Dunántúli Napló, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-10 / 34. szám

NAPLÓ 1952 FEBRUÁR 10 4 HUBERT JÁNOS MEGVÁLTOZOTT ÉLETE Csepp vízből megunwrni az egész tengőn — tartja a közmondás és ez így igaz. Egy csepj) tengervíz- ben megtalálható mindaz, ami jellemző az egész hatalmas, végtelen óceánra. Ebből a példából kiindulva ko­pogtattunk be szombaton egy bányászd olgozó lakásába, hogy megnézzük életé', munkáját cs ebből követ kéz- i essünk n fdtzabadult magyar bányászok megszépült életére, mg ff könnyebbedéit munkájára. Néhány évvel «-.előtt még tervedül ura,Kíi Mi-»zest az égnek ágnál* ktnló víztorony. Úgy állt ott a kis házak. a szó lesen húzódó rét«k kö­z-ó'-:. mint óriás a törpék birodalmá­ban. [>e egy-kéí éve szorgos kezek munkája nyomán 'gyre-máara új há­zuk nőttek ki a földből. A lmtaTmas épiilt'tek mellett már nem tűnt óriás­nak a vízitorony. az új Ininyászházak uraivá lettek a környéknek. A in ií út tó! számit ott harmadik ház­sor eteti épülete éppen ,i víjtoronv- nya’ néz farkai.-»» zemet. A ház eiött még itt-ott elszórt téglák mutatják, hogy nemrégiben éf»il!t, de a msjjwtte otthonosan játszó, hétlabdázó, száti­kázó, hiuieurozó gyereksereg bi­zoti\ itja,, hogy az uj liáz lakói mt*r- szofctak már a környéken A éviWogó iivegerköllyekkel díszí­tett. hatalmas, szürke épület föld­szintjén jobbra lakik Hubert János **s család ja. Egy éve lesz nnireiu-.- háti, hogy ideköltöztek a kétszobás, parkettás, minden kényelemmel el­látott lakásba. Mielőtt idejöttek, nem ilyen lakáéban Jakiak. Néhány évvel ezelőtt még nem ilyen életet éltek. A mu It fiú hurt János né még jól emlékszik, milyen volt a bányászélet a felsza­badulás ejfitt. Az ő édesapja Kom­lóra. Varatna járt dolgozni tíz évvel ezelőtt. Magyaregregyrpl kerekedett fel nap mint nap tte mire a hányá­hoz ért, holtfáradt volt, Sagyon nehéz volt - emlék­szik vissza Hubortné. — Apám kere­sel keresett, még mindennapira sem teli nagyon. Ilubertné akkoriban apja sovány tehénkéjét hajtotta ki a legelőre, hogy legalább a teje meglegyen a es.-iáéinak. A férje élete sem vérit küiönb. Hubert János |j éve* kora óta dolgozik bányában, de nyole éven keresztül neki te csak nyomor te néikti öziVs volt az osztályrésze. A szép j<*!en Eyj éve aiues, hogy Ilubertné fei» kere-te Kálvin elvtársiul .Széchenyi* iknán és a támogatását kérte, IM'vin elvtársi Adjanak nekünk eg> Je • a kánt. Hárman élünk Kasz- ezlAnbnn. egy szíj iá s-konyha*- rőtet a­kiteba.il. Nem lohet kisgyerekkel élni úgy, hogy aho! aliMzonk. ott tart­suk a tűzifát. ,t hagymát, a krump­lit ■ • Se speizunk. se pineétik ... Kpü'nok már az új házak, tahin ne­künk is jut bennük hely. Kálvin elvtárs hiimmögött. bóloga­tott. de csuk ennyit mondott: Majd meglátjuk ... Elmúlt néhány iiét. mikor llubert- né ösazHalálkoíott Ktesnévol. Az nt ír messziről integetett neki: S'ein sqkálg lakunk már ebben u sárfészekben! Lakást kaptánk, ma. guk is, mi is Ufineszesen. Másnap már együtt ment a kést csaliul megnézni, milyen b**z élj ott­honuk. Néhány hétre rá már lie i. költöztek. Es nem Alis soká üresen ■ két szoba és a konyha. Huherték áj bátort vettek, szép sötét politúrozott hálót részletre, rádiói vásárol ok, megtanulták kezelni a fürdőbe fend' •- zést. függönyök kerültek az ablakok­ra, nt honosán berendezkedtek az áj lakásban. I ölt miből vásárolni. Hubert dános egyetlen műszakot sem mulasztott és a borítékban minden hónapban ott volt az non—1400 forint. Pártistkola De más megtiszteltetés te érte Hu­bert Jánosokat. Január m.'teodikán múlt rgv éve. hogy Hubert elvtárs szól esen mosolyogva, a . boldogság'ó! ragyogó arccal toppant be lakására. Xo mi történt, minek örittez ilyen nagyon? kívá ti ősiek odott fe­lt*» ege. Pártiskolára küldenek, hát hogyne örülnék — újságolta a férje é» már ment te készülődni, rsomi- go'ni Két hénapig volt az iskolán. Tanult, fejlődött sokat. Március 8-án jött vissza, tie még meg sem mele­gedett munkahelyén, mikor tisztkép- zfi iskolára vitték. — Alhadnagy lettem — újságolta Hubert elv-táp*. aki a régi rezsimben a Horthy-faeizinue idején szak asz- vezetőnél többre nem vihette volna. Hogy te vihette volna többre? Tud­ták jó] a régr rend urai, hogy a Hn- hert-főlö bányászok nem védik meg « ő gyáraikat, luxuslakásaikat- pisz­kos üzleteiket. Éppen olyan jól tud­ták. mint ahogy most tudja Hűbéri János elvtár«, a vájár, tartalékja al­hadnagy. hogy saját országát, saját családját, megszépült, boldog életét védi. ha több szenet termel, ha meg­tanulja a fegyver forgatás t. Tudja jól. hogy fiának, l/jtí Habért dános, kánul; jövőjét is védi. A * «• rr jövő Hírt a jövő az ötéves danikái t) egyelőre soffőr szeretne lenni, és mikor ay, óvodában játszik a teher­autóval. kockajátékkal vagy himta- h'ivitl. még nem te gondolja, hogy »ziilei azt szeretnék, ha tanulna <te jól tanulna. Talán bányamérnök vagy sztahanovista ni jár. esetleg pedagó­gus, vagy éppen él munkás esztergá­lyos lesz belőle. A jövő pedig tovább épül U,j- meszesen. Egy-két évvel ezelőtt épült ..régi" házakkal szemben az út túlsó oldalán mlír új házak emelkednék. Kilenc új épület sorakozik katonás rendben egymás mellett, hogy olt. hont adjon a magyar dolgozók leg­megbecsültebbjeinek: bányászaink­nak. És az új házakba néhány hét vagy hónap múlva beköltözik az élet, beköltöznek a bányászok. Más hnbertjánosok találnak új otthonra nz új házakban, sok-sok vájár, csil­lés élvezi majd a párt, a népi de­mokrácia gondoskodását. Mért az új házak névtábláin csupa bányász neve sorakozik majd. Hint egy csepp vízből, u tengett, agy lehet felismerni egy bányász életéből bányászaink sorsát, Hubátt dános csak egy a sok közül. minden bányásznak hasonlóképpen változott, javult, szépült az élete, mint az övé. minden bányász, aki becsületesen dolgozik, éppen úgy, mint ö, sriját maga érezheti, hogy a bányászok népi demokratikus állatnunk lég­in rghecsii!tebb dgiga zói. Népi demokratikus államunk gondoskodik bányászaink szórakoztatásáról, báli)ászftataijaink kulturális és művészeti neveléséről. A januárban alakult iiagyniánvoki táneesoport gyors fejlődése is ennek bizonyítéka. Az egészen fiatal táneesoport a pártszervezet támogatása mellett olyan haladást ért el, hogy a nemrégiben megtartott pérsl nagyüzemi táncbemutatón az eLső helyezettek közé került. A kép a nagyinányoki tánce.soportot a váraljai párnatánc bemutatása közben ábrázolja. A tánc a csoport saját gyűjtése és feldolgozása. (Magyar Fotó) A felszabadulás után néhány évvel épültek legjobb bányászaink számára a meszes! élmunkásliázak. Az élniunkásházak lakói boldogan fogadták pár­tnak, kormányzatunk szeretetének Jelét: parkettás, fürdőszobás, vízvezeté­ke!, minden kényelemre felszerelt lakásokat. (M, F.) A vasúti kültériéi/ és felszerelése teljes egészében bányászaink rendeli-e/csere áll. V kllltlirház gondoskodik a bányászok ideológiát, kulturális cs szakmai továbbképzésének lehetősedéről A kultúrotthon egyik '»gkereset tebb terme a könyvtárterem A vasas! bányászok szívesen olvasnak, tanulnak, szívesen (negálják n in szovjet magyar «rnkkünyveket, folyóiratokat, regényeket. A kultúrházban loiyik vájárlanfnlyam is. tiielvnek ........... sz orgalmasan készülnek iftvii hivatásukra. JMagynr Into képei nyomait.| Az élmunkásliázak mellett hatalmas emeletes épületek nőttek. Ezek az épületek az áj meszes! háiiyá.szházak. melyeknek napfényes, erkélye*. gyö­nyörű lakásaiban kulturált, boldog életet élnek a széncsata bősei. (Ma­gyar Fotó) ÚJ KÚT BORBÁLATELEPEN Steueer János vájár c* családfa >'.( lakásba kiiltö/kőiMek nt inrégtbrn A beköltözés után néhány nappal '«ár csinosan, rendben várta a lakás a klvalómiinkás vájárt, aki szuhudidrjé ben szívesen foglalkozik két kis gyér mrkével. segíti ökel a tanulásban, hogy belőlük is jó vájárok, becsüle­tesen dolgozó harcos elv társak válja­nak. (Magyar Fotó) liorbálalelep bányászlakói, akik kút hiányában 7—800 méterré] hord­tuk a vizet lakásainkba, háíás köszönetét mondunk évtizedes vágyunk, a vízvezeték beszereléséért úgy szeretett pártunknak, mint a város tanácsá­nak, a vízmű vezetőségének és a vízmű mindenegyes dolgozójának, alclk tevékenységükkel és lelkes munkájukkal segítettek bennünket. Köszönetét mondunk Szabó dózsef púrltitkár, Bocz Józsel tanácstag elvtársunknak, akik ézt a munkát beindították a mi kérésünkre és elértük azt, ami a muH rend­szer alatt csak ígéret és álom volt szánunkra, hogy 21 nap lelkes munká­ja nyomán Borbálatelcp déli részén két közkutból a lakosság boldog örö­mére kicsordult a víz. RAUSCH JANOS SZABÓ JA­NOS, AUBRECHT JÓZSEF, HOPFNER FERBNCNE

Next

/
Oldalképek
Tartalom