Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-30 / 76. szám

b NAPLÓ IMS MABCTU8 se A DRÁVAPALKONYAI KULTÚRCSOPORT HELYESEN FOLYTATJA A KULTÜRAGITÁCIÓT Baranya falvaibain — melyekben néhány év előtt, a felszabadulás előtt tnóg a sötétség volt az úr, — egyre nagyobb teret hódít, a világosság, egyre nagyobb területeket sugároz b.c a kultúra fénye. A felvilágosodás azonban nem csak abban mutatko­zik meg, hogy telefon, völlany ke rül községeinkbe, hogy egyre több ki-s falusi házban szólal meg a rádió, hogy megjön a mozi és megalakul a népkönyvtár, hanem abban is, hogy a falu fiataljaiból, öregjeibö', asszo­nyaiból és embereiből kis csoportok állnak össze, melyek a kultúra tér. kultúrcsoportjaink egyre szolgálatába állí 4* a kuHura terjesztését szervesen égy bekapcsolják a begyűjtés, az ép­pen szükséges idénymunka elvégzésé­nek serkentésével, gyorsításával. Igen jó példa erre a drávapa konyái kul- nírcsopor! működése, melyről Erdősi La jos, a község népművelési. ügyve­zetője számol be levelében. „összevont kultúrgárdánk szerve­sen belekapcsolódik a pártszervezet és a tanács munkájába. a kultúra • vérével harcolunk a begyűjtés ozásáért és a tavaszi munkák határidő e'őtti befejezéséért. Külö­nösen szükséges az most, mikor községünk dolgozó parasztsága ver­senyre hívta ki az egész megyét a lávaszí vetés minél gyorsabb befe­jezésére." Erdősi Lajosi helyesen határozza meg elvileg a kul túrgárda feladatait, de vájjon hogyan hajtja végre a kitűzött feladatokat? Levelében erről is beszámol: „A tanács minden héten értélreli az addig elvégzett munkát. Megái, lapítja, kik azok a gazdák, akik a legjobb munkát végezték. Ugyan­akkor megnézf azt is, hogv kik ma­radlak legjobban le Ezután a kul- hírcsoport beosztott tagjai felkere­sik a jó gazdákat otthonukban és rövid „vilámműsort“ adnak tisztele. tükre. Persze a szomszédos gazdá­kat. is értesitjük. hogy jövünk, így ezek is odacsoporfosulnak a műsor . meghallgatására.“ Persze nem akármilyen műsort ad Hz élenjáró dolgozóknak a drávapa- konvai kul'túrbrigád. Mohácsi Sándor tiszteletére például külön verset köl. lőttek és azzal köszöntőnek a négy- holdas gazdát, aki önként felajánlot­ta, hogy pénzbeli megváltás helyetI hizoflserlésl ad be és így támogatja ■ községét a begyűjtési versenyben,— így viszonozza az államnak azt a sok jót, amit már eddig is kapott A köszöntővers így szólt: „A múlt sötét vakságától szabad szem ni el újra látunk. Április 4! Elérkezett Yégre felszabadulásunk! Elhúzták a dicsőséges szovjet népnek harcosat, örök hálánk, köszünctlink szép emléket állít nekik! Mindezeket tudja ám jól Mohácsi Sándor, jó gazda, ki az elmúlt évben is a busás jutalmakat kapta. Minden beszolgáltatását töbhszáz százalékra vitte Meg is kapta hasznát érte, Amiért teljesítette! Iámét várjuk, hogy munkáddal eredményt érj el és aifcert! Segíts hozzá, hogy mielőbb elsők között nyerjünk versenyt,“ Azomban nem- a házhoalátogatós az egyedüli módja a kultúragitációnak. A leleményes drávapaökonyai kultúro- sok más módokat is talállak a ver­seny lendület fokozására.-,A héti mozie'őadásokon külön tiszlelethelyet biztosítunk az élen­járó gazdáknak és versben üdvözöl­jük őket, ismertetjük munkájukat“ — írja Erdősi Lajos. Hogyne végezne hát jó munkát, hogyne igyekezne még jobban az, akit az egész falu előtt nyilvánosan megdicsérnek! Hogyne lelkesítené az Ilyen példa a falu többi dolgozóját is jobb munkára! Bonyár Sándor gazda is még több dolgozó parasztnak igyekszik azóta átadni a szovjet ag­rotechnika munkamódszereit, mióta féköszöntöttók. ».Bőségesen jut majd termés minden beadásra, rakott szekér indulhat a szabad el­adásra ... Sikert kívánunk munkádhoz Bonyár Sándor ga/da! tudod jól, hogy államunk mindezt visszaadja. Kövessük hát a jó példát mi is minél többen, jesztését és elsajátítását tűzik ki feladatul maguk eilé. Ezek a kuHúrcsoportok egyre több faluban alakulnak meg és egyre nö­vekednek. Ahol a pártszervezet és á tanács támogatja a dolgozók kéz eieményezését, ott a kicsiny magból terebélyes, lombos fa nőtt, ott meg­alakult a szín játszócsoport mellett az énekkar, (ónccsoport és az olvasó­kör is. De a kültúrcsoport fejlődése nem csak a számbeli gyarapodáson mu­tatkozik meg. Meglátszik ez azon is, hogy inkább a napi feladatok tják munkájukat így épül a boldog jövő, így élünk mi szebben!“ Bonyár Sándor azért kapta ezt a verset, mert a szovjet agrotechnika tanításai szerint dolgozik, sőt minden héten tapasztalatcsereértekezletet tart, melyen e módszereket ismerteti. Ö maga ősszel, tavasszal műtrágyázott, alkalmazza a pótbeporzást a kukori­cánál és ennek haszna azután meg is látszik terméseredményein. Persze varrnak még. Drávapalko- nyán hanyag gazdák is. Vájjon hogyan foglalkozik velük a kultúrcsoport? Erre is válását ad Erdősi Lajos le vele: ,,Nem felejtkezünk el a lemara­dókról sem. Serkentjük, figyelmez­tetjük őket munkájuk jobb elvég­zésére, mellyel a hazának és Rá. kosi elvtársnak tartoznak Egy példa a Sok közül: Kocsis Jó­zsef hatho-ldas gazda elfeledkezett kő. tdiezetfsége teljesítésére», p, Icultúr- csoport ezzel a verssel figyelmeztette: Mnltad.it már elfeledted, Koe.sis József gazda? Amikor még esendőrszurony járt az udvarodba? Egyik váltó a másikat cserélgette nálad. örök pokol voll életed, hajszában a házad! Rombadöntött lakóházad újjáépítették! Villany gyűlt ki a szobádban, azt is bevezették. Mindezt kik csinálták néked? Hát a kommunisták, kik építő munkájuknak a legjavát adták! Adósa vagy a hazának, adósa a pártnak! Iparkodjál hát megadni, amit tőled várnak! Jól tudjuk, hogy felesleged van még bőségesen, szolgáltasd be! Ne utánozd a kulák mit teszen! A figyelme-ztetésmék megvoát a fo ganatga: Kocsis József, aki valóban visszaemlékezett a szomorú mu Ura, teljesítette baromfi- és tojás-beadási kötelességét, kifizette negyedévi adó­ját. Sertésbeadásával ugyan még hát­ra van, de a kulitúrosoport majd aura is figyemezteU, hiszen Erdősi Lajos így fejezi be levélét: „így dolgozunk csendben, de eredménnyel az elmaradottság, az ellenség aknamunkája ellen, a be­adás^ fokozásáért — hűen pártunk és Rákosi elvtárs iránymutatásá­hoz, szocialista hazánk építése ér. dekében “ Tekintse példaképnek megyénk többi kultúr csoport, ja a őrá vapalkonyai kuKárosokat! Dogozza nak úgy a kultúra terjesztése, a szo­cializmus építése érdekében úgy, mint e kis baranyai falu kul tArosai! A tanácsok vezetői pedig Mesék meg, hogy milyen formlos a falusi kulfúr- csoportok, kuttúrbrigádoik támogatása, lássák meg, hogy a rájuk fordított támogatás sokszorosan megtérül a beadás megjavulásában, a munkák határidő előtti elvégzésében és a tahi további kulturális és gazdasági felemelkedésében! A pécsi közlevéltárban, mely nemrégiben kplfözött új helyiségeibe, már nagyrészt rendezet­ten, polcokon áll az anyag. Az iratok között jócskán akad tö­rök hódoltság korabeli levél vagy okmány. A levéltár rendszeresen feldolgozza a vidék anyagát is. így a még feldolgozatlan 500 mázsa anyag mellé ebben a hónapban újabb 500 mázsa iratot várnak a levéltár dolgozói. A világhírű Obrazcov bábszínház két darabja filmen A bábjátékot a múltban kizárólag gyermekeket szórakoztató előadás­nak és olcsó vásári mutatványnak ismertük. Tavaly márciusban nálunk • járt a világhírű Obrazcov együttes, megmutatta nekünk, hogy ezt a ke­véssé ismert és nálunk akkor még me) őzött műfajt páratlan magas szín­vonalra lehet emelni és nemcsak a gyermekek, de a felnőttek szárához, tatásának és nevelésének eszközévé tenni. Az ,.Alladin és a csodalámpa“ című gyönyörű színes film. a mesék vi­lágába visz el bennünket. Az ezeregyéjszaka meséinek Alladinját látjuk, alti a csodalámpa segítségével egyszerű selyemszövő legényből les„ hatal­mas, nagy úrrá. A másik filmesltctt bábjáték a .,Szempillád zizzenésére“ című szatí­ra, amely a hollywoodi filmstúdiók hazugságait erkölcsileg és művészi­leg alantas, züllött, módszereit mutatja be: Amerikában új íilmtéma szü­letik Bizet: Carmen-ja nyomán. Címe Szempillád zizzenésére — vagy CarmenA hősnőből hóbortos amerikai nő lesz. aki 120 mérlöldes se­bességgel száguld versenyautójával Don Jóséval. Már javában folynak a film felvételei, amikor a tröszt elhatározza: kommunista-ellenes filmet ké­szít a „Carmen"' bő' Hogy n<• vesszen el az eddig befektetett pénz. csak a darab másik felét írják át: Carme^ö1 ,,Moszkva ügynöke“ lesz és a csempésztanya színhelyét áthelyezik egy kolhozba. Ennyi röviden a darab témája. A játék az erőteljesen jellemzett ala­kok egész sorát vonultatja fej De nemcsak az egyes alakok mulatják maró szatírává' a rothadó kapitalista társadalmat, hanem a darab egész sor kitünően megrajzolt olyan helyzete, mint a színészsorozás gátiásta. lan embertelensége vagy a forgatókönyv ..gyártásának", az amerikai ál­kultúrát oly találóan tükröző torzképe. Hit várnak a pedagógusok a Dunántúl című folyóirattól ? Baranya megye pedagógusai örömmel üdvözlik a Dunántúl című folyóirat megjelenését melyet a Magyar írók 'Szövetsége pécsi cso­portja a közeljövőben elsőízben in­dít útjára. Oktató-nevelő munkánk célja, hogy alapos szakmai és magas szín­vonalú általános műveltségű, kom­munista világnézetű ifjúkat nevel­jünk. E cél megvalósítását úgy érjük el, hogy tanulóinknak tudományo­san igazolt igaz ismereteket adunk, megmutatjuk nekik a természet és a társadalmi élet törvényszerűsé­geit. Emellet/t kialakítjuk lelkűk­ben az igazi hazafiság erkölcsi tu­lajdonságát. Ehhez kérjük a Dunántúl című folyóirat segítségét. Állítsa a Dunántúl példaképül pe­dagógusaink és ifjúságunk elé a kommunizmus és szocializmus épí­tésének szovjet és magyar hőseit. Azokat-a hősöket elsősorban, akik köztünk élnek, dolgoznak és for­málják egyre szebbé a mi tájun­kon élő dolgozók életét. E pél­dák lelkesítsék a nevelésügy tá­voli falvakban és városokban küz­dő hőseit egy szebb életünk küz­delmébe induló ifjúságot. Mutassák meg épülő szocialista hazánk eredményeit. A mi bara­nyai, dunántúli eredményeinket, hogv ezeket mar az első osztálytól kezdve ismertethessék nevelőink a gyermekekkel, hogy büszkék le­gyenek arra, hogy történelmünk leghősibb korának munkásai, akik­re elismeréssel fog tekinteni a jövő boldog emberisége. Azt várjuk a Dunántúl íróitól, hogy megyénk, tájegységünk szép­ségeit vetítsék elénk művekben, foglalkozzanak történelmünk hala­MINDEN NAPPAL KÖZELEBB JUTUNK nagy ünnepünkhöz, hazánk felszabadulásának évfordulójához. Ezen a napon, április 4-én, néphad seregünk hatalmas díszszemlével mu­tatja meg erejét, fegyelmezettségét, megbonthatatlan egységéi a dolgozó néppel. Fáradhatatlan készülődés, gya korlátozás folyik már a laktanyák, ban és gyakorlótereken. Nem kis do­log elérni, hogv a díszszemlén fel­vonuló egységek és hareigépek tökö­léi es pontossággal mozogjanak. Ke- ménv munka kell ahhoz, sok-sok órá­nyi lelkiismeretes gyakorlás, hogy harcosaink méltó módon jelenhesse­nek meg dolgozó népünk és pártunk előtt, hogy a békét védő hatalmas erőt hűen kifejezésre juttassák. Az egyik laktanya kövezett udvarán zsinóregyenes sorokban gyakorolják a díszinenelei a lövészek. Rendkívül gyakorlott szem kel! ahhoz, hogy ész­revegye valaki: ez az elvtárs a lábát nem emeli eléggé, amannak a szuro­nya tér el néhány milliméternyit a többitől. De a leggyakorlottabb szem sem fedez fel hibát Legendi József és Kleinen! Ferenc honvédek mozgásán. Egysorban mennek, egy ütemre mozog a kezük, lábuk, Imjszálpontos a tő- vetésük, hibátlan a fegyver tartása. Nem volt ám könnyű idá'g jutni — szól Klement elvtárs is, de szeme csillogásán látszik, hogy ez nem pa­nasz, inkább egy kissé dicsekvés van Honvédségünk április 4-re készül benne. Először azt hittük, sohasem lesz jó a menetünk. Elfáradtunk az egyes mozdulatok aprólékos ismétlé­sében. De most már... SORAKOZÓ! A PIHENŐNEK VEGE. Mintha rugó lökné a két harcost, úgy pattannak fel s máris ott állnak a sor­ban. Még csak egy pillanatra villan meg Legendi elvtárs magabiztos mo­solya, aztán komollyá válik az arca. hogy még arckifejezéséve! se rontsa a sor szigorú egyöntetűségét. A tüzéreknél is nagy a készüSődés. A legjobbakat éri az a megtisztelte­tés, hogy a minden porcikájukban fénylő, csillogó, félelmetes ágyúk ol­dalán, a vontatók motorjainak zú­gása és a súlyos acéltömegek föld- rengelő robaja közepette tegyenek ta­núságot arról, hogy néphadseregünk szilárdan őrzi népünk békéjét és sza­badságát. Jerabek elvtársat nemrég érle az a kitüntetés, hogy parancsnoka a kibon­tott csapatzászló előtt fényképezleite le. Büszkén mutatja most Is a fény­képet, amelyet féltett kincsként hord- magával. Az előbb, díszelgési gyakor­lat közben, mintha ebből a képből 'lé­pett volna ki Jerabek harcos. Fején acélsisak, vállány géppisztoly, tekinte­tét derűsen s mégis keményen szegezi előre. Hála mögött, mint a fényképen. szinte a valóságban is ott látjuk a csapatzászló vörös selymét, népköztár­saságunk aranyhímzésű címerével. Jc. rabek elvtárs és a többi harcos ott érzi maga mögött egész dolgozó né­pünket, amely szeretettel és bizalom- mai tekint néphadseregünkre, a béke őrére. Majd a díszszemlén, a súlyos és mégis fürge hernyótalpon kúszó páncélosok felvonulásában gyönyör­ködve, jusson eszünkbe, hogy ezeket a páncélmammutokat, a béke ellensé­geinek rémeit is emberek, néphadse­regünk Harcosai irányítják. OLYAN HARCOSOK ÜLNEK a pán- céllest sötét belsejében, mint Petró József honvéd, aki arról nevezetes egységénél, hogy harckocsiját olyan szeretettel gondozza, mintha eleven lény lenne. — Úgy mozog ez a gép, mint a Ke­zes bárány —- simogatja meg tekinte­tével á hatalmas páncélost — de kell is így mozognia. Ennek a napnak, felszabadulásunk napjának megünnep­léséből nekünk, néphadseregünk harco sainak is ki kell vennünk a részünkéi. Es én külön is büszke vagyok arra, hogy fgv vehetem ki a magam részét, részt vehetek a díszmenetben. Távol, az egyik repülőtéren most értek földet azok a gópek, amelyek a nagy napon majd elhúznak a dfsz szemle résztvevői felett. Ismét egy lé­pést tettek repülőink céTjuk felé: » díszszemle napján tökéletes lesz » légi alakzat. Madarász tiszt elvtárs a jól végzett munka boldog érzésével száll ki gépéből. Parancsnoka azon ban ezúttal sem mulasztja cl figvel- meztetni: — A gyakorlat a levegőben kitűnő volt, Madarász elvtárs — de azérl a leszállásra is jobban kél! ügyelni. Ki fogom javítani — válaszok azonnal. Máris gondolataiba merül. Emlékezetébe idézi, milyen mozdula­tokat végzett, hol lehetett a hiba. Leg. közelebb semmiesetre sem követi el még egyszer ezt a hibát. Mi, a sztálini sólymok, a azo»- jet repülők követői vagyunk — így beszél a díszszemlén pedig azt akarjuk bebizonyítani, hogy méltó kö­vetői vagyunk. GYALOGOS EGYSÉGEK tömör so­rai, egyszerre dobbanó lábak, dübör­gő páncélosok, a gondolat gyorsasá­gával suhanó repülőgépek köszöntik április negyedikét. Néphadseregünk ezen a nagy ünnepen bebizonyítja, hogy erősen, megbízhatóan őrzi a szabadságot, amelyet hét évvel ezelőtt kaptunk, a szovjet harcosoktól, védi a békét, amely szabad országunkban a szocializmus építését biztosítja szí inunkra. Mészáros Ferenc főhadnagy J dó hagyományaival. Mutassák meg múltúnk gyötrelmét. Hogy még jobban tudjuk becsülni jelenün- kek, még nllhatatosabban tudjunk küzdeni lövőnkért. Nemzetiségi vidékeink életét a szocialista realista művészet esz­közeivel úgy rajzolják meg, hogy az igazi nemzetköziség csírái fogan­janak meg pedagógusaink és nö­vendékeink lelkében és olyan büszke fává terebélyesedjenek, melynek gyümölcsét az egész em­beriség élvezi. Adjon a Dunántúl használható műsoranyagot, hogy az (igazi művé­szet legszebb gyöngyszemei, a klasszikus művek, a forradalmak füzében megacélosodott szocialista irodalom és nemzeti >dgyomá- nyaink neveljék ünneplő és szóra­kozni vágyó dolgozóinkat a kom­munizmus építésének lelkes har­cosaivá. Ha a Dunántúl írói a szocialista realizmus útján haladnak, ha mű­veikben „a valóság mint megfor­málható anyag nyilatkozik meg“. ..ha a munka boldogságát hirdető lángoló szavak“ mélységes, új, gaz­dag tartalmat fejeznek ki, ha a kommunizmus építésére, békénk védelmére buzdítanak, akkor nagv segítséget nyújtanak nekünk két területen: a valóság megismerésé­nek és a kommunista erkölcs kiala­kításának területén. Igazi írónak, jó folyóiratnak más fél ja nem is lehet. Ezért iidvözül- jiik^ örömmel a Dunántúl megjele­nését é«^ hízunk abban, hogy neve­lőmunkánk hű támasza, segítője lesz. Martonossy József a baranyamegyei tanács oktatási osztályának vezetője. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom