Dunántúli Napló, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-10 / 34. szám

If A P L O 1952 FEBRUÁR 19 Rákosi elvtárs születésnapjára vállaljuk... A Pé~sJ Nemzeti Színiház dolgozói! pezi. Ad ász Ferenc zsinórmester Hor- Rákosc e, vtárs 60, születésnapjára ' váth Ferencnek adja át munkamód- munteafe!ajánlásokat tettek, tagság szerét és megtanítja a zsinórpadlás 9? százaléka bekapcsolódott e nemes kezelésére.- A színpadi díszítők, elő- mozgatómba. A felaján ásóknál e.teö munkások vállalták, hogy a iiatal dí helyen a továbbképzés, művészi fej-1 szitokét az év végéig szakmunkások- lödés tapasztalatcsereátadás áll. A! kif nevelik. Szendró Józseí igazgató munkafegyelem megjavítására és a takarékosságra iá minden dolgozó tett felajánlásit. A bizalmiak állandóan ellenőrzik és segítik majd a versenyváKaöások tel­jesítését. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az értékes felajánlások — melyekhez hasonlóak a múltban még sohasem voltak —, va óban teljesüljenek, is. ElgynéhárLy. felajánlás a sok közül: Mátrai Mária vállalta, hogy Egervári Klárának betanítja a Cigánybáróból Arzéna szerepét. Kálmán György és Szabó Samu vállalták, hogy fiata'abb kartársaiknak egy-egy szerep meg­formálásában segítségükre lesznek. Bay Gyula brigádjában Sztaniszlav- szkij-köröket tart az üzemi Sztani- szlavszkij körökön kívül. Tiszai Gusz táv fökellékes felajánlotta hogy Mo!- nár elvtársnőt szakmunkássá ké­könyvankétok tartását, míg Bakonyi Ödön a kottaolvasás oktatását vállal­ta el. A Pécsi Nemzeti Színház dolgozói örömmel látnak hozzá vállalásaik tel­jesítéséhez, hogy ezzel is kifejezés­re juttassák forró szeretetüket Rákosi elvtárs iránt. Gsanálossy Zoltán szb. elnök. Mi a vájsz'ói „Kákicsi Kiss Géza“ úttörőcsapat tagjai Rákosi elvtárs 60. születésnapjára a, összevont ünnepé, lyes csapattanács gyűlésen felajánlá­sokat tettünk. Felajánlásainkkal akar­juk bebizonyítani Rákos; pajtás iránt érzett mérhetetlen szereltünket, ha­zánk iránti hűségünket. Tudjuk, hogy itt a határszélen, az imperialisták ügynöke: Tito szomszédságában foko­zottabb munkával kell a békét vé­delmezni. Ebben a munkában példa­képünk, mindannyiunk tanítója Rá­kosi pajtás. Hogy pajtásainkat komoly úttörő munkára serkentsük a március 9-i nagy ünnepre a siklósi járás összes úttörőcsapatát versenyre hívjuk. Versenypontok: 1. Munkaterv készítése az ünnepi elvégzendő feladatokról. 2. A március 9-i ünnepség meg­rendezése. 3. Minden pajtással megismertetjük Rákosi elvtárs életét, munkásságát 4. Március 9-ig tanulmányi eredmé. nyűnket 3.4 ről 3.6-ra eme'jük. 5. Megszüntetjük a késéseket és igazolatlan mulasztásokat. Pajtások, versenyre fel! A ver- senypontok jó teljesítésével előre Rá­kosi pajtás 60. születése napjának méltó megünneplésére! Keruer Erzsébet Lukács József csap at tanács elnök ök. A Szovjet Film Ünnepének sikeréért. . . A Szovjet Film ünnepére hatalmas W.kesedéssiel készülnek Pécs város dolgozói. A Szovjetunió iránt érzett forró szeretettől áthatva nagy érdek­lődéssel várjuk a Szovjetunió művé­szi ajándékait: a legújabb szovjet fil- -meket. A dolgozók tömegesen vásá rolják elővételiben a Szovjet Film ünnepe előadásainak jegyeit, nehogy