Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-26 / 72. szám

1952 MÁRCIUS 28 Hfl PIO A kökönyösi pártszervezet fordítson nagyobb gondot a női otthon lakóinak politikai nevelésére Komlón, a Magasépítési Vállalat kökönyösi női szállásán lakó építő munkások hosszú ideig voltak kény­telenek akni olyan épületben, ahol télen hideg volt s a rossz kályha be. füstölte a falat, sőt sok esetben még vízért is messze kellett menniók. Ép pen ezért nagyon vártak már arra, hogy az új női otthon elkészüljön. Januárban elkészült az új lakás. Ürültek a dolgozó nők: jobban tudnak esténként tanulni s szóra­kozásra is nyílik liiietőségük. Azonban nem így történt. A régi szál­láson a női szállás lakói még csak olvasgatták esténként a „Rákosi per“ című könyvet, beszélgetlek az újságban közöCt cikkekről, de az új lakásban ez is elmaradt. A lakóik ru­hái falraszegelt deszkákon függenek s portól, piszoktól semmisem védi meg. Sok ígéret hangzott el, Hogy megkapják a szekrényeket, de ez csak ígéret maradit. A vállalat vezetői arra hivatkoznak, hogy nincs rá fedezet. Pedig az ablakokra roló kelCcne. még. hozzá hamarosan. A női szállás lakóiraI nem törődött senki. stern kereslek fel őket sem a párt, sem a szakszervezeti aktívái, hogy' eíbe szé'gessenek velük annak az építő, munkáltak a jelentőségéről, amelyet ők js végeznek, hogy az teddiginél jobb munkára, tanulásra serkentsék őket. Rieger Tamás elvtárs, a kökönyösi üzemi bizottság elnöke gyakran meg látogatja a női lakás dolgozóit. Ilyen­kor megkérdezi, .nincs.e valami pana szűk, jók-e a kályhák? stb. Ezzé! mint aki jólvégezte a dolgát, elmegy. Azt nem kérdezi meg, hogy mivel foglalkoznak esténként, szóra­kozni, tanulni szoiktak-e, pedig négy órától este 'kilencig van erre is bőven, idő De nem sokkal tesz többet a DISZ szervezet sem. Az ötös számú szobá­ban 16 női dolgozó lakik, ebből há­rom a DISZ nek tagja, de a többiek nem követik a példájukat és ez nem véletlen. A női szállás lakói minden reggel rendesen járnak műszakra. A munka­helyen szerelik őket, mert minden munkát szívesen elvégeznek, de nem lelkesednek munkájukért. Dolgozunk, niert kell a pénz, mondják többen. Nem Hatják, hogy többszáz bányász kap a munkájuk után lakást, hogy nemsokára megindul az eiső vagon szén a Sztálin Vasműnek. A nőt szállás lakóinak nagyobb része fiatal. Köztük azonban na gyón kevés a DISZ.tag, A DISZ vezetősége pedig . azon si­ránkozik: „Úgyse jönnek gyűlésre, ne héz velük foglalkozni. A valóság nem ez. A lányok azért panaszkodnak, hogy nincsen hova menniük szórakoz­ni, a hosszú estéket eOtö'teni. Nem megy a kuHúrmunka sem — mondja Knipl Regina és Helbik Teréz. — Szervezni mar néhányszor .szervez­tünk, de mire el kellett- volna kezde. ni, nem volt, aki tanítson bennünket, Rákosi elvlárs születésnapján is csak az adminisztratív dolgozók vettek részt a kultúrelőadásban, bennünket mégsem kérdeztek, hogy» voCna-e hoz­zá kedvünk, pedig volna, szívesen játszanánk mi is. Este a kökönyösi kul'túrház be van zárva, pingpong, rádió nincs, amivel a fiatalok szóra­koznának, Ezért a DISZ gyűlésekre még a fele sem jár el a fiataloknak. A női szállás lakói, már azéirt is megérdemelnék, hogy többet törődje, nek velük, mert példamutatóan helytállnak a termelésben. Hauch Mária fiattal szakmunkás bri­gádja 180 százalékra teljesíti a válla­lását, Mayer Mária és még sokan má­sok hasonlóan teljesítenek. Ha e/okket a fiatalokkal valóban foglalkozik a -párt, szakszervezet, de nem utolsósorban a DISZ, ak kor még sokkal könnyebben anegy a munkájuk. A termelés területén az eddiginél szebb eredmények «züCetnek. Tartsa­nak szoba-bizalmi-üléseket, bízzák meg őket feladatokkal. Újság is jár — Dem is egyféle és arra kell tőre. kedni, hogy éhből tanuljanak is a lánylakáson. Ipari termelésünk jelen­legi állása mellett — mondta Rákosi elvtárs — egy százalék tervteljesít- mény több, mint hatszázmillió forint értékű terme-vényt jelent.“ Minden százalék telfíit, amivel tervünket túl­teljesítjük, az új bányászlakások, kul- tiirház-ak, szülőotthonok, traktorok és gépek százainak és ezreinek létreho­zását teszi lehetővé. Zitna Ilona Gyorsítsuk a tavaszi vetések ütemét Nemcsak a begyűjtésben, de a ta- vaszt munkák végzésében is lema­radt megyénk. Ezt a lemaradást sür. gősen be kell hozni, hiszen minden óra, késlekedés a vetéssel a jó ter­mést veszélyezteti. Éppen ezért gyor­sítanunk kell a tavaszi munkák vég­zésének ütemét. A gttrcrönvi .-Iii$zuhx.*u* 20. termelőszövetkezetben is nagy har­cok voltak azért, hogy mikor . és ho. gyan végezzék a vetést Eleinte a tagsag többségé, kü'önösen a kocsi sok ellenezték a korai, de különösen a keresztsoros vetést, Dallos Sándor kocsis a többiek nevében is kijelen­tette: — Nem végezzük keresztsor osan, mert az csak időpazarlás. Én már régóta kocsis vagyok, ele ilyet még nem csináltam és nem is akarok. — A többiek helyeseltek, de aztán Cseh Józsefné, akit a csoporttagok küldtek iskolára, elmondta, amit tanult. — Több lesz valamivel a munkánk, (íz nem vitás, de lelelek érte, hogy az ősszel ahol keresztsorosan vetünk, legkevesebb két mázsával több lesz az átlagtermés. — Erre még Dal os Sándor sem szólt. mást, csak annyit: — Holdanként két mázsával több, a7 bizony megéri! Próbáljuk ki! — Hozzá is kezdett derekasan a mun­kához, a többiekkel együtt, úgy­hogy a csoport már elvetette a tava­szi búzát, tavaszi árpát, zabot, za­elvtársnő, a isz agronómusa stem fogy ki a javaslatokból. Meggyőzte a tagokat arr(,i is, hogy az eddigi szói kástó! eltérően sokkal hasznosabb, ha simitózzák a talajt Eddig már több, mint 100 holdon végezték el a simi- tózást és rájöttek arra, hogy sokkal gazdaságosabb, ha a traktor után sze­relik a simitót. Egv traktor után hat méter szélességben gyorsan ha­lad a simitózás. Míg íogaterövel las­sabban menne, így meg a két ember és két pár ló munkáját egy ember végzi. Méghozzá nagy különbséggel, mert egy nap alatt legkevesebb 40 holdat végez el, míg Rostás Imré, a csoport legjobb kocsisa kiviéó tel. jesítménnyel legtöbbet 14 holdat ’• dott elvégezni. Meofi Jómmefné ént írja Egr h ávasltoxárról i „Rákosi elvtárs születésnapja után elhatároztuk, hogy nem áVunk meg a versenyben, hanem telszabadtíty- sunk hetedik évfordulójának tisztele­tére újabb felajánlásokat teszünk. A Rákóczi tszcs vállalta, hogy április 4-re befejezi a tavaszi vetést. Meg is kezdték a munkát, hogy vál'a- (úsukat teljesítsék. Gyurka György és brigádja nyolc vetőgéppel végezte-az árpa vetést keresztsorosan, új mód­szerrel. Ígéretüket teljesítették, mert befejezték a vetést.“ De különösen gyorsítani kell a ta­vaszi munkák elvégzését a sásdi jé- ! fásban ahol csak kevés községben Verseuyben a tavaszi munkák jiivors elvégzéséért A tavaszi vetésben 1. villányi 63.2, 2. mohácsi Gt .0, 3. siklósi 46.1. 4. sellvei 36.4, 5. sziget vári 33.1. 6. pécsi 30.3, 7. pécsváradi 23.7. 8. a sásdi járás 21.6 százalék­kal. A simitózás terén: 1. siklósi 18.3, 2. mohácsi 13.6, 3. szi. getvári lő.3, 4. villányi 1.2.9, 5. se-ly- íyei 11-5, 6. pécsi 11.4, 7. pécsváradi 3.6, 8. a sásdi járás 2.8 százalékkal. Műtrágya kiszórásban: 1. mohácsi 53, 2. sei-lyei 39, 3. villányi 22.4, 4. siklósi 19, 5. szigetvári 18.5, 6. pécsi 13.4, 7. pécsváradi 8.6, 8. a sásdi járás 3.6 százalékká . A szavai tszcs-hen az ellenség akadályozza a szovjet agrotechnika alkalmazását Szava községben tavaly még csak' egy egyes típusú terme.'őcsopirt mű. fcödött. Ez a csoport még most js megvan, azzal a különbséggel, hogy 3S tag januárban hármas típusú cso­portot alakított. A hármas típusba több egyénileg dolgozó paraszt — köztük Kovács József is belépett. „Mikor megalakították az egyest, én már akkor mondtam, hogy in kább hármastípusut alakítsanak, abba én is belépek“' ‘— mondta Kovács József. Akkor azonban még kevés olyan dolgozó paraszt volt, aki inkább a hármast választotta. Féltek a hármas- típusú csoporttól, mert Vlasies Mi­hály, aki jelenleg is az egyes típusú csoport elnöke, mindent mondott a hármas típusú csoportokról, csak jót nem. Még ináig is azzal ijesztgeti a hármas típusú csoporttagokat: ,,A hár inasban oda kell adnod a lovadat, tehenedet, meg minden felszerelést potom pénzért... De az sem biztos, hogy fizetnek érte.“ Vlasies aknamunkája ellenére is megalakult a III. típusú tszcs A csoporttagok azonban nem hittek az ilyen kulúkmesé-knek, többször kérdezték Vlasies Mihályt, mikor ala­kítunk hármas típusú csoportot? .— Majd tavaszkor — mondta ilyen, kor Vlasiscs Mihály. Ha a tavasz be köszöntött, akkor azt mondta, majd az ősszel. És így hzódott a hármas típusú csoportalakítás egész. 1952. február végéig. A termelőcsoport tagjai nem vé'et- tenii! sürgették egy új,- fejlettebb ti pusú csoport alakítását, hisz egy é’ éppen elég volt az olyan tszcsböl, ahol Vlaslcs Mihály 70 holdas kutak­nak és testvéreinek valósággal ,,cselédei'* voltak a csoport tagok. Ami! Vlasies Mihály mondott, az szent és sérhetetlen volt, abba senlr nem szólhatott bele. Az alapszabály zat előírja, hogy minden tag maga készíti a vetéstervét, amelyet az .in­tézőbizottsággal közösen megtárgyal, nak, Vásics Mihály azonban megsér­tette az alapszabályzatot, mert a ta­gok nem is csináltak vetéstervet, azt vetettek, amit Vlasies Mihály mondott Az új hármas típusú csoport már­cius 5.én kezdett közösen dolgozni Először az istállót javították meg hogy a lovakat egy helyen tudják tar­tani. Utána pedig közösen vetették zabot, mákot és a napraforgót. Most a nyolc pár fogattal trágyái horda­nak a cukorrépa alá, utána» pedig mindjárt szánt a traktor, mert még ebben a hónapban el akarják vetni a répaniagot is. Telkesen dolgozik -a csoport min den tagja, ami nem tetszik Vla­sies Mihálynak. Igyekszik akadályozni, hogy a fiatal csoport alkalmazni tudja az új agro. technikát, hogy harcolni tudjanak a nagyobb terméseredmények eléréséért. Több, mint 200 mázsa kukoricávai károsította meg a csoportot A két ..csoport közösen megegyezett abban, bogy három dűlőt a középen elvágnak és egyik fele az egyesé,' a •másik a hármas típusú csoporté. Mind­két csoport számára így lett volna előnyös, mert négyzetesen tudták vol­na elvetni a kukoricát, ami 3—4 má­zsával több termést eredményez, csoport tagjai a trágyát hordták, ő mein törődve ia gnegállapodással. hat holdat kihasított a hármas típusú tszcs táblájának közepéből és ebbe zabot Vetett. Vlasies ezzel megakadályozta a négy zetes vetést, és ezzel több, mint 240 mázsa kukoricával károsította meg a csoportot. Nyilván az egyes típusú csoport­tagok is sokkal nagyobb eredménye­ket tudtak volna elérni az elmúlt gazdasági évben, ha nein a furfangos Vlasies kuCák irányítja munkájukat, ha becsületes dolgozót választottak volna' csoportclnöknek. Viasacs azt szeretné feleleveníteni, amit a felsza- j badulás előtt csinált, amikor két «». bosborsőt, méghozzá keresztes vetés.' tudnak beszámolni ilyen eredmények- sei és a magot jarovizáiták. De Cseh. ről. \ felsőszent már róni délszláv dobozó parasztok példát mutatnak az élőállatbegyüjlésben Felsőszentmárton község délszláv dolgozó parasztjai 200 százalékra tel jesítették negyedévi vágómarhabe- adásukat, a baromfit 154, a tojást pe­dig 111 százalékban adtuk le. Ap­rils negyedikére felajánlottuk, hogy a kukorica kivételével az összes ta­vaszi vetést elvégezzük felszabadulá­sunk hetedik évfordulójára, Barics Gáspár délszláv, egyénileg dolgozó paraszt is kitett magáért a beadási kötelezettség teljesítésében. Marha és sertésbeadásban már telje­sítette félévi kötelezettségét. Hason­lóan áll a baromfi- és tojásbeadási terv teljesítésével is. Barics Gáspár örömmel teljesítette kötelezettségét és elmondta, hogy nem akar szégyent vallani többi dolgozó társai előtt. — Meg akarom mutatni a határunkon leselkedő aljas Tito- bandának — mondotta, — hogy ha­zug rágalom, amit, hiresrtelnek, hogy Magyarországon, — a népi demo- krádában élő délszláv dolgozók el­nyomás alatt élnek. Barics Gáspár, mint délszláv anyanyelvű dolgozó megmutatja, hogy szereti hazánkat ég a dolgozó magyar népet. KESZTHELYI VITUSZ MDP titkár, Felsős zen imártoiu Béres József* állatorvos 50.000 forintos nyereménye könnyebben művelhető, többször meg j lédet is tartott, de fizetni azok mini tudják kapálni és jobban járja a. vegö. Vlasies, hogy ezt meg tudja aka­dályozni, még a hármas típusú kajáért, az már nem jutott eszébe. Ideje, hogy az egyes típusú csoport tagjai cCtávo'.ítsák körükből -\/ ellen­séget, Vlasies kijtákot. Bírálatunk nyomában Túlteljesítik vállalásukat az I. számú Téglagyár dolgozói A DUNÁNTÚLI NAPLÓ február-i számában keményen megbíráltuk Mitykó eltvársat, az I. számú tégla­gyár telepvezetőjét. Mitykó e’.vtárs kissé megijedt a nehézségektől és ki­jelentette, nem tudják Rákosi eltvárs nak tett ígéretüket teljesíteni az ége­tőkemence dolgozói. (A helyzet való ban nehéz volt: 100 százalékos :t-rv teljesítési ajánlottak fel fei, Je ak- kortájban még csak 75—80 százalék­nál tartottak.) A teltek azonban rácúfo'tak Mitykó elvtárs szavára: az égetőkemence dói. gozói nemhogy teljesítették, hanem még túl is teljesítették Rákosi elv- társnak telt ígéretüket: 100.4 százaié kot értek el a vállalt 100 százalék he­lyett. De biztató a helyzet a gyár többi részében is. A gyár dolgozóinak több , mint 80 százaléka telt felajánlást áp­rilis 4-re. Túl is teljesítik negyedévi tervüket. Igaz ríem is Cehet másképp egy olyan gyárban, ahol szinte min rknki túlteljesíti vállalását. A nyers téglagyárlő brigád elmaradás mellett 108 százalékot vállait, H8.3 százalé­kot teljesít. Bálint ' Fereonéék a nyersgyártó brigádban 120 százalékot teljesítenek, az Ódor-hrigád 114-et és így tovább. Fuksz Annus és a többi DISZ fiatal ezenkívül még kultúr műsorra is készülődnek... HAMIS LENNE AZONBAN A KÉP, ha csak ezt vennénk észre. A gyár ban' még mindig túl sok a hiba. Kis kovácsműhelyben patkolják sokszor a lovakat, mert „még mindig nem tud­tak'’ egy fészert csinálni a so', kére­lem ellenére. A sínek szinte minde­nütt rosszak stb. Évek óta csinálják ugyan őket: ígéretekkel. Különösen Solnay ígér sokat — kevés teljesítés sei, -- mert a gyárban mindenütt reá panaszkodnak elsősorban a dől gőzök. Jogos is panaszuk! „Nincs keret", ez a vége minden Ígérgetés­nek. És hogy nem mindig szerencse, sen hivatkoznak rá, a ét bizonyítja a következő kiragadott eset is: A NYEBSTÉGLAGYÁRTÓ ÜZEM­RÉSZ keleti o-daCán futó sínpárok egvike 5 tördítúkorongon fut kérész tüí. . ‘ ­Mindez 20 méteren belül, szögletes kanyarokkal. A téglával megrakott usiílék legalább egyszer kiesnek, ®ok fszor földrehiíllik és eltörik a nyers­tégla egv része. Neu elvtárs sztahá. novisla égető még 1949 decemberében javasolta, hogy szüntessék ezt meg egy kanyarral. Ígéret és „náacs rá keret“ — ennyi valósult meg belőle több, mint két éven keresztül. Köz­ben a csillék kidőltek, egy csomó tég­la összetörött, elveszett, minden egyes alkalommal 5—10 perc, végül is fel becsülhetőtlen értékű munkaidő. D hát erre úgy látszik volt keret és saj­nos még m.., Is van. Ezeket a hibákat, ezt a káros bü­rokratizmust kell még kiirtani az l es számú téglagyárnál, hogy a munka valóban úgy mehessen, amint az: a do gozók lelkesedése •'-, áldozatvál­lalása előírja. Az elmúlt napokban többen hall­gatták d rádiót, többem olvasták aiz újságokat Baranyában is-, mint más­kor. Egyforma izgalommal hajóit a tervkölesönlnizás hosszú számpsalopai fölé a marós és az egyetemi tanár, egyforma érdeklődéssel hálligattá a rádiót a paraszt és a tanító, a kis­iparos és a mérnök. — Kihúzzák-e most a kötvényemet? — Erre a kérdésre igen sok baranyai házban igenlő volt a feteiet. A terv bőségesen kamatozott részvényesei­nek, a szerencsekerékből kihulló szá­mok között bőségesen voltak olya­nok, melyeknek gazdái itt, a Mecsek tövéiben várták Miskolcról a híreket. Három ötvenezer forintos nyerője akadt ennél a húzásnál Baranyának. Egyik: idős bányász, Novak Ferenc Pécsről. A másik: ogy mo-hácsi épí. tőinunkás, Szűcs János. A harmadik pedig Béres József állatorvos Kémes községbő!, a határszélről- Róla Bé rés Józsefről és nyereményéről szól ez a történet: •Szombaton, mikor a rádfapiisztai állami gazdaságba indult, bizony nem is sejtette, nem is gon­dolt, rá, hogy felesége hazatértekor milyen hírrel várja. De Béresné sem gondolta, hogy a késő délután csend­jébe belerivaló teleíuncsengő az 50 forintos nyeremény hírét kongatja. — Béres Józsefné? Hozza a tele­fonhoz a kötvényeit!... 0163... 522. Ez az! Fogódzkodjék meg. vagy hoz­zon egy széket és üljön le. Megvan? 50.000 ‘forintot nyertek! — Csak jönne már haza! — tűrd, metlenkedett a hír, a váratlan hír megértése után Béresné, miközben új ra és újra harmatosodó szemeit töröl gette. Hetvenszer is kikul'kaniott az ajtón, ugyanennyiszer kiállt az út­középre és figyelte, nem jön-e már a kocsi, rajta a7 50.000 forint tulaj­donosával. Már előre elképzelte, mit mond majd neki... De mire az esté­vel együtt férje is megérkezett, csak nyakábaborult és úgy mondta: — Te, apa. nyertünk! Ötvenezret! Ilyenkor persze megkezdődik ia let vesgetés. Papír, ceruza kerül e’ő és azután úgy sorakoznak a kívánságok, mint vezényszóra a katonák. Először is valami járművel ve. egy jó lovat, kis kétkerekű kocsivá* — vetette fel a férfi, — Aztán ruhákat! Magunknak meg a kicsiknek... A Kati nagy babát kért, de mikor kabátot és szép ruhát ígértem neki, azzal is megelégedett... javasolta, az asszony. Aztán sorra a listára kerültek a kívánságok: „Műszerek a Kinizsi sportegyesük létnek sportfelszerelés, az úttörőknek dresszek ...“ Béres József közbe-közbe még hitetlenkedve mormogta: Hogy nyerünk, abban biztos vök iám... De hogy ennyit... No, de veszek is a termelőcsoportjaimnak (így mondta: termelőcsoportjaimnak) állategészségügyi ládákat! Először Drávacsepelynek, de kap Kémes, Szó- porca, Cun, Rádtalva js egyet-cgyci... Lassan elkészült a jegyzék, de a pénz még korántsem fogyott ki. Pe­dig már odaírták a papírra hogy má­sodik békekölcsönt is vásárolnak egy-kétezer forintért, meg hogy egy rokkant dolgozó családját megsegítik a faluban ugyanannyival. Dehát sok pénz az a negyvenezer negyven la- rint, amit majd a kötvényre Pesten kifizetnek! Érdemes érte a fővárosba utazni! A terv többi ajándékát úgyis helybehozták, Kémesre. Egy éve felgyulladt a faluban a villany, az új körzeti moziban már színesfilmet is játszottak: az Arany, csillag lovagját, az iskola cgytanter- rvesbő! három szobásra bővült, maga az állatorvos, a nyugdíjas MÁV* munkás Ha. aki csak éhezve, mások tanítása árán végezhette el az egye­temet, ma már 1300 forint havi tize. tést kap, amit még 3—400 forint több­letjuttatással told meg az állam. 1948-ban már egy kis családi házra is jutott és a két kislánynak: Katának ás Hop nalkának már nem kell a jövőtől lét- niök, mint valamikor apjuknak kel­lett. Igen, sokat adott a terv Béresék­nek és egész Kémesnek, egész Barit nyálnak. Bőségesen visszaadta év visszaadja a kölcsön, amelyet a műn. kasok, parasztok, énelmiségiek adtak Egy motorkerékpárt vagy az államnak — sóját magtárnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom