | jól ismert, magyar szavak, mikox felharsan1 a kjzkiedve't magyar dallam: „Megismerni a kamaszt. . Alig, hogy elült a szűnni nem akaró taps, más:k magyar szám. a Vánvai táncok című tánokompozíció következett. A Szverdlovsakban tanuló magyar ősz i t öndíja sok tanították a magyar szóra , és dalra, a magyar táncra szovjet j vendégeinket. Es megállapíthattuk: a magyar csárdást annyi bajjal, annyi | természetes vidámsággal annyi öt. i lettel adták elő az uráliak, hogv mi, saját magunk most „visszatanú hat. : rtánk" . tőlük táncunkat! Bizony, sen i ki nem mondta volna, hogy nem vérbeli magyar parasztlány riszálja a derekát a magyar ruhában, bizony, ha nem tudtuk volna, álmodni sem mer tűk volna azt, hogy a bokázó légé nyék — a, Uraiból jöttéit hogy ben minket a népi táncok gyűjtésére, feldolgozására. előadására tanítsanak. — Ha magyar táncot így, ilyen ragyogó szépen táncolnak, hogyan tán. colhatják saját táncaikat? — ez a kérdés ötlött önkéntelenül is vala- mennyiőnkben, mikor a bemondó az első uráli táncot: a Hetest bejelemtet- , te. És a várakozók nem csalódtak. Az uráli Hetes quad rill ősi szépsége, minden bája, szenvedélyes, viharzó forgataga új életre kelt a kommuniz j must építő, felszabadult boldog nép ! fiadnak és lányainak ragyogó tolmácsolásában. Mint megelevenedett, vi húrtól felkapott és megkavart virá gok szálltak, repültek, forogtak a szí nesruhás lányok és a kavargó szédületben ott bókoltak, vetélkedtek az uralj legények. És a látszólagos káoszból, a viharzó összevisszaságból egy pillanat alatt kibontakoztak a tánc újabb formái, újabb aakzatai. A. kidolgozás mesteri tökélyéi a tolmácsolás, az előadásmód kiforrottsága, átélt, művészi harmóniává érett kifinomult mozdulatai és arcjátéka élményt jelentett valamennyiünk számára. Jet művészektő l — állapították meg a Németh brigád tagjai*— most mint kuüúrcsoporfctagok, táncosok. — A természetes mozgás, a vidámság, a. saját gyűjtésű táncok feldolgozása: ezek azok, amiket elsősorban el kei a szovjet művészektől tanulnunk! Németh István még külön is megállapította: — A legjobbkor jöttek az urallak! Tizenhatodikán 'esz az MTH kultúr- verseny legalább a tanultaikat már felhasználhatjuk ott is!... A jó munka és az éberség elválaszthatatlan egymástól •___A berlini VIT en e'ső díjat nyert Uráli Állami Orosz Népi Együttes ®űsorát megkezdjük! •— pirosingű, fiatal, mosolygósarcú szovjet férfi }e emtefjo be ezekkel a szavakkal kedden este a komlói dolgozóknak a ttzas izgalommal, égő türelmet.enség- Se. várt előadás kezdetét. És utána kettéhasadt, széthúzódott a függöny... Mögötte pedig félkörben, színes, népi viseletben, csillogó selyemben az Urai művészek álltak. ...Es fe.har- ®ánt a Magyar és a Szovjet Himnusz ura’.iak ajkáról — a két baráti. szövotséges nép — a magyar ^si„a,7' oros-j. — anyanyelvéin.. Megkezdődött a műsor. Nem lehel a szovjet művészeit cső 'fáVitosan gazdag művészetét .eírni, havakba önteni. Nem lehet elbeszélni dalaik csodálatos dallamgMdagsá- Hát, táncosaik mozgásának fürgeségét, úrcuk csodálatos kifejezőkészségét! A ^ovjet nép ha lattanul gazdag élete, í*abaö alkotó kedve bugyog kiapad- ut'nn ul vend (.Kjeink valamennyi da. '-ából, valamennyi mozdulatából. A diadá'ina'S munka öröme cseng héVlául műsorkezdő dalukban, me.y- •ten a, ura i hegyek gazdagságát án ekéik meg. A népdal hosszú hosszú |deig kihasználatlanul heverő uráli K,incsekrő; beszél, melyeket most mái ;; szovjet ember a szovjet haza szok S4Ta*ába állított. Es most már az Urai — fejeződik be a da' — acéllal, ?Assal, arannyal, drágakővel gazdagja a nagy Sztálin gondoskodása ’’Yomán a szovjet embert. Nem kő tömbös emberek énekelték ezt a da-t! 'tarnen nyiök arcán látszott, va'a ’’tettnylök hangján érzett, hogy ré- voltak a megiénekeü küzde- '^itvnek. És a színházban összegyűlt ‘vKl kom ói bányász, építőmunkás, Wri tanuló — anélkül, hogy a sza- Hkat a dal szövegét értette volna, «*■ megértette, az énsklő bányászok, ^Ihozparasztoők arcáról le olvasta: tíJáröl énekelnek! , Mikor Dunykáról. az éjszakát ta’é'. 'án töltő lánvkáról daloltak, huncut BpSol-y játszott a lányok ajkán; mi. j.°;r a magányosan maradt asszony ‘'Malmáról, magáratalálá-sáról szá lf a jj^k, szomorú dal, bizony nem egy tónak könny szökött a szemé- r®s mikor az uralvklék csasztuskái- 'Mk pattogó, vidám da'i’amn csattant A nézőtéren, az ezer komlói között ott ük Németh István másodéves vájáriskolás, brigádvezető, ku túrcsoport- tag js. Nem véletlen, hogy eljött! A Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére folyó versenyben elért kiváló eredményeinek egyik jutalma az volt, hogy ő és • brigádjának három tagja bejöhetett Pécsre, az uráli művészegyüttes éőadáséra. 207 százalékot ért el a Néme:h-bri. gád és e? nem kis eredmény. Musztá-k j Attila, Nagy András, Bokor Mátyás — a brigád három tagja és maga Né. medr István, komolyan nekifeküdt a 'munkának. Igaz. hogy ésszel is dol- ’ gozéak, nem csak erővel. Meoszer- vezték a munkát, Ahogv Németh István a Baxbarics és a Kovács brigád nak meséli: —Én réseltem. Nagy András ácsolt, ketten pedig töltöttek és csiíléztek... így lehet százalékot csinálni! Ezer forint jutalmat kapott a bri gád. De talán az ezer forintnál is jobban örültek annak, hogy bejöhettek Pécsre, hogy láthatták a szovtet művészegvüttesit. Mert a váiáriskolások tudták, mit je’ent a szovjet mű. vészei! Németh István már az e’miilt ' évben Szombaihe'lven látta a Mojsze- iev.együttest. Musz'ák Attila is látta , őket — igaz, hogy Szegeden. — Sokait tanultunk akikor js és ’igen sokat tanulunk most Is a szov© Az előad ás második része még szí. nesebb, meg tartalmasabb volt, mint az első. (Ismertetésére legközelebbi számainkban visszatérünk). A befejező szám, . a Nagy uráli vetélkedő tánc a művészegyüttes vezetőivé' együtt Ambrus Jenő elvtárs, Komló városának párt titkára lépett az együt. tes été a színpadra. — Régi ismerőseink önök — mondotta Ambrus 1 elvtárs többek között, — régi ismerőseink, hiszen apáik, fivéreik, resztvettek népünk, országunk és épülő szocialista városunk, Komló fölszabadításában. A felszaba du'ás után lebontották dolgozóink sötét egészségtelen kunyhóikat és egész hazánkban, mint városunkban, az épü ő, szocialista Komlón is, vilá gos, korszerű épületekben Laknak. Az iskoláié, kultúrpaloták nem a tőkések számára, hanem a dolgozók gyermekei számára épülnek hazánkban. — Nap, mint nap tapasztaljuk, hogy a legdrágább barát számunkra a szov jet nép, amely elküldi hozzánk legkiválóbb fiait hogy adják át tapasztala, tálkát, tudásukat, művészetüket; — hogv segítsenek nekünk, mint idősebb testvér a fiatalabb testvérnek, a szovjet nép fiai munkájukban, művé. szét ükben a mi ragyogó jövőnket tárják elénk. — Köszönjük nektek, drága elvtársaink, köszönjük rajtatok keresztül az egész szovjet népnek, köszönjük rajtatok keresztül a népünk által annyira szeretett Sztálin elvtársnak, azt a fel'becsüihetetlenűl sok segítséget, amit nap, mint nap művészeteteken keresztül iS nyújtotok nekünkl — A mi népi együttesünk a legnagyobb örömmel fogadja az üdvözlést és a tapsokat a„ elvtársak részéről! — mondotta válaszában Lev Ljvovics Hrisztianszen elvtárs az uráli együttes művészeti vezetője. — A mi együttesünk különös jellegű együttes. A mi együttesünk tagjai nem része sültek különleges képzésbon, Jcü ö- nös tanításban, ök művészi tudásukat az oroáz néptől kapták. Táncaik és dalaik a népi művészet gazdag talaján születtek. — örülünk, hogy előadásunkban Ids részét megmutathattuk az orosz művészetnek. Mi a Szovjetunióban, Szverdlovszkba.n találkoztunk az ott tanuló magyar diákokkal és tő ük mi is megtanultuk azokat a dalokat és táncokat, melyek st a nagyszerű mű. vészi képességekkel megáldott magyar nép létrehozott. Mi megszerettük ezeket a táncokat és dalokat, mert megismertük bennük a magyar nép lelkét. A mi dalainkban és tánca inkban pedig a szovjet nép telkét alkarjuk megmutatni a magyaT do'go zóknak. A szovjet nép telikét akarjuk megmutatni, amely elkezdte • és diadalmasan folytatja a kommunizmus építését. A mi mostani találkozásunk így járul hozzá ahhoz, hogy még szorosabb barátságban meneteljünk a gyö. nyörű jövő felé. amely felé a nagy vezető, Sztálin elvtárs visz bennünket! 195* tohruir 19 fw'6 tectoii- kus átfielezését kérte a Komlói Mélyfúró Vállalattól összeférhetetlenség miatt. Nézzük meg csak, mit mondott erről Mente Nándor: — A 30 as fúrásnál kétórás kiesés miatt fegyelmi elé állították azért, mert azt az utasítást adtam, bogy a kőzet erős omlása miatt öblítsék ki a fúrólyukat, szállítsák ki a csőrakatot és építsük be. A csőrakatnak a kiszállítását nem én agyaltam ki, hanem Suba főmérnök munkatárs utasítására adtam ki. A fegyelmin nagyon megle pett, hogy Suha munkatárs minderről nem akart tudni. A következő eset. A 30 as számú fúrásnál az egyik csőrakat húzás közben elszakadt. A közös reggeli meg beszélósen azt ajánlottam, hogy a szakadt véget csavarjuk le, építsük ki és egy cpvégű csővel hozzuk össze a cső rakatot, hogy ismét egységes hosszat képezzen. Suha munkatárs ezt elvetet te és elrendelte, hogy a cső fogásához beépített dugót olyan mélységre vigyem le, ahol a csőrakatot a kőzet nem fogja és azt ott húzzuk meg Nem sokkal később Suha munkatárs felelősségre vont, hogy ki rendelte el, hogy ezt a munkát így végezzem. Magamban megbotránkozlam Suha munkatárs fér ledékenysége miatt. Harmadízben pedig a 29 es 6zámú fúrásnál a fúrómester jelentette, hogy a szerszámot építsük ki, ahogy őt is utasították. Improduktív munkának tartottuk és a sürgősebbet csináltuk Két nap múlva amikor megkezdtük a szerszám kiépítését, megdöbbenve ta pasztáitok, hogy a szerszám nem indul meg és csak kétórai rángítás után tudtuk a megszorult szerszámot kiépí teni mert a fúrórudazatban 133 méter cementoszlop maradi és a fúrólyuk a vésőig fel volt töltve cement es szénnek a keverékével. A cementálásná1- ezt a hibát Suha munkatárs követte el, de engem volt felelősségre, fegyelmi elé állított és 50 forint büntetést kaptam.“ 1 Í952fehr,ró729riA lebe-ítettiik Rákosi elvi árén a k tett ígéretünket Mi, kisjakabfalvi dolgozók jobb munkával ünnepeltük legszebb na. púnkat, — Rákosi elvtars GO. születésnapját. A tavaszi árpánkat zabun kát már elvetettük 5 nappal március 9-e előtt. Az egyénileg dolgozó parasztok egyre többen győződnek meg a nagyüzemi társasgazdálkodás helyességéről és nap, mint. nap lépnek a csoportba. Úgy, hogy Rákosi elv. társ születésnapjára 75 százalékkal, ■emelkedett a csoporttagok száma. (Községünk a begyűjtés vonalán is szép eredményt ért el, teljesítettük Rákosi elvtársna-k tett ígéretünket. Fény ősi Pál 220, Felteg Mihály 225 százalékra te'-jesi tették tojás, és ba. romfibeadási kötelezettségüket, de lehetne «oro'jni tovább azokat a dolgö zó parasztokat, akik százszázalékon felül teljesítették beadási tervüket. Én vagyok a begyűjtési é-Handóbi. zottság elnöke, de meg kell írni, hogy e einte elhanyagoltam a be gyűjtésit, én magam sem teljesítettem a kötelezettségemet. Azonban Rákosi elvtárs születésnapjára én j-s . 210 százalékra tettem eleget beadási kötelezettségemnek, példát, mutatva a többi dolgozótársamnak. Lovász József Kis jakabf alva. leplez ie Suha főmérnököt és társait, mint szabotáló ellenséget. Nem sokkal későfcb levelet írtak szerkesztőségünk be a Komlói Mélyfúró Vállalat hidasi mélyfúrásától a dolgozók, amelynek harcos hangja bizonyítja, hogy felis- merték'a „feledékcnység és hanyagság" mögött rejlő ellenséget. — Február elején elfagyott 500 folyóméter vízvezetékcsövünk — íriák levelükben a többi közölt, — ami újra négy nap kiesést jelentett a termelés bői. Suhának mint vállalatvezctche lyéttes főmérnöknek meg kellett volna büntetni a tetteseket. Suha azonban nem büntetett, nem bírált. Nem is lehet olyan embertől munkafegyelmet, megszilárdító intézkedést elvárni, akf- nek mindennél előbbrevaló a rnuvJtoíe- gyelem züllesztése. Nemrég kilyukadt egy fontos üzemanyagot szolgáltató tartályunk. Be- küldtük a komlói műhelybe javításra. Meg is javították, be is forrasztották, de úgy, hogy több helyen újra kiolvadt és így küldték vissza fúrásunkhoz. Nagy szükség van rá. azért felszereltük, de íobban folyik, mint javítás előtt. Vödröket kell aláraknunk, hogy a drága üzemanvag a földre ne csurogjon belőle. Újabban pedig Suba főmérnök elrendelt egv csomó javítást a fúrásnál. A fúrás áll, holott mehetne. ez pedig sokat, árt a fúrólyukaknak , hisz nem dolgozunk berme. Min den szakember tudja ezt, nagyon jól tudja Suha főmérnök is. De * '"•* ezért rendelkezett így. így szabotálja az ellenség vállalá* saluk teljesítését. De mi minden erőnkkel azon leszünk, hogy a szocialista feilődésünket gátló ellenséget kisöpörjük!" I A I Suba főmérnököt eltavoI I Utották a vállalattól. A U es fúrás drléozói pedig — akik a Dunántúli Naplónak felvetették az el 'enséges üze’imeket — 29-én két méter 20 centit 3 án három méter 10 centimétert. 5 én már négy méter 20 centit fúrtak, tervüket pedig 100 százalékon felül telieriíettók. Á vállalat összdol- gozói pedig első negyedévi tervüket legkésőbb lóig beleférik. Eddig már több mint 92.6 szá--tékra teljesi!ették. A dolgozóknak több, mint tele mér megtette miin.hnfel iánlását április 4-e tiszteletére. Különösen a 32 es fúrás dolgozói lesznek tri magukért. 110 százalékos teljesítést vállalnak április 4 re, holott körii'belűl egyhetes kiesésük 'esz a fúrásból: új fúrást kezdenek, ezért a fúrást jelenlegi helyéről ícsze- rel;k. új helyre szállítják és ott szerelik fel. Mindezek azt hizonvítiák, btzlv » Kom'ói Mélyfúró Vállalat. , dolgozói lanultrfi a történtekből. Megérthették és saíát bőrükön érezhették milyen eszközökkel dolgozik az ellenség éa hogv miért teszi ezt. Egyben figyelmeztetésül is szolgálhat számukra. Éhe rcknek kell lenniők és a bajok mögött, korecséfc meg az ellenség kezét. Dadát- Ontták azt is hogy mennyire egvet tri lent saját jó munkájuk és az ellenség elleni harc, mennyire elválaszthatatlan a kettő egymástól. Ezután is ébereknek kell lenniök, mert az osztályharc c.«ha eltávo'ításával még nem maradt abba, ha a jó eredményes munka feltételei már megteremtődtek. Dolgozzanak ezután még jobban kapcsolják ez* egybe az állandó éberséggel és ha kell, az ellenség kíméletlen leleplezésével. Ha így dolgoznak, a jó műnk? eredménye nem marad el. Bízó József gondolkozzék ezenl Szomszédságban lakunk Bízó József dolgozó paraszttársámmal Vajszlón A felszabadulás előtt szüléink cselé desk ejtek, sőt még mi js cselédi sor ból nőttünk fel. A felszabadulás után mindketten házat vásároltunk Bízó József tizenegy hóid gazdája lett. én hét holdat béreltem, amelyen családommal dolgozunk. Bízó József gyér meksi megnőttek, szorgalmas emberek kó váltak, akik szeretik a munkát. Az ő családjának is van mit aprítani a tejbe, akárcsak nekünk. Szerettem mindig, időben teljesíteni az adófizetést és a begyűjtési tervet is. Nagy boldogság volt az egész család számára, amikor jöttek hozzánk a küldöttségek és virágcsokrot hoztak, mivel jól teljesítettünk. A tojásbegyüj test azonban, nem vettük komolyan. Annál nagyobb volt a szégyenünk, amikor ősszel megbüntettek bennünk- ket. Az asszony két forintért vette meg akkor a tojások darabját, de még is teljesítettük a kötelességünket. Ebben az esztendőben már másként csináltunk. A feleségem már az ev ele jén elkezdte gyűjteni a tojást hizlalta a baromfit, hogy időben leadhassunk. Rákosi elvtárs születésnapjára vállaltuk, hogy első negyedévi tojás-, baromfi- ós húífeeadásunknak eleget teszünk. Szavunkat valöraváltottuk. mert március 9 ig beadtunk 85 tojást tizenöt kiló húsz .defea baromfit, hat vannegy kiló marha és 54 kiló sertés húst. Ezzel teljesítettük tojásból az első negyedévi, baromi ból a háromnr gvedévi, marha- és sertéshúsod pedig félévi begyűjtési tervünket. Mi igy igyekszünk megköszönni azt, hogy ma már nem kell. cselédeskedncrn és a szü leim is gondtalanul élhetnek, gyerme keimet pedig tani lat ha* om. Úgy tudom, hogy Ó zó Józsefek ezen a téren nagyon rosszul álltitk. .A köz ségbeliek nagyen jól tudják, hogy ta* vr.lyi tojás- cs baromi beadásukat még mindig nem teljesítették. Hátralékban vannak 330 darab tojással. 25 kiló 75 deka baromfi beadásával és ebben az évben sem adtak még le semmit. A tanács 203 forintra megbüntette őket. de még ezt 6cm fizették be. Mi, akik teljesítjük az 0 liánt mai szemben termálló kötelezettségeinket, nem tudjuk megérteni Bízóikat Nem érthetjük meg, hogy Bízó József, akinek a szülei sziritén cselédek voltak és cselédsorból lett ö is jómódú kö- zéppcraszt.tá, miért nem lelkiismeretes államunkkal szemben, s ha ö elvárja, hogy neki adjon az állam, 6 miért nem teljesíti a kötelességét? B'zó József gondolkozzék ezen és mielőbb határozza el: ezentúl, becsületesen fogja teljesíteni a beázási kör telezettségét és nem marad szégyenben, mint a tavalyi beadásával is. Én megfogadom, hogy április negyedikére teljesítjük a félévi beadásunkat mindenből és hn lehetséges, még túl is teíio- eítjük. Elmondta: Drávafatvi József kőzópparaszt, VajsZió Cikkiluk nyomán megjavult Vajszlón a kenyér minősége A Dunántúli Napló március ő-l szó. mába.n egy cikk jelent meg arról, hogy miért esznek ragacsos kenyerei a vajszlói dolgozók. Mikor a vajszlói. ak megtudták hogv Horváth Jánosról ír az újság, majdnem verekedtek <» lapért. Még nagyobb volt azonban at öröm. amikor a cikk nyomán eltávolították a pékségből Horváth Jánost és Loósz Margit kiszolqá'ót l.oést Margit is a rokoni „ágba‘‘ tartozott és a gyűlésen, ahol a fegyelmi határozatokat hozták, egyedül ö szólalt fel amellett, hogy ez a cifefe nem téléi meg a valóságnak. De a dolgozók akik Horváth Jánost és l.oósz Margitot e’távolítolták, nem rá hallgattak. Tény az. mióta Hot. váth Jánost °Itávolitojtók. kifogástalan a kenyér és a dolgozók örülnek annak, hogy a sajtó a Jiibqkcit nyit. vánosságra hozta. SZELES JOZSEFNE Vajsrtó.
