Dunántúli Napló, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-17 / 40. szám

napló tKs ramm* i* MF.GKF7DŐDÖTT A SZOVJET FILM ÜNNEPE NAQY KONCERT ÜttnejH dekorációval ékeskednek megyénk fümszínháeaL A Szovjet rp.m üwepe alkalmára kicsinosítva, ünnepi díszben várják mozijaink « ■zovjet filme’: hű barátait, dolgozóink százezreit. Pénteken este min­ién egyes (ihász)nhózunkban ünnepi beszéd, kultúrműsor vezette be a zovjet Film Ünnepét, így Pécs városának mindhárom mozijában is On­to pi ’ külsőségek között kezdték vetít eni a szovjet filmgyártás legszebb, egkiemelkedőbb alkotásait, A nagy filmek kozott is egyik legnagyobb i Nagy koncert című fiién ér ide Js-upa daEtun, csupa rauasáka ez az izer szülőéin pompázó, csodá latosan wép film, moly a világ legkiválóbb ;enei színházának, a Szovjetunió 'lágy Színházának 175 éve* fenn- ilhisi jubileumára készült. A Nagy koncon azonban mean egy zók vánvos „Oporaíi'm'1. Sokikail több % annál.' A Nagy koncért megmu- arj*a. milyen szóróé kapcsolatok fű­ik a szovjet művészeket, hírneves nők csókot, omzágosmevü ezruészokct » szovjet dolgozók ezAzczreihoz és dili'jóihoz, megírni tat ja a fűim, hogy izeik az összekötő szálaik nem csőik ízért, iflyen erősök, mert a szovjef imibc rokbon ol-thattu: Ionul lobog a cuMúra Iránti vágy, hanom azért is, nert a művészek, énekesek, színé­nek valamennyien a nép gyerme­keiből, a kolhozokból, az üzemekből Is bányákból kerülnek ki. A Nagy koncert bemutatja, milyen rzoros kapcsolat fejlődött léi a szov- ietorszőgban az előadóművész és az »IftäwLtot élvező közön,«ég között. Smeibott megmutatja'a film a Nagy Színház műviWegy itt efiétiek életét, íl-ősuláaalt, próbált, is, egyszóval hűen tükrözi a művészek alkotó munkáját. Különösen érdekessé teszi e®t a tényt az. hogy a film éppen a Szov­jetunió Nagy Színházát hozza dol­gozóink elé. A Nagy Színház ugyan- s nőm csupán az orosz, nem csak a (zovjet, hanem az egész világ zenei mit órájának egyik fellegvára, az tgéez világ zenei kulifúrkinoseinék Btótem/myese, Itt adták elő eleő- zbon a nagy orosz zeneszerzők míí- r«t, fennállásának majd kát év-szá­ra Ja alatt számtalan kiváló tehetség épeit fel színpadán, számtalan nagy­szerű operaelőadást mutatott be. A izovjet hatalom éveiben a Nagy Szín- láz története újabb hatalmassiikereik- :el gazdagodott ‘és tztak a sikerek túl­lőttek minden addigin. A színház együttesének lótszárna .3000 főre sza­porodott, művészei ezé les körben is­merteik, gynJkram átáznék szereplésre a* ország különböző városaaba, kol­hozaiba, üzemeibe. A színház dolga- rói patronálják a moszkva-kömyéki kolhozokat, segítik levltúrgárd-áikat és a gondoskodást a kolhozlagok úgy viszonozzák, hogy ezres-kétezres cso­portokban látogatják a Nagy Szín­ház előadásait. A film meséje is Így kezdődik. Feldíszített gépkocsik száguldvs vi­szik Moszkva falé a színházba vágyó kolhoztag óikat. A hatalmas szán ház nézőtere koOhozisiákkal telt. Akár­merre is nézel, kolhoztagoka* találsz a páholyokban, a zsöllyéken egy­aránt. „örömmel látom önöket, a bő termés mestereit, barátainkat a Nagy Színház falai közölt! — üdvözli ökot az egyik operaénekes, Maxim Mihaj- lov. — Barátságühk azért olyan erős és elszakíthatatlan, mert nagy cél köt össze bennünket: még öröm, telibbé, még gazdagabbá tenni szép hazánk életűt" És felszalad a függöny... Egymásután szárnyalnak fel az Igor herceg című opera áriái, az egész színházat betölti Borogyin gyönyörű muzsikája. Nem is tud­juk: vájjon a csodálatos, ragyogó színekben, vagy a zene fenséges akkordjaiban gyönyörködjünk-e in­kább. Pirogov, Mihajlov és S z mólón- szlkája éneklik a operarésziteteket, a ..Polovcci táneník“-at pedig a Nagy Színház balettkara adja elő. Az Igor herceg után Csajkovszkij: Anyegin­jéből énekli Koziovszkij Lenszkij áriáját, majd Glinka: Ivan Szusza- nyin-iéből énekli Mark Reizen Szu- szanyin nagyáriáját. Ezután Prokof­iev: Rómeó és Júlia, vahmiint Csaj­kovszkij: Hattyúk tava című tánc­játékaiban gyönyörködhetünk. Az egyes opera- és balett részlete­ket szellemes, érdekfeszítő történet kapcsolja össze. A muzsika, az ének szárnyalása köbben látjuk meg. ho­gyan fos* a kolhoz waíogányából énekesnő, hogyan lesz Ufimeev mun- káe-fiúbó! operaénekes. A fáim záró­jelen etében Natasa és Ufimoev, a nagyszerű eredményekkel végzett növendékek m. opera legkiválóbb mes­tereivel együtt éneklik Krjuikov: Dal a hazáról cfcnfi kantátáját, ar. ünne­pélyes melódiák betöltik a Nagy Színház hatalmas termét. A függöny legördül... fte a nézők osodáhato- nn szép művészt ékoénnyel hagy­ják eí a filimeaíntháwü. A Nagy koriéért «kese rendező­jét: Vera Sztrojevát dicséri. Az ő el­mélyült munkája, a film forgatását megelőző tamulmányfli tették lehető­vé, hogy a Nagy koncert opewész- lotei és’baíett-betétszámai éWtef tel­ten, korhűen és plasztikusan jelen­tek meg a vetítővásznon. A Sztálin- díjas zeneszerző. Nikoláj Krjwkov nem ceppán a Dal a hazáról című icruntáta szorzóiéként vett részt a film elkészítésében, hanem ő voK az egyik művészéül tsnáosadó 1«. És így lebitme tovább sorolni az operatőröm kérésztől a fűm szereplőit és mun­kásáét. akik valamennyiem hozzá­járultak ahhoz a művészi alkotás­hoz, mely most a pécsi dolgozók előtt is ismertlé válhat. A szereplők közül mégis érdemes mogem litenii Alexandr Agnyivcer-est- a szfeháe legfiataiobb énekesét, «Síi a filmért Ufrmeev alakftásával saját élettörténetét játssza. ő is. mint a film Ufimcev-je, mun- kásfiú volt, dé erősön vonzotta a zenei pálya. Hirtelen elhatározás­sal, bátran jelentkezett hát a helyi konzervatórium felvételi vizsgáján és rövidesen bekerült a Nagy Szín­házba. Vena Sztrojeva, a fűm rendezője a forgatás közben mondotta: — Nagyon boldogok leszünk, ha filmünk nem csak a szovjet, hanem a külföldi nézőközönség előtt is föl­emeli a mi szeretett Nagy Színhá­zunk függönyét. A filmben gyönyörködő dolgozók örömime! állapíthatták meg, hogy Sztrojeva elvtársnő és a fiáim dolgo­zóimaik célkitűzése sikerrel járt: fel­tárult előttünk is a Szovjetunió Nagy Színházának művészi munkája, a szovjet művészek eseményekben gaz­dag, nagyszerű élete. A MOSZVAl RÁDIÓ MŰSORAI A BARÁTSÁGI HÓNAPBAN Egy hónapon kcrttuAöl emdknea min «len nap több mümmjuraul já. rnl hoczá a moszkvai rádió a Ma gyár—Szovjet Barátság Hónapja si­keréhez. A hónap megnyitása napján „Virá­gozzék és erősödjék a szovjet és ma. gyár nép barátság*“ ehmm mmvjet tömeg.«* orv e*«tek vezető swznélylsé- genvek nyilatkozatait tiatljnk. A hu rétsági hónap legszebb filmjét, u „Araa.yrc&lac Ilovagjá“-4 a wtrrrplók közresnfiködésévd tamertettk. A hónap folyanuia sok renri ni. sor hamgrik eL amelyeket a moszkvai rtidió a magyar hsftgotóV kívánságai szerint állít össze. A bangversenreken azok a művészek szerepelnek, akik magyarországi veodégszereplésttkke] olyan *ók művészt élményt szereztek haBrwti'itnknok. Szovjet költiAt besvéhrrk majd • magyar kftRészetröL Szovjet mfivé- sbvU adnak baráti estél, olyanok, mint Obrazeov, Blazsonov, Barinova, Kirswrv». A szovjet munkdsasBtäy szószólói­ként a Bofcevlnúut gyár dolgozót, konfekcióipari munkások, a zalaeger­szegi ruhagyár megindulása alkalmá­ból Özemnek máMndkask él MMMIÍ el menkamódeaerelket, ötleteiket. Eb­hez hasonló a Vörös Proletár gyár műsora la, amelyoek során Diósgyőr gépgyári dotgoaól számára hangzik <4 majd útmutatás és Daenet. Banyák­ból, kolhozokból, városokból, falvak* ból, nrmtiánokból. hangvaraenydoba, gókrót száll a »zó éa a dal a mosz­kvai rádió huPámhoesaán felénk, ba­rátaik felé. Segíti a moszkvai rádió műsoraival a magyar és szovjet ifjúság körött! baráti kapcsolatok rtmélyítését Sok Ifjúsági műsort kapunk. Ilyen példát^ a szovjet pionírok üdvözlete a ma­gyar úttörőknek, a szovjet diákokkal való beszélgetés, amelynek során a magyar diákok számára juttatják ef nwmlmtvalélkst. Ebbe a sorozatba tartozik az a báróit beszélgetés h, amelyet a Szovjetunióban tanuló ma_ gyár ösztöndíjasok folytadnak a mnsa kval rádió siudlóján. A moszkvai rádió színes» értékes, sok obtain műsorai nagyban segít th a baráti hónap sikerét. A* ünnepi műsoroktól ftiggetfeettl rendszerese«! beszámol a innoekvat rádió a bemátoági hónap eseményeiről. A. MAGYAR RÁDIÓ Is v«ócsöve, színpada, hangverseny dobogója, újságja kíván leírni a Mn gyár—Szovjet Barátsági Hónapnak, így építi fel a hónap alatt összes műsorait Is. Az ország minden sarkában hallható tesz a barátsági hónap ünnepélyes megnyitója. Zenei műsorainkban megszólaltat, juk lián "lemezről felejthetetlen ven­dégeinket; Ojsztraehot, Bartnovát, Gilrfset, sth. Magyar zeneszerzők elmondják, mii tanultak a Szovjetunióban és a tanul­takat hogyan gytimölestÖEtelték saját ninnkáosógnkban. Magyar költők, magyar írók szá­molnak majd be problémáikról és ar­ról. hogy a szovjet példát követve, hogyan oldottak meg már égető kér­déseket, az Irodalom, a költészet szó cLreltvta át siók I fásának problémáit. Irodalmi műsorok fogják bemutatni mtnilenkl számára érthetően, hogy a művészet szabadsága és függetlensége csakis a Szovjetunió támogatása mellett és által épülő népi demokrá­ciában lehetséges igazán a magyar történelemben először. Színdarabok, esemény játékok, hang- játékok egész sora fogja tolmácsolni a klasszikus hagyományokat és az új szovjet drámát. Többek között a „Holt lelkek‘‘_et Gogolj halálának tM évfordulója alkalmából. Bőséges műsor szolgálja a magyar rádió adásainak keretén hrUU is • szovjet és magyar Ifjúság barátságéi. Üzennek a ml úttörőink a határon túlra. Bemutatjuk a mi gyermekeink­nek a szovjet Irodalmat, a bőn pio­nírokat és mikrofon elé állítjuk azokat, akik jártak a Szovjetunióban és most elmondják élményeiket Bemutatjuk azt is, mit ért H a ma­gyar pedagógia Makarenko, Arkbs Krupszkája segítségével. Ott lesz a rádió a maga mikrofon­jával a szovjet művészek hangver­senyein, a népi együttesek efóadó- sain. El fogja kísérni vendégeinket vidéki útjukra, az üzemekbe, lab-v- ratórlumokha, gyárakba, írószövetség, be, bányákba. A FAGY FELENGED Ttt négy ÓTaikor sbbahagyWk aiuuu­rá\ Falazni n«m • lebet tovább. Me­gint itt vaf. e-z a nyomorult fagy. v vascsőbe belefagy a víz, a ha­rapós teteje először csak meglkérge- ediik, így kezdi... A tégíaí Mintha »iro« jégdaTabokat hozott volna a je '?akocsis. Egymásra ragad, — elosú- >z:k, akár a ha', úgy fioánikol az ein- ler' kezében.-— Húnv fok Vdejr vas? ezt kör­ük aa álláson. Ä tóglflhordók tova- iiáí'iják, a lány a traTüszporíőnióí ki- ildja bolyhos kendőjét és integet, ä laki leolvassa az iroda bejáratá­l. — Tizenkettő! — Mennyi? . K* tenyár, aztán két ujj mutat a tiagrisba. Hideg ez a kom ói völgy, az erőmű [omolygó gőze sem fűti be. De mi ez i tizenkét fok? Semmi. Ilyenkor göm- •5iyödik Ieg|.>bban a hólabda és csú- zík a szén. 4 Szovjetunióban három- sor ilyen hidegben felhőkarcolókat pitének és itt. már megállt a tudo- aány. Lecsengettek. Tíz perc telik el. Az öltözőben, rak- í’-ban kihunynak a lámpák, igaz, hogy riireyyog helyettük megannyi arrább völgyben. A szénosztó’.yozónáil a zérótól még vígan csendítik a vasa at és dongenek a cölöpverők.. A munkahely drótkerítése lassan fe. ór zom..ncot kap, e ötté vándorolnak 1 a esi Kék az alt áró felé E'őször egyenként a sietősök, az!én ,0])0 rí okirati a barátok a szobaíár- ‘k, de mind elmentek. A7 őr a bódé­in a tartalék subát kényelmesebb- : teríti a bóblakoláshoz. Sötétedik, a távoli lámpák va'amit utogatnak és a meredek, az exkavá- •rokkal vágott, hólepte hegyfal meg 9WÜ esti sugárzását. Az elkészült a'apfalaik valahogy ásza süllyed mák éjszakára, de a szi- >te és mekettti 51-es. két tégla vastag tná! valaki jár. Cúszkál a síkos á.I- ís'on, aziún valami lédét feszeget, iiriha fémlapok kondulnánok össze ájd olyan zaj hal iik. mint amikor lá. toan habarcsot kevernek. Most el- wolódnak’ a lépfe-k. op's, oda hátra,, »ol a transzpor:őr facsúszdába önti) tág iákat. Hosszú fütty tölti be pil tone tokra a völgyet. A szénszál! itó vonat moz donya kér szabad pályát. Megint visszajött a motoszkáló és most már ott is marad. Halkan ká­romkodik és sziszeg, majd a fal fölé hajol, hallani, amint a fém surran. De hiszen íl, a Mándi-brigód Mak- azimenko térítője . . . Azéán megy az ember a fal mel’ett és 'dónként egy egiy koccanás, majd koppanás hallatszik ... A Makszimen. ko-kanáKal vágja a téglát,. Megint háír;imegy, oda a csúszda tövéhez. Téglákat akarhat hozni, mert halíani. hogyan feszegeti az összetör lódott tégáhalmazt. Egvszerrc csak nagy robajjal lezú­dul az egész fennakadt tömeg. Megint elöl van és újra koccan a kanál és koppá,, a letört tégla. De már nincs egyedül mert a part szé­léről egy nagy lapátnyéllel a kezében figyelj Miska bácsi, a munkavezető Jókora ember, egyszer leesett az ál­lástól ős kért pallót eltört. Szégyen­kezve szedte utána össze a do rabokat. Szinte menydörög: — Mit csinál maga ottan? 1 Olya^ csend lesz, hogv a- már szin­te kiált. 1-epetés! Még jó, hogy nem vágtalak agyon... Máskor azért szólhatsz ... Adok melléd két segédmunkást .és akkor nem borítod magadra a légié kát. Kató János amükoT beért a munkás­szállásra, elsőnek lemosta a térdét, mert felvérzett, ahogy elesett. Sze­rencsére senki nem volt a szobában. Biztos megkezdték mér a szomszéd­ban a kártyázást. jössz zrrti­— Nem halija?! Magának szóltam! Erre odalenn futni kezd az az em­ber. El is vágódhatott egyszer a csú­szós deszkán, de fut tovább. — Állj meg! AHj meg, ha mondom! A botnak szánt Lapátnyé’ átsivát a faiak fölött, majd odavágó dák a tég­lákhoz és onnét röpül tovább. — A szentségit a fejednek Miska! Ne bomolj már meg! Én vagyok ... —■ Ki az az én?! K^t nerc múlva szemben állnak: Mimika bácsi és János bácsi, Kató Já nos. — Mit. csinálj te itt? János bácsi arca, mintha befagyott volna, először csak meg-megrándul, aztán vá aszol: Semmit, — Semmit? — Előkészültem a holnapi munkára. Te János .. . nekem te ne hazudj, hiszen ez frissen rakott fal! Mi Van a kezedben? — Mándiék kanala... A fene az erőszakos formád ... Megpróbáltam Maksrimonk óban .. . — Tej Éppen te? N< e? aztán meq­Az asztal nteTé fiit. kiszedte a könyvből a hazulról jött levél boríték­ját és ott nyitotta fel, ahol az volt. Később bejött Forgács Sanyi és spárgát keresett. Bizonyosan megtat össze akarja kötni a hatosban * cipő­kot. Beszólt Vida is: — Na János, ma sem gázni? E őször csak mordult egvet aztán vákiszo't: Majd jövök, ha akarok. — Ej, te góbé fejű, egészen beleestél a könyveidbe, podig egy jó negyven száz ultimo többet ér... — Hát akkor siess gyorsan. Kétszer pislogott is a lámpa, már megint valahol viflanyfőzőzniek. Tényleg úgy volt. Mándi Pista sü­tött tojást, a szagra óda-telepedett Vi da is. — Te Pista, mi történt ezzel a Já­nos bácsival Haragszik ez ránk? — Vagy tényleg olvas? ... — Mit tudom úti ... Nem vagyok a gyámja... Nyúlj alá a késsel és fordítsd meg azt a tojást... Pedig te tudod, te adtál neki könyvet — Azt csak azért adtam, hogy lás­sa: nem ó a legokosabb a világon. — Miért? Azt mondta? — Nem mondta, de amikor rőpgyü- lés után összeírtuk, hogy ki, mit ajánl föl Rákosi .elvtárs születésnapjára, oda­mentem hozzá és kezdtem arról be­szélni, hogy mit jelent nekünk Rákosi elvtárs, hogyan harcolt meg harcol értünk... Vida izgatottan pislogott, és még meg js bökte Mándi Pistát, hogy a lá­bosra ügye’ jen. Mándi erre dühbe jött. lekapta a fözőról a lábost és háttal Vidának nekiült enni, pedig még musze volt a jótól a tojás. it Nem mesélte hát el ennek a gyo- laorfejűnek. hogyan is történt, pedig érdekes volt az Az öreg Kató egy darabig hallgatta, m»jd kifakadt: Mit magyarázó’ nekem, to gye- Te beszól«* nekem Rákosiról? ’fűben ültéi, iundflto- én már | ismertem. Hód voltál te még például a PocMomyj úti sztrájk idején? Aztán ’hallgattam én őt egyszer, 1942-ben a Kossuth rádión is. Úgy ilyen, tájban volt. Hogy beolvasott akkor is az urak­nak?! Tudott mindenről Elmondta, hegy 12—14 órát dolgozunk. Én is tizenkettőt dolgoztam akkor. Erre most jössz te nekem magyarázni. írd be, hogy az én brigádom átlaga már­cius 9-i<j 170 százalék lesz. Máshol aztán magyarázhatsz. Még aanap este bement Pista az öreghez és vitte Rákosi Mátyás köny. vét: ,.A magyar jövőért“ címűi. Fel­lapozta a 247-iík oldali, odamutatta és azt kérdezte: „Ezt hallotta maga a rá­dióban?” Az öreg belenézett majd elvette a könyvet és elolvasta az oldalt és amikor odajutott, hogy „Mindenki tudja, hogy a m-agyar munkás sem magának, scan a nemzetnek nem ter­mel hanem Hitlernek gyárt napi 10 —12—14 órán át muníciót, páncélt, re- piilömofoTt, tengeralattjáróalkatrészt és mindazt, ami a náci rabohadjárat. ra szükséges”, — akkor örömmé! kiét tóttá: Ezt! Persze, hogy ezt! Csakhogy János bácsi két évet tévedett, de itt a könyv, mert ez nem téved. Napra megmondja: 1944 fobru ár 21-én hangzott el ez a beszéd. Az öreg megcsóválta a fejét: Ez könyvben te van? Hét akkor te Ismered. tudtak falazni a hideg miatt, víz sem volt és később háromszor is elromlott a habarcskeverő. így. pedig nem lesz meg a felajánlás. Másnap amt olvasta, amit Vas Zoltán írt 1938 december 23-én, vasár­nap. Akkor Rákosi földalattt börtön- bem. volt, „Rákosival állandóan kap­csolatban vagyok — , Irta. — Ijesztő az írása. Mintha aggastyán irt volnA. Nyilván reszket a keze a hidegtől- Magyarországom talán még sohasem voltak olyan, hidegek, mint az idén: 32—35 fokig süllyed » hőmérő. A -fe­gyelmi olyan, mint a jégverem és Rá­kosim csak rabing és rabruba van.** Es aztán rá pár napra még éhség­sztrájkot is kezdett odalent a mély­ben. Hány fok volt ma reggied az Iro­da ajtajában? .Kilenc. rak? % f An A könyv a kezében maradi és egy­re bújta. Aztán újabbakat kerti ott. Most már a könyvekkel akarta lefűz­ni Pislát. Hívta: Ide nézz! Olvastad ezt? Mikor a törvényszék előtt a bíró faggatta Rákosi elvtársat, azt mondta: „Erre majd öszofüggiően öh^tok nyi­latkozni." Erre a bíró: „Most tessék válaszolni a kérdéseimre!“ Éa mit mondott Ö? Azt, hogy: „Most nem válaszolok!“ — Azt a részt nézze János bácsi, amikor az utolsó szó jogán beszélt. Megnézte azt is, Pedig már késő­re járt. „A fegyházban eltöltött tíz év alatt nem változtam meg — o!va.-. ta. — Ugyanolyan harcosa vagyok a kommunizmusnak, mint voit-wn és csak ismétlem, hogy bármi legyen az ón egyéni sorsom az ügy, amelyért én harco'ok. győzni fog.”-> Kató János aznap rosszkedvűen fp. küdt le. Brigádjának az átlaga 137 pt nem i?áz:>ié\ volt. Délelőtt ti/ Olvas most is, akkor is, amikor be­in Pista, Leül vele szómban és tüzet kér. Ad neki és leteszi a könyvet.­— Mondd csak gyerek aztán jó aa Makszimewko-módszier? Pista még srí ni is elfelejti a ciga­rettái já*. Hát láthatja, mi úgy dolgozunk. Mennyi volt a mujt héten? — Százki'oncvenkét százaiét. d* már volt kétszázon felül is. amikor kezdtük. — Erre aztán tele habarecsa’ hagy­játok ott a féri tőket és még a kanala­kat sam vakarjátok le. — Honnét veszi ezt? — Munka után kipróbáltam a szer- zámökat, de így habarcsosan nem voltak valami jók. Majd nézg meg a miénket, ha megkapjuk. Az ragyogni fog... Maguk is rákezd fk?'. Nem megy másként... Százhet­ven volt az ígéret.:. Aztán szeretnék egyszer Rákosi elvtárssal beszemj. Könnyén lehet hogy le’átogat majd ide Komlóra, aztán hogyan álljak elébe, hu még a születésnapját sem '.ártottam meg. — Gondolja, hogy lejönne? né­zett rá Pitíla és most valóban gyerek­nek számított az Öreg mellett. Mese- váró g verek i/ek. Nem tojom _ nvoso’ygott sokat sej tetöon av öreg. — De azt tudom, hegy holnap tiz előtt kezdek falazni­mert kilonc-tS? lók az nekem n«m hldo-r s'»nfó Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom