Dunántúli Napló, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-17 / 40. szám

2 M B P I, O m2 február i’’ FARI ES FARI tFIl ES ★ Hajnal Jones elvfárs parfcsoporTvezelo neveli az építkezés új dolgozóit Edbér bófallraró borítja a főMeí a Séglarakásofeat és a* előregyártóit vsaspoion ejiömtiveu A lio ,izt*n>i*ui worn gátolja. a 73/t, építőipari Válla­lat dolgozóit a Majláth-utoai épitke- *é«en, Olyan ütemben haliad a mun- ko, roíttt-hf. nein is téL, hanem tavasz volna. Időközönként feliri.sait.iik ma jrukat a® építkezés dolgozói: Jóízűen we-uáik a gőzölgő teát. A* építkezéshez minden nap új dolgozók jönnek. Annak érdekében, hogy jó felvilágosító munkát, fejt- h»«enek ki, ax ápítkeaée dokrozó kö­pött két párfc*opop<ot alakítónak. ' Kit orrDt pArtosoport vst<*A»s H*'- M Járna alvtÁra a másiknak meg JAonlraui Adóm 'ifjúniuwKae. As új párbceo portok tagjai most tanulják meg a feladatokat. Elhatá- ífouák, hogy minden héten értekezle­tet tartanak. Az értekezleten a párt- sroportok vezetői beszámolnak a jpArtvezetftséei ülésem hallottakról. A »áruaoportók tagjai pedig elmond­ták a pártosoportok vezetőinek a Vkmtt munkájukat. A pártcsoport «■gjaánadc munkáját megkönnyíti Hajnal efvtdrs gyakorlati példámmá- (tina. Sokat tsunm ebből Hegedi» J6- wwf munkavezető, Horváth Mátyás kubikus és a párteeoport többi tagja Is. As ópftftnnmkáeok többsége flaiaJ dolgozó. Ai első épületen * begfiata- Mbfok dolgoznak, akik még tanulók Yen közöttük harmadéves, de van­nak, akik mint átképzőtök sajátítják el a kőműves mesterséget. Az első épfl’tet fiataljainak egyik csoportja Hajnal János elvtársihoz tartozik, en­nek a csoportnak 6 an oktatója Bziimfe rajongásig szeretik Hajnal aJv-tánsat, mert a gyakorlati munka mellett po'rtikai’ag is segíti fejlődé­süket. Gsütör tőkön is a fiatalokkal tartott, elment velük a DlSZ-veze­lA-i-te rnc—vl! asflgiÄtstÄ'-i Ott iW Vö^öt­jtük és hal'gatta őket Mintha az édes. ap uk tenne, úgy gondoskodik róluk. Hétfőm többen is érkeztek az épít­kezéshez. Hajnal elvtárs felkereste az újonnan lőtteket küzst-ttik Kábái Antalt és elbeszélgetett vele. — szwpeu g^ a. a.ptxtuivii, minden nap többen leszünk — mondotta Először a munkáról kezdték beszélni, aztán Hajnal elvtárs másna irányí­totta a beszélgetést. — Mondja csak Kabaí elvtárs, ho gyám is áll maga az okta'áseal? A kérdés váratlanul érintette. A felelet itt már nem ment könnyen, ahogy számította Hajnal elvtárs. Ismét kér­dezni akart, amikor választ kapott. — Hát őszintén megvallva régen vettem * részt az oktatásban. Még 1948-ban végeztem el az alapfokú szemináriumot, azóta alig jártam el. mert nem is nyílt rá alkalom. — Itt lesz módja, elvtárs. Mi gon­doskodunk arról, hogy minden elv- társ tanulhasson. Nem elég csak dol­gozni. ha elmaradunk a politikai ok­tatásban ... — Igaza van Hajnal ehrtárs, töké­letesen igaza van. Miközben beszélt Hajnal elvtárs. megfigyelte, hogy Kaiba! elvtárs örö­mében eIparosodott. Most döbbent rá. hogy mulasztást követett el, ami) még pótolni lebet. De másra is rá­jött — érette a szerető gondosko­dást. Vókány felé már elment a vonat, amikor másnap még ott ült Kábái elvtárs a népnevelő érlelt©*'©*©**. Minden nap a korábbi vonattal szo­kott hazautazni, de ma nem ment_ el. Érezte, hogy kötelessége van a párt­ul »zömben. Bate megkönnyebbülten .«állt fel a félkilences vonatra. Érezte, hogy ezen az egy estén nem­csak saját magának, hanem mások­nak 1« tanult. Hajnal elvtárs másokkal to beszél getett. Amikor Kraft Jánost látta az új dolgozók között — megörült. Kraft elvtárs a mullt évben még Haj nal elvtárs tanítványa vöt. Ma már segéd, akruek januári havi teljesít mónye 107 százalék vo>tt. Amikor ösz­saetalalkoztak, erről ts sző csert. Biz­tatásként mondta Hajnal elvtárs: „Ne búsulj, segítek, hogy ennél ma gasabb eredményed legyen!“ A napi segítség nem is maradit el... Egyik reggeli négyen keresték fel Hajnal elvtánsat. Kraft János kezdte a beszédet: „Megkérjük, közölje a párttitkár elvtársaal, mi is szeretnék tagjelöltek lenni. Ha érdemesnek lát­nak bennünket?... Ekkor látta világosan Hajnal elv­társ, hogy nem foglalkozott hiába ve­ttük- Végig is gondolta: Ketten van. nak közöltük, akiket nem ismer any nyíra, mint Kraft Jánost, de látja, hogy becsületes emberekkel van dől ga. Az első kettővel már régóta fog­lalkozott, de az újabbakkal alig egy hete. A beszélgetést egy tantfó harsány hangja szakította félbe: „Jani bácsi, mutassa meg, hogy kell elvégezni ezt a munkái!** Hajnal elvtárs odaindu'.t ahonnan a kiáltás hallatszott, szive, sen ment, arra gondolt: Ezekből a fiatalokból'' is olyanokat nevelek, mint az a négy, akivel az imént be­szélgettem. Segített is, teljesítette a kérést. A fiatalok munkája nyomán épül a ház. Február 20 ra elkészítők az alagsort. Most még betonoznak, de rakják már a téglákat is. Ahogy emel kediik a fal, úgy gyarapodik a tanú lók száma is, többen lesznek, gyor­sabban megy * munka. Nem mind. egy hogyan dolgoznak, vállalási lellek. hogy sztahánovisfa módszerrel^ jú­nius 30ra felépítik a házat Ez pedig nagy szó, die teljesíteni kél!, mert Rákosi elvíáTs figyeli munkájukat. Tudják ezt ök is. Ebben is segít majd Hajnal elvtárs. A másik párt csoportvezető pedig tamil Hajnal elvtárs példájából, de tanultak a pártcsoport tagjai is, meg ó&tt&k, hogyan kell foglakozni az új és pártonkivüli dolgozókkal. Leveleink nvomdbnn ... .... 1\M A oagydobszai tsz eredméove? egyre több egyénileg dolgozó parasztot győznek meg a közös gazdálkodás helyességéről * 'A napokban le vetet kapott szerkosz- tóségiürjk Nagydobjáról. Papp György elvtárs egyszerű szavaikkal megírja, hogyan tel élték meg a község dolgo­zód a helyes utat. A fejlődéit msem lehet megullílani „1949 december 16-án alakult meg leözségünkben a Vörös Sugár Ill-as tí­pusú tszcs 10 családdal, három község határában szétszórt, egy és mósfélhol- ejas földparcellákkal. De leküzdöttük a sok nehézséget tudva, hogy még Így a jobb eredményt tudunk felmu iatni, mint az egyénileg dolgozók. Ma már 37 család 362 hold tagosltott töl. dön korszerű leistete éssel gazdaságj épületekkel, többszázezer iorintol érő jószágállománnyal boldogan gazdálko. dik. Termelőszövetkezetünk napról- napra tovább tejlödik, hiszen minden lehetősége megvan és az új be épük­kel is egyre erősödik a csoport. Meg kell lmom azonban azt Is, I választják. Az egyes típusúban is hogy'1951 február 18-án 32 család 350 ' emelkedni fog a termésé tlao, hiszen hold földdel megalakította a Béketábor I tagosítva lesz a föld. / es típusú tszcs-t. Ma már 59 család 400 holdon dolgozik az 1-es típusú csoportban Is A fej ődést községünk­ben nem lehet megállítani, mert egyre többen győződnek meg arról, hogy helyesebb a közős gazdálkodás útja Végezetül Papp György elvtárs még annyit írt: „Amíg u levelemet írtam, újságolta Füle e'vtárs. a csoport elnök,, hogy is­mét három családdal és 30 hold föld­del gyarapodott az 1-es típusú tszcs.“’ * Papp György elvtárs szép eiredmé nyékről számolt be levelében. Éppen ezért elmentünk Nagydobszára meg. nézni, hogyan értéik el, hogy rövid idő alatt ilyen sokan győződtek meg a közös munka he yességéról. — Tagosítva?! — Ijedt meg idős Ga i István 12 holdas. — Hol lesz ak­kor az én földem? — És az enyém1 — toldották meg a többiek is. Hogy tisztázva legyen a kérdés, el. mentek a tszcs elnökéhez ahol Füle elvtár? készségesen adta meg a vá­gsz t. hogy a földterületük megmarad mindan n yiuknak. csak a megműve­lése • esz könnyebb, ha tagosítva lesz, mivel a gépieorőt is jobban ki lehet használni a nagy táblán Sőt íqv még aranykorona értéke is kedvezőbb lesz. — Ennyire becsapni! — méltatlan­kodott idős Gáli István. Ugyanis a kulákók: Farkas János, Biró Ernő és a többi volt cselédnyúzó, neki is sut togták. hogy ..odatesz a földje, eltű­nik, ha tagosítják.“ ban állapodtak meg, hogy az egyest Aa eredmények önmagukért beméinek fíagydobstsa községnek csak egy I ban kiérte mázsás, a tsz-ben 11 má- hosszú utcája van, de az valóban , zsd* átlagot értek el Világos, hogy a hosszú mintegy két kilométer. Az ijedelem is a terméssel együtt nő- utv vekedík. De a vita során mégis ab utóbbi napokban nem egyszer men­ttflc rajta végig azok a dolgozó pa Tasztok, akik a tsz-be igyekeztek, a caoportiroda ugyanis a falu végén van. Jakab János 14 holdaa egyéni­tag dolgozó parasztot hol a tanácsnál hol a tsz-nél, hol pedig Heidfógel And- lehetett látni, amint beszél­getett. Érdemes nyomon követni, ugyanis nemcsak ő volt az egyedüli, «ijrti így járta a falut. A tanácsnál az sünök elvtárshoz ment és úgy, mintha nőm is volna olyan fontos számára, megkérdezte: van e sok új be.épő a csoportokba? — Hát lassan m^r me3 *,JC*onri szá- molni az ujjamon, hogy hány kívül­álló van még — volt a felelet. Jakab János erre nem felett sem­mit, csak azt tudakolta meg még. mennyi volt az I-es típusú csoport tér. mésátaga. A tané esté; a tsz irodába ment. ahol szintén a (ermésátlao félő! érdeklődött, majd odahaza számolás hoz kezdett közösen a 'óbb: do.gozó paraszttal. Egyénileg hét mázsa volt az átlagtermés búzából, uz 1-es lípusá­— Ezek szerint az is hazugság _ mo ndták többen is — hogy aki be­lép a tsz-be, annak nem lesz többet szav«. Döntöttek. Kilenc mázsa több. mint hét. Azzal az I-es típusúba ál­lították ki a belépési nyilatkozatot. fin inkább a 12 mázsát válasstom De Jakab Jánosnak nem hagyott nyugtot az a tudat, hogy ö 11 mázsás átlag helyett kilencet választott. Cu korrépábó. ie a tsz-tag ok 160 mázsát vittek haza. De ez minden termény­nél íg.. volt. így aztán útját a tsz-iro- da felé vette, ahol ragyogó arccal fo­gadta Herkovics György és nyomban elujságolta: Már nem 1 es típusú csoportban vagyok, beléptem g tsz be. Rájöttem hogy itt jobban találom meg a számí­tásom, meg a jövőt is néztem. Azt akarom, hogy a fiamnak jobb élete legyen. Már a lö’dterületem is ki van mérve. Mutatott a falon függő térkép­re. Es én mondom, pa fegvelem lesz Itt, a nagy családban, olyan termé­sünk lesf, amilyenről valaha álmod­ni sem menünk ... • — En Is belépési nyl’atkozatot hé rek' — mondta Jakab János és mi, közben aláírta a belépési nyi-tetkoza. tot, halkan annyit mondott: — Alá­írtam a 12 mázsás búzatermést. . Annyi biztosan lesz. Néhány nap telt el azóta, hogy meg. irta leve'ét Papp elvtárs. de azóta már va óban kevesebb az egyénileg dolgozó paraszt a faluban mint ahány ujja van a tanácselnök elvtársnak. Igv Változtak a Papp elvtárs leve'ében írt számok is. mert a tszcs-ben lévő csa ládok száma 59-ről 106-ra, földterü e- tük 400-ról 600 holdra (meg 135 hold rétre) emelkedett. A nagydobszaj dolgozó parasztok megfogadták és megvalósították Rá kosi elvtárs szavait: „...a szövetkezetek, amelyek már létrejöttek rendezzék soraikat, tartsa­nak legyemet., növeljék gazdaságu­kat és sikereikkel, virágzásukkal vonzzák magukhoz az errfénileq dől- gozÍ> parasztokat.“ Horváth Iboi.vu A pik ósi külváros MDP szervezet politikai i«ko áinnk h-il gatói is csatlakoztak a ^zalámái és Démeti politikai i^ko ák lelkivá.-ához, Mi, a, pácéi siklósi külváros MDP pártszervezetének politikai iskola Italllgatói örömmel fogad’uk a szálán­ál és németi délszláv község politi­kai iskola hal Igát óinak felhívását, melyet szeretett vezérünk és taní­tónk, Rákosi elvtárs születésnapjá­nak tiszteletére tették. Ez a feiaján- ás é3 felhívás világosan megmutat­ja, hogy a falu dolgozói is maguké­vá tették pártunk politikáját, meg mutatja azt is, hogy mennyire szere­tik Rákosi elvtársat. Mi is úgy érezzük, hogy Rákosi elv társ 60 éves születésnapját ágy ünnepelhetjük meg méltóan, — és az a legszebb ajándék a mi részűn’•öl Rákosi elvtársnak —, ha jól tanu­lunk a politikai iskolán. Csak akkor ’■esizünk képesek á ránk váró nagy feladatokat végrehajtani, ha megta­nul jtik azokat a nagy történelmi mü­veket, melyre Lenin. Sztálin ó» Rá­kosi elvtársak tanítanak. Mi, az eddiginél még nagyobb szi- árdsággal harcolunk a szocialista hazánk felépítéséért, békénk meg\é- désséért. Ezért csatlakozunk mi is a ^za'ánla-Németi délszláv község po- 'itikai halogatóinak felajánlásához és- felhívásához. elfogadjuk az általuk meghatározott öt pontot. Mi is azon 'eszünk, hogy megszüntessük a sze­mináriumokon meglévő hiánvzásokat. Fzzel is megmutatjuk hálánkat és R7Pretetüuket forrón szeretett vezé­rünk. Rákosi elvtárs iránt. Siklósi külvárosi MDP poötSkai is­kola hallgatói nevében­Rigó Győrffyné párttitkár, Puha Ignácné, Vértes Ferenrné, Óbora Lajos pol. isk. vezetők. Derék bányászt nevel Győréi Ferenc uj munkásból, Dorogi Lajos vájár Ist vám-aknán a második mély szint kettes telepén dolgozik Dorogi Lajos vájár. Rövid idővel ezelőtt még Fe­renc aknán emlegették a nevét. Ami kor áthelyezi ék Is! vám-aknára, szíve­sen menit, mert tudta: mindegy az. hol dolgozik, csak minél több szenet tudjon termetűi. Két héttel ezelőtt az új munkahelyen egy új munkást ősz. toltak be Dorogi elvtárs mellé. Az új munkás nevelését rábízták és Dorogi elvtáirs elhatározta, hogy jó szakmun kásl nevel beiöíe. Ehhez azonban előbb meg kell ismernie. Már az első műszakon megkérdezte lő-« — hon nan jóit? Bajáról, a Dunám dolgoztam egy vonlai óhajón — volt a válasz. A nevét is elismételtette vele, hagy jól meg tudja jegyezni és hozzáfog­lak a munkához. Dorogi elvtárs vet­te először a kezébe a lapátot és megmutatta, hogyan kel] egy esif ét megtölteni Majd a csillézést is m>g. mutatta, Győréi Ferenc — mert tgv hívják az új csillést — figyelmesen követte szemével a vájár minden mozdulatát és ezért már az első próbálkozása g csil!'elöltéssel, sikere sen végződött. A műszak végére mar senki sem vette-volna észre, hogy Dorogi elvtársnhk új csillése van. mert „a jó mester meílett, könnyű tanulás“. ' Dorogi elvtárs az efső műszakot követő napokon továbbra is szere tettel magyarázta új segítőtársának a bánvászmunka fortélyait. A máso­dik napon már nehéz feladatra, a megfelelő ácsotatfa kiválasztására tanította. Emlékezett még rá, hogy kellő tanítás nélkül milyen sok fe­lesleges munkát végezne iíycnkör égy új munkás, üvörei Ferenc megtanult „suk'\kal mérni, megismerkedetj a tánsfá és fejfa szavukkal. De nem­csak Dorogi eJvtárs igyekezett taníta­ni új munkatársát, Győréi akart is tanulni, Egyik nap, amikor Dorogi evtárs éppen ácsolt, megszólalt a csillése: — Várjon egy kicsit Lajos bácsi, jövők segíteni, mert mozog a tárnfa és még kitalál es.nL Dorogi elvtárs ekkor már tudta, hogy jó bánytt>* lesz csilléséből, ba erősíti benne -a bányamunka iránti szeretet Egv hél múlva, amikor már meg* ismerhette a bányamunkát. Dorogi elvtárs megkérdezte tőle: akar-e i*t maradni? Győréi Ferenc azt válaszolta, hogy akar, mert megszerette a bányásza­tot. Igaz, szenei még nem fejtett. de e jön annak is az ideje. Dorogi elvtárs elhatározta, hogy másfél h.ét múlva már ezt is megmutatja a csil­lésnek, had tanulja meg minél előbb. Dorogi elviére nem hiába foglalko­zott már az első naptól kezdve szere" tettel a hozzá beosztott új munkás­sal, mert lelkes segflőlársna tálált benne a több szén termeteséért foly­tatott munkájában. Győréi Ferenc na­pi 16 csiliét is ni.-gtölt, sokszor dicsé­retet kap az ácsolalfa állandó bizW sításáért és ami a legfontosabb, fe* gye mezeden végzi g munkáját. á! vájára ezt így fejezi ki: „öbelől® •esz bánvász — az hiztr.«“ Tűrhetetlen eset Schnitter Károly elvtárs, az Ál­lami Müórcömtöde dolgozója néhány héttel ezelőtt írt leveleibe® felhívta figyoknflnket az üzemben uralkodó felháborító állapotokra Megírta, hogy az üzemben nagy a szervezetlenség sok az etleneégee elem. s a drága anyagból készült öntvények egv- máeután válnak eetejtté. Schnittet elviére a párt segítségét kérte, mert az üzembe® pártszervezet nincs és ez ott dolgozó párttagok így nem tud­nak elég eredményesen harcolni a hibáik ellen. Schnitter elvtárs bejelentése alap­ján a kerületi pártbizottság lépése­ket tett, hogy párosoport alakuljon te Surmann elvtáreat. a vállalat :gazgatóját figyelmeztették: sürgő *en javítson a hibákon. Amikor Sur- maun igazgató megtudta, kinek a 'evelei tárták fel az üzem hibáit — Schnitter elvtársat azonnal eíbocsá tóttá. A Szabad Nép kérésére a XTT1 kerületi pártbizottság vizsgálato’ folytatott az ügyben. A vizegrála- -során Surmann elvárs azt hangoz- atta. hogy Schnitter elvtáreat. mint létszámfelettil kellett elbocsátania. A te.nyek azonban azt mutatták, hogv Sehnitter elvtárs csak azután vátt hirtelen „létszámfelettivé“, amiknt napvilágra hozta az üzemben lévő bajokat A vizsgálat után a vállalat­vezető ígéretet tett, hogy Schnitter ávtársat azonnal visszaveszik a váj- 'alathoz. Ez azonban mindezideig nem tör­tént. meg. Surmann vállalati igaz- rató az ígérettel csak félre akarta vezetni a pártbizottságot Nem vett- •issza Schnitter elvtársat, ellenkező 'eg: külön nyomozást ind'tor miitf ja“ után. s mindenáron be akar­ta bizonyítani, hogy Schnitter e!v társsal „bajok vannak1'. Rt a* tizem* t)e vMsaavennl lehetetlen. . ^arlUeti pártbizottság * Ál"0' K^PJTmrt minisztérium i"e- „ (>sz^yának tudomására hozta ? a javasolita Surtnann vál­alatt igazító leváltását. A miniez- erium is vizsgálatot indított a* ilíyoon, a ennek vezetésével Kecskés rivtársat bizta meg. A vizsgálat ie- Tiét megállapította a tényeket Kereké? elvtára. a minisztérium kép­viselője azonban arra a minden jó­zan észt megesúfoló, felháborító álláspontra helyezkedett: „<K az em- hcr — Schnitter elvtáro — nem ét •mnyit, hogy egy vállalati Igazgatót 'eváltsanak miatta.- Ugyanis - és ‘ z az Indokolás legfelliáborftóbh "ősze: „egy igazgatót nem tudnak ■így nélkülözni és nem tudnak he- 'vette olyan könnyen mást beállít rani". Az eset után a XIII kerület párt- % bizottság január 5-i ülésén hdtáro- 7a ot hozott, hogy Schnitter elvtársat azonnali hatállyal vegyék wsszO munkahelyére és részesítsék teljes anyagi és erkölcsi kártérítésben. Ezenkívül ja vas Ki tot tett a Vili ke- riileti pártbizottságnak — ahová a vállalati igazgató pártszervezeti leg adózik —. hogy a levelező üldbzé- •-óért. a bírálat durva elfojtásáért ''urtnann elvi áront állítsák párt' 'eqyelmi elé Javasolták a kohó- éfl -ópipari minisztérium pártezerveze- fvn'*k is. hogy Kooskós elvtároat, vki megalkuvó magatartásával támO- rntta a bírálat elfojtását, ugyan* •s»k állítsák pártfegvelmi elé. Szigorú, kemény felelösségreronást rdem.élnék, akik a dolgozók igazsá­gos bírálatát elfojtani merészelik! (Megjelent a Szabad Vés tó. számában.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom