Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-30 / 76. szám

2 W H P T. e* Levetexöink tiltakoznak a baktérium fegyver alkalmazása ellen: A Scafead %p 1952 március 28.1 számában Írja: „Phenjanban márcfos 8ám hárman meghaltak kolerában: Han Szán Kuk, 68 éves öregember, Han Kjon Szőj hatéves és Han Kjon Szun kétéves kis gyermek. A kolerát az amerikaiak által ledobott fertőzött legyektől kapták meg.“ Az üzemek és falvak dolgozói, mun­kások, parasztok, férfiak és nők, öre­gek és fiatalok felháborodással olvas­sák nap, mint nap az újságokat, amc. Ivek az amerikai imperialisták aljas támadásairól, a koreai baktériumhá­borúról számolnak be. Akik olvassák ezeket a jelentéseket, nem inehetnek el szó nélkül amellett, hogy az ame­rikai imperialisták gyalázatos mó­don, pestissel, kolerával és egyéb át- fcos betegségekkel fertőzzék meg a bé­kés koreai lakosságot és küldjék ha­lálba azokat, akik szabadságukért, függetlenségükért és a mi békénkért is haroetaak. Szerkesztőségünk naponta igen sok levelet kap üzemekből, gyárakból, állami gazdaságokból, iskolákból és hivatalokból, amelyekben « levél Írói tiltakoznak az ellen hogy az, impe­rialisták továbbra is folytassák a ko­rai baktériumháborút. Dani Kálmán elvtárs. a Sopiana Gépgyár békebi­zottságának titkára többek között ezeket írta az üzem dolgozói nevé­ben: „Mi, a Sopiana Gépgyár dolgozói tiltakozunk az amerikai imperialis­ták Koreában elkövetett példátlan gaztettei ellen. Tudjuk, hogy a bak- íériumháború bevezetésével egy a cél­juk: az emberiség tömeges kiirtása!“ — Olvassuk a levélbe», amelyben megfogadják, hogy ezentúl sokkal Job ban fognak dolgozni és harcolni .fog. nak azért, hogy mielőbb teljesíthes­sük ötéves tervünket, amely a békét szolgálja. A pécsi Útfenntartó Vállalat dolgo­zói az Országos Béketanácsnak küj dött levelükben nemcsak elítélik pél­dátlan gaztetteikért az imperialistá­kat, hanem azt is követelik, hogy von ják felelősségre őket a baktérium­háború megindításáért. — Erről olvas­hattunk Szailai József elvtárs, helyet­tes párttitkár levelében. Zahorzik Nándor elvtárs, a sátor­helyi állami gazdaság párttitkára ar­ról számol be, hogy a gazdaságban békegyíilést tartottak a dolgozók. Ezen a gyűlésen elítélik a baktériumfegy- ver alkalmazóit és Kirich Vince, ál­lattenyésztési szaksegéd tett Ígéretet a gazdaság dolgozói nevében, hogy jó munkájukkal igyekeznek erősíteni a béke táborát. A kelemenligeti állami gazdaság közvetlenül a jugoszláv határ mentén fekszik. A gazdaságban dolgozók át­látnak a Dráván és tudják, hogy mi­lyen nyomorba döntötte a jugoszláv népet Tito. Éppen ezért élesebben ítélik el azt az aljas módszert, amely­hez az imperialisták legutóbb folya­modtak, hogy különböző fertőző beteg ségekkel pusztítsák az emberiséget. Ezért azt követelik, hogy az, imperia­listák „azonnali vessenek véget a ko­reai vérengzéseknek és szüntessék be a bakfériumfegyver használatát!“ Ezt a követelést a gazdaság valamennyi dolgozója aláírta. Korai vetéssel biztosítsuk a magasabb terméshozamot! Gyorsítanunk kell a tavaszi muu- fcik végzését, hiszen a tavaszi munkával való késlekedés egész éyi termésűinkre káros kihatással lehet. Az időben végzett munka a jó termés biztositéka. Megértették ezt a villányi járás dolgozó pa­rasztjai, amit, szép eredményük mu­lat. Ugyanis a villányi járásban alig lehet olyan tszcs-t vagv egyé­nileg dolgozó parasztot találni, aki ne végzett volna a borsó, zab, ta­vaszi árpa - búza, lucerna stb. ve­tésével. • Elsők n járások közötti verseny­ben is. Ezt az eredményt úgy érték el, hogv jól mozgósították, a mezőgaz­dasági állandó bizottságokat, akik maguk jártak elől jó példával és ezzel mozgósították a lobbi dolgo­zó parasztot is. De nagvban hozzá­járult még a jó eredményük déré­hez, hogy leleplezték a kulákok ka­paszkodását, akik azt hiresztelték „ráér még a vetés“ és igyekeztek sv.iníén ..jó“ példával előliárni. Az olyanokat, mint Kerekes József. Pe- iorden, Kett Péter Kiskassán, Gerö Jakab Kisbndmérou, Nvírő Gyula — Lejtner János kulákok Vékony­ban, akik szabotálták a vetés és ta- Laimunkák időben való elvégzését, vagy nem készítették el a vetéster­vet 700—1.500 forintig megbüntet­ték. * CtotMÓ helyen hullott; a pécHváradi járás Tj'olso helyen van a járások kö- Safitti versenyben a pécsváradi já­rás. Itt a lemaradás oka, hogy a tanács nem tulajdonít jelentőséget a tavaszi munkák időben való el­végzésének. Periig tapasztalták mind a termelőszövetkezetek, mind ut egyénileg dolgozó parasztok. hogy a későn vetett mag sohasem hoz olyan jó termést Csakhogy a nécsvárndi járásban a mezőgazda- sági .állandó bizottsági, valamin*! a tanács tagjai felől nyugodtan hi- resztelnek a kulákok, amit akar­nak. Sőt még ők maguk is azok tanácsát követik. Eddig még egyetlen kóla kot nem jelentettek fel. Poriig ott van példán 1 Na-gypnW község is, aho.1 egyetlen Iculiák sem jelentette a tanácsnál, hogy végzett a vetéssel. De a tanács nem is igen érdeklődik efelől. Eredményről nem is lehet beszélni, ami ezekután nem is csoda. És a tanács ráadásul — mivel úgylátszik ők is szégyenük a nagy lemaradást — nem küldi a tárásra a jelentést De hasonló la­zaságok varrnak Baranyajenőn, Szá­lainak, Bikái, Belvárdgyula, Ro- monya, Birián községi tanácsoknál ahonnan szintén nem küldik a je­lentést a járáshoz, ugyanis szé­gyenük megírni rossz eredményü­ket ahelyett, hogy változtatnának a helyzeten. Jól állnak a tavaszi munka vég­zésével a gilvánfai dolgozó pa­rasztok, ahol nem maradt el a jó eredmény sem. Alig két hónapja alakult a Vas típusú tszcs, így még nincs a földié tagositva. Mégis úgy hatá­roztak a csoport tagiai, hogy a na­gyobb termés érdekében az új módszer szerint végzik a munká­kat. így a tavaszi árpa és zab ve­tését keresztsorosan végezték. Azonkívül úgv tervezik, hogy a cu­korrépát csokrosítjúk, ugyanis ez- '.el az új módszerrel kétszeri kézi­kapálást takarítanak meg. azonkí­vül az egvelést is könnyítik. Ssoviet módszerei.kel dolgozik a villányi tsz Különösen az utóbbi napokban szép eredményt értek el a villányi termelőszövetkezet tagjai. 130 hald lucernát keresztsorosan vetet­tek és miután az agronómus elv­társ elmagyarázta a csoport tag­jainak, milyen hasznos a fejtrá­gyázás, a csoporttagok nem vártak tovább és valamennyi őszi kalászo­sukon bátran alkalmazták a nitro­gén fejtrágyázást. És tervbevették, hogy hét hold cukorrépát az új módszer sze­rint csokrosítással termelnek. Megértették a fej trágyázás nagy tolpntőségpt n mol'-Vsi tárás dol­gozó parasztjai is. Úgy hogy a mo­hácsi járásban egyetlen tszcs-t sem lehet találni, ahol el ne végezték volna. A üppői Béke őre termelőszövet­kezetben is okul+ak a tavaivi ta­pasztalatokból. Ugyanis .ahol ta­valy keresztsorosan vetették a bú­zát, 16 mázsás átlagtermést értek el, ahol pedig a régi módszerrel ve­tettek. ott álig 12 mázsa volt n hol­danként! termésátlag. Ezért az idén keresztsorosan vetették a kíjlászfle, sok 95 százalékát. Jó munkát vésésnek a pnlotahossohi gépállomás trnktorosal A tavaszi munkák végzésénél nagy feladat vár gépállomásainkra Ezt a felelősségtőlies feladatukat ftórezté1' ci nnlotábozsoki wénúPo- móis . vGyözeieTn.brigárisml3ás“-áinia:ií dolgozói. Április 4-e tiszteletére versenyre hívták a többi brigádok dolgozóit is. Vállalták, hogy felsza­badulásunk ünnepére teljesítik ta­vaszi idénvtervüket. 1952 MÁRCIUS S0 mi.. ... A. nagymáoyoki bányászkerületi pártbizottság megjavítja az oktatási munkát az esti politikai iskolákon A nagymányolci bániyásakerületi pártbizottsághoz tartozó alapszerveae- lekben az oktatási év beindulása óta nehézkesen ment a poíiirtak-ai oktatás mind a közép-, mind az alapfokú is- kotlákban eiléggé nagy vö t a lemor­zsolódás. Nehézion ment a jegyzete­lés és nem eg^ esetben az előadók felületes felkészültsége akadályozta a párlokfatás fizínvoimiának emelését. Nem jól vem ez így — mondogatták egymásmaik a hal’gatók, de így véle­kedtek a propagandisták is. Ezért úgy határoznak, hogy a tehető leg. rövidebb időn bekül fölszámolják az oktatásban rmitatfkozó hiányosságo­kat, A nagymónyotki, bányászok is, csakúgy, mint a többi üzemek dol­gozói, lelkes munk.afeíajcánláaokteac készülnek legnagyobb nemzeti ,tün­nepünkre, ápriihiia 4-re. De nem csak a több a jobb munkával akarják ünnepo\já hazánk telsz« badufeának évfordulóját, hanem azzal is, hogy még magasabb színvonalra eme ük * kerületükhöz tartozó politikai esti. iskoláik oktatását. Ehhez a harchoz természetesen szükséges a pártbizout- aág segítsége is. A pártbizottság megad minden támogatást, hogy a pc ütükai iskolák hallgatói és előadói lelkes feúajánjá&aikat valóra vághas­sák. Az iskola haHitgutói a köveiké zőkben foglalták össze a pirboktetás megjavításának aáapfeHóteleit: Az előadó elv-társak és a beosztott hallgatók rendszeresen és a. snecr- hatóirozoát időpontban megjelennek az előadásokon. A pártbizottság tegaílább hat nappal előbb biztosítja a «vronkevetke- v6 tan tárgyhoz szükséges brosúrákat, irodalmat és egyéb helyi anyago­kat az előadó elvtörsak részére, annak érdekében, hogy ménéi jobbá, elevenebbé tegyék a szermmármmot. Az eflőadó elvtArsaik pedig legalább négy nappal előbb ismertetik a haígoltókkal a legközelebbi előadás anya. giának lényegét, hogy ezzel is növe’jék az előadások utónl vita színvona­lát, fejlesszék a hallgatók vitakészségiét. ' . A pértoktaitásbain legszebb eredmény* főért elv-társaik lendenareaesi is mer béták az aiktávaigárdávad módszereiket, felkészültségükért, előadásuk váz. feti elkészítését és ezt (nemcsak élősz óbatn teszik, hanem sajtóban 5* »­mentetik. A kmlökarőrakriitíkia fejlesztése ércekében — amely étengedhetotlon fel tétele a pártoktatásnak — mindegyik politikai iskolának a kollektívája faliújságot szerkeszt. A politikai iskola vezetője felsős, hogy a hallgatók­kal újságcikket szerkeszitessen. A nagy mányoki hányás. élv társ ak jó példát mutatniak a pártoktaitás színvonalának emelésében.. Felajánl® saiiü-c teljesítésével1 felszámolják a po- Iiitíloai 'iskoaról valló hiány zásokat Figyelemmel tudják kísérni az okta­tásban résztvevő eövtársak poíiükaii fejlődését ég ezzel már a következő iskolai évre megállapíthatják, kit milyen oktatásra osszanak be. A jól tanuló elvtársakat jutalomban része, sitik, hogy ezzel még, szorgalmasabb bámulásra senkentbsék a politikai is­koön haHlgatónt. Az éDvtársok tamrlá­sónak kiértékoíéséhez természetese,, figyelembe veszik azt ia milyen a jegyzete. Ha jól jegyzetelnek a hall­gatók, átveszik a megadott irodai­mat, érthetőbbé válik az elméleti rész megtanulása. így amelyik elvtársi gon. dósán készíti el jegyzetét, jól elsajá­títja a marxi- lenini elméletet is. Ha pedig jól fej ődnek az eóvtársak po. ílitilkafliag, megjavul a termelő mun­kájuk, nagyobb eredmények szület­nek a széntermelés növelésében. < Bék Mihály Nagymányok .­A Porcelángyárban a minőség megjavításával készülnek április 4-re A pécsi Porcelángyár dolgozói még az elmúlt évben harcba indultak az év eleji 25—30 százalékos selejt tíz százalék alá csökkentésiéért. Több hó napos erőfeszitéseiket siker koronázta: a műszakiak segítségével, az ellenőrzés megszigorításával novemberre elérték, hogy a selejt havi átlagszázaléka 1Ö.5- tf. esett vissza. Az új év kezdete azonban ismét új nehézségekkel indult. A több, mint egy éve működő nagy gázkemeneóbeu a beszoródások, szennyeződések selej tessé tették az árut, az elhasználódott kemence biztos, folyamatos üzemben- tartása pedig komoly feladat elé állí tóttá az itt dolgozókat. A korongos műhelyben új szigetelőfajta gyártására tértek át, ami szintén hibaforrásokat rejtett magában. A gyár műszaki és égető dolgozói azonban ismét harcba indultak: A la boratorium és a megerősített létszámú ellenőrzési osztály frkozott ügyelőm­mel vizsgálja a nyersanyagokat, gyár tás közben pedig — folyama trróf folyamatra — az árut. A korongot műhely sztahanovistáinak segítségévet minőségileg, mennyiségileg is megja vult a szigetelőgyártás munkája. A gázkcmence égetőmestere pedig hat hónapos szaktanfolyamot indított, a kemence dolgozói számára, ahol — el­méletben és gyakorlatban egyaránt — megtanulják a gázkemence folyamatos, jó működtetésének módját Ezenkívül minden üzemrészben naponta név sze­rint feltüntetik azokat, a dolgozókat, akik selejtes árut termelnek megje gyezoe, hogy miből adódott a selejt. Mindennek eredményeként a pécsi Porcelángyár dolgozói február elseje óta ismét, fokozatosan emelik a termelt áruk minőségét, s csökkentik a selei tét: február első dekádjában még 1303 százalék volt a selejtes termék, már­cius első dekáídjára pedig már csak 10 49 százalék. Am mintái* érbeit mint esd után a gombáit, úgy megszaporodtak Kom. lón és környékén az aknatornyok. Az új föakna. acéltornya mellett a Kos »tfih akna szinte eltörpült oly kicsi nek látszik, s híven fejezi ki, milyen hatalmas alkotásokra képes a felsza. baduit munkád. Távolabb a III-as akna tornya látszik. Még fából van, m'mt többi társai, az Anna és Béta- aknák. A fatornyok változatlanul áll­nak már ott hónapok óta s a kívül- töl szemlélő el sem tudja képzelni, hogy alattuk, milyen hatalmas mun­ka folyik. Az aknamélyttö bányászok naponta hatolnak mélyebbre és mé­lyebbre a föld gyomrába, engedet mességre kényszerítik a természetet, szem beszállnak vele, hogy győződéi. meskedjenek. Ezektől a munkásoktól is függ Komló jövője, rájuk is bízta pártunk és kormányunk, hogy előké­szítsék azoknak a széntelepeknek a lefejtését, melyből majd nagy alkoiá sunkal, a Sztálin Vasművet táplál­tuk. Szénbányászatunk 'ezévi műszaki tefesztési tervében a beruházások ielentűs részét a komlói bánya fej­lesztésére fordít iák. Ilyen hatalmas arányú bányale jlesztésre még nem volt példa a magyar szénbányászat történetében. A komlói szén alkal­mas a kohókoksz gyártására és így a Sztálin Vasmű kohókőkig szükség­letét a kom'ói szénből fogják előál­lítani. Az órási szükséglet kielégítésé, re Komló termelése 1953 végére a muH évinek ötszörösére emelkedik. Érmek megvalósítása részben az Ak- namélyítö Vállalat do’gozóitól is függ. Még február elején — amikor me­gyénk munkásai lelkesen kapcsolód­Két akna versenye Komlón az Aknamélyítő Vállalatnál tak Rákosi elvtárs G0. szülét is nap jó- |a nehézségeket. A 111-as aknán a ke­lták méltó megünnepléséért folyó meny anyagra, Anna-aknán a rakó. versenyben — szű’eteft meg a Kom. i dokiképzes nehéz munkájára hivat- lói Aknamélyítő Vállalat két üzemé-1 koztak, persze olyankor, amikor a nek, Anna aknának és 17/-as aknának a párosversenye. Versenyszerződésü- két két hónapra kötötték meg, ver­senypontnak pediq a minél magasabb termelési eredmény elérését jelölték' meg Mind a két aknának a dolgo­zói logadkoztak. Mi leszünk az el­sők a versenyben!... é$ még hoz­zátették, hogy a cé’jutalmul kitűzött 10 ezer forintot is ők. nyerik el. Ek­kor még úgy látszott, hogv inkább esélyesek az Anna-aknaiak, mivel az ő teljesítményük az elmúlt hónapok ban gyakran elérte a 110-120 száza­lékot is. Azonban a Ill-as aknai bá­nyászokat ez nem nyugtalanította, mert ők sem szoktak az utolsók kö­zött kullogni a terme’ésben. Megkez­dődött a nemes yetélkedés. At- 0.>hí* w‘ii ii I* A- fiii ii még csuk keveset ha1 lottak egymás mun­kájáról, ritkán ismerték meg egymás eredményeit Rendszerint Abonyi elv társ a vállalat főmérnöke az üzem­vezetőkkel folytatott tclcíonbeszc’gc- téseken ismertette meg Pára Jenő elvtársat Arma-akna üzemvezetőjét és Vass Imre elvtársat lll-as üzemveze. tőjét, versenytársul; eredményeivel. Később azonban már nem elégedlek meg ennyivel. Reggelenként gyak­ran csörgött a telefon, hol az egyik, hol a másik üzemvezető asztalán. A versenytárs érdek'ödött: — Hogy ment nálatok a termelés? Ilyenkor — mint ahogy ez történ ni szokott — elsorolták egymásnak versenytársuk valamivel jobb ered­ményt ért el. Másnap azután még- jobban meglógták a munlcát, mert az üzemvezetők ezeket a beszélgeté­seket mindig továbbították a dolgo­zóknak. Február végén a lll-as ak­naiak kerüllek ki elsőnek. Havi ter­vüket 108 7 száza'ékra lel lesi tették. Az Annamlcnaiak 102 százalékos ered ményt értek el. Majd megmutatjuk, hogy mi le­szünk az elsők!... Akár már oda is adhatják a 10JJ00 forintot. ■ Gyak­ran hangzottat■; c1 ezek a szavak az autóbuszban is, mely Pécsről és Sza­bolcsról szállítja a bányászokat Kom lóra. Ilyenkor azután parázs viták ke­letkeztek egyik sem hagyott a má síknálc igazat. Az elért eredmények­ről nem a verseriytáblán értesültek először. Már a buszban tudták egy­más eredményeit és megvitatták, mi­ért nem tudott a másik akna ugyan­olyan eredményt, vagy jobbat elér. ni. Ezek a beszélgetések is lokozták a versenylendületet. jobb munká­ra serkentettek. An*>fi-nkn" fi ön vi* március­ban be akarták hozni azt a néhány száza élcol, amivel versenytársuk mö­gött a múlt hónanban elmaradtak, de nem nézték ezt tétlenül Ill-ag aknán sem. A hónap első részében ezért gyakran változott az első hely, hol az egyik, hol a másik akna harcol­ta ki magának, Anna-aknán már a brigádok is versenyezlek egymással. A legtöbbször a Károlyi-brigád tagjai kerüllek az élre. Nem is csoda. A brigád vezetője egyik legjobb szak­munkása Anna aknának és minden kor segíti társait, tanítja őket mun­kamódszerére. A legutóbb Károlyi Imre megsérült, de az orvos nem tudta otthon tartani. Bekötött kézzel is eljött műszakra és irányította a brigádjának a munkáját, hogy nem­csak a brigádok, de az aknák közötti versenyben is az élre ke fut jenek. Lelkes munkát végezlek a Meggyesi és Gréczj brigádok Is, és ennek ered. ményéül szuelelt meg 13-án a 120.4, 15-én a 119.5, 22 én a 120.3 százalé­kos eredményük is. /I rersenyfórsuk a III as akna brigádjai is hasonló szép eredmények­kel dicsekedhetnek. Március hónapra 24 méter aknamélyitést irányoztak ne­kik elő, ők azonban 30 métert akarnak teljesíteni. Az előirányzatukat már túlszárnyalták: péntekig 25.8 folyómé tért mélyítettek. Csütörtökön az előírt napi 33.6 köbméter helyett 5188 köb métert teljesítettek, s így egy műszak alatt 152 forint lett a keresetük. — Hogy érték ezt el? A brigádok ezen a napon még job­ban megszervezték a munkát. Már a délelőttös harmad befalazott és az öl műszakra előírt két méteres kitörés idejét három és fél műszakra szorítot­ták le. Az üzemvezető Vass elvtárs a munka megkezdése előtt beszélt a bri­gádtagokkal. Elmondta. hogy a két akna versenyében jelenleg ők vezet nek s a vezetőhelyet mindig jobban meg kell szilárdítani. A harminc méter mélyítés — melyre még példa nem oolt — csak úgy lehetséges, ha munkaidő minden percét kihasználják Megértették ezt a brigád tag/ai, ser gitettek nekik még a kompresszor kezelők is, akik nem egyszer a 'gép kezelése mellett a téglarakásban is resztvettek. így érték el. hogy kedden már 111.5 százalék volt az átlagtelje sitményük, míg az Anna aknaiaké 105 százalék lett. Hat óm fél nxéxalébltal vezetünk — újságolta el azonnal Vass elvtárs a dolgozóknak — és ez még nagyobb IcndB letet adott, a további munkákez. Pérf leken a verseny állása nem sokat vál­tozott. A likas aknai bányászok 186.3, az Arina-aknai bányászok 103 száza­lékra teljesítették a tervüket. így « havi átlagteljesítmény III-as aknán 117.1 Av.nn-alrrÁn 105 4 százalékra emelkedett. A párosverseny e. szakaszát március 31 én lezárják, a verseny azonban to­vább folyik. Versenytársak maradnak az Anna és lll-as aknai bányászok, amíg csak az aknák el nem készülnék s talán még azután is ájabn aknák mélyítésénél. A verseny jelentős'm . megismerték valamennyien, munkáiuk fokozásával me-ggyorsitotiák a komlót bánya fejlődését. Erről így beszelt Pá­ra elv társ: — Lehet, hogy az első helyet és t 10.000 forint jitlalmat a lll-as aknaiak nyerik el, de a verseny győzteseinek tartjuk mi is magunkat mert terme­lésünket áltandóan emeltük, határidő előtt készítjük el Anna-aknát. Hazánk felszabadulása hetedik év fordulójának megünneplésekor büsz> kén ünnepelhetnek mindkét aknának a bányászai, mert méltóan harcolnak ötéves tervünk mielőbbi megvalósítása ért. MESTERFALVI GYULA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom