Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-11 / 59. szám

2

w n P T. o

'1055 MÁRtlt« 11

Csu En-Laj kínai köí ügy miniszter tiltakozó nyilatkozata az imperialisták baMériumháhorúja ellen

■ Peking (Uj Kina) Csu En-Luj, a Kínái Népköztársaság központi népi kormányának külügyminisztere már. clus 8 án nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya bakteriológiai fegyvereket liaszmá- a kínai nép pusz titására és repüCőjfépe: ismé'elten be hatolnak kínai terület fölé.

— Az amerikai agresszió? erők — mondotta többek között a nyilatkozat — február 29 és március 5 között 68 kötelékben összesen 418 repülőgépe! küldtek Kína északkeleti területei fölé. Az amerikai repülőgépek na«y mennyiségben non.au baktérium-okkal fertőzött rovarukat Füstin, Sziniiiin, Antung, Kvantien, Einklang térségére és más északkelet kínai területekre.

Ezenkívül 1 bombázták és fedélzeti fegyverekkel lő|ték Linkiang ésCsang tienhokau térségét.

i Tekintette] arra, — folytatja Csu En Laj nyilatkozatát — hogy az Égve sült Államok kormányának repülőgépei ismételten nyíltan behato’ni merészeltek kínai terület fölé, bakié riummal fertőzött rovarokat szórtak és bombákkal, fedélzeti fegyverekkel válogatás nélkül gvikollak kínaiakat: továbbá tekintettel arra. hogy az ‘amerikai kormány «ugyanakkor halo, ga'ja a koreai fegyverszüneti tárgya lásokat és — meghosszabbítani, vaCa mint kiterjeszteni igyekezvén a ko reai háborút — akadályozza a koreai kérdés j^'kés rendezését.

A Kínai Népköztársaság központi népi kormánva felhatalmazott, hogy a IcgwéJjesnbben tiltakozzam az Amerikai Egyesült Álla mok kormányának ezen példátlanul kegyetlen és brutális iv'resz- sziós esel eked elei és provokáelója ellen.

A kínai nép sohasem tűri el az Egyesült Államok kormányának ezen

brutális bűncselekményeit. A jogos ha raggal eltöltött kínai nép ellenál ása csúfos kudarcra kárhoztatja ezeket a gaztetteket.

— A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya ezennel kijelenti:

az amerikai légierőnek azokkal a tasintval, akik behatolnak Kína Iígiterébe é« baktériológiai fegyvereket használnak, fogsárhaesé- siik esetén, mint háborús bűnösökkel bánik.

— A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya ugyanakkor kijelenti: az Amerikai Egyesült Államok kor mánvának viselnie keil a teljes fele ’össégel mindazokért a köv»tkezmé nvekérl, amelvek abból erednek, hogv amerikai repfi ögépek behatolnak Ki na ’égilerébe, hakterio’ógiai fegvve- rekel haszná’nak és vá'ogatás nélkül ledobott bombáikkal va'nminl fedél, zeti fegyvereikkel kínaiakat gyilkol nak meg — fejeződik be a 'nyilatkozat.

A Zeentninz«it»ao

vezércikkben foglalkozik Csu En-Laj külügyminiszter tiltakozó nyilalkoza

iával.

, Ez a hivatalos nvitatkozat — frin többi közölt — a kínai nép megmásíthatatlan akaratát fejezik ki és mé v felháborodásának ad hangol az amerikai agresszorok ama kísérlete fölött, hogy kiterjesszék a koreai háborút és bakteriológiai hadviselést folytassa nak. Az amerikai agresszorok egész bizonyosan elnyerik súlyos büntetési! két és meg kell fizetniök gaztetteik ért.

A kínai nép semmilyen amerikai provokációtól sem fél. mert nagyon jól tudja, hogy mennél elszigeteltebb és reménytelenebb az ellenség !-• I.vzeic. annál őrültebb esz. közökhöz folyamodik.

Az amerikai a'gresszió ellen küzdő, Koreái támogató nagy mozgalom még fokozottabb méreteket ölt és a kínai, valamint a koreai nép hős fiai még súlyosabb csapásokat mérnek a ke gVetien amerikai agresszorokra. Min den békeszerelő és becsii'etes nép me! lettünk áll abban a harcban, amelyet az amerikai hóhérok szörnyű gaztetteinek megfékezéséért és a bűnösök szigorú megbüntetéséért vívunk. A csallós országok kormányai most döntő válaszút előtt állnak, folytatja a ap, azok, akik osztoznak az »me riikai agTesszorok gaztetteiben, támo. gatják. vagy bármi'yen címen leplezni igyekeznek azokat, egvszersminden korra megmutatják, hogy az ameri kai agresszorok lakájai és — sz ame ríkai agresszorokhoz hasonlóan — az emberi igazsá_g és a biztonság halálos ellenségei."

Megnyílt a „Ríkesi etvtirs élete“-kiállítás

Rákosi Mátyás 60 születésnapja a!. \ hozzákötni az emberiség nagy hafu- kaiméból a Magyar Munkásmozgalmi dó mozgalmaihoz, ö tanított meg

4"

í! koreai üéolndssrei föparancsiKrtságána't hadije'enlésa

Phrnjan (TASZSZ) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főearancsnoksáva jelenti:

A néphadsereg egységei szoros együtlműködésben a kínai népi önkéntesek osztagaival, védelmi harcokat vívnak az ellenséggel.

Március 7-én és 8-án az ellenség

egves fron tsznk ászokon helyi jelentőségű támadásokat Indított. A népi csnpafok visszaverték az ellenséees támadásokat és ember- és hadíariva". veszSesé-reket okoznak az ellenségnek Az ellenséges repUIőrénrkre vadászó lövészek m*rr!us 8-án lelőttek 2 ellen séges repülőgépet

K Pravda a Szovjetunió 1952. évi állami köílségveSésérol

Moszkva (TASZSZ) A Pravda va »árnapi számában G. Rasszagyln szem leíró szembeállítja a Szovjetunió álla mi költségvetését a kapitalista országok költségvetésével.

Mennyire mély az ellentét egyrészt a Szovjetunió 4s a népi demokratikus országok állami költségvetése, másrészt a kapitalista országok költség- vetése közötti —- írja.

A szovjet állam és a népi demokratikus országok költségvetése a békés építő munkát, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának szüntelen emelését szolgálja. Az agresszív északatbinll szövetséghez tartozó országok költség- vetése szembetűnően bizonyítja, hogy az amerikai-angol imperialisták üj világháborút készítenek cl«.

A Szovjetunió 1952. évi köitségvp lését jellemző adatok ismét ieiep'ezik a Isáborús gyujtogatókat és mesrmu látják minden népnek, hogy a Szov jelnnió a béke és a békés nemzetközi együttműködés következetes polilikáját folytatja.

Rámutat, hogy a szovjet kü'tség- vetés nem Ismer deficitet. Ezzel szemben a kapitalista országok költségvetése nagy költségvetési hiányt mutat.

A szovjet költségvetés a békés épf tömunka költségvetése, A Szovjetunió nak nincs semmiféle agresszív lerve és egyetlen országot, egyetlen népet sem fenveget.

1952-ben az ország védelmére az állami költségvetés kiadásainak 23.9 százalékát Irányozzák , elő. Ezzel szemben az USA katonai előirányzatai az ál'ami költség- vetésnek több, mint 80 százalékára rúgnak.

Angliában a katonai kiadások az egész költségvetés 50 százalékát, Franciaországban 59 százalékát. Olást országban 50 százalékát emésztik fe A kapitalista országok költségvetése egyáltalán nem veszi figyelembe a dolgozók 'létérdekeit és szükségleteit. A Szovjetunió állami költségvetésének szembeállítása a kapitalista országok költségvetésével — írja befejezésül — világosan mutatja a szovjet állam, az eayetc. mes béke bástyája hatalmának további fejlődését elősegítő szovjet szocialista gazdaság nagy előnyeit. '

Megfent az imperialisiák inlemci s politikául . íeiepezo német „Feiiérkönvv“

A Szikra kiadásában magyar nyel ven megjelent a „Fehér.könvv az amerikai-angol intervenciós politika

Beszélgetős Szirumilm akadcnmku-sal,

8 moszkvai nemzetközi gazd «sági ér ekezlel szov et elokrs/íiő hiznllságánuk Jajával

1 o r>

.• Moszkva. A Szovjet Tájékoztató Iroda munkatársa beszélgetést folyta tolt Sztanyiszlav Sztrumilin akadémikussal. a moszkvai nemzetközi gazda sági értekezlet szovjet előkészítő bi- zolteágának tagjával, aki elmondotta « világ közvéleménye azért tekint egy rle növekvő érdeklődéssel a moszkvai gazdasági értekezlet felé, mert c.z úgy: nevezett „keleti blokád“ kövc.kéziében jelentősen csökkent a Kelet és a ÍVyrr gat közti árucserefr.rgu'iom. Ennek a „blokádnak" pedig maguk a szervező: látták kárát, meri számos nyugati or ezág nyersanyag és élelmiszer helyzetének rosszabbodásához, pénzügyeik széízülléséhez vezetett, munkanélküli «éget okozott.

A nyugati országek számára nagy gazdasági veszteséggel jár az, hogy az Óceániáiról vásárolnak olyan áruc'kke• két, melyeket régebben Kelet Európa bál vittek el. 1951 ben csupán az óceán- túli szén számítása háromszáz millió dollárba került a nyugateurópai orszá goknak.

Rámutatott ezután arra, hogy a nvu- Jfati acélexportőrök számára milyen óriási lehetőséget jelent például egy hatalmas vasúthálózat építése Kínában! A kölcsönösen előnyös herrske delem fejlesztése Kelettel lehetődé ten né a nyugati országoknak, hogy jeUnr ‘ősen megjavítsák kü’krresk-delmi mérlegüket. nagymennyiségű valutát <s irányát takarítsanak meg, mert az importot a keleti piacra kivit! árukkal fizethetnék meg. így tehát a kereske delem normalizálása és » kiszélesítése előmozdítani a nyugati országok gazdasági helyzetének megjavulását.

Az értekezletre — mondotta továbbiak során — nyolcvan ország 4óO képviselőjét várják. Mindenkit meghív nak aki elő akarja segíteni az orszá gok közötti gazdasági kapcsolatit Fejlesztését.

A beszé'getés végén kijelentette hogy a Szovjetunió a kölcsönös eiönv alapján más országoknak munkapadokat. energia gépeket, villamos és köz lekedési, valamint bányaipari fcerendc zéseket, textilipari és egyéb könnyűipari felszerelést, mozog’zdasági és egyíb gép'két, kőszenet, kokszot, ce mentet műtrágyát és egyéb árut szál lítha'na. A Szovjetunió a rászoruló or szág.knak gabonát adhatna el, egész sor nyugetevrópai ország taunyag és fűrészáru-szükségletét kielégíthetné A Szovjetunió pedig mint a legnagyobb nyersanyag és íparcikkfogyasztó or szág gíp-ken. felszereléseken kívül va sárolhat nyersgumit, scllakot, rizst, fűszert. teát ónt, chinafakérget. jutát és egyéb árukat.

Vétfül lejelentette: a Szovje'unió a kereskedelmi kcpcso’.atok k'S-é’e-itisét kívánja minden országgal a kö'csönbt eiönv alapján. Ennek az érn-keíMnek k-'zá'ó’ag az a célja, hogy lebe'őségé két (rere^pnek a nemzetközi gazdaság: együttműködés fejlesztésére.

ról és a német imperializmus újjá éleszt ésél öl Nyugat-Nemei országban" című kiadvány. A Fehérkönwet 1951 augusztusában a Demokratikus Né metország Nemzeti Frontjának Orszá. gos Tanácsa állította össze.

A Fehérkönyv nagy politikai jelen tőségü dokumentum, kizáróag hiteles ('adatokra épült.

Intézet ..Rákosj e vtárs élete" címmel kiállítást rendezett. A kiállítás meg nyitó ünnepségét vasárnap déle'ött tartották meg az idtézet új székhá zában.

A kiállítási Horváth Márton, a Magyar Dologzók Páríja Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg.

— Rákosi elvtárs harcos életét megmutatni falitáblákon, üvegnek rényekbe rejtve " nehéz vá lalkozás — kezdte beszédét, a munkásmovga. lomba,, eltöltött több. mini negyven évéből legalább harminc az illegális forradalmi harc évtizedei voltak. Az ilyen . évek nem kedveznek a fényké. pék és a múzeumba helyezhető etn léktárgyak gyűjtésének. A Ga i'ei- kör d’ákforradalmárja, a tanácsubz társaság hős népbiztosa és hadvezére, a Kommunista Iriternacionálé titkát a. az illegális Magyar Kommunista Pár' újiáteremtője nem üvegszekrények számára, hanem a magyar nép fel szabadításához, végső győzelméhez gvüjtörte forradalmi tapasztal-t’-ari.-• Annál becsesebb, valóvá »->-) erek. lye számunkra a kevés kép és üdet, amerj egalább jelzi, hogv a mnqyar és nemzetközi munkásmozgalom leg nehezebb trón-szakaszain és Moszkvában, a szocializmus fővárosiban, a világ dolgozói nagy vezéré nek. Leninnek és Sztálinnak közvetlen ta nítványakónt, vagy a másfél évtize. des fasiszta börtönrabság idején, az emigráció népünket mozgásúé évei alatt hogyan lett a mi Rákosi <■ v társunk a magyar munkásosz á'v >,* nagyobb hadvezére, a szoc' i Irmus első építőiévé Magvarországon. Rá. kosi elvtárs nem egy csatát nyert a ma- gyár nép sok évszázados hur'c.1 r.n, hanem egységes, harcedzett és min. den áldozatra kész hadseregéarjc el' n, nagy pártunk élén, — népünk végső győzelmét vívja ki a föld'-suri zsar. nokság, a kapitalista kizsákmányolás, az imperialista rabszolgaság ellen.

— H kiál itás csak mint csepp a tengert, úgy tükröz) a magyar nép nagy vezérének életútját, de így is felbecsülhetetlen tanulságokat rejt magában.

— Megtanít ez a kiállítás arra, hogy íz igazi hazaszeretet és a proletár nemzetköziség elválaszthatótlan egymástól Rákosi elvtárs tudta és tóin dig hangoztatta. hogv népünk éi?s/á zados szabadságharcai azért búkfak p' sorra a múltban, meri magunkra maradtunk, mert népünknek nemzők tak barátai és szövetségeset. m?rt a magunk ügyét nem tudtuk szorosan

minket arra, hogy a hazaszeretet és a Szovjetunió szerelete egy és ugyan* az. Ö tanított meg arra. hogv nemzetünk függetlenségének védelme s a Szovjetunióhoz és a népi demo-krá. ciákhoz fűződő testvéri szövetségünk ápolása egy és ugyanaz.

— Es arra is figyelmeztet ez a ki. állítás, hogy a hétköznapok odaadó, kihagyás nélküli, egyenletes munkájában, a tárgyi tudás és a szakmai is- rr. retek elsajátításában milyen feladatok várnak még rönk. Minden kommunista, akinek Rákosi elv társ a példaképe, szélesítse műveltségét, szüntelenül gyarapítsa szakmai ismeretét, ismerje meg a szocialista kultúra nagy vívmányait. Rákost elvtársnál a ludas, a hihetetlenül soko’dalú és széles műveltség az osztályharc éles fegyvere, mely nélkül nem oldhat juk meg a szocializmus felépítésének bonyo’ult feladatait.

— Es tanuljuk meg Rákosi elvlő,ts életének történetéből a vezető és a nép eggyéforroltságát. Az aiándékok özöne, amely megakaszthatat'anul, fé- k°zhelot,]énül áradt Rákosi elvtárs 60. szü>tésnapjára, az odaadó szere, tét megható jelei, egés-z dolgozó né. pűnk né dát!a„ ragaszkodásáról be- szélwek. Egynek érzi magát népünk Rákosi elvtárssal, akinek szenvedésekkel, önfeláldozással teli életútjában saját elmúlt szenvedéseinek, rab. Rációnak, sokszázados szabadságvá. gyának megtestesülését látja. Szereti, ragaszkodik népünk Rákosi etvtárs- hozt mert győzemes szabadságharcának legnagyobb hadvezérét tiszteli benne Csak, azt szereti így a nep, aki úgy szereti a népet, mint a mi Rákosi elvtársunk.

Ez a kiálMtás. a-nelv Rákosi elvtárs harcos életét mutat ia meg. váL jón pártunk, népünk, ifiúságunk ne. vcló'sko'.áiává. A kiállítást a Ma- g_ysr Dolgozók Pártja Központi Veze* tősége nevében megnyitom.

A hét teremben e"helyezett kiállítás képeivel, tablóival és egvéb do. kumeniumaivai bemutatja a magvar nép szeretett tanítóién«!« életét, hax. cél, amely összefonódik a maervar nép küzdelmével, felszabadult hazánk felvirágzásával.

Rákosi Mátyás élettörténetét bemutató kiélitást a 60. születés-naDjára érkezett sokezer ajándékból rendezett bat almas kiállítás egészíti ki amely megmutatja népünk végtelen hálóját és szeretetét nagy vezérünk és tanítónk iránt.

Groíewtthl miniszterelnök beszéde egy dessaui nagygyűlésen

Dessau (ADN): Dessau városa pén teken nagygyűlésen emlékezett meg a város bombázásának 7. évforduló, járói. A nagygyűlés ünnepi szónoka, Otto Grotewuhl, a Német Demokrati kus Köztársaság miniszlere'nöke. éle sen szembefordult az Adencuer-kor mány politikájával. „Adenauer ama frázisai mögött, hogy .európai véde. lemre és együttműködésre‘ vnn szűk- ég. ama hazug megállapításai mö göti, hogy keletről állítólag ‘ámadás fenyeget, nincs egyéb — mondotta, — mint az a szándék, hogy ismét tel állítsák a régi lasiszta haderőt amerikai főparancsnokság oTatt és ál lm perialisla háborút készítsenek elő « Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és Európa minden béke- szerető népe ellen. A német nép tisztában vana azzal, hogy számára csupán egyetlen út von: a potsdami meg-' állapodásban előirt egységes, béke. szerető és demokratikus Németország megteremtése Ez az ú, a németek békés megértésének útjára, az az út, amelv a háborús keretszerződés helyett az igazságos bélceszerződéshez vezet.’1

A nők és a gyermekek wiyomorúsngos helysete

Tito Jugoszláviájában

A ,,Reszpub’ika‘‘ című belgrádi lap nemrégiben adatokat közölt a jugo szláviaí halandóságokról. Is-i'i-benJu goszláviában 12.59, 1949-ben már 13.53 1 volt a halálozási arányszám. Jugo sz ávia egyts vidékein még ennél is magasabb a halandóság.

Miért? Az a ábbi adatok választ adnak erre a kérdésre Jugoszláv iá ban egy munkás vagy tisztviselő havi keresete 3»t0ó. jobb esetben 4000 dinár, Egv négytagú család létminimuma legkevesebb havi 30.000 d'nár és ebben az összegben csak az étke zésre, a lakásra és a közszolgáltató s-okra fordított költségek vannak ben ne. Az egyszerű jugoszláv család te. hát eglénysgesebb szükségleteinek is mindössze egvtizedét tudia kielégíteni Ka ehhez hozzávesszük a szörnyű munka feltété’eket és egészségügyi vi szonvókat, nyomban természetesnek találjuk, ha a járvány k és betegsé g&k iiven nagy számban szedik ál dozataikat.

Különösen nehéz Jugosz'áviába'n a nők sorsa. A nők már kora reggeltől kezdve kénytelenek sorbaál'.ni. hogy meofizethe’et ©m'i' drága árort va’=>mi csekélységet vásárolhassanak család- óik számára. A titóisták ugyanis külföldre S’á'líi’ák a, élelmiszert, hogy katonai kiadásaikat fedezzék köz.1

=zükséo’.eti cikkek.t pedig úgyszól kék életét a belgrádi Vasziljevszka- ván egyáltalán nem termelnek, hl j utcában lévő központi internátusbán: az üzemek hadiipari termelésre, „Az internátusbán 245 fiú és lány

van, pedig itt legfeljebb 80 embert

lehetne e helyezni. A szűk és vakolatlan s-zr,K4l-*— *A

álltak.

A dolgozó nők helyzete sem irígv.

lésreméltó. A titóislák a legnehezebb munkákra fogják a női munkaerő, két. olyan munkaterületeken, -hol a gépesítésnek nyoma sincs Bányákban és ércfejtökben. a fakitermelő soknél, a vasút és müútépitkezések. nél A női munkások naponta 10—-|-? órát do goznak rendkívül csekély ösz- szegért és ha elbocsátásra kerül sor, legelőször őket küldik el.

A dolgozó anyák gyermekei magukra vannak hagyva, mert a böl csődökben egv gyerekért 200 dinárt kel', fizetni, ami megfizethetetlen a munkásasszonvok számára.

Jugoszláviában 455 ezer nyilván, tartott árva szolgá a városi és falusi gazdagoknál Egyedül Szerbiában 31.645 olyan gyermek van, akinek az apja e’ese't a háborúban, viszont a jyermekotthonok csupán t650 gyér mek befogadására alkalmasak. Ä többieket kiszo'gá'tatiák a sors vagy a gazdagok önkényének.

De nem irtpylésremé'.tó azoknak a sorsa sem. akiknek sikerült a men he:yekre bejutníok. A

szobákba 10—15 keskeny ágy van összezsúfolva. Az ágvakon kettesével a szarnak a gyermekek és egy- egy szobában 20—30.an tartózkodnak éjjelenként, bár a levegő alig elég három embernek.“

A zemuni „Nikola Ribarics“ gvertnckot:hon igazgatója. Gojko Bajai* gics arra a kérdésre hogy m:ért verik a gyermekeket. ígv válaszolt: -A hadseregben az őrmesternek jogában á> a fegye'em megszegéséért lőfegyvert is használni, maguk pediq ári akarják, hogy n<> zabo ózhassuk meo ezeket a fene vadakat."

A jugoszláv dolgozók gyermekeinek nincs gyerekkoruk Sokán mér éves korukban kénytelenek munkát vállalni Az „Uj Be'grád" építésénél is több "**—• • • qyerok.brigád dolgozik A gyermekek a felnőnél együtt napi 10 12 órát do goznak. ,

A jugoszláv dolgozó nsszonvoi« azonban nem nyugszanak be e a ke serves he'yzetbe és a férfiakkal eovOtt önfe'á'.dozóan hnrco'uak országuk iszabadságáért és filc

if

. ,. . , . . ,-Podtika cl .......— inert és ftVoggilenségééri. egv

mu lUóii-a .ap így írja Je a gyerme.| boldogabb, szabadabb Jugoszláviáért-