Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-07 / 56. szám

tew március 7 V P P f. ó H Képek Szlajobin szovjet 1udés akadémikus Sztálin-dijas pécsi tartózkodásáról Amikor a távolban feltűntek a vonat égő lámpaszemel, a perronon álló kis csoport tagjai között végighullámzott az izga om: — Jón Szkrjabm akadémikus! Az egyelem professzorai, pártíunkcicmáriusok, MSZT vezetők, a vonat elé siettek Megérkezett Konsztantyin Ivánovics Szkrjabm, a magyar.szov. jet barátsági hónap szovjet küldöttségének a vezetője, a helmintológia (emberben élősködő férgek tana) kiváló tudósa. Másnap, csütörtökön délelőtt az nevéről elnevezett intézet múzeumé egyetem virágba bor ült folyosóin fe- I ban talált féregpeték adataival. hérköpenyes kipirult arcú, izgatott orvostanhallgatók várták a szovjet vendéget. Az egyetem régi fala; kö eött ta án még soha nem zúgott úgy a taps, mint akkor, amikor szovjet vendégünk átlépte a pécsi egyetem küszöbét, — A Pécsi Tudományegyetem dol­gozóinak nevében szeretettel üdvöz löm Szkrjabin akadémikust! — így fogadta Lissák Kálmán eivtárs, az élettan professzora szovjet vendégen, két. — Hálásan köszönjük, hogy egyetemünket is meglátogatta, mert ez a látogatás nemcsak a magyar, szovjet barátságot erősíti, hanem ko­moly segítséget jelent tudományos munkánkhoz is. Béleczki Lajos elvtárs, az egyetemi és főisko a DISZ bizottság titkára így üdvözölte Szkrjabin akadémikust: — Nagy kitüntetés számunkra ez a látogatás. XJjabb bizonyítéka an­nak a támogatásnak, melyet a Szov jetuniótó! nap. mint nap élvezünk. Mi ígérjük, hogy ezt a segítséget a tanfegyelem megszilárdításával és ta. nu'mányi eredményeink kijavitásával háláljuk meg. — Nagyon köszönöm a meleg fo. gadtatást — fogadta a, üdvözléseket Szkrjabin akadémikus. — Ezt a me­leg ünneplést azonban nem magam nak, hanem a szovjet népnek tulaj­donítom. Elhoztam a moszkvai egye tem tanárjainak és diákjainak meleg üdvözletét Kívánom, hog-y a pécsi egyetem továbbra is virágozzék és ér. je,u ea minél szebb sikereket 1 Az egyetem központi épületének egyik tanácsiermében orvosprofesszo. tóik, tudósok ülnek együtt. Az asz­talfőn Szkrjabin akadémikus beszél, a tolmács gyorsan fordítja az ősz tu dós szavait: — Én már másodszor látogatom meg Magyarországot. Ez a második látogatás a bizonyítéka, hogy milyen érze mekkel viseltetem a magyar nép Iránt. Mi azért jöttünk, hogy a ma- gyaT és a szovjet nép közti barátsá got erősítsük. De nem csak azért jöttünk, hogy saját tapasztalatainkat adjuk át, hanem hogy meglássuk, mi az új, mi a jó a magyar termelés, ben, a magyar tudományban és kiese, réljük tapasztalatainkat, örömömre szolgált, hogy a pécsi egyetem taná­rait megismerhettem és a hallgatók nak előadást tarthatok. Én annak a tudománynak vagyok képviselője, j melv igen hosszú ideig elhanyagolt, sót ismeret en tudományág volt. Re­mélem azt, hogy ennek a fiatal, alig harminc éves tudományágnak egyes célkitűzéseit a jövőben itt is meg valósítják maid... Természetes, hogy as élenjáró tu­domány hazájából érkezett profesz. ezort a pécsi egyetem tanárad és tu­dósai éhalmozták kérdéseikkel. Há móri Artúr a II. sz belgyógyászati klinika professzora például a féreg­betegségek szovjet diagnosztikai (fel ismerési) felfedezései után érdeklő, dik. Szkrjabin akadémikus kimerítő, ©n válaszol a kérdésre és érdekes esetet mesél el a tárggyal kapcsolat­A pécsi orvosi egyetem tudósai fe­szit t figyelemmel hallgatták a ven­déget, alig várták, hogy a tolmács lefordítsa Szkrjabin professzor sza vait. Kiváncsiak voltak az érdekes esel megoldására. Szkrjabin akadémikus folytatta: — Megállapítottuk, hogy a rókák légutaiban élősködő féreg került em­beri szervezetbe. Ez egészen új eset volt. A rókában élősködő Tommiux aerophilus.férget addig emberben nem ismertük, mint ahogy nem ismertük a féreg fejlődési folyamatát a beteg­ség kórlefolyását és kimenetelét sem. így tehát gyógyszert sem ajánlhat­tunk a betegnek. Néhány hónap múl va azonban egyik tanítványom már fényt derített a féreg fejlődésére és kiderítettük azt is, hogv a férget a rókáról az emberre a földigiliszta köz. vetíti. Hogyan fertőzheti m°g a földi, giliszta az embert? — tették fe' hi tétlenkedve az összegyűltek a kér­dést. Az nem kétséges, — mondotta Szkrjabip —> hogy a rókától köny- nyen a földigiliszta testébe kerülhet a féreg vagy annak petéje, persze arra lényegesen nehezebb volt rá jönni, hogy a giliszta — amely nem emberi táp'álék, — hogvan juttatta a benne é.’ö férget az ember szervezeté, be. Azonban erre is fényi derítet. tünk. Sok variáción törtem a fejem mire rájöttem az egyet en iehetséoes megoldásra. És ahogy rájöttem, fel kerestem a' beteget. Megkérdeztem tő. le: „Szokott horgászni?" Kiderült, hogy a beteg szenvedélyes horgász és ahogy horgára szúrta a gilisztát, az beszennyezte kezét. Igv került a féregpete az emberhez, aki mosatlan kézzel táplálkozott és utána megbete­gedett. A későbbiekben már rókákkal kf sér'eteztünk. Megái apítotluk, hogy a féreg élettartama 7—8 hónap az­után önmagétól kiürül. Ezt körülbelül egy évre rá állapítottuk meg az első bo'eg ielen'kezése után. Ezután több i’ven eset fordult e’ö. de ekkor már könnyű dolgunk volt, ismertük a kórokozót, a kórlefolyást és ez a gyógyítás alapja ... A szovjet vendég segítséget nyújt a fiataloknak Béleczki Lajos elvtárs, a DTSZ.bi- zottság titkára is kérdéssel fordult a professzorhoz: — Egyetemünkön a hallgatók nem tanú nak naoról-napra. Ez igen ko­moly prob’émánk és kíváncsiak len nénk rá. hogy a Komszomol hogyan valósította meg a Szov’eíunióbam a napról-napra való készülést? Ugv látszik, ez egy nemzetközi diákbe'egség — állapította meg Szkr jabin elvtárs. Ezt a betegséget hosz. szú, kitartó ne velőm unkává1 keli meggvógyítani. Hiszen ez bizonvos mértékű erkölcsi fegyelem hiányának térünk. tulajdonítható! „Ha ég a talpam alatt a föld akkor mindent megteszek, de ha van egy két, hónapom, akkor rá­érek" — ez a mondás nálunk a Szov­jetunióban is kezdetben ál alános volt az egyetemi hallgatók között, azonban a Komszomo igen sokat tett e jelszó megsemmisítése érdekében. Módszereket nem tudok mondani, mert magam már nem vagyok Kom- szomolc, de annyi bizonyos, hogy pszichikaiing keli hozzáférni a hall­gatókhoz, hiszen rendeletekkel ezen- a téren nem sokat tudunk elérni. — Véleményem szerint ez igen fontos elvi jelentőségű prob éma. azonban meg kell a-zt is mondani, hogy ez a betegség ezen az egyetemen a nőve kedés betegsége, amely e'múlik majd mint ahogy minden nehézség elmú. lik, ami akkor keletkezik, ha valami új van kialakulóié ben. — A professzorok hogyan járulnak hozzá a moszkvai egyetemen a Kom­szomol munkájához? — érdeklődött tovább Bé'ecki elvtárs. — Itt nincs sablon eze.n a területen! — válaszol­ta a szovjet professzor. A segítés módja a tanár egyéniségétől függ. Mi azt tartjuk, hogy a tanárnak rém csak pedagógiai, hanem nevelőj mun­kát is kelj végeznie Én magam elő adásaimba beleszövöm azokat a mon. daniva-lókat is, amelyeket a nevelés terén szükségesnek látok. Példákat mesélek saját életemből, mások éle­téből. így a nevelői munka nem hordja magán észrevehetően a ne­velői jeleget. A nevelést mintegy ta pasztalatcsere, tapasztala.átadás for­májában megy végbe, az én múltam bemutatásával védem meg a hal'ga tókat attól hogy ők maguk hibákat kövessenek el. Én magam ellensége vagyok a parancsszónak — a, tű' hivatalos. A baráti beszéd mindenné: mélyebben hat, minden tanár tapin. tatától függ, hogy meg tudja-e vaió- sítaiii a napról napra való tanulást. Eredményekről az a tanár büszkéi kedhetik. aki ismeri a diákok gon. d-olat-menetét, aki baráti szóval a ha'lgatókhoz köze; tud férni. Boros Béla, a Szemészet professzo­ra érdeklődött ezután a szemben élős­ködő féreg fertőzőképessége és tu lajdonságaí iránt. — A szcmcysticercosis nálunk tér. mészetes összefüggésben van a ser téstenvésztés fsjiődésével és a helyi szokásokkal. Ahol sertéshúst nyersen fogyasztanak, ott gyakrabban fordult elő a szem és az agy cysticercosisa. Ezzel kapcsoatban közlöm a, elvtár. sakkal,' hogy 1952-beu, tehát ebben az évbon egy monográfia je'enik meg Talkovszkij professzor tollából és eb­ben a művében az egész világ ebbe a körbe vágó irodalmát feldolgozta Itt nemcsak a szemben tartózkodó fér gek által okozott betegségekre be. szél a7 író, hanem a másutt lévő fér­gek hatását is 'e'rja a sz°m betegsé. qeire Igen érdekes például hogy a trachoma Jefo-’vása igen súlvos. ha a bélben orsóféreg tartózkodik, míg ha a szervezet orsóférikttől mentes, a trachoma lefoyása lényegesen eny­hébb ... * Az aulában és az s'agsorí nagy előadóte-emb-n közben avü'ekezett a hallgatóság. Várták Szkriábin pro. fpzszort, a szovjet tudós előadását. Az előadásra és Szkriábin akadém'kus pécsi tartózkodásának ismertetésére lapunk legközelebbi számában vissza. Szívlel módszereklcel a matiasabb feriaésersdn/eliőrl ban: Egy érdekes eset — Jónéhány évvel ezelőtt egy kórházban egy beteg köpetét vizs gálva íéiegpetéket fedeztek fel. Az orvosok rendkívül meglepődtek, hogy a tüdőbsn eddig még nem ész élt tri- chocephalus peték hogy kerültek a beteg köpetébe. A talányt nem tudták megfejteni. Engem hívtak ki, hogy ál­lapítsam meg a diagnózist — A petét megvizsgálva láttam, hogv az valóban egy élősdinek, a trichocephalusnak a petéjéhez hason, üt. Arra gondoltam, hogy ez csupán csak hasonlóság és itt egy új meg. beíegedésről van szó. A beteg álla­pota igen súlyosnak látszott. Erős bronchitisz és gégehurut bántotta a beteget, aki naponta egy liter vála dékot is fe'.iköhögött. A sűrű köhögés annyira kimerítette, hogy már ön­gyilkossági szándékokkal foglalko­zott. Ekkor még nem tudtam, ho. gyám segítünk rajta, de megígértem hogy másnapra megá lapítom a kór okit. Szkrjabin professzor saját labora­tóriumába vitette a beteg kőpetét és elkezdte azt tanulmányozni. Meaíi- gvelte a féregpete minden részét, bel 60 és külső szerkezetét a legerősebb mikroszkóp: nagyító alatt és össze, hasonlította az így nyert adatokat a A szederkényi Dózsa tsz is azok közé e termelőszövetkezetek közé tartozik, amelyek zárszámadása 1951-ben passzív volt. Ha megvizs­gáljak mi ennek az oka. megdllapit- haljuk, hogy gyenge veit v "etetés, az igazgatóság alig dolgozott valamit. A tsz e'nökében túlságosan meg­volt a nagy jóakarat, de egyedül nem tudott megfelelő munkát végezni. Az üz. pártlitkár Kulcsár Károly nem se. gíte te a vezetőséget, sőt igyekezett kihasználni és a saját hasznát kereste. A szederkényiek tanultak a mult- év hibáiból. Egész máskép indultak az idén. Nem akarják, hogy °z az év is passzívan záródjék és inkább már most, év elején látnak neki nagy szorgalommal a munltának. Kemé­nyen fellépnek a munkafegyelem megsértőivel szemben. Kulcsár Ká­rolyt a tagság egyhangúlag kizárta a tsz-ből. Azóta egy új és szilárd mun­katervet készítettünk és megkezdtük a tavaszi munkákat . A kertész-brigád a korai palánták­hoz szükséges melegágyakat már februárban elkészítette, sokkal előbb, mint tavaly, amikor csak március ló­én kezdtük men ezt a munkát. A nö­vénytermesztési brigád túl akarja tel. jesíteni a tervben a lefektetett ter­mésátlagokat. Ennek érdekében csá­vázták a vetömnno1. kellően előkészí­tették a talajt. Február 29-én meg­kezdtük a tavaszi árpa vetését. Al­kalmaz uk a szovjet tapasztalatokat cs négyzetesen vetettünk. Négyzete­sen vetítik a zabot és a kukoricát is De nemcsak a növénytermelésben farmit a munkafegyelem, hanem az áJlafcnvésztésben is. A tehenészet­ben Hunyadi Petemé gondosan be. tartja az etetés és itatás idejét. Meg­követeli munkatársai ól is a pontos­ságot, jó munkáidnak eredménnekév- nen szépen emelkedik is a fejest át­lag. A bólyi gépállomás hanyagsága azonban erősen gátolja a növényter­mesztési brigád munkáját a gépállo­máson. A gépek kijavítását nem vé­gezték el rendesen és a termelőszö­vetkezetünknek kihoztak olyan velő- aénet. melyet csak átfestettek, de a még ősszel eltört alkatrészeket nem javították ki. Mi arra is kérjük a gépállomás va­lamennyi dolgozóját, hogy ezentúl ők is lelkiismeretesebben végezzék mun­kájukat, hogy a mi munkánkban se legyen fennakadás. KOVÁCS KATALIN _ levelező, Szederkény E ÁR 1 Éb PÁRT h Eli ÉS * Az István-a!<nai pártbizottság bátrabban támaszkod on a kommunisták jó kezdeményezéseire Néhány nap választ el bennünket március 9-től, attól a naptól, ami­kor Rákosi elvtárs ót), születés­napját ünnepeljük. Erre a nagy napra készülnek István és Ferenc- akna bányászai is. fi _ két akna bányászai február 25-től 28-ig csak 93.4- százalékra álltak a termeléssel. Bányászaink azonban Rákosi elvtárs születés­napjának megünneplésére felaján­lásokat tettek, hogy megjavítják a munkájukat és több szenet adnak az országnak. Március negyedikén már 101.4 százalékon állt a Sza- boles-kerület. A következő napon ismét emelték a termelésüket és szerdán már 102.1 százalékot telje­sítettek. Evek az eredmények nem magukiöi saii.e tett meg. A kommunisták és a becsületes pártonkívüliek lendületes munkája mindig magasabbra emeli a száza­lékokat. Bozsér János elvtárs fej­tési csapata is hozzájárul ahhoz, hogy nap-nap után jobb eredmé­nyek szülessenek. Bozsér elvtárs csapata a leg­utóbbi kiértékelés szerint 153 százalékra teljesítette vállalá­sát. Még ennél is szebb ered­ményi ért el Bien József elv­társ fejtési csapata, aki 142.8 százalékra teljesítette válla­lását. Bien elvtárs példamutatóan jár elől csapatával együtt a termelésben, valóban úgy. ahogy egy alapszer­vezet titkárához illik. Elmondhatjuk azt, hogy a kom­munisták lelkes munkája, a párt és Rákosi elvtárs iránt érzeti szeretet lendíti előre ezeket az eredménye­ket. Lang István elvtárs fejtési csa­pata is valóra váltotta Rákosi elv­társnak tett ígéretét. Ez a fejtési csapat 150 százalékra teljesítette vállalását. Vannak azonban olyan csapa­tok is, ahol nem a kommunista példamutatás jellemzi a felajánlás teljesítését. Ilyen például joó Já­nos fejtési csapata. Lukács János (1) ennek a brigádnak a vezetőie, aki maga is párttag. Az itt doCgozó párttagok, de maga a csapat tagjai sem követik Bozsér, Bien, Lang és a többi kommunisták példáját. Itt dolgozik még Zsebi József, párt- ttsoport bizalmi, Szlavek Antalné elvtársnő is, aki tagja az aknai pártbizbttságnak. Miért nem megy mégsem a termelés? Az aknai pártbizottságon is ezt beszélik. Hiba azonban, hogy csak beszélnek róla és nem mennek el felrázni az ott dolgozó kommunis­tákat. Kurják János elvtárs, a nártbizottság helyettes titkára he­lyesen tenné, ha felhívná az ide­tartozó alapszervezet titkárának a figyelmét, vagy ő maga menne el a munkahelyre és ott beszélgetne el a kérdésekről. Az ott dolgozó párttagoknak meg kell magyarázni azt, hogy így kárt okoznak elsősor­ban maguknak és az országnak is. Igen nagy szükség van arra, hogy Kurják elvtárs többet tar­tózkodjon lenn a bányában. Ellenőriztesse az alapszervezetek titkáraival és vezetőségi tagjaival a termelés menetét. Csak ebben az esetben várhat még jobb ered­ményt, még magasabb teljesítmé­nyeket a kommunistáktól és e pár- tonkívüli dolgozóktól. Kurják elvtársnak nem könnyű a munkája, hiszen január óta végzi el a pártbizottság titkárának teen­dőit. Ez rövid idő ahhoz, hogy kellő gyakorlattal rendelkezzék. A párt azonban alkalmasnak találta Kurják elvtársat arra, hogy be­töltse ezt. a megtisztelő megbíza­tást. Ez a feladat megoldható, csak lelkesen kel! végezni a munkát. Ehhez azonban az szükséges, hogy ne akarjon minden mun­kát egyedül elvégezni. Bízz» meg nagyobb feladatokkal Gadó elvtársat, a szervező tit­kárt és bátran támaszkodjon az alapszervezetek vezetőinek » munkájára. Szép fe'ada’a r»a EuriáJs elvlinaak, de magának a párbizottság tag­jainak is. ők képezik a két akna vezérkarát. Elsősorban az ő poli­tikai munkájuk a fokmérője, hogy mennyi szén kerül ki az aknákbóL Hivatkozott Kurják elvtárs arra is, hogy sem a városi, sem a MESZHÁRT pártbizottságtól nem kapott elég segítséget munkájához. Ezt azzal indokolta, hogy gyakor­latlan volt a vezetésben és ebben nem kapta meg a kellő segítség- adást a felsőbb pártszervezetektől. A pártbizottságoktól kiküldött elv­társak munkája főként elvi tanács­adásokban mutatkozott meg. A hi­bákat is sorra megállapították az elvtársak, amelyek nagy részével Kiírják elvtárs maga is tisztában volt. A vezetésben! segítés azonban el­maradt, vagyis Dem ment el odáig, aogy segítsék megállapítani a hi­bák gyökerét, hogy azokat fel­ismerve jobbá cs eredményesebbé tegvek a munkát. Természetesen Kurják elvtárs is komoly hibát követett el már ott, hogy nem kereste és ezért nem is találta meg az olyan elvtársakat, mint Antal Pál (2) DISZ-fiatal, aki maga ment fel a pártbizottsághoz, hogy egy DISZ-brigédot akar ala­kítani április 1-re. Ez a példa is azt bizonyltja, hogy igen lelkesek az akna kom­munistái, csak észre kell venni őket, foglalkozni kell velük. Az ilyen kezdeményezések igen sok segítséget jelentenének a pártszer­vezet munkájában. Az ilyen elvtársakra támaszkod­jon Kurják elvtárs. Azokat a párt­tagokat pedig, akik ma még nem elég aktívak, szintén helyes, ha feladatokkal látja el az alapszerve­zetek vezetőségein keresztül. Győz­tes lesz ez a csata Kurják elvtárs, győztes, mert új emberek szület­nek azokból, akik ma teljes ere­jükkel azon dogoznak, hogy Rákosi elvtársnak adott szavukat telje­sítsék. F. E. Kisi]3oas!ß eredmények sz í e tsX az egyesszámú lakatosipari üzemben Rákosi elvtárs s?ü elésmpja tiszteletére Az egyes számú Lakatosipari Válla­latnál Rákosi elvtárs születésnnpji nak tiszteletére folyó versenyben ki emelkedő eredményeket érnek el a dolgozók. Ezek uz eredmények abból adódnak, hogy a művezetők munka­idejük nagyobb részét a dolgozók köz! töltik és minden támogatást megadnak a munkához. Naponta két. szer értékelik az eredményeket, hogy még jobb munkára serkenlsék a do! gozókat. Prémbörényi József sz excendergépen dolgozik. Rákosi elvtárs születésnapjára 178 százalékot vállalt, de vállaló sát már jóval túlteljesítette. Ötö­dikén 710 százalékot ért cl. Prémbörényi elvlárs elmondja: eddig ezen a gépen kelten dolgozlak. Min. dig várnom kellett arra. hogv társain a hajlítani való vasat a kezembe adja. Gondolkoztam azon, hogyan ludnám ezt a munkát sokkal gyor sabban elvégezni és meg is találtam a módját. Ma már egyedül dolgozom A kidarabolt vasak a munka jobb megszervezésével a gépemhez vannak készítve és sokkal többet tudok Így elvégezni. Megy igy a munka — mondja boldogan Prémbörényi elvtárs — hisz saját- érdekünk hogy jó’, men jen. Száltelekí Mihály elvtárs 108 szá­zalékos teljesítményt vállalt, de március 5-én már (SCO százalékra teljesítette napi tervét, ö is újított, ezért ért el magasabb eredményt. Idős Vetró László elvtára szintén újításon töri a fejét, nem akar lemaradni ő sem a termelésben, A vasablakok kis részeit reszelgeti. Az. előtt csak egyet fogott be egyszerre. Ma már két vajdarabot munkál meg egy művelettel. Kovács János eJvtána, a menetvágó gépen dolgozik. Ért a gépet Rákosi elvtárs születésnapjára készítette el. Eddig a menetvágásokat kézi erővel végeztem — mondja el Ko­vács elvtárs. — Ez nehéz fizikai munkát követel. Csak tíz darabot tud. tam egy óra alatt megművelni Egy régi. rossz gépet, amelyet mér rég nem basznának, megjavítottam kü­lönböző alkatrészeket szereltem rá. Ma már a menelvágást nem kézzel, hanem villanymotoros géppel vég­zem. Egy éra alatt 52 darabot is meg. csinálok, így a vállalt 150 százalék helyett a februári átlagom 287 száza- lék volt, ötödikén pedig 530 sza zniékot értem el. Újhelyi József február 8-án kapta még a Sztahanovista oklevelet. Az­előtt alig tudta a 100—110 száza. é. kot elérni. Most inár 350 százalékot is telje sít. De ennél az eredménynél nem aka­rok megállni — mondja mosolyogva, — még sokkal többet akarok teljesí­teni. hogy az oklevél mellé a jelvény' is megszerezzem.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom