Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-06 / 55. szám

2 NAPIÓ i#sa március « A franci» kormányválság; Pilis (MTI): Pinay, kijelölt minisz. tere nők kedden este bejelentette a köztársasági elnöknek, hogy elfogad. •' ja a kormányalakítási megbízást Ké pőbb bejelentését visszavonta és szer. f dára halasztotta a végleges választ. Hírek szerint Pirvav gazdasági prog. ramja közkegyelmet javasol adó. csalóknak, hogy ezeket „jobb belá­tásra" bírja, rögzíteni akarja az Ará­kat és az írak mögött messze kullo­gó béreket is. Drasztikus intézkedé­sekhez kivin folyamodni az állam vasutak deficitjének megszüntetésére. Nagyméretű elbocsátásokat tervez és újabb adóka' szándékozik kivetni. ' Szó van az államosított üzemek „reform(áré'“ ív »melyek közül többet tőkéseknek nkar vissza­adni. Sokat beszélnek az alkotmány „re­formjáról“ is. amelyet a gaulleisták .. hozzájárulásává] .olyan értelemben szeretne megvá toztatni, hogy a kor. roáriynak a bizalmat.. hosszú időre — esetleg egy évre szavazzák meg. j Ellenkező esőiben a nemzetgyűlést , feloszlatnák és új választásokat tűz­nének ki. Pinav ilyen módon szeret­né megakadályozni az egymást kö vető kormány válságot * Kedden kiszélesedett a francia munkásosztály tiltakozó mozjjaL ma Pinay kormányalakítási kísér­lete és tervei e’len. Az Elysé" palotában egymást követik a vasutasküldöttségeik, ameyek til- . takoznajc az államvasutak tervezett „reformja“ e'len különös tekintettel a tervbevett elbocsátásokra és a dol­gozók el!en irányuló egyéb intézke­désekre. Töt)b gyárban rövid tiltakozó mun. ; kábeszíin! elésre került sor. A Irancia Koinniunistti Part nyi'a<koj,.a,a a kormányválság okairól Páris (MTI): A Francia Kommu­nista Párt nyi’al'kozatot adott ki s gbbm megállapítja, hogy a kormány azért bukott meg, mert Franciaország népe nem kér a há­ború előkészítésének bűnös poli­tikájából és elutasítja Nyugat- Ném<dlországnak akármilyen for­mában történő felfegyverzését. A Francia Kommunista Párt kije­lenti, hogy a válságot a nemzet ér­dekeinek megfelelően lehet és kell megoldani Ez politikai változást kö. vetet, amely a Franciaország függet. enségét árubabocsátó egyezmények, a Marshall terv, az Atlanti Szövet­ség, a Schuman-torv, „Európai Had­sereg“ — felszámolásán alapulna. Ezek az egyezmények több, mint 14C0 milliárd frank katonai terhet rónak az országra és idegen ér. (lékekért akarják tovább süllyesz­teni a francia dolgozók életszín­vonalát. A Francia Kommunista Párt felhív minden franciát, egyesüljenek és kö. ve leljék demokratikus kormány ala­kítását. Az USA fegyverkezési kölcsönt folyósít az AHemmer-kormánvaak Berlin. (MTI): Az Egyesült Aliamok kormánya kilátásba helyezte, hogy nagyobb fegyverkezés] kölcsönt nyújt az Adonauer.kormánynak. Az USA kormánya azonban csak abban az esetben haj'andó a remi- lilerizálás céljait szolgáló kölcsönt folyósítani, ha Adenauerék újabb közvetlen és közvetett adókat vetnek ki Nyug«'-Németország lakosságára. Schaftes-, bonni pénzügyminiszter kijelentette, hogy az amerikai kök csőn azért válik szükségessé, mert a nyugatnémetországi tartományi kormányok megtagadták Adenauei követelésének teljesítését, hogy az eddigi 27 százalék helyett 40—60 szá­za ókra- növeljék a bonni kormány­nak adóit adóhozzájavulásukat. Adenauerék máris hozzáláttak a lakosságot sújtó közterhek emelé­séhez. 16 százalékkal emelik a szén árát A fogyasztási cikkeket előállító ipar további ©’sorvasztását vonja maga után és lehetővé teszi a nyugatné. metországi hadiipar további kiépíté­sét, Kyugatnénibtországi do gozók egységes alc.úja az fldenauer-i ormány eltávolításra A nyugatnémet bányászok fém­ipari dolgozók és kikötőmunkások kü dötiednek Essenben tartott érte­kezletén elhatározták hogy egysé­ges akciót kezdenek az Adenauer, kormány eltávolítására és a Németor­szággal kötendő békeszerződés ki harcolására. A küldöttek egyhangúlag elfogadott határozata felszólítja a német népet hogy fokozza a keretszerződés a had. kötelezettség és az Atlanti Egyez­Kutkrcot vallottak a / a r erikái tiáborús gva íoqalótnak a leagyei-szaviei barátság meqbaniásara iraw ó k.ser.etet Moszkva (TASZSZ) Sz. Orjehov, a Pravda nemzetközi szemléjében fog lakkozik az amerikai rágalmazóknak az úgynevezeti „Kalyni üggyel“ kap csolatos provokációs kampányával. Az amerikai háborús gyujtoga- tőknak és propagandistáiknak ez a provokációja a'kotóréeze az új háború előkészítésére irányuló politikájuknak — frja. Majd rámutat az USA ural­kodó köreinek még soha sem volt ennyire szükségük a hitleristák bű neiht-k igazolására, mint most, ami­kor sürgetik a nyugatnémet revan siszta hadsereg megteremtését, hogy köles minden törvényét, hallatlan gaz­tetteket köveinek el Koreában. A kalyni provokációt — folytatja Orjehov — a hitleristák szervezték, hogy ellentétel szítsanak a íengvel nép a Szovjetunió népei között és ez zel megkönnyítsék a lengyel nép ■ a- bigába döntését és kiirtását. A len gyet-orosz barátság és együttműködés nem tetszik az amerikai agresszorik- nak sem, akik éket akarnak verni a két nép közé és ezzel meg akarják gyengíteni a béke és a demokrácia táborát. Az amerikai háborús gynjtogatók mesterkedései azonban hiábavalók. A lengyel-szovjet barátság megmérge­felhasználhassák azt egy új agresszív j zésére irányuló kísérleteik éppen úgy háborúban, mint most, amikor arcát I vereséget szenvedtek, mint Hitler na- lanul lábbal taposva az emberi er I sonló kísérletei. A „Don bassz44 szén kombájn nal végzett ciklusos bányamunka tapasztalataiból Az alábbi cikket Vaszilij Kucser írta Annak a szénrétegnek a vastagsá-' bérből áll. Tagjai: a kombájnvezetft, Bonnban hivatalosan közölték, hogy | mény harcát, buktassa meg a népek Nyugat-Németországban április 1-től | lenes Adenauer-kormányt. Iskolák helyett laktanyákat, könyvtárak helyett börtönöket építenek Tito Jugoszláviájában ga, amelyet kitermeltek 1.7 méter, a gép kezelését végző két helyette A szenreteg 6 fokos szögben lejt. A ! se, a fejtést kialakító két helyettes« szén közepes keménységű és a front., és a géplakatos. Ve ünk eovütt Hol- fejtés 190 méter hosszú. A fotét min-j gozik a műszakban tnA, <ÍV váiár den egyes ciklus után omlasztjuk, aki a frontfejtés felső helyén — ahol vagyis akkor amikor egv terme ö majd a kombájn kifordul — fülkét műszakban a frontfejtés teljes hosz- váj: kívüle két fahordó három há szában már kibányásztuk a szenet A nyaács és két csiíés ü dőlök, frontfejtésben minden munkát graft- akik az üres csilléket állítják a szál kon szerint végzünk. A grafikon arra | Kióberendezés alá A frontfejtés k-L van alapítva, hogy naponként egy ; fogas talán előkészítése azza,. az ered teljes ciklust befelezzünk. Ez azt je- mennyel jár, hog„ eav műszak »luft .enti, hogy naponként végezzük el a i teljes hosszában aláróseliük és a i­" ‘ --------» I A „ ^ ’ Acn Ao a»» O'T ♦ ír r\ ! á r> arvl í 1i \r r i£ _ ; i _ 1. _ , #i * 14 Kid gway már januárban Üt’ os ei«silá£0 at kapott, hogy mércéin ei kell húznia a fegyverszüneti ’állásokat Peking (Uj Kína): Alan Winnington s londoni Daily Worker ptt nmindzso. ■' ni tudósítója hétfői sürgönyében a többi közötit ezeket írja: — PanaiindzL-ion közelében a., ame­rikaiak kolera és tífusz baktériumok­kal fertőzött rovarokat tartalmazó gránátokat lőttek a népi erők áliá­■ • Kaira. — A kínai önkéntesek minden egy. sége mellett baktérium/l’enes brigád c működik. Ezek a brigádok — egész, ségügyi osztagokkal együtt — azon- na; a gránátok becsapódásának szín helyére sietnek, hogy a fertőzött te­rületeket lezárják ért vegyi anyagok, ka), mésszel, valamint tűzzel meg- . kezdjék a fertőtlenítést. — Az ameHkaiaknak a fegyverszü­neti tárgyalásokat ha’ogató, gondo . »an kitervezett, arcátlan taktikája szoros összefüggésben áll a bakterio­lógiai hadviseléssel. 1 Az amerikaiak titkos utasításokat ' -tapt-ak. hogy márciusig húzzák el a tárgyalásokat. Akkor azonban még 'nem lehetett tudni hogy mi voU az oka ezeknek az utasításoknak. Most, amikor olvadni kezd a hó és az ame. rikajak fokozzák a baktériumháborút ez az ok világosan áll előttünk. ■ A baktériumok terjedésének Irá- tnyáf azonban nem lehet megszabni. Az amerikaiak által indított hakté- /iumháború következményei kiszámít üartatlanok és a járvárív egyaránt ter­jedhet dé! és észak felé. Az ameri. Salak aljas felelőtlenségének gátat leéli vetni, amíg nem késő. Az amerikaiak bakiért mu háborúja Koreában Phenjun (TASZSZ): jy koreai Köz. />onr.i Távirati Irodának a keleti fronton tartózkodó kü öntudósítója je. lenti, hogy az amerikai agresszorok továbbra is baktériumokká! fertőzött Szófia. Az Otecses/.tvcn Front című bolgár lap leleplező cikket közöl ar­ról, hogy hogyan vallják be maguk a titoisták Jugoszlávia kulturális ha. nyatlásának tényét. A Tllo-Ra-nkovícs banda fasiszta diktatúrája, nyomorba és rabság­ba döntötte a jugoszláv népet és a népművelést is teljesen Elha­nyagolja, mert minden anyagi esz­közt a hadseregre, a fegyverke­zésre és az TOR — e hatalmas terrorista gépezet — fenntartására fordít — írja a boigár lap. Titoék sajtója gyakran kifecsegi az igazságot. Igv például a zágrábi Vjesnik című lap a közelmúltban egész nyíltan megír ta, milyen kulturális hanyatlás van ma Jugoszláviában. • Imotszki környékén több, mint öt­venezer lakos él, de az utóbbi idő­ben teljesen megbénult a kulturális élet. Másfél évvel ezelőtt Imo-tszkibin népegyetemet létesítettek, azonban mind a mai napig egyetlen előadást sem tartottak. A környék kilenc nép­könyvtára és olvasóterme közül egy sem működik. Ez nem elszigetelt je lenség, így van ez országszerte, — ál­lapítja meg a Vjesnik. Ugyanez a lap „A falu könyve" cí­mű cikkében a horvátországi könyv, tárak helyzetével és a könyvelőadás­sal fog'aikozva így ír: „Gyakran megtörténik, hogy n könyvkereskedéseket kénytelenek bezárni. Jelllemző erre a DonjLlapci könyvke­reskedés példája. A könyvkereskedés a helyi termelőszövetkezeti boltban van. Megrolhadt karalábé és zsizsikes lencse között hevernek a porlepte könyvek. A polcokon, legfeljebb csak svábbogarak és egerek szaladgálnak rajtuk. „A Szerb községi könyvtárban is vastag por lepi a könyveket. A vori. viticai járásban 48 könyviár közül csak 15, a pakraci járásban pedig 28 közül csak négy működik.“ szén egyik al érése lése és az ezt vető a!árése!és között felmerülő kö. vető aláróselés között felmerülő va. lamennyi műve etet. Annak a grafi­konnak, amelynek alapján munká mai megszervezem, megvan a maga különlegessége. Ez a munka így alakult ki: 1950 decemberében meghívtak Ki­ácsoljuk a frontfejiést, a kitermelt szenei a szállítóvágat csilléibe juttat­juk, vagyis egy műszak alatt végez­zük el azt a munkát, amelyet koráb­ban két termelő műszak végzett. A kővetkező műszakban do’erozó brigád tagjai: a kombáinve. laJo a gépet kezes eíy helyettese, evbe az ukrajnai Komszomol Koz- , kiaVldtó egy helyettese, a ponb Bizottsága utósére, h^y tartsak b á a gép-akaios ésya vá}ár előadást munkamódszeremről. Kieyben | aki a {rontfej!és aUÓ részbr^n meglátogattam az Ukran Tudományos; f{i1ké> , hrinóa tnai,: ­Akadémia banyagépészeti intézeté] is. Az Akadémia több tudósával egy üt] elemeire bontva megvizsgál­tuk frontfejtésünk egész munkafolya­matát. A műveletek részletes elemzé se alapján arra a gondolatra jutot­tam, hogy a szenet az eddigi két műszak helyett egy műszak alatt is ki lehet termelni, ha alaposan átgon. dőljük és jó időbeosztással megter­vezzük a kiterme és egész folyamatát, s ha példaszerűen megszervezzük az előkészítő és javító műszak munká­ját. így jelentős:« fokozni lehet a kombájn1 teljesítőképességét. Visszatérve a Donyec medencébe, elképzelésemet kifejtettem a bánya vezetőjének ée főmérnökének. Javas­latomat helyeselték és fejtésünk dől. gőzéi hamarosan a gyakorlatban is alkalmazták az új grafikont ame'y az egy műszakban való szénkitermelésre van alapítva Nézzük most meg. hogy fülkéi, a brigád tagjai szétbontják a Kombájnt, a fejtés felső végéről az alsó végébe eresztik, aláácsolják azt a térséget, amelyben a kombájnt le­eresztették és megtisztítják a fejtést A harmadik műszakban hat bányász a fejtési szállítóberendezést szereli át, öt bányász a főiét omlasztja. három géplakatos pedig a mechanizmusok javítását és az előírt hibamegelőző karbantartást végzi. Nasry feIeo*3«ége vau a fejtési munkában a végrehajtási grafikonnak. Ennek segítségével el­lenőrzik a ciklusos grafikon végre, hajtását. Ez a végrehajtási grafikon visszatükrözi a munka egész menetét, jelzi a megállapított ütemtől történő Icgcsekéiyebb eltérést is. Igv a bá. nya vezetőségének lehetősége van, hogy Idejében gondoskodjék a felme­rülő akadályok elhárításáról. Nagy­miként szerveztük meg a bányászok mértékben segíti a munkát a front- aíjsein 3 fejtés es a külszín valamint a föd. alatti villamosszáliítás irányítója kü. zött a jól megszervezett telefonössze­köttetés. munkáját fejtésünkben. A «»énét kitermelő műszak alatt a géphez tartozó brigád hat em. ILLÉS BÉLA A világ dolgozóinak vezérkarában szólnak a munkáról, melyet soraik- nyi szomszédját, azalatt Rákosi eV VIII. líékosi eivtársnak szerepe volt-1-1- az Olasz Kommunista Párt meg erősödésében és elvi megtisztulása, ban. Segített a Német Kommunista Párt megszilárdításáért folytatott harc­ban, 3 pártba befurakodott opportu. nisták és árulók lelep (Zésében — abban, hogy a párt sorait megtisztít­sa és szorosabbra zárja A Francia Kommunista Pártban különösen a írockista befolyás kiküszöbölésében nyújtót nagy segítséget. Ezekben az években kifejtett tévé kenysége gazdag és sokoldalú. Rá. kosi eh"társ akkor vívott harcaiból ma is sokat tanulhatunk. Elegendő, ha olaszországi tevékenységére hivat­kozunk. Rákosi e'vtárrt 1921-ben Le­ri ip kezdeményezésére a Kommunista rovarokat szórnak tó repülőgépekről jaternacionálét képviselte az Olasz a koreai néphadsereg és a keleti part í Szocialista Párt livomói kongres-szu ■vidék’környékén. így például fehru- jsatí. Itt az opportunisták ellen kellett ár 26-ón az intervenciósok öt helyen harcoteia. akiknek célja az volt, hogy baktériumokkal fertőzött . szárnyas.! befurakodjanak a Kommunist Inter hangyákat, három helyen fertőzött aacionálébá és ott fo ytassák áruló fiókokat, öt helyen fertőzőit legyeket j politikájukat. A szocialisták töbhsé- Tzórtak le. Február 27-én I-imnam já j ekkor még nem látott tisztán és rás és Tánc.son keruet hat helyén járuló vezetőinek hatására szakított szór­a kommunistákkal, JJe másfél esztendővel később. a munkásegységnek. Az Olasz Szo­cialista Párt új kongresszusán akörül folyt a vita, hogy az olasz szocialis­ták vissza akarták térni a Kommu­nista Internacionáiéba, hogy a kom­munistákkal együtt védekezzenek a fasizmus elten. Rákosi olvtárs segí. tett megtalálni a helyes álláspontot — s segített meggyőzi), az olasz kom munirttákat, aikik közül sokan nem jó szemmé' nézték a még ingadozó, de jóhiszemű szocialistákká] vaió egyesülést. Ebben az időben együtt harco't Togliatti elviárssaL Rákosi elvtárs moszkva] működése alatt so kát tanult a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom vezéreitő. Lenin ó.gj Sztálin elytérsaktól, a Bolsevik Párt] harcainak gazdag tapasztalataiból és a ienmi-sztálim tanításokat alkalmaz, ta égés, forradalmi tevékenységében a nemzetközi munkásmozga om kü tónböző harci terepein. Nem véletlen, hogv amikor 1922 októberében az olasz fasizmus uralomra jutott, a ne. héz helyzetben lévő Kommunista Párt támogatására újra Rákosi elvtár. sat küldték Olaszországba, aki ott majd egy évig dolgozott Mussolini legvadabb terrorja idején. Rákosi e vtárs mint a Kommunista Internacionálé titkára, sok országot ba^ Rákosi e vtárs a proletámemziet köziség közös nagy ügyéért kifejtett. ÍVJ ialatt Horthy egymást követő kormánya] hangos, ostoba és hazug irredenta jelszavakkal a ma. gyarság ellenségévé tették valameny­amikor már Mussolini fekete I bejárt. De bárhol harcolt és bárhol árnyéka borult Olaszországra, Rákosi I do.gozoti, megmaradt mindig ma. szárnyasba agyakat és bolfaáka ‘nk le. "A baktériumokkal fertőzött rovara, kút éjszaka vágy töltényhüvelyekben, céTr^Wie’Iőt1 küönhJfrt ^ ‘T* odauíazoU- Most a szék. | gyárnak. magyar forradalmárnak, na. °? ,a I tóriánusok, a ,,ba oldaliak" et’en isjgyar kommunisiának. A magyar tor ok nagy munkát fejtenek Irt a bak- ke..ett harcolnia, akik nem értették rada!0m tapasztalatait Igyekezett a . numokka] l®*," 1rovarok m«g-] meg, hogy milyen hatalmas jeíentö Itöbbi testvérpártban hasznosítani — ■ mmrsitése érdekében. sége vaa a fasizmus elletm harcban | Ezek a pártok J i társ szinte az egész földkerekségen barátokat, szövetségeseket szerzett a dolgozó magyar népnek. A magyar nép sorsa láthatatlan, de egyre erő. sebb szálakkal szövődött össze a sza­badságért harcoló népek sorsával. Újra Magyarországon 1924 januárjában meghalt Lenin. Ahány ellensége csak volt ntrnr győztes szocialista forradalom­nak, az első szocialista államnak, va- amennyi azt hitte, hogy elérkezett az ö ideje, elérkezett az idő a reakció általános támadására, a szovjet állam megdöntésére. Lenin munkáját a halott vezér leg­jobb fegyvertársa, legjobb tanitvá. nya, leghívebb barátja, Sztálin elv­társ folytatta, ö körülötte tömörültek a Szovjetunió összes kommunistái és a világ népeinek legjobb szabádság. harcosai. Rákosi Mátyás odaadóan, céltudatosan és keményen harcolt azokért a célokért amelyeket Sztá­lin elvtárs tűzött az egész nemzet­közi forradalmi mozgalom elé. TVF agyarországon a forrada om i’A vérbefojtása után bátor és ön. felá'dozó harcosok szervezték meg, vezették és irányították a helyi kom. munista pártszervezeteket., — de egv séges, az egész országra kiterjedő pártot és pártvezetést nem sikerült létrehoznia. Ez a feladat Rákosi elv- társra várt. Jól tudta, hogy milyen kockázatta; jár számára a magyaror szági illegális munka Győztes csaté kát vívott a Magyar Tanácsköztársa. ság idején, tagja volt a Tanácskor, mánynak és ott is harco-t árulók az ingadozók ellen. Ezért Horfhy- Magyarországon halálbüntetés várt rá. És mégis Magyarországra jött. mert ezt követelte a Kommunista Párt, a magyar dolgozók, a nép ér­deke. 1924.ben döntő szerepe volt ab­ban, hogy a magyar kommunista mozgalomban dúló áldatlan frakció­harc megszűnt. A Komintern V Kon- gresszusán ezek a frakciók egyessé- get kötöttek és megbízták Rákosi eiv. társat, hogy a KMP újjászervezésére térjen vissza Budapestre. Rákosi elv- társ aki erre a munkára önként je tentkezett, Bécset! át 1924 decemberé­ben utazott haza. Azonna' munká­hoz látott. Az ö vezetése alatt — először a forradalom bukása óta — sikerült egyesíteni a Magyarországon élő kommunistákat, kiszélesíteni a kommunista tábort és egységesen irá­nyítani a harcot az egyre fokozódd nyomor és munkanélküliség ellen, a rendörterror ellen és a már ekkor tervezett szovjeté lenes, imperialista háború ellen. Néhánv hónappá; Rá­kosi elvtárs Magyarországra érkezte után már érezhető volt a kommunis­ták befolyásának növekedése az üze. mekben. a szakszervezetekben, sőt a mezőgazdasági cselédek, szegénypa­rasztok között is. (Folytatása következik)

Next

/
Oldalképek
Tartalom