Valamelyik filmről lemaradjanak. A területi kuMúrfelelősök értekezletén V megnyilvánult ez a nagy lelkesedés, felajánlások, versenykihívások hang­zottak el melyek mind azt bizonyít­ok, hogy dolgozóink egymással ve­selkedve akarják megmutatni hűségü­ket és ragaszkodásukat, fe szabadítónk és nagy barátunk, a Szovjetunió iránt. Port János a MiÁV kultúr felelőse versenyre hívta Pécs város valamenY. nvi ku'túrvezetőjét. A versenykihívás­hoz már csatlakozott König elvtárs, a MESZHART, Szitás elvtárs a Posta, és Szilágyi elvtárs a Sopiana Gépgyár kultúrfélelőse. Csekéné e'vtársnö, a SZOT részéről egymaga háromezer látogató szervezését vállalta. Adler Mihály a MOKÉP Baranyamegyei Kirendeltségének vezetője. Február lőttől március 31 ig tart a Szovjet Film ünnepe. Ennek az ün­nepnek ha‘a inas jelentősége van szá­munkra, hiszen a szovjet filmek ben­nünket igari hazafiságra, a béke erős katonáivá nevelnek. Éppen ezért én Február 11-éi liodípcyaüíozásnalt, 25-ín petí o nap’csvaíkozásnak tanúi Fefiiruár 10-én 33 óra hai perckor T. Hold a Föld félárnyékába kerül, a teljes árnyékba 11.én, érv óra három perckor lép. Ekkor kezdődik a rész­leges holdfogyatkozás, a hold veszít fényéből és vörössé válik. A fö d légköre megtörik és szétszórja az egyenes vonalban terjedő fénysugara­kul, ezért mögötte egy sötét árnyék­kúp keletkezik. Ez! egv kevésbhó só tét féiárnyék öie/l Amik'-; „ ho',1 egész felszíni ;> sötét kúpba kcrjll, akkor van telj -s boldfogyalkozás. Napfogyatkozáskor a fö dfeiszin eg>’ -Avján a hold körii'Jbelül 230 kilo. méteres árnyéka szalad végig, ahol a teijes-ámyék szalad végig, ott teijes napfogyatkozás észlelhető. Ennek a sávnak kétolda áll széles , félárnvéK képződik. Ebbe a félárnyékba kerül bele hazánk területe is 23 én dé! lölt kilenc óra 38 perckor. A fedés maxi­muma 10 6ra 21 perckor következik be, am-.kor a Hold a napkorong kö- rülbetól egynegyed részét elfedi. F? - •botién égbolton a tünemény kormo­zott üvegen keresztül jól megfigyel­hető lesz. A klérus az égbolton végbemenő tü­neményeket csodáknak', égj jelnek tüntette fel a dolgozók előtt és ezek- kői az „égi jelekkel“ zsarolta őket annak ellenére, hogy vezetői tisztában voltak e „jelek“ eredetével és előre ki te számították bekövetkezésük dö- pontjál. Pedig csodák sem az égen. sem a földön nem történnek, ham-ni a földön ismert fizika mechanika' erők működnek másodpercre megái a pítható pontossággal. Az égitestek természetét, mozgását, a rajtuk vég. bemenő eseményeket ma már mind.-n dolgozó tanulmányozhatja a Pécsett is működő Uránia csillagvizsgáló műsze­rén. Bemutatót minden hétfőn, rossz idő esetén csütörtökön tartunk, este hét órától kezdődően a I.eőwev Klára gimnázium letőterruszán. Az érdeklő dökel tagjaink sorába is szívesen, szeretettel várjuk. Magyar Természettudomány: Társulat csillagászati csoportja a bezedek; körzetben vállalom hogy kétezerre emelem a filmhetek idején a moziLáitogatók számát. Kihívom ver­senyre a megye összes moziigépészét. a következő szempontok szerint. 1- A mozikat ízlésesen dekoráljuk az ünnepi hetek alatt. 2 Biztosítjuk a tökéletes kép és hanghatást. .3. Kiszélesítjük a szervezőmunkát. 4. A tömeg szervezetekkel felvesszük a kapcsolatot. 5. Csökkentjük filmszínházaink ön­költségét. Remélem, hogy a körzet; mozigé­pész elvtársak kivétel nélkül edfo­gadják a versenykihívásit és ezzel hoz­zájárulnak, hogy még több dolgozó gyönyörködjék a szovjet filmekben, a Szovjet Fi m ünnepe alatt Szovjet filmmel a békéért és a szo­cializmusért! Kovács Béla bezedek; körzeti mozigépész. Megindult Pécsett is a képzőmuvészeti tanácsadás A művészet népünk nevelésének igen fontos eszköze. Ez azt is je­lenti, hogy minden lehetőséget meg keü adni dolgozó népünknek, hogy magát a művészet minden ágában képezhess«. A Szovjetunió példájára nálunk is lehetővé tesszük a képzőművészeti tanácsadást olyan dolgozók számára, akik a képzőművészet kedvelői, de a körülméhyei'k miatt más formában képzésben nem részesülhetnek. Enuefe érdekében a Népművészeti Intézet Képzőművészeti Osztálya 1952 januárjától az egész ország területén megindítja a levelező tanács­adást. — képzőművészet; vonalon. A levelező tanácsadás menete: a levelezők beküldik munkájukat a legközelebbi képzőművész kör vezetőjének, aki részletes írásbeli tanács­osa] látja el. A levelező tagok egy évben 5—6 feladatat kapnak megol­dásra és egatább kétszer egy évben személyesen keresik fel ü kör veze­tőjét, hogy a tovább; munkáihoz szóban is szakmai és elvi tanácsot és útmutatást kapjanak. A levelező tanácsadást folytató képzőművész kör vezetők félévenként munkájuk eredményéről a Népművészeti intézetnek jelentést adnak. Reméljük hogy a képzőművészeti oktatásnak eme módjával dolgozó népünk képzőművészeti nevelését nagymértékben vihetjük előre. A tanfolyam címe: Pécsi Képzőművész kör, Széchenyi-tér 2. III. em. Népművészeti Intézet Képzőművészeti osztálya. A Szovjet Öszszövétség! Kiállítás képei Pécsett A magyar közönség még élénken emlékszik arra a nagy sikerre, melyet az 1950. évi Moszkvai (iszszövetségl Kiállítás ;mi,vagának bemutatása ara­tott Budapesten. Most ennek a kiállításnak repro­dukciós fényképanyaga Pécsre is el. érkezett. Az elmúlt napokban nyílt meg a Janus Pannonius múzeum kl- állítőhelyiségéhen az a öl képből álló kiállítás, amelyet a Baranyame­gyei Képzőművészek Munkacsoportja rendezictt. A kiállítás a szovjet képzőművészek legjobb alkotásait mutatja be s raj­tuk keresztül bepillantást enged a vi­lág első szoeialista állaniának életébe, egy hatalmas, kétszázmilliós nép éle­tébe, mely a kommunizmus építésé, vei, a sztálini alkotások megvalósítá­sával vezeti a világ bekéért folyó har eát. Sokszinti, gazdag élet tárul fel a szemlélő előtt, akt e kiállítást megte­kinti: a mostani vezetők képei mel­lett ott láthatja a történelem nagyjai­nak alakjait éppúgy, mint a jelen munkásainak, parasztjainak, értelmi. S'égclnek, a szovjet dolgozók különbö­ző típusainak ábrázolásait. Ott láthat­ja továbbá a szovjet tájat, a szocia­lista haza szépségeit, melyek körülve­szik az embert, s melyet ez az ember nap, mint nap formál, alakít a mun­kájával. E kiállításon egymás mellett foglal­nak helyet a Szovjetunió Sztálin- díjas művészeinek alkotásai, a kép­zőművészeti főiskolák tehetséges, vég­zett növendékeinek diploma-munkái­val s a mesterek és tanítványok vi­szonyára jellemző, hogy nem igen látszik színvonal-különbség. A kiállításon a legfeltűnőbb, mint már említettük, a tematika gazdag­sága, sokoldalúsága. Itt van például a történelmi hagyományok feldolgozó bő anyagból Fomkin diploma-mun­kája: „Srtaszov és Kramszklj a fiatal Rjepinnél“. Itt találhatjuk a szovjet nép vezetőit, mint A. ti. Líszenko ké­pét Sztálinról „A kommunizmus épf. lője“ címmel, vagy Sztálint és Mao Ce Tung-ot a Sztálin-díjas 1). A. Nal bangyaii „Nagy barátság“ eimű ké­pén. A nemzetközi békehure témájá­val foglalkozik F. P. Resetnyikov „A békéért'1 e. müve, mely francia gyer­mekeket ábrázol, amint Picasso ga­lambját s a „PAIX“ (Béke) -- sző» rajzolják a falra, a nngyszahásn szov­jet építőmunkával igen sok kép fog­lalkozik. Ilyen többek közt a szovjet tapasztalatátadásról szóló, magyarvo- natkozásu „Bikov gyorsvágó-eszterga, lyos egy magyar gyárban“, melyet R. ti. Gorelov festett. A kiállított genre- és tájképek nagy száma mutatja, hogy a szovjet festők milyen szeretet­tel és érdeklődéssel fordulnak az élet­kép és a tájfejtés felé. A szobrok képei közül meg keO említenünk a két Sztálin-díjas müvet, P. P. Jacino „Lenin“.jct és A. B. Ki- balnyikov Sztálin szobrát. Monumen­tális hatású G. N. Novokrescsenova diploma-munkája, mely L. N. Tol­sztojt ábrázolja. . A Szovjet Oszszövetségl Kiállítód­nak most a Magyar.Szovjet Barátság Hónapjával kapcsolatban külön jelen­tősége is van. Jelenti azt, hogy » szovjet és magyar művészek a szovjet és a magyar közönség milyen szóró» kapcsolatban vannak egymással. Je­lenti azt Is. hogy a szovjet művészet­től tanulnunk kell. Művészeinknek meg kell tanulniuk a szocialista rea­lista ábrázolást, dolgozó népünknek pedig a műalkotások és a derűs, jö­vőbe tekintő élet szeretetét. Erre ta­nít ez a kiállítás is, így mélyíti cl a két nép kapcsolatát. A kiállítás február 24-lg tart nyitva. Az egészségügyi állomások munkájáról A korszerű társadalmi egészségvé delem egyik fontos tényezője az egész ségügyi állomás. Az egészségügyi állo­más új intézmény, amelynek megszer­vezését pártunk és kormányza.unk a Magyar Vöröskeresztre, dolgozó né pünk egészségügyi tömegszervezetére bízta. Az egészségügyi állomások tag jai egészségvédelmi feladataikat társa dalmi munkával látják el. szerte az or­szágban az egészségügyi állomások széleskörű hálózatát építi ki. Üzemekben és gyárakban, vállala­tokban és hivatalokban, állami gazda. Ságokban és termelőszövetkezeti cső portokban, lakóterületeken és iskolák ban, mindenütt alakulnak vöröske­3 Matiysr Vöröskereszt K Ö T Apró. szapora léptekkel halad az or­szágút mellett Péteri Jóska Kezében isko’.r ‘ésku. Arcát pirosra csípte a kora réggé i hideg. Jóska szeme a tú voii kutatja, messze van-e még az is­merős. fehérfalú épület? Bizony, még elég messze. Csak meg kell állnia és ki kell vemi.ie a cipöjébő' azt a frá­nya kavicsot, ami alattomosan be- ^fészkelte macát a talpa alá. L^ül az ' árókszélére és fűzi kifelé a lábbeli­jét ' Tán egy forint szorult bele, te? Pipázó ember á l mögötte szűrben. — t*ér >> fer n er Szentelt vi­zet sem adnak — válaszolja Jóska és mutatja a kavicsot. j — Messze e? — indul meg a beszél, getés. — - Már nem nagyon. — Honnan jöAz? — Tanyáról. — Hová? — Iskolába. Az öreg is leül az árokpartra. — Sok az út, te gyerek. — Hát elég — Oda-vissza 14 kilo­méter. Es megéri? — Meg hát. Tanulok... Az öreg ráncos fezével nagyot iga­zít a szűrén.-— En már csak azt mondom, hogy nem éri meg. — Nem-e? Nem hát. Sok a fáradság. — Maga ta’án egész életében peFy- hes párnán aludt és tyúkhúslevest szürcsölgetett? — kérdi Jóska szem­rehányó tekintettel. Nelfne! De felvágták a nyelve­det! — Ami igaz, az igaz. Még felvágott nyelvvel te. Az. öreg csak kölözködik tovább. Az ember megtanul írni meg ol­vasni Elég az. — Már akinek. Nekem nem! — Aztán, te minek tanulsz? — F, ektromérnök leszek. Nagyot rándul a szűr. ~ Azt sem tudod mi az! Tízéves tejjel — s nagyot mosolyog az öreg, De nem a piros kakas a világ derült lelkében. j közepe ... — Hallja-eI — csattan tel Jóska. 1 — Ne sértegesd te az én piros kar — Először is: 15 éves vagyok, általa-\ kasomat— Olyan kakast keveset lál- nos nyolcadikos. Másodszor: jó! tu- 'tál... Tojtak is a tyúkok.. . dóm én, hogy mit csinál az elektro mérnök. Harmadszor — és ez a leg- lontosabb —, most nem olyan világ van, ami régen volt! Ma nem havat söpör az ember ha embergyógyítás­ra van tudománya .. . Mert miénk az ország ... ~ A tiéd is. le? — A, enyém ts, meg a magáé is, csak észre kell venni, nem pedig be­bújni a subába s csak a szőréig látni Nyolcadik éve hogy járom ezt az utat. Télen fagyban, nyáron melegben. Kiszámíthat ja. mennyit tettem meg nyo’c év alatt. . . Mondja, van ma­gának fia? — Von hát! — Hány éves? — Ugv húsz körül Jóska összehúzza kissé szernél — Tanult valamit? — Hát... Látja, maga nem érti meg. hogy az idő múlik, a világ változik. Maga bizonyosan n'un tanulhatott, de a íia már tanulhatna. —• Jóska tűzbe jött. Nézze bácsi: Nyolc éve 14 kilomé. tért gyalogolok, de nem sajnálom a fáradtságot... Mert tanú1 hatok! Érti? — *-elem r-n. értem nti kiabálj1 Jóska szemrehányóan néz a pipa­füstbe. — Nem kiabálok ón. csak magyará­zok. Még hangosabban kéne magával beszélni, hogy megértse miről van szó ... Úgy látszik, maguk felé do­ronggal verik a szilvát, hogy meg- kéküljön __ — É rtem én csak ... Nem hagyod kibeszé'ni az embert. Nem vagyok ón a tanulás ellen... Csak .. Engem például nem érdekel a tudomány . . . — Hát mi érdekli magát? Az öreg hunyorít egyet. Mi?! Hál most az, hogy megdög. lőtt a piros kakasom... Jóska nagyol sóhajt. Figyeljen ide bácsi... Nem érti meg, hogy tanult ember kell az or­szágnak? — Jó, jó de parasztnak is kell lenni .... Jóska összeráncolja a homlokát, — list mandiálf rétien »*. meg hogy nem lehet mindenki gazdag. Meg hogy szegényeké a mennyeknek... — Ki szánt, meg ki arat? — Majd a gépi A szovjet meg a magyar gép. Gép... gép! /, géphez Is ember kell. Az. De tanult ember! Ne agitá'j engem, te gyerek! En csak azt mondom, hogy aki­nek van esze, használja! Jóska feláll. !gv is szaporítania keli a lépését, nehogy elkéssen. Az öreg is feláll. Ajánlom bácsi, hogy taníttassa a fiát, míg nem késő . .. — En aztán már nem .. Péteri Jóskában megáll a lélekzet- vétel ekkora konokság láttán. — Csökönyös egy ember maga. i — Mondom, én már nem, mert az állam taníttatja. Igaz, nem villanyos- mérnök lesz, har,:m tanár. Pesten jár meri ott a kar lenni azok között, akik majd a te fiadat tanítják tovább. Jóska hirtelenében nem tudja, mit mondjon. — Abba az iskolába járt ő is aho. va te, csak a másik tanvarészről. O 16 kilométert tett meg ... — HU ily el — buggyan ki a szó Jós­ka száján. — Node, menjünk, mert még main én is e késem ... — Honnan bácsi? A tanfolyamról, ahova most irat­koztam be az állami gazdaságban ... No, ha becsuktad a szádat, szedd a lábaidat mert nem várnak rád, ott az iskolában... HÍVES LÁSZLÓ resztes helyi csoportok, amelyek fel­állítják a maguk egészségügyi állomá­sát. Az egészségügyi állomások feladata bizonyos mértékig függ attól, hogy milyen területen működnek. Az üze. mekben, műhelyekben felá lított égés* ségügyi állomás például figyelemmel kíséri a munkahelyek tisztaságát,., a* előírt egészségügyi intézkedések és óvatossági rendszabályok gopdos be­tartását, küzd a balesetek elhárításé­ért, ellenőrzi a közös használatú he­lyiségek, étkezdék, fürdők, WG-ék ál­lapotát és baleset alkalmával azonna.l elsősegélyt nyújt A lakóterületeken működő egészség­ügyi állomások különös gondot fordí­tanak az utcák, terek, a nagyobb bér- házak tisztaságára, a higiénia követel­ményeinek betartására, segítenek • védőoltások megszervezésében, a jár­ványos megbetegedés elleni küzdelem­ben és egyéb egészségügyi intézkedé­sek keresztülvitelében. Felvilágosító munkát végeznek a lakóterületen, mozgósítják a dolgozókat a rákszűré­seken és tüdővizsgálatokon való, meg­jelenésre, szervezik a véradást és a különböző tanfolyamokon való rész­vételt. Az állami gazdaságok és termelő­szövetkezeti csoportok egészségügyi állomásainak igen fontos feladata, hogy a nagy mezőgazdasági ipunkák idején különös gondot fordítsanak a bale'sételhárításra, a szállások tiszta­ságára, a dolgozók jó ivóvízzel való ellátására stb. Ellenőrizniük kell a kutak vizét, az élelmiszerek jó minő­ségét és a baleset, sérülés esetén ké­sedelem nélkül elsősegélyben kel! ré­szesíteni a sérülteket. Az iskolai egészségügyi állomás tag­jai ellenőrzik, hogy a tanulók miként tartják te az egyéni tisztaság szaba- yait, a higiénia követelményeit, ügyel nek arra, hogy tamiiótársaik világos, jól fűthető, jó! szellőztethető tanter­mekben tanuljanak és figyelemmel kísérik az iskolaépület, az udvar, a fo yosóik, valamint a közös éttermek és hálótermek tisztaságát. ahol nine* orvos, 1 különö­sen nagy feladat vár az új egészség ügyi állomásokra. A falvak messze nyúló halárában, távol az orvosi se­gítségtől, felbecsülhetetlen jelentősége van az egészségügyi állomásoknak. Az egészségügyi állomás tagjai rendel­keznek bizonyos alapfokú ismeretek­kel, mindannyian jól kiképzett első­segélynyújtók, értenek a sebek kötő zéséhez, a mesterséges légzés o kai mazásához, tudják, hogyan kell magá­hoz téríteni az ájulhat stb. Ebben az évben, ötéves tervünk legfontosabb esztendejében a példa­mutató szovjet egészségvédelem miú- tájára a Magyar Vöröskereszt egyik legjelentősebb feladata a jólműkódő egészségügyi állomások széleskörű hálózatának mielőbbi megszervezése és felállítása. AiOtbsn a! özséseklien. * r

Next

/
Oldalképek
Tartalom