Dunántúli Napló, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-16 / 39. szám

WB pié m* FFBwr*n ti Elindult Mos7kvából Budapestre a szovjet kiiltúrküldötlsés» HwAra (TASZSZ) Február 14-én K. I. Szkrjabln Sztúlin-díjais irkádé ■likasnak, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa tagjának vezetésével a Magyar- Szovjet Társaság meghívására Mosz­kvából szovjet kultúr küldöttség uta «ott Budapestre. A küldöttség tagjai: G. M, Orlov Sztálin díjas, a Szovjetunió építészeti akadémiájának leveleizötagja, G. J Nyikolnjeva, Sztálio-díjas írónő, N. A- Víz csili n, a VOKSZ elnökhelyette- íe, F. M. Kiiznvecov, a moszkvai pKnzsIzgylije“.bőrgyár Sztálin díjas Uzemveaetőjes F. F. Knew», Sztálin díjas szénkombájnkezeiff, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Leg­felső Tanácsának tagja, M, V. VÓ1- konszkaja, a katlnylnl „Vorosllov“ lextllgyár szövőnője, a Szovjetunió I/Cgfelső Tanácsának tagja és M A. Bukin, a kurszkl terület Vcliko-Mlhaj.. lovszki gép- és traktor állomásának igazgatója, m Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja. A küldöttség résztvesz a Magyar— Szovjet Barátság Hónapja ünnepsé­gein. Választást összetűzések Iránban Teherán (TASZSZ): Iránban a vá­lasztások során véres összetűzésekre kerüli sor Horramsahor, Has Kum, Adzsaibsir, GuSzspredam, Hainszar és Nisapur városokban. A zavargások következtében többéig meghaltak vagy megsebesültek. A Mehsed köBefőben lévő Nisapur városában a rendőrök 19 embert meg­öltek sokat megsebesítetitek. Sajtóköz'eméayek szerint Zabod és Zahedam város környékén a helyzet rendkívül feszült. A kínai-szovjet barátsági, szövetségi és köicscnös segéíynyüjiási szerződés a béke és a biztonság erős támasza Távslkeíe en Csu En-Laj e’vtárs beszéde a kínai-szovjet barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés második évfordulóján Csu EnLaj elv társ ezután rávilágí­tott az amerikai imperia lsták soro­zatos Kína ellen irányuló mesterke­déseire és fenyegetéseire, majd így folytatta: A kínai nép, amely legyőzte a japán agresszort, megdöntötte a Kuomintang reakciós uralmát és most eredménye sen harcol az amerikai imperializmus ellen Koreában semmiképpen sem ijed meg ezektől a fenyegetésektől A kínai nép bizonyos abban, hogy megsemmisíti az amerikai imperializ­musnak és csatlósállamainak agresz- Szív terveit. Mindinkább nyilvánva­lóbbá válik, hogy a kínai-szovjet ba. Peking (Uj Kína): Csu Ein faj eJv- tá-is, a Kínai Népköz-társaság mintáz tere.lnötoo és külügyminisztere csütör­tökön a kánai-szovjet barátsági, szö­vetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának második évfor­dulója alkalmából tartott ünnepi giyü lésen beszédet mondott: Kína és a S-zovjctiunió népe vala­mint az égés, vifóg búkegzeretö népei lelkesedéssel ünnepük ma a kínai- szovjet barátságii, szövetségi és köl- .csönös segélynyújtási szerződés alá- Írásénak második évfordulóját — mondotta. — Ennek a szerződésnek aláírása a jelenlegi vi’ágpolitikai helyzetben nagy történelmi jelentő- rútság,i, szövetségi és kölcsönös se- eéggel bír. Az együttesen hétszázmil jgélynyujtá-si szerződés a „béke és Hó főnyi lakossággal bíró két ál am biztonság erős támasza a Távolkele­Kína és a Szovjetunió — erős szö­vetsége legyőzhetetlen erőt jelent a világon. , Kína és a Szovjetunió népei között fennálló őszinte barátság alapjai visz. ezianyúlnak az Októberi Forr adatomig. Az Októberi Forradalom megmutatta c kínai népnek, milyen fegyverrel győzheti le ellenségeit és arathat for­radalmi győzelmet. Ez a fegyver a tnarxizmus-'enindzmirs. Az Októberi Forradalom győzelme után a szovjet nép és a szovjet kormány számtalan alkalommal segítette a kínai nép fel ezabadítésáiiak ügyét. Mikor a Kínai Népköztársaság megalakult, a szovjet . Soormánv volt az első, tomély elismer­te az új Kínát, s az e!mú t két év alatt és már azelőtt is testvéri segítséget nyújtott Kína újjáépítési munkálatai, ban. Most, amikor a kínai-szovjet ba­rátsági, szövetségi és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés második évfor­dulóját ünnepeljük, a kínai nép és a kínai kormány legőszintébb halálát fejzl ki a szovjet nép és kormánya Őszinte barátságáért és nagyjelentősé­gű segítségéért. Visszapillantva az e'múlt két év eseményeire, Csu En-Laj eivtárs hang­súlyozta: a tények világosan bebizo­nyították. hogy az amerikai imperia lizmus és csatlós államai újjáélesztik a japán militarizmust el’enséges ma gatartást tanúsítanak Kínával és a ten. A továbbiakban hangoztatta: mind Kína mind a Szovjetunió népe és kormánya vi ágosan kifejezésre juttat, ía roko-nszenvét a japán nép és fe-1 sza-badításáért folytatott harca iránt J. V. Sztálin generalisszimusz mély érzelemmel juttatta ezt kifejezésre a japán néphez intézett idei újévi üd­vözletében, Kormányunk 1951 szep­tember 18-i nyilatkozatában kijelen­tette: „A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya azt akarja, hogy a ja­pán nép demokráciában és független ségbrn, békében éljen. 4 kínéi nép, ___ . _________ bé kében akar é'ni a japán néppel, ha- Ha az amerikai kormány részéről rútságban, akar együttműködni vele a ugyanolyan őszinte kívánság nyi-vá távolkeleti béke megvédéséért. Azért nu’ meg a békés rendezésre Koreában, mi a kínai nép, minden fenntartás mint a mi részünkről, úgy a fegyver- nélkül. örömmel és rokonszenvvel te- s-zünrti tárgyalások sikerről végződ- kintjük azt a harcai, amelyet a japán hétnek. társadalom valamennyi rétegének ha-1 Befejezésül Csu En Laj ezeket mon- zaflas elemei vívnak az áruló sau-! dotta: A jelenlegi helyzet kedvezőbb, franciscoi szerződés o’len, azért, hogy mint valaha a békét és demokráciát csődbe kergette csatflósálilamaít és el­kerülhetetlenül újabb gazdasági vál­ságot fog előidézni magában Ameri kában is. A hata’mas Szovjetunió azonban még erősebb lett, mint a má­sodik világháború előtt volt A népi demokráciák még jobban megerősöd­tek, Az új Kína szintén összehason líthatatlanul hatalmasabbá vált. Meg- erősödött a japán nép, valamint Dél­ként-Ázsia és a Közép-Kelet népei­nek öntudata és ezekben az orszá gokban fejlődik a népek felszabadító harca az imperializmus és lakájai el­len. Éberebbek lettek Európa, Afrika, Amerika és Ausztrália népei is. Kína és a Szovjetunió népe sohaisem fog­ja tűrni, hogy az amerikai imperializ. mus megvalósítsa terveit és nem lóg­ja ezt tűrni Ázsia és a Világ többi ré­szének népe sémi Az e'múlt két év alatt súlyos csa­pásokat mértünk az amerikai imperia­listák kétségbeesett agresszív ter­veire. Mi nem akarunk egyetlen or­szágot sem megszállni, A kínai népi önkéntesek kizárólag azért mentek Koreába harcol ni, hogy visszaverjék a határainkat fenyegető amerikai im­perializmus agresszióját A koreai fegyverszüneti tárgyalásokról szólva kijelentette: Kizáróág az amerikai fél részéről megnyilvánuló halogató tek- ti-KÁn múlik h-ogy a tárgyalások már régen nem végződtek eredménnyel. minél hamarabb végétét jen a hadiál. lapot Kína és Japán között és bizto­sítva legyen a két nép békés együtt­védelmező népek ügye számára. Ren­díthetetlenül bízunk abban, hogy a jövőben még suyosabb csapásokat fo­élése. Meggyőződésünk, hogy a japán gunk mérni az imperialisták agresz- nép harcát a békeszeretö emberek az szív terveire. Az amerikai imperializ egész világon lelkesen üdvözilik és'mus és csatlósai agressziós terveikkel támogatják. Ez a harc kétségtelenül e éri a végső győzelmet.“ Minthogy a kínai-szovjet barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyujtá­Szovjctunióva] szemben, fenyegetik sd szerződés célja a japán imperializ­-Ázsiát ás új, még nagyobb agresszív háborúra készülnek. Az amerikai imperia lis ták 1950 jú­niusába,, agresszív háborút indítottak Korea ölen. Ugyanakkor elfoglalták a Kína területéhez tartozó Tai varit. A hős korral néphadsereg és a kínai önkénteseik egymásután fogtak fegy. vert az ianperia'isia agresszió elleni mus újjáéledésének megakadályozása, ez a szerződés hatalmas támogtást jelent a japán nép felszabadító moz­galma számára. Az amerikai imperializmus a ki naj nép, a szovjet nép és az egész vi ág békeszerető népeinek legelszán­tabb ellensége. Az amerikai imperia­lizmus a második világháború óta CVT-íV! 1 fn-mnmnl' ovóc.i írnreenwi it háborúban. Súlyos csapósokat mértek őrült fegyverkezési versenyt indított az amerikai imperializmus és csatlós I Amerikában és csatlósállamaiban, állam aimak támadó erőire. Az ameri- j hogy megkísérelje a Szovjetunió, a kai imperializmus és csat’ós államai Kínai Népköztársaság és a népi de- álit-af wüiitotit agresszív háború teljes mokráciák bekerítését és Ázsia, vala- fcudiarceal végződött a koreai csataté- j mint az egész világ népeinek rab­ion és az ellenség kénytelen fegyver- szó gaságba döntését. Az amerikai lm sziluett tárgyalásokat folytatni. | perializmusna-k ez a politikája máris Testvérpárjaink életéből fi Svéd Kommun sta Pár! partomén!) csoportja javas at&t nyuifotl be, hogy Svédorfzág if pen ki az „Európa tanácsból" Stockholm (TASZSZ) A lUksdi.g (svéd parlament) kommunista parla­ment! csoportja javaslatot nyújtott be, amelyben követeli, hogy Svédország lépjem ki az úgynevezett „Európa Tanácsból“, tudva,írvőleg a javaslat leszögezi, hogy az „Európa Tanácsot*' agyaimnak az erők vezetik, amelyek er Észak Atlanti Egyezmény mellett állnak, amelyek a Schumann tervet, a Eleven-tervet és úgynevezett euró­pai hadsereg létrehozását Irányítják. fi ispán lammunisto P r! parte menti csoportja ha érozallervezete! nyi* tolt be a „tartalékos remiin hadtest" m»»ns7iinte é é üi Tokio (TASZSZ): A Japán Kommu­nista Pórt parlamenti csoportja ható • io*H**eirvezet»t nyújtott be a parla­mentnek a „tartalékos rendőri Uad- dolgoznak. test“ megszüntetéséről. A határozati javaslat rámutat hogy az egész bé­kére vágyó japán nép követeli a tes­tület megszüntetését, A csfbszíoiá« üolsozók inunkévá' ünnepük az 1948 februári győzelem évfordulóját Prága (MTI) Február 25-én lesz négy éve, hogy a csehszlovák iloilgo zók a Csehszlovák Kommunista Párt vezetésével, a Szovjetunió önzetlen segítségére támaszkodva, elindultak a szocializmus felé vezető úton. A csehszlovák dolgozók már hetek óta jelentős munkafcihijánlás-okkal és kiváló munkateljesítményeikkel készül­nek a győzelmi évforduló megünnep­lésére. A városokban, falvakban, az üze­mekben és az Iskolákban Ünnepségek kel-elében emlékeznek meg a dolgo­zók 194X februári győzi mérői. így a prágai, valamint a kelet csehországi üzemek, bányaüzemek és iiaktnrúlloinn.sok dolruzói február 17 és 24 között élmnnkás műszakba csak halált, szerencsétlenséget és sö­tétséget zúdítanak az emberiségre, míg a hatalmas kínai-szovjet szövetség bé­két, boldogságot és világosságot jelent a Távol-Kelet és a7 egész világ szá­mára. \ Mongol Népköztársaság miniszter» an ácsinak határozata C«ojbalszan marsall emlékének megörökítéséről Ulan Bator (TASZSZ) A Mongol Népköztársaság minisztertanácsa ha­tározatot hozott Csojbalszan marsall, a mongol nép elhu-nyn vezére emlé­kének megörökítéséről. Elhatározták, hogy UEan Baton és Altan Bulat városokban, Bu gán hely­ségben és Csojbalszan városában Szob rőt emelnek Csojbalszan marsallnak. A minisztertanács Cső jbal szánról nevezte el az egyik mongol ércbányát, a mongoC népi forrada mi hadsereg 6. gépesített dandárét, Ulan Bator III. kerületét, a köztársasági úttörő- liálbort, a bugani állami gazdaságot. Ulan Bátor városában az Egyetem- utcád Cső j ba is z an _ ut cán a k nevezik el. Elhatározták, hogy emléktáblákit helyeznek el azokon az épületeken, amelyek az elhunyt Csojbalszan mar­sall éleiével és munkásságával kap­csolatosak, Ulan Bátorban múzeumot nyitnak meg, amely Csojbalszan mat- Sa.ll életé" és munkásságát mutatja be. Két év leforgása aíatt kiadják Csojba szán marsall beszédeinek és cikkeinek gyűjteményét, Összégyöj'ik és kiadják a Csojbalszanröl szóló visszaemlékezéseket, még ebben az év­ben illusztrált gyüjieméinyt adnak ki a marsall életórőC és munkásságá­ról, bélyegsor,ozalot adnak ki Csaj­ba,iszan marsa i emlékére. Az állami tanítóképző kiváló diákja; számára három Csojbal-szan-ösztöndi- jat létesítettek. Határozatot hoztak az eChunyt Csoj­balszan marsall családjának ellátási, ró! is. Ii enrepai fémipari monkásolt érleteiiele Becsben Bécs (ADN): Az európai fémipari munkások bécsi értekezletének csü­törtök dé előtti üCésén a Szabad Né­met Szakszervezet; Szövetség kebelé­ben működő fémipari szakszervezet elnöké kijelenifetite: „A német fém ipari munkásokat, hazánk széttagolt­sága ellenére, össznémet küldöttség képviseli ezen az értekezleten “ .Ki­fejezte azt a meggyőződését, ho-gy az európai munkásság egységes fellépésié meghiúsítja az imperialisták háborús terveit; Grassi, a Szakszervezeti Világszö­vetség képviselője rámutatott: Az akcióegység a munkások legélesebb legyvere a fasizmus, a háború ellen és életszínvonaluk javításáért folyó harcukban. Manisch, az európai műnk ás bizott­ság titkára- átadta az érteke®je-tnek a bizottság üdvözét-éti Hangsúlyotza: a dolgozóknak valamennyi európai or­szágban tanúsított ellenállása bizonyít ja, mennyire nem hajlandók a népek tétlenül nézni Nyugal-Németország újraíelf egy vérzését. Legay, párisi mérnök a munkások és a műszaki érte máség összefogásá­nak fontosságát hangsúlyozta. Kijfe- leniette, hogy a kapitalista országok­ban élő műsaaiki érteCmiségiaknek fiél kell venniük a kapcsolatot a Szovjet­unióban és a népi demokratikus or­szágokban dolgozó kartájaikkal. ’ Cairo, spanyol fémipari munkás nagy lelkesedés közepette jelentette ki hogy a legsötétebb reakciónak sem fog sikérülni harcba vinni a spanyol népet a szocializmus és demokrácia országaiban élő testvérei e len. Jourdain, a Fémipari Munkáséit Nemzetközi Szövetségének főtitkára a vitát összefoglalva leszögezte: Ez az értekezlet megmutatta, hogy a dolgo­zók létérdekeinek megvédésében ki lehet küszöbölni mindent, ami mtin- kást munkástól e választhat Erősödik a szolidaritási mozgalom a francia bányászokkal Páris (MTI) A délfranciaországi bá­nyavidéken erősödik a szolidaritási mozgatom a sztrájkoló bányászokkal. Az Ales környéki vasmunkások nagy­gyűlésen tanácskoznak a szolidiariitási akció módozatairól, a grandeombei alkalmazottak sztrájkba léptek, a ni­ni esi prefekturá-n egymást követik a küldöttségek, amelyek' a bányászok érdekében lépnek feL A rohamrendőrség a bányavidéke* több sztrájkoló^ letartóztatott és meg. vonla a bánya melyén maradt sztráj- kolók élelmezését. A sztrájkotok egyes bányák mélyében ' már tíz nap óta folytatják harcukat* , Üli !s tövArrsínak tízezer lakosa köve'e te, hajy a katonai megteszéiéseket !o yiató amer kai kiidottséj haladék alanul hagyja el az országot Montevideo (TASZSZ) A chilei De- mocracia című lap jelentése szerint Santiago de Chilében nemnégiben ti- takozó tömeggyülést tartottak az USA és Chite között folyó katonai megbe­szélések ellen. A gyűlésen hozott ha. tározat követeli: szüntessék be a ka­tonai megbeszéléseket az ÜSA-val éa adják tudtára az amerikai küldött­ségnek, hogy a chilei nép nem kíván­ja otta-rlózkodását és követé.i, hogy a küldöttség haladéktalanul! utazzék vissza. A gyűlés tömegtüntetéssel ért véget. A szovjet iskolások egészségvédelme Lígylja Bityukova, a 29. számú moszkvai középiskola orvosa az alábbiakban számol be munkájá­ról. A sxov'et ásko'a arról is gen- doskodik, hogy a tanulók erős, egész séges fiukká és lányokká se-dül jenek. Mi. iskolaorvosok rendszeresen vizs góljuk a gyermekek egészségi állapé, tát. számon tartjuk fejlődésüket, Kar toléko-kon tünlelem fel a tanuló testi fejlettségének adatait, vérkeringési és égzési szerveinek, idegrendszerének állapotát; feljegyzést készítek s ré­gebbi betegségekről, a kapott védő oltásokról. Évente kétszer inegrizsgá lom az összes tanúCót. A gondosabb orvosi megfigyelésre szoruló gyerme­kekét természetesen gyakrabban rizs gáiom. Ezenkívül bizonyos időközök­ben szakorvosoknak: orr, föl, gége specialistáknak, ideggyógyászokna k, szemorvosoknak is bemutatom őket. Kü'önös figyelmet szentelek az am bul'ans keze'és-re járó tanulóknak: gondoskodom róla, hogy pontosan betartsák az orvosok előírásait és el­végezzék az előírt kezelést. Sok ke zelést, kúrát, amely az iskolaorvosi rendelőben is megoldható, magam végzek el. Rendelőnket, felszerelték éhez a szükséges eszközökkel, beren­dezésekkel. orvosságokkal, készít iné nyekkel. Rendszeres időközökben fér lőzö megbetegedéseket megelőző védő oltásokat is. adok az iskolában. I^Tunkémal az iskola pidagórus- kolleklivájával együttműködve vég zeni. A tanév elején a gyermekes áh talános kivizsgálás» ' lilán bekzáiiiolok az osztályfőnöknek a tanulók egész, ségi állapotáról. Tanácsot adok: ho gyau iijicssék a gyermekeket, hogyan küszöböljék ki a gyermekeknél a rossz testtartást, ferdeválluságci, stb. Mint orvos, a testneveősi órákat is állandóan figyelemmel kísérem. Részt veszek a tornatermekben, a sportpá­lyákon tartott órákon, a gyermekek kel együtt eljárok a versenypályákra, az úszodákba stb. Figyelem, hogyan hatnak szervezetükre az egyes sport­ágak. Az iskolában egészségügyi aktíva­hálózatot szerveztem. Az osztályok­ban egészségőröket választottunk a tanulók sorából* Ezek gondoskodnak arról, hogy minden diák takarosán, tisztám öltözve jelenjék meg az isko- aban és hogy az osztályban mindig rend legyen. Több egészségügyi isine- retterjeszlő eíöadóközpont is műkö­dik az iskolában. A felsőbb osztályo­sok népszerű tudományos orvosi iro- uaimat, egészségvédelmi, stb. könyve­ket olvasnak, ^*SI (•'«■lísíg« nn a nyári táborozásoknak, amelyek elöm-zdít- ják a gyermekek testi erősödését. 19,M-ben csaknem 6 millió szovjet kM'rmck üdült szanatóriumokban, üdü.őkbeti és az ország festői szép­ségű pontjain. folyók, tavak partjain épült úttörőtáborokban. Mindáz, amit a Szövjétunióbao * gyermekek egészségvédelmének érde­kében tesznek, egyetlen célt szolgái: bo'dog gyermekkort és fiatalságot bíz tosllani az új nemzedék számára, fék nevelni a kommunista társadalom egészséges, életörömmé! teli, semmi­féle nehézségtől vissza nem piadó építőit. .... ' Titoek gátolják a 1 avulásban a munkát* e* parassijiatalókat Prága: A belgrádi hatalombitorlók múlt év novemberében igen sok egyetemi és főiskolai. hallgató ösztöndíját meg­vonták Az ösztöndíjat nem a dwlcok anyagi körülményei szerint folyósít- iák, hanem aszerint, hogy hogyan szolgálják ki Titoékat, Úgynevezett á landó, aránylag elég magas össze- gü ösztöndíjat csak olyanok kapnak, akik vállalkoznak a besúgó szere­pére. A feltételes ösztöndíj pedig csupán 50 dinár; míg a menza havi díja 1400 dinár Az egyetemi hallgatók nagyré ....................... *z e, különösen a szegény sorsú diá- ‘ az 1950. évinek. kok .kénytelenek abbahagyni tanul­mányaikat. A titóista. egyetemek hallgatósága ma már túlnyomórészt kulákok, tisz­tek, és a titóista „arisztokrácia11 gyer­mekeiből kerül ki. a szerbiai egyetem hallgatóinak 70 százaléka a városi burzsoázia csemetéiből tevődik össze, 21 százaléka a kulákok Hai és csak 9 százaléka munkás származású. A titóista-fasiszta rendszer mttsem törődik a tiata'ok nevelésével. Maga a titóista „Borba“ is beismerte, hogy Szerbia 1951-es közoktatásügyi költ* ségvetésr, mindössze egy hetede volt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